94975
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #89213
    Az US NAVY ugyebár dolgozott a "farokról induló" repülőgépekkel bő másfél évtizedig, eddig azt hittem, hogy végig hajófedélzeti alkalmazásról lett volna szó, erre most szembe jött az 1950-es évek végéről származó AN-1 tervezet. Az AN-1 a Regulus-1 és -2 robotrepülőgépeket szállító USS Tunny and Barbero, majd a Grayback- és Halibut-osztályú tengeralattjárók továbbgondolása volt. A Regulus robotrepülőgépek önmagukban is nagyjából akkorák voltak, mint a kor vadászgépei, és a USS Halibut már 5db Regulus-II robotrepülőgépet tudott magával vinni, logikusnak tűnt, hogy a robotrepülőgépek helyett vihetnének harci gépeket is, vagyis alámerülni képes repülőgép-hordozók legyenek.


    A USS Halibut, amikor a Regulus II. hordozására volt éppen átépítve, a robotrepülőgépeket egy elülső nyomásálló testben tárolták ferdén, az indításhoz pedig a fedélzeten elhelyezett indítósínre kellett helyezni


    Az AN-1 a USS Halibut továbbgondolása volt, némileg megnagyobbított hajótesttel, nukleáris meghajtással és egymás előtt két olyan nyomásálló testtel egymás mögött az orrában, mint amilyeneket a Halibut a Regulus II tárolására használtak volna. Az orrban volt 6db hosszú 533mm-es torpedóvetőcső, amihez 8db nehéz torpedó volt még az elülső nyomásálló testben. A taton két rövidebb 533mm-es vetőcső volt, hozzá 6db rövidebb (tengeralattjáró-elleni) torpedóval. Alámerülve 14970 tonnás tengeralattjáró 16 csomós sebességre lehetett képes, és 8 vadászgépet vihetett magával.


    Az AN-1 belső felépítése, a hátsó nyomásálló testben találjuk a meghajtást, a vezérlőt, a legénységi helységeket és a hátsó torpedótermet. Előtte két tároló nyomásálló test a vadászgépek számára, illetve az elsőben az elülső torpedóterem


    A repülőgépeket egy "repülő szőnyeg" (flying carpet) rendszer indította volna, amely két Wright SE-105 sugárhajtóművel emeli a gépet a magasba, majd amikor a gép saját hajtóművei már elégségesek a vízszintes repüléshez, a "repülőg szőnyeget" leválasztják, és később a tengerből kihalászva újra fel lehet használni. Az első időkben a Grumman F11F Tiger vadászgépek merültek fel, mint alkalmazási lehetőség, majd a Boeing bejelentkezett egy Mach 3 sebességre képes elfogó vadászgéppel, amelynek viszont még rendes jelölést se adtak.


    A Boeing Mach 3 vadászgép-terve, hasa alatt a "repülőg szőnyeg" indítóplatformmal



    Színes rajz a Boeing Mach 3 vadászgép-tervről


    Az AN-1 a felszínre emelkedés után 8 perc alatt tudta volna mind a nyolc vadászgépet elindítani. A terv az 1950-es évek végén aztán gyorsan el is tűnt. Egyfelől a gépek visszahozatala finoman szólva is kidolgozattlan volt a kezdetektől. Az egyirányú út pedig nem volt túl vonzó még a hidegháborúban sem. Aztán jöttek a ballisztikus rakéták, és végképpen semmi értelme nem lett a programnak, nem is szólva a szuperhordozók megjelenésével. Így az AN-1 koncepció eltűnt a mélyben...



    Korabeli ábra az AN-1-ről, fedélzetén két indításra kész Boeing vadászgéppel


    Fantáziarajz egy némileg eltérő koncepció szerinti indítórendszerről
  • [NST]Cifu
    #89212
    A Mi-38T első repülése:

  • [NST]Cifu
    #89211
    Először azt hittem, hogy valami viccnek szántad, erre kiderül, hogy tényleg az volt a neve. :)
  • qtab986
    #89210
    Az AK-47-es gépkarabély tervezője Mihail Kalasnyikov. Az izraeli AK, a Galil, tervezője Izrael Balashnikov. :D
  • [NST]Cifu
    #89209
    Cseh Gripen, vajon ők miért a külső szárny alatti pillonra szerelik a Sidewindert? Így nem kell leszerelni a rolleront?


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.23. 14:25:16
  • [NST]Cifu
    #89208
    Franciaország és Németország megegyezett a következő közös harci gép kifejlesztéséről. Az előzetes tárgyalások már júniusban lezárultak, most a fejlesztés ütemtervét véglegesítették. A Next Fighter (NF) munkanevű program a két ország vezetésével folyik majd, de nem zárkóznak el más országok csatlakozásától (potenciálisan Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország jöhet szóba). A fővállalkozó az Airbus, a hajtóművet a francia Safram és a német MTU közös leányvállalata fejleszti.
  • JanáJ
    #89207
    Van egy UL, hogy az öreg bácsinak jelezték, hogy lehet nem kap fegyvertatásit valami vállfegyverre, mert ilyen korúaknak már nem lehet megtanítani a biztonságos fegyverkezelést. A következő alkalommal letette az asztalra a Medal of Honor-os dobozkáját. Lett puskája. Szerintem csak mese, de annak aranyos.
  • SZUsszan
    #89206
  • molnibalage83
    #89205
    Azért sem. Egy nyilvános anyag értelmezéséért nem jár semmi. Nem büntethető.
  • aksurv2
    #89204
    Titoktartasi kotelezettseg csak akkor vonatkozik rad, ha alairtad.
    Kulonben honnan tudhatnad, hogy az dolog egyaltalan titkos? Nyilvan ez a tudatos kemkedesre nem vonatkozik.
  • JanáJ
    #89203
    OFF
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Én nagy általánosságban beszélek arról, hogy ha te "teszed össze" a dolgokat és világgá kürtölöd, akkor azért járhat a bűnti. Ha találok valami minősített adatot és azt közzé teszem, az tuti bűntethető, pedig nem kellett gondolkodni sem.
    A lenti SAMekhez én is azt írtam, hogy itt nem gondolnám, hogy erről lenne szó. Persze a HH alatt nálunk is lecsukhattak olyan titkokért, ami az adott környéken nyílt titok volt. És itt vissza is értünk a jog/ésszerű dologhoz.
  • molnibalage83
    #89202
  • molnibalage83
    #89201
    Az információ a képen van. Nem én teszem közzé a képet. Az, hogy ügyes vagyok és látom a képen az infót, az kb. olyan, mintha a gondolkodást büntetnék.

    Semmiféle bíróság előtt nem szabadna megállni annak, hogy itt titkokat osztana meg bárki is.
    Sőt, erős a gyanúm, hogy a legtöbb állás helye ELEVE ismert volt eddig is. Az, hogy az EM elemzés átfed a GE-vel, az csak verifikáció.
  • JanáJ
    #89200
    Szerintem ha te jössz rá valamire és azt nyilvánosságra hozod, akkor az büntethető, de ez csak egy "szerintem". Ebben az esetben én sem gondolom, hogy ez lenne.
  • JanáJ
    #89199
    Ez most csak egy érdekesség, vagy van értéke az infónak? Gondolom ezeknek a SAM-eknek a felderítése és nyomon követése elsődleges feladata a hírszerzéseknek. Meg mondjuk a nukleáris kutató telepen nem olyan meglepő egy SAM felbukkanása.
  • molnibalage83
    #89198
    Ha megjelenik egy könyv, amiben államtitok van és utólag derül ki, akkor nehogy már az olvasó legyen a hibás...
    Nem is értem, hogy ez hogyan merült fel. BÁRKI láthatta a fotókon eddig is, hogy ott van...
  • JanáJ
    #89197
    Attól hogy valami ésszerű, attól még közel sem jogszerű.
  • molnibalage83
    #89196
    Amikor Sz-300/400 és Patriot antennarácsok és elemek vannak videón, akkor már enélkül is régen tudjuk, hogy hol van a frekijük úgy nagyjából.
  • molnibalage83
    #89195
    Ami publikus adatbázisban van, azt nehéz államtitoknak hívni...
  • Hpasp #89194
    Google Earth szerintem minden internet felhasználó számára nyújt jobb felbontású képeket, mint amire a nagyhatalmak képesek voltak a hidegháború végén, a múlt században.
    Az hogy egy 5.4GHz-en működő civil SAR műholdat zavarnak egyes katonai lokátorok, az azért gáz, mert akkor már elég jól tudható az is, hogy azok milyen frekvencián üzemelnek...
    Az MH jónéhány lokátorát kellett kivonni, ahhoz hogy a mobil 3G szolgáltatás elindulhasson (1,8GHz)...
  • Doma #89193
    Igen. Simán elsétálsz.
    Utoljára szerkesztette: Doma, 2018.11.19. 19:37:17
  • Hpasp #89192
    Ez ugyanaz a publikus adat, csak nem nézték akkor még rendesen végig minden országra...
  • ximix #89191
    Korábban linkeltem egy hasonlót nem tudom nézted-e ? #89045
  • fonak
    #89190
    Akkor ha államtitkot tudok meg publikus adatbázist felhasználva (de ami nem nyilvánvaló az adatokból, csak kikövetkeztettem), annak a közreadása nem vonhat semmilyen szankciót maga után? (Akkor sem, ha nyilvánvaló azok titkos volta, mondjuk katonai jellegüknél fogva?)
  • Hpasp #89189
    Itt te is böngészheted az adatokat...

    https://developers.google.com/earth-engine/datasets/catalog/COPERNICUS_S1_GRD
  • molnibalage83
    #89188
    ????
    Eleve ott voltak a műhold képeken. Publikus adatbázist használt.
    Képébe röhög ezzel bárminek.
  • Hpasp #89187
    SENTINEL-1 egy Európai (ESA) SAR műhold, aminek a frekvenciáját zavarja jópár nyugati lérak komplexum.



    Innentől már csak a Google Earth kell az X-el jelölt helyek azonosításához...


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.19. 16:47:33
  • fonak
    #89186
    És az ilyenek nyilvánosságra hozataláért nem viszik el a fickót hazaárulásért? Vanunut nem sokkal többért ítélték el, bár igaz, ott az atomfegyverekről volt szó.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.11.19. 16:42:30
  • Hpasp #89185
    https://fas.org/blogs/security/2018/11/an-x-reveals-a-diamond-locating-israeli-patriot-batteries-using-radar-interference/
  • Hpasp #89184
    Izraeli Patriot osztályok díszlokációja, a SENTINEL-1 C-frekijű (5,4GHz) SAR műhold zavarészlelése alapján...
    https://fas.org/blogs/security/2018...i-patriot-batteries-using-radar-interference/

    SENTINEL-1 SAR képe Izraelről








  • Hpasp #89183


  • Hpasp #89182
    Plazma fegyverekről...
    ... Cifu kedvéért.
  • savaz
    #89181
    Ra is kell keszulni, de legalabb elseben gyakorolnak:
    Az oroszok zavartak a GPS-t es a radiokat a legutobbi Norveg gyakorlaton.
  • molnibalage83
    #89180
    Akkor backup vékony kábeles kapcsolat és csá... Aztán lehet próbálkozni...
  • [NST]Cifu
    #89179
    Két külön dologról beszélünk. Te a megbízható adatkapcsolat fenttartásáral. Én arról, hogy a jel észlelhető / zavarható. A kettő között van pár nagyságrendnyi különbség, especiel, ha az érzékelő / zavaró antennái erre vannak optimalizálva.

    Nyilván itt alacsony energiáról van szó, és nem lehet km-ről észlelni, de hordozható eszközökkel szvsz párszáz méterről felderíthető / zavarható lesz.
  • millerius
    #89178
    Azért abban a felderíthetőségben/zavarásban kicsit kételkedek. Egy olyan zárt WIFI-rendszernél (mert ugye nem adhat képet a szomszéd képernyőjére, aki esetleg teljesen másfelé néz!!), ami max 1-1,5m-en belül kell hogy üzembiztosan működjön, olyan erős adást alkalmazni ami 50-100m-en túl is felderíthető szerintem elég nagy blődség és energia/akku-zabáló lenne.
  • [NST]Cifu
    #89177
    Az OICW és a hasonszőrű megoldások esetén kábeles megoldás volt. Itt annyi a változás, hogy Wifi alapú a rendszer. Ami egyfelől számomra azért WTF, mert folyamatosan adni fog a rendszer két eleme, ami felderíthetó, plusz zavarható...
  • SZUsszan
    #89176
    Ez már a sokadik elképzelés ugyanerre a témára. Mint a kanyar stg44, a cornershoot és talán az oicw-nek is volt valami kamerás future soldier része
  • [NST]Cifu
    #89175
    Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átesett 30 éve az első auditon. Noha a média arról harsog, hogy nem ment át, arra igazából senki sem számított, hogy az első auditon semmit sem fognak találni. A felhozott példák többsége mindenesetre érdekes, például 71db rakéta-hajtóművet (53 millió dollár értékben) találtak egy légibázison, amelyek az adminisztráció szerint nem használhatóak, míg az ellenőrzéskor kiderült, hogy valójában csak rosszul iratozták fel őket, és tökéletes állapotban vannak. Az audit adatkezelési problémákra és informatikai biztonsági kockázatokra is fényt derített, amiket nem részleteztek.

    Az audit 413 millió dollárba fájt, cirka 1200 ember dolgozott rajta és több, mint 2,7 billiárd (2700 milliárd) dollárnyi értéket kellett átvizsgálni. A pozitív hozadéka az, hogy például a fizetések terén mindent rendben találtak, nem voltak visszaélések. Hasonlóan pozitív, hogy minden nagyobb harcjármű (tengeralattjárótól harckocsin át a repülőgépekig) megvan, tehát "nem veszett el" egy komolyabb harceszköz sem.
  • [NST]Cifu
    #89174
    Reálisan csak egyes lövés leadásának van jelentősége (szerintem) ilyen alkalmazásnál. Egy-egy lövés egy 5.56x45mm-es gépkarabélynál azért nem fog ki egy átlagos fizikumú katonán.