94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#88698 Megkopasztja a renitens légi cégeket a magyar kormány
-
#88697 De van EÜ vizsgálat.
Én mondjuk most csak a linkelt hírt olvastam a témában, de az általam idézet szöveg szerint semmiféle vizsgálat, vizsga, stb. nem kell. Alanyi jogon meghosszabbítják, ha már 10 éve megvan. Ami azért nekem erősnek tűnik... -
#88696 Az új Leo vagy Abrams szerintem nekünk nem éri meg. Olyan lenne mint a Griffek, nulláznák a ktgvetést.
A kérdésed az volt, hogy ha fejlesztenénk a páncélosokat, milyen alternatívák lennének.
Erre válaszoltam.
Igen, akár csak négy századnyi Leo2A7 vagy EMBT plusz a hozzájuk való 4 Kodiak is elég drága dolog lenne. De ha fejleszteni akarsz, akkor valami ilyesmi kellene.
Amúgy én a szárazföldi fejlesztéseket valami 8x8-as APC/IFV (Boxer, AMV, Patria, stb.) és önjáró tüzérség / tüzérségi radar szintjén kezdeném el. Fájdalom, de a harckocsik önmagukban nem érnek sokat...
T-72-n mi az olcsó upgrade?
Amit kifizetsz. Csak nagyon megközelítőleg, belépő szintű megoldásokat tekintve:
Kiegészítő páncélzat: 50 000 - 250 000 euro
Tűzvezető rendszer + irányzó éjjellátó: 250 000 - 500 000 euro
Független parancsoki EO/IR torony: 50 000 - 250 000 euro
Motor és erőátvitel: 250 000 - 600 000 euro
Intercom, rádió csere: 50 000 - 150 000 euro
Ha olyasmit akarsz, ami mondjuk még 10 évre elmegy, akkor is hozzávetőleg 1 millió euro per harckocsi, alsó hangon. Ebbe pedig a lőszer még nincs benne. -
aksurv2 #88695 Minek Cifu? A vadászoknak jelenleg elég a jogosítvány EÜ. Sportlövőket csesztetik évente egy lövészet szempontjából teljesen értelmetlen lehúzással a sportorvosival. Mit akarsz veterán tiszteken vizsgálni?
-
aksurv2 #88694 Tök logikus. Ezek az emberek M4-el mászkáltak éveken át haza. Három évet lehúztak harcoló egységben. Ha azonban M4-et lecserélik civilként Glockra és 50 db otthon tartható lőszerre akkor már gyilkolászni fognak. maybe. Mert már hülye civilek, de ha berántják őket megint tartalékosnak akkor megint megvilágosodnak. Ennyire azért nem kéne félni a fegyverektől.
Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2018.08.23. 20:32:51 -
JanáJ #88693 Az új Leo vagy Abrams szerintem nekünk nem éri meg. Olyan lenne mint a Griffek, nulláznák a ktgvetést.
T-72-n mi az olcsó upgrade? -
#88692 Leo2: nem nagyon van raktáron már senkinek, most mindenki inkább veszi elő. Új gyártás terén meg hát... nem olcsó.
Leclerc: csak új van, dettó, mint a Leo2
EMBT: én látok benne fantáziát, de drága megoldás, nem vitás.
PT-91 és folyományai: a lengyel T-72 továbbfejlesztés nem sokat ér a gyakorlatban, viszont legalább olcsó.
T-72 upgrade (T-72M3, M4, stb.): Az olcsó nem sokat ér, ami ér valamit már elég drága, és a hozott problémák megmaradnak.
M1 Abrams: akad használt, de nem feltétlenül olcsóbb/jobb, mint a Leo2.
Oplot / Jatagan, társaik: Az ukránok próbálják a nemzetközi piacon, de a minőséggel sok gond van a hírek szerint, aligha opció.
Type-10 / K2: Egzotikus, drága, de amúgy jó. Viszont ilyen áron előbb fogunk Leo2A7-et vásárolni...
Altay: esélyesen nem opció, a török ipar önmagában aligha fogja tudni hozni, politikai okokból mocsárba került a program.
Szóval tömörítve:
Ha látszatmegoldás lesz: T-72 upgrade. Sokat nem ér, viszont nem kerül olyan sokba (az egyszerűbb upgrade)
Ha valós megoldás kell: Leo2A7, EMBT, M1A3 Abrams. Rohad drága lesz, de értelme is volna tán...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.23. 19:49:36 -
JanáJ #88691 Ha egy párhuzamos univerzumban fejlesztenénk a magyar páncélosokat, akkor milyen alternatíváink lennének? A T-72-t szerintem nem érné meg reszelni. Új harckocsira nem nagyon lenne pénzünk. M1-et drága üzemeltetni. Leclercből gondolom nincs használt. Marad a Leo2? Már ha van még valakinek raktáron rohadó, amit gatyába rázva megvehetnénk? Japán és koreai vasakban nem gondolkodtam, mert ez úgyis politikai döntés lenne. Van még valahol Leo 2? Gyártják még egyáltalán? -
#88690 Az IDB nemrég bemutatott egy új aktív védelmi rendszert, aminek az elnevezése SMART-PROtech. A rendszer a járműre szabott modulokból áll, amely csak közvetlenül a beérkezés pillanatában aktíválja az elhárítótöltetet, "elnyírva" azt. Elhárítótöltetből kettő is van, az egyik fentről lefele, a másik nagyjából 30°-ban felfele működik el. Ezzel a megoldással az APFSDS lövedékeket és a tandem fejes HEAT rakéták ellen is hatásos lehet a védekezés, miközben minimalizálni lehet a környezetben tartózkodó baráti / civil veszteségeket.
Egy Leo2 passzív (kék) és aktív (piros) kiegészítő páncélzattal, utóbbi a SMART-PROtech, érdemes megfigyelni, hogy a torony tetejét nem védik, csak a test és a torony elülső és oldalsó részét
Ugyanez egy CV90 esetében
A működési elv bemutatása, a kép feltehetően direkt elnagyolt, és csak az alsó védőtöltet elműködését mutatja be
A kiállított makett a védelmi rendszert illusztrálva, jobb oldalon a külső fedőmodullal, középen ami alatta van, feltünő, hogy csak a kerékjárati ívek felett véd, alatta nincs megoldva a védelem
A rendszer egyfajta átmenet az ERA és az APS között, bizonyos szempontból innovatív, és feltehetően jóval olcsóbb, mint egy "valódi" APS megoldás, gondolom ez lehet a selling point. -
Kurfürst #88689 Fenyegetettségi szempontból oké, de amennyi fullos bolond szaladgál arra, igen érdekes lesz, ha mindegyiknél fegyver is lesz.
Arra is kíváncsi leszek, mennyi lesz ebből ténylegesen önvédelemre használva, és hányszor lesz arabbal folytatott vita elintézve egy fejlövéssel meg a hulla mellé egy ‘terrortámadásra’ utaló kés odakészítésével..amit az izraeli hatóságok minden esetben készséggel elhisznek (másik extrém álláspont ugye a magyar hatóságok). -
fonak #88688 Nem ez volt az, amiket állítólag eladott az egyik előző kormány suttyomban, talán Szlovákiának? (ezt találtam csak hirtelen) -
#88687 Kettős a megítélésem.
Egyfelől oké, logikus a felépítése a megítélés kapcsán.
Másfelől ezen azért megakadt a szemem:
Bevezetik azt is, hogy akinek 10 évnél régebben megvan a fegyverviselési engedélye, annak nem kell többet meghosszabbítania.
Wut?!?
Ez biztos, hogy rossz ötlet. Azért 4-5 évente nem árt minimum egy EÜ vizsgálat...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.22. 21:12:36 -
#88686 Pl. itt láthatsz róla képeket.
Gondolom mivel nincs sok belőle, ezért módjával puffogtatják csak.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.22. 21:05:32 -
aksurv2 #88685 Izraeli fegyvertörvény] -
horthy #88684 METIS-M orosz gyartmanyu páncélozott célok elleni raketa van a Magyar Honvedsegnek ? Olvastam a wiki-n . Miert nem lattam meg képen ? -
#88683 Meg volt a Shafagh még anno:
Egyik sem lett sorozatban gyártva... -
#88682 Üdv. F-5 koppintás, nyilván, de van egy ilyen kép is, osztott függőleges vezérsíkkal.
https://defence-blog.com/news/iran-unveils-indigenous-supersonic-fighter-jet.html
Meg ez:
http://www.payvand.com/news/06/sep/Iran-wargames4.jpg
-
#88681 Volt ugyebár hír Irán "saját" új, teljesen hazai vadászgépéről. Akkor csak a vallási vezető a pilótafülkében c. képet rakták ki, most láttam teljeset. Hát... Irán továbbra is simán eladja, hogy az F-5F saját gyártása, az bizony világraszóló...
Hátőizé... -
#88680 Sikerült jól elírnom, tényleg 30-as. -
#88679 -
JanáJ #88678 Lásd Molni hsz-át. Bár 30 mm-es cucc van a tetején. Ami kb csak álló helyzetben használható és nevetséges a célfelderítési képessége. A csörömpök általában a saját fegyverzetük kategóriáját bírják szemből. A 80A nem. Ellenben - asszem - 400 méterről még a T-72-t is átvitte oldalról a teknőnél. Persze ez is jó valamire, mozgó tűztámogatásnak. :-) Lásd orosz "terror ellenes" műveletek. -
#88677 A BTR-80 alapfegyverzete csak 14.5 mm-es nehézgéppuska volt, a BTR-80A kapott 25 mm-es ágyút. A probléma az, hogy ami ellen 25 mm-es ágyú kell, annak olyan tűzereje van, hogy úgy lövi keresztül a BTR-80A-t, mint ahogy a fos átmegy a libán. Ezzel képes volt a maga idejében a BTR-80A egyes IFV-k kiluggatására, de csak úgy, hogy annak védelme kb. 0 volt más IFV ellen. (Marder 1A3 vagy M2A1 Bradley még akkor is, ha ezek nem lövöldöztek ATGM-mel.)
A BTR-80A - amennyire én ismerem - az egy gumikerekes APC páncélzatú, de IFV tűzerejű cucc, ha csak a kalibert nézve, ha a tűvezetését elhanyagolom.
Az összes APC és IFV alapvetése az volt a hh alatt, hogy a gyalogosokat a taktikai nuki hatása ellen védje. Egy 50-100 kt-ás TBM 3-5 km-en belül minden puhatestűt és páncélozatlan eszközt leradíroz lényegében. A BMP-1 és BTR-ekben ez a távolság 1 km alá zuhant. Ez azt jelenti, hogy ha érzékelik a TBM közeledtét vagy alapból menetben vannak és szétszóródnak, még egy TBM által okozott veszteséget is kb. két tucat járműre taksáltak és 250-500 halottra, ezen felül a sugárzó zónából ki lehetett hajtani és életben maradni az adott atomcsapás után. Erre konkrét hadijáték dokumentumok vannak, amik az atomkísérleti eredményeknél mért nyomáshullámokból és azok csúcsértékéből van levezetve. A HT összefoglalóban van erre vonatkozó melléklet, amit nuki robbantásokból jöttek.
Meg van egy ilyen masszív anyag is. Sajnos nem volt időm végigolvasni.
Az más kérdés, hogy atomháború esetén a kiszóródás akkora lett volna, hogy nem lett volna hova menni egy idő után... -
robgros #88676 'Nem véletlenül vicc a védettsége és a fegyverzete'
A védettséget még értem, de a fegyverzet? -
JanáJ #88675 A BTR-80 meg a többi egy nyuszibusz. Arra jó, hogy ha rádlőnek egy karabéllyal, akkor ne halj meg. Nem véletlenül vicc a védettsége és a fegyverzete. Amikor rendfenntartani mész a vonalak mögött, akkor buli, hogy nem egy ponyvás Krazzal kell. Éppen ezért tök mindegy merre nyílt az ajtó. A BMP-nél pedig lehetőség volt a lőrés. Pont az a zseniális a BMP-1-ben, hogy a hk.-kal haladhatott, vitte magával a nyulakat, és még lőni is tudott. Szerintem. -
#88674 Kivételesen az a helyzet van, hogy a régies kifejezés sokkal pontosabban írja le az eszköz képességeit. Mert a snorkeles és atomtengók voltak a valódi tengeralattjárók.
A korábbi tengók valójában inkább speciális torpedónaszádok, amik korlátozott ideig képesek víz alatt is haladni és támadni, csak éppen olyan kis harcértékkel, hogy ehaj. Nem véletlenül volt az, hogy a háború elején még a legtöbb támadást a felszínen és éjszaka igyekeztek bevinni a tengó parancsnokok és sokszor csak meneküléskor kellett víz alá merülni, amikor a konvojba férkőzés után le kellett lépni.
A 16-18 csomobóval felszínen rohangáló hajókat a lassú fregatott elkapni sem tudták, nem véletlenül kellettek nagyon a jenki rombolók, mert puszta jelenlétükkel a víz alá kényszerítették a u-boatokat. -
#88673 Sőt, a másik korabeli elnevezés, a búvárnaszád is szerepel benne. :) -
fonak #88672 Amennyire tudom a BMP a többi szovjet/orosz járműhöz hasonlóan igen szűk belül nyugati standardok szerint.
Ami érdekes, az a BMP-2-ről a BMP-3-ra váltás, amire a keserű afgán tapasztalatok és a Bradley megjelenése miatt vált sürgőssé. A BMP-3 eredetileg kétéltű könnyű harckocsinak lett tervezve a PT-76 leváltására, furcsa, hogy ennyire sürgős volt nekik, hogy nem volt idő mondjuk a jóval későbbi Kurganyechez hasonlót összehozni. A farmotoros elrendezés miatt is sem tudják a katonák hátrafelé, az ellenséges tűztől fedezve elhagyni a járművet (csak a egy "járaton" keresztül a motor felett). Mondjuk a BTR-60/70/80/90 esetén meg csak oldalt vagy a tetőn át, szóval ez nem volt lényeges szempont úgy látszik a szovjet tervezőknél. Az elképzelés a BMP-nél és a BTR-nél is az volt, hogy "begombolkozva" a jármű belsejéből harcolnak alapesetben, a harckocsikkal együtt előretörve. -
fonak #88671 A II.vh alatt is használták még bőven a "búvárhajó"-t szinonimaként, pl. ebben az aranyos kis ismeretterjesztő propagandacikkben. -
#88670 -
robgros #88669 A BMP-k vagy a nyugati típusok küzdőtere nagyobb a méretet tekintve? -
#88668 Ez nem csak a BMP-1 esetében van így. Szinte minden tüzelőnyílásos megoldás rákfenéje a korlátozott kitekintési lehetőség (csőlátás) és eleve a fegyver korlátozott kilövési szöge. -
robgros #88667 Azt is olvastam a járművel -konkrétan BMP-1-el- kapcsolatban, a tüzelőnyílásokon keresztül célzott lövéseket bajosan lehetett leadni, inkább arra szolgált, egy adott területen a lehetséges ellenállást lefogják. -
#88666 Melyik BMP és milyen kontexusban? :)
Ha a BMP-1-re gondolsz, akkor alapvetően egy könnyű, de zárt beltérrel ellátható harcjárműnek készült, amely a gyalogosokat és a személyzetet megóvhatja a sugárszennyezett harctéren való áthaladás járulékos terheitől. Legalábbis a legalapvetőbbektől.
A BMP-1 ilyen szempontból a következő előnyökkel bírt:
-Relatíve kis méret
-Zárt beltér / küzdőtér (szemben a nyitott BTR-152-el)
-Erős fegyverzet, amivel a gyalogságot támogathatja (73mm-es löveg, pct. rakéta)
-Tüzelőnyílásokon keresztül a szállított gyalogság is tudott harcolni a beltérből
-Úszóképes
Hátrányok:
-Gyenge páncélzat, amit oldalról/hátulról a 12.7mm-es NATO nehézgéppuskával simán, a 7.62mm-es géppuskákkal / puskákkal pct. lőszerrel közelről, ill. 7.62mm-es NATO lőszerrel fentről át lehetett lőni.
-A harckocsiaknák és egyáltalán az aknák elleni védelme igen gyenge volt, de ez mondjuk minden korabeli járműnél így volt (ez Afganisztánban lett nagyon fájdalmas, mert ha a bal lánctalp alatt robbant az akna, akkor a sofőr és a parancsnok kb. instant pacalpörkölt lett)
-Az 1973-as Jóm-Kipurri háborúig a 73mm-es löveghez csak kumulatív fejű lőszer volt, mert hát azzal számoltak, hogy járművek ellen lesz leginkább szükség. A repesz-romboló gránát (OG-15V) csak 1974-ben jelent meg, a tapasztalatok alapján.
-A Maljutka pct. rakéta hatékonysága erősen kérdőjeles volt (ezt ugye kézzel, egy kis botkormány segedelmével vezérelte repülés közben az irányzó)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 15:10:25 -
robgros #88665 Nincs tervben semmilyen vh-s novella :D
Más: mik voltak a BMP pozitívumai és negatívumai? -
#88664 Röviden: Igen.
De persze függően milyen környezetben használod. Amennyire én emlékszem korábbi olvasmányaimból, az I. világháború idején a búvárhajó volt a bevett elnevezés. A II. világháború idején már a tengeralattjáró volt az általánosan használt a magyar nyelvben. Szóval ha I. vh-s novellát írsz, akkor inkább búvárhajó az odaillő szó. ;) -
robgros #88663 Vagyis mindegy, melyik elnevezést használom a világháborúknál? -
#88662 A búvárhajó a víz felszíne alatt közlekedő jármű régies elnevezése. Más szóval a tengeralattjáró szinonimája. Technikai szempontból nincs a kettő megkülönböztetve.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 13:40:45 -
#88661 Hmm... mindjárt kijavítom. -
robgros #88660 Technikai szempontból mikortól beszélhetünk tengeralattjárókról búvárhajó helyett? -
JanáJ #88659 Ennek így mi értelme? A PKM szuper, a PKP (?) frissítette. Kell rá egy dot, meg egy rendes rakasz és kész. Ha beleférne, akkor egy széteső heveder. Minek a hátitatyó? Valaki Predator fan volt a fejlesztőknél?