Haditechnikai Topic

Ha a Vityaz csak mecha legyezéses lesz, akkor elvileg még mindig jó lehet a vontatott csali. A Stunerrben meg AESA van. AESA radaros a japán AAM-4 is.

A Vityaznál lesz esély - de mikor fog a Vityaz exportra kerülni? A jelenlegi ütemben 2025?
A Stunner, vagyis a David's Sling / PAAC-4 / SkyCeptor meg izraeli/amerikai kezekben van, igaz fel lett ajánla Indiának és tényező lehet az öböl-menti, amerika-barát országokban (Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait, Katar és Omán)...

Alapvetően a fenti helyzet állt elő nagyon sokáig, mert a double digit SAM-ek nem terjedtek el Oo-n kívül és még ott is csak csigalassan. Ebbe rondít bele az, hogy lassan, de stabilan terjednek ezek.

A dilemma alapvetően az, hogy mivel találkoznának össze...

A szovjet-orosz csapatlégvédelem nagy és közepes hatótávolságú újabb eszközeiből gyak. alig exportáltak valahova, ez az Sz-300V család ésa Buk család. A Buk még otthon sem volt népszerű, kényszerből kellett a haditengerészet után a hadseregnek is használni. Alig exportálták pár helyre és ezek még HARM és SDB "esővel" simán kordában tarthatóak, mert a HMZ határán vagy kívülről mehet a HARM és még az SDB is.

A probléma az Sz-300V lenne. Apró hiba, hogy az Sz-300V család is mostohagyerek és elnyomott lett, abból is legfeljebb 5-6 dandár van és azok is különféle fejlettségi szintűek tudtommal. Sz-300V Oo.-on kívül szinte nincs is. Venezuela, Irán és Egyiptom, és kb. ennyi. Az Sz-300V HARM-mal problémás, mert egy komplett dandár körkörös lefedettsége elég jó, az osztályoknál rohadt sok rakéta van és kellően long range SDB ellen. Más kérdés, hogy irgalmatlanul drága...

A mezei Sz-300 család jobban terjed, csak az orosz filozófia szerint nem csapatlégvédelem, viszont kisebb országoknál a honi légvédelmi jellege ellenére védekező félként lényegében saját csapatokat is képes oltalmazni 150-200 km-es HMZ-vel. (PMU1/PMU2.)

Ezen rendszerek ellen az ALE-50 és SOJ-t tartották jobbnak, mint alacsonyan repkedést, ahol beleszaladhat az ember Tunguzka, Tor, Panstir, MANPAD és bármilyen AAA-be vagy SHORAD-ba.

A gáz az lesz, amikor fázisvezérelt SAGG vagy ARH SAM-mel kell szembenézni, mert az ellen elvileg hatástalan a vontatott csali. A Vityasnál erre más lehet esély.

A lengyeleknek ajánlott Stunner is azért olyan, amilyen...

Hmm... Ezek szerint azt mondod, hogy a low level bukó az USAF szerint, srácok, 6km alá nem mentek, mert a passzív SHORAD és az AAA veszélyes lehet, csak dobáljátok a JDAM-eket és kész? <#confused>

Oké, van Low Level Penetrator az USAF berkeiben, úgy hívják, hogy B-1B. De hogy az F-16-ot lehúzták erről, azért meglep.

A JHMCS terén a Wikiből egy gyöngy-mondat:

"The integration of the night-vision goggles with the JHMCS was a key requirement of the program." (Forrás)

Szép. Egyébként nem csak az F-15, F-16, hanem az F/A-18 is marad még 2030-ig biztosan, így viszont elég mókás lehet az éjszakai feladatvégrehajtás...

Az, hogy egyes pilóták nem multirole-ok, az eddig is megvolt, de hogy ezt már századszitnen tolják, azért durva.

A LANTIRN FLIR+TFR (AN/AAQ-13 navigation pod) podja gyakorlatilag eltűnt. Az AN/AAQ-14-et a Bombcetek még használták, de a -13-as podot az sem. Nem tudom miért döntöttek így, de soha semmilyen más TGP-vel nem láttam a FLIR+TFR podot. Mivel a LANTIRN TGP már 2000-es évek elején sem volt elsővonalas és az akkori környezetben a low levelt koncepciót is hanyagolták, ezzel mintha lényegében ki is halt volna a TFR+FLIR-es repkedés. NVG-vel lehet éjszaka is alacsonyan repülni, akkor meg nem kell TFR. Az más kérdés, hogy a TFR nem fárad, a pilóta meg igen...

A JHMCS-nél fizikai korlát is van, egyszerűen nem fér el + tömeg. Meg ugyebár F-35A-n ott a DAS, ami egyben 360 fok NVG-t ad. Akkor meg minek ezzel szöszölni... Csak a tervek nem sikerültek és F-16 még 2030-ig lazán lesz az USAF-ban.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.30. 13:23:33

Csak hogy ne kelljen kattingatni:

Más. Szliácson beszélgettem egy kicsit egy F-16-os zsokéval. Sajnos ő is újonc kategória, 1,5 éve repüli a típust. Avianoból jött az 510. Buzzards századból két gép. Ami érdekes volt a beszélgetésből generálisan:

-Soha nem repült kétüléses F-16-on, az első 5 szóló repülésén mellette volt másik együlésesben az oktató és ez volt számára a típusra a bevezető és szoktató időszak. Azt monda, hogy izzadt rendesen. Az ok, hogy nincs elég röpképes F-16D.
-Amikor különféle tréningekről esett szó, többször került szóba, hogy "ebből sincs sok". Ilyen volt az CATM-9X és a Sniper TGP is. Az előbbiből az egész században azt mondta, hogy talán 3 db-ot tudnak perpill. gépre tenni.
-Légiutántöltés havi átlagban kb. 1-szer volt neki.
-1,5 év alatt repült 235 órát. Ez magyar szemmel borzalmamas sok, régi USAF szinthez képest viszont nekem elég vékonynak tűnik. Régen évi 180-200 óra sem volt szokatlan egy valódi multirole F-16 zsokénál.
-Az első három pont és pár apróbb komment alapján nem tudom, hogy ez generális-e, de mintha a US Navy-hez a tavaly év végéhez hasonlóan forráshiány miatt kezdene - mármint USAF szinten - "csotrogányosodni" a technika. Lásd nincs kétüléses gép, hol ebből van kevés, hol abból, kevesebb a repóra. AA-t alig gyakoroltak elmondása szerint. Ő 1,5 év alatt csak Olaszországtól keletebbre járt, egyetlen nyugati vadásszal sem volt még gyakorlaton.
-Az ott álló egyik F-16 alatt a futóműveknél tálcák voltak az olaj csöpögése miatt. Ok, hogy az F-15-ös egyfeladatos vadász, de a 450 órás pilóta 2012-ben Ostravában csak úgy sorolta, hogy mivel találkozott már. Havi 3-4 légitankolása volt.
-Az is érdekes volt, hogy mindössze 80 óra Texan és valaim 40-50 óra T-38 után már F-16-ra került. A 2012-es F-15 pilóta 100 óra felett repült T-38-on és aztán kétüléses F-15-ön volt az első néhány repülése. Persze ez kételemes minta, de valahogy érdekes a csökkenő trend...
-Éjszaka ők nem nagyon repülnek, főleg nappali dolgokat gyakorolnak Nesze neked all weather gép...
-A LANTIRN FLIR podot ő soha nem látta F-16-on, emiatt éjszakai low level nemigen van.
-A JHMCS és NVG repülés közben is cserélhető, kb. 2 perc. A bibi az, hogy ha a sisak le van téve, azt nem tudják úgy elhelyezni, hogy közben lehessen nagy túlterhelésű manővereket végrehajtani. Egyszerre a kettő nem lehetséges, ezt megerősítette.
-A gépek Block 40-esek voltak, de nem volt rajtuk az madárszelető IFF antenna, BVR célazonosításban másra hagyatkoznak. Elmondása szerint a Sniper TGP-t VID-re mégis ritkán használják. Ebből is látszik, hogy nem AA, hanem elsősorban AG feladatra van a század ráállítva. A kevesebb repóra, ugye, ugye...
-Hiába van speciákis HUD-ja az Block 40-nek, amit anno a FLIR-hez csináltak, ma már nincs extra funkciója, a TGP képe nem vetíthető ki rá, csak MFD-re tehető.
-Az MFD-k színesek és más F-16-on van HSD-n moving map, de az ő gépükön ez érdekes módon nem áll rendelkezésre.
-A gyakorlatokon van flare használat. Arra vonatkozó kérdésemre, hogy all aspect és HOBS képessége ellenére miért gyúrnak annyira a hátsó légtérből való indítás összehozására egyszerűen annyit mondott, hogy onnan stabilabb a befogás. Arra a kérdésre, hogy ő látta-e valaha azt, hogy dobott flare-re ráállt volna a CATM-9X feje a válasz nemleges volt, de hozzá tette, hogy ő eddig talán, ha 3-4-szer tudta használni. (Bár a válasz előtt azér sóhajtott egy nagyot...)

-Az, hogy az USAF-nak pilóta hiánya van, régóta ismert, így nem meglepő, hogy ilyen hamar lépkednek fel a típusokon. Az mondjuk újdonság, hogy ennyire nincs kiképzőgépük. Hiába, az F-35 mindennél fontosabb az USAF számára... <#bohoc>
-Le is írtad, hogy valójában nem multi-role a század, inkább A2G, így a 235 óra nem olyan rossz...
-A Lantirn hiány azért meglepő, azt hittem az már szinte kötelező tartozék az USAF F-16-osokhoz.
-A JHMCS és éjjellátó párosra még nem is gondoltam. Érdekes dolog, hogy a kettő nem mehet együtt, illetve a JHMCS-ben nem oldották meg az éjjelátó kérdéskörét...

Ha jól értettem itt is ugyanazt a célt taglalta a srác.
Könnygázt meg vízágyút nem vethetsz be, csak ha már eléggé eszkalálódott a helyzet. (szerintem)

Érdekes, hogy más elemzésekben én eddig inkább azt olvastam, hogy a cél a morál letörése, a küzdeni akarás megtörése - ehhez pedig könnygázgránátok illetve vízágyú a legjobb megoldás. Európában a nagy tüntetéseket jellemzően ezekkel oszlatják fel. Viszont itt az is jellemző volt, hogy (feltehetően megfelelő "riot vehicle" hiányában) a videókon a rendőrsorfal mögött egy páncélozott jármű haladt...

Itt van egy zajszint ábra különféle frekikre vonatkoztatva, illetve ábrázolva, hogy milyen sebességnél + 8 csomóval snorkelezve mit adna le várhatóan. Ez egy 1980-as évekbeli német adat:



Ez pedig egy nagyon megközelítő adat a relatív zajszintről a sebesség függvényében. Az ultracsendes módot tekinti 0-nak, és innen indul tovább. Látható, hogy 4 csomó az ultracsendes, kb. 7-8 csomó a járőröző, és ~11 csomó a cirkáló sebesség. A kavitációs ugrás 12 csomó után következik itt be, e felett már nagyon zajosnak számít...


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.29. 21:53:25

Annyit még ehhez, hogy az alsó értékek az "ultracsendes" üzemmódot takarják feltehetően. Ez az 1950-es és 60-as évek elején épített tengóknál még mindössze 2-3 csomós sebességet jelentettek, az 1960-as évek után cirka 4 csomót (megjegyzés: a szovjet tengóknál jellemzően ilyenkor nem is fő hajócsavar forgott, hanem általában a vízszintes vezérsíkok végeire épített "lopakodó" hajócsavarok), a Los Angeles / Ohio ill. az Akula / Typhoon / Delta IV esetében már elérheti a 6, esetleg a 8 csomót is. Feltehetően ilyen 8 csomónál gyorsabban a mostani tengók se nagyon tudnak haladni ultracsendes módban...


Egy Alfa-osztályú tengó hátulnézetből, jól láthatóak a "lopakodó" hajócsavarok - igen, olyan aprók...

Ott van a mindkettőn, hogy 1 yard távolságról, illetve ne feledd, hogy ez széles sávon mért zajszint. 😉

Egyébként pedig a kulcsszó a "becsült" zajszint, és nagyon látványosan csak a nukleáris meghajtású tengókra van kihegyezve, hiába a Rickoveri hagyományok nehezen, vagyis inkább sehogy se múlnak ki (a mai napig, mellesleg). Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy nem-amerikai elemzéseket meg szinte sehol sem találsz.

A táblázatokban az 1980-as évekbeli nyugati és a Kilo-osztályú szovjet/orosz tengók első generációja valahol 90-100dB körül mozogna. Csak az nem mutatna jól, szóval inkább lehagyják, illetve belövik, hogy kb. hol is lehetnének - ami persze nem igaz...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.29. 22:00:51

Nem igazán értem egyik diagramot sem. Ezek monst hangteljesímény szintek...? Hogy a fenében jön ez ki? 190 dB a levegőben az már a lökéshullámok kategóriája...

no +1

fél off érdekesség
Sok szó esik itt a radarokról és azok frekvenciáiról, ilyen amikor a hertzeket látni is lehet, igaz ez csak kHz tartomány.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Én arra céloztam, hogy az A-4 megfelelő lehetett minden hangsebességnél lassabb, vagy nem sokkal gyorsabb gép szimulálására, lásd még Szu-25, Galeb, IAR-99, MiG-27, Q-5, Jak-38, stb.

Gondolom nem csak és kizárólag a közismert típusok (MiG-17, MiG-21, MiG-23) ellen készültek

link

Tactically, the A-4’s performance was very similar to the MiG-17, although not quite as good. In the mid ‘80s, the MiG-17 was definitely no longer a front line Soviet fighter, but it was still operational in many third world countries that we considered threats. The same things could be said for our F-5s that simulated MiG-21s, although there were large numbers of the ‘21s still operational in the world at that time.

The F-5 could also simulate the MiG-23 if it stayed fast and made large arcing turns, and the ‘23 was operational all over the world. However, neither the A-4 or F-5 could properly simulate the fourth generation threats (Mig-29, Su-27 etc). The beauty of the F-16N was that it could simulate all of these threats well if flown properly by the adversary pilot. To simulate the MiG-17 or a similar threat, we simply flew the F-16 full up, except we never used the afterburner. To simulate the MiG-21, we flew it full up, except we would select more than zone two (zone five being the max) afterburner. To simulate the MiG-23 we flew the F-16N at the speed of heat and made no turns greater than about four G. On top of that, we could simulate the fourth generation Soviet fighters, the SU 27 and MIG 29, if we flew it full up, full burner and at any speed.

I think that the arrival of the F-16N finally brought Naval Aviation to the reality that we had truly entered into the fourth generation threat arena.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.28. 20:59:09

Őőő... A TopGun-nál 1993-ig használtak A-4E/F, A-4M és TA-4J gépeket. Nyilván nem dedikáltan a MiG-17-esek ellen, hanem anblokk a kis sebességű / low tech ellenfelek elleni fordulóharc volt a cél, de erre a célra megfeleltek.

Additionally our A-4s were stripped of unnecessary parts, giving them the best thrust to weight ratio possible. All in all, it was a very good simulator of the MiG-17.

The F-5 was a much better simulator of the MiG-21. It had maneuvering flaps and slats controlled by a thumb switch on the throttle which would help as it got slower. When simulating a MiG-21, we would normally limit it to rear quarter IR missiles and guns.

Because of its afterburner and supersonic capability, it could be an effective simulator of the MiG-23 if flown accordingly; high speed and relatively low G.


link

Az AIMVAL/ACEVAL tanulságai miatt használják ezeket a gépeket is szimulált légiharcra. Bővebben itt.

Olvasd el Molni linkjét. Ott is az volt a cél, hogy az Eurofighter vizuálisan azonosítsa a MB.339CD-t.

Mivel igen közel kellett ehhez repülnie, ezért az MB.339CD-nek volt esélye szimulált Sidewinder indítást csinálnia - amely lelövésnek volt végül értékelve. Igen, ezek látszólag nem túl reális körülmények, de Vietnam leckéje fel van adva, hogy sokszor nem várt korlátozásokat kell életbe léptetni, emiatt pedig olyan helyzetbe kerülhetnek a vadászgépek, amelyekben akár egy szubszonikus gép is kerülhet tüzelési pozícióba. Tehát gyakorolni kell az ilyen lehetőségekre is.

Ha BVR harcról lenne szó, nyilván más a leányzó fekvése...

Na jó, de ma már nem mindegy az AMRAAM-nak hogy low vagy high tech amit lebont az égről? Szerintem itt egyszerűen csak ez olcsóbb, mint egy "nagy" gép. Lehet annyira öreg rókák a pilóták, hogy megeszik így is a népet.

Izé. Én nem lenézem a HAWK-okat, csak nem értem a használatukat. Ekkora fenyegetést jelentenek ezek subs. gépek? Mondjuk a cikk szerint okoztak nehéz pillanatokat a Grif zskéknak a 2-4000 (!) órával a seggükben a tea pusztítók.

Őőő... A TopGun-nál 1993-ig használtak A-4E/F, A-4M és TA-4J gépeket. Nyilván nem dedikáltan a MiG-17-esek ellen, hanem anblokk a kis sebességű / low tech ellenfelek elleni fordulóharc volt a cél, de erre a célra megfeleltek.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Orosz zászlóval, cca 1992


Iraki zászlóval, cca 1990


Kínai felségjellel, cca 1993

Igen, azokat. Attól, hogy valami szubszonikus végsebességű a repteljesíménye rohadtul eltér egy szuperszonikus géptől... Főleg, ha még meg is pakolod őket...

Low tech ellefelet szimulálnak. Európában is volt, hogy MB-339 ellen harcászkodtak EF-ek és a rövidebben húzták. Azt más kéréds, hogy ha az EF-ek oldalára festenék fel a "győzelmi jeleket", akkor nem férne rá a gép oldalára... (Ez igaz az F-22 vs többire is.)
Sajnos már csak kicsiben látszanak a képek. A Photobucket valamit változtattot és kb. ezzel mindenki megszivatott. Senkinek sehol nem látszanak a képei...

Manőverező légi harcban ritkán repülsz hangsebesség felett, itt tehát megfelelőek a szubszonikus gépek, az US NAVY a Top Gun kiképzésen is A-4 Skyhawk-okat használt erre a célra, olcsóbb volt, mint az amúgy dettó rendelkezésre álló szuperszonikus F-5 / T-38 gépek.

Én úgy olvastam, hogy specifikus keleti géptípusokat szimuláltak velük.
A-4 játszotta a MiG-17-est, F-5 meg a MiG-21-est.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.28. 14:57:00

AN/PVS-7 szerű éjjellátó (hogy nappal mi szükség rá, az jó kérdés)

A fegyverekre is kellene valami olyan mint az AN/PEQ-2. Ha már éjjellátó van a fejükön.

Nem, Red Air, gondolom mint ellenséges légierő a gyakorlaton. Nem rég mentek el az angol Hawkok tőlünk. Ők ha jól értem eleve ellen erőt játszanak otthon is. Azt értem, hogy nem hangsebességel megy a dog fight, de én eddig úgy gondoltam, hogy a vadászok végsebessége kvázi mellékterméke az erős hajtóműveknek. Értsd, főleg a dog fighthoz, meg az elfogáshoz kell az erő és a sebesség. Ezek szerint nem.

Érdekes az Ancsából ugró ejtőernyősök ernyőjének a kupola megoldása.
Hogy őszinte legyek még nem láttam ilyesmit.

Láttam már ilyen körkupolás megoldást: RS 4 (ilyennel van is egy pár ugrásom)


Meg ilyen - nem is tudom hogy nevezzem - kocka?: T-11


Meg persze vannak a paplan ernyők:


Mindenesetre az É. koreai megoldás elég újszerűnek tűnik.

Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.08.28. 13:39:08

Észak-koreai SOF látvány-hadgyakorlaton:

-Type 98 gépkarabélyok helikális tárakkal
-IOTV szerű plate carrier, de nincs bennük plate
-Kínai M88 szerű sisak
-AN/PVS-7 szerű éjjellátó (hogy nappal mi szükség rá, az jó kérdés)
-A motorcsónakokon feltehetően amerikai Mercury külső motorok vannak...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.28. 11:59:12

Igen, nekem is ez jutott mondjuk a hsz. írásakor eszembe - az EW rendszereknél a hatótáv lehet a gond, mert pár tíz méteren belül láttam teszt videókban hatásosan "leküzdeni" így drónt.

A nagyobb, aktív zavaró rendszerek 1000 méter, vagy annál nagyobb távolságra is hatnak, ráadásul körkörösen:



Probléma persze a hordozhatóság (noha egy terepjáróra rakva simán hatásos lehet, és a mobilitást is biztosítja), illetve az, hogy ezt be lehet mérni folyamatos működtetés esetében, adott esetben jöhetnek a 2,4Ghz-es zavarás jelét követő irányított lövedékek...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.28. 11:19:31

Mennyi a hatótávja egy ilyen EW eszköznek?

A videó nyilván demonstratív célzatú és a drónnak is látszódnia kell valahogy a videón, de akkor is az ugrik be először hogy ugyanezt a hatást egy 40 éves Baikal sörétes puskával / farkasok ellen tartott AK-val is sokkal látványosabban és gyorsabban is el lehet érni, és nem kell hozzá hosszú másodperces rálátás a célra.

#84073 😉

Az 0,5-2kg-os Quad-kopterek ellen (mint a DJI Phantom és társai) a 40-57mm-es légvédelmi gépágyúk továbbra se túl népszerűek.

Az US ARMY és az US NAVY lézerfegyverekben látja a megoldást. A piacon még megjelentek EW eszközök, zömében olyanok, amelyek a drón adatkapcsolatát blokkolják. Ilyeneket egyébként már az oroszok is bemutattak:



A gépágyúk szvsz azért nem népszerűek továbbra se, mert sehol sem férnek be a "sweet point"-ba. Túl drágák és nagyok kisebb egységeket kísérni, ugyanakkor a nagyobb drónok ellen nem lehet bevetni őket - tehát a Reaper / Predator / Heron és társai ellen továbbra is kell egy Pancír / TOR-M3 / BUK-M3 szintű légvédelmi egység mellé.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.28. 10:47:36

Valahol poén, hogy évtizedek óta vannak készen hasonló eszközök (oké, irányított lövedék nélkül), de a kutyának nem kellenek a 30-35mm felettiek.

A drón-légelhárítás komolyan vételéhez kellett az első háború (Szíria) ahol már nagy számban megjelentek a harcmezőn a kici-ócó felderítő quad-kopterok.

A svéd rendszer pont a célra jó lenne. És olcsóbb, mint a rakéta + többfunkciós.

Érdekes, hogy szinte mindenhol szuperlatívuszokban beszélnek róla, a Hägglunds / BAe és a Bofors is folyamatosan dolgozott rajta (noha a radarja végig maradt a Thomson CSF Harfang (svédül: PS-95), amely 3,2-3,4 GHz-en dolgozik és csak 2D keresőradar). Mégse rendelte meg senki...

Az RBS-70 NG / Crotale NG inkább érdekelte / érdekli a vásárlókat, mint ez...


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.28. 09:54:29

kis drónokat, amiket emberi kézből indítanak egyszerűen túl kicsik a AAA-nek.

Valahogy azokat is hatástalanítani kell(ene)...

A brit Hawk-ok hogy repülhetnek red air-t?

Red Flag akart az lenni? Manőverező légi harcban ritkán repülsz hangsebesség felett, itt tehát megfelelőek a szubszonikus gépek, az US NAVY a Top Gun kiképzésen is A-4 Skyhawk-okat használt erre a célra, olcsóbb volt, mint az amúgy dettó rendelkezésre álló szuperszonikus F-5 / T-38 gépek.

A svéd rendszer pont a célra jó lenne. És olcsóbb, mint a rakéta + többfunkciós.

Ha nagyon rossz az idő, akkor a drónok se nagyon fognak repkedni / ők se fognak semmit látni...

A Heron és Rapier ellen más Tunguzka, Tor vagy Pantsir kell, mert simán az a kategória és költségben sem vállalhatatlan. A kis drónokat, amiket emberi kézből indítanak egyszerűen túl kicsik a AAA-nek.

A brit Hawk-ok hogy repülhetnek red air-t? Azt gondolnám, hogy azzal, hogy a típus szubszonikus, azzal már hatalmas hátránnyal indul pl egy Griffel szemben. Tudom, nem csak az erő számít, meg kiképző gép, szóval biztos nem repül rosszul. Meg beállítható a kezdő szitu.

Szerintem is ez a jövő, de a lézer még mindig nagyon időjárás függő. Nem mellesleg ugyan úgy kell bele "lőszer", valamiből elő kell állítani.

Azért az A-12/SR-71 50 évvel ezelőtti technikai színvonal volt...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.28. 07:24:52

Gondolom ha DIRCM eszközök képesek elvakítani egy beérkező "heatseeking" rakéták érzékelőjét lézerrel akkor uez az eszköz, ha egyel nagyobb lézert raknak bele akkor nem csak elvakítja de tönkre is teszi az érzékelőt. Ha mégegyel nagyobbat akkor meg vszeg érzékelőt se kell eltalálnod... Lőszer gond sincs.

Az US ARMY ilyenekben gondolkozik jelenleg, ~1-3kW jelenleg, később (jelenlegi ütemterv: 2020) 30kW környékén...

Tökéletes létjogosultsága van. Jelenleg a quadcoper szerű cuccok ellen kb. semmit sem lehet tenni.

Quadkopter ellen az 57mm szvsz overkill - erre a 20-30mm-es nem irányított lőszert tüzelő gépágyúk is megfelelőek, sőt...

A másik kérdés, hogy igazából mit szeretnél tenni. A Quadkopter alapvetően felderítésre jó, ahogy a legtöbb kis méretű drón is. Azoknál nagyszerűen működhet egy kisebb (1kW szintű, de akár annál is gyengébb is elég lehet) lézer, amely megvakítja a kameráját - vakon már semmi haszna. Ráadásul a kereskedelmi forgalomban vásárolt drónok jól behatárolható és ismert frekitartományban működnek, tehát egyfelől felderíthetőek (mind a drón, mind az irányítója) és zavarhatóak. Tehát az EW ideális ellenük...

Ez egy ilyen eszköz lenne, ami nem méregdrága és kellően sűrűn alkalmazható. Nem kell rakéta, nem kell radar.

Ez igaz a kisebb, alacsonyabban repülő drónok ellen, lásd amit lent írtam. Egy IAI Heron vagy MQ-1 Predator szintű drón ellen már kevés az 57mm-es löveg és az előre jelzett, függőlegesen felfelé 6km-es hatótáv. Itt van a koncepcióval a bibi. Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy a Heron és Predator a 10 misi dollárban, szóval az ellen egy pár százezres rakéta nem overkill...

Ez ráadásul multipurpose, mert más APC/IFV-nek is odadurranthat keményen vele. Konkértan ez a no.1. előremutató koncepció most. Komoly haderő enélül kb. vicc lesz pár éven belül.

Valahol poén, hogy évtizedek óta vannak készen hasonló eszközök (oké, irányított lövedék nélkül), de a kutyának nem kellenek a 30-35mm felettiek. A svédek ~20 éve készen vannak a CV90 alvázra épített 40mm-es Bofors-al, 10+ éve kínálnak hozzá 3P programozható lőszert - senki sem rendelt belőle. Rudi berakta az olasz Draco-t, ennek leánykori neve Otomatic, dettó senki sem rendelt belőle. Valahogy mindenki inkább a rakéta alapú rendszereket preferálja, lásd Crotale NG vagy Stormer HVM / Starstreak...


Stormer HVM indít egy Starstreak rakétát lőgyakorlaton
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.08.28. 07:21:28

2Sz38 BMP-3 + 57mm-es légvédelmi ágyú, főleg drónok elleni harcra...

Jól látom, hogy nincs keresőradar? Csak optikai célfelderítése lenne?

És az optikai egység (a maketten eléggé elnagyolva).
Molninak; imhol az első általam látott Orosz képalkotó infra cucc (256x256 pixel 3~5μm)

Azért ez elárul pár dolgot - például nyugaton már kereskedelmi forgalomban is sokkal nagyobb felbontású (igaz a többség 7,5-15 μm működési frekivel). Viszont a látható fénytartományban dolgozó kamera felbontása (582p) elég botrányos...

1, Előbb utóbb összehangoltan több drón jön majd, mint amennyi rakétája a Pancírnak van. (okos-lőszer olcsóbb mint a rakéta, és gyorsabban is célba ér)

Szigorúan szvsz, de azért várjuk meg, hogy megvalósul-e és hogy tényleg olcsóbb lesz-e - ez ugyanis terv / makett, vagyis jó pár lépésre van a bevethető, harcra alkalmas eszköztől. A DART / STRATOS lőszer árára sehol sincs információ, és úgy nagy anblokk valahogy kevés az irányított lövedék program ahhoz képest, hogy elméletben mennyi előnye lenne.

Nekem tetszik a koncepció, amíg nincs harctéren bevethető lézerfegyver, addig nem tudok jobb megoldást a drónokkal szemben.

Az a baj, hogy teve van egypupú... Drónból is van jópár fajta. A Quadkopter-szerű drónok ellen a meglévő 30mm-es gépágyúk is megfelelnének, sőt, talán még azok is overkill kategóriába csúsznak. Ez az 57mm-es gépágyú irányított lövedékkel mondjuk a közepes méretű drónok (mint az RQ-21 Blackjack vagy RQ-11 Raven) ellen tökéletes. De egy MQ-9 Reaper vagy egy IAI Heron ellen nem tud mit tenni, mert azok túl magasan repülnek.

(Szíriai tanulságok levonása már az oroszoknál is folyamatban, Pancír, Verba túl drága lesz a feladatra hosszútávon...)

Erről hivatalosan is írtak valamit? A fórumokon annyi hihetetlen pletykát olvastam, hogy csak na. Egyesek azt írják, hogy felülvizsgálják a teljes jelenlegi lövészpáncélos koncepciót, mert például a Kurganyec-25 és talán a T-15 is mehet a kukába - ugyanis a páncélvédettségéhez képest túl nagy a befoglaló méretük.

Akkor ez még nagyon a jövő zenéje, köszi. Érdekes, hogy a PAK FA-nál már elég komoly stádiumban volt a prototipusozás mikor megkapta a számát, ez a Mig 41 meg ilyen hamar, hogy csak kéjes terv még.

Én az új kisméretű légiharc rakétáról hallottam, lézerről nem. Mindkettővel komoly bajnok lehetnek a feladathoz.