94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #86177
    Szerintem úgy hozod ki győztesnek a Broncot, hogy nem tűztünk ki célokat. Miközben nem is kell választani a kettő között.
    Ha az A-10-ről is F-35re akarják átteni a pilótákat, akkor honnan lenne a Broncokra? Azt se felejtsük el, hogy drón pilóta kb bárki lehet. Ha lejár az ő műszaka, akkor haza megy a gyerekhez, nem órákat repül vissza még a bázisra, majd alszik a világvégi bázison ahova minden vackot kell még szállítani. A jövő szerintem az SF és a drónok COIN környezetbe. A SF minimális logisztikai igények mellett kiképzi a helyi jónak minősített frakciót, a drón meg dobálja az LGB-t bármelyik unszimpatikus fűcsomóra. Azt meg pont lehet egy drónról. Ha lenne igény nagyobb teherbírásúra, akkor már csináltak volna. Szerintem.
  • Kurfürst
    #86176
    Tudtommal az első Reapereknél egyszerűen F-16 pilótákat ültettek át a bőrfotelekbe a monitor elé, szóval a “pilóta” képzés nemigen lett olcsóbb, persze később az lehet.

    Egyebekben viszont itt sincs ingyen ebéd, eleve 2 ember kell egy drónra (egy “repüli”, egy a szenzorokat, fegyverek (táv)irányítja), a 15-30 órás bevétesi profilt viszont ők sem bírják, így 7-7 (pilóta/fegyverkezelő) páros váltja egymást per drón. Egy dron földi kiszolgáló személyzete és logisztikai lábnyoma kb 170 ember. Mellesleg nem árt ha előtte volt egy űrprogramod és nehány tízmilliárd dollárért telepakoltad az eget műholdakkal, amit azert egy közepes fejlett állam bármikor lepattanthat az égből. Utána a drónflottádnak lőttek.

    A megapixel/felbontás témánál ott a pont! Hiába rakod bele az 50 megapixeles szenzort is, normalis (értsd : nagy és nehéz) objektív nélkül az pont annyit ér, mint a telefonos sokmegapixles kamarák - jól hangzik de rohadtul nem tudja a névleges teljesítményét. IR/thermo tartományhoz persze nem létszükséglet, sőt.
  • fade2black
    #86175
    MQ-1, MQ-9, GHk grasszálnak az égen 10+éve.

    Ez a "pilota szeme" (eredetiben: "Ezen felül a drónon nincs több szempár.") szokásos molni féle nem látja nem a holnapot de a tegnapelöttet sem. Vietnami éra elmúlt . Ébresztő.

    Dron mögött ott a 2-3terminál. Azonnal 2-3 szempár lát. Váltással, kávézva.

    Egy UAVok fent van célterület felett akár 15-30-40ht. Bronco 3at. Akkor 5-13* több Bronco kell ugyanoda. Meg sokkal több pilóta is. Az képzéssel már szép summa. Hja operator képzés pilota képzéshez képest fillérres dolog.
    UAVra nem kell két fő számára hely, nem kell oxigén, nem kell szék....
    UAV által generált adatok mögé bedobható nagyon durva számítási kapacitás. Nem biztos az 2-3 operator kiszurja amit kell a töménytelen adatból. Szuperszámítógépet te nem raksz broncora.
    és akkor ott a politikai kockázat is. UAVot lelőnek? Na bumm. Broncot? -2 ember. Ha piloták túlélik még lehet rosszabb is mert ketrecbe rakják őket, majd alájuk gyújtanak. Aztán felrakják sikoltozásukat liveleakra.

    UAVoknak imo jelenleg két hátránya van. Van egy ~3-4seces "lag" az UAV->műhold->műhold->irányítóközpont és vissza kapcsolatban. Ahol ez hátrány oda "még" nem jók.
    A fenti kapcsolat sérülékeny. Ha az ellenfél technikailag annyira fejlett, hogy képes kilőni akkor semmit se érnek. Kérdés, hogy ha az ellenfél ennyire fejlett akkor a Bronco meddig marad az égen.
    (és kérdés, hogy a fenti kettő meddig hátrány.)

    Emberi szem amúgy az EM spektrum egy nagyon szűk részét látja, és hát zoomolni se tud.

    megapixel: Tippre 2-3 EM spektrumra belött érzékelő dolgozik. Egyik IR másik ~látható... Tudtommal IRnél pl előnyösesbb tud lenni a nagyobb elemi pixelméret, mint a sok kicsi és a "pixel binding". Gondolom ezért van IRben alacsonyabb pixelszám. Egy másik dolog ami magas pixelszám ellen dolgozhat minden EM spektrumban az az, hogy nagyon széles fokusz tartományt kell lefedni és egyszerre akár többet is. Nem lehet több 10-30kgs optikát berakni egy UAVba mert nehéz. Mondjuk csak a pilota+létfentartás súlyából bőven kijön szóval mégis.

    más:
    F-35 video
    Kis kézbentartós, polgári superzoom mit tud?
  • Kurfürst
    #86174
    A DAS tudtommal egy SA kivetítő rendszer összekötve a különböző szenzorok adataival, radarokkal. Nem igazán felderítés a dolga (az a szenzorok adják) hanem a harcászati információ megjelenítése). Oda elég lehet alacsony felbontás is. Konkrét célmegjelölésre eddig is voltak/vannak rendes felbontasú/nagyítású rendszerek, azt most is használják.Hozzáteszem - amit a DAS jelenleg érzékelni/fenyegetésként azonosítani/megjelölni tud (rakéta indítások, harckocsilövés, hajók, nagy járművek) nem igazán tűnik hasznosnak COIN környezetben, bár pl. a saját csapatok helyzete hasznos lehet.

    Ez persze akkor igaz, ha magad is a gépben ülsz, távirányítással azert eleg más a felállás, hiszen nincs térlátás, légtér/földi cél keresési szemrutin, éppenséggel körülötted cikázó Szuhojok sem amire ez a rendszer kifejezetten jó lehet.

    Ha durva felbontással csinálják meg a rendszert, az sem egyszerű, brutális adat kapcsolat és számítási kapacitás is kell több terrabytenyi adat átviteléhez, ami vagy van, vagy nincs (tudtommal jópár Reaper egyszeruen azert veszett el, mert elvesztette a műhold kapcsolatot pl) de mindenképpen biztosítani kell. Gondolom nem véletlen, hogy a Rudi által mutatott izraeli megfigyelő rendszer is nagy felbontással és látószöggel, de alacsony mintavételezéssel működik, ugy viszont elég nehéz repülni, ha erre akarnál esetleg támaszkodni. Meg egyébként minek az egeszet a végtelenségig bonyolítani és logisztikailag megterhelni? Ha MANPAD veszély van, egyszeruen nem mész le 4-5000 méter alá, ezt ember vezette gép ugyanúgy megcsinálja, mint a drón.

    Ennél azert sokkal egyszerűbb egy jó öreg Mark I Eyeball egy bevált FLIR rendszerrel megtámogatva, vagy remekül lehetne pl kombinálni egy folyamatosan cirkáló és felderítő drónnal, aminek a kezelői megjelölik neked a célt...
  • Kurfürst
    #86173
    Cifu kérdezte egy korábbi hozzászólásban, hogy akkor miért inkabb a Bronco mint a Reaper. Erre megkapta a szakirodalomban is fellelhető válaszokat (drón esetén igen csekély hasznos teher, fegyverzet, lényegében majdnem vakon/csőlátással repül, ki van szolgáltatva a szatelit kapcsolatnak ami időnket megszakadhat, stb, önvédelemre gyakorlatilag képtelen részben a vaksága/lassúsága, valami tnagyon magas az irányító és a drón közötti latency miatt - kb 1,5 másodperc mire végrehajtja a parancsot).

    Persze erre lehet ellenérvként mondani hogy lehet rá - meglehetősen borsos áru - széleslatójú rendszereket stb tenni rá, meg a hozzájuk tartozó szintén borsos árú elektronikát (ha elbírja egyáltalán - ingyen vacsi nincsen), de az meg a költségeket fogja tovább emelni.

    Egyszóval COIN gépnek erős korlátozással alkalmas, de a meglévő pilóta vezette gépeket remekelül kiegészítheti a magas rendelkezésre állási idejével, illetve azzal, hogy többe kevesbe felálldozható.

    A gond szerintem inkabb az ár/teljesítménnyel van, főleg hogy COIN feladatkörre éppen hogy egy költséghatékony gép kellene, és minnel inkább erőlteti az ember a drón korlátait a hagyományos gépekkel szemben csökkentő high tech megoldásokat, annál kiöntött a gyereket is a fürdővízzel, ti. hogy Manpadokon és max nehézgéppuskás “légvédelem” ellen tök fölösleges, mind a beszerzési, mind az üzemeltetési költségeket feltornássza. Az A-10-esek is vidáman működtek Koszovó, Irak és Afganisztán felett, pedig ott komolyabb légvédelem volt.

    Elvileg a Reaper előnye a rendes a sugaras gépekkel gépekkel szemben az alacsony üzemeltetési költség lenne, kb. 3600 USD / óra, ami kb 10-e egy modern Vadászbombázóénak. Kicsit árnyalja a kepet hogy a Vadász esetén sokkal, sokkal több a hasznos teher egy bevetésen, és azt a 3600 USD-t ugye 20-30 órával kell beszorozni egy bevetés áráért, amihez ha hozzávesszük a ledobott hasznos terhet, már nem biztos hogy megéri. Fillérb**nak tűnhet, de a Pentagon ezt komolyan számolja.

    Ezzel szemben a régi Bronco kb 5000 USD/ órás “rezsidíjjal” repül, ami összevethető vagy akar olcsóbb is mint egy dron ha a képességet nézzük, a SUPER TUCANO meg ennek állítólag az egytizedéért, miközben a beszerzési ára kb egy Reaperé, 8 órát ez is tud a levegőben tölteni és hasonlo fegyvereket hordozhat mint a Reaper, az ember vezette gépek előnyeiről nem beszélve.. innen nézve igazából az a kérdés, hogy COIN környezetben miért is nem a sokkal (költség)hatékonyabb és olcsóbb ‘rendes’ COIN és alacsonytámadó gépeket használják az egyelore inkább techdemónak tűnő drónok helyett.

    A válasz persze leginkább az amerikai emberaldozat népszerűtlensége/csökkentése (szerintem meglehetősen blőd és kontraproduktív megközelítés egy háborúban), ezért a Tucanokat szépen lepasszolták az afgánoknak, elvégre ha afgán pilóta veszik oda, az nem kerül bele a hírekbe (Egyebkent hasonlóan nagyon szépen kiszervezék, legalábbis papíron a rázós feladatokat különféle PMC-nek, akik persze sokszor csak leszerelt/átigazolt volt USMC stb katonák, de így papíron legalábbis nincs csillagos sávos koporsó a hírekben).
  • JanáJ
    #86172
    Erre nem lenne jobb az a mini drónos fejlesztés - amit most nem találok - mint ez? Vagy nagyobb romboló erő kell? Ha igen, akkor minek? Radar antenna nélkül mit ér a SAM?
  • JanáJ
    #86171
    A szem-kamera kérdésre visszatérve hogy jött képbe a Bronco? Mit tud a pilótákon szemén kívül amit egy drón nem? Minek a pilóta szeme? Ha prec fegyvert kell dobni, ahhoz minek a pilóta szeme?
    Annak meg csak van valami oka, hogy nem a megagiga pixelekre gyúrnak a repülőknél. Gondolok itt az infrára.
  • [NST]Cifu
    #86170
    Mivel rajokban dolgozó eszközökről lenne szó, és nem csak bombázókról, de vadászgépekről (F-15, F-16, F-22, F-35) is indíthatónak kell lennie, illetve kritikus pont az olcsóság, ezért a Tomahawk semmilyen szempontból nem opció. A berakott fantáziarajz többé-kevésbé megfelel annak, ami az igénylista alapján felvázolható, gyakorlatilag hálózatba kötött SDB II-őkről lenne szó.
  • molnibalage83
    #86169
    Hiába akkor a felbontása, ha az ember nem képes 1-2 pixeles elváltozásokat követni és analizálni a DAS meg igen. Ezért működis MAWS-ként és erre az emberi szem borzalmasan gyenge. A DAS a jelenlegi felbontásával és a mögötte levő IT-vel egyes téren hülyére veri az embert.
  • ximix #86168
    A Tomahawk -ból nem lehetne ? Vagy gondolom ezekben valami zavaró egység is lesz ami a Tomá-ba már nem fér el esetleg, persze ez még korai csak agyalok.
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.12.29. 22:35:25
  • ximix #86167
    Azt is vedd figyelembe, hogy egy optika akár képes nagyobb látószögre, mint az ember fejforgatás nélkül, amit a kezelő x centis monitoron láthat szintén fejforgatás nélkül, bár összenyomódik a tér, de pl FLIR üzemmódban egy sivatagi nem túl népes helyen hamar kiszúrod a mozgást és utána rázoomolhatsz ekkor kezdődik jobban az a csőlátás amiről beszéltek, de erre meg a szem nem képes, hogy 30km-ről részletes képet nézz valamiről.
    ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    A Bronco-n elvileg ez a cucmuc van Wescam MX-15 a látómező az olyan emberi 40° a hő és ir az kisebb valamivel.
    - pdf

    Amúgy a nagy tesó az MX-25 igen látványos


    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!





    A Reaper féle
    - link
    Raytheon tech újság cikk 18. oldal
    - pdf

    Unmanned Aircraft Systems Sensors 2005
    - pdf

    UNMANNED COMBAT AIR VEHICLE: MQ-9 REAPER 2014
    - pdf

    UNMANNED AIRCRAFT SYSTEMS 2016
    - pdf

    +1
    Increasing Autonomy of Unmanned Aircraft Systems Through the Use of Imaging Sensors 2011 (ez tudományos)
    - pdf






  • [NST]Cifu
    #86166
    A Lockheed Martin egy 110 millió dolláros megbízást kapott a Grey Wolf robotrepülőgép-programra. A Grey Wolf célja egy olcsó, hálózatban összekötött, moduláris robotrepülőgép-család kifejlesztése, amely az integrált légvédelem feltörését célozza.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.12.29. 21:29:59
  • [NST]Cifu
    #86165
    Érdekes hibrid: Az Iszkander alvázára telepítenének 6db Club robotrepülőgép-indítót. Az export változat hivatalosan 275km hatótávolságú, de e fölé is mehet valamivel. A tervet Club-T néven marketingelik.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.12.29. 21:14:00
  • [NST]Cifu
    #86164
    WoW... ez tényleg nem semmi...

    Végül is a DAS tényleg rossz példa volt, mert minek a drón feletti részt folyamatosan figyelni COIN környezetben...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.12.29. 21:13:33
  • _rudi
    #86163
    Az Izraeliek már megoldották ezt a csőlátás problémát...
    http://elbitsystems.com/pr-new/4635/?pageid=PR%20-20%20News&ind=0
    A rendszer neve: SkEye WAPS ( wide-area persistent surveillance) system.

    Jelenleg a Hermes 900 drónra van aplikálva.
    Egyszerre 80 km2-et tart megfigyelés alatt. Jónéhány kamera képéből fűznek össze egy gigapixeles képet.



  • [NST]Cifu
    #86162
    360 fokban egyetlen ember sem lát, önálló gépi döntéshozatal pedig még nincsen.


    Te voltál a második, aki arra hivatkozott, hogy a drónoknál csőlátás van. Erre írtam, hogy egyáltalán nem kötelező, nyugodtan lehetne 360°-os körbetekintést adni, így a földön lévő irányítók ugyanolyan (sőt, sokkal jobb, hiszen abszolute nincs kitakarás sehol) körpanorámát figyelhetnének, mint egy Bronco személyzete).

    Egyébként milyen felbontással mukodik? Mennyire sérülékeny/zavarható?


    A DAS 6 érzékelője egyenként 1024x1024 pixeles, viszont IR tartományban működik. Én az elhelyezést és az elvet hoztam egyébként fel, semmi akadálya nincs, hogy 8-20MP felbontású kamerákat helyezz el körkörösen...

    Ami szvsz nagyon érdekes kerdes, hogy az adatlinkhez milyen további háttér kell (műholdak?) és azt mennyire lehet zavarni, kiikatatni, mert az erősen achilelles ina lehet barmelyik táviranyitott rendszernek. Ha benn ül a pilóta a gépben, ilyen probléma nincsen.


    A műholdas adatkapcsolatot max. úgy lehet reálisan zavarni, ha az zavarójel is az űrböl, vagy legalábbis a gépnél magasabbról jön. A Földről zavarni nem egyszerű dolog, tudomásom szerint ilyen szempontból pl. a Reaper elég jól áll...

    Az emberi szem “felbontása” ezzel szemben kb 120 magapixelnek feleltethető meg.


    Eddig az volt a baj, hogy csőlátás van a drónoknál. Felhoztam egy példát, hogy lehetne technikailag ezt megoldani. Azzal meg az a bajod, hogy a felhozott példának kicsi a felbontása.

    Építő jelegű hozzászólást várok a továbbiakban, vagy semilyet...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.12.29. 20:53:09
  • Kurfürst
    #86161
    Az emberi szem “felbontása” ezzel szemben kb 120 magapixelnek feleltethető meg.
  • Kurfürst
    #86160
    Addendum - jelenleg ugy látom hogy gyakorlatilag VGA felbontást tud, ami azert optikaifelderítéshez eleg harmatos, bár tervben van egy 1 megapixeles változat is.
  • Kurfürst
    #86159
    360 fokban egyetlen ember sem lát, önálló gépi döntéshozatal pedig még nincsen. Egyébként milyen felbontással mukodik? Mennyire sérülékeny/zavarható?

    Elvileg távirányítású kamerás dróm vs Mk I Eyeball + bioCPU a kérdés, itt viszont felmerül, hogy egy ilyen kamerás dron rendszernél milyen autonómiája lehet az eszköznek - ha nincs, egy kezelő figyelheti kamerákon keresztul hogy mi történik, az viszont mint altalaban optikai felderítés, csőlátáshoz vezethet (akaratlagos a pasztazas vs ösztönös).

    Ami szvsz nagyon érdekes kerdes, hogy az adatlinkhez milyen további háttér kell (műholdak?) és azt mennyire lehet zavarni, kiikatatni, mert az erősen achilelles ina lehet barmelyik táviranyitott rendszernek. Ha benn ül a pilóta a gépben, ilyen probléma nincsen.
  • Pares
    #86158
    Raytheon: The UFO spotter - Navy pilots used Raytheon tech to track a strange UFO
  • fonak
    #86157
    Huhh, és azokból hányat lehet venni húsz milliárdért?
  • [NST]Cifu
    #86156
    A DAS is kamerákat jelent, mégis nemhogy csőlátást, de 360°-os kilátást biztosít...
  • [NST]Cifu
    #86155
    Inkább nem irányított rakétákra gondolj. Carl Gustav, Panzerfaust 3, stb...
  • Kurfürst
    #86154
    Kamera szvsz még legalábbis egy jo ideig nem fogja kiváltani a pilóta szemét, sem a helyszíni döntéshozó képességét. Megfigyelésre jó de iszonyat csőlátásod lesz tőle.
  • fonak
    #86153
    Ezekről egy régi hír, persze gondolom azóta sem derült ki, hogy mi lett velük. :)
    Most viszont ismét tervezik elvileg vállról indítható pct. rakéta beszerzését, vajon mi lehet a szóba jövő cucc? Hajlandók az amcsik Javelint szállítani nekünk (ha egyszer most már az ukránoknak is engedélyezték, hogy vegyenek)?
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.12.29. 13:16:25
  • [NST]Cifu
    #86152
    Nem egészen így történt. Volt egy csoport, akinek tetszett a Super Tucano, végigverték a kongresszuson a beszerzést, majd aztán az USAF vezetése gyorsan közölte, hogy neki erre nincs pénze, és vigyétek valahova máshova a gépeket. Így kerültek az Afgánokhoz. Az USAF továbbra is úgy működik, hogy ha harci gép nem tud hangsebességnél gyorsabban menni, akkor nem kell neki (bombázókat leszámítva). Az A-10A/C-től is gyorsan meg akartak válni, csak a kongresszus állandóan harcol érte...
  • [NST]Cifu
    #86151
    Mega pilóta szeme meg aki még a gépen van. A FLIR torony MELLETT.


    Ezt válthatná ki egy 360°-os kamerarendszer... Még mindig kevesebb tömeget igényelne, mint egy pilóta / megfigyelő...
  • ximix #86150
    Kerestem mi ez a 207A, de
    Közben szembe jött egy ilyen történelmi S-25 oldal
    Ez a 658 ЗРП (légvédelmi rakéta ezred) története is
    - link
    - fordítós eng link

    :D nem sámli saját url-e van http://c-25.su/
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.12.28. 20:55:16
  • Hpasp #86149
    Próbálták már, az 50-es évek végén a 207A rakétája a Berkutnak volt az egyetlen ami ezen az elven működő harci részt alkalmazott...
    ... azóta egy sem.

    Lásd: Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás
    _Mellékletek\Légvédelmi rakéta és tüzérségi rendszerek\SAMsim kézikönyvek\SA-1 Berkut [ENG].pdf
    26. oldal




    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.28. 19:48:26
  • ximix #86148
    Érdekes story ez a Bronco,
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    elvileg ha jól vettem ki a Super Tucanoknak fejlesztették ezt a csomagot "Combat Dragon II" USAF-nak tetszett is csak a Super Tucano az brazil és így nem oké.
    Erre amcsik megkérdezték az afgánokat- Akartok 20db ST-t? azok meg gondolom visszakérdeztek, hogy - Akarjunk? mire a válasz - Akarjátok, mi finanszírozzuk.

    Those Old OV-10 Broncos Sent To Fight ISIS 2016
    - link


    COST EFFECTIVE AIRPOWER . . . May 2017
    - pdf


    A Bronco nagy előnye még, hogy a törzse és az orra igen keskeny, viszont a pilóta fülke üvege meg egy kicsivel nagyobb így a kilátás egy bizonyos fokig igen jó lefelé.



    Egy másik konfig


    Combat Dragon II Demonstrates OV-10G+ Bronco Capabilities 2013
    - link
  • aksurv2
    #86147
    Rossz volt link. mini efp
  • aksurv2
    #86146
    Az irányítás várhatóan fejlődni fog, pontosabb lesz. Innentől páncélozhatod, ha ilyesmit tesznek a fejbe. mini efp
  • molnibalage83
    #86145
    Mega pilóta szeme meg aki még a gépen van. A FLIR torony MELLETT.
    A probléma az egésszel az, hogy a meglevő OV-10 átalakítás mibe került. És ugyebár azt már nem gyártják... (Bár pár éve felmerült, hogy újra elkezdik. Persze nem lette belőle semmi.)
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.12.28. 15:30:51
  • [NST]Cifu
    #86144
    Ezen felül a drónon nincs több szempár. Egy szívószálon át nézed a világot...


    Mibe kerülne egy 360°-os kamerarendszer? Nem kell DAS, csak teljes lefedettség. Egyébként a Bronco esetében is csak egy EO/IR torony van.
  • F1End
    #86143
    Hát jah, azt mondjuk nem tudom, hogy a robbanóanyag és a harci rész többi (elsősorban gondolom repeszkeltésért felelős) része pontosan hogyan viszonyul egymáshoz, illetve a romboló erőhöz.

    Egyébként HPASP doskijából a MANPAD paraméterek:
  • ximix #86142
    Ilyen szempontból jó a Wiki is, mert a sima Igla-ra 1.17 kg (2.6 lb), gondolom teljes súly repeszekkel ..ect és 390 g (14 oz) HMX robbanó anyag súlyt ír, amihez képest az Igla-S 585 g (20.6 oz) HMX robbanó anyag súlya pont 1,5-szeres.
  • ximix #86141
    A Verbar-ra írnak 2,5kg-t.
    - link
    A sima Igla-hoz képest az Igla-s-nél, 1,5x nagyobb a robbanófejet írnak.
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.12.28. 14:32:15
  • Hpasp #86140
    Stingerrel kapcsolatban meg a MCRP 3-25-10a Low Altitude Air Defense Gunner’s Handbook-ot.


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.28. 14:14:42
  • Hpasp #86139
    Wiki helyett javaslom ezt.
  • F1End
    #86138
    Wiki alapján a 9K338 Igla S -nek a sima 9K38 -hoz képest kétszer nagyobb harci része van (2,5 kg vs. 1,17 kg), valamint a Stinger alapból 3 kg -os harci résszel rendelkezik.
    Forrás