
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#88513
Na, ez már "régi" történet, mert hát júli 19-én kerültek ki a videók, másnap be is pötyögtem... majd el is veszett az egész, mert lefagyott a WaterFox, hogy a róka rúgja meg...
Szóval márciusban Putyin bejelentett egy sor új stratégiai (és taktikai) fegyvert, amelyek különlegessége az, hogy az ismert ballisztikus rakéta elhárító és légvédelmi rendszerek számára nehezen vagy sehogy sem elfoghatóak, más szóval stratégiai előnyhöz juttatják Oroszországot. Július 19-én az Orosz Védelmi Minisztérium pedig kiadott hat videót, amelyeken új harceszközök tesztelése és/vagy építését látjuk. Kritikus adatokat most se nagyon osztanak meg, és a látható információk alapján bizonyos szintig tesztelési vagy kísérleti fázisban lévő eszközökről van szó, nem pedig bevethető harceszközökről. Azért egy kis összefoglaló erről:
Burevesztnyik nukleáris meghajtású robotrepülőgép
A nukleáris sugármeghajtás nem új dolog, kísérleteztek vele az amerikaiak és a szovjetek is az 1950-es és 60-as években (itt a Project Pluto videója), de nagy általánosságban az lett a konklúzió, hogy nem praktikusak, és túl sok a nyűg velük. Ezek után némileg meglepő volt a Burevesztnyik bejelentése, amely különlegessége a nukleáris meghajtás, ami miatt "végtelen" a hatótávolsága. Valójában persze nem végtelen, de stratégiai szempontból elég nagy ahhoz, hogy nagy kerülőkkel, az előre kiépített radar- és légvédelmi rendszerek vonalát megkerülve, például délről érje el az Egyesült Államokat.
A videón látható egy tesztindítás és repülés, amely nem nukleáris hajtóművel zajlott (tehát feltehetően a sárkányszerkezet és az irányítórendszer tesztjéről szólt), illetve egy összeszerelő-műhelyt, ahol látszólag kész Burevesztnyikek voltak, feltehetően az indítókonténerbe való behelyezésre várva. A robotrepülőgépek le vannak ponyvával takarva, csak az orrukat lehet látni, amely pirosra van festve - ez inkább a kísérleti és tesztgépeknél szokásos, a katonai hadrendben állók általában szürke vagy zöld festést szoktak kapni. A technikai személyzet fehér ruhában van, ami nagy tisztaságú helységre utal, de sugárvédelmi felszerelést sehol sem látni - tehát feltehetően ezek továbbra is hagyományos hajtóművel felszerelt kísérleti példányok.
Ezzel együtt meglepő a viszonylag kis méretük, hiszen a korábbi nukleáris sugárhajtóművek jellemzője volt a relatíve nagy méret - és a nagy tömeg. A Burevesztnyik hátránya, hogy hagyományos légvédelem képességein innen van, tehát tényleg úgy kell a pályáját tervezni, hogy elkerülje a légvédelmi rendszerek HMZ-jét. A másik probléma vele az, hogy a repülési útján sugárszennyezést hagy hátra, de hát egy potenciális atomháború illetve világégés esetén végül is ez már csak kerekítési problémát okozhat...
A Poszeidón nukleáris meghajtású stratégiai torpedó
Korábban Status-6 jelöléssel ismert stratégiai fegyver nagyjából 24 méter hosszú és 1.6 méter átmérőjű, így a hagyományos vetőcsöveknél jóval nagyobbakkra van szükség hozzá, átalakított vagy direkt hozzájuk tervezett hajókról és/vagy tengeralattjárókkal, sőt, akár partmenti indítóállásokról is. A korábban megjelent adatok (100 csomós sebesség, 1000 méternél nagyobb merülési mélység, 10 000km hatótávolság) túlzóak lehetnek, de igazából nincs is szükség rá - ha csak 40-50 csomós sebességre képes, és 500-600 méterre merül, az is bőven megfelelő a célnak. A működési környezetéből adódóan kizárólag partmenti városok és létesítmények elleni támadásra használható, de ezzel is hatalmas csapást lehet mérni például az Egyesült Államokra.
Talán a legfélelmetesebb mind közül, mivel semmi rendkívüli technológiai fejlesztést nem igényel - kis méretű nukleáris reaktorok a katonai kém-tengeralattjárókhoz lettek kifejlesztve, ezen kívül csak fel kell nagyítani kellő méretre egy torpedótestet, majd az orrába rakni egy harci fejet. Ráadásul egy olyan irányból támad, amelyet eddig kvázi mindenki figyelmen kívül hagyott, így nincs hatásos védelem ellene. Lehet torpedókat indítani, de hagyományos torpedókkal elég nehezen elkaphatónak tűnik, ha akár csak 50 csomós sebességre is képes.
A videón egy tesztpéldány látható, amelynek a hajócsavarjait felpörgetik, ám azt elmosás effekttel fedik el. Utána egy CGI videón a Belogrod (?) látható, majd a Poszeidón, ahogy egy STOBAR (?) hordozó-csoport ellen indítják nagy távolságból.
A tesztorpedót feltehetően a Szarov tengeralattjáróról indíthatják, ez egy Kilo nyomásálló test köré épített nagyobb külső borítás alatt elhelyezett egy (vagy kettő?) 1.6 méteres vetőcsővel bír.
A Szarov szárazdokkban, látható a megemelt orr-rész és a nagy méretű ajtó az elején, a feltételezések szerint e mögött van a Status-6 / Poszeidón vetőcső
Egy Kilo és a Szarov feltételezett belső felépítése, az azonos színű elemek a Kilo-ból átemeltekre mutat, a világoszöld az 1.6 méteres vetőcső
Indító járművek terén két jövőbeni opció lehetséges, az egyik a Belogrod, ami átépítés alatt áll, egy korábbi Oscar-II osztályú egység, amelyet megnyújtanak, a hasán egy Losarik osztályú kémtengeralattjáró fészkét alakítják ki, és a feltételezések szerint a nyomásálló test két oldalán, a korábbi P-700 robotrepülőgép-indítók helyére 3-3 Poszeidón vetőcső kerülhet beépítésre. A dedikált stratégiai csapásmérő tengeralattjáró-osztályt Kabarovszk néven jelölték, és alapvetően a Borej-II. osztályra épül, de a közepéről "kivágják" a Bulava indítókonténereket, viszont az orrába kerülne 6 Poszeidón vetőcső, feltehetően a hagyományos 533mm-es vetőcsövek fölé.
Avangard hiperszonikus manőverező harci fej
A hiperszonikus manőverező harci fej nem újdonság, a kínai WU-14-el még 2014-2015 körül voltak tesztindítások, az első orosz tesztek állítólag 2018-ban zajlottak le a saját megoldással. Ez egy olyan harci fej, amit egy hagyományos két fokozatú ballisztikus rakéta gyorsít fel nagyjából 10 Mach-ra, és juttat fel cirka 80km magasra. A harci fej itt leválik, és innen nagy sebességgel vitorlázva halad tovább a célpont felé, és képes a pályája megváltoztatására, a videó szerint műholdas irányítással. Így képessé válhat a légvédelmi rendszerek kikerülésére, elméletben.
Az Avangard lényege, hogy a jelenlegi ballisztikus-rakétaelhárító rendszerek relatíve meredeken beérkező célpontok ellen, végfázisban (Patriot, Sz-300, Sz-400, stb.) vagy pedig a pálya középső szakaszában, nem manőverező célpont esetén (SM-3), vagyis a jelenlegi légvédelmi rendszerek legfeljebb a végső fázisban kaphatják el. Elméletben.
Ennél többet nem tudni róla, illetve annyit, hogy az Avangard az RSz-26 közepes ICBM program feláldozásával kapott erőforrásokat, tehát az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos ICBM-ek helyett jöhet az Avangard, UR-100 folyomány vagy esetleg RSz-28.
RSz-28 Szarmat
Az RSz-28 nem nagy újdonság, bár a fejlesztése lassan halad. Ez egy nehéz ICBM, amely az R-36M-et váltja. A videón egy tesztindítás illetve a rakétatest valamelyik összeszerelési folyamata látható. Érdekesség az indításnál, hogy egy "emelő" fokozat juttatja a rakétát a sílóból ki, majd oldalirányba elrepül, és utána indul az első fokozat rakétahajtóműve.
Az RSz-28 esetében érdekesség, hogy egyes források szerint akár 24 Avangard hiperszonikus harci fejet is vihet magával - vagy 10 "hagyományos" nehéz harci fejet (1 Mton) vagy 15 könnyű harci fejet (350kton).
Kinzal
A Kinzalról se tudtunk meg újat, csak egy tesztindítást látni, amelynél a MiG-31-es ez esetben először egy Tu-22M3-al "találkozik", majd végrehajtja a tesztindítást. Érdekesség, hogy a gépek orr-számát kiblur-özték.
Pereszvet lézerfegyver
A Pereszvet egy félutánfutóra telepített lézerfegyver, sajnos ennél többet erről sem tudunk meg. A félutánfutó méretei alapján én inkább kémiai lézerre tippelnék, talán CO2 lézer lehet, nagyjából 100kW teljesítmény körül, ami jóval felette van a jelenlegi amerikai szilárdtest / fiber-lézereknek, cserébe viszont üzemanyagot (reakcióanyagot) igényel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.07.24. 11:33:14

