Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#83966
Meg is értem a feliratot, hogy a könnyű gyalogság minden csak nem könnyű :)
#83965
Csak a testét védő páncél marha nehéz volt, a mozgás lehetősége pedig korlátozott.
#83964
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83963
Egyenlőre még az emberi gyalogságot is kéne /lehetne hova fejleszteni, mert a múltkori videót amit Molni linkelt a középkori lovag és a katona akadályfutása is jól mutatta, szinte semmit sem fejlődött a gyalogság felszerelése védelem , egyszerűsítés vagy könnyítés terén, sőt...
A lovagnál a szúró fegyverek ellen szinte teljesen védve volt az egész teste míg most ezt nem mondható el a katonákról .
Ugyan olyan nehézkes hordani a felszerelést mozogni benne és kényelmetlen mint a lovag korban.
A lovagnál a szúró fegyverek ellen szinte teljesen védve volt az egész teste míg most ezt nem mondható el a katonákról .
Ugyan olyan nehézkes hordani a felszerelést mozogni benne és kényelmetlen mint a lovag korban.
#83962
Na és a lőfegyverek hova fejlődhetnek? Gondolok itt a tüzérségre, kézi fegyverekre.
#83961
Igen. Főleg azért, mert a katona a terepen kibírja hetekig is, csak víz és kaja kell neki. Egy robot a semmi közepén hetek alatt tönkremegy és oda nem száll ki a civil supportcég... :)
Jelenleg határőrizeti feladatokra jók, statikus üzemre, ahol mozogni kell, ott jelenleg lazán elhasalnak. Sokszor szó szerint. A terepakadályok nagy része számukra leküzdhetetlen akadály, egy ember fényévekkel ruhalmasabb. Leveszi a hátizsákot, felnyomja és felhúzza bajtársát, stb. Egy robot erre egész egyszerűen képtelen. 0,5-1 méteres szintkülönbségeknél felteszik a kezüket, már ha lenne nekik... :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 14:09:58
Jelenleg határőrizeti feladatokra jók, statikus üzemre, ahol mozogni kell, ott jelenleg lazán elhasalnak. Sokszor szó szerint. A terepakadályok nagy része számukra leküzdhetetlen akadály, egy ember fényévekkel ruhalmasabb. Leveszi a hátizsákot, felnyomja és felhúzza bajtársát, stb. Egy robot erre egész egyszerűen képtelen. 0,5-1 méteres szintkülönbségeknél felteszik a kezüket, már ha lenne nekik... :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 14:09:58
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83960
Ha PEN fej van rajta HAS ellen, akkor a gyújtó időzítését kell állítani, hogy a hajón belül robbanjon. Ami átviszi a HAS-t, az jó lesz a papírkeménységű hajó ellen is. Fordítva már kevésbé...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83959
A SLAM-ER az elfér a VLS-ben? Mert, ha nem, akkor halottnak a csók... :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 14:05:22
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 14:05:22
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#83958
Autonóm tengeralattjáró drónok eddig is voltak, főleg felderítésre (a megfigyelni kívánt ellenséges tengeralattjárók útvonalán cirkálnak, és akad olyan, amely képes a felderített tengót követni, közben a zajjellemzőit folyamatosan rögzíteni). A méretüknél fogva felfegyverezni még nem lehet őket, de adott esetben ezek kifejlesztése sem ördögtől való.
Különféle tenger alatti drónok - ez egy 2013-as anyag, de már lehet látni mennyiféle feladatra használják őket,
az LDUUV különösen érdekes, ~2020-ra állhat hadrendbe, és már fel is fegyverezhető
Ettől függetlenül jelenleg az általános irányvonal inkább az, hogy a tengó szépen keres egy barátságos tengerfeneket, és innen indítja el távirányítású drónját vagy drónjait. A Virgini-osztály Block V.-ös változatánál a négy VPM (Virginia Payload Module) mindegyike rugalmasan kezelhető, mehet bele 7db VLS rakéta, NAVY SEAL részére mini-tengeralattjáró a partraszálláshoz, összecsomagolt gumicsónak vagy adott esetben távirányított drón.
Felszíni hajóknál jelenleg a kísérleti ACTUV a csúcs, ez elvben képes lesz arra, hogy aktív és passzív érzékelőkkel felderítse, majd folyamatosan kövesse a tengeralattjárókat. Innen csak egy lépés a felfegyverzése.
Ahogy a többi fegyvernemnél is, itt is többtényezős a kérdés. Meg lehet csinálni adott esetben az autonóm harci drón repülőgépet / páncélost / hajót? A válasz az, hogy alapvetően igen. De kell-e ez per pillanat a légierőknek / hadseregeknek / haditengerészeteknek? Jelenleg erre inkább nem a válasz...
De a távirányított drónok terén bőven igen ma már a válasz...
Utoljára szerkesztette:
Különféle tenger alatti drónok - ez egy 2013-as anyag, de már lehet látni mennyiféle feladatra használják őket,
az LDUUV különösen érdekes, ~2020-ra állhat hadrendbe, és már fel is fegyverezhető
Ettől függetlenül jelenleg az általános irányvonal inkább az, hogy a tengó szépen keres egy barátságos tengerfeneket, és innen indítja el távirányítású drónját vagy drónjait. A Virgini-osztály Block V.-ös változatánál a négy VPM (Virginia Payload Module) mindegyike rugalmasan kezelhető, mehet bele 7db VLS rakéta, NAVY SEAL részére mini-tengeralattjáró a partraszálláshoz, összecsomagolt gumicsónak vagy adott esetben távirányított drón.
Felszíni hajóknál jelenleg a kísérleti ACTUV a csúcs, ez elvben képes lesz arra, hogy aktív és passzív érzékelőkkel felderítse, majd folyamatosan kövesse a tengeralattjárókat. Innen csak egy lépés a felfegyverzése.
Ahogy a többi fegyvernemnél is, itt is többtényezős a kérdés. Meg lehet csinálni adott esetben az autonóm harci drón repülőgépet / páncélost / hajót? A válasz az, hogy alapvetően igen. De kell-e ez per pillanat a légierőknek / hadseregeknek / haditengerészeteknek? Jelenleg erre inkább nem a válasz...
De a távirányított drónok terén bőven igen ma már a válasz...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83957
Akkor a gyalogságot kiváltó harci robotok egyelőre a filmes világban maradnak?
Mi a helyzet a flottával ezen a téren?
Utoljára szerkesztette: robgros, 2017.08.24. 13:40:39
Mi a helyzet a flottával ezen a téren?
Utoljára szerkesztette: robgros, 2017.08.24. 13:40:39
#83956
Nehéz megmondani. Per pillanat ahol nem látszik áttörés, az például a gyalogos katonák kiváltása robotokkal. Hiába vannak távirányított lánctalpas vagy kerekes robotok, egy épületet ezekkel átfésülni és leküzdeni az ellenséget kínkeserves nyűglődés lenne. A repülő drónok is csak kintről hatékonyak, amik pedig épületekben bent tudnának manőverezni effektív fegyverként csak saját magukat tudnák használni (ie.: öngyilkos drónok).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83955
A Tomahawk eredetileg nem bírt 'Bunker Buster' hatással, ezt a Block IV.-hez adták hozzá később, cirka 2014-től, a Joint Multi-Effects Warhead System (JMEWS) program keretében. Ennél a robbanófejnek a cél típusától függően lehet jelentős repeszhatása (cél felett robbanva), lehet "puha" célmegsemmisítés (becsapódás után, pl. hajók esetén) és lehet átütő üzemmód, ahol a fej becsapódásakor irányítottan robban fel, lyukat ütve a betonba, és a pusztítást a rakétatestben még megmaradt kerozin hajtja végre, a lyukon keresztül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83954
Nem ismerem részletesen sem az F-16-os, sem a MiG-29-es vezérlését, ezért nem is nyilatkoznák róla. De.
Amint már Molni is írta, a régebbi mechanikus vezérlésű rendszerekben is voltak olyan berendezések, amelyek korlátozták a pilóta lehetőségeit, lásd MiG-21, de erről millenius többet tud írni (én meg nem akarok hülyeséget, mert csak halvány emlékeim vannak róla). De hasonlóan mechanikus megoldás volt,a B737 CL-en az oldalkormány kitérítésen korlátozása, amely nem másból, mint egy magassági kapcsolóból és egy szelepből, amely az oldalkormányt működtető munkahengerek nyomását lecsökkentette, bizonyos magasság felett, nem kell hozzá olyan számítógép, amely a legtöbb ember emlékezetében él.
A másik - kiindulva az A320-as vezérléséből - sem csodafegyver. A kis Airbus elektronikus vezérlése, csak bizony berendezések működőképéssége, és bizonyos repülési helyzetekben működik, ha ezek a feltételek valamelyike megszűnik, akkor bizony a gép u.n. direkt vezérlésbe megy át. Pl. ha egy A320-as 65°-t meghaladó bedöntésbe kerül akkor azt már az elektronikus vezérlés nem fogja kompenzálni, a számítógép felteszi a kezét és onnantól a pilóta kormányszerv kitérítései azzal arányos kitérítéseket fognak jelenti a kormánylapokon is, ami adott esetben, bizony pl. egy adott szerkezeti elem leszakadását is jelentheti.
TG
Amint már Molni is írta, a régebbi mechanikus vezérlésű rendszerekben is voltak olyan berendezések, amelyek korlátozták a pilóta lehetőségeit, lásd MiG-21, de erről millenius többet tud írni (én meg nem akarok hülyeséget, mert csak halvány emlékeim vannak róla). De hasonlóan mechanikus megoldás volt,a B737 CL-en az oldalkormány kitérítésen korlátozása, amely nem másból, mint egy magassági kapcsolóból és egy szelepből, amely az oldalkormányt működtető munkahengerek nyomását lecsökkentette, bizonyos magasság felett, nem kell hozzá olyan számítógép, amely a legtöbb ember emlékezetében él.
A másik - kiindulva az A320-as vezérléséből - sem csodafegyver. A kis Airbus elektronikus vezérlése, csak bizony berendezések működőképéssége, és bizonyos repülési helyzetekben működik, ha ezek a feltételek valamelyike megszűnik, akkor bizony a gép u.n. direkt vezérlésbe megy át. Pl. ha egy A320-as 65°-t meghaladó bedöntésbe kerül akkor azt már az elektronikus vezérlés nem fogja kompenzálni, a számítógép felteszi a kezét és onnantól a pilóta kormányszerv kitérítései azzal arányos kitérítéseket fognak jelenti a kormánylapokon is, ami adott esetben, bizony pl. egy adott szerkezeti elem leszakadását is jelentheti.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#83953
Akkor mely területe(ke)n nem valósul/hat meg teljes mértékben?
#83952
És a Tomahawk képes lesz, ugyan azzal a harci fejjel egyaránt leküzdeni hajót, és mondjuk légvédelmet, vagy betonbunkerben lévő vezetési pontot? Mert ha nem akkor, csak részben egyszerűsödik a fegyverzet kérdése, hiszen előre meg kell határozni, hogy milyen összetételűek az előre betöltött fegyverek.
Mondjuk én is túlzásnak érzem a Tomahawk mindenre jó koncepciót, de ha én az amerikaiak helyébe lennék, akkor el tudnám azt képzelni, hogy azonos meghajtás és sárkányszerkezet mellett nagyobb rombolótöltettel szerelem a Tomahawkok egy részét a tüzelőanyag és a hatótávolság rovására, és így alakítom ki a Harpoon utódját, az egyszerűbb logisztika miatt.
TG
Mondjuk én is túlzásnak érzem a Tomahawk mindenre jó koncepciót, de ha én az amerikaiak helyébe lennék, akkor el tudnám azt képzelni, hogy azonos meghajtás és sárkányszerkezet mellett nagyobb rombolótöltettel szerelem a Tomahawkok egy részét a tüzelőanyag és a hatótávolság rovására, és így alakítom ki a Harpoon utódját, az egyszerűbb logisztika miatt.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#83951
A TERCOM nem tényező a GPS korában, de van a Harpoon-nak precíziós szárazföldi csapásmérő változata, az AGM-84H SLAM (már az Öböl-háborúban is bevették F/A-18A/B-kről és A-6-osokról) és a 2000-es évek óta az AGM-84H/K SLAM-ER. Max. hatótáv ~250km, és teljesen önirányító a végső fázisban.
Dél-Koreai SLAM-ER
A Harpoon-al annyi a gond egyébként, hogy VLS-ből nem indítható...
Dél-Koreai SLAM-ER
A Harpoon-al annyi a gond egyébként, hogy VLS-ből nem indítható...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83950
Pedig pont a harckocsik olyan eszközök, ahol per pillanat már leginkább a személyzet védelme a korlátozó tényező, a T-14 nem kis mértékben azért annyival nagyobb, mint a T-72/-90, mert a három fős személyzet kapszulája teszi ki a harckocsi testének harmadát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83949
Halkan kérdezem meg mi gátoljná meg, hogy az AGM-84 is megkapja a TERCOM vezérlést? Lehetne "mini" Tomahawk. Az esetek nagy részében semmi szükség nincs a 2000 km-es pl. max. repülési távolságra...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83948
Szerintem lesznek fegyvernemek, ahol a teljes robotizáció nem valósul meg: pl. a páncélosok terén.
#83947
Mit gondoltok arról, hogy aggodalom övezi a hadviselés robotizálását?
https://sg.hu/cikkek/it-tech/126864/tudosok-a-harci-robotok-ellen
Azt hogy a laikusok elkéstek pont 35 évet az aggódással.
(lásd Patriot)
https://sg.hu/cikkek/it-tech/126864/tudosok-a-harci-robotok-ellen
Azt hogy a laikusok elkéstek pont 35 évet az aggódással.
(lásd Patriot)
#83946
Azt, hogy laikusoknak nem kellene ebbe távolról beleszólni.
Autonóm fegyverek ma is vannak. A Phalanx, SeaRAM, Khastan, de a legtöbb modern légvédelmi rendszer bír automata üzemmóddal, amikor emberi beavatkozásra nincs szükség. Maga azonosítja, elemzi a célpontot, és dönt arról, hogy le kell-e küzdenie, és ha igen, milyen módon.
Emberi beavatkozás nélküli fegyverek pedig évezredek óta vannak - bármelyik farkasverem, dárdacsapda, vagy adott esetben taposóakna kimeríti ezt a fogalmat.
Miután nincsenek pontos megfogalmazások, ezért (szerintem) ez nem több, mint médiaszereplés. "Jajj, ne hagyjuk, hogy az automón fegyvereket kifejlesszenek." Valahogy a pontos megfogalmazással adósak, de hát ez már egy más kérdés. A médiaszereplők nem kérdeznek vissza, nekik pedig kattintást hoznak az ilyen szalagcímek...
Utoljára szerkesztette:
Autonóm fegyverek ma is vannak. A Phalanx, SeaRAM, Khastan, de a legtöbb modern légvédelmi rendszer bír automata üzemmóddal, amikor emberi beavatkozásra nincs szükség. Maga azonosítja, elemzi a célpontot, és dönt arról, hogy le kell-e küzdenie, és ha igen, milyen módon.
Emberi beavatkozás nélküli fegyverek pedig évezredek óta vannak - bármelyik farkasverem, dárdacsapda, vagy adott esetben taposóakna kimeríti ezt a fogalmat.
Miután nincsenek pontos megfogalmazások, ezért (szerintem) ez nem több, mint médiaszereplés. "Jajj, ne hagyjuk, hogy az automón fegyvereket kifejlesszenek." Valahogy a pontos megfogalmazással adósak, de hát ez már egy más kérdés. A médiaszereplők nem kérdeznek vissza, nekik pedig kattintást hoznak az ilyen szalagcímek...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83945
A sebesség is gond. Szinte mindegyik modern (keleti) hajó elleni rakéta hangsebességnél gyorsabb legalább a végső fázisban, hogy az ellentevékenységnek adjon egyet a szívlapáttal. A Tomahawk erre nem képes.
A 2000km hajó ellen nyilván túlzás, ám itt pont az a lényeg, hogy a Tomahawk többcélú eszköz lehet. Ugyan az a robotrepülőgép használható hajó ellen és szárazföldi cél ellen, ez azért jelenleg még nem egy bevett dolog. Olyan létezik sok, hogy van hajó elleni és szárazföldi elleni változat, de ott két külön altípusról beszélünk...
Ez hasonló, mint a többfeladatú vadászbombázó. ;)
Ha van mondjuk 32 VLS cellád Tomahawk-al, akkor az szükség szerint mehet bunket / légvédelmet rombolni vagy hajó ellen, nincs szükség előre vakaródzni, ha hajó ellen mennél, és csak 4 hajó elleni rakétád van...
A 2000km hajó ellen nyilván túlzás, ám itt pont az a lényeg, hogy a Tomahawk többcélú eszköz lehet. Ugyan az a robotrepülőgép használható hajó ellen és szárazföldi cél ellen, ez azért jelenleg még nem egy bevett dolog. Olyan létezik sok, hogy van hajó elleni és szárazföldi elleni változat, de ott két külön altípusról beszélünk...
Ez hasonló, mint a többfeladatú vadászbombázó. ;)
Ha van mondjuk 32 VLS cellád Tomahawk-al, akkor az szükség szerint mehet bunket / légvédelmet rombolni vagy hajó ellen, nincs szükség előre vakaródzni, ha hajó ellen mennél, és csak 4 hajó elleni rakétád van...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83944
Szerintem ez megállíthatatlan dolog. Ennyi erővel a Tesla se tudjon ön vezetni, mert feltörhetik és akkor az összes autó potenciális gázolós gyilkos lesz. Egy ember is hozhat rossz döntést és lőhet le ártatlant, csak azt könnyebben megemésztjük, mintha egy robot tette volna.
#83943
Most végleg elvesztettem a fonalat. Én arra céloztam, hogy a MIG-29-esen tudtommal a pilóta "vezet", míg a nyugati gépek ekkor már a "szándékot" továbbították. A 29-est tutdommal örökké trimmelni (?) kell, míg pl egy F-16-osnál ezt automatikusan korrigálja a számítógép. Persze azt nem feltételezem, hogy egy szárny elvesztését simán kimatekozza, de biztos sokat segít.
#83942
Igen, ez így van, kb. ez van benne a készülő művemben is, de ez annyiar jó lett, hogy akkor ez be fogom emelni, mert civil szférára is hivatkoztál. <#eljen>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83941
De, a torkomnak ugrottál. LAtinos a vérmérsékleted. :-9
Én tényleg arra emlékeztem, hogy nem vette észre. Persze tudta, hogy gebasz van, de a gép irányítható maradt és csak leszálláskor szembesült vele, hogy csoda hogy repképes maradt.
Értem, tudom a különbséget, jogos az észrevétel, de értetted miről van szó. Amúgy kb 3x szólsz, remélem lassan megjegyzem.
Én tényleg arra emlékeztem, hogy nem vette észre. Persze tudta, hogy gebasz van, de a gép irányítható maradt és csak leszálláskor szembesült vele, hogy csoda hogy repképes maradt.
Értem, tudom a különbséget, jogos az észrevétel, de értetted miről van szó. Amúgy kb 3x szólsz, remélem lassan megjegyzem.
#83940
Egy kis észrevétel. Az ATA rendszer szerint a 27 fejezet a Flight Control System, de abba minden beletartozik, a kormánylapok, a tolórudak, a buszterek, az adattovábbító kábelek, az érzékelők, a kötélvezető csigák és persze a számítógépek is. Értem én, hogy mire használjátok, és előre megmondom nem tudok arra jó szót, talán csak az elektronikus kormányvezérlést EFCS.
Az a gond ezekkel a rövidítésekkel és bűvszavakkal, hogy más gyártó, mást ért alatta, sőt, bizonyos , azonos rendeltetésű berendezéseket, csak azért is máshogy nevez el. Pl. az elfolyásbiztosító szelep, a Boeingnál fuse, az Airbusnal safety valve, míg az orosznál dozátor (meg még sok magyarnál is). Ugyan ez a FADEC, ez még a Classic Boeingon az APU vezérlődoboza volt, míg az NG-n és az Airbuson már az egész hajtóművezérlő rendszer elnevezése lett.
Ezt azért írtam, mert nem tudom, de lehet, hogy pl. a Lockheed ezzel a jelentéstartalommal is használja FCS-t, de az általános rendszer (ATA 100), amit azért ma már majd mindenkialkalmaz, nem csak az elektronikus vezérlés esetén alkalmazza és ezért nem egyértelmű így ez a rövidítés.
Molninak ugyan igaza van abba, hogy a másik bűvös kifejezés a FBW a vezetékeket és a jelátalakítókat fedi le, és ettől még lvben egy hagyományos, számítógépek nélküli kormányzás is lehetne FBW, illetve ahogy írta a mechanikus kormányrendszerekben is voltak olyan számítógépek, amelyek bizonyos repülési helyzetekhez, más-más kormányfelület kitérítést engedtek ugyan azon mértékű kormányszerv kitérítése mellett.
Ettől függetlenül a FBW fogalma összekapcsolódott az elektronikus kormányvezérléssel, hiszen nem igazán ismerünk olyan gépet, ahol számítógépek nélküli elektronikus adattovábbítás lenne a végrehajtó szervekhez. Így szerintem, még ha nem is pontos, de a FBW jobban lefedi az elektronikus vezérlést mint a mindenre használható FCS.
Persze ez nem több, mint csak egy vélemény.
TG
Az a gond ezekkel a rövidítésekkel és bűvszavakkal, hogy más gyártó, mást ért alatta, sőt, bizonyos , azonos rendeltetésű berendezéseket, csak azért is máshogy nevez el. Pl. az elfolyásbiztosító szelep, a Boeingnál fuse, az Airbusnal safety valve, míg az orosznál dozátor (meg még sok magyarnál is). Ugyan ez a FADEC, ez még a Classic Boeingon az APU vezérlődoboza volt, míg az NG-n és az Airbuson már az egész hajtóművezérlő rendszer elnevezése lett.
Ezt azért írtam, mert nem tudom, de lehet, hogy pl. a Lockheed ezzel a jelentéstartalommal is használja FCS-t, de az általános rendszer (ATA 100), amit azért ma már majd mindenkialkalmaz, nem csak az elektronikus vezérlés esetén alkalmazza és ezért nem egyértelmű így ez a rövidítés.
Molninak ugyan igaza van abba, hogy a másik bűvös kifejezés a FBW a vezetékeket és a jelátalakítókat fedi le, és ettől még lvben egy hagyományos, számítógépek nélküli kormányzás is lehetne FBW, illetve ahogy írta a mechanikus kormányrendszerekben is voltak olyan számítógépek, amelyek bizonyos repülési helyzetekhez, más-más kormányfelület kitérítést engedtek ugyan azon mértékű kormányszerv kitérítése mellett.
Ettől függetlenül a FBW fogalma összekapcsolódott az elektronikus kormányvezérléssel, hiszen nem igazán ismerünk olyan gépet, ahol számítógépek nélküli elektronikus adattovábbítás lenne a végrehajtó szervekhez. Így szerintem, még ha nem is pontos, de a FBW jobban lefedi az elektronikus vezérlést mint a mindenre használható FCS.
Persze ez nem több, mint csak egy vélemény.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#83939
Nem hőbörögtem...
Te azt írtad, hogy nem vette észre az irányításban az Eagle pilóta. De, nagyon is észrevette.
Az FBW és Flight Control Systemre azért vagyok háklis, mert ez olyan, mint összekeverni az autónál a servo mechanizmus az mögötte levő sávtartó szoftverrel és a tempomattal. Szezon és fazon.
Emberi hasonlattal, az FBW az csontváz és az izmok, vérkeringés és tűdő, az FCS meg az agy, ami ezt vezérli..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 11:05:13
Te azt írtad, hogy nem vette észre az irányításban az Eagle pilóta. De, nagyon is észrevette.
Az FBW és Flight Control Systemre azért vagyok háklis, mert ez olyan, mint összekeverni az autónál a servo mechanizmus az mögötte levő sávtartó szoftverrel és a tempomattal. Szezon és fazon.
Emberi hasonlattal, az FBW az csontváz és az izmok, vérkeringés és tűdő, az FCS meg az agy, ami ezt vezérli..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.24. 11:05:13
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83938
Mit gondoltok arról, hogy aggodalom övezi a hadviselés robotizálását?
https://sg.hu/cikkek/it-tech/126864/tudosok-a-harci-robotok-ellen
https://sg.hu/cikkek/it-tech/126864/tudosok-a-harci-robotok-ellen
#83937
Az F-117-es esete nem is rémlik. Az F-15-re nem azt mondtam, hogy fel sem tűnt a fél gép elvesztése. :-) Csak hogy a lehetőségeihez képest a FCS korrigálta. A MIG-21-es példa végképp nem értem hogy jön ide és igen, nem FBW, hanem FCS. (Tudom repülőgéphordozó és elsütő)
Amúgy ez az a hőbörgés, amit egyesek rosszul viselnek. ;-)
Amúgy ez az a hőbörgés, amit egyesek rosszul viselnek. ;-)
#83936
Nem a sebesség a gond. A mezei Harpoon túl kurtalábú, de a 2000 km+ meg halál felesleges, 400-500 km-nél nagyobb HMZ felesleges a potenciális ellenfeleket nézve.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83935
Mint említettem - jobb híján. :)
Évtizedek óta téma, hogy legyen egy szuper-, sőt, hiperszonikus hajó elleni rakéta / robotrepülőgép, aztán legtöbbször vagy el lett kaszálva, vagy már a költségvetési kérelembe se lett feltüntetve. Csak tippelni lehet, de feltehetően él még az US NAVY-n belül a vadászgép-lobby, amely nem örül a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközöknek, mert hogy az a repülőgép-hordozóról induló vadászbombázók feladata.
Per pillanat is csak a Harpoon leváltásán gondolkodnak (ahogy most kinéz, ez ugye a Kongsberg-Raytheon Joint Strike Missile lesz, amely befér az F-35A/C belső fegyverterébe, és lehet a jelenlegi szabvány VLS-ekből is indítani), nagy hatótávolságú csapásmérő eszközön nincs Tomahawk alternatíva belátható időn belül...
Évtizedek óta téma, hogy legyen egy szuper-, sőt, hiperszonikus hajó elleni rakéta / robotrepülőgép, aztán legtöbbször vagy el lett kaszálva, vagy már a költségvetési kérelembe se lett feltüntetve. Csak tippelni lehet, de feltehetően él még az US NAVY-n belül a vadászgép-lobby, amely nem örül a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközöknek, mert hogy az a repülőgép-hordozóról induló vadászbombázók feladata.
Per pillanat is csak a Harpoon leváltásán gondolkodnak (ahogy most kinéz, ez ugye a Kongsberg-Raytheon Joint Strike Missile lesz, amely befér az F-35A/C belső fegyverterébe, és lehet a jelenlegi szabvány VLS-ekből is indítani), nagy hatótávolságú csapásmérő eszközön nincs Tomahawk alternatíva belátható időn belül...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83934
Ja, jó, arra elő vagyok fizetve.
Meg kéne írnom egy kért nagycikket nekem is. Jegyzetek megvannak, de mikor lesz rá egy szabad hetem, azt még nem tudom.
Meg kéne írnom egy kért nagycikket nekem is. Jegyzetek megvannak, de mikor lesz rá egy szabad hetem, azt még nem tudom.
Everybody wants to win the lottery. Everybody wants to fuck Scarlett Johansson!
#83933
Ide.
A Haditechnika magazin eddig kb. 5-ször keresett meg, de terjedelmi és egyéb okokból eddig nem valósult meg. Jövőre ez a gát elvileg átszakadhat és lesz egy írásom, bár ki olvassa majd az új Haditechnikai összefoglalót, annak nem lesz benne semmi új. A honi légvédelmi rendszerekről és a fenyegetésekről szól majd röviden összefoglalva az evolúciót.
A Haditechnika magazin eddig kb. 5-ször keresett meg, de terjedelmi és egyéb okokból eddig nem valósult meg. Jövőre ez a gát elvileg átszakadhat és lesz egy írásom, bár ki olvassa majd az új Haditechnikai összefoglalót, annak nem lesz benne semmi új. A honi légvédelmi rendszerekről és a fenyegetésekről szól majd röviden összefoglalva az evolúciót.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83932
Na ja, csak egy Harpoonhoz képest nem méregdrága egy Tomahawk?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83931
Molni, te amúgy publikálsz valahol?
Everybody wants to win the lottery. Everybody wants to fuck Scarlett Johansson!
#83930
50 év ide vagy oda, mégis csak alacsony sebességre tervezték az A-10-et mivel magasat el sem tud érni, az F35-nek pedig univerzális gépnek kell lennie és általában úgy szokott lenni a cél eszköz mindig jobb a dolgában mint az univerzális. Azért lepődtem meg.
#83929
1999-ben a BVR rakéta (AMRAAM) már egészen megbízhatóan működött
1999-ben összesen 8 légiharcban (MiG-29 vs F-15/F-16) 9db AIM-120-ast indítottak (és egy AIM-7MH-t ami nem ért el eredményt), és ezekből 7db talált (~80%), 6db MiG-29-est semmisítve meg, és 2 pilóta (Zoran Radosavljevic, és Milenko Pavlovic) hősi halálát okozva.
Számomra (a fékpadi tolóerő alapján ex-katedra kijelentett légi-harc képesség) elgondolkodtató hogy AIM-9 Sidewinder-t 99-ben nem is indított a koalíció...
1999-ben összesen 8 légiharcban (MiG-29 vs F-15/F-16) 9db AIM-120-ast indítottak (és egy AIM-7MH-t ami nem ért el eredményt), és ezekből 7db talált (~80%), 6db MiG-29-est semmisítve meg, és 2 pilóta (Zoran Radosavljevic, és Milenko Pavlovic) hősi halálát okozva.
Számomra (a fékpadi tolóerő alapján ex-katedra kijelentett légi-harc képesség) elgondolkodtató hogy AIM-9 Sidewinder-t 99-ben nem is indított a koalíció...
#83928
A Tomahawk-ok fejlesztési terveiről nemrég raktam be egy képet. Alapvetően (jobb híján, teszem hozzá), a Tomahawk lett az US NAVY ultimate hosszú távú csapásmérő eszköze szárazföldi és tengeri célpontok ellen. Viszont ilyen téren iszonyú sokat pufogtatnak el, ráadásul egyre több és több jelenhet meg a NAVY-nél ( a Virginia osztályú SSN-ek 4 db univerzális modult kapnak, ezekbe egyenként akár 7 VLS indítót is kaphatnak, vagyis hajónként 28 VLS-ből indíthatóra nőhet a 12-ről a szám ).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83927
Pont ezek miatt célszerű ismerni, hogy mi is történt pontosan, és mik voltak akkoriban a nyugati vadászok gyengéi.
1999-ben a BVR rakéta (AMRAAM) már egészen megbízhatóan működött, viszont a célazonosítás "merge" után, illetve a kommunikáció elég gáz volt. (hiányzott a helyzetkép)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.23. 17:57:59
1999-ben a BVR rakéta (AMRAAM) már egészen megbízhatóan működött, viszont a célazonosítás "merge" után, illetve a kommunikáció elég gáz volt. (hiányzott a helyzetkép)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.23. 17:57:59
#83925
Kivéve, amikor rövid ideig 8 gép között repült a 29-es és senkinek fogalma sem volt róla, hogy ki hol volt. Az F-35 esetén ez egész egyszerűen nem történhetne meg a DAS miatt főleg olyan röhejesen kis távolságban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83924
Két észrevételt tennék a lenti F-35 vs F-16 VVR vitához.
1, Jelenleg a volt Szovjetunió területén kívül 9 ország rendelkezik Sz-300 fegyverrendszerrel.
(Bulgária, Szlovákia, Kína, Görög ország, Vietnam, Irán, Algéria, Egyiptom, Venezuela)
Sz-300 felderítési távolsága F-16-al szemben: ~300km
Sz-300 felderítési távolsága F-35-el szemben: ~40km*.
*(NEBO-M és egyéb hálózatos türkökkel is csak maximum ~100km)
2, A legutolsó komolyabb légi-háború, az 1999-es légi-harcokat korábban itt a fórumon részletesen ismertettem. (azóta újságcikkek is születtek belőle...)
Sajnos a legképzettebb (európai) MiG-29 pilótáknak sem volt esélye F-15/-16 közelébe repülni, az összes légi-harc BVR volt.
(AMRAAM kacsavadászat)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.23. 17:45:53
1, Jelenleg a volt Szovjetunió területén kívül 9 ország rendelkezik Sz-300 fegyverrendszerrel.
(Bulgária, Szlovákia, Kína, Görög ország, Vietnam, Irán, Algéria, Egyiptom, Venezuela)
Sz-300 felderítési távolsága F-16-al szemben: ~300km
Sz-300 felderítési távolsága F-35-el szemben: ~40km*.
*(NEBO-M és egyéb hálózatos türkökkel is csak maximum ~100km)
2, A legutolsó komolyabb légi-háború, az 1999-es légi-harcokat korábban itt a fórumon részletesen ismertettem. (azóta újságcikkek is születtek belőle...)
Sajnos a legképzettebb (európai) MiG-29 pilótáknak sem volt esélye F-15/-16 közelébe repülni, az összes légi-harc BVR volt.
(AMRAAM kacsavadászat)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.23. 17:45:53
#83923
Azért ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem jelentene problémát az, hogy az RWR-ek megbízhatóan jelezzék a radarokat, rakétaindítást, stb.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83922
Telített frekvenciatartomány ? Az óceán kellős közepén...?
Először is a hadihajók sokszor kénytelenek a tengerpartok környékén dolgozni - a Flaklandi háborúban 1982-ben ennek realizálása volt az, amikor a Sea Dart légvédelmi rakétákat nem tudták megfelelően használni a britek a sziget földhátterében beérkező célpontok ellen. Ez vezetett többek között a HMS Coventry elvesztéséhez (igaz az is kellett, hogy a vele párban hajózó HMS Broadsword-nak gondjai voltak a Sea Wolf légvédelmi rakétarendszerével).
A másik tészta a frekvenciatartomány. Az UHF/VHF tartomány eléggé "be van lakva", nyilván ott is akadnak "lyukak", ahol viszonylag zavartalanul működhet, de ettől még figyelembe kell venni a "népszerű" tartományokat is. Ugye legutóbb a B-2A Spirit AN/APQ-181 radarjánál követték el azt a baklövést, hogy a felszabadították és eladták a kereskedelmi felhasználóknak a radar által használt frekvenciatartományt, és ezért a radart át kell építeni / le kell cserélni... ( erről itt lehet pl. olvasni )
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#83921
Ez így generálisan nem igaz, a gép fajlagos fogyasztása pl. biztosan nem. A diagramokon a "responsivness" van, ami lényegébn a gép három tengely körüli kormányozhatósága és reakcióidejét jelenti. Mi a meglepő ebben, amikor a két gépet majdnem 50 év választja el? Az A-10C még fejlesztve is azért egészen más alapokkal bír, egy 70 fokos max. AoA-s gép naná, hogy kis sebességen is jól vezethető. Az más kérdés, hogy a loiter time értéke sokkal kisebb... Az persze megint más kérdés, hogy az A-10 hiába tud 3 órát is egyhelyben CAP-elni, ha bárhova kétszerannyi idő alatt jut el... Tehát kis távolság esetén jön ki csak ez az előny, de ha már elment oda tankolással, akkor a két tankolás közötti időt tolod ki.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83919
Nem, az az F-117 esete volt, amikor egy kis darab tört le a gépből, de csak a kísérő látta, a pilóta nem érzékelte, mert az FCS kompenzálta.
Ne keverjük már az FBW-t. Az FBW egy fizikai felépítési módszere a rendszernek, de FCS van mögötte, ami FBW előtt is létezett. A kőkorszaki 21-esnek sem lineáris bot karakterisztikája volt sebesség szerint...
Az F-15-nél nagyonis észrevették az ütközés hatását, a sérülés mérékét nem látták a kerófelhő miatt és azért, mert a gép állapotával voltak elfoglalva. Leszállás után tudták meg a kár igazi mértékét. A gép leszállósebessége majdnem kétszerese volt asszem a normálnak, mert csak úgy tudták vezetni és szinte koppig ki voltak térítve végig a kormányszervek.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.23. 14:57:14
Ne keverjük már az FBW-t. Az FBW egy fizikai felépítési módszere a rendszernek, de FCS van mögötte, ami FBW előtt is létezett. A kőkorszaki 21-esnek sem lineáris bot karakterisztikája volt sebesség szerint...
Az F-15-nél nagyonis észrevették az ütközés hatását, a sérülés mérékét nem látták a kerófelhő miatt és azért, mert a gép állapotával voltak elfoglalva. Leszállás után tudták meg a kár igazi mértékét. A gép leszállósebessége majdnem kétszerese volt asszem a normálnak, mert csak úgy tudták vezetni és szinte koppig ki voltak térítve végig a kormányszervek.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.23. 14:57:14
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#83918
A második képen mi micsoda? Kb csak a BVR tiszta.
#83917
Abba hagyhatnátok ezt a szájkaratét.
A 2VH.-s gépek szerintem a sebességük miatt sem jó példák.
A nagy vason nincs FBW. Az Eaglere meg azt olvastam, hogy nem is vette észre a szárny elvesztését az irányításban, mert a gép kontrolálta a változást. Meg gondolom volt más dolga mint ezzel foglalkozni.
A 2VH.-s gépek szerintem a sebességük miatt sem jó példák.
A nagy vason nincs FBW. Az Eaglere meg azt olvastam, hogy nem is vette észre a szárny elvesztését az irányításban, mert a gép kontrolálta a változást. Meg gondolom volt más dolga mint ezzel foglalkozni.