95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#28047
Cifu, a SU-39 fegyverzetét mi alkotja? AS-20 megtalálható benne? Önvédelemre R-60 van még mindig vagy van már R-73-is? Az AT-16 rakétából 16 a max. javadalmazás ugye? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#28046
Katonai vadászbombázó repülőgépekbe vannak-e ilyen irányu fejlesztések ?
Vannak, per pillanat részben konténerbe szerelve a szárnyak alá felfüggeszthető megoldásban (hagyományos vadászgépek, F-15/16/18), illetve az F-35 esetén a pilótafülke mögé beépített szilárdtest lézerek fejlesztése folyik.
Harckocsi elháritoként jó lenne-e a lézer ?
A jelenlegi lézerek nem, mert iszonyatos hosszú ideig kellene egy ponton tartani a lézersugarat ahhoz, hogy ott elég energiát tudjon közvetíteni ahhoz, hogy a mondjuk akár csak egy 30mm-es rétegelt páncélzatot átégessen. Ráadásul a szárazföldi járművek szinte mindegyike rendelkezik ködgránátvetővel, a ködfüggöny pedig hathatósan csökkenti a lézer hatásfokát.
Egy kis felő egy kis köd és már használhatatlan a lézer ?
Drasztikusan lecsökkenti a hatásfokát, és ezáltal akár használhatattlan is lesz. Próbálj meg lézeres távolságmérőt használni ködben. Hiába látható egy tárgy kontúrja szabad szemmel, mégsem tudod pontosan meghatározni lézerrel a távolságát. Ezért is nem tüntek el teljesen az optikai távolságmérők...
A scifi filmekben nagyon látványosak a lézeres csaták , de gondolom ez nagyon el van rugaszkodva a valoságtól !
1.: A lézer nem látható, ha nem törik meg valamin. A legegyszerűbb példa a lézerceruza, amit előadásokon használnak például. Annak sem látod magát a lézersugarat, csak a piros pontot a táblán vagy vásznon. Ahhoz, hogy a lézersugarat lásd füst vagy hasonló dolog kell, amin megtörhet a fény. Tehát a filmekben látott lézersugár első pontban itt bukott meg.
2.: A lézer fénysebességgel halad. Ergo hacsak nem több ezer kilométerre lévő célokra lőnek vele, a sugár látszólag egyből eléri a célt, egy folymatos sugárként.
3.: A lézer folyamatosan tud nagy energiát leadni, nem egy pillanaton belül, mint például egy lövedék. Ezért kell a YAL-1A-nak is besugárzonia a célpontot több másodpercen keresztül. Pusztán ahhoz, hogy egy hajszálvékony aluötvözetet átégessen... -
dara #28045 Na ez az, amire az ABL nem alkalmas. Alapvetően a rakéta emelkedés közben történő megsemmisítésére szolgál. -
dara #28044 Erősen tévedsz, az ICBM-ek és IRBM-ek mind kilépnek az űrbe. Egy ballisztikus rakéta égésvégi sebessége, apogeuma és hatótávolsága szorosan összefügg. Egy 12000km hatótávolságú ICBM apogeuma 1000km körül van, 16000km hatótávhoz ~1600km-es apogeum tartozik.
És miért probléma az, hogy nem működnek az aerodinamikai kormányok? Mutass nekem ilyet a mai ICBM/IRBM-eken. Nem fogsz tudni, mert nincs, legfeljebb a visszatérőegységeken (ami attól visszatérő, hogy az űrből jön vissza a légkörbe) lehet ilyesmi, de ott sem jellemző. Ezeket a fegyvereket ősidők óta TVC módon kormányozzák (már az A-4-en is volt ilyen).
-
#28043
Na ez így teljességgel nem igaz.
Jelenleg csak a kb 10000km-es hatótávolságú ICBM érheti el az USA-t. Nagy számabn ilyen csak az oroszoknak van USA-n kívűl. A kilövést AZONNAL lehet detektálni és a kilvöés után kb. 2-3 perccel már a cél is beazonosítahtó. Ergo van kb. 40 perce a gépnek a megfelelő pozícióba kerülni. Ez 800 km/h-s sebességgel kb. 500 km-ert jelent mindkét irányban az őrjárazotási zóna közepétől! Ja és a rakétának valszeg nincs akkora hatótávolsága, hogy bármilyen irányból elérje az USA területét, jó ha egy irányból képes rá. Tehát így nézve 6-7 gép már elég masszív védelem néhány kósza töltettel szemben. -
bgabor #28042 A gond az ezzel, ahogy punker is rámutatott, hogy sok kell belőle, hogy ezt a szép célt megvalósítsák. Az USA partvidékének teljes lefedése nem egyszerű feladat. A CIA factbook szerint az amerikai partvonal 19,924 km hosszú. Mivel egy ICBM támadás esetén a védelmi rendszer minden elemének működnie kell, ezért nyilvánvalóan a legrosszabb eshetőséggel számolnak, és 300km-es hatósugárral számolnak gépenként. Ez 66 darab gépet jelent aminek egyszerre kell a levegőben lennie hogy "körbeállják" amerikát. Ha ehhez hozzászámoljuk a tartalék és csere gépeket, rájövünk, hogy 100-nál is többet kellene rendelni ahhoz, hogy valódi "védőpajzsot" tudjanak alkotni velük. -
bgabor #28041 Magasságra gondolod? 100km felett már kezdődik az űr. Kilépnek az űrbe az ICBM-ek? Szvsz nem. Ott már a kormányfelületeik nemigen működnének, mégha a hajtóművük működéséhez nem is kell oxigén. -
bgabor #28040 Az USA partvidéke nem 600 km-er hosszú. Amúgy is mint olvashattuk, inkább 3-400km az, nem 600. -
HunGripen #28039 Tudtommal vannak ilyen fejlesztések. Már terveznek asszem Hercules gépekre kifejezetten járművek és egyébb földiclépontok elleni lézerfegyvereket. Az F-35-ösöre is terveznek lézerfegyvert szerelni, mellyel a rakétákat és esetlegesen repülőket lőhetne ki. Persze az, hogy ezek milyen stádiumban vannak azt nem tudom. -
Lacusch69 #28038 Igazából azt nem értem, hogy az egykori V2 260km hatótávhoz is bőven 100km fölé emelkedett. Egy 10ekm-es ICBM-nek mennyi a röppálya csúcsmagassága? Gondolom földrajzi adottság, hogy az óceánok felett repül a legmagasabban (USA viszonylatban). Oda meg elég kevés a 600km... (Esetleg É-Korea így sakkban tartható, más nem nagyon) -
harcu #28037 Ahogy már ott is le lett írva, az USA partvidéke felett köröznének, a cél, hogy az óceánok felett kapják le a rakétákat. 600 km elegendő, mivel a lézer gyakorlatilag azonnal eltalálja a célt, amint indítják, míg bármilyen más eszköznek ez legalább percekbe telne. Na meg pontosan célozni 600 km-re, hogy eltalálj egy fél négyzetméteres célt, azért az se semmi, és még rajta is kell tartani, hogy a lézer át is égesse. -
#28036
sok kell belőle hogy a fegyver gyáraknak legyen megrendelés, ki van ez találva :) -
bgabor #28035 "a tervek szerint a YAL-1 Airborne Laser (ABL) kódnevű módosított 747-es az ellenséges államok fölött járőröz majd"
Persze, az ellenséges államok meg majd mosolyognak és tapsolnak közben.
Senkinek sem tűnt föl, mennyire életszerűtlen ez?
A másik dolog a hatótávolság. Ha jól értem, a lézer elméleti hatótávolsága 600km(tökéletes időjárásnál), de rossz időjárásnál csak 300 km. Csak nekem tűnik kicsinek ez a két szám, ahhoz képest, hogy a ballisztikus rakétákat bárhonnan indíthatják?
Szerintem jelen körülmények között egyetlen feladatra alkalmas csak a gép: Képes egy, az USA-val hadban álló ország területének egy részéről kilőtt ballisztikus rakéták megsemmísítésére.
Ugyanis ez a jó esetben 600, rosszabb esetben 300km es hatósugár egy kissebb méretű ország területét se igazán képes lefedni. Pláne nem egy Kína vagy Irán méretű országét. -
harcu #28034 Emberek :) -
#28033
akkor majd én. a karabélyok terén mik a mostani célok? -
Thanatos #28032 nem értem minek teszed fel a krédéseket ha rögtön válaszolsz is rájuk :) -
horthy #28031 Egyébként visszatérve a lézer vagy részecske sugár fegyverekhez .
Katonai vadászbombázó repülőgépekbe vannak-e ilyen irányu fejlesztések ?
Vagy egyszerüen túl nagy és nehéz volna egy ilyen fegyvert mondjuk egy F-22-es repülőgépbe szerelni légi célok ellen ? Harckocsi elháritoként jó lenne-e a lézer ? Vagy a szárazföldi csapatoknál is túl méretes lenne egy ilyen fegyver nem is beszélve az energia tárolási gondokról ? Egy kis felő egy kis köd és már használhatatlan a lézer ? Meddig haladtak előre a fejlesztések a B-747 repülgépre szerelt verzión kivül ?
A scifi filmekben nagyon látványosak a lézeres csaták , de gondolom ez nagyon el van rugaszkodva a valoságtól !
-
#28030
Szerintem nem. -
#28029
Csak a mihez tartás végett: az amerikai rakétavédelmi ügynökség FY2008-as költségvetése 8.9 milliárd dollár lesz. 2008 és 2013 között összes 56 milliárd dollárt kap, legalábbis a jelenleg tervezettek szerint.
A NASA Constellation programja, ami a 2020 elötti Holdra való visszatérésre irányul, húsz évre kap 20 milliárd dollárt... -
#28028
Dogfight közben 100% oxigén megy ugye? -
dara #28027 Arról nem is beszélve, hogy jelentősen megnöveli a tűzveszélyt és az az elleni védekezés esélyét lényegében 0-ra csökkenti. Lásd Apollo-1. -
Cat #28026 http://index.hu/tech/blog/2007/11/15/video_a_lezerfegyveres_oriasgeprol/ -
#28025
A szervezet nincs hozzászokva a tiszta oxigén belégzéséhez, intenzíven se látsz senkit folyamatosan 100%-os oxigénre kötve, inkább szűrt levegőt kapnak, esetleg némi plusz oxigénnel ha szükséges.
A hosszan tartó tiszta oxigén belélegzés károsítja a sejteket, és így mérgező lehet, különösen ha változó nyomásról van szó. Ezért használnak a mélytengeri könnyűbúvárok is hélium-oxigén keveréket. -
#28024
"20-22 órán át tiszta oxigént lélegezni sem teljesen normális , az U-2-es kémrepülőgépek pilótái mégis ezt csinálták. "
És az intenzíves betegek néha több hétig is nem? Miért nem normális? -
#28023
Amiről én tudok:
Meghajtás: elektromos meghajtás, az elektromotorok táplálása lehet üzemanyagcella, vagy diesel-generátor (vagyis diesel-elektromos meghajtás).
Lövegek: az elektromagnetikus gyorsítóágyú a szent grál, de még messze van az igazán hasznosíthatótól. Furcsa, de a pct. rakéták integrálása visszafogott, eddig csak a BMP-T volt olyan harcjármű, aminél így jártak el (bár az nem nevezhető klasszikus harckocsinak).
Védelem: Elektromosan aktivált mozgó páncéllemezek, amik a közeledő lövedék útjába "ugranak", így jelentve plusz utat, amin át kell vágniuk magukat. Az aktív védelem is erősen halad előre, főleg kis méretű elhárító rakétákban, vagy gránátokban gondolkoznak.
Felépítés: KB. 30 éve szeretnék a harckocsizókat a toronyból a testbe száműzni, eleddig mégis csak a prototípusok szintjén maradt ez az elképzelés (egyetlen kivétel a torony nélküli S-Tank).
UAV-k: Az amerikaiak és a franciák aktívan dolgoznak azon, hogy kis méretű, félig automatizált robotgépek repkednek a tank körül, felderítve a rejtőző ellenségeket. A hk. parancsnoka csak egyszerű parancsokat ad neki (menj erre-és-erre a pontra, néz erre-meg-erre), a többit a kis gép fedélzeti számítógépe végzi el. -
#28022
20-22 órán át tiszta oxigént lélegezni sem teljesen normális , az U-2-es kémrepülőgépek pilótái mégis ezt csinálták.
Valóban nehéz tökéletes térlátást szimulálni, az F-35-ös esetében például a gép oldalán/hasán való keresztüllátás is csak opció, a pilóta bármikor kikapcsolhatja, nyilván földfelszin közeli repülésnél vagy légiharcnál fogja igénybe venni ezt a lehetőséget. Viszont abból a szempontból meg hasznos, hogy ilyen helyzetekben ad egy teljesen kitekintést.
A kitüremkedő pilótafülke nélküli megoldás régi vágya az aerodinamikai szakembereknek, mivel akárhogy is ügyeskednek, kétségkívűl jelentős ellenállást jelent, plusz növeli a radarkeresztmetszet (az F-22 és F-35 esetén a fülketető radarsugár-elnyelő bevonatot is kap), és a fény megcsillanhat rajta, ami a vizuális felderítést könnyíti meg. A végső sluszpoén pedig az, hogy a pilótafülke egy jól azonosítható része a gépnek, ami segít az ellenséges pilótáknak abban, hogy a pillanat törtrésze alatt eldöntsék, hogy az gép hátát vagy hasát látják. Ez ugye azért fontos, mert a vadászgépek mindig is a hossztengelynek felfelé (pozitív G terhelés) voltak jobban manőverezőek, lefelé sokkal kevésbé. Ezért is terjedt el a NATO-ban az a szokás, hogy egy megtévesztő pilótafülke-imitációt festenek a gép orrának aljára, a pilótafülkével átellenben. A fordulóharcokban ez néha adhat annyi előnyt, hogy az ellenséges pilótát megtéveszti, és az elvét egy fordulót, előnyhöz juttatva a másik felet.
[center]![]()
A francia Leduc szuperszonikus kisérleti repülőgép, a pilótafülkét az orrkúpba szoritották be, hogy minimalizálják a légellenállást. Cserébe a pilótának semmiféle kilátása nincs hátrafelé... -
Cat #28021 Oroszország ledarálja az Európai Uniót
Az Európai Unió tagországai öt csoportra oszlanak az Oroszországhoz való viszony szempontjából, a skála a trójai falónak tekinthető nemzetektől a hidegháborús szellemiségűekig terjed - állapítja meg az Európa Tanács külkapcsolatokkal foglalkozó kutatócsoportja.
Az egység teljes hiányát mutató uniós viselkedés nyomán úgy fest a helyzet, hogy a közösség teljesen alárendelődik a magabiztos keleti szomszédnak. Moszkva egyenként kötött hosszú távú energiaszállítási megállapodásokat a tagországokkal, egyszerűen elvágta Európát a kaukázusi és közép-ázsiai olaj- és gáztermelő országoktól, valamint a függetlenséget ellenző álláspontjával blokkolja a koszovói helyzet rendezését.
Oroszország az EU ideológiai alternatívájává vált. Míg az utóbbi a konszenzuson, a kölcsönös függésen és a törvény hatalmán alapul, addig az előbbi a hatalmi döntéseken, a függetlenségen és a mások feletti uralmon. Moszkva annak ellenére az ujja köré csavarja Európát, hogy az utóbbi gazdasága 15-szöröse, katonai költségvetése 7-szerese, lakossága 3-szorosa az előbbiének.
Az agytröszt az ötlépcsős felosztásban a trójai faló szerepét Görögországra és Ciprusra osztotta. Az előbbire azért, mert Oroszország fontos fegyverszállítója, az orosz turisták kétszer annyit költenek el az Égei-tengeri országban, mint mások, továbbá Görögország gázellátásának 75 százaléka Oroszországból érkezik. Ciprus pedig virtuálisan a legnagyobb befektető, minthogy az orosz üzletemberek offshore-paradicsomként használják. Emellett Moszkva támogatja Nicosia álláspontját Észak-Ciprus ügyében.
Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország stratégiai partnerséget ápol Oroszországgal. Ezek az országok egyedi kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki Moszkvával, időnként - például az energiaellátás kérdésében - áthágva ezzel az unió közös törekvéseit is.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Portugália barátságos pragmatikus viszonyt épített ki, mindenek elé helyezve az üzleti kapcsolatokat. Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Írország, Hollandia, Svédország, Románia és Nagy-Britannia hideg pragmatikus viszonyban van Moszkvával: kritikusak, de azért az üzleti kapcsolatokat nem vetik meg. Végül a skála másik végén Litvánia és Lengyelország található, amelyek hidegháborús harcosként állnak szemben nagy szomszédjukkal.
A külpolitikai szakemberek nem sok esélyt látnak az egységes fellépés kialakítására. -
Ren #28020 A harckocsifejlesztés jelenleg szerintem aránylag takarékon folyik két okból kifolyólag is. Egyrészt a modern nyugati harckocsik nem valószínű hogy a közeljövőben hasonló felszereltségű ellenféllel kerülnének szembe, másrészt a jelenlegi asszimetrikus hadviselés szintén nem igényli (kivéve egy területen, arról majd késöbb). Kicsit részletesebben:
-Meghajtás: tudtommal komoly fejlesztések nincsenek, a meglévő motorokat fejleszgetik tovább (néhány plusz lóerő, jobb gazdaságosság, stb)
-Fegyverzet: a (nyugaton) leginkább elterjedt 120mm-es L/44-es löveg helyett az új Leopard 2A6-okon már L/55-ös van, ami nagyobb torkolati sebességet jelent a KE lövedékeknek. Tudtommal épült prototípus 140mm-es löveggel is, de azt egyelőre nem rendszeresítették. A keleti oldalon már többször felmerült hogy esetleg az új orosz harckocsi a jelenlegi 125 mm-esnél nagyobb löveggel fog rendelkezni, meglátjuk. A hk-k elektronikáját is folyamatosan fejleszgetik, leginkább ugye a "battelfield network" jellegű képességek irányában.
-Védelem: a passziv védelmet (elsősorban páncélzat) nem igazán fejlesztgetik tudtommal, bár erről a területről lehet a legkevesebbet tudni szvsz. A jelenlegi fő fejlesztési irányvonal az aktiv védelem, itt gőzerővel folyik a fejlesztés, legalább kéttucatnyi projekt van amibol párat már teszteltek is, sőt ha minden igaz a Trophy már rendszerbe állt (illetve folyamatosan szerelik fel vele az egységeket) izraelben. Az amerikai hadseregnél is valószínű hasonló rendszer beszerzése, csak ugye ott a hazai termék preferrált. -
#28019
megj. ez amúgy már azért is érdekes, mert ha megvalósul, akkor onnantól kezdve átlátszó fülketető sem kell - a fülketető pedig sok problémának a forrása (láthatóság, radarkeresztmetszet, légellenállás, stb.)
az emberi szabad térlátásának a teljes kiváltása kameraképekkel azért még elég merész gondolat sztem :)
egyrészt a kamera képe azért mégse lehet olyan "tökéletes", mint amit "gyárilag" látunk (főleg a térérzet tekintetében), másrészt az ilyen VR sisakok használata eléggé fárasztó, a civil életben megtalálhatóakkal maximum 20-30 perces használatot ajánlanak (legalábbis jó pár évvel ezelőtt még itt tartott a dolog, azóta meg nem hallottam semmi nagyobb áttörésről)
szóval látótér kiegészítésnek még ok, de kizárólagos használat azért még nagyon sci-fi :)
vagy van amit nem tudok? érdekes téma mindenesetre... -
#28018
mik a mostani legújabb harckocsikhoz kapcsolódó fejlesztések? -
#28017
Cifu újra a segítségedet kérném és megint csak Észak-korea lenne soron.
Rendelkezett valaha is mobil csaptlégévdelmi eszközökkel az ország?
Gonodolok itt SA-8, SA-9, SA-13 légvédelmi járművekre. Én nem találtam semmit keresésem során ami erre utalt volna.
Az Avanger rendszer mennyire volt elterjedt '89 táján az USA fegyveres erőinél? (A Stinger gonodolom már eléggé.) -
#28016
A Daily Mail konkrétan csak egy évet késet a hírrel. Kicsit feltupirozta aféle Blikk szinten, és voilá, megvan a mai botrányunk.
A tavalyi incidens ugyebár nem hadgyakorlaton történt, hanem miközben a Kitty Hawk kifelé hajózott a Japánban lévő bázisáról. A tengeralattjáró nem a közelébe úszott, hanem a tengerfenéken pihent a jól kiszámítható útvonalon, és mikor a legközelebb volt hozzá a Kitty Hawk, akkor feljött a felszínre. Nem volt a flottacsoport mellett viszont a kiosztott kísérő-tengeralattjáró, az tényleg egy hadgyakorlaton vett részt a Japán haditengerészettel közösen. Úgy kb. ennyit kell tudni a hír értékeléséhez.
Az mondjuk tény, hogy égtelen nagy botrány lett belőle tavaly, és az US NAVY részben elismerte a hibáit, részben viszont ellentámadásba ment át (egy tengerfenéken várakozó hagyományos meghajtású tengót megtalálni kb. olyan, mint egy legyet észrevenni egy sokhektáros földön...).
BTW, a Kitty Hawk valóban egy, a Japán Önvédelmi Erők Haditengerészetével közösen tartott hadgyakorlaton vesz részt Nov. 9 és 16. között. -
Inquisitor #28015 PLáne, hogy ahogy olvaso éppen az volt a hadgyakorlat témája, hogy áthatolhatatlan védelmi pajzsot alkosson a banda. :D -
Inquisitor #28014 The uninvited guest: Chinese sub pops up in middle of U.S. Navy exercise, leaving military chiefs red-faced
Cifu, kommentálnád a fenti hírt? Nem tudom nem e ciki egy fél hadiflottának, ha nem vesz észre időben egy ott koricáló "ellenséges" tengeralatjárót? :D -
#28013
Az F-35-ös sisakja abban a formában, amit te írsz, kb. 10 év múlva lesz teljesen bevethető. Az első sorozat F-35-ösökön nincsenek még rajta azok a kis kamerák, amiknek a képét a fedélzeti számítógép majdan a sisakra vetíthet, hogy a pilóta átláthasson a gép padlóján (megj. ez amúgy már azért is érdekes, mert ha megvalósul, akkor onnantól kezdve átlátszó fülketető sem kell - a fülketető pedig sok problémának a forrása (láthatóság, radarkeresztmetszet, légellenállás, stb.)).
A sisakok terén nagyon sokféle rendszer van. Léteznek "egyszerű" éjjellátó szemüveggel felszerelt sisakok, ezeket főleg a földi célokat alacsony magasságból támadó gépeken használják. KB. 20-30 éve jelentek meg.
Vannak az un. sisakcélzók, az első az US NAVY F-4-esein jelent meg, ennek lényege, hogy amerre a sisak néz, arra néz a rövidtávú légiharc rakéta infravörös feje is, és így könnyebben befoghatja azokat a célpontokat, amik nem a gép orra előtt vannak. Mi is ismerjük őket, ugye a MiG-29-esekhez nálunk is van ilyen, itt az R-73-as rakétákhoz hasnzálják.
A Gripen-hez létezik a Guardian sisak, ezt a Dél-Afrikaiak fejlesztik, ez sisakcélzó és "beépített HUD" tipusú sisak, vagyis a pilóta szeme előtti vizorra vetíthetik ki a HUD-ot. Az F/A-18E/F-ekhez használt JHMCS ezen túl még képes arra, hogy földi célokat is megjelöljenek lézeresen, vagy GPS kordinátákkal, és így ezek ellen hajtsanak végre preciziós csapást - csak azáltal, hogy a pilóta ránéz, és megnyom egy célrögzítés feliratú gombot.
A következő lépés a komolyabb kijelzőkkel szerelt sisakok, (a VLI pl. 2x 1024x1024-es LCD kijelzőket kap), amelyek az éjjelátót is magukba építik. Itt van az Eurofighterhez való BAe Striker sisak, ami ha az F-35-öshöz hasonló sok téren (persze a padlón átlátásra nem képes).
Az orosz fejlesztések kicsit kiszámithatattlanabbak, ott a sisakkijelzős HUD és légi célmegjelölés per pillanat a csúcs, de csak néhány export esetben került elő... -
#28012
A "minden" itt valószinüleg azt takarja, hogy a tüzérségi gránáttól kezdve a helikopteren át a sugárhajtású repülőgépig minden.
Nem "csak" a lassan repülő célok, nem "csak" az alacsonyan repülő célok, hanem az adott feltételek szerint bármelyik célpont, ami az elpusztítási zónába berepül.
A légvédelem értelemszerűen túlterhelhető - a kérdés, hogy megéri-e. NYilván nem arra fogják a TOR-t használni, hogy az ellenséges tüzérségi gránátok ellen biztosítson fedezetet. De erre is alkalmas. Alapvetően az alacsonyan repülő légi járművektől óvja a közelében lévő baráti csapatokat. Ennyi. 8 rakéta nem tűnik soknak, de egy ~25km-es átmérőlyű zónában úgysem fog több tucatnyi repülőgép repkedni (helikopter előfordulhat, de az más kérdés).
Még egy apróságot kell hozzátenni: a mai modern légierőknél (a jobban felszerelteknél) egy eféle jármű felkészülhet arra, hogy úgyis vadászni fognak rá. Az öböl-háborúban is az volt az A-10A-k, AH-64-esek és hasonló gépek elsődleges feladata, hogy az iraki Shilkákat lekapcsolják. Mindenképpen. Na ez detto ilyen. Egy jól felszerelt légierő minden létező radar-elhárító fegyverzetét rá fogja dobni. Itt jön a képe már az, hogy hány ilyen eszköz van, milyen más légvédelmi eszközök vannak még mellette, milyen állapotban és felszereléssel rendelkezik a saját légierejük, stb....
Összetett dolog ez kérem. De ha a kérdés arra vonatkozik, hogy milyen hatásosak a TOR-ok mondjuk az Iráni atomlétesítmények védelme érdekében, akkor azt kell mondjam, hogy csodát azért nem várnék tőlük. Annyi HARM fog ott ellenük indulni, ha kell, hogy tuti nem tartanak sokáig. Persze onnan nézve így sem elhanyagolható a jelenlétük, hogy a támadóknak mindenképpen komoly erőket kell külön a TOR-ok által okozott probléma megoldására elkülöniteniük... -
#28011
Sokmindennel foglalkoznék, de van sok-sok dolgok IRL, a neten is, úgyhogy rangsorolnom kell, mivel mennyit foglalkozok, és egyszerűen se lelkesedésem, se időm per pillanat erre. :S
Talán egyszer újból elkap a gépszíj, és nekiállok darálni az ilyen cikkeket... -
#28010
-
#28009
Szerintem is csak az éjjellátó fénye világítja meg a 2 szemet. -
#28008
Lehet ám, hogy a rendszernek van szüksége a szem megvilágítására, hogy tudja a pontos helyét. Ugye az emberek arca anatómiailag különböző, nem mindenkinek ugyanolyan magasan, és egymástól olyan távolságra vannak a szemei.
