Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
Majd beregelek valami képtárra!
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
Tudom, hogy AS, de elvileg ez egy létezõ típus, én nem találtam róla semmit. A neve AK Specnaz Beta. Szal fantázia névnek tûnik.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Persze leállítani le lehet, de valószinütlen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Csak az alsó az SzMT-2 változat (9.17-2). Ez már RD-43 hajtómûvekkel, Zsuk-ME radarral van felszerelve, MIL-STD-1553B adatbusszal, többcsatornás navigációs rendszerrel és új ûzemanyagrendszerrel van ellátva (légi utántöltés). A földi/tengeri célok ellen Kh-31A és P robotrepülõgépek, Kh-29TE rakéták és KAB-500KR légibombák szolgálnak, illetve képes célzókonténerrel lézeres rávezetésû Kh-29L rakéták illetve KAB-500L légibombák alkalmazására.
Itt van róla repülés közben videó.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Az OVT-t meg ne vedd ide! Az egy kiserleti gep semmi mas.
Az OVT és az S is púpos mig mégis "aránlag tûrhetõen" repülnek. (Mondjuk kissebb púpjuk van.) Elképzelhetõ, hogy a megnövelt részben nincs semmi, csak levegõ, az Oroszoknál nem lehet tudni.

Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
(utana kell olvasni a neten, es az irott sajtoban hogy mik vannak a ezekben a gepekben...de en most igy hirtelen azt tudom elkepzelni hogy a pupos tobb "extrat" tartalmaz a nem puposhoz kepest. Mint pl a 9.12 es a 9.13 azaz az S valtozat kozott..)
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
Tobbhelyen elhangzott a RSK MiG fejlesztoitol, hogy kenytelenek voltak a "pupot" elvetni mert a vartnal nagyobb mertekben karositotta a repulesi tulajdonsagokat!
(ugyebar abba raktak az uj elektronika egy reszet) Igy tehat mas megoldast kellett alkalmazniuk.

Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
Queen Elizabeth-osztály (Anglia)
Az 1990-es évek végén eldölni látszott, hogy Anglia újra hordozóflottát (flottácskát) épít, teljesértékû hordozókkal, hogy leváltsa a kiöregedõ, 22.000 tonnás Invincible-osztályt. A CVF program keretében két 65.000 tonnás repülõgéphordozó építése mellett döntöttek, hosszú vajúdás után. Eredetileg még 2003-ban a Thales vezette konzorcium gyõzött az Angol Védelmi Minisztérium döntése alapján, ám a védelmi miniszter mégis a BAe csoportot nevezte meg fõvállalkozóként, mégpedig úgy, hogy a BAe és a Thales egy közös céget alapít a két hordozó megépítésére, ami az ACA (Aircraft Carrier Alliance ~ Repülõgép-Hordozó Szövetség) nevet kapta. Az ACA-ba késõbb beépült (beépítettek) több alvállalkozót is, mint a FBM Babcock Marine-t vagy a VT Group-ot, akik eredetileg a tenderen vesztesek voltak, vagy el sem indultak.
Nimitz-osztály (USA): ~100.000 tonna, 90 légi jármû
Queen Elizabeth-osztály (UK): 65.000 tonna, 40 légi jármû
Charles de Gaulle (F): 43.000 tonna, 40 légi jármû
Invincible-osztály (UK): 20.000 tonna, 22 légi jármû
A HMS Queen Elizabeth, és testvérhajója, a HMS Prince of Wales a valaha volt legnagyobb hadihajói lesznek a királyi haditengerészetnek, 280 méteres hosszukkal és 65.000 tonnás vízkiszorításukkal. A két hajó hagyományos meghajtást kap majd, mivel a nukleáris meghajtás jelentõs pluszköltséget jelentett volna, így viszont komoly kihívás lesz a gyártóknak megfelelni a haditengerészet által elvárt 18.520km-es utántöltés nélküli hatótávolságot. Kérdéses még, hogy végülis milyen megoldású lesz a gépek indítása: eredetileg ugrósáncos megoldás mellett döntöttek, de úgy, hogy késõbb át lehessen alakítani (a tervek szerint elektromagnetikus) katapult indításra. Az F-35 programmal kapcsolatosan nemrég felmerült komoly kétségek miatt jelenleg még nem tudni biztosan, változtatnak-e az eredeti, ugrósáncos megoldáson. A repülõszárny egyébként az eredeti tervek szerint 30db F-35B rövid fel- és helyben való leszállásra képes vadászgép, 6db EH-101 Merlin helikopter, valamint négy, még nem meghatározott típusú légi elõrejelzõ repülõgépbõl (a legvalószinûbb változatok: a V-22 Osprey illetve EH-101 Merlin AEW változatai, illetve esetleg az E-2D Hawkeye) áll. A hajó közellégvédelmérõl valószinüleg a RAM rakétarendszer, rövid hatótávolságú légvédelmérõl pedig a Aster 15 és/vagy Aster 30 rakéták gondoskodnak majd. A hajó legénysége a magas szintû automatizáltság miatt viszonylag alacsony, legfeljebb 1500 fõ, melybõl mintegy 600 fõ a repülõszárnyhoz fog tartozni.
A hajóosztály a képen látható "Delta" tender-terv egy módosított változata lesz
A HMS Queen Elizabeth építését 2006-ban kezdik meg, 2011-re kell elkészülnie, és 2012-ben állhat szolgálatba, a HMS Prince of Wales várhatóan 2015-be kerül a királyi haditengerészet soraiba.
FS Richelieu (Franciaország)
Az angolok nemzeti büszkesége csak a fraciákhoz mérhetõ, akik a második világháború után szinte folyamatosan rendelkeztek saját hordozóval. A probléma akkor jelentkezett, amikor elkészült az elsõ (és úgytünik talán egyetlen) európai nukleáris meghajtású hordozó, az eredetileg 38.000 tonnásnak szánt FS Charles de Gaulle (érdekesség: eredetileg a neve Richelieu volt, de politikai okokból a híres francia tábornok és késõbbi miniszterelnök nevét adták neki) elkészült. Az egyik probléma nem is a hajó, hanem a lassan elkészülõ Dassault Raffale M tengerészeti vadászrepülõgép volt, amelynek ráadásul kicsi volt az eredeti fedélzet. A hajó fedélzetének megnagyobbítása miatt a értelemszerûen tömege megnõtt, és az amúgy is problémákkal küszködõ, eredetileg a Le Triomphan osztályú SSBN tengeralattjárókba szánt meghajtás ezzel a megnövekedett tömeggel már nehezen bírkózik meg. A probléma azonban csak ekkor realizálódott: miután a Foch hordozót kivonták, és eladták Braziliának, Franciaországnak csak egy hordozója maradt, amelyet ha karbantartásra vagy javításra szárazdokkba kell vinni, akkor hordozó nélkül maradnak. A probléma megoldására több lehetõség is felmerült (pl. a Charles de Gaulle testvérhajójának megépítése hagyományos meghajtással), de végül egy teljesen új hajóegység megépítése mellett döntöttek. Az FS Richelieu az angol CVF tendere a Thales által benyújtott terven alapszik, a hossza 275 méter, vízkiszorítása pedig az elõzetes tervek szerint 58.000 tonna lesz. Természetesen "örökli" a CVF egyébb jellemzõit is, mint az elektromagnetikus katapultot, a fázisvezérelt radarokat, és feltehetõen a kettéosztott felépítményt is (külön toronyban van a hajóhíd, és különben a fedélzeti és repülésirányítás). A hajón várhatóan 40 légi jármû fog szolgálni, a vadászgépek Rafale M, a légi elõrejelzõ gép pedig E-2D Hawkeye lesz, továbbá lehetõség van AS.565 Panther és az EH-90 helikopterek üzemeltetésére is. A légvédelmérõl Aster 15 és/vagy Aster 30 rakéták fognak gondoskodni.
Az FS Richelieu (R92) egy CnC MOD-ban
A várható rendszerbe állítás valamikor a következõ évtized elejére van datálva, de konkrét idõpont még nincs. Ami biztos, hogy a Francia védelmi minisztérium kikötése volt, hogy kevesebb, mint 2 milliárd euróból kell kihoznia a gyártóknak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Az US NAVY még az 1990-es évek végén elkezdte a Nimitz-osztályú óriás-repülõgéphordozók (angol szóhasználattal: Supercarriers) utódjának fejlesztését. Az elvárások között modernebb fedélzeti rendszerek, kisebb legénység és jobb fejleszthetõség voltak a meghatározók. Két tervet készítettek el, az elsõ a Nimitz-osztály hajótestére épült, a második egy újratervezett hajótestre, de ez két évvel késõbb megvalósítható, a hajótestel való kisérletek és tesztek miatt. A NAVY a második opció mellett döntött, de az eredeti, 2007-es átadással. A határidõket az szabja meg, hogy az USS Kitty Hawk (az utolsó nem nukleáris meghajtású aktív amerikai hordozó) 2008-ban visszavonul, az USS Enterprise pedig a tervek szerint 2013-ban. Miután az US NAVY stratégiai terve 12 hordozóval számol (plusz az USS J.F.Kennedy hordozóval, amit kiképzésre használnak), ezért kénytelen az ennek megfelelõ számú hordozót biztosítani is.
A CVN-21 újításai
Az új hordozó új erõforrást kap, a Seawolf és Virginia-osztály reaktorja alapján, és mintegy 20%-al több energiát biztosít majd a fedélzeti rendszereknek, de kevesebb karbantartást és kisebb kiszolgáló személyzetett igényel majd. A hajótest és a fedélzeti rendszerek tervezésekor nagyobb hangsúlyt fektetnek a jobb túlélõképességnek (figyelembe véve az USS America hordozón nemrég végzett torpedó- és aknarobbantási kisérleteket), és az egyszerûbb karbantartásnak, valamint a nagyobb megbízhatóságnak. A hajó végébe átkerült felépítményrõl eltünnek a forgó radarantennák, és helyettük fázisvezérelt antennarendszer kerül beépítésre (a 2008-ban elkészülõ CVN-77 George HW Bush is eféle antennákkal rendelkezik már) A CVN-21-rõl eltünnek a gõzkatapultok, helyettük elektromagnetikus úton gyorsítják majd fel az indítandó repülõgépeket, ez egyfelõl sokkal egyszerûbb megoldás lesz, másfelõl sokkal kevesebb helyet is igényel, harmadrészt pedig megbízhatóbb lesz a várakozások szerint. A fékezõkötelek mûködtetése szintén elektromagnetikus elven lesz megvalósítva. A fent említett rendszerek miatt a legénység létszáma is csökkenni fog: várhatóan mintegy 800 fõvel kevesebb matrózra lesz szükség, ami egyben azt is jelenti, hogy valamivel kényelmesebben lehet elhelyezni a megmaradt legénységet (persze a Pentagon mást is rögtön kiszámolt: a 800 fõvel kisebb legénység a tervezett 50 éves üzemidõ alatt 3.6 milliárd dollárral kevesebb üzemeltetési költséget is jelent 😊).
Fegyverzet terén a CVN-21 eredetileg fel lett volna szerelve elektromagnetikus gyorsítóágyúkkal, de ezek nem valósulnak meg az évtizedben, így lekerültek a napirendrõl, és várhatóan csak késõbb kerülnek beépítésre. A hajó védelmérõl RAM (Rolling Airframe Missile) közellégvédelmi rendszer, ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer gondoskodik.
Az elsõ hajó, a CVN-78 (neve még nincs) építését 2005 augusztusában kezdték meg, 2012-ben kerül átadásra, és 2013-ra állhat hadrendbe, a második hajó építését 2011-ben kezdik majd, és 2018-ban fog szolgálatba állni. A CVN-78 beszerzési ára mintegy 8.1 milliárd dollár lesz (a fejlesztési költségek mintegy 5.6 millárdot kóstáltak), viszonyításképpen a nemrég rendszerbe állt CVN-76 Ronald Reagen ára 4.5 milliárd volt.
Ami a repülõgépállományát illeti, még nincs ezzel kapcsolatban végleges és nyilvánosságra került határozat, de a feltételezések szerint a CVN-78 teljes egészében F-35C vadászgépekkel lesz majd felszerelve, természetesen az SH-60 (?) helikopterek és az E-2D (?) Légi elõrejelzõ repülõgépek, valamint az F/A-18G rádióelektronikai zavarógépek mellett.
[center]
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A legjobbakkal is megesik, meg különben is késõ van már. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
http://www.pakistanidefence.com/DefenceProduction/PAC/MirageRebuiltFactory.htm
ezert kerdeztem
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!


