94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #88538 Nem tudja valaki, hogy az izraeli Patriotok mennyire modernek? A Wiki PAC-2/GEM+ ír, de nekem rémlik valami saját upgrade. -
JanáJ #88537 A High-Low elképzelés mit takar? A High megy elöl és feltöri a kemény pontokat. Gondolom ez a Villám a Raptor védelme mellett/alatt. Mit csinál a Low? A Long/medium Range SAM-ek elhallgatása után bomb truckként lebombázza a maradékot? -
JanáJ #88536 Bármi is legyen az oka, az nem a Putyintól rettegés. :-) -
Gunslinger #88535 Ez nekem teljesen logikusnak is tűnik a Putyin féle stratégiai force erősítést látva, mert még inkább ebbe az irányba fognak menni a Su-57 és T-14 stagnálások után. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#88534
A végső formában a törvényhozás elé kerülő FY2019-es védelmi költségvetés érdekessége, hogy két passzusában (1660C és 1660D) finoman változtattak. A változtatások viszont azt jelentik, hogy a RakétaVédelmi Ügynökség (MDA) köteles lesz új űrbe telepített rakétaindító-rendszer kiépítésére, illetve el kell kezdenie dolgozni egy világűrbe telepített rakétavédelmi rendszeren. Még határidők is szerepelnek benne: a rakétaindítás-érzékelő rendszer 2022 vége előtt működőképes kell legyen, és a rakéta-elhárító rendszer tesztelését legkésőbb 2022-ben el kell kezdeniük.
Persze kérdéses, hogy az adott passzusok változatlanul hagyva fognak maradni a tervezet két házban való megszavazásakor (augusztusban szavaznak róla), de ha igen, akkor két dolgot egyértelműen jelent: egyfelől az Egyesült Államok továbbra sem fogja támogatni a világűrbe telepített fegyvereket megtiltó egyezményeket, illetve a másik az, hogy a Csillagháborús terveket bizony megint elkezdik felmelegíteni... -
#88533
A jelek szerint az USAF ha nem is teljes mellszélességgel, de tárgyal a Boeinggal arról, hogy az F-15C/D gépeket esetleg új gyártású F-15X jelű gépekkel váltsák le. A gépek nem a lopakodó F-15SA koncepciót viszik tovább, hanem a legutóbbi F-15QA (Katari) gépek továbbgondolása, APG-82 AESA radarral, teljes műszerfalat elfoglaló érintő-képernyővel, JHMCS II sisakkijelzővel, új szárny-belső szerkezettel, új Fly-By-Wire (Fly-By-Light?) rendszerrel, és így tovább.
Az F-15X visszatérése (vagyis inkább folytatása) lenne a "High-Low" összeállításnak, és a jelenlegi F-15C/D/E századok kapnák meg őket. A gépek immár nem csak dedikált légi- avagy csapásmérő képességre lennének kondicionálva, hanem teljes értékű többfeladatú gépek lennének, és elvi szinten lehetséges a 22 légiharc rakéta vagy 28 SDB + 8 légiharc rakéta, vagy 8x 2000 fontos légibomba és 8 légiharc rakéta összeállítás.
A hírek szerint a Boeing nagyon komolyan gondolja az ajánlatát, amely jóval az F-35A ára alatt lenne, ráadásul fix áron való szerződéssel (ie.: fixed price contract, vagyis nincs garantált nyereségszázalék meghatározva a szerződésben).
Persze megállapodás még nincs, ahogy a kongresszusban is komoly viták lehetnek egy ilyen megrendelésről...
-
#88532
A Francia haditengerészet várhatóan 2022-ig kénytelen hadrendben tartani a két Cassard-osztályú légvédelmi fregattját, amelyeken még az 1960-as évek közepén vásárolt Tartar Mk.13 GLS indítók szolgálnak SM-1MR rakétákkal. A Cassard osztály a T-47 rombolók légvédelmi változatát váltották, de miután az US NAVY kijelentette, hogy leállítja az SM-1MR rendszer üzemeltetését és leszereli a rendszert a Perry-osztályú fregattokról, a franciák végül csak két Cassard-osztályú egységet építettek meg, amelyek megkapták a két T-47 osztályú rombolóról az Mk.13 GLS-t és a Tartar radarrendszerét, utóbbinak a keresőradarját 2011 és 2012 évben lecserélték Smart Mk.2 radarra. A Cassard utóda a kényszer szülte FREDA osztály két egysége lesz, amelyek átalakított FREMM fregattok lesznek, de nagyobb teljesítményű radarrendszert kapnak, illetve 4x Sylver A50 indítót 32db Aster-15/-30 rakéta számára.
Hogy miért érdekes ez? Mert a Francia haditengerészet felrakott egy videót arról, ahogy a Cassard-osztályú Jean Bart SM-1MR éleslövészetet tart:
-
#88531
Németország is a Konsberg NSM-et rendszeresíti a Harpoon-ok helyett. Lassan kezd úgy tűnni, hogy az NSM lesz a NATO új "szabvány" hajóról indított, hajó elleni robotrepülőgépe. Persze ez nem teljesen igaz, mert a Saab továbbra is aktívan fejleszti az RBS-15-öt (nemrég jelentették be az Mk.4 verziót)... -
#88530
De ilyet azért nem hiszem hogy használna egy lövész mert az a Vibra HT-84RCE nagyon drága. -
#88529
Csak makett, de azért érdekes, új katonai Ekranoplan, az A-080:
![]()
![]()
-
Doma #88528 Amit a videon lattal az egy jatekmerleg. Pl ennek a pontossaga 0.1 mg -
#88527
Ha jól értem
Grammnál (g) század, grain-nél (gr, grs) tized a pontosság.
A patikamérleg az amelyik hitelesen tud mérni grammnál kisebb súlyt, milligrammot.
1g=1000mg 1g=15,4323584gr(grs) 1gr(grs)=0.06479891g = 64.79891mg
www.nordis.fi
www.handloads.com
www.reloadammo.com -
#88526
Mindenfélét. Akár csak egy tesztutat karbantartás után, ahol a meghajtást, rádiókat, fedélzeti rendszereket tesztelik le (shakedown cruise), akár nagyjavítás utáni komplett újra-tesztelést (Re-Certification). -
#88525
Akkor a gond ott, hogy a kiképzésen levőket és combat ready-nak vettem. Technikailag ez vajh mennyire igaz? Mit jelent a kiképzés? Hogy 0 órás noobokat képeznek ki vagy azt, hogy harcászati gyakorlat? Mert a bevetésen levőknél is ez van, ha nincs éles harcfeladat. -
#88524
Izrael Patriot rendszerrel lelőtt állítólag egy Szír Szu-24-est. -
#88523
Ezek meg a realitások:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!2018 július 23: 2 CSG plusz 1 CVN kiképzés / hadgyakorlat
![]()
2018 június 25: 3 CSG + 2 CVN kiképzés / hadgyakorlat
![]()
2018 május 28: 2 CSG (ebből az egyik ugye a Truman)
![]()
2018 április 23: 3 CSG plusz 2 CVN kiképzésen / hadgyakorlaton
![]()
2018 március 26: 3 CSG plusz 2 CVN kiképzésen / hadgyakorlaton
![]()
2018 február 26: 3 CSG plusz 1 CVN kiképzésen / hadgyakorlaton
![]()
2018 január 22: 3 CSG (ebből egy kikötőben) plusz 2 CVN kiképzésen / hadgyakorlaton
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.07.24. 14:39:28 -
#88522
Kínai senkit sem fenyeget soha atomcsapással. Az ország okádék rendszere ellenére a nukeláris erejét én úgy látom, hogy borzalmasan higgadtan kezeli. Van, örül neki és ennyi. Erre bejelenteni csillagháborút a hülyeség csúcsa. Meg úgy önmagában is...
A proxy háborúk és megérése az, amit HTKA-n fenyegettem. Miféle haszna van egy totálisan lepukkant Szíriának Oo. szemszögéből? Kicsit olyan érzésem van, mint az I. vh előtt, hogy "gyarmatosítsunk, mert a britek is azt tették".
Attól, mert hh alatt ideológia mentén (is) háborúztak attól nem jelenti azt, hogy értelme volt. Lásd Vietnám. Nem dőlt tovább a dominó sőt, a komcsik ütötték egymást, Vietnám Kínát is pofánverte és pol potot és rendszerét is megdöntötte, mert nagyon túltolták a bringát...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.24. 14:28:40 -
#88521
Az egész kommentet nem értem. Mióta az eszemet tudom 4, de inkább 5 CV mindig tengeren volt, még a 2008 utáni legnagyobb pénzszűke alatt is.
Ez alapján 2017 okt és 2018 júl között CVN-70 és CVN-77 mindegyike mozgott, de 5 legalább most is tengeren vagy kifutásra kész állapotban van, de összesen 7 hajó mozgott ebben a 9 hónapban. -
#88520
1. Erre megéri dollár tízmilliárdokat elszórni? Az internetes trollhadsereg olcsóbb...
Nyilván itt azért a helyén kell kezelni a dolgokat. Az RSz-28 Szarmat kell, mert az R-36M kiöregedett. Az Avangard, Burevesztnyik és a Pereszvet kísérleti programok, hasonlóból (ha nem is nukleáris meghajtású) akad a briteknél, amerikaiaknál, stb. is. Marad a Kinzal, amelynél nagy fejlesztés nem kell - egy-két század MiG-31-est kell felújítani / átalakítani (akár azokat, amelyek már a legöregebbek), és kell egy maréknyi Iszkander. Marad a Poszeidón. Szvsz igazán nagy befektetést az sem igényel - mérvadó, hogy az első "nagy" hordozó valójában kém-anya-tengeralattjáró, vagyis kap egy másodlagos stratégiai fegyverzetet. Azt még nem látjuk, hogy a Kabarovszk valóban meg fog-e épülni. Ha így nézed, nem rossz ez...
3. A '80-as évek beli eszközök ellen sem tudnak ma sem pajzsot tenni legfeljebb ez Izrael méretű ország esetén korlátozott mennyiségű eszközt feltételezve. Innentől fogva felesleges erőlködni.
Szvsz Trump nem az oroszok, hanem a kínaiak ellen dobhatta volna be a Csillagháborús kártyát. Amit viszont így most könnyen le lehet mosni, mert ha bejelentenék esetleg, Putyin vállvonogatva azt mondhatja, hogy ja kérem, ellenünk úgy sem ér semmit... Ami zsenális ütőkártya, lássuk be...
Proxy háborúkban semmit nem ér, tehát jó lesz nézni, ahogy megint (?) jól pofáncsapják majd az orosz hagyományos fegyvereket, de lehet majd mondani, hogy "Russia strong"...
Ez az, amivel nem lehet vitatkozni. Úgy tűnik, megváltozott a csapásirány, nem Szu-57 meg T-14 kell, hogy erőt fitogtassanak, hanem stratégiai fegyverek. Lehet Szíria után Putyin úgy látja, hogy a Proxyháborúk egyszerűen nem érik meg Oroszországnak?
Ez esetben csak azt tudom mondani, hogy akkor a NATO vezetői és teljes rendszere még annál is ostobább, mint gondoltam.
Annyira hihetetlen lenne? -
#88519
Ez az, tömeg. Ugye nincs is hivatalos long range competition lőszer? Nyilván .300 vagy annál nagyobb kalibert használnak. .50 BMG-t biztosan. Mondjuk valamelyik nagykalibert kiválasztva metrikusan milyen tömegű lőport tesznek a hüvelybe? Akkor itt grammról beszélünk. Akkor hány tizedes jegyig van meghatározva a betöltendő lőpormennyiség tömege? De azt milyen mérleggel mérik? Annak a mérlegnek milyen tűréshatára lehet? Itt szóba került a patikamérleg. Én életemben nem láttam patikamérleget használatban. Ezen a videón amit a japán férfi használ 01:53-nál, az a kicsi amit kinyit, az egy patikamérleg? Ilyet használnak a lőpor kiméréséhez? -
#88518
De hogy ne csak a látványos dolgokról írjak:
![]()
A Truman 2018 áprilisában kihajózik Norfolkból
Július 21-én visszatért Norfolkba a Truman CVN és kísérőhajói (két Burke és egy Tico, ill. feltehetően egy LA vagy Virginia-osztályú SSN), amiben a furcsa az volt, hogy nem a bevett eljárás szerint zajlott.
A hidegháború vége óta az US NAVY kiépített egy "szabvány" ciklust a Repülőgép-Hordozói számára. 7-9 hónap aktív szolgálat a tengeren, majd 16 hónap karbantartás és kiképzés, végül egy év készenlét, amikor hadgyakorlatokra és kikötőlátogatásokra, szükség esetén előretolt helyre való küldetésre lehet indítani. Ez egy teljesen kiszámítható 36 hónapos ciklus, amiből a következő jön ki:
Minden időben aktív tengeren lévő CSG: 2.666
Harcra kész hordozó, amelyet rövid időn belül bevetésre lehet indítani: 4
Kiképzés / karbantartás alatt: 5.333
Ez azt jelenti, hogy ideális esetben 2 vagy 3 hordozó éppen bevetés alatt van, és 4 másikat rövid idő alatt (1 hónapon belül) bevetésre lehet indítani. Ez kiszámíthatóságot nyújt, minden szempontból, erre lehet méretezni a szárazdokkokat, ehhez lehet igazítani a személyzet feltöltöttségét, ehhez lehet a logisztikát felépíteni, ehhez lehet a szükséges hordozófedélzeti repülő-századok számát igazítani. Ami alsó hangon költségcsökkentést jelent. Mert hát valóban pazarlás az, hogy mindig minden hajóegység számára teljes személyzet, teljes logisztikai háttér, saját repülőszázadok legyenek.
Ezzel csak egy probléma van: adott esetben az Egyesült Államok ellenségei is építhetnek erre a kiszámíthatóságra. Ha mondjuk 2 hordozó éppen a Vörös-tengeren illetve a Mediterrán-tengeren hajt végre bevetést, egy harmadik pedig hadgyakorlaton vesz részt Ausztrália partjainál, akkor ha történik valami tételezzük fel a Dél-Kínai tengeren, akkor jó pár napig nyugodtan aludhat a Kínai admiralitás, mert ennyi idő kell, amíg valamelyik aktív egységet átirányítják, avagy egy hónap is eltelhet, amíg valamelyik készenlétben lévő egységet mozgósítják.
![]()
A német Hessen fregatt és a Truman, előbbi csatlakozott a CSG-hez a Mediterrán-tengeri küldetése alatt
Na ez lett a kukába dobva most, ugyanis a Harry S. Truman áprilisban kihajózott, majd 3 hónapon keresztül az 5. és 6. flotta (Atlanti-óceán és a Mediterrán-tenger, illetve a Vörös- és Perzsiai-öböl, valamint az Indiai-óceán nyugati része) területén tevékenykedett, többek között együttműködve a Charles de Gaulle hordozóval (Rafale M gépek is vendégeskedtek a Trumanon), majd visszatért Norfolkba, és ott rövid időn belüli kifutásra kész állapotban marad (Readiness On Short Notice), vagyis 3 napon belül bármikor kifuthat újra.
Ez Mattis védelmi-miniszter által támogatott új eljárás, aminek a célja, hogy az amerikai Hordozó-flotta kevésbé legyen kiszámítható. Az még nem ismert, hogy mi lesz a hosszú távú megoldás, egyértelmű, hogy nem lehetséges folyamatosan ilyen készültségi fokon tartani minden hordozót, tehát a logika alapján valami köztes megoldás lesz a jövőben - például 8 hordozó marad a hagyományos, 36 hónapos rendszerben, a maradék négy pedig ROSN szinten lesz tartva, és cserélgetik őket. Az viszont rövid távon is előnye a megoldásnak, hogy az US NAVY rugalmasabban tud reagálni a kihívásokra - a tervek szerint... -
#88517
1. Erre megéri dollár tízmilliárdokat elszórni? Az internetes trollhadsereg olcsóbb...
2. Soha semmi értelme nem volt, legalábbis nekem nem.
3. A '80-as évek beli eszközök ellen sem tudnak ma sem pajzsot tenni legfeljebb ez Izrael méretű ország esetén korlátozott mennyiségű eszközt feltételezve. Innentől fogva felesleges erőlködni.
4. Proxy háborúkban semmit nem ér, tehát jó lesz nézni, ahogy megint (?) jól pofáncsapják majd az orosz hagyományos fegyvereket, de lehet majd mondani, hogy "Russia strong"...
5. Ez esetben csak azt tudom mondani, hogy akkor a NATO vezetői és teljes rendszere még annál is ostobább, mint gondoltam. -
#88516
Pedig ha belegondoltok van benne logika.
1.: Erőfitogtatás a saját és nemzetközi médiának, "Russia Strong" alátámasztva.
2.: Munkát az a NATO katonai elemzőinek és fejvakarásra adhat okot politikai döntések terén. Például mi értelme a Lengyel és Román AEGIS Ashore rendszernek ilyen eszközök mellett? Ezt a meglévő "trollbrigád" segítségével fel is lehet nagyítani, hogy a közhangulatot áthangolják.
3.: Ha Trump neki akar állni egy új Csillagháborús tervnek, akkor idejekorán kihúzták a szőnyeget alóla, hiszen például a Poszeidón ellen például nem jelent megoldást (de az Avangard ellen sem).
4.: Fegyverkezési verseny zajlik Kína és az Egyesült Államok között, Oroszország így tudathatja mindkét féllel, hogy még ő is ott van a sakktáblán. Repülőgép-hordozókat mégse építhet - mert nem tud...
5.: Olyan veszélyforrásokat jelenthetnek, amelyek ellen a védekezés kifejlesztése drága mulatság. Ha mégis megpróbálják, akkor egy csomó pénz fog elfolyni, vagyis pazarlásra kényszeríti a NATO-t.
Igen, katonailag viccesek kicsit ezek az eszközök, de politikai oldalról nézve messze nem... -
#88515
Teljesen felesleges és méregdrága nuki / MAD fejlesztéseket látok. Képtelen vagyok felfogni, hogy mire jók ezek főleg, ha ezek is jó orosz szokás szerint 25 év múlva adott esetben kukázódnak.
Az 40+ éves SLBM és ICBM reszelésekkel is olyan atomstabil MAD, hogy hála istennek remény sincs annak megdöntésére. Rohadt mindegy hogy 6 vagy 24 fej van egy MIRV-ön olyan ország ellen, aminek 0 db ABM rendszere van ICBM ellen és, ha lenne is, akkor sem tudna még egyetlen nagyvárost sem megvédeni. -
JanáJ #88514 Miért van szükség ezekre? Az én értelmezésemben ezek csak nuki fejjel érik meg. Egy ICBM csapás váltást meg úgy sem tud kivédeni amerika. -
#88513
Na, ez már "régi" történet, mert hát júli 19-én kerültek ki a videók, másnap be is pötyögtem... majd el is veszett az egész, mert lefagyott a WaterFox, hogy a róka rúgja meg...
Szóval márciusban Putyin bejelentett egy sor új stratégiai (és taktikai) fegyvert, amelyek különlegessége az, hogy az ismert ballisztikus rakéta elhárító és légvédelmi rendszerek számára nehezen vagy sehogy sem elfoghatóak, más szóval stratégiai előnyhöz juttatják Oroszországot. Július 19-én az Orosz Védelmi Minisztérium pedig kiadott hat videót, amelyeken új harceszközök tesztelése és/vagy építését látjuk. Kritikus adatokat most se nagyon osztanak meg, és a látható információk alapján bizonyos szintig tesztelési vagy kísérleti fázisban lévő eszközökről van szó, nem pedig bevethető harceszközökről. Azért egy kis összefoglaló erről:
Burevesztnyik nukleáris meghajtású robotrepülőgép
A nukleáris sugármeghajtás nem új dolog, kísérleteztek vele az amerikaiak és a szovjetek is az 1950-es és 60-as években (itt a Project Pluto videója), de nagy általánosságban az lett a konklúzió, hogy nem praktikusak, és túl sok a nyűg velük. Ezek után némileg meglepő volt a Burevesztnyik bejelentése, amely különlegessége a nukleáris meghajtás, ami miatt "végtelen" a hatótávolsága. Valójában persze nem végtelen, de stratégiai szempontból elég nagy ahhoz, hogy nagy kerülőkkel, az előre kiépített radar- és légvédelmi rendszerek vonalát megkerülve, például délről érje el az Egyesült Államokat.
A videón látható egy tesztindítás és repülés, amely nem nukleáris hajtóművel zajlott (tehát feltehetően a sárkányszerkezet és az irányítórendszer tesztjéről szólt), illetve egy összeszerelő-műhelyt, ahol látszólag kész Burevesztnyikek voltak, feltehetően az indítókonténerbe való behelyezésre várva. A robotrepülőgépek le vannak ponyvával takarva, csak az orrukat lehet látni, amely pirosra van festve - ez inkább a kísérleti és tesztgépeknél szokásos, a katonai hadrendben állók általában szürke vagy zöld festést szoktak kapni. A technikai személyzet fehér ruhában van, ami nagy tisztaságú helységre utal, de sugárvédelmi felszerelést sehol sem látni - tehát feltehetően ezek továbbra is hagyományos hajtóművel felszerelt kísérleti példányok.
Ezzel együtt meglepő a viszonylag kis méretük, hiszen a korábbi nukleáris sugárhajtóművek jellemzője volt a relatíve nagy méret - és a nagy tömeg. A Burevesztnyik hátránya, hogy hagyományos légvédelem képességein innen van, tehát tényleg úgy kell a pályáját tervezni, hogy elkerülje a légvédelmi rendszerek HMZ-jét. A másik probléma vele az, hogy a repülési útján sugárszennyezést hagy hátra, de hát egy potenciális atomháború illetve világégés esetén végül is ez már csak kerekítési problémát okozhat...
A Poszeidón nukleáris meghajtású stratégiai torpedó
Korábban Status-6 jelöléssel ismert stratégiai fegyver nagyjából 24 méter hosszú és 1.6 méter átmérőjű, így a hagyományos vetőcsöveknél jóval nagyobbakkra van szükség hozzá, átalakított vagy direkt hozzájuk tervezett hajókról és/vagy tengeralattjárókkal, sőt, akár partmenti indítóállásokról is. A korábban megjelent adatok (100 csomós sebesség, 1000 méternél nagyobb merülési mélység, 10 000km hatótávolság) túlzóak lehetnek, de igazából nincs is szükség rá - ha csak 40-50 csomós sebességre képes, és 500-600 méterre merül, az is bőven megfelelő a célnak. A működési környezetéből adódóan kizárólag partmenti városok és létesítmények elleni támadásra használható, de ezzel is hatalmas csapást lehet mérni például az Egyesült Államokra.
Talán a legfélelmetesebb mind közül, mivel semmi rendkívüli technológiai fejlesztést nem igényel - kis méretű nukleáris reaktorok a katonai kém-tengeralattjárókhoz lettek kifejlesztve, ezen kívül csak fel kell nagyítani kellő méretre egy torpedótestet, majd az orrába rakni egy harci fejet. Ráadásul egy olyan irányból támad, amelyet eddig kvázi mindenki figyelmen kívül hagyott, így nincs hatásos védelem ellene. Lehet torpedókat indítani, de hagyományos torpedókkal elég nehezen elkaphatónak tűnik, ha akár csak 50 csomós sebességre is képes.
A videón egy tesztpéldány látható, amelynek a hajócsavarjait felpörgetik, ám azt elmosás effekttel fedik el. Utána egy CGI videón a Belogrod (?) látható, majd a Poszeidón, ahogy egy STOBAR (?) hordozó-csoport ellen indítják nagy távolságból.
A tesztorpedót feltehetően a Szarov tengeralattjáróról indíthatják, ez egy Kilo nyomásálló test köré épített nagyobb külső borítás alatt elhelyezett egy (vagy kettő?) 1.6 méteres vetőcsővel bír.
![]()
A Szarov szárazdokkban, látható a megemelt orr-rész és a nagy méretű ajtó az elején, a feltételezések szerint e mögött van a Status-6 / Poszeidón vetőcső
![]()
Egy Kilo és a Szarov feltételezett belső felépítése, az azonos színű elemek a Kilo-ból átemeltekre mutat, a világoszöld az 1.6 méteres vetőcső
Indító járművek terén két jövőbeni opció lehetséges, az egyik a Belogrod, ami átépítés alatt áll, egy korábbi Oscar-II osztályú egység, amelyet megnyújtanak, a hasán egy Losarik osztályú kémtengeralattjáró fészkét alakítják ki, és a feltételezések szerint a nyomásálló test két oldalán, a korábbi P-700 robotrepülőgép-indítók helyére 3-3 Poszeidón vetőcső kerülhet beépítésre. A dedikált stratégiai csapásmérő tengeralattjáró-osztályt Kabarovszk néven jelölték, és alapvetően a Borej-II. osztályra épül, de a közepéről "kivágják" a Bulava indítókonténereket, viszont az orrába kerülne 6 Poszeidón vetőcső, feltehetően a hagyományos 533mm-es vetőcsövek fölé.
Avangard hiperszonikus manőverező harci fej
A hiperszonikus manőverező harci fej nem újdonság, a kínai WU-14-el még 2014-2015 körül voltak tesztindítások, az első orosz tesztek állítólag 2018-ban zajlottak le a saját megoldással. Ez egy olyan harci fej, amit egy hagyományos két fokozatú ballisztikus rakéta gyorsít fel nagyjából 10 Mach-ra, és juttat fel cirka 80km magasra. A harci fej itt leválik, és innen nagy sebességgel vitorlázva halad tovább a célpont felé, és képes a pályája megváltoztatására, a videó szerint műholdas irányítással. Így képessé válhat a légvédelmi rendszerek kikerülésére, elméletben.
Az Avangard lényege, hogy a jelenlegi ballisztikus-rakétaelhárító rendszerek relatíve meredeken beérkező célpontok ellen, végfázisban (Patriot, Sz-300, Sz-400, stb.) vagy pedig a pálya középső szakaszában, nem manőverező célpont esetén (SM-3), vagyis a jelenlegi légvédelmi rendszerek legfeljebb a végső fázisban kaphatják el. Elméletben.
Ennél többet nem tudni róla, illetve annyit, hogy az Avangard az RSz-26 közepes ICBM program feláldozásával kapott erőforrásokat, tehát az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos ICBM-ek helyett jöhet az Avangard, UR-100 folyomány vagy esetleg RSz-28.
RSz-28 Szarmat
Az RSz-28 nem nagy újdonság, bár a fejlesztése lassan halad. Ez egy nehéz ICBM, amely az R-36M-et váltja. A videón egy tesztindítás illetve a rakétatest valamelyik összeszerelési folyamata látható. Érdekesség az indításnál, hogy egy "emelő" fokozat juttatja a rakétát a sílóból ki, majd oldalirányba elrepül, és utána indul az első fokozat rakétahajtóműve.
Az RSz-28 esetében érdekesség, hogy egyes források szerint akár 24 Avangard hiperszonikus harci fejet is vihet magával - vagy 10 "hagyományos" nehéz harci fejet (1 Mton) vagy 15 könnyű harci fejet (350kton).
Kinzal
A Kinzalról se tudtunk meg újat, csak egy tesztindítást látni, amelynél a MiG-31-es ez esetben először egy Tu-22M3-al "találkozik", majd végrehajtja a tesztindítást. Érdekesség, hogy a gépek orr-számát kiblur-özték.
Pereszvet lézerfegyver
A Pereszvet egy félutánfutóra telepített lézerfegyver, sajnos ennél többet erről sem tudunk meg. A félutánfutó méretei alapján én inkább kémiai lézerre tippelnék, talán CO2 lézer lehet, nagyjából 100kW teljesítmény körül, ami jóval felette van a jelenlegi amerikai szilárdtest / fiber-lézereknek, cserébe viszont üzemanyagot (reakcióanyagot) igényel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.07.24. 11:33:14 -
#88512
Annak sincs. Egy vadászgépnek, ha 8 db BVR AAM-nél több célall kell birkóznia, akkor úgysem tudja már használni, mert iszonyatos a túlerő azonos kategóriájú gépek esetén. Az AAM-ek egy részét csak azért fogja indítani, hogy helyzeti előnyt szerezzem és az ellenfélre kényszerítse akaratát. De ehhez a 12 db is bőven elég, a 24 db értelmetlen. Ha a gép elveszik magával ránt egy csomó rakétát és azért ennyit feltenni az már a repteljesítmény kárára megy. -
JanáJ #88511 Nem egy mindennapi konfig, de akkor mi értelme? Valami nagyot kell mondani még ha nincs is értelme? Mint a 10 AMRAAMos SH-t? -
aksurv2 #88510 Szerintem mindkettotoknek kimeritoen valaszoltam.
A terfogat meres nagyjabol a gyakorlasra es vadaszatra eleg, foleg ha idonkent visszameri es ha problemas a sorozat ujratolti.
A precizios loveszethez mar ez nem eleg.
Ott alap hogy huvelyeket is kulongyujti. Aszerint is hogy hanyszor volt ujratoltve es erre is figyel a toltesnel. -
#88509
Az égegyadta világon semmi. Már a F-15SA változat számára is a 12 db az overkill mennyiség határa még tömeges CM támadás esetén is. Sokkal több értelme van a 24 db-ot szétdobni 2 db F-15-re és 2 db NASAMS indítóra. -
JanáJ #88508 Mi értelme 24 AMRAAMot pakolni egy F-15-re? Missile truck? Cirkáló rakéta salvo ellen? Kína ellen? Nagyot mondás? -
#88507
Qtab986 kifejezetten a hosszútávú mesterlövészekre kérdezett rá.
Pisztolylőszernél persze, hogy gyorsabb, de ott a saját töltés inkább az alacsony költségek miatt jellemző, vagyis a mennyiség számít, és nem annyira a minőség.
Puskalőszernél már sima golyós vadászfegyvernél is én főleg tömeg alapú töltést láttam, ahol patikamérleggel méregették a füstmentes lőport. Pepecs meló, de hát egyszerre úgy is csak 10-20 lőszert szoktak megcsinálni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.07.24. 09:33:27 -
aksurv2 #88506 A terfogatos a gyakoribb, mert gyorsabb, de kevesbe pontos. A toltogepek is ezt hasznaljak. Ezert kell idonkent visza merni. Erdemes asorozatot vegig nezni, ezt kerik szamon.lopor adagolas -
millerius #88505 Tekintve hogy MPA-feladatkörű gépről (tengerészeti járőr/tengeralattjáró-vadászról) van szó és torpedó a fegyverzet, az "apró" fegyvertér lehet vagy 6m hosszú. :-) -
JYeti #88504 Az Airbus bemutatta a keskenytörzsű családból a felderítő feladatkörre átalakított A320neo M3A (Modular Multi Misson Aircraft) koncepcióját. Érdekes, hogy van egy apró bombatere is.
1:40-nél látható a bombatér, ahonnan torpedókat dobál
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2018.07.23. 22:13:01 -
#88503
Térfogatra már csak azért is nehéz lenne mérni, mert nem folyadékról beszélünk, hanem puska lőszernél általában hengeres alakú vagy golyócskákból álló szilárd anyagról.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.07.23. 19:37:37 -
aksurv2 #88501 Tomegre. Ha terfogat adagolot hasznalsz akkor is illik 5-10 toltesenkent visszamerni merlegen. A loszertoltes pisztoly szinten komoly feladat precizios loveszetnel mar muveszet.
Itt egy adott fegyverhez keszitenek loszert. Olyan szintig hogy az adott fegyver atmeneti kupja a mereteit az adott fegyverben megtett szabadon repulest is figyelembe veszik meg meg psr mas dolgott is. Az adott gyarto adott lovedekehez valo lopor meg amugy is alap minden toltesnel. -
#88500
Egybeszerelt, modern lőszerre gondolok most. A legjobb hosszútávú lövészek maguk mérik ki a löport amit beletesznek a hövelybe. Nagyon pontosan egyenletes lehet a betöltött lőpor. Ők a lőport térfogatra mérik vagy tömegre? -
JanáJ #88499 Most akkor mit szeretnél? Innen indultunk: "Lézer(egybefüggő/"nem széttartó" sugárt használó) radar amúgy nincs?" Kezeljük nem széttartónak a lézert. Mit nyersz vele, hogy pontosabban mér távolságot mint a radar? -
#88498
@HPASP: Soha nem fogsz nem lézerrel, legyen az radar spektrum olyan kis toleranciával távolságot mérni mint lézerrel. Hold föld távolságnál radarral +-1.2km hibával mérsz. Lézerrel tized miliméter pontosággal
Öööö...
... hol is állítottam én ezt???
Egy radar távolságmérési pontossága és vevőjének sávszélessége/érzékenysége fordítottan arányos - ez sima fizika.
Részletesebben erre:
https://forum.htka.hu/threads/l%C3%A9gv%C3%A9delemi-radarokr%C3%B3l-%C3%A1ltal%C3%A1ban.973/page-17#post-466320
