94975
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#474
énis .. ennek ellenére bementem suliba és megírtam az összes dolgozatot nagy hősiességgel -
antijedi #473 lehet csak azé mert épp influenzás vagyok :PPP -
#472
lol :DDD -
#471
Fejre állok tőletek... 
Megkérek mindenkit, hogy aki flamelni szándékozik, fáradjon át a gumiszobába... -
#470
köszi :))
hát ez a flém is olyan mint az influenza :P -
antijedi #469 tudom és hasonló jókat neked is :DDD
viszont ha flame van kénytelen vltam kicsit belszolni, najo abbahagyom :) -
#468
stfu az tudod mit jelent ? 
-
antijedi #467 igazad van de azért azt vedd figyelme hogy ha a jáccik meg a fexik nem egy kategória mivel a jáccik az valszinű tényleg hanyagság az "x-ezés" meg iylen netes szleng féle mint pl angolban a you = u are = r wtf = what the fuck, stb...
szóval nem állitom hogy egyik is jó lenne de nem feltétlen egy kategória a kettő :) -
antijedi #466 ennek az irománynak a fele nem nekem szolt mivel pl az "esgé"-t nem én irtam, szal megint fogalmazási gond van...
amugy nagyábol igaz amit irsz bár azért én változatlanul állitom hogy azért mert te eldöntötted hogy az egész internet iylen nagyon sok embert lehetne találni "itt a neten" aki még álmában is helyesebben ír/fogalmaz mint te valaha is fogsz... :P
ettől függetlenül nagyábol igaz amit irtál az ékezeteket kivéve..., majd ha te is huzamosabb ideig használsz ékezet nélküli bill-t kényszerből (hiddel sok dolog miatt előfordulhat) és mgéis irsz rajta magyaroknak akkor egy idő után veled is az lesz hogy hol lehagyod hol nem az ékezeteket mert van amit már megszoksábol "ekezet" nélkül ír az ember... (erre amugy pont az van legrosszab hatással ami pl velem is volt hogy egy ideig magyar bill, aztán angol azt megint magyar azt megint angol, és gyk mindig másfajtát használtam igy eléggé "összekeveredtek" az irásjeleim :PPP) -
#465
ezt miért nekem? -
#464
""Bejárunk melegedni!" volt régen a szlogen régen, most ez "Bejárunk forumozni!"-ra módosult ..."
- régen, khm, Reagan ... :)
-
#463
Miért? Nagy-Britanniának minek? :)
Helyesírás? Sajnos jobb lenne, ha többen figyelnének rá. :(
Mivel kiscsávó a forumokon is hülyeségeket olvas, azt hiszi ez a jó. Aztán a rossz változat marad meg benne. Véglegesen. :(
Kedvenceim:
Teccik (Sándorunk után szabadon), hüje, jácca, fexik, hejen, malyom, ez mellett stb. stb. :(
Amúgy az értekezések jók, de iszonyat mennyi idő lehet ezeket összerakni. :(
Jók ezek a magyar munkahelyek. :) "Bejárunk melegedni!" volt régen a szlogen régen, most ez "Bejárunk forumozni!"-ra módosult ...
-
#462
Tényleg elfelejtettem.
-
#461
Mondjuk már mindegy, megyek edzésre!
-
#460
Gihi :D
Jelentkezz be! Mert lebontalak! (MSN) -
#459
Jaj, ez meg nem lett mondat! Najó ezt inkább hagyjuk! 
-
#458
Te .... tudod te is! :D
-
#457
nem lélleg hanem tényleg 
-
#456
Neked a " :) " egy mondatzáró írásjel??? 
De ezentúl megpróbálok helyesen írni. Mert télleg igaz amit írtál. -
harcu #455 Flamelhetünk még egy kicsit, ha gondoljátok. :) A megfogalmazással semmi gond sem volt - legfeljebb az értelmezni szándékozónál :)-, a net itt, mint az Internet értelmezendő. A helyesírással nem csak az "esgé" van gond (mint pl. nálad is), hanem minden olyan helyen, ahol a felhasználók hozzá is szólhatnak, ilyenkor a "jobb, ha nincs, úgy legalább nem kell rá ügyelni" elv érvényesül. Az internetezők nagy többsége azonnal elereszti azt a kis tudását is, amit a fejébe vertek általánosban, és ír, ahogy gondolja. Így lett divat a mondatkezdő nagybetű elhagyása - ugyebár ismerős valahonnan -, valamint a ly / j keverése, a rövid / hosszú magánhangzók tévesztése. A múltkor írták egy topicba, hogy az interneten nem kell foglalkozni a helyesírással, mert csak zavar. Hát, lehet, hogy ez a jövő, de inkább ne. Ennek szellemében az "itt a neten" a szó legtágabb értelmében használandó, tehát jól fogalmaztam, csak nem tudtad felfogni :)
-
antijedi #454 jah, lehet hogy nem mindenkinek erős oldala a helyesírás, de neki meg a fogalmazás nem az ;P -
#453
"itt a neten" :DDD
ez elég tág fogalom. Tán inkább az esgén -
harcu #452 Vígasztaljon, hogy még mindig messze az átlag felett vagy helyesírás szempontjából itt a neten. -
harcu #451 És, mit tudjuk, anyahajók márpedig nincsenek, helyettük vannak a repülőgép-hordózók. -
#450
ez igaz. na majd azér nefelejtsük el a dolgot 
-
#449
Hát jah, csakhát egy topicba beirogatni kevesebb munkával jár, mint egy oldalt karbantartani :) -
#448
Szép kis leírásokat csinálsz ide. Nincs kedved egy honlapot csinálni? Mert ezekből az ismertetőkből amik itt vannak lassan nemhogy honlapot hanem könyvet lehetne csinálni (talán még emlékszel a söldner topicból: Cifu összes) -
steweee #447 ha az emberi hülyeséget hasznos dolgokra fordítanánk, világokat lehetne teremteni! -
#446
Szép! De azért a Nimitz jobban bejön:) -
#445
thx -
#444
Akit érdekel, itt a rövid ismertetője annak bizonyos "foci-háborúnak":
1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.
El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.
A döntés drámai folytatása:
ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.
Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság, következõ fordulójában El Salvador kiesett…
Hasonló érdekes történetekhez irány az Érdekességek.hu -
#443
Ez már súrolja a politikát, de azért megpróbálok válaszolni:
Brazilia gyakorlatilag Dél-Amerika "kis-nagyhatalma", és mivel Dél-Amerika eléggé forrongó ország (ne felejük: csak itt fordult elő, hogy két ország egy Futball VB eredménye miatt kezdett háborút egymással), ezért igyekszik a térség legkomolyabb katonai erejét fentartani. Amúgy Braziliának régóta van anyahajója, 1956-tól az Angliától megvásárolt HMS Vengeance volt a flottájuk zászlóshajója Minas Gerais néven, és A-4 Skyhawk repülőgépekkel, ezt a hajót 2001-ben kivonták. Helyettesítésére vették meg Foch-ot, amit São Paulo néven állították rendszerbe, jelenleg A-4KA gépekkel szerelték fel.
Brazilia álma jelenleg egy (vagy több) nukleáris meghajtású vadász-tengeralatjáró lenne, amelyre a kormány jelentős összeget szán (figyelem - egy viszonylag szegény országról van szó!), és valószinüleg Francia segédlettel fogják megvalósítani. Ezzel szeretnék fentartani "nagyhatalmi" státuszukat a régióban.
A São Paulo, fedélzetén Brazil és Argentin A-4 Skyhawk repülőgépek. -
#442
minek Braziliának anyahajó???
-
#441
Csak a 38.000 tonnás, nukleáris erőforrású CHARLES DE GAULLE (a lenti flottaismertetőm mint kiderült kissé elavultm, a Clemanceau-t 1997-ben kivonták, testvérhajóját, a Foch-ot Braziliának eladták). Tervben volt ennek testvérhajója is, de jelenleg ennek építését még nem kezdték meg (anyagi okok miatt), sőt, jelenleg az sem eldölt, lesz-e második anyahajójuk. Ha lesz, akkor vagy a Charles De Gaulle testévhajója épül meg, vagy annak hagyományos meghajtású változta, esetleg a jelenleg még tervezési fázisban lévő Brit CVF anyahajó jöhet még szóba. Ám ha a döntés pozitiv lesz, akkor sem várható 2015 elött a szolgálatba állítása.
Jelenleg a Charles De Gaulle csak korlátozottan harcképes, mivel a Rafale M vadászbombázók harcképessége még nem teljes , ezért a ma már kissé elavult Super Etendard repülőgépek képezik az igazi csapásmérő erőt a fedélzetén.
A Charles De Gaulle első próbaútján.
Charles De Gaulle @ Globalsecurtiy.org - Jó kis képgyújtemény található az oldal alján. -
#440
Milyen osztályú francia anyahajók (ravitailleur) szolgálnak ma? -
#439
Jujj, éreztem, hogy valami nem stimmel a hajó főosztályok terén, de csak nem esett le a tantusz, mert már kissé kómás voltam, tehát helyesen:
Korvett: 1000-1500 tonnáig, kis méretű hajó, általában partmenti feladatokhoz
Fregatt: 2000-3000 tonnáig, közepesen kis méretű hajó, nyilt tengeri általános feladatokra (konvojkiséret, nagyobb hajók kisérete, stb.)
Romboló: 5000-7000 tonnáig, közepes méretű hajó, már komoly harci erővel, nagyobb flottáknál anyahajó-kisérő feladatkörben használják
Cirkáló: 5000-7000 tonnánál nehezebb, nagy méretű hajó, sokszor kisebb flották vezérhajója
Tudni kell, hogy nincs egységes, pontról-pontra lefektetett és általánosan elfogadott meghatározás, pl. az Oroszok az anyahajójukat "Nehéz Repülőgéphordozó Cirkálónak" nevezik, máshol pedig politikai okból Korvett besorolást adnak egy 2000 tonnás hadihajónak. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#438
Köszi a gratulációt - a helyesírásom sajnos sose volt kiemelkedő, középiskolában emiatt majdnem buktam is anno :( -
#437
Nagyon nagy vállveregetés az egész napi melódért, de egy kritikát fogadj el kérlek: a tengeralatTjáró az 2 db T :) -
#436
Jó kérdés. Még az USA-ban is sokan kritizálják a STRYKER Brigade elvet (egy teljesen STRYKER járművekre épülő katonai egység). Az fő érvelés a Stryker mellett az, hogy a Humvee-nál és a sima teherautónál jobban védett (csaknem 3 millió $-ért azért ez nem túl sok...). Némi zavar, hogy a Stryker egységek olyan egységeket váltanak Irakban, akiknek M2A3 Bradley-uk volt, amely nem csak erősebb páncélzattal és fegyverzettel rendelkezik, de úszóképes is. Jelenleg az a fő vélekedés, hogy a Stryker Brigade helytállásától függ, mi lesz a Stryker sorsa. Ha leszerepel Irakban, akkor valószinüleg felülvizsgálják a programot.
A végére egy idézet:
"It's not a fighting vehicle. It's a carrier vehicle," said Maj. Chuck Hodges...
Ez nem egy harcjármű. Ez egy szállitó jármű - Chuck Hodges Őrnagy -
#435
Na, hátra maradt még a harmadik formáció:
Haditengerészet
Jelenleg a haditengerészeteknél eluralkodott a "lopakodómánia", a hajók fő felderítési eszköze ugyanis a radar, és az eddigi hajók fedélzete álltalában úgy nézett ki, mint egy akadálypálya, rengeteg korláttal, mindenféle antennaárbócokkal, fegyverálványokkal és egyébb, a radarhullámok számára 'kedves' dologgal. A jövő hajói szinte teljesen sima felépítménnyel készülnek, a korlátok leszerelhetőek, így harci helyzetben ezzel is csökkenti a hajó radarképét. A legtöbb tengerparti állam csak korvett méretű (max. 1000-2000 tonnás) hadihajókkal rendelkezik, viszonylag kevés ország engedhet meg ennél nagyobb hajókat, de még így is csaknem két tucat ország rendelkezik rombolókkal (~2.000-7.000 tonnánás) hadihajót, és csak 6 ország rendelkezik modern, cirkáló méretű hajóval (5.000-7.000 tonnánál nehezebb). A közeljövő az újabb hajók egyre magasabb árai miatt a közelmúlt tendenciát mutatja - a legtöbb ország viszonylag kis méretű, néhányszáz tonnától egy-két ezer tonnáig terjedő kisebb (partmenti) hajót szándékozik építeni/venni, de még a gazdagabb országok is csak max. néhány rombolót szándékoznak építeni (kivéve az USA), cirkáló méretű hadihajót jelenleg egyedül az USA fejleszt.
A hajók fejlesztése terén előrelépést a műanyagok egyre nagyobb mértékű felhasználása jelent, már többszáz tonnás őrhajók is készülnek szénszál erősítésű műanyagból. Kisérleteznek két- vagy háromtestű hajókkal, de egyenlőre csak partmenti őrnaszádoknál illetve szállítóhajóknál alkalmazzák ezt a megoldást.
A Svéd Visby-osztályú korvett. Látható, mennyire letisztult felületek alkotják testét.
A Norvég Skjold-osztályú sekélyvizi őrnaszád. Csúcssebessége 100km/h felett van.
A hajók radarját zárt radardómban helyezik, illetve az újabb tervek szerint teljesen sík antennákat készítenek, amelyeknél a radarhullámokat elektrommágneses elven írányítják - ez az elv repülőgépradaroknál már most is működik. A rakétaindító konténereket besülyesztik a hajótestbe, álltalában függőleges helyzetben, és a rakéta az indítás után fordul csak rá célpontra - ezt a megoldást hívják Függőleges Inditórendszernek (VLS - Vertical Launch System). Az USA-ban fejlesztenek egy hajófedélzeti lézerágyút, amely a Phalanx-rendszert váltaná ki, és amely lézersugarakkal semmisítené meg a közeledő rakétákat ill. lövedékeket - ennek várható rendszerbe állása 2010 elött nem várható.
Fantáziakép az amerikai DD-21 Zumwalt rombolóról, amely várhatóan 2011-ben fog szolgálatba állni.
Látható a VLS rendszer működés közben, amint egy Tomahawk robotrepülőgépet indít.
Anyahajók tekintetében vegyes a felhozatal, az igazi nagyhatalmak rendelkeznek csak teljesértékű anyahajóval (USA: 12db, Franciaország: 2db, Oroszország: 1db - elavult anyahajóik vannak még Braziliának és Indiának), továbbá kisebb hatalmak rendelkeznek még STOVL (Rövid felszállóútat igénylő, Helyben leszálni képes) vadászgép üzemeltetésére alkalmas anyahajókkal (Anglia: 3db Olaszország: 1db, Spanyolország: 1db, Thailand (magyarul hogy is nevezzük? :)): 1db - ezek kivétel nélkül valamely Harrier tipussal vannak ellátva jelenleg, és jó részük valószinüleg az F-35-re fog átállni majd. Jelenleg Anglia kettő, Franciaország egy nagyobb anyahajó építését tervezi, az USA pedig szeretné állandó szinten tartani anyahajói számát.
Egyenlőre komolyabb fejlesztésnek csak azt lehet tekinteni, hogy a forgó radarantennákat itt is síkantennás egységekkel kivánják kiváltani, illetve a gőzkatapultokat elektromágneses gyorsítósinekkel szándékoznak lecserélni. Jelenleg csak az USA és Anglia tervezi személyzet nélküli harci gépek rendszerbe állítását, de ez várhatóan nem következik be a 2010-es évek közepe elött.
Az Angol (és elképzelhető, hogy a Francia) haditengerészet közeljövőben építendő hajójának fantáziarajza. Ezt a hajót már kifejezetten az F-35-ös vadászbombázók számára építik.
Tengeralatjárója több, mint két tucat államnak van, de nukleáris meghajtású csak ötnek (USA, Oroszország, Kína, Anglia és Franciaország - India egyes hírek szerint Oroszországtól szándékozik ilyen tengeralatjárókat vásárolni). A tengerlatjárók terén döbbenetes újítások nincsenek, a nem-nukleáris készülő hajók hagyományos dizel-elektromos meghajtással készülnek. A hajók merülési mélysége sem növekedik várhatóan, továbbra is 300 méter körül lesz a merülési határ a legtöbb várható tipus számára. Az Egyesült Államok letett az SSN-21 Seawolf-osztály szélesebb körű rendszeresítéséről, mivel az ára ehez túl magas, így 3db legyártott hajó után leállították a programot. A kiöregedő Los Angeles-osztály leváltására a Virgina-osztály szolgál majd, ebből az első hajó elméletileg idén lép szolgálatba - a hajó azonban a Los Angeles-osztály modernizálásának tekinthető inkább. Oroszország anyagi helyzete miatt nem képes kellő mértékű fejlesztésekbe fogni - 1995 után hat évet kellett várni, hogy újra elkészüljön egy tengeralatjárójuk. Kína jelenleg 6-8 db Nukleáris vadász-tengeralatjárót épít, ezek 2005-2010 között kerülnek rendszeresítésre, de technikai szinvonaluk kb. 15-20 évvel elmarad a Nyugati tengeralatjáróktól.
Az új Virgina-osztályú vadásztengerlatjáró fantáziarajza.
Nukleáris csapásmérő erővel rendelkező tengeralatjárókkal szintén az az öt ország rendelkezik, akiket fent már felsoroltam. Az USA számára a START II. 2002-től 14db ilyen hajót engedélyez, ezért 4 Ohio-osztályú hajóját átalakította, ezek vagy robotrepülőgép-indító hajókká alakítják át (nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülők számára), illetve az US NAVY "SEAL" különleges egységei számára tenger alatti bázisul szolgálnak, amelyről rejtetten, a víz alól indulhatnak bevetésre, és onnan ide térhetnek vissza (az átalakított hajók akár 102 (!) SEAL katonának nyújtanak majd otthont). Oroszország nukleáris csapásmérő ereje jelenleg a már kissé elavult Delta III. és IV. (Orosz.: Kalmar és Delfin, 3db illetve 6db) és a modernebb Tájfun (Orosz: Akula, 3db) osztályra korlátozódik. 1996-ban elkezdtek építeni egy modern tengeralatjárót a Delta-osztály kiváltására, de a pénzhiány miatt olyan lassan készül az első példánya, hogy nyugati oldalak szerint 2010 elött nem várható vízre bocsátása. Kína terveiben szerepel 4-6 db csapásmérő tengeralatjáró elkészítése, de ezek várhatóan csak az évtized második felében készülnek el, és technikailag a Delta IV. szintjén mozoghatnak.
Látványos rajz egy Tájfun-ról.