Haditechnikai Topic

Valahol irtak, hogy az ukran vontatott 122 mm-es tuzerseget nagyon drasztikusan leamortizaltak.
Az ukranok irtak egy appot iphone-ra, ami kiszamolta a loelemeket. Ugye van rajta GPS meg terkep is. Az oroszok, meg meghekkeltek az appot , ami azutan Moszkvaba is elkuldte a sajat koordinatakat. MIre az Ukranok beceloztak az ellent, addigra a masik oldal is celra tartott.

Ma gyakorlatilag minden katonanak ott lapul a zsebeben a mobil, ami ugye folyamatosan jelenti a poziciojat a halozatnak. Nem kell hozza JSTARS, hogy pontosan kepben legyel minden ember helyevel a harcmezon.

Nekünk bezzeg a Gvozgyika már nem kellett.

De viszont azért tegyük hozzá, hogy ha nem legatyásodott ukrán állományt nézzük, azért az USAF meg tudná valósítani azt, hogy CAS-ra alkalmas környezet legyen. Csak a kockázat messze az AF szintje felett van. Az F-35 lesz majd gamechanger ezen a téren.

Valahol azért érthető a kritika. A hagyományos értelemben vett CAS koncepció felett eljártaz idő, ha az ellenfélnél van MANPAD és esetleg SHORAD. Az, hogy SDB-t dobálsz 20-30km-ről, az már messze nem teljesíti a "Close" fogalmát a CAS-ból. És így kvázi a CAS maga válik okafogyottá, hiszen egy 20-30km-ről leoldott SDB-nek azért kell 5-6 perc a célhoz eljutáshoz, így egy mozgó célpontot eltalálni vele nem olyan egyszerű (nem véletlen az SDB II esetében az aktív rávezetés - csakhogy mi van, ha fedezékbe húzódik a célpont addigra?

A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?

A közvetlen találat esetén nagy eséllyel harcképtelenné, vagy legalábbis erősen lecsökkent harcképességgel bíróvá degradálja a célpontot (optikák tönkretétele, lánctalpsérülés, toronysérülés, stb.). Nem ideális harckocsi-elhárító képesség, de amíg más ATGM vagy harckocsiból indítótt HEAT / APFSDS nem képes ennyire se, addig szükségmegoldásnak megteszi. Csendben hozzáteszem, hogy itt inkább a harckocsik hiányáról lehet szó szerintem, hiszen a 122mm-es HE-FRAG semmivel sem tud többet, mint egy 125mm-es HE-FRAG...

Itt arra gondolsz, hogy oszlopban vonuló egységen rajtaütnek és nincs idő felfejlődni? Meg arra is, hogy ami éppen csak pihen/megáll akkor az igen gyorsan MLRS és tüzérségi tüzet kaphat a nyakába? Mert akkor lásd fent. Azért az oroszok könnyen powerkodnak ott, ahol nem hasonló szintű képesség van.

Itt az történt, hogy vonult az oszlop, egyszer csak (miután az orosz drónok felderítették) jött a GRAD eső, és a túlélőkre rányitotta az ajtótt egy páncélos egység. Ez így kb. Ultra Kill kategória.

A lényeg, hogy nem szabad félvállról venni az ellenséges drónok felderítését és leküzdését, mert az életed múlik rajta.

A GPS-re van tapaztalat? Mert Hpasp és Platon az indexen elég szépet vitázott arról, hogy a korszerű GPS holdakat és vevőket zavarni jelen állás szerint elvileg a reménytelen kategóriában van.

Nem egyértelmű, de van. A fő probléma, hogy a katonai GPS zavarásról kevés említés van. A felhozott példák civil GPS-t használtak. Viszont mivel ismert a katonai GPS frekije, elnyomás (fehérzaj) szintű zavarás lehetséges. Persze, fel lehet deríteni azokat, és oda csapást mérni, de ettől még addig nem tudod pontosan a helyzetedet...

Azért hozzá tenném, hogy az oroszok könnyen powerkodtak Ukrajna ellen. Lehet, hogy a jenki lenyomat 10-szer akkora, csak a fagyi visszanyalás képessége is egészen más.


A CAS terén azt hozza, amit elég régóta pedzegetek, hogy az éppencsak poszt hh lévédelem ellen 6 km alatti CAS nincs. 6 km felett CAS-olni nehéz, bár lehetséges. A MANPAD felzvar 4 km-re, a Tor-M1 már 6-ra. A Kub és és Buk felett meg nem lehet már repülni. De viszont azért tegyük hozzá, hogy ha nem legatyásodott ukrán állományt nézzük, azért az USAF meg tudná valósítani azt, hogy CAS-ra alkalmas környezet legyen. Csak a kockázat messze az AF szintje felett van. Az F-35 lesz majd gamechanger ezen a téren.


A harci helikopterekre sérülékenységét nem véletlenül mondtam. Még DIRCM és full MAWS esetén is gáz lehet. Indítanak két rakétát egyszerre és ennyi a történet...


A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?


A drónok szerepét nem lehet eltúlozni, egy sima támadóvonalat pillanatok alatt a földdel tesz egyenlővé a tüzérség és a gyorsan odacsoportosított páncélos erők.

Itt arra gondolsz, hogy oszlopban vonuló egységen rajtaütnek és nincs idő felfejlődni? Meg arra is, hogy ami éppen csak pihen/megáll akkor az igen gyorsan MLRS és tüzérségi tüzet kaphat a nyakába? Mert akkor lásd fent. Azért az oroszok könnyen powerkodnak ott, ahol nem hasonló szintű képesség van. A 10 perc alatt eltűnik egy valódi hi-tech ellen azért az elég sok idő...


A GPS-re van tapaztalat? Mert Hpasp és Platon az indexen elég szépet vitázott arról, hogy a korszerű GPS holdakat és vevőket zavarni jelen állás szerint elvileg a reménytelen kategóriában van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 12:54:13

Érdekes videó az Ukrajnai harci tapasztalatokról - nyilván az előadó pro-nyugati szemszögből nézi, tehát nem árt ennek fényében kezelni, de ezzel együtt is nagyon korrektnek tűnik.



Rövid kivonat:

-Oroszország nagyon is tisztában van sorozott hadseregének korlátaival (motíváltság hiánya, korlátozott kiképzés és tapasztalat, rossz morál, stb.)

-Emiatt döntött a hibrid hadviselés mellett, és emiatt nem vetett be hagyományos sorozott katonai egységeket Ukrajnában és Szíriában

-Ukrajna a Krími megszálláskor elvesztette hadseregének 8%-át, légierejének 17%-át, légvédelmének 25%át, tengerészgyalogságának 50%-át és haditengerészetének 90%-át.

-Azért nem volt komolyabb katonai akció a támadásra, mert az EU és az Egyesült Államok ezt javasolta, mondván, hogy majd szankciókkal vágnak vissza, nem fegyverekkel.



-A Hibrid hadviselés lényege, hogy először beépített "sejtek" felmérik a veszélyforrásokat (célpontokat), előkészítik a későbbi mozdulatok számára a terepet illetve hangulatkeltést hajtanak végre. A második lépcsőben zavargásokat szítanak, ami akár fegyveres összecsapásokig (lázadásig) is eljuthat. Ekkor következik a katonai beavatkozás, amiből vagy békekötés, vagy nukleáris elrettentés lesz (függően a katonai beavatkozás sikerességétől).



-A napvilágra került tervek alapján kvázi egész kelet-ukrajna elfoglalálást eltervezték, Kijevet is beleértve.



-A modern MANPAD-ok (Igla-S és Verba) gyakorlatilag padlóra küldték a harci helikoptereket.

-A modern harctér feletti CAS gyakorlatilag kivitelezhetettlen, hiszen a vadászbombázók nem tudnak az ellenséges légvédelemtől szabadon mozogni, és nem tudnak kellő időn belül a szükséges területre érni. Emiatt viszont a tüzérség szerepe újra növekvőben van. Egyben megnőtt az igény a szárazföldi hadsereg által biztosítható SEAD-ra (irányított föld-föld rakéták).

-A drónok szerepét nem lehet eltúlozni, egy sima támadóvonalat pillanatok alatt a földdel tesz egyenlővé a tüzérség és a gyorsan odacsoportosított páncélos erők.



-Az olcsó "UCAV"-okra példák voltak olyan átalakított UAV gépek, amelyekre 8kg-os gyújtó / thermobaric bombát szereltek, és dedikáltan a lőszerraktárakat támadták velük. A hatást el lehet képzelni.

-Az EW és a SIGINT fontossága kiemelt lett, Oroszország az EW erőket a szárazföldi erőkhöz sorolta be (az Egyesült Államokban inkább az USAF foglalkozik vele). Gyakorlatilag a teljes spektrumot lefedik, mobiltelefonok, Wifi hálózatok, különféle hullámhosszon működő rádiók...

-A véleménye szerint az a katona, aki nem tud térképet olvasni, elveszik ezen a harctéren, lévőn a GPS megbízhatatlan a folyamatos és alapos zavarástól.



-Az ukránok tapasztalata szerint gyakorlatilag minden rádióelektromos kisugárzás célpont lesz, kiemelve az irányítási központokat, előretolt bázisokat, stb. Az amerikai katonai erők rádióelektronikai "láblenyomata" 10x akkora, mint egy átlag ukrán egységé - el lehet képzelni...

-A rádiós gyújtók ellen dedikált zavarókat vetettek be, amelyek 280-400 méteres zónán belül aktiválják a gyújtókat, szemben az eredetileg beállított 3-5 méterrel szemben.

-Az ukránoknak nincs hatékony ATGM rendszere a modern(ebb) orosz ERA-k ellen, így a 2Sz1 Gvozgyikákat is bevetették direkt tűztámogató / harckocsivadász szerepekben. Mivel viszont ezekre a járművekre kiegészítő páncélzat nem került, az alaphelyzetben meglévő páncélzatuk viszont papírvékony, iszonyatos veszteségeket szenvedtek el. A Gvozgyika egyébként a túloldalon is igen népszerű mind direkt, mind indirekt tűztámogatás céljára.

-A megfelelően páncélozott lövészpáncélos / páncélozott szállítójárművek hiánya miatt mindkét oldalon bevett gyakorlat, hogy biztonságosabb a jármű tetején utazni, mint benne. Ez egyben előre vetíti, hogy a nehéz APC / IFV fejlesztést kiemelt fontosságú - ahogy mind az ukránok, mind az oroszok annak is tekintik már most.

-Az orosz lövészpáncélosokon külön tárolórekesz van már a saját quadcopternek.

-A tüzérség fontossága megkérdőjelezhetettlen lett. Az oroszok 10-10-10 perces blokkokban harcolnak, 10 perc, hogy a célt felderítsék a célpontot és előkészüljenek a tűzcsapásra, 10 perc folyamatos tűzcsapás, majd 10 perc alatt eltünnek a környékről.

Igazából a legtöbb gyalogsági kézifegyver esetében majdnem tökmindegy, hogy 15 milis pozdorjaajtó vagy 15 centis üreges tégla mögöé bújik be a gyalog, a lövedék így is, úgyis átmegy rajta, mint libán a fos. Vasbeton már kicsit kétesélyesebb, de az válaszfalként ritkán van, és egy combosabb lőszer azon is át fog menni.

Francia VBCI járművek:



Ez pedig július 1.-én, Maliban történt IED támadás után, ahol két VBCI ment tönkre - igaz senki nem veszett oda a rajtuk lévők közül:

Gyakorolnak, kezelhetik falként azt az ajtót. Német gyakorlaton volt olyan, hogy egyes ajtók és bedeszkázott ablakokra rá volt fújva, hogy az ott falnak számít. :-)

A videó elején már kerekedett a szemem, hogy vagy már felderítették az ellen tartózkodási helyét a házban vagy keményre itták magukat az évek alatt, hogy a 15mm-es kétszárnyú faajtót a választották fedezéknek.
Mert amolyan filmbe illő lett volna ahogy a "terrorista" épp ereszti a sárgát bent, ezek meg kint ott tobzódnak az ajtó előtt, majd egy sorozat bentről és csend . . .
Mondjuk az a szolidan eltakart bré se semmi 😊
Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.07.02. 13:44:06

A mindegy a tüzérségre vonatkozott. Náluk kevésbé gond a logisztika, mint a repülőknél. Ne csak az önjárókban gondolkozz. Az elmúlt 10-20 évben még bőven a vontatottakkal szórták egymást. De pl lefogó vagy zavaró tűzet vagy füstöt sem PGM-el lősz.
A repülőknél tiszta sor, bár kérdés, hogy mi a cél. A civilek terror bombázására jobb a "buta". Meg ugye a konfliktus zónában nem számolgatod mi éri meg. Azt használod ami van.

De nem csak a végeredmény számít. Ha 10-szer több fegyvert kell szállítani azonos hatáshoz az a logisztikát megterheli. Arról nem is beszélve, hogy pl. 10 db Mk-84 bomba az kb. árban van egy Paveway LGB-vel. Csak 10 db Mk-84-et 5 db F-16-os visz el, 1 db LGB-t meg 1 db...

Ez tüzérségnél is igaz. Rohadtul nem mindegy, hogy akkor 4 löveggel adsz le 40 lövést, vagy 1 löveggel 1-et...

Ezt értem, tudom. Mondjuk végeredmény tekintetében szerintem lényegtelen hogy 10 vagy 1 gránáttal kapsz szét valamit. A repülőknél a prec fegyverzet elterjedése kiszorítja a buta bombákat, míg a tüzérségnél maradni fogynak a buta/nem PGM gránátok. Így viszont sántít az összehasonlítás, hogy ki, mennyi ólmot küld ki.

A tüzérség célja ma már ez is lehet PGM-mel. Az, hogy régen pusztításra korlátozottan volt alkalmas a szórás miatt nem jelenti azt, hogy ez soha nem volt cél, de a precízió tüzérségi gránát előtt ennek esélye sem volt.

Olyan oroszos...

Nagy általánosságban néztem. A légierők többsége prec fegyverzetet használ. A tüzérség egy olcsóbb műfaj és kis túlzással bárki képes használni, ha talál egy tarackot a sivatagban. A hatékonyság megítélése annyiból fals a részemről, hogy a tüzérségnél nem az ellenség egy lövéses elpusztítása a cél, sőt lehet az elpusztítása sem. A vadászgépek pont olyan túllihegett dolog, mint a harckocsik. A mögöttes logisztika meg nem érdekli az átlag usert.

Miért is töredéke a hatékonyságuk? Almát almával. Ha a tüzérségnél irányítattlan gránátokat nézel, akkor a légierőnél is olyat nézz. Ha irányított fegyvereket, akkor olyanok a tüzérségnél is vannak. Afganisztánban már 2010-es évek elején is az ellőtt 155mm-es gránátok tizede GPS irányítású volt...

Mert tuzerseg minden porfeszekben van. A hatekonysaguk toredeke a legieronek, persze a koltseguk is.

Mai napig nem értem, hogy mi a fenéért ragaszkodtak a videókamerákhoz...

A tömeg számításnál a fegyver indulótömegét veszik alapul tudtommal. Csakhogy egy légibombánál a robbanóanyag/teljes tömeg arány borzasztóan magas a tüzérséghez képest...

Inkább csak koncepció. Jelenleg az USAF a KC-46 hadrendbe állításával van elfoglalva. Menet közben hullanak ki a csontvázak a szekrényből, mert az USAF újítani akart, ezért pl. a boom-irányítás (a boom a merevcsöves tankolás másnéven, ennél a tankerből irányítják a csövet a tankolandó gép tankolófészkébe a boom végét) távirányítású legyen. Évtizedeken keresztül tök jól működött az, hogy a gép farkában lévő vezérlőhelységből, hason fekve irányítja a boom operator a műveletet. Az USAF-nak viszont modern megoldás kellett, képernyőkkel, joystickokkal. Ami marha nehézkesen akar összejönni - plusz a boom operátorok tanulhatják újra a szakmát...


Boom operator egy KC-135-ös farkában


Boom operator egy KC-46 fedélzetén

Szóval a lopakodó tanker - legalábbis az USAF tekintetében - még odébb van. Az US NAVY most ugy lopakodó drónokban gondolkodik a hordozófedélzeti tankerek terén, az persze egy másik történet...

A probléma az, hogy a hírekben az szerepel, hogy hát a légerő így, a légierő úgy, videók arról, hogy A-10-esek, F-15-ösök és F-16-ok, néha B-52-esek vagy B-1B-k dobálnak bombákat, lőnek gépágyúval, indítanak rakétát.

Csakhogy arról már sokkal kevesebb felvétel / videó / fotó van, hogy közben folyamatosan dolgozik a tüzérség, legyen csöves (M777, M109, stb.) vagy rakéta (HIMARS, MLRS, stb.).

A célpontra érkező robbanóanyag-mennyiség terén a légierő és a tüzérség viszonyszáma 100-as körül van. Vagyis minden tonnányi ledobott bombához / rakétához képest a földi tüzérség 100 tonnát lő el mostanság is Irak és Afganisztán területén. Szíria dettó ugyanez.

Arról rengeteget cikkeznek, hogy milyen orosz vadászbombázók és bombázók adnak tűztámogatást a földi erőknek, olyan szintig, hogy oldalszám / időszak alapon látható, hogy melyik gép mikor tartózkodott Szírában, hány gép van éppen Hjimenenben és így tovább. Arról sokkal kevesebb info van, hogy mennyi vontatott és önjáró tüzérségi jármű "dolgozik" a frontvonalak mögött... Pedig bőven vannak.

A legutóbbi ukrán-donbasz (orosz) konfliktusban elég sokat számított.

Loszart volt donto. NATO legiereje volt donto. Ha donto lett volna akkor nem tart 8 evig. Csak Szarajevo ostroma 3.5 evig tartott.

imo Ha végig nézünk a rendszer váltás utáni KEU háborukat balkántól Ukrajnáig a nehézfegyverzet mindig döntő volt külön kiemelve a csöves/rakétás tüzérséget és a hozzá tartozó célmegjelölést.

Érdemi koncepció sztem 1991 óta nincs. Reméljük most lesz. Az egyik és első és legfontosabb lépésnek kéne lennie a semmire se jó vízej leépítése.

Az meg, hogy vegyünk ennyit annyit meg nem program, nem koncepció. (A dedikált harci helinél nekem is fennakadt a szemem.)

@Janáj
Kínai koncepció IS az, hogy ha lehet ki kell kapni a HVAkat legyen az E-3, E-2 vagy tanker.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2018.06.30. 15:39:54

Hát ez történik, ha egy beszerzés sorsa a zöld asztalnál, vagy inkább alatta dől el.

Nem, nem hasznosan. Olvasd el kérlek a 2012 utáni részről szóló részt az írásban, mert nincs kedvben 8-10 oldalt gépelni. Az nem értelmes elköltés, hogy drágán veszel olyan eszözt, amikor sokkal nagyobb szükség lenne másra.

Az idézőjelben lévő rész az idézett hozzászólás, amiről én, mint laikus nem tudom, mennyire vehető komolyan.
Tehát drága. Oké, de legalább hasznosan költenék el a forrásokat.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2018.06.30. 11:54:39

Nem világos, hogy az idézőjelben levő rész honnan van, mert a link alatt ilyen nincs. Vagy az te ötleted? Mert, ha igen, akkor eléggé vicces. Korszerű dedikált harci helikopterei csak a kőgazdag országoknak van. Azok nem mi vagyunk. Ajánlom ezen írásomat. A végén erről is van szó.

A koncepciót tényleg nem látni a fejlesztések terén. Leépítenek szép csedben - hagyták elrohadni pontosabb kifejezés - a heliket. Fajlagosan drágán elavult állapotban visszajönnek az orosz helik, erre aztán majd jönnek ezek.

Ez pontosan az a forgatókönyv, aminek semmi értelme, az urak (anyjuk picsáját, nem urak...) végezték volna a dolgukat és nem faszságokara szórnák a közpénzt, ami elvesztette közpénzjellegét...

Egy kuruc cikk egy (vegyvédelmi területen dolgozó) volt katona hozzászólása (kihagyva a politikai utalásokat) ezt a kritikát és ajánlást hozza fel a legújabb magyar honvédségi fejlesztések, jelen esetben a helikopterbeszerzés kapcsán:

"Nem látok KONCEPCIÓT, hogy mit akarnak csinálni. Mondom, mi a koncepció:
Hölgyeim és uraim, tervezzük három vegyes támogató helikopterosztály (wing) felállítását. Állományában egy-egy harci-, közepes szállító-, és könnyű szállító/kiképző helikopterszázaddal. A harci helikopterek egy része a felújított Mi-24-esek lesznek, beszerzünk két századnyi apache-ot, hozzá páncéltörő rakétát., stinger légvédelmi rakétát, megvesszük a nem irányított rakéták gyártásának licenszét, a lőszergyártás licenszét, stb. A közepes szállítók felfegyverkezhető Eurokopterek/blackhaw-kok, Mi-171-esek stb. lesznek, deszantszállítási célra, a könnyű századok futár, megfigyelő,f elderítő, könnyű támogató (géppuska, nem irányított rakéta) kiképző feladatrendszerrel fognak üzemelni, pl. MD-500-asok. Itt és itt indítjuk a helikopterpilóta-képzést, ezzel és ezzel az egyetemmel együttműködve a repülőműszaki képzést, az egy bázis Szolnokon lesz, a másikhoz ismét belakjuk Szentkirályszabadját, a harmadik, mittudomén, Pápán, stb. a cél, hogy 2020-ra beszerezzük ezt, 2022-ar azt, rendszerbe állító lövészet ekkor, NATO kötelékbe belépés ekkor, földi kiszolgálásra költünk ennyit, a program vezetője XY. dandártábornok, nekem jelent, stb.
EZ VOLNA egy program.
AMIT LÁTOK az ötletelés , meg duma. Az idő meg a pénz, az fogy. Eredmény nincs."

Ez mennyire vehető komoly kritikának vagy az ajánlat tényleg lehetne egy alternatíva?
Valóban ilyen véletlenszerűek, esetlegesek a pénzköltések, amit egyszerű szlogenekkel támogatnak?

Ket grif fogocskazott szerintem.
http://legiero.blog.hu/2018/06/28/csutortok_esti_laz_a_nyirseg_folott

A szerbek vagy kik allitolag ket ev alatt megkaptak az elso helit, igy viszont tenyleg elfogynak az orosz vasak mire ezek itt lesznek. Ha tartjak a 40 gepes tervet, akkor kell meg 20 gep. Valahol BH-ot irnak 20 darabot, de szerintem az nekunk draga.

Ez válasz lehet a kínai tervekre, hogy a tankereket apritanak, nem a vadaszokat?

Arról lehet tudni valamit, hogy az ország keleti részén miért és kik repketdek?
Tegnap előtt faterral hallottuk Nyíregyházán, tegnap este pedig Kállósemjénben hallottak ismerősök nem utasszállító gépeket repkedni.

Az US Air Force Research Lab bemutatott egy lopakodó tanker makettet a most zajló AIAA-n:




Az USAF-nál évek óta folyik egy Project IX. elnevezésű program, amely a lopakodó tankerek szükségességét és lehetőségeit vizsgálja. Tavaly a Lockheed cég prezentált egy másik maketett, ugyanerre a koncepcióra:

Egy komolyabb békefenntartó küldetéshez is ma már a nehézdandár a bevett egység, lásd harckocsik a KFOR-ban, hogy az Afganisztáni példát már ne is említsem.

Gyakorlatilag ma mindenhol azt látni, hogy ahol kisebb sereg volt, ott is fejlesztik vissza a korábban leépített csörömpöket, erősen páncélozott lövészpáncélosokat. A könnyű / közepes, első sorban mobilitásra épített haderő mellé kell a nehéz egység.

Nekünk viszont a könnyű / közepes képesség is brutálisan elavult a T-72M1, BTR-80A-ra és D-20-ra épített dandárokkal....

Közepes, Mi-8 szintű helikopter az NH-90, tehát a kérdésre válasz. Felsorolás volt, nem ajánlatt.

A CH-46 10 tonnás teherbírásával és 33-55 fő szállítóképességgel bő egy méretosztállyal a Mi-8 felett van, az már a Mi-6 / CH-53 méretkategória.

Igazából eddig simán szállító-helikopter beszerzésről volt szó. Az általános vélekedés az volt, hogy a M-8/-17 leváltására jönnek a helik.

Nemrég átesett 7+2 Mi-8/-17 helikopter nagyjavításon, de ezzel is kb. a H145M-ek megérkezéséig húzzák ki, függően persze attól, mennyire fogják használni a repórákat. Szóval most nem teljesen egyértelmű a helyzet.

Minek nekunk nehezdandar?
Azon kivul, hogy jol lehet rola posztolni....
A nehez dandar tamado ero ki ellen akarod alkalmazni?
Korszeru elharito eszkozokkel meg rohogve ki lehet olcson iktatni.
Ha mar koltunk akkor mondjuk mobolitasra koltenek.
Alapvetoen mindenki korszeru sorkatona meretu hadseregben gomdolkodik amire a budos eletnben nem leszveleg penzunk.
Sokkal olcsobban sokkal jobbat lehet csinalni.

Csapatok helikopteres légimozgékonysága, tüzérségi eszközök, netán járművek szállítása az minket annyira nem érint? Gondolom, katasztrófavédelemi feladatoknál is jobb a nagyobb kapacitás, mert egy ekkora kopternél max 3 hordágy és két kísérő.

NH90et inkább ne is emlegessük... méregdrága sz.r. Raktér méretét tekintve max. a Chinook pótolná a minyókat, csak persze az úgyse lesz.

Nincs és sztem prioritásban 1000 dolog van elötte. Össze kell rakni egy relatíve modern nehézdandárt kb 0ról. Vmenniyre modernizálni, ki kell egészíteni a meglévő könnyű dandárunk. KUB csere nem húzható sokáig.... Ez így spórolósan 3-4milliárdeur. Utána talán.

Van szó közepes kategória beszerzéséről?

Miért baj a kisebb méret? A Minyók mellett szvsz nem is kell.

Ha a Mi-17 mellé érkezik, semmi.

De mi van, ami nyugati és a Minyót tudná helyettesíteni?

A teljesség igénye nélkül: AgustaWeyland AW101, Airbus H225M, NH-90

Miért baj a kisebb méret? A Minyók mellett szvsz nem is kell. De mi van, ami nyugati és a Minyót tudná helyettesíteni?

Magyarország 20db Airbus H145M helit vásárol. (forrás)

Érdekes döntés... A H145M jó fele akkora, mint a Mi-17, kevesebb, mint fele annyi tömeget vihet (~1,8 tonna vs. 4 tonna), és nagyjából harmad annyi embert (8 vs. 26).