94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • SgtChris
    #39839
    Háború esetén valószínűleg az az 1 tonnás fegyverzet csak felszálláskor van a Gripenen, és nem leszálláskor. (Már ha az első mondatod a még mindig a szükségrepülőtérként való autópályahasználatról szól.) Minden csak gyakorlás és repóra kérdése az igaz. De ha a MIG-21-essel ment, akkor menne a Gripennel is. Az hogy minden pilóta képes-e rá?
    Miért az USA-ban minden F-22-es pilóta képes lenne leszállni egy hordozóra? Nem valószínű ugye?
  • Molnibalage
    #39838
    Ez is. A MiG-21 gondolom nem 1 tonnás fegyverzettel bohóckodott. Azért azt megnézném, hogy max. tömeggel mit művelne a Gripen. Azt is megnézném, hogy egy átlagos reptér kifuójánál jóval keskelyebb helyre milyen jó szállnának le a pilóták. Ahhoz bizony repóra kell. Youtube-onvan egy felvétel ahogy lengyel MiG-21 száll le olyan keseny útra, hogy a szárnyai szine lelógnak. Ott egyszer megcsinálták. Na, de miden pilóta képes lett volna erre mondjuk szélsőséges oldalszél esetén is? Mert az autópálya az bizony nem feltétlenül a széljárás iránya szerint fut...
  • Molnibalage
    #39837
    Ha van precíziós fegyver hozzá akkor csapásmérőként bizonyos aspektusból igen. Pl. pusztán a hatótávolság miatt elér olyan célt amit a Gripen nem. Szerintem igenis tudomásul kell venni, hogy egy kisebb vadász soha nem lesz olyan sokoldalú, mint egy nagy. Nyújt bizonyos előnyöket, de sokszor nagy áron.
  • Kisendre
    #39836
    Akkor ez is kb olyan szinten állhat, mint a T-95. :)
  • [NST]Cifu
    #39835
    Ezért írtam azt, hogy azért egy autópályának illene elviselnie a Gripen tömegét. ;)
  • [NST]Cifu
    #39834
    A Szuhoj építi, de technológiai cseréért az Indiaik is finanszírozzák a programot részben (Oroszország egy fős, India két fős változatot épít, az Avionika terén lesz leginkább eltérés a két verzió között).

    Képekért a Google-ba írd be, hogy PAK-FA. Hozzá kell tenni, hogy hivatalos kép nincs róla, a fellelhető fantáziarajzok és ábrák jobbára fantázia szülte.
  • SgtChris
    #39833
    Én nem is azt mondtam, hogy a Gripent rétről kéne üzemeltetni, eszembe sem jutott ilyesmi. Egyértelmű, hogy nem erre tervezték! De ha a 21-es tudod üzemelni az egyengetett füves talajról, akkor a sokkal nagyobb szilárdságú, de nem speciálisan ilyen szükségrepülőtérnek épített útszakasz simán ki kell, hogy bírja a Gripent.
  • Willenbrock
    #39832
    Az 5. generációs orosz gépről lehet valahol képet vagy ábrát látni?Melyik cég építi?
  • [NST]Cifu
    #39831
    Azért tegyük hozzá, hogy emlékeim szerint a MiG-21 futóműve alapból fel volt készítve azért a füves reptérre, míg a JAS-39 esetén hasonlóról nem tudok. :S
  • SgtChris
    #39830
    Értem amit mondassz, de értsd azt is amit én írtam. Vagyis szerintem sincs itthon felkészítve az úthálózat ilyen használatra. Nem a talajnyomás miatt, mert szerintem simán el kell, hogy viselje egy repülőgép súlyát az autópálya, hanem az érintett szakaszokon ki kell alakítani olyan öblöket, leágazásokat, ahol az újrafegyverzést meg lehet oldani, a technikát telepíteni.
    Amúgy ez a "betonos" eszmefuttatásod nem nagyon értem, annak fényében, hogy tudva levő, hogy anno Kenyeriben a füves reptérről nyomatták a MIG-21-essel. Ha a 21-est megbírta a vakondtúrásos mező, akkor a Gripent is elbírja a magyar aszfalt. És Kenyeriben szerinted milyen infrastuktúra volt kiépítve? Max. pár betonos placc, aztán ennyi. A fénytechnikától kezdve, az APA és üza-kocsikig minden úgy települt ki.
  • Sequoyah
    #39829
    Sztem ő sem véletlenmül írta oda, hgoy "részben".

    Annak a Szu-27SzK-nak van több más része is:)
  • [NST]Cifu
    #39828
    Azért részben abból. Egy F-15E-nek meg sem kottlyan két kétezer fontos tök a szány alatt. A Gripennek az már elég komoly teher.

    Ez miért a méretéből fakad? Akkor a Szu-27SzK nagyobb harcértékű, mint a JAS-39C? :)
  • Molnibalage
    #39827
    Ám lássuk be, egy gép harcértéke nem a méreteiből fakad.

    Azért részben abból. Egy F-15E-nek meg sem kottlyan két kétezer fontos tök a szány alatt. A Gripennek az már elég komoly teher.

    A MiG-29-re jóformán még annyit sem költöttek, hogy ne a betonon rohadjanak szét. A szlovákok hány MiG-et vettek és hány röpképes és milyen fejleszéseket kaptak?

    Mikor csak megnézem a képeket róluk és a lengyelekről kedvem lenne betonba önteni az egész poltikikai vezetést.
  • [NST]Cifu
    #39826
    Szvsz nálunk tökmindegy, hogy milyen vadászgép lenne, elég belegondolni, hogy mennyit költöttek a MiG-29B-kre (szinte semmi fejlesztés lassan 20 év alatt, ha jól tudom a legkomolyabb az, hogy két gépbe beépítésre került egy digitális kamera pilótafülkébe, amellyel a fegyverkezelés gyakorlatát lehet szemmel tartani/kielemezni utólag).

    Ami a méretet illeti, én is örülnék, ha nem valami nyomoronc gép lenne, hanem egy férfiasabb, mint a MiG-31, ahhoz képest az F-16 is egy járulékos velorex. :D

    Ám lássuk be, egy gép harcértéke nem a méreteiből fakad. :)
  • Molnibalage
    #39825
  • Gundark 1 1
    #39824
    A Gripenes szájhúzásba belejátszott az is, hogy már beleéltük magunkat egy "rendes" vadászbombázóba mint mondjuk az F-16. Az összes szakértő ott ezt találta nekünk valónak szinte minden szempontból. Erre bedobták hogy oké, nyert a Gripen. Eeeez? :) Mondjuk én még valamelyik régi repnapon bántottam meg szegénynek valamelyik műszakiját aki kint volt vele. Akkor még csak tendereztünk és nézegettünk hogy mi lesz a "jövő" vadásza nálunk. Körbe volt kordonozva és a srác ott beszélgetett már pár nézelődővel. Nézegettem a vasat én is, és mondtam neki hogy ez egész jól néz ki igy pofára, de mekkora lesz az igazi? Erre néz és mondja hogy nem érti mire gondolok. Rámutatok a gépre ,mekkora lesz? Mert ez egy nem teljes méretű makettje nem? :) Ő meg röhögött és azt mondta hogy ez a teljes mérete mert ez az igazi :)
  • [NST]Cifu
    #39823
    Előre megerősített szakaszokon lenne ez csak lehetséges, mert a gépek talajnyomása túl nagy a magyar aszfalthoz tudtommal

    Milyen az a magyar aszfalt? :)
    KAB-12? AB-12? K-20? :)

    Milyen vastag szőnyeg? Milyen alapon? :)

    Szvsz bármelyik "régi" autópályának épített útnak (M7 a Balatonig, M1 Győrig, stb.) gond nélkül el kell viselnie azért a Gripen tömegét. Azt elismerem, hogy pár újabb szakasznál már gondok lehetnének tartósabb használatnál (de leszállni rá le tudnának gond nélkül).

    Plusz hiába van betoncsík minimális infratruktúra akkor is ki kell, hogy legyen építva és a fegyvernek és kerónak is előre ott kell lennie.

    Ideiglenes bázis, tankautó, szervízautó. Megoldhatónak kellene lennie, de hangsúlyozom, ideiglenesen. :)
  • bgabor
    #39822
    A döntés egyértelműen nem szakmai alapon történt. Egyik kormány részéről sem. Ne felejtsük el, hogy a meggyesi kormány 2003-ban módosította a szerződést, és az eredeti szerződés értelmében kifizetendő 108 milliárd forintos vételárat 210 milliárt forintra módosította, ahelyett, hogy felbontotta volna a szerződést.

    Azt, hogy a vadászgépbeszerzési programnak egyúttal komoly ellentételezési programmal kell együttjárnia, még a Horn kormány alatt döntötték el, ahogyan azt a (gyurcsány korány által felállított) Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár féle bizottság jelentése is kimondja. A végső döntésnél az ajánlat katonai és ellentételezési oldala 50-50%-ban esett latba. Így kerülhetett ki a gripen győztesen.

    Meg úgy, hogy a Gripent gyártó Gripen International lobbistája, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly gróf 10-10 millió dollárnyi kenőpénzt juttatott a két nagy magyar pártnak, a Fidesznek és az Mszp-nek, ahogyan arra 2005-ben három dán újságíró fényt derített. Ez a magyarázata, hogy a meggyesi kormány a gripen melletti döntés okán érzett mély felháborodásában miért nem bontotta fel a szerződést, és helyette miért módosította majdnem kétszerakkorára a szerződést(és a vételárat is, persze). Érdekes módon ezt a meggyesi kormány féle részét a történetnek a Vadai Ágnes féle bizottság már egyátalán nem vizsgálta.
    És a magyar legfőbb ügyészség 2008-ban "bűncselekmény hiányában" befejezte a nyomozást az ügyben.(meglepő, mi?) A történet része még, hogy az illetékes minisztérium az ellentételezési szerződésekkel kapcsolatos nyilvános adatokat nem hajlandó nyilvánosságra hozni, holott erre jogerős, másodfokon született bírósági döntés kötelezi őket.

    Szóval igen kacifántos történet ez, amiben nyugodtan mondhatjuk, hogy a "milyen gépet vegyünk" kérdés volt a leglényegtelenebb tényező.
  • Molnibalage
    #39821
    A 120 óra az technikai limit nem szerződésbeli! Én ennyit olvastam még évekkel ezelőtt. Az lehet, hogy az A verzióra vonatkozott.
  • [NST]Cifu
    #39820
    A Gripenes 2 gép radarja felderítheti a lopakodó gépeket dolognál milyen távolságra kell gondolni a két gripen között? Kötelékben, vagy kilométerekre vannak egymástól?

    Ez erősen szituáció függő, de inkább kilométerekben.

    A Gripen-t miért bántják ennyien? Ha jól értem nekünk jó. Lehetne jobb is, de a kis hatótávra gondolom nem hazánkhoz képest van. Értsd nállunk nem lenne gond leszállni "tankolni". Mi vagy környező országokkal harcolnánk, vagy a Natoval közösen. Vagy ez sületlenség?

    Hosszú történet, a lényegiek:

    -Az első megrendelt változat JAS-39A volt, nem olcsón, lizingelve. A JAS-39A kb. ugyanarra képes, mint a MiG-29B-k, csak persze újabb desing, és természetesen előny az adatkapcsolat. De ezen túl semmilyen téren nem nyújt többet, mint a MiG-29 felújítva (ie.: a JAS-39A-k fegyverzete a Svéd légierőben továbbra is az AIM-9L, AGM-65 és RBS-15 triumvinátus).
    -A gépnek az adatkapcsolaton túl igazán kiemelkedő tulajdonsága nincs. Sem teljesítmény, sem fegyverzet, sem alkalmazási lehetőségek terén nem rendkívűli (a kis méretből és a jó logisztikából adódó autópályáról való üzemeltetést én most nem veszem ide, bár állítólag itthon is képes lenne rá - 400m-nyi egyenes szakasz kell csupán). A konkurenseinek, különösen az F-16-osnak ezzel szemben kismillió előnye van, az F-16 rendelkezik a legszélesebb körű fegyverintegrációval a vadászgépek közül (más kérdés, hogy ebből mennyit veszünk meg... a 10/4 és a 150/4 között lényegi különbség nincs esetünkben).
    -A gép vásárlása körülötti állapotok, majd utána a megrendelés felülvizsgálata, és végül a JAS-39EBS HU-ra való "fejlesztése" sok pénzről szól, ez pedig felszította a laikusok "szakértelmét". Itt jöttek a képbe ugye az olyan dolgok, mint hogy a gép "nem tud megfordulni az országhatáron belül", illetve a "digitális sportrepülő" című dolgok. Ez politikai sárdobálás jobbára, nem feltétlen a géppel függ össze (Lengyelországban az F-16-ossal kapcsolatban is voltak ilyenek, ott főleg az szította a tűzet, hogy a Lockheed (ill. az USA) által vállalt ellentételezésből szinte semmi sem valósult meg).
    -A gép képességeit nem csak pro, de kontra is kikezdték, például minek a légi utántöltés képessége, ha úgy se tudjuk kihasználni, például...


    A Gripen ellen sok érvet fel lehet hozni, és fel is hoztak, ilyen a teljesítménye (hazai viszonyokra bőven megfelel), a vásárlás körülményei (nem a gép hibája), aztán az EBS HU változat "fejlesztése" (megint nem a gép tehet róla), a harci tapasztalatok hiánya (nem mintha bármilyen szinten is igyekezne kis hazánk harci helyzetbe küldeni a gépeket, továbbá viszonylagos értékrend (a Rafale már átesett a tűzkeresztségen - Afganisztán felett... erre mit lehet mondani?), a 120 órás repülési korlát (mi írtuk alá a szerződést, fogadtuk el) vagy a korlátozott fejleszthetőség (nem mintha jellemző lenne az MH-ra, hogy ügyelne a harceszközök képességeinek fejlesztése).

    Személy szerint a Gripennel magával nekem semmi bajom nincs. A JAS-39A/B rendszeresítése hiba lett volna, ez nem vitás, de a jelenlegi változatokkal szvsz komoly gond nincs. Ami probléma, az sajnos a szerződésből fakad részben (120 órás repült óra limit, mondjuk nem mintha fenyegetne a veszély, hogy "kirepülnénk" őket), vagy az saját hibánk (fegyverzet vásárlás, célmegjelölő konténer vásárlás, a TILDS földi komponensének megvásárlásának hiánya).
  • Molnibalage
    #39819
    Itthon ez nem lehetséges szerintem. Van egy kis félreértés. Előre megerősített szakaszokon lenne ez csak lehetséges, mert a gépek talajnyomása túl nagy a magyar aszfalthoz tudtommal. A világon mindenhol előre kijelölt és szándékosan erősebben épített részeken lehetséges ez, nem csak úgy találomra kijelölni egy részt és onnan üzemeltetni.

    Plusz hiába van betoncsík minimális infratruktúra akkor is ki kell, hogy legyen építva és a fegyvernek és kerónak is előre ott kell lennie. A bázis nem folyamatosan üzemel, de kell lennie valaminek. A "mező közepéről" nem lehet gépet üzemeltetni, főleg magyar színvonalal...
  • SgtChris
    #39818
    Mondjuk a Gripen esetében kipróbálható ugye a svédek által gyakorolt autópálya-szükségrepülőtér. Gondolom itthon nem tervezik hasonló módú felhasználását az utaknak (lassan már kocsival sem lehet rajtuk elmenni...), de egy sztráda széle ugye nem nevezhető ideálisnak gépüzemeltetés szempontjából. Csak a mobil eszközök kellenek és mehet a buli. Szóval ez az infrastuktúra dolog nem olyan kőbevésett, éles helyzetben bőven megfelel tehát a "többi üres betoncsík", amit emlegetsz.
  • Molnibalage
    #39817
    Az első kérdésre, ha tudnánk a pontos választ az nagy baj lenne. :)

    Ez mindkét gép relatív helyzetétől is függ a célgéphez képest szerintem. Egyszerű. Ha egy irányból kapja a stealth gép a besugárzást akkor jellemzően egy másik irányba veri vissza nagy részét az adott frekvenciájú besugárzásnak. Azokban az irányokban kell lenni a másik gépnek amerre szórja a hullámokat a célgép. Na de merre van ez?

    Figyelembevéve a szögeket és ebből adódó eltéréseket ez nem egyszerű, mert valszeg kis térrészről van szó a légtérben és ez folyamatosan változik. Az is lehet, hogy a gépek egymáshoz képesti mozgása során úgy mozdul el a zóna, hogy egyik besugárzó sem képes lekövetni.

    Pl. ha nagyrészt felfele vagy lefele szóródnak a hullámok akkor geometrialig nincs jó megoldás, mert vagy a földalatt kéne repülni vagy túl magasan.


    A másodikra egyszerűbb. A Gripen jó kis gép csak a probléma a propaganda körülötte, ami bicskanyitogató. Mikor benyögték, hogy az első 4. gen gép. Aha. A kagtegorizálás persze szubjektív, de a legelterjedtebb szerint az 5. gen első tagja az F-22. 4. gen gépek alsó hangon a '70-es évek közepe óta vannak. A szomorú igazság az, hogy az elsőre felkínált JAS-39A sok helyen még az F-16CC Block 52 gépekkel sem veheti fel a versenyt...

    A leszállunk tankolnivan az gond, hogy ihhon csak Kecsón van hozzá infrasturktúra (meg talán Pápa), a többi csak üres betoncsík már amik 20 éve csak pusztulnak adott esteben.
  • JanáJ
    #39816
    Cifu két kérdés:
    - A Gripenes 2 gép radarja felderítheti a lopakodó gépeket dolognál milyen távolságra kell gondolni a két gripen között? Kötelékben, vagy kilométerekre vannak egymástól?
    - A Gripen-t miért bántják ennyien? Ha jól értem nekünk jó. Lehetne jobb is, de a kis hatótávra gondolom nem hazánkhoz képest van. Értsd nállunk nem lenne gond leszállni "tankolni". Mi vagy környező országokkal harcolnánk, vagy a Natoval közösen. Vagy ez sületlenség?
  • [NST]Cifu
    #39815
    Először is: a katonai beszerzések a legtöbb esetben nem katonai alapon lesznek eldöntve. :)

    A hazai tenderen az Eurofighter nem is indult, mivel nem felelt meg a kiírásnak. Kis hazánk egy kis méretű, olcsó és olcsón üzemeltethető gépet akart, amely beszerzésekor izmos ellentételezést várt el. Ezt a EF konzorcium akkoriban még nem erőltette agyon (azóta változott a hozzáállása :)). A Gripenek esetén is lizingről beszélünk, a gépek hivatalosan a Svéd Légierő tulajdonában vannak (vagy a Saab-éban? a fene tudja már). Anno az F-16 (különféle országokból, használt gépekről van szó), a Mirage 2000-5 és egy időben talán az F/A-18C/D merült fel opcióként. Jellemző a beszerzésre, hogy "gazdasági döntésként" aposztrofálta a honvédelmi miniszter is.
  • Vogel
    #39814
    Köszi a kimerítő választ. Igazából azt nem értem, hogy miért nem eurofightert vettünk (ha már eu piacot célozzuk meg) hisz a leírásotok alapján 2x jobb, de az ára nem a kétszerese. Jóval nagyobb harcértéket képviselne. A háttér lehet még kérdéses, karbantartás, kiszolgálás...
  • [NST]Cifu
    #39813
    A Jövő hadszíntere: A Világűr I.
    A Jövő hadszíntere: A Világűr II.
  • Molnibalage
    #39812
    Cifu, a USA Keyhole műholdjairól mennyit lehet tudni? Van valami összefoglaló anyagod?
  • [NST]Cifu
    #39811
    Akkor részletesebb SAR képhez is jó, vagy ahhoz már nagyobb sávszél kéne?

    Ez passz, bár én nem tartom valószínűnek.

    Ez a stealth képességnek nagyon odaver.

    Érdekes kérdés, hogy vajon a Draken is bírt-e már vele? Mert ugye volt egy eset, mikor az Osztrák Draken-ek elkaptak egy lopakodó gépet...

    Értem én, hogy mit vált le, de akkor nem igazán értem, hogy miért nem a meglevő típusokat bővítik? Logisztikai szempontból az lenne a nyerő.

    Az sem nyerő, ha egy forrástól függsz. Hiába van licencgyártásban a Szu-30MKI, például a hajtóművek vagy a katapultülés (és még sok más elem) oroszországból érkezik. Ha valamiért összerúgják a port, akkor úgy járnak, mint Pakisztán az F-16-osokkal... Ezt pedig nem akarják.

    Az 5. gen orosz gép is "épül".

    Állítólag ősszel fel is szál. Na arra kiváncsi leszek. :)

    Svájc helyében én meg Super Hornetet vettem volna. Nem sok értelme egy jenki meg egy európai gépet párhuzamosan futtatni szerintem.

    A Svájci tenderen indult a Boeing, majd külön magyarázat nélkül vissza is lépet. A visszalépésről a Svájciak sem nyilatkoznak, csak azt jelentették ki, hogy a Boeing-al jó kapcsolatokra törekednek a már meglévő C/D gépeik karbantartása miatt. Egyes feltételezések szerint a gazdasági ellentételezés volt az a rész, ahol a Boeing nem akart/tudott megfelelni a svájci elvárásoknak.

    Hát. Hogyan lehet egy félkész gép képességeit megítélni? Mondjuk az F-35 még ennyire sem kész talán...

    Ott van a Gripen Demo és azért az F-35A prototípusa is vendégeskedett Norvégiában is.

    A Gripen konkrétan nem tűnik olcsóbban üzemeltethetőnek, mint a konkurens 4.+ gen gépek és asszem technikailag nem repülhet havi 100-120 óránál többet.

    Ebben a 120 órában én nem vagyok biztos. Azt kétlem mindenestre, hogy egy Indiai, Holland vagy Svájci tenderen bárminemű siker reményével indulhatnak, ha korlátozzák a gép havi repidejét...
    A mi és a csehországi eset annyiból nem reveláns, hogy lizingelt gépekről van szó, tehát megszabhatnak ilyen feltételeket.
  • [NST]Cifu
    #39810
    Az első rendőr egyenruhának tűnik, a második talán katonai főiskola.
  • Molnibalage
    #39809
    No, azért így már árnyaltabb a kép. Én örülnék, ha terjedne a Gripen, mert akkor a jövőbeli fejlesztések és üzemeltetések kockázatait más is viselné. Mondjuk nekünk ez csak akkor számít, ha itt valaha lesz normális Girpen üzemeltetés és nem csak légierőlködés.

    A radar kapcsán viszont pont az van ami nagyon európai. Marakodás a kis "koncon" és szépen kinyírják egymást...

    A Girpen adakapcsolata tényleg nagyon durva így. Akkor részletesebb SAR képhez is jó, vagy ahhoz már nagyobb sávszél kéne? Mindenesetre az, hogy más kisugárzó jele alapján is tud dolgozni az nagyon komoly. Ez a stealth képességnek nagyon odaver.

    Értem én, hogy mit vált le, de akkor nem igazán értem, hogy miért nem a meglevő típusokat bővítik? Logisztikai szempontból az lenne a nyerő. Azért egy Szu-30MKI nagyon komoly gép. Itt is le lett írva, hogy nagyon fontos a hatótávolság az Eitóp-Eritreai háború tapasztalatai alapján. Ugyanazon fegyverzettel a Szu-27 agyonverte a MiG-29-et, mert ott szállt harba ahol akart. Hibáa fejlett a Gripen, ha a Szu-30 akkor és ott jön ahol akar a Gripennek meg haza kell mennie.

    A Gripen Demo egy éve került bemutatásra, azóta folyamatosan repül...

    Ez igaz. Az 5. gen orosz gép is "épül".

    Svájc helyében én meg Super Hornetet vettem volna. Nem sok értelme egy jenki meg egy európai gépet párhuzamosan futtatni szerintem.

    Ebben nem lennék olyan biztos, a Saab elég akkurátusan nyomul (a dán kormány politikusai nemrég voltak Svédországban meghíváson, hogy lássák az NG képességeit).

    Hát. Hogyan lehet egy félkész gép képességeit megítélni? Mondjuk az F-35 még ennyire sem kész talán...

    A svédek közölték, hogy a szerződésben vállalt árakat tartani fogják, amely alapból 1 milliárd euróval van az F-35A ára alatt, és az ráadásul nem fixált.

    Szép-szép, de mennyi a teljes program ára? A svédek (és más is ) ígért sok szépet. Legtöbbször nem jött be. A Gripen konkrétan nem tűnik olcsóbban üzemeltethetőnek, mint a konkurens 4.+ gen gépek és asszem technikailag nem repülhet havi 100-120 óránál többet. Egy valódi háborúban ez nagyon kevés lehet az ODS tapasztalatai alapján.
  • [NST]Cifu
    #39808
    Az EF egy nagy méretű multifunkciós gép, nagy hatótávolság, teherbírás és jó manőverező képesség jellemzi. A Gripen egy kisebb, könnyebb gép, amely inkább a svéd viszonyokra kihegyezve (autópályájáról üzemeltethető, kevés kiszolgálást igényel, inkább az "többet ésszal mint erővel" doktrina szerinti használatra szánták.

    Igazán összehasonlítani nem lehet őket, de az áruk is csak messziről hasonló. Egy JAC-39NG ára olyan 56 millió euró, egy EF ára viszont 85 millió euró. (Ezzel kapcsolatban van is egy kis haccacáré, mert a Norvégok a magasabb árra hivatkozva dobták a Gripen NG-t az F-35A-val szemben, a számításokat a Saab is elvégezte, és szerinte a norvégok készakarva rosszul mérték fel a költségeket - mintha a fegyverbeszerzések a fair playról szólnának... :))))
  • [NST]Cifu
    #39807
    Polcról levehető? Nem túlzás ez egy picit?

    Annyiból igen, hogy egész pontosan arról van szó, hogy a PS-05/A-t házasították össze az RBE2A antennájával. :)




    Ez egy átmeneti állapot, a Thales és a Saab annyira nem barátok egy ideje, köszönhetően annak, hogy Braziliában és Indiában is versenyzik a Rafale és a Gripen (a két legnagyobb nemzetközi tender), és mindkét esetben először a Thales-Saab közös radar került szóba, mint széria NG radar. A Thalesben azonban a Dassault komoly részesedést szerzett, illetve pénzt kaptak a Rafale AESA radarjának kifejlesztésére, tehát a Saab-al való közösködés ideiglenesnek tekinthető, és a Thales közölte, hogy nem fog a széria Gripen NG-kbe radart adni a jelen körülmények között. A Saab két másik céggel "közösködött", az egyik a Raytheon, amely azonban 2008-ban szakított a svédekkel, a másik pedig a Selex. A Selex maradt az aduász a Saab kezében a helyzet után. A Selex Vixen 500 radarja már most is létezik, az USCG HC-130 és Cessna Cititaion gépeibe került, a Saab és a Selex egy 1000 T/R (adó-vevő) egységből álló antennát tervez a Gripen NG orrába.

    Mindenki említi, hogy jobb a Gripen adatkapcsolata. Konkrétan miben?

    A Tactical Information Datalink System a Gripen fedélzetén képes arra, hogy a kapcsolatban álló gépek egymás radarjelét kombinálják. Tehát A gép működteti a radarját, és a B és a C gép radarja passzív módban figyeli a visszaverődő jelet. Az is lehetséges az által, hogy az F-117A-hoz hasonló lopakodó gépek (ahol nem az elnyelés, hanem a radarjelek "szétszórása" a megoldás) felderíthetőek legyenek. A TILDS lehetővé teszi tehát a radarok közvetlen együttműködését, ez bemérésnél, felderítésnél csökkenti a radar használot. A TILDS segítségével két (vagy több) Gripen képes arra, hogy az egyik gép PS-05/A radarja segítségével követi (v. rakétát vezet rá) a célpontra, míg a másik gép a radarjával zavaró üzemmódban zavarja az ellenséges gép radarját, megnehezeítve az ECCM (elektronikus ellentevékenység az elektronikus zavarásra) működést. Az is lehetséges, hogy például egy négy gépes Gripen raj a TILDS által irányítva széles sávban zavarjon a radarjuk segítségével, és folyamatosan váltogatva (egymás között ugráltatva) a frekvenciákat, összezavarja illetve megnehezítse az ellenséges ECCM/EW dolgát. A TILDS lehetővé teszi, hogy egy célpontra több Gripen is ráirányítja a radarját különböző frekvenciákon, így az elektronikus zavarást "átüthetik". A pilóta arról is értesül, ha az általa befogott légi vagy felszíni (ez esetben feltehetően tengeri) célpontra valamelyik társa rakétát indított.

    Mit ér, ha a legelterjedtebbel nem működhet együtt?

    A TILDS mellé be lehet építeni a Link-16-ot, ha jól tudom, a magyar gépekben is van Link-16.

    Magyarán egy légvédelmi rendszerbe alapból Link 16 nélkül elég nehéz beintegrálni főleg, ha egy szövetséges államokkal kéne együttműködni.

    Van a TILDS-nek földi komponense, csak sajnos mi azt nem vettük meg.

    Akkkora országokban? Milyen a reptér sűrűség?

    India a MiG-21-es flottája helyére írta ki az MMRCA tendert, nagy hatótávolságú gépnek ott van nekik a Szu-30MKI. Brazilia az AMX és F-5EM/FM gépek helyére akar új gépeket - azok sem a hatótávolságukról híresek.

    A Gripen Demo meg csak egy szép terv. Forrás nem nagyon van hozzá...

    A Gripen Demo egy éve került bemutatásra, azóta folyamatosan repül...



    Svájcnak elég a Hornet (szerintem) és a lakosság nem lelkesedik új gépekért, meg válság ott is van.

    Válság van, de ez nem változtat azon, hogy az F-5E/F gépeket 2010 után kivonás várja. Az EF, a Rafale és a Gripen NG küzd a megrendeléséért. Annyi történt itt, hogy 2009 decemberéig eltolták a tendert (eredetileg nyáron döntöttek volna).

    Hollandia és Dánia szerintem esélytelen a Norvég bukta után.

    Ebben nem lennék olyan biztos, a Saab elég akkurátusan nyomul (a dán kormány politikusai nemrég voltak Svédországban meghíváson, hogy lássák az NG képességeit). A svédek közölték, hogy a szerződésben vállalt árakat tartani fogják, amely alapból 1 milliárd euróval van az F-35A ára alatt, és az ráadásul nem fixált.

    Nem mondom, hogy előre lejátszott menet, de azt sem, hogy esélytelen a Gripen...
  • Molnibalage
    #39806
    Nagyon nehéz összehasonlítani őket és nem is igazán fair. Az EF program később indult és kéthattóműves a gép. Mintha egy kisteherautót mérnél össze egy utánfutós trailerrel.

    Nos az EF tolóerő tömeg aránya a királykategória, a Gripené nagyon nem. Itt az EF kiütéssel győz.

    Aerodinamikailag mindkét gép elég jó. Az EF a nagy felületű szárnya miatt iszonyatos nagy átmeneti foruduló szögesebességet képes produkálni és a toloóerő tömeg aránya miatt az állandósult szögsebessége is kegyetlen jó. A Gripen "kacsaszány" megoldása nyújt bizonyos előnyeket és hátrányokat is.

    A két gép puszta méretkülönbségei miatt a hordozható fegyver tömegében az EF agyonveri a Gripent és hatótávolságban is. A gond az, hogy nagyon sok EF még csak egyfeladatos, mert a fegyverintegráció lassan megy és a gépeket átadták egyfeladatosan és nem lettek szintre hozva. A fegyverek hiánya igaz a Gripenre is. Pl. tudtommal SEAD feladatkörre alkalmatlan jelenleg, mert nincs semmiféle ARM (anti radar missle) hozzá. Az EF asszem van ALARM. Ezt majd a jövő megoldja, de halkan hozzáteszem, hogy pont emiatt maradnak alul sokszor az európai gépek a tendereken, mert "majd egyszer" képességekkel árulják. A jenki gépek kulcsrakészek. Megveszed és van minden ami kell.

    Elektronikailag a C Gripen nagyon komoly. A svéd elektronika nagyon ütős. A probléma az, hogy nem NATO tagország, így egyes rendszerek nem megfelelőek a NATO számára. Valaki mesélt nekem ezt-azt a svéd Viggenekről. Azokban is nagyon komoly elektronika volt tudtommal akkori szinten. Az EF sem éppen bóvli. A szárnyvégekre mehet ECM konténer és abban asszem infravörös érzékelő is van ami a MANPAD és kis hatótávolságú rakétaindítás esetén figyelmeztet.



    Elég impresszív. :)
  • qtab986
    #39805
    OFF
    Milyen egyenruhák?
    egyenruha 1
    egyenruha 2
  • Vogel
    #39804
    Nem értek annyira a vadászokhoz, mint itt egyesek, de bátorkodok feltenni egy kérdést. Szeretném összehasonlítani az Eurofightert a Gripenhez képest. Mennyibe kerülnek? Mert a gripen repüléstechnikailag nagyon le van maradva az eurofighterhez képest, gondolok itt a hajtóműre. 1 db eurojet 200-as erősebb mint a gripené és az előbbiből kettő is van az EF-ben (ezt be is bizonyította Kecskeméten). Elektronika terén hogy áll? Egyáltalán összehasonlítható a két gép? Mert wiki alapján az EF-et a tornado leváltására tervezték, és hát azt még a gripen is leveri mozgékonyság szempontjából. Kiforrottabb az EF mint a gripen? Meg hasonló jellegű kérdések, amik a wikiből kimaradtak.
  • Molnibalage
    #39803
    Polcról levehető? Nem túlzás ez egy picit?

    Mindenki említi, hogy jobb a Gripen adatkapcsolata. Konkrétan miben? Ezt milyen többletköltséggel hasznosítható? Mit ér, ha a legelterjedtebbel nem működhet együtt? Magyarán egy légvédelmi rendszerbe alapból Link 16 nélkül elég nehéz beintegrálni főleg, ha egy szövetséges államokkal kéne együttműködni. Az F-22 sem Link 16 kompatiblis, csak az F-22 az nem egy Gripen...

    Az lehet, hogy több célegyenesében ott van, de pont India és Brazília ahol szerintem esélytelen a C Gripen. Akkkora országokban? Milyen a reptér sűrűség? A Gripen Demo meg csak egy szép terv. Forrás nem nagyon van hozzá...

    A többi tender kapcsán is erősen szkeptikus vagyok. Svájcnak elég a Hornet (szerintem) és a lakosság nem lelkesedik új gépekért, meg válság ott is van. Hollandia és Dánia szerintem esélytelen a Norvég bukta után. F-35 az esélyes vagy F-16Block 70 (ha indult egyáltalán..) Horvátország az viszont tényleg esélyes, mert Csehország és Magyarország kategória. A mennyiség viszont jelentéktelen. Románok a jenki cuccot szeretik, én F-16-ra tippelnék.
  • [NST]Cifu
    #39802
    Azért ennyire nem rossz a helyzet. A gépnek vitathatatlan előnyei vannak, a PS-05/A radar tudásra, képességekre ugyan ott van, mint az AN-APG-68 v9, és készül az új AESA radar (a Selex fejleszti, a Gripen Demo-ba egy már kész ("polcról levehető") Thales RBE-2A AESA radar került). A Saab saját adatkapcsolata oda-vissza hülyére veri a Link16-ot (ez egyben viszont azt is jelenti, hogy nem kompatibilis vele).

    A Gripen exportja értelemszerűen nem mérhető az F-16-oshoz, de még mindig legalább az exportképes gépek közé tartozik e téren, például a Rafale-hoz képest. Thaiföld 6+6 Gripen C/D-t vásárol, és nagyobb megrendelések vannak célegyenesben (Brazilia és India), illetve több kisebb országban várható az év végén, vagy a jövő évben (Svájc, Horvátország, Románia, Hollandia és Dánia).
  • Molnibalage
    #39801
    Önmagához képest talán. Csak mivel kevés gép van soha a büdös életben nem fog annyit repülni, mint az F-16 vagy más kevesebb gépből álló flotta. Vevő sincs nagyon rá. Akinek lenne rá pénze az nagy ország. Annak meg a gép hatótávolsága és egyhajtóműves kialakítása nem nyerő.
  • Willenbrock
    #39800
    Egyre kiforrottabb,elismertebb típus lesz a Gripen nem?Bizonyára tovább is fogják még fejleszteni.Kíváncsi leszek azért az első harcban nyújtott eredményeire.(de lehetőleg ne hazai légtérben kelljen nekik bizonyítani:D)