95110

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#86229
És a végén az a szonár, aminek a csúcs amcsi rendszerekkel fel kellene tudnia venni a versenyt...
CNII Morfizpribor
MGK-600 Itysh-Amfora
nyereség; ~45dB
885 Yansen
-
#86228
Csak a hidegháború végére készült ez az a szonár, ami az amerikai rendszerekkel is összemérhető volt.
CNII Morfizpribor
MGK-540 Skat-3
nyereség: 22dB
945 Sierra-II, 949 Oscar-II, 971 Akula
-
#86227
Walker "segítsége" után megindult a szovjet tengók alapzajának csökkentése, és így az egyre nagyobb nyereségű szonárok fejlesztése is értelmet nyert. Szintén ez volt az első rendszer ami vontatott szonárt is tartalmazott, és céltípus azonosításra is lehetőséget teremtett.
CNII Morfizpribor
MGK-500 Skat
nyeresége; 11dB
671RTM Victor-III, 685 Mike, 945 Sierra-I, 949 Oscar-I, 941 Typhoon, 667BDRM Delta-IV
-
#86226
A OKB-206 Vodtranspribor területét átvette a CNII Morfizpribor, így a következő nem vadász tengókra szánt szonár
MGK-400 Rubicon
nyeresége: 2.5dB
került a 667BDR Delta-III, 670M Charlie-II, és Kilo osztályra.
Az MGK-400EM jelenleg export listán van.
-
#86225
Szintén a
CNII Morfizpribor korabeli gyártmánya volt az automatizáltabb
MGK-1000 Okean, ami a 705 Alfa -ra került.
-
#86224
Szovjet tengeralattjáró szonárokról találtam egy érdekes könyvet:
Ю.А. Корякин, С.А. Смирнов, Г.В. Яковлев Корабельная гидроакустическая техника. Состояние и актуальные проблемы (2004)
Az első szovjet nukleáris tengeralattjáróra került modern szonár, a...
CNII Morfizpribor gyártmányaként az
MGK-300 Rubin
Nyeresége; ~1dB
671 Victor-I, és a 671RT Victor-II vadászokra került.
ű
Ezzel párhuzamosan a konkurens...
OKB-206 Vodtranspribor
MGK-100 Kerch (NATO: Blocks of Wood)
szonárját rendszeresítették a többi hajón.
667A Yankee-I, 667B Delta-I, 667BD Delta-II, 670 Charlie-I
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.01.01. 17:49:40 -
#86223
Semmivel sem elborultabb, mint a dupla AMRAAM-os külső tartón is AMRAAM-ot ciplő F-15. Egyiknek sincs értelme, technikailag ettől még lehetséges lehet. Vagy mint a 2x2x3 db-os Super Hornet full AAM konfigban. Semmi értelme nincs, de a vas tudja...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.01. 17:50:48 -
#86222
A civil telekommban is látszik a lag. 2014-ben német adón kb. 4-5 másodperccel hamarabb ment minden Mo-n, mint az magyar adón. Tehát a teljes lag volt vagy 5-6 sec is. Nem a rádiókomm miatt van lag, hanem sanszosan jelátalakítgatás és minden más mittoén mi miatt. -
#86221
Tehát az egész elkerülhető lett volna helyes azonosítással... -
#86220
Az alsó képhez: az még mindig csak 12 + 2 rakéta, további két AMRAAM-ot még el kellene rakni valahova, legalábbis a Lockheed ábrája alapján.... -
#86219
:D rájöttem mit akartak az amerikai huligánok, amit sokan kétgombócos tölcséres fagyinak hittek.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- forrás link
- forrás link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.01.01. 13:38:24 -
#86218
Év végére kicsit elgurult a Lockheed-nél a gyógyszer:
A "Beast Mode" azért mókás, mert...
1.: Eddig 18 000 font ( ~8,1 tonna ) volt a max. teherbírás, most ez 22 000 fontra nőtt ( csaknem 10 tonna! )
2.: Viszont a hatósugárnál nincs említve semmi változás (BTW a hatósugár esetén ezt nem tudja hozni az F-35A).
3.: Mivel "csak" 4db A2A rakétát mutatnak a belső fegyvertér maximumánál, ezért ez biztosan nem a későbbi Block 4+ változatról van szó (ott lehetővé teszik, hogy 6db AMRAAM férjen el a belső fegyvertérbe)
4.: 14db AMRAAM + 2db Sidewinder. Senki sem tudja, hogy hozták ezt ki, 4db AMRAAM a belső fegyvertérben, de akkor 10db AMRAAM és 2db Sidewinder kéne a szárny alá, a hat függesztési pontra - vagyis mindegyik függesztési pontra kettő, vagy a belsőkre 4-4db, a többi négyre 1-1db...
A Lockheed marketing csapata megint kicsit túl tolta a meszkalint...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.01.01. 10:15:22 -
#86217
Ez itten már eléggé off (híradástechnika), úgyhogy csak két szempontot ajánlanék a figyelmedbe...
- különbség egy ping parancs, és egy x megapixeles video stream titkosítása/tömörítése/továbbítása között.
- különbség a magyar hozzáférés - tenger alatti optikai kábelen át az USÁ-ba és Afghanisztán + UAV->GEO műhold-> komm. műhold->irányítóközpont és vissza között.
... részemről az OFF idén befejezve.
BUÉK

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 23:16:29 -
fade2black #86216 "Amit kiszámoltál az még a CS-nél sem lenne igaz, nem hogy a PS-nél ami a valóság."
Nézzük mit írtál:
"és mivel ez a hátrány a fizikából adódik, nincs mód ennek csökkentésére, amíg távirányítással repülnek."
Mivel fizikát írtál persze, hogy CSt számolok. Fizikailag (ha kavantum összefonodást nem nézzük) és mindenhol erősen felfele kerekítek akkor 0.6-0.9sec az odavissza.
ha pedig lag probléma tessék közelebb rakni az irányító konténert.
btw PSt tudok nézni gyakorlatban hasonló távokon. Prioritásom, dedikált vonalam... nincs így random US servereknél pingem 0.06-0.14sec.
Ez alapján mondjuk fura, hogy jön össze UAVra az a 3-4seces lag. -
#86215
Osza tud úszni, az Ellipszis volt amelyik elmerült*.
*Lásd - Haditechnika Összefoglaló - 498. oldal
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 22:47:35 -
#86214
Hmm régebben volt róla szó, de lehet félreértettem, elvileg tudott úszni csak a német változat nem, ami a plusz páncél/felépítmény miatt már nehéz volt?
- link -
#86213
Sztrela-2 (SA-7)
-
#86212
S-75 (SA-2)
-
#86211
Buk (SA-11)
-
#86210
Osza (SA-8)
-
fade2black #86209 A drón-on levő FLIR torony látószöge széleslátüszögű módban néhány fok.
khm nem utánanézve csak videoból.
Meg persze nem FLIR torony. IR persze van. A linlekt polgári wescamon azonnal 6db szenzor van ebből nem tudom hány IR de tippre nem 1. Ha teljes látomező kell nagyfelbontással akkor meg olyat raknak.
Eközben a Broncon csücsülő átlát az aluminiumon és nem kell se ballra, se jobbra néznie. Előre lefele meg aztán főleg tökéletesen lát. :DDD
Igen, a CAP idő az, ahol az UCAV mindent lever.
Azért még van pár írtam én is párat.
Miért? A Broncóéra nem...?
És meg is érkezünk lassan oda, hogy akkor minek bele pilóta?
Ez is faktor.
Elég komoly.
Az lag van néha 6-8 sec is tudtommal. Nem tudom miért, mi a műszaki ok, de ekkora.
Én 10+éves anyagban 3-4secet találtam. Ennél nagyobbat nem tudom mi indokolna. Amúgy ha lag probléma akkor ld lejjebb közelebb kell rakni konténert.
Ez ami nem igaz, csak nem veszed észre. Egy távoli szövegnél először nem látsz semmit, de némi zoom után méterekről is elolvasható egyes karakterméretű szöveg. Szóval az emberi szem igenis képes zoomolni.
zoom = fokusztávolság váltás Fizikálisan az emberi szem fixfokuszos. Nem mellesleg optikailag elképesztő mod el van cseszve. Az emberi agy ellenben egy elképesztő szerkezet ami a vakfoltot, össze vissza torzítást, széli életlenséget úgy javítja, hogy te abból semmit se veszel észre. Ettől még nem látsz középen és széleken gigantikus a homály. Ebből kiindulva lehet, hogy van "digitális zoomonk", de ha van akkor az minimális és közelében nincs annak amit akár csak egy sima polgári kamera tud.
https://www.youtube.com/watch?v=m7ucG5RXA74
-
#86208
Valamit félre néztél, mert nem 1°-os a FoV, csak ha rá van közelítve maxon
WesCam MX-15 2017
-pdf
HD Thermal Imager:
Fields-of-View: 35.5° to 1.2°
Color Low-Light Continuous Zoom:
Fields-of-View: 40.0° to 2.9°
Daylight Step-Zoom Spotter:
Fields-of-View: 1.07° to 0.43°
AN/AAS-52 Multi-Spectral Target Systems (MTS) 2005
- pdf
MX-25 zoom képekben ahogy távolodik a céltól, 3km magasságból
szürkeárnyalatos
1. kép 5879 méterről 1875x zoom
2. kép 6001 méterről 50x zoom
színes
3. kép 6258 méterről 13x zoom
4. kép 6627 méterről 1900x zoom
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Az emberi szemnek nagyobb az átfogása az tény, de pl ilyen távolságból hiába látsz nagyobbat lent már minden bolha méretű
10.000ft
- videó
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.12.31. 21:53:34 -
#86207
Kevered a CS switched, és a PS switched hálózatot.
Amit kiszámoltál az még a CS-nél sem lenne igaz, nem hogy a PS-nél ami a valóság.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 21:28:05 -
fade2black #86206 Nekem navstar is megfelel ami 20.000km de ha GEO érdekel akkor max 0.9sec a max elméleti lag egy US Afganisztán és vissza közt. Nem 3-4sec az elméleti.
Amúgy ha lag probléma lenne akkor annyit csinálna USAF..., hogy nem USben van a Reaper konténere hanem egy UAE sött akár Afgán bázison. Nem mert polgáti lakosság hanem mert Reaperek CASt adnak.
BUÉK. -
#86205
A GEO*, az nem LEO.

BUÉK!
*részletek lásd 86196 -
fade2black #86204 "Van egy ~3-4seces "lag" az UAV->műhold->műhold->irányítóközpont és vissza kapcsolatban. Ahol ez hátrány oda "még" nem jók.
... és mivel ez a hátrány a fizikából adódik, nincs mód ennek csökkentésére, amíg távirányítással repülnek."
Már hogy adódna a fizikából. Föld sugara 6000km. leo 300km, navstar 20.000km.
Ha nem LEO 300kmjével hanem navstar 20.000kmjével számolok úgy, hogy US Afganisztánt veszem távnak kb 0.5sec a fizikából származó elméleti korlát. És akkor körpályán ment az adás és nem egyenes vonalban... (Nem mellesleg ez is gyakorlati korlát és nem elméleti mert kvantum összefonodással ugye "végtelen" sebességgel megy az információ.)
Amúgy ha lag valós probléma lenne akkor annyit csinálna USAF..., hogy nem USben van a Reaper konténere hanem egy UAE sött akár Afgán bázison. -
#86203
Ellentétben például ezzel az 1999-es esettel, amikor a helyszínen lévő fegyverkezelő még időben elhúzta a bombát, és nem csapta el a templomot
(a hívekkel egyetemben)...

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 20:26:01 -
#86202
Konkrét eset volt, amikor kioldották a fegyvert, kijött az épületből az oviscsoport, és már nem lehetett a lézert elhúzni a lag miatt...
... addigra ugyanis már meg is történt a hentelés.
-
#86201
Nem lag miatt csapnek el afgán óvodát, hanem téves célazonosítás miatt. Azon a lag nem változtat. -
#86200
Bizonyos szintű SA? A körülöttük folyó nagy összképről több fogalmuk van, de egy adott szűk zónában felbontáskorlát van. Egy OV-10-em levő observer látja azt, ha valaki egyszerre 3 helyet ágyúzik vagy támad hk és IFV csoport. Egy drón ez magától soha a büdös életben nem látja, csak akkor, ha lentről jelzi valaki, mert 1 fokos FOV-val pásztáva soha nem akad rájuk. -
#86199
Ha saját csapatok dinamikus harcérintkezésben vannak, alighanem a drónok lag-je túl sok.
Ha a lenti civilek nem számítanak, akkor a drónok lag-ja bőven elég. (legfeljebb Oszama helyett elcsapnak pár Afgán óvodát...)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 18:34:03 -
F1End #86198 Tehát akkor végülis a pilóták jobb situational awarness -e miatt lenne jobb egy COIN gép, mint egy drón? -
F1End #86197 A Bronco fegyverterhelésével kapcsolatban: ximix a #86148 -ban tett be egy olyan képet is, ami alapján 12 Hellfire + egy M197 gépágyú toronyban. (az emlitett hozzászólást álltittam be válaszoltként, szóval le tudjátok nyitni ez alatt) -
#86196
Az lag van néha 6-8 sec is tudtommal. Nem tudom miért, mi a műszaki ok, de ekkora.
GEO pályán keringő műholdakkal kommunikálnak a drónok általában. A jel a dróntól meg a GEO pályán keringő műholdnak, és innen két opció van. Régebben az általános az volt, hogy földi átjászó állomás, majd innen szárazföldi / tengeri kábel az irányítóközpontba (adott esetbe a Föld túloldalára). Mindezt újabban igen erős titkosítás mellett, oda-vissza.
A "B" verzió, ami most kezd elterjedni, hogy műholdról műholdra játszák át a jelet, és így jut el egy olyan műholdra, amely rálát egy USA béli átjászó állomásra. A jövőben erre optikai adatkapcsolatot akarnak alkalmazni a műholdak között (nem kell aggódni az interferencia, no és kevésbé a lehallgatás miatt), most jelenleg még rádióhullám elv az elterjedt.
Na most a két opció közül bármelyiket is választod, ott bizony lesz lag. A 6-8 másodperc mondjuk nagyon extrém, de előfordulhat szélsőséges esetben, azért én úgy tudom, reálisan inkább a 3-4 másodperc az átlagos. Az se kevés, de adott esetben még belefér. A GEO műholdakkal megvalósított internet-elérésnél 500-800ms ping szokott a földi átjátszó állomáshoz közeli szerveren megvalósulni, de ha mondjuk amerikából ausztráliába akarsz pingelni, simán megvan az 1500-2000ms... Ez pedig egy sima ping, egy sima internetszolgáltatásnál...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.12.31. 17:16:28 -
#86195
Lásd #86179 , ha integrálják a LAU-68/69-et és az APKWS II-őt, akkor a Reaper is tudja ugyan azt, amit az OV-10G+. A lent említett SOCOM tesztnél általában 2x 7 rakétás LAU-68-asokkal repültek, repüljön a Reaper 4db-al, az már 28 rakéta, vagy csak két LAU-68 és 2 v. 4db SDB és még mindig marad bőven szabad tömeg DIRCM / MAWS / csali céljára....
Ahova ez nem elég, ott már aligha COIN szinten megy a játszma.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.12.31. 17:06:05 -
JanáJ #86194 Egy B-52-es is jó erre. ;-) Én csak azt mondom, hogy nincs jó megoldás. Ha a drónok csak arra jók, hogy kiváltanak egy csomó "rendes" pilótát, akkor már boldogság van. A COIN műveleteket nem a repülő fogja megnyerni. Afganisztánban sem ezen ment el a dolog.
Ha lett volna Tet offenziva, akkor jönnek a BUFF-ok és üvegheggyé bombázzák őket. De nins Tet, de van CNN, meg csillagos sávos koporsó. -
#86193
És erre is jó a Bronco... FLIR toronnyal nem kell neki lemenni, viszont 2,75-ös rakétából is van már PGM... Ergp sokkal többször mérhet pontosan tűzcsapást, mint egy drón. Persze a COIN-nál a gond az, hogy hol néha egyszer kell odabaszni, hol tízszer. Nehéz az igényeket skálázni...
(Ha Irakban vagy Afganisztánban lett volna Tet offenzíva szerűség, akkor a drónok kapactiása röhejesne kevés lett volna szerintem.) -
JanáJ #86192 Továbbra sem tiszta mire gondolunk COIN alatt. Szerintem az amiknál szóba sem jöhet, hogy berepüljenek a SHORAD zónájába. Fentrőn dobálják az LGB-t. Erre nem tudom miért nem jó egy drón. Az emberes vadászok is max annyival tudnak többet, hogy gyorsabban tudnak odaérni máshova, de lehet drágábban, mintha több drónnal fednéd le a területet. -
#86191
Ez a "pilota szeme" (eredetiben: "Ezen felül a drónon nincs több szempár.") szokásos molni féle nem látja nem a holnapot de a tegnapelöttet sem. Vietnami éra elmúlt . Ébresztő.
Dron mögött ott a 2-3terminál. Azonnal 2-3 szempár lát. Váltással, kávézva.
A drón-on levő FLIR torony látószöge széleslátüszögű módban néhány fok. Mi a frászt akarsz te azon terminálozni...? Zommonva tized fokok. Nem az a baj, hogy nincs elég erőforrás a FLIR képenek elemzésére. Az, hogy a FLIR toronnyal te csak azt tudod nyomonkövetni, amit már mássál megtaláltám. Mondom, olyan mintha egy szívószálon keresztül néznéd a világot, kb. akkora szögtartományt fed le egy pozícióban. Az ember szem maximális felbontása ehhez képest 0, de a rugalmassága forgathatóság és adott zoomig röhögve leveri a FLIR tornyot.
Egy UAVok fent van célterület felett akár 15-30-40ht. Bronco 3at. Akkor 5-13* több Bronco kell ugyanoda. Meg sokkal több pilóta is. Az képzéssel már szép summa. Hja operator képzés pilota képzéshez képest fillérres dolog.
Igen, a CAP idő az, ahol az UCAV mindent lever.
UAVra nem kell két fő számára hely, nem kell oxigén, nem kell szék....
UAV által generált adatok mögé bedobható nagyon durva számítási kapacitás. Nem biztos az 2-3 operator kiszurja amit kell a töménytelen adatból. Szuperszámítógépet te nem raksz broncora.
Miért? A Broncóéra nem...?
Broncot? -2 ember. Ha piloták túlélik még lehet rosszabb is mert ketrecbe rakják őket, majd alájuk gyújtanak. Aztán felrakják sikoltozásukat liveleakra.
Ez is faktor.
UAVoknak imo jelenleg két hátránya van. Van egy ~3-4seces "lag" az UAV->műhold->műhold->irányítóközpont és vissza kapcsolatban. Ahol ez hátrány oda "még" nem jók.
Az lag van néha 6-8 sec is tudtommal. Nem tudom miért, mi a műszaki ok, de ekkora.
Emberi szem amúgy az EM spektrum egy nagyon szűk részét látja, és hát zoomolni se tud.
Ez ami nem igaz, csak nem veszed észre. Egy távoli szövegnél először nem látsz semmit, de némi zoom után méterekről is elolvasható egyes karakterméretű szöveg. Szóval az emberi szem igenis képes zoomolni. -
#86190
A DAS elsődleges funkciója a MAWS, de másodlagosan sokmindenre is jó.







ű






