94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
savaz #89660 A Tornado sugarfeket hasznal fekernyo helyett. Az keni igy vissza a kormot. Mondjuk amugy is fustolos hajtomuve van. -
#89659
Hajó ellen végfázis aktív szonározás és mágneses gyújtás van tudtommal. Tehát simán mehet 50-100 méter mélyen is a torp és a végén meg szépen fentebb jön és bumm. Az már érdekesebb kérdés, hogy legextrémebb esetben tényleg kis "csónakokkal" körbe rakják a CVN-t, aminek csak CIWS-lesz, semmi más. A nagy hajóval data linken megy a kapcsolat, drón is lehet, legyen rajta elég lőszer. Szonáros hajóval már most akarják ezt úgy, hogy nem CVN mellett megy, hanem full autonóm. Ehhez képest egy 1-2 km-re levő drón CIWS hajó faék egyszerűségű és költségű. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#89658
Gyakorlatilag igen, a CIWS-eket, távirányított fedélzeti gépágyúkat képessé teheti a beérkező torpedók kilövésére.
A kérdés innentől egyfelől az, hogy mennyire mélyre kell merülni, hogy a lövedék már ne legyen veszélyes rá (tippre azért talán 20-30 méternél is mélyebbre).
Másfelől pedig az, hogy egy 35-40-45-50 csomóval haladó torpedó mennyire képes egy haladó-manőverező felszíni célpont ellen "alulról" támadást végrehajtani, vagyis "pop-up" helyett ez esetben "pop-down" manővert végrehajtani.
Azt se felejtsük el, hogy bizonyos irányítású technológiáknál (sodornyom-követés) eleve nem lehet túl mélyre merülni, mert egyszerűen akkor kikerülsz a sodoráramból...
Minden esetre én arra számítok, hogy előbb-utóbb feltűnnek az olyan CIWS rendszerek, amelyek brutális negatív cső kitéríthetőséget kapnak majd.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.16. 12:12:26 -
#89657
Tehát torpedó CIWS? Egészen addig működik ez, ameddig a trop a felszínen jön. Ma sanszosan kb. egy SW frissítés az, hogy hajóra indítva, menjen a hajó alá és a végén kezdjen emelkedni, ahol a CIWS nem éri el. -
#89656
Ha egy lőfegyverrel vízbe lőttél, akkor ugye a "közismert", hogy a lövedék rövid úton rengeteg veszít a mozgási energiájából, így a víz alatti célokra lövöldözni nem nagyon éri meg.
Eddig legalábbis így volt. A norvég NAMMO egy érdekes koncepcióval fegyverezte fel a 30x173mm-es 'Swimmer' fantázianevű páncéltörő lőszerüket: a lövedék orrának kiképzése miatt szuperkavitációs jelenség zajlik le, ahogy a lövedék "vizet ér", így a lövedék pályája nem változik és a sebessége is jóval kisebb mértékben csökken.
![]()
Oké, de ennek mi értelme? Nos, csattanós válasz erre eme videó, ahol jobb oldalon egy úszó platform alá függesztett torpedótestre tüzelnek vele:
Úgy tűnik az aktív torpedóvédelem épp most kapott egy új eszközt... -
#89655
Farewell for Tornado képek (én még mindig megrökönyödök, hogy milyen mocskosak tudnak lenni ezek a gépek):
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.16. 11:03:22 -
#89654
Fantáziarajz az orosz Projekt 20386 korvettről. Úgy tűnik lassan tényleg hasábok fognak harcolni egymással. :)
![]()
-
#89653
Közben egy kis késéssel rájöttem 
, hogy az angol nyelvű cikk egy kicsit szófukarabb, mint a spanyol amit elsőként találtam.
link
-
fonak #89652 Egy régi totalcaros cikk a fickóról. -
#89651
-
#89650
A Poszeidon esetében a probléma az, hogy a szuperkavitáció hajócsavaros megoldással nem elérhető eddigi tudomásunk szerint. Az egyetlen szuperkavitációs harceszköz, a VA-111 rakétahajtóművet használ a víz alatt a hatalmas sebesség eléréséhez. Az így néz ki:
![]()
A nyolc külső kicsi "cső" valójában rövid ideig működő gyorsító-hajtómű, míg a középső nagy a menethajtómű.
Mivel a Poszeidon nukleáris-reaktorral meghajtott, így csak hajócsavaros megoldás jöhet szóba, a rakétameghajtás nem (már csak a hatótáv miatt sem).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.14. 13:52:25 -
-Az amerikaiak fűrészelnek még valamit elvileg.
link
![]()
-Az animáción lévő 4 hajócsavaros verzió lehet csak illusztráció,
nem megerősített katonai forrás szerint és a TASS tette közzé, ennyi elég volt hogy elterjedjen.
de itt RT cikk
Poseidon in action: Russia ‘starts’ underwater trial of strategic nuclear drone
link
-
#89648
- Belarusz Optikák
Már ott gyanús, hogy optikai radarnak nevezi. :)
5 négyzetméteres cél észlelése 20km-ről? Oké, passzív és a radarhullámok elleni lopakodás nem ér semmit ez ellen, de ezzel együtt ez így nekem picit furi...
- Extended Range Cannon Artillery) или «ERCA» ~100+
(érdekesség keppen erre volt egy "orosz válasz" miszerint a Koalicia tud 80+ kilométert is kipréselni magából:)
Ebben egyébként valahol az a vicces, hogy az ERCA program melletti lobby legnagyobb ütőkártyája az volt, hogy az MSzTA-SzM2 programban az orosz 152mm-es önjáró lövegek 40km-es lőtávot kapnak. :P
- India aláírt 4db Admiral Grigorovich (projet 11356 )-ra szerződést
Ez már 2 éve húzódó ügy. Két, eredetileg az orosz flotta számára épülő, de az ukrán gázturbinák nélkül elkészülni nem tudó egységet vásárolnak meg az indiaiak (aztán a hozzájuk való gázturbinákat az ukránoktól), illetve kettőt ők gyártanak majd le licencben. A két utóbbi egység indiai felszereléseket és fegyverzetet kap majd. (Egyes források szerint a két első is, de ez elég valószínűtlen). A két már megépült egységet 2022-re, a két indiai gyártásút 2027-re akarja az Indiai flotta hadrendbe állítani.
- Állítólag az orosz Poseidon tengeralatjáró drón 200km/h-ra képes
Nem képes. Nem tudom melyik hírgyárból jött ez a pletyka, de a fél netet bejárta, hogy jajjmileszvelünkaPoszeidonegyszuperkavitációstorpedó, de nem, a korábban bemutatott videókon és CGI képeken lehetett látni, hogy teljesen hagyományos ellenforgó, házba épített hajócsavarjai vannak, tehát reálisan 40-50 csomós sebességre lehet képes. -
#89647
Asszem mai napig ez az egyetlen gépvesztés. Még 1995-ben volt. -
2018 augusztusi hír
A Pancir-ok kaptak szoftver fejlesztést a drónok észlelésére szűrésére.
link
Submarine Dive • U.S. Navy
-
#89645
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
- Abrams upgrade 1000-el :D
General Dynamics Land Systems elnyerte 174db Abrams "felhúzását" SEP v3-ra
link
A Trophy APS-re meg a Leonardo DRS írt alá szerződést
link
- Az orosz katonaság csoportosításában nem vagyok a "top"-on, de a
ВКС РФ kapott 12 rakétás S-350 "Vityaz"-t
link
![]()
- 600db BMD-2-t kap hőkamerát, automatikus célkövetést, és Kornet-et
link
- Volt egy "bartel" Oroszország és Laosz között, az oroszok kaptak 30db T-34-est amit parádékra és múzeumokba osztanak el mutogatni "cserébe" Laoszba küldtek pár felújított T-72-est.
- Belarusz Optikák
link
![]()
- A Szerb hadsereg megkapta az első 6 Lasar3-ast.
link
![]()
- Hír hazánkról
link
- Az Izraeli „Namer” és „Ethan” kapott ATGM képességet.
link
![]()
- Extended Range Cannon Artillery) или «ERCA» ~100+
link
(érdekesség keppen erre volt egy "orosz válasz" miszerint a Koalicia tud 80+ kilométert is kipréselni magából:)
![]()
- S-125 vs hajó
link
- India hírszerzés szerint, Pakisztán 62db JF-17 block3-ról tárgyal
link
- India aláírt 4db Admiral Grigorovich (projet 11356 )-ra szerződést
link
- Állítólag az orosz Poseidon tengeralatjáró drón 200km/h-ra képes
link
Dynetics Gremlins
My steel house - life in a Pizarro armoured vehicle
MISTRAL SIMBAD-RC against fast boats (FIAC)
képek
link
![]()
Kazah Köztársaságban kiegészült a Su-30SM vadászgépek száma 12-re, az állományt 36db-ra szeretnék bővíteni 2020-ig.
link
![]()
-
#89643
Az adott hadműveleti irányra tervezett USAF erőkkel is számolva.
Aviano F-16A ezred, nukleáris csapásmérő szerepben tervezve. -
#89642
Ja. Ebben a formában értelmezhetetlen az összehasonlítás. Egyik oldalon számolod a szovjet gépeket, de a másikon a USAF nem játszik...? 
-
#89641
Beleszámoltam. -
#89640
Be jó neked, fiatalságnak...
Magyar Népköztársaság (MNK).
-
#89639
Így sem tudom. Semmire nem jön ki a rövidítés, amit ismerek. -
Lacusch69 #89638 Gondolom az NSzK-ban és Olaszországban állomásozó USAF + RAF gépeket nem számoltad bele... -
#89637
ahh, de rég volt már...
...MNK
-
#89636
NMK? -
#89635
Mennyivel? -
#89634
Számomra a nagy kérdés, hogy a jövőben hova mozdulnak el. Ugyanis amennyire lehet tudni a B-2 féle csupaszárny és gyémánt alapforma RCS értéke jobb két téren is. Abszolút RCS csökkenést könnyebb elérni. Nem csak szemből, de oldalról kis lényegesen durvább. Az F-22 és F-35 esetén is -10 dBsm tájára vagy akár fölé is megy az RCS, addig egészen döbbenetes, hogy a gyémánt alapformáknál néha még oldal is targató a -20 dBsm tája. Csak, hogy ezzel ki épít értelmezhető vadászgépet és lesz-e rá igény az más kérdés.. Hol jön el az a pont, hogy tojnak a manőverező képességre vadászgépél és inkább legyen minél inkább a stealth omnidirekcionális.
Ha szabad szót kérnem, a problémát én valahol ott látom, hogy talán ma már nem létszükséglet az, hogy -20dBsm legyen egy csapásmérő gépen. Az F-117A lézervezérlésű bombákat dobott, gyakorlatilag tehát be kellett az ellenség feje fölé repülnie. Ez már az 1980-as években is komoly merészség volt, a légvédelmi zónák nagy részét ezért is Tomahawk-okkal kezelték inkább az 1990-es években, és nem F-117A-val. Szerintem.
Tehát akkor mi a kérdés? Szvsz az ember vezette harci gépnek nincs szüksége olyan volumenű lopakodásra, mint amit a B-2A például fel tud mutatni. Az olcsóbb üzemeltethetőség (kevésbél kényes festés és burkolat) fontosabb ennél. A légvédelmi rendszerek közelébe majd mennek az extrém lopakodó UCAV-ok és a lopakodó stand-off fegyverek, mint az AGM-158 JASSM-ER... -
#89633
'80-as évek végén az NMK területén állomásozó légierő "szerintem is" lazán lenyomta volna az Olasz-Osztrák-NSzK gépeket.
Mondjuk már nem lett hová leszállniuk az Olasz-NSzK Tornádók csapásai után... -
#89632
ODS adatokkal kapcsolatban "with a grain of salt" a hozzáállásom, mivel valaha majd elkészül majd egy új könyv, amiben mások az arányok. -
#89631
Az ESA radar nem döntő...? Brutálisan sokat jelent a mecha legyezésben célkövetés szerint. Ráadásul az orosz ESA radarok mechanikusan is kitéríthetőek, tehát az F pole során részben távolodni is tudnak a céltól. Hoppá, ilyet a jenki nem is tud.
A '80-as évek típusának hívni szovjet szemmel a MiG-21bisz-t több, mint meredek, mert a '80-as évek közepén tömeges volt a MiG-23ML és MLD és volt már MiG-29 9.12 sőt, 1987-től 9.13 is. Szu-27Sz 1987-től full képességű volt, ahogy a 29-es család is AAM fronton.
Az AIM-9L magas aránya csalóka. Falklandon, ahol az ellenséges gépet utánégető nélkül a hatótáv szélén repültek úgy, hogy csapásmérő bevetést toltak, esélytelen volt légiharcot kezdeményezni a szubszonikus Harrierek ellen. Infracsapda semmi az argi gépeken. Így könnyű a 84%-ot elérni.
Az ODS-t nézd meg volt, hogy 5 db (!) rakéta kellett egyetlen MiG-25-höz. Izé. És nem azért, mert sok műszaki hiba volt. A chaff és flare működött bizony, meglepően jól annak ellenére, hogy papíron egyiknek sem kellett volna már annyira. -
#89630
A lentieket vitatom.
Szerény véleményem szerint, sem a "színes hatalmas display", sem pedig az ESA radar (hány több-célra való indítás is volt az elmúlt évek valós konfliktusaiban?) nem döntő tényező.
A fegyverzet megbízhatósága viszont nagyon is az.
Ahogy Cpt. Michael “Dozer” Shower említette, a rakétákat nem véletlenül hívják "missile"-nek, nem pedig "hittie"-nek.
Az AMRAAM, és az AIM-9L óta viszont ez mintha már megváltozott volna.
Légvédelmi tüzér szemmel, a '80-as évek nyugati típusa jobban manőverezik (mint a MiG-21bisz CSR üzemben), és ami a lényeg, Sidewinder AIM-9L fölötti rakétája valós találati rátája bőven 50% fölött van (82-ben 84% valós találati arány), és ha még AMRAAM-ot is hordoz (99-ben 78% valós találati arány), akkor a cél számára szemből nincs menekvés. -
#89629
Számomra a nagy kérdés, hogy a jövőben hova mozdulnak el. Ugyanis amennyire lehet tudni a B-2 féle csupaszárny és gyémánt alapforma RCS értéke jobb két téren is. Abszolút RCS csökkenést könnyebb elérni. Nem csak szemből, de oldalról kis lényegesen durvább. Az F-22 és F-35 esetén is -10 dBsm tájára vagy akár fölé is megy az RCS, addig egészen döbbenetes, hogy a gyémánt alapformáknál néha még oldal is targató a -20 dBsm tája. Csak, hogy ezzel ki épít értelmezhető vadászgépet és lesz-e rá igény az más kérdés.. Hol jön el az a pont, hogy tojnak a manőverező képességre vadászgépél és inkább legyen minél inkább a stealth omnidirekcionális.
Azért az új orosz 4. gen vadászgépeket 80-as évek dogfight típusaival azonosnak tekinteni olyan szintű alulértékelése azoknak, hogy nekem fáj, pedig én jenki fan vagyok állítólag. Melyik '80-as évekbeli nyugati gépen volt:
- színes hatalmas display és sok?
- PESA radar? Hírből sem ismerték azt, full mecha legyezés volt a MiG-31 IOC után 10, de még 20 évvel is. Az első fázisvezérelt USA gép az F-15C volt a nem túl sikeres AN/APG-63(V)2-vel. Lásd F-15 írásom végét. A valósi ESA korszak 2005-től kedődött a jenkiknél is a Super Hornet és F-22 tömeges elterjedésével. Ok, az AESA lényegesen több a PESA-nál és multifunkciós SAR, tehát fényévekkel több, mint a MiG-31 Zaszlonyja, de bakker az után 25 évvel...
Az elképesztő lemaradás nem annyira a platform képességei, hanem az alkalmazott fegyverzet terén van, legalábbis ma. 2008/10 előtt azonban erősen '80-as évek hangulata volt az egész RuAF-nek. Hol van olyan csapásmérő skála, mint a jenkiknél az n+1 LGB, JDAM, JSOW és nagy CM-ek és az SDB és megmaradó AGM-65 mellett, ami ahhoz mérhető? Hát, kb. sehol. A '90-es évek végéig egyetlen téren volt előrébb az orosz az R-73 HOBS képessége, de kb. ennyi. Aztán az JHMCS és AIM-9X (meg IRIS-T) által jelentet változást azóta sem lépték le. Viszont nem is biztos, hogy 1:1-be indokolt lenne.
Ma az AIM-120A/B után 25 évvel kezd érdemben megjelenni az R-77-1 vagy éppen most hogyan hívják. Képalkotós IR AAM sehol, az R-74-esből, sem tudom, hogy mennyi van és hogy végül megkapta-e az Igla féle dual seekert.
A nagy kérdés, hogy egyáltalán indokolt-e a képalkotós mánia. Ezt sem írtam bele a HTÖ-ben, de bizony bennem erős kétségek vannak, hogy a Stinger-C féle pszeudó képalkotásnál, a Mistral féle más módszerhez vagy a sima FM+ dual seekerhez képest van-e értelme izmozni a képalkotással. Nem tudom, hogy indokolják-e a valódi ára, de eszméletlenül elszaladt a IR rakéták ára.
A 2000-es évek elején vagy '90-es évek végén majdnem 1:10 arány volt az AIM-120C és az AIM-9M utolsó széria között. Milliós tétel volt az ARH és kb. 100-150k egy AIM-9M és valahol 250k volt az AIM-7M. Ma meg az AIM-9X majdnem egy árban van egy AIM-120C-5/7-tel. Van ennek értelme, amikor nem igazán látni a hatékony ellenszert sem a 30 (!) éves Igla ellen sem? Mert kb. szökőévenként látok pirofór töltetet szórni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.01.13. 12:50:54 -
#89628
Végignéztem, és ugyan nem értek a légi célokhoz, mégis 2 dolog jut erről eszembe...
- a legelső csökkentett észlelhetőségű gépet még "hopeless diamond"-nak hívták a mérnökök, a mostani 3. generáció meg már a múlt század végi nyugati "dogfight"-ra optimalizált típusokhoz teljesítményét közelíti.
- az oroszok évi 50~100 gépet állítanak rendszerbe, amik nagyjából a '80-as évek nyugati "dogfight" típusaival vannak azonos szinten...
... elképesztő a lemaradásuk. -
#89627
Amit én látok a demó alapján 20+ év airshow tapasztalat és szemmértéket figyelembe véve.
Tényleg kicsit nagy a szünet az egyes elemek között, mintha ez nem felfűzött demó lenne, hanem egyes elemeket külön külön próbálnának ki.
A gép mintha 7,5G-re lenne még mindig korlátozva. A max. performance turn sebessége és előadásmódja amolyan Hornetes, nem F-16-os vagy F-15 jellegű, ami tengerszinten 440-480 KCAS táján van és akkor húznak bele 9G-t, hanem magasabb állásszöggel, de lassabban hajtják végre.
A nagy állásszögű manővereknél viszont úgy látom, hogy nagyjából szabad a vásár. Az F-16C kb. segget csókolhat ennek a gépnek ezen a téren, sehol sincs az F-35-höz képest. Amit 10:00 után előad a gép, arra még a Hornet is csak tolóerő asszimmetriával képes, de egyes elemekre még azzal sem. (Az én véleményem az, hogy harcászati haszna ennek szinte 0, más szerint meg nem.) A függőlegesből is gyorsan borít vissza a gép, ilyet F-16 nem tud.
Az ami viszont fura, hogy annak ellenére, hogy fordulóban, tranziensben és tartósan is micsoda állásszöget húz bele, a sima kis sebességű áthúzásnál szemre még a 35 fok sem volt meg, amikor elvileg többet tudna a gép ennél. A C Hornettel airshow elmennek 40 fok tájára is szemre néha.
-
Solt #89626 Fél, hogy bedobnak a csövén egy gránátot és eldugta... -
fade2black #89625 Esküvői menet, esküvői fotózás.
Van ott amúgy sok durva. Egyik hadúrról pár sor. Blahyi has said he led his troops naked except for shoes and a gun. He believed that his nakedness was a source of protection from bullets.[8] Blahyi now claims he would regularly sacrifice a victim before battle, saying, "Usually it was a small child, someone whose fresh blood would satisfy the devil."[1]
He explained to the Seattle Post-Intelligencer: "Sometimes I would enter under the water where children were playing. I would dive under the water, grab one, carry him under and break his neck. Sometimes I'd cause accidents. Sometimes I'd just slaughter them."[9] In January 2008 Blahyi confessed to taking part in human sacrifices which "included the killing of an innocent child and plucking out the heart, which was divided into pieces for us to eat."[10]
Fincsi olvasni. -
#89624
Ez mi a pék? Fedezékből kilövés? -
#89623
Köszönöm szépen (és ximix-nek is az agyalást!) a kifejtést. Akkor lesz elsőre gumi, üvegréteg és kevlárpaplan.
Amint majd megtalálom, utánanézek, leírom, hogy hol a francban is van alkalmazva:) -
#89622
De szerepel olyan is, hogy "ballistic cover", "ballistic rubber", "ballistic glass". A játék kb. 1947-2015 közötti járműveket használja, Mivel nem tudom leellenőrizni, hol szerepelnek ezek (egyáltalán), nem tudom, mire gondol, régi, vagy új technológiára? Gumikötény vagy valami más, újabb a rubber? A "ballistic cover" meg totál sötétség:)
Nos a legegyszerűbb a ballistic rubber és a ballistic glass. A ballistic rubber esetén simán gumi. Az amerikai angol előszeretettel áll neki mindenféle jelzőket aggatni az anyagokra, jelezve, hogy mire szánják. A ballistic rubber-t én egyébként lőtereken használt gumilapoknál láttam eddig inkább, ott annyi speciális van bennük, hogy általában újrahasznosított gumiból készülnek és jó vastagok. :P
A ballistic glass már trükkösebb, ugyanis a póriasan golyóálló üvegnek nevezett biztonsági, lövésálló vagy átlövésgátló üvegek lehetnek szerintem. Itt a szakmai nyelv is szana-szét van töredezve, még kereskedői/gyártói oldalon is láthatjuk golyóálló üvegnek nevezni - egyszerűen azért, mert a laikus így ismeri (lásd harckocsi -> tank esetét). Ha periszkópok védőüvegéről vagy egy sofőr előtti vastag lövésálló üvegről van szó, akkor én a 'lövésálló üveg' vagy 'átlövésgátló üveg' kifejezést használnám. Ha a páncélrétegeknél fordul elő (ott is volt ha jól rémlik ilyen megoldás), akkor simán üvegréteg.
Végül a ballistic cover. Szerintem ez az adott járműtől függő megjelölés lehet, és el tudom képzelni, hogy például a kevlár vagy hasonló anyagból készült paplanokat jelentheti. Ez esetben ez lehet például kevlár vagy kevlárpaplan. Igaz harcjárműveken ilyet még nem láttam, de szállítójárműveknél már igen:
![]()
Amennyiben a jármű nyitott fegyverállással rendelkezik, akkor a lövészt védő paneleket is nevezhetik így, amennyiben nem csak frontálisan véd (azt ugye általában ballistic shield néven szokták hívni).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.01.13. 09:00:48 -
#89621
Kukucs!
![]()
