94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#318
ok :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#317
A filmben F/A-18F volt konkrétan (szögletes beömlőnyílás, meg ilyenek)
De tessék, itt a bizonyíték:
A kutyus az enyém, a sapka nem :) -
#316
Öö nem teljesen igaz az első része, mert 1986 körül már létezet az F/A 18 Hornet, szerintem sima Hornet volt a filmben.
Tiedé a kutyus? :D -
#315
Hát ez a topic is sűlyedni készül... 
Akkor rakok be addig is egy képet:
Az Igazi Harci Eb -
#314
Az a bizonyos film egy teljesen szokványos hollywoodi akciófilm, ergo semmi köze a realitásokhoz. Kezdve ott, hogy az F/A-18E/F "Super Hornet" 2000-ben lépett szolgálatba, a film története pedig 1996-ban játszódik - hősünk mégis ilyen géppel vág neki az útnak, ráadásul a felszálláskor még nincs is semmiféle fegyverzet a gépen, aztán repülés közben hogy-hogynem egyszeriben csak ott a szárnyak alatt és végein feltünnek a rakéták - hiába, ezek az NAVY karbantartók csodákra képesek :)). Az a bizonyos lelövés is erősen nevetséges, egyfelől a ZRK-SD "Kub" rakétaindító járműhöz kellene egy "Kvadrant" radarjármű is, amit nem látunk. Aztán a rakéta gyorsítófokozatának kiégési ideje ~10 másodperc, ezután már csak a lendület viszi. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen légvédelmi rakéta sem képes újra ráfordulni egy repülőgépre - újabb hollywoodi csodafegyver....
Viszont a sérülés része történetesen valóban így megy. A legtöbb légvédelmi és levegő-levegő rakéta harci feje nagy repeszhatású robbanótöltettel van ellátva, mivel a gépek külső burkolata papírvékony, nem nehéz azon áthatolni és végzetes sérülést okozni (a lyukakba belekap a menetszél, és szabályosan széttépik a repülőgépet). -
#313
Nem tudom ki látta az "Ellenséges Vonalak Mögött" című filmet, de abban volt ilyen karátacső lövedék szerű rakéta, ment az F/A-18 Hornet után amikor viszonylag közel ért hozzá, kinyílt, és mintha puska lenne kilőtte a golyókat és szarrá roncsolta a repcsit.... Csak így eszembe jutott. :D -
#312
Sajnos a kép nem jelenik meg, de a szöveg alapján én a Szu-27-re tippelek :) -
#311
Na, akkor a nehezebb téma, a nagyűrméretű fegyverek lőszerei. Megjegyzem, hogy a 12,7mm illetve a feletti űrméretű lőszerek tartoznak ide, egészen a hajóágyúkig, szóval eléggé szerteágazó téma...
Előzmények: A kézifegyvereknél már kitértem a lövedék stabilizásárára, itt ez megint előkerül: két fő metódus létezik, az egyik a forgásstabilizált, amikor a cső belső belületén kiképzett órmózat készteti forgásra a lövedéket (huzagoltcsövű fegyver), illetve a szárnystabilizált, amikor a cső belső felülete sima, és a röppálya stabilitását a lövedék végére szerelt szárnyakkal érik el (simacsövű fegyver) - ez utóbbi fajta lőszerek jelölésében mindig megtalálható az FS (Fin Stabilized - Szárnystabilizát) jelölés (pl.: APFSD). Mi az előnye ez utóbbinak? Nos eredetileg a középkori ágyúk egészen a Napoleoni időkig (XIX.sz.) sima csővel készültek, ekkor kezdtek el huzagolt csövű ágyúkat alkalmazni, amelyek sokkal pontosabbak voltak elődeiknél. Egészen a II.világháborúig a huzagolt cső egyeduralkodó volt, amikor a HEAT (erről később) lőszerek elkezdtek elterjedni. A HEAT lövedékek hatásfokát rontja a lövedék hossztengelykörüli forgása, így előnyösebb, ha a hosztengelye körül stabil - vagyis a forgásstabilizált megoldás. A simacsövű ágyú további előnye, hogy akár rakétát is lehet kilőni belőle, az első ilyen az eredetileg a M60A2 számára tervezett 152mm-es "Shielagh" rendszer, amit az M551 Sheridan könnyű harckocsi is használt - bár a rendszer olyan katasztrófálisan rossz volt, hogy az M60A2 egyálltalán nem állították rendszerbe, és a Sheridan-ból bár legyártottak több, mint 1500 darabot, csak korlátozottan használták, és alig 10 éves szolgálat után, már 1978-ban elkezdték kivonni, bár még ma is szolgál az "Agresszor" kiképzőegységnél. A szovjeteknél a T-62-vel, már a 60-as évek elején szolgálatba állt az első simacsövű ágyúval szerelt harckocsi, míg a NATO-ban elég lassan, csak a Rheinmetal 120mm-es ágyújával kezdett elterjedni - még az M1 Abrams első sorozatváltozata is azt a 105mm-es huzagoltcsövű ágyúval lett legyártva, amely a (a kései Centurion harckocsikban alkalmazott) brit L7 ágyú amerikai változata volt.
Az ágyúk alapvetően háromfajta lőszert használhatnak:
1 - Gyújtószerkezet; 2 - Lövedék; 3 - Hüvely; 4 - Meghajtótöltet; 5 - Csappantyú; 6 - Robbanótöltet
Egyesített lőszert, osztott lőszert és hüvely nélküli lőszert. Az egyesített lőszer lényegében megegyezik kézifegyvereknél ismert lőszerrel - a lövedék a hüvelybe szerelt állapotban áll rendelkezésre, így a meghajtótöltet védve ven a külső behatásoktól és az időjárás viszontagságaitól. Ilyen a legtöbb kisebb kaliberű ágyú lőszer, és az összes gépágyúlőszer.
1 - Lövedék; 2 - Gyújtószerkezet; 3 - Meghajtótöltet(ek); 4 - Hüvely; 5 - Csappantyú
Az osztott lőszernél külön tárolják a lövedéket, és a meghajtótöltett magába foglaló hüvelyt. Ez abból a szempontból előnyös, hogy egy nagyobb űrméretű egybeszerelt lőszer méretei és tömege igen jelentős lehet, két kisebb darab pedig könnyebben kezelhető, szállítható. A másik előnye az, hogy bizonyos változatoknál meg lehet határozni mennyi meghajtótöltet használjanak fel, így alapjaiban lehet befolyásolni pl. a lőtávolságot.
A hüvely egyébbként is sok problémát okoz, mivel egy harckocsi esetén pl. a harctérben elég kevés hely van, és ott is folyamatosan útban lennének az ellőt hüvelyek. Erre megoldást az teljesen vagy részben elégő hüvelyű lőszerek jelentenek, amelyek általában papírból vagy valami hasonló, könnyen elégő anyagból készülnek, és a tüzelés alatt teljesen elégnek, a részben elégő hüvelynél csak a csappantyúval szerelt hüvelyfenék készül fémből, és ezt már könnyebben el lehet távolítani a harctérből (ilyen részben elégő lőszert használ a Szovjet/Orosz 125mm-es 2A46 ágyúcsalád is).
Léteznek még hüvely nélküli lőszert használó fegyverek is, ilyenek pl. a régi csatahajók hajóágyúi, ahol a lövedék után szépen beraktak x darab meghajtótöltetett, függően a kívánt lőtávtól.
Kicsit félreeső téma, de ide kivánkozik a meghajtótöltetett magába foglaló fegyverek esete: ilyen a legtöbb hátrasiklás nélküli ágyúk (Recoilless Guns), amelyeknél súlycsökkentés céljából elhagyják a nehéz lövegtalpat és a visszarúgást elnyelő- illetve helyretoló berendezéseket, és a reakcióerőt egy ellenreakcióval egyensúlyozzák ki - ami legtöbbszőr annyit jelent, hogy az ágyú zárszerkezetén nyilások vannak, és az itt kiáramlő égéstermék energiája ellensúlyozza a kirepülő lövedék energiáját. Ennek köszönhetően olyan könnyűre lehet építeni a fegyvert, hogy azt szétszerelve 3-4 ember is könnyedén elviheti a hátán. Az aknavetők esetén is maga az aknagránát tartalmazza a meghajtótöltetett.
A nyomjelzős lövedékek jelzése "-T" a jelölés végén.
A páncéltörő lőszereket két fő változatban különböztetjük meg, egyfelől a KE (Kinetikai Energiájú) lövedékek, amelyek a becsapódás fizikai erejével ütik át a páncélzatot, másfelől a HEAT (High Explosive, Anti-Tank) lövedékek, amelyeknél egy formázott robbanóanyag elött egy fém kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja, akár 10km/s sebességgel. A legtöbb páncéltörő rakéta ez utóbbi elvet használja.
A HEAT lövedék működés közben
Előre szólok, hogy a jelöléseknél irtózatos kavarások vannak (pl.: APDS-T lőszert simán AP-T-nek írják, HEFS lőszert simán HE-nek, stb.), úgyhogy kissé átláthatattlan lesz a dolog...
AP - Armour-Piercing - Páncéltörő
(nem találtam ilyen képet)
Na ez az, ami alig létezik. A lövedék ez esetben egyetlen darab, tömör, nehéz és kemény fémből készült, hegyes orral. A két világháború között még létezett ilyen lőszer, azóta azonban nem használják.
APHE - Armour-Piercing, High-Explosive
Egy olyan AP lövedék, amelynek a fenékrészében kis mennyiségű robbanóanyag található. Becsapódás után néhány századmásodpercel robbant a gyújtószerkezet, így ideális esetben a páncélt átütve, a harckocsi belsejében robban fel, nagy pusztítást okozva. A második világháborűban általános páncéltörő lőszertipus.
APC - Armour-Piercing, Capped - Lágyorrú Páncéltörő Lőszer
Az USA által a második világháború elött kifejlesztett lőszer. Egy AP lövedék, amelynek orrát levágták és egy lágyabb fémből készült orr került a helyére, amely becsapódáskor eldeformálódott, és megvezette a lövedéket, így az kisebb esélyel pattant le a páncélzatról.
APBC - Armour-Piercing Ballistic Capped - Szélsapkás Páncéltörő Lőszer
Egy olyan AP lőszer, amelynek orrára egy kúpos, vékony fémből készült, üreges orr került, amely csökkentette a légellenállást.
APCBC - Armour-Piercing, Capped, Ballistic Capped - Szélsapkás, Lágyorrú Páncéltörő Lőszer
Az elöbbi kettő ötvözete. A keményfém lövedék elött egy lágyabb fém orr található, amely a lövedék lepattanását próbálja megakadályozni, azon pedig egy vékony fémlemezből készült, légellenállást csökkentő szélsapka található. Álltalánosan használt páncéltörő lőszer a második világháborúban.
HVAP - High Velocity Armor-Piercing - Keményfémmagvas Páncéltörő Lőszer vagy Űrméret Alatti Páncéltörő Lőszer
A lövedék egy szélsapkás (1), álltalában könnyűfém burkolatú (2), amelyek a kemény, nehéz (álltalában Wolframból készült) páncéltörő magot (3) veszik körbe. Becsapódáskor a mag kisebb átmérője adja át a mozgási energiáját a célpontnak, így nagyobb az átütőereje. 1941-től használták a németek, de megtalálható volt a legtöbb hadseregben a második világháborúban. Megnevezése körül vannak problémák, az orosz 30mm-es "AP-T STING" jelölésű lövedék (amelyet a BMP-2, BMP-3 vagy a Ka-50 gépágyúja használhat) is valójában egy HVAP lövedék, de nevezik még APCR-nek is (Armour Piercing Hard Core, Keményfémmagvas Páncéltörő Lövedék).
APDS - Armour-Piercing, Discarding Sabot - Levállóköppenyes,(Űrméret Alatti) Páncéltörő Lőszer
Az elöbbi továbbfejlesztett változata. A külső köppeny a csövet elhagyva levállik a magról, így annak kisebb a légellenállása. Az egyik legálltalánosabb páncéltörő lőszer huzagoltcsövű fegyverekhez.
FAPDS - Frangible Armour-Piercing Discarding Sabot - Levállóköppenyes, Széttörő magvas Páncéltörő Lövedék
Egy új jövevény, nemrég kezdte meg hódító útjátt a kisebb méretű gépágyúk esetén (20, 25, 27, 30 és 35mm-es gépágylőszerek készülnek tudtommal ilyen fajtából). Egy olyan APDS lövedék, amelynek nehéz magja becsapódáskor szabályosan szétmálik, széttöredezik, ezért becsapódás után viszonylag nagy területen fejti ki hatását. Előnye, hogy könnyebb páncélzott járművek, légi járművek és élerő (ember) ellen is nagyon hatékony.
APFSDS - Armor-Piercing Fin Stabilized Discarding Sabot - Levállóköppenyes Szárnystabilizált Páncéltörő Lőszer
Csak most térek ki külön a Szárnystabilizált lőszerekre - ugyanis jelenleg ez a legálltalánosabban használt páncéltörő lőszer harckocsiknál. A lövedék végülis egy nyílszerű, vékony, nehéz és kemény anyagból készült mag, amit egy keskeny köppeny vesz körül, és ez a köppeny a csőből való távozás után levállik róla.
APDU - Armour-Piercing, Depleted Uranium - Kimerült Uránium Páncéltörő Lőszer
(nincs kép)
Ez is egy kivétel. Ezt a megjelölést a kimerült uránból készült páncéltörő lövedékekre szokták használni (helyesebben így: APFSDS-DU, APDS-DU, stb.). A téma külön megér egy misét, de egy általános tévhitet el kell oszlatni: a kimerült urán az U-238-ast jelöli, és azért kimerült, mivel a rádióaktív U-235-östől meg van "tisztitva". Rádióaktivitása minimális, de ellenben nagyon mérgező nehézfém, emiatt erősen környezetszennyező. Van még egy csúnya szokása: a becsapódáskor keletkező hőtől begyullad, és iszonyatos tűzet okoz (elég az iraki tankokra gondolni - mindegyik csontra ki volt égve). További probléma vele, hogy becsapódás után keletkező finom uránpor (urán-oxid pontosan, ha jól tudom) könnyen belélegezhető, és erősen mérgező mivolta miatt ez nem túl egézséges.
API - Armour Piercing, Incendiary - Páncéltörő-Gyújtó Lövedék
Elsősorban géppuskákhoz, gépágyúkhoz használatos lőszer. A páncéltörő mag elötti rész üreges és valamilyen tűzkeltő (álltalábab magnézium vagy cirkónium alapú) anyaggal van feltöltve, amely a becsapódáskor keletkező hőtől meggyullad.
HE - High Explosive - Robbanó Lövedék
Hagyományos robbanólövedék. A lövedék testében elhelyezett nagy mennyiségű általában becsapódáskor felrobbannó robbanótöltetett látták el. A repeszhatást a lövedéktest kiképzésével (előre meghatározott gyengítésével) érik el - ezt szokták PFHE (Pre-Fragmented High Explosive - Repesz-Robbanó Lövedék) jelöléssel is illetni, vagy simán FRAG lövedéknek nevezni.
HEI - High Explosive, Incendiary - Robbanó-Gyújtó Lövedék
Robbanólövedék, amely gyúlékony (általában magnézium tartalmú) töltetett kapott.
HEAT - High Explosive, Anti-Tank - Kumulatív Páncéltörő Lövedék
A II. Világháboróban debütáló, a Monroe-effectre építő páncéltörő lövedék. A lényeg: egy formázott robbanóanyag elött egy fém (álltalában réz) kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja. A HEAT lövedékkel két probléma van: egyfelől a lövedéktest forgása csökkenti a hatásosságot (a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét), ami miatt a huzagoltcsövű ágyúkból használt lövedékekben legtöbbször egy csapágyazott "ágyban" feküdt a belső rész, amely így a röppálya alatt viszonylagos nyugalomban volt. A másik probléma, hogy a hatásossága arányban áll a robbanótöltet (és a fémkúp) átmérőjével, vagyis minél nagyobb az ágyúcső, annál hatásosabb lehet a belőle kilőtt HEAT lövedék (ugye rakétáknál az átmérő nem szokott problémát okozni). Mivel a 80-as években feltüntek a HEAT lövedékek elleni védekezésül az úgynevezett reaktív páncélzatok (amelyek gyakorlatilag formázott robbanótöltetek a páncélzat külsején, és egy HEAT lövedék becsapódásakor felrobbanva a "fémtűskét" más irányba terelik el), létrehozták a "Tandem-Charge HEAT" lövedéket, amelyben az első, még kisméretű "fémttüske" csak a reaktív páncélzatott süti ki, majd ezután robban fel a fő töltet, amelynek "fémtüskéje" már akadálytalanul hatolhat át a páncélzaton.
HEDP - High Explosive, Dual Purpose - Kettős Feladatkörű Robbanólövedék
Alapjában véve egy HEAT lövedék, de a robbanótöltete úgy van kiképezve, hogy jelentős repeszhatást végezzen. Némileg kisebb a páncéltörő képessége, viszont a kettős cél miatt a harckocsi mégis jobban kihasználhatja lőszerkészletét, hiszen egyfelől a lövedék felhasználható régebbi tankok, vagy kevésbé páncélozott járművek, épületek ellen, másfelől gyalogság ellen is jól használható. Olykor HEAT-MP (High Explosive, Anti-Tank -Multi Purpose) vagy MPAT (Multi-Purpose Anti-Tank - Többcélú Tankelhárító Lövedék) jelöléssel is illetik.
HESH - High Explosive, Squash Head - Rogyókupos Robbanólövedék
(nincs kép)
Egy újabb kettős célú lövedék. Egy olyan robbanólövedék, amelynek orra berogy találatkor, és ekkor robban a töltet. A robbanás által keltett lökéshullámoknak köszönhetően a harckocsi páncélzatának belső részei leszakadnak, ezek repeszhatása a harctérben teszi harcképtelenné a személyzetett (ez szép kerek mondat volt
). Az USA fegyveres erőinél HEP (High Explosive, Plastic) jelöléssel illetik.
TP - Target Practice - Gyakorlólövedék
Robbanótöltet nélküli, de éles gyakorlólövedékek céllövészeti gyakorlatokhoz.
SAPHEI - Semi-Armour Piercing, High Explosive Incendiary - Félpáncéltörő, romboló-gyújtó Lövedék
(nincs kép)
Elsősorban gépágyúkba való lőszertipus, amely kemény külső köppenyt és késletetett gyújtószerkezetett kapott. Robbanótöltete gyúlékony töltetű. Könnyen páncélzott célok és élerő ellen használatos többcélú lőszer.
Canister - Kartácslövedék
Eléggé brutális lőszer. A lövedék maga egy vékony fémtartály, amelyben akár ezernyi fémgolyó is lehet, amelyet a cső elhagyása után nem sokkal szabadjára eneged. Elsősorban nem vagy csak könnyen páncélzott célok ellen, illetve élerő (ember) ellen használatos. Hatótávolsága viszonylag kicsi (az M1A1-hez szánt kartácslövedé esetén a hatásos lőtávolság 500 méter), de a pusztító ereje elementális...
Nos nyilván kihagytam pár lőszertipust, de bevallom kissé nagyon elfáradtam (nem kevesebb, mint 4 órája kezdtem el írni...), úgyhogy egyenlőre ennyi, ha valami kimaradt, akkor egy szó, és máris pótlom :) -
#310
És mégegy:
-
#309
-
#308
Itt egy pár kép, szerintem tecceni fog:
http://kep.tar.hu/trax/images/pic4304156.jpg -
#307
Bazze... -
#306
-
#305
Imádom a repülést, egyik expasim révén egész közel is kerültem hozzá, és van lövésem pár dologhoz, úgyhogy kéretik nem lehurrogni, mit keresek itt. :P
Ez a kedvenc gépem, egyik bemutatón leszállt a hajtóműgondolákra erősített rakétasínekre. Szikrázott mint a fene. Mikor megállt, felemelték, kiengedte a kerekeit és szépen elgurult, mintha mi sem történt volna. Az oroszok azt mondták, hogy műszaki hiba volt, de mindenki sejtette, hogy a pilóta csak meg akarta mutatni: a gép ezt is tudja.
-
harcu #304 kiegészítés: több oldal helyett több tíz oldal. Szerepel ott egy magyar katona beszámolója a szovjet gyalogsági támadások taktikáiról 1944-ben. -
harcu #303 Kis kiegészítés a 2. világháborús témához.
1. A német morál
1942-ben kb. 16000 katonáról tételezték fel, hogy átszökött az ellenséghez, és kb. 3000-et ítéltek el emiatt.
1944-re ez a szám 10.000 / 216.000-re változott. Azaz 3-szor annyi embert ítéltek el bíróságokon, de kb 13-szor annyi esetben gyanították, hogy nem eltűnt, hanem átállt az ellenhez.
2. A JSZ1-et először 1944 februárjában vetették be, a JSZ-2-t pedig 1944 áprilisában.
3. Érdekes módon a szovjet veszteségek élőerőben és harckocsikban nagyjából ugyanakkora értéket mutatnak a háború elején ,mint 1945-ben. A különbség csak az az, hhogy mindezt sokkal szélesebb arcvonalon tették.
4. Nem akarom most beidézni A keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945 című könyvet, aminek Számvéber Norbert az egik szerzője. Annak a végén van egy több oldalas összefoglaló a magyar, német és a szovjet hadseregről, fegyverzetéről, felépítéséről, létszámáról, veszteségeiről, taktikáiról. Azt hiszem, ami témában eddig hozzászóltam itt, azt ott pontosan le van írva, akit érdekel, ott mindenre megtalálhatja a választ, mennyire voltak érzéketlenek az szovjetek az emberveszteségekre, mennyire voltak überászok a németek, mennyire voltak jók, avagy rosszak az egyes fegyverzetek, és egyáltalán hogyan voltak ellátva. Azt hiszem, a könyv adatai hitelesnek tekinthetők, aki ismeri a szerzőket kicsit is, tudja, hogy mindig hiteles dokumentumok alapján írnak. -
#302
Cifu! tank lövedékek lesznek? pliiiz -
#301
Az "amik" csak két kisérleti gépet csináltak (X-29A és X-29B), amelyek 1984-től 1992-ig repültek. Ezek a gépek kizárólag az előrenyilazott szárnnyal kapcsolatos, illetve néhány más áramlástani kisérlethez használták fel. Jelenleg mindkét gép múzeumi kiállítási tárgy.
Ime:
-
#300
Az amik is csinéltak ilyet.
A "G.I. Joe"-ban el is sütögették!
-
#299
Hát ennek is vannak előnyei és hátrányai. Vannak előnyös tulajdonságai aerodinamikai részről, de szerkezetileg sok a probléma vele, és az oroszoknak sem úgy sikerült megvalósítani, ahogy eredetileg akarták. Az első terveken még "Teljes Cannard"-elv érvényesült volna, tehát az előrenyilazott szárny a gép hátsó részén, az orron pedig egy kacsaszárny (vezérsík) - valami olyasmi, mint az X-29 volt. Aztán annyi probléma lépett fel a tesztek során, hogy a végén egy ilyen vegyesfelvágott lett: elöl a kacsaszárny, "középen" az előrenyilazott szárny és a gép farkán van két csökevényes vizszintes vezéssík.
Mindenestre ha sikerül végigvinni a tervet (amiben a magas költségek miatt én nem vagyok biztos), akkor ez lehet az első rendszeresített előrenyilazott szánryú repülőgép (a német légierőben is kisérleteztek előrenyilazott szárnyú gépekkel, de azok megrekedtek a tesztgépek szintjén, mivel egy előrenyilazott szárny esetében nem működnek a hagyományos irányítási metódusok - az X-29 esetén pl. 3 számítógép feladata volt a különféle kormányfelűletek irányítása).
Mindenestre nem túl népszerű az előrenyilazott szárny koncepció, a jelenlegi gépeknél a hagyományos hátranyilazott szárny, vagy a deltaszárny mellett döntöttek - a JSF tenderre sem neveztek be előrenyilazott szárnyú gépet... -
#298
Előrenyilazott szárny rulez!
Annyira teszik ez a koncepció. És ha jól tudom sokkal jobban is működik a gyakorlatban ez a szárny mint a hátranyilazott -
#297
Úgy látom a moderátorok kijavították az elgépelésemet a topic alcímében, köszönet érte! ;) -
#296
A world.guns.ru-t ismertem, de Tikal képei között van pár, amit még nem láttam :)
Ha már úgy is képdömping van, akkor pár szép kép az oroszok 5. generációs gépéről, a Szuhoj Szu-47-ről:
-
#295
-
#294
és ha már volt rola szo:
-
#293
-
Yetike #292 A kézifegyverekhez (meg egykét nagyobb tömegoszlatóhoz :) itt egy elég jó link, bár angol, nem tudom ismered e:
http://world.guns.ru/machine/mg17-e.htm -
#291
Ha ilyen sikeres volt a kézifegyverlövedékek ismertetése, akkor megéri belevágni a nagyűrméretű fegyverekébe is - na majd ha sikerül időt szorítani rá :)
Addig is egy kis szemezgetnivaló: aki még nem ismeri, azoknak kötelező megnézni: HKPro.com
Néhány izelítő:
Ki csúnyán néz (HK53)....
HK G36 akcióban (a cső alatt AG36 gránátvető)...
HK MP7
SWAT egység MP5/10-es géppisztolyokkal
-
#290
Thx 
-
Yetike #289 Elismerésem, kiváló jellemzés. -
#288
Wow... :) Szép munka! :)
-
#287
Na, akkor Ghost kérésére egy kis lőszerismertető, először is a kézifegyverekről:
Elővezetés: a kézi lőfegyverek szinte kizárólag huzagolt csővel rendelkeznek, ami annyit tesz, hogy a csőben lévő (általában 6, arányosan elhelyezett) órmózat van, amelyek adott csőhosszon bizonyos számú menettel rendelkeznek (tehát mondjuk 500mm-en egy teljes fordulatot végeznek az órmózat által megvezett lövedékek), amelyekbe a lövedék belepréselődik, így azt megvezetve forgó mozgásra kényszeríti. Ezt hívják forgásstabilizált lövedéknek. A lövedék a csövet elhagyva forgó mozgást végez hossztengelye körül, így röppályája stabilizált, ha nem így lenne a lövedék orra elfordulna, bukdácsolni kezdene, amely nemcsak a lőpontosságra van káros hatással, de a hatásos lőtávolságot is jelentősen csökketni.
Kézi lőfegyverknél ugye még ott van a sörétespuska, amelynél nincs huzagolás, mivel a sörétrajt (a kilőtt sörétszemek összesége) az nem lenne képes megvezetni, ezt a cső csőszáj felé nézve bizonyos (kis) mértékű szükülése végzi, amelyet a csőszájnál lévő úgynevezett "choke" fejezi be (ez a sörétraj végső röppályáját határozza meg), amely sok sörétes puskánál cserélhető is, így az adott körülményekhez legjobban illő choke-al lehet felszerelni a fegyvert. A különféle choke-ok különféle sörétmérethez készülnek, illetve alakjuk befojásolja a sörétraj alakját, szóródását (pl. ha közeli célpontra akarnak lőni, akkor a choke nem szűkűl egyáltalán, így nagyobb felületen szóródnak szét a sörétszemek, ha távolira, akkor a choke jelentősen szűkűl, így a sörétraj egyben marad). A sörétespuskák egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg féle lőszert lehet kilőni belőle, kezdve a "slug"-ig, ami egyetlen nagy lövedék (értelemszerűen jelentős pusztítóerővel), át a különféle gázlövedékekig (pl: könygáztöltetű) egészen a gumilövedékekig.
Még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszehatású kézifegyverlövedékek hatását, kezdeményezte azok háborús tiltását. Az erről szóló nemzetközi egyezmény 1899 július 29.-én lett aláírva, Hágában, ez az első Hágai egyezmény (amit sokan a Genfi egyezményel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá). A szöveg pontosan így szól:
"Declaration on the Use of Bullets Which Expand or Flatten Easily in the Human Body..."
"Nyilatkozat az olyan lövedékek (használata ellen), amely az emberi testbe (csapódva) könnyen kiterjeszkedik vagy szétlapul (magyarul "gombásodik")."
Ennek a feltételnek az FMJ (erről később), vagyis a teljesköppenyes lövedék felel meg. Tudni kell még, hogy a Hágai egyezmény csak abban az esetben kötelező érvényű, ha az aláíró nemzetek közül kettő vagy több egymással háborús állapotban van.
A 60-as években mind a NATO, mind a Varsói szerzőségben olyan lövedékeket kezdtek tervezni, amelyek ugyan betartják a Hágai egyezmény szövegét, de a testbe csapódva mégis jelentősen nagyobb kárt képesek okozni, mint korábbi társaik. Az új, kis űrméretű lőszerek ugyanis kisseb energiával csapódnak a célba, vagyis kevésbé lennének hatásosak, mint a régi lőszerek, így 7N6 jelű 5,45x39,5 mm-es lőszer (AK-74 család) különleges kiképzésű lett: a lövedék egy rézzel futatott acél burok volt, melynek az első 3 mm-en része üreges, az ezt követő, szintén 3mm-es rész ólommal van kitöltve, míg fennmaradó mintegy 12 mm-t acél tölti ki. Ennek eredményeképpen a lövedék a stabilitása alsó határán repül a cél felé, és az első szilárdabb tárgyba csapódva bukdácsolni kezd, igen hosszú és girbe-gurba sebcsatornát hoz létre és így a méretéhez képest rendkívül súlyos sebet képes okozni. Persze az amerikai lőszer is hasonló jellemzőkkel bír: az 5,56x45 mm-es M855 NATO lőszer lövedéke is a stabilitás határán repül a cél felé, és a célba érve szilánkosodásra hajlamos, ami újabb sebcsatornákat jelent. További érdekesség, hogy az egyesült államok SOCOM (Special Operations COMmand - Különges Műveletek Parancsnoksága) egységeinél rendszeresített MK23 Mod 0 (a HK USP .45ACP űrméretű, kifejezetten a SOCOM számára készülő változata) részére 1993 óta JHP lőszert használnak.
Olykor lehet látni "-T" jelölést egy lőszertipusnál, ez annyit tesz, hogy nyomjelzővel ellátott lövedékkel szerelt lőszer.
Pisztolylövedékek:
FMJ - Full Metal Jacket - Teljesköppenyes lövedék
A belső (álltalában) ólommagot egy kemény (álltalában sárgaréz) burkolat veszi teljesen körül. Becsapódáskor nem gombásodik, így nagy átűtőerővel rendelkezik, amiből következik, hogy egy ilyen lőszer viszonylag könnyen képes átűtni mondjuk egy ajtót vagy akár egy embert. Ezzel a fajta lőszerrel megbízhatóan működik minden öntöltő pisztoly/géppisztoly, míg az üreges hegyű lőszerekkel egyes fegyverek megbízhatattlanúl működnek.
JHP - Jacketed Hollow Point - köppenyes-üregesorrú lövedék
Alapjaiban megegyezik az FMJ lőszerrel, de a lövedék orra "le van vágva" és egy furat van az ólommag elején. Becsapódáskor emiatt a lövedék szétnyilik, gombásodik, jelentős sebet okozva. Átütőereje kicsi, mivel energiáját nagyobb mértékben adja le célba csapódva.
SJHP - Semi-Jacketed Hollow Point - Félköppenyes-üregesorrú lövedék
A JHP-hoz képest a rézköppenyének első része hiányzik, így nagyobb a gombásodás mértéke.
SP - Soft Point - Puha orrú lövedék
Mint egy FMJ lövedék, amelynek az orrán hiányzik a köppeny. Kevésbé hajlamos a gombásodásra, mint az üreges orrú lövedékek, de azoknál nagyobb átütőerővel is rendelkezik.
FMC - Full Metal Cone, Truncated Cone - Teljesköppenyes csonkakúp orrú lövedék
Alapjaiban egy FMJ lövedék, amelynek az orra azonban egy csonkakúpra emlékeztet, legtöbbször kissé a csonkított rész után homorú, de ez a rész is köppenyezet. Az FMJ lövedéknél jobban, a JHP lövedéknél kevésbé gombásodik, viszont nagyobb az átütőereje, mint az SP lövedéknek.
LWC - Lead Wadcutter - (nincs rá rendes magyar szó)
Csaknem teljesen tömör ólomhenger. Sportlövészetnél céllövészetre használják, mivel a lőlapon nagyon szép kerek lyukat csinál. Formájából adódóan azonban nem a legjobb a lőballisztikája...
LSWC - Lead Semi-Wadcutter - (nincs rá rendes magyar szó)
Hasonló a Wadcutter lövedékhez, de az orra némileg kúposra van kiképezve, némileg jobb lőballisztikát nyújtva.
RNL - Round Nosed Lead - Gömbölyűorrú ólomlövedék
A régi XIX.sz.-i revolverek lövedéke, olykor ma is használják revolverekbe, mert igen olcsó.
Puska- és Közteslőszer-lövedékek
FMJ - Full Metal Jacket - Teljesköppenyes lövedék
A belső (álltalában) ólommagot egy kemény (álltalában sárgaréz) burkolat veszi teljesen körül (az előzményekbe leartakból látható, hogy azért itt már messze másféle megoldások is vannak). Becsapódáskor nem gombásodik, így nagy átűtőerővel rendelkezik. Standard katonai lövedék.
FMJBT - Full Metal Jacket Boat Tail - Teljesköppenyes, elkeskenyedővégű lövedék
Az FMJ-k fejlesztésének eredménye, a lövedék vége kúpos kiképzésű, ami csökkenti a légellenállást, így jobb ballisztikai teljesítményt biztosít nagy lővtávon. Mesterlövészfegyverekhez szinte csak ilyen lövedéket használnak - vagy a következőt:
HPBT - Hollow Point Boat Tail - Puhaorrú elkeskenyedővégű lövedék
Alapjaiban megegyezik az FMJBT-vel, de az orra üreges, így gombásodásra hajlamos. Mesterlövészek kedvelt lövedéke.
SP - Soft Point - Puhaorrú lövedék
Akár az FMJ, csak az orra vége "le van vágva", így kilátszik az ólommag. Gombásodásra erősen hajlamos lövedék, viszont átütőereje kisebb annál. Létezik ennek is elkeskenyedőfarú változata is.
Sörétes puskába való lövedékek
Megjegyzés: a legtöbb "nem hagyományos" sörétespuskába való lőszert kézi működtetésű sörétespuskából ("pump shotgun") szokták kilőni, az félautomata sörétespuskáknak legtöbbször gondot jelentenek ezek a lövedékek, nincs megfelelő gáznyomás ahoz, hogy a töltés-űrítés fázis végbemenjen.
Regular Shotgun Cartridge - Hagyományos Sörétes lőszer
Általánosan használt lőszer vadászatra, céllövészetre illetve ritkán de használják rendfentartói/katonai célra is. Különféle méretű söréttel lehet tölve (Általánosan 2.03mm és 5,59mm közötti sörétméret fordul elő).
Buckshot Cartridge - Szarvassörét
Nagyméretű sörétszemmekel töltött lőszer (a sörétek mérete 6.1 és 9.14mm közötti), vadászok a nagytestű emlősök ellen (pl. Szarvas) használják. Katonai célra a duppla nullás jelzésű lőszert szokták használni, amely 9db 8.38mm-es sörétszemmel van töltve. Közelharcban döbbentes sebeket képes ejteni.
Sabot Slug - Űrméret alatti lőszer
Ennél a változatnál a cső űrméreténél alig valamivel kisebb, egyetlen darab lövedék hagyja el a csövet. Nagy pusztitóereje van, katonai célra is használják.
Rifled Slug - Huzagolt lőszer
Forgásstabilizált lövedék, amelynél a hossztengely körüli forgást a lövedék köppenyén lévő ferde kiképzésekkel éri el. Szintén megtalálható katonai egységeknél.
Flechette - Szárnystabilizált nyíl(?)
A löszerben bizonyos számú szárnystabilizált nyílacskák vannak, amelyek viszonylag nagy lőtávot biztosítanak, és igen jó átütőképességgel rendelkeznek (pl. golyóálló mellénnyel szemben. Anno a Steyr egy ACR nevű kisérleti fegyvert épített ezen elv köré, de a programra nem tartott igényt az US Army. Az USA fegyveres erőinél rendszeresített 12-es űrmétretű Flechette lőszerben 32db kis nyilacska van.
QB 8
(sajnos nem találtam képet róla)
Az USA fegyveres erői által használt 12-es űrméretű sörétes puskába való "páncéltörő" lőszer. 8db sokszögletű (nem tudom a matematikai megnevezését, de aki játszott már szerepjátékkal, akkor képzeljen el egy 8 oldalú kockát) rész-lövedéket lő ki, amelyek acélból készültek. Ezek a rész-lövedékek igen jó átütőerővel rendelkeznek, így akár könnyen páncélzott járművet is harcképtelenné tehet.
Ferret Round - "Vadászmenyét" lőszer
Szárnystabilizált lövedék, amely nagy lőtávolságra is viszonylag pontos (itt olyan 100-150 méterre kell gondolni). Elsősorban különféle gáztöltettel gyártják, mint pl. könnygáz.
Remélem nem maradt ki semmi :))) -
#286
ez nézzétek meg:
http://www.fabulis.hu/magazin/rovat1/cikk74/_falke.php -
#285
Nem. -
#284
de állitolag a JSF-et gyerekjáték lesz vezetni :) automatikus lebegés, leszállás stb... szoval mondom én hogy elmegyek pilotának :) -
#283
Mivel alig pár darabbal rendelkeznek, van rá egy tippem, hogy csak a legtapasztaltabb pilótáik repülnek vele.
Kicsit hasonló lehet a dolog, mint Harrier amerikai alkalmazásánál. Ott ugye az első gépeket az USMC tesztpilótái vezették. Mondani sem kell, hogy nem is volt baleset a gépekkel. Aztán megkezdődött a hajózószemélyet kiképzése (ráadásul helikopterpilótákból - mondván, hogy ez is tud lebegni, az is tud lebegni), és alig tapasztalt pilóták kerültek a gépekre, hirtelenjében borzalmas lett a baleseti statisztika. -
Yetike #282 Ha ennyire rizikós az egy pilótás kialakítás, akkor a ruszkik hogy tudnak vele repülni ? Mármint a Ka-50el. -
#281
nem semmi leht a pilota 
és nagyon jo a kép...
-
Cat #280 ha már helikopterről van szó (és a chinookrol) egy nem egyszerű művelet, leszállás féltalppal :)
-
#279
A koaxiális rendszer sokkal bonyolultabb, elég ha megnézed egy fényképen a Ka-50 rotoragyát és utána egy bármely hagyományos helikopter rotoragyát - látható, hogy nem egyszerűen 2x annyi alkatrészről van szó. A bonyolultság pedig nem előnyös, mivel az előrevetíti a megbizhatattlanságot - nem véletlen, hogy a Kamov cégen kívűl egyetlen más helikoptergyár sem foglalkozik koaxiális elrendezésű helikopter fejlesztésével. A Kamov már lassan 50 éve foglalkozik ezzel a megoldással, van tehát tapasztalatuk bőven.
Hátulütője még a rendszernek, hogy a két ellenforgó rotor könnyen káros örvényeket kelthet, amelyek rontanak a hatásfokon. A Kamov helikopterjei egészen a 80-as évekig alacsonyabb teljesítményre voltak képesek, mint a hagyományos elrendezésű gépeket gyártó Mil iroda gépei. A Ka-50 az első a koaxiális gyártmányaiból, amely már képes jelentősen meghaladni a 200km/h sebességet vizszintes repülésben. Egyszóval inkább hátrányai, mint előnyei vannak ennek az elrendezésnek, és a gyártók közben már találtak más utakat a farokrotor nélkülözésére.
Az egyik megoldás a Boeing Vertol legismertebb gyártmányai, a Chinook és a Sea Knight, amelyeknél egy hosszúkás doboztest elejére és végére szereltek egy-egy főrotort. Ez azonban inkább csak a teherszállító helikoptereknél jöhet szóba, ahol a dobozszerű test amúgy is előnyös. Ennél a megoldásnál továbbá a mozgékonyság jelentősen gyengébb, mint a hagyományos megoldásnál.
A másik reális lehetőség a McDonald-Douglas (azthiszem ez is Boeing már:)) MD 600-as helikoptercsaládján debütáló megoldás, amikor a faroktartó egy cső, amelyben levegőt préselnek a faroktartó végén lévő állítható zsaluzathoz, amely a kiáramló levegőt a megfelelő irányba tériti el, így egyensúlyozva ki a főrotor centrifugális erejét.
Ezen kívűl van még pár lehetőság (pl. a Billenőrotoros gépek, a'la V-22 Osprey), de ezek még csak fejlesztési stádiumban vannak.