-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Cat #28021 Oroszország ledarálja az Európai Uniót
Az Európai Unió tagországai öt csoportra oszlanak az Oroszországhoz való viszony szempontjából, a skála a trójai falónak tekinthető nemzetektől a hidegháborús szellemiségűekig terjed - állapítja meg az Európa Tanács külkapcsolatokkal foglalkozó kutatócsoportja.
Az egység teljes hiányát mutató uniós viselkedés nyomán úgy fest a helyzet, hogy a közösség teljesen alárendelődik a magabiztos keleti szomszédnak. Moszkva egyenként kötött hosszú távú energiaszállítási megállapodásokat a tagországokkal, egyszerűen elvágta Európát a kaukázusi és közép-ázsiai olaj- és gáztermelő országoktól, valamint a függetlenséget ellenző álláspontjával blokkolja a koszovói helyzet rendezését.
Oroszország az EU ideológiai alternatívájává vált. Míg az utóbbi a konszenzuson, a kölcsönös függésen és a törvény hatalmán alapul, addig az előbbi a hatalmi döntéseken, a függetlenségen és a mások feletti uralmon. Moszkva annak ellenére az ujja köré csavarja Európát, hogy az utóbbi gazdasága 15-szöröse, katonai költségvetése 7-szerese, lakossága 3-szorosa az előbbiének.
Az agytröszt az ötlépcsős felosztásban a trójai faló szerepét Görögországra és Ciprusra osztotta. Az előbbire azért, mert Oroszország fontos fegyverszállítója, az orosz turisták kétszer annyit költenek el az Égei-tengeri országban, mint mások, továbbá Görögország gázellátásának 75 százaléka Oroszországból érkezik. Ciprus pedig virtuálisan a legnagyobb befektető, minthogy az orosz üzletemberek offshore-paradicsomként használják. Emellett Moszkva támogatja Nicosia álláspontját Észak-Ciprus ügyében.
Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország stratégiai partnerséget ápol Oroszországgal. Ezek az országok egyedi kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki Moszkvával, időnként - például az energiaellátás kérdésében - áthágva ezzel az unió közös törekvéseit is.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Portugália barátságos pragmatikus viszonyt épített ki, mindenek elé helyezve az üzleti kapcsolatokat. Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Írország, Hollandia, Svédország, Románia és Nagy-Britannia hideg pragmatikus viszonyban van Moszkvával: kritikusak, de azért az üzleti kapcsolatokat nem vetik meg. Végül a skála másik végén Litvánia és Lengyelország található, amelyek hidegháborús harcosként állnak szemben nagy szomszédjukkal.
A külpolitikai szakemberek nem sok esélyt látnak az egységes fellépés kialakítására.