Haditechnikai Topic

NASAMS egyik problémája, hogy mit kezd az 5gen gépekkel. Még ha tegyük fel lokátor érzékeli is vhogy indítják amraamot, annak pár kmes távba kell kerülnie ahoz, hogy érzékelje az 5gen gépet. Nagyon közel kell juttatni. Ennek a rendszernek kb imo uez a baja. A 9M96E2, hogy juttatod pár kmes távba ha nincs tűzvezetés?

Sose értettem, hogy EM-IR érzékelők nagyja mért van 8-13mikron hulámhossz közé optimaizálva.

Egen, nem véletlenül emlegetem az Sz-350 / Szu-57 párhuzamot...

Akkor el voltam tévedve. Nagyon... Ez viszont így elég durva A2D képességnek tűnik. Persze ha működik...

Álá NASAMS. Annak sincs tűzvezető lokátora, csak egy meglehetősen átlagos 3D felderítője.
Persze a NEBO-M + Sz-350 + 9M96E2 jelenleg csak egy elvi lehetőség (Sz-350 még annyira sincs rendszerben mint a Szu-57 😊, sehol sem láttam még ezt a kombinációt hivatalos anyagban reklámozni.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.11. 11:20:47

Akkor ezt most fejtse ki valaki. A NEBO nem tűzvezető, csak felderítő (?). Nagyjából tudja mi van ott s erre oda küldenek egy long range ARH rakétát. Ennyire pontosan lehet rá indítani, hogy a rakéta icipici radarja - ami gondolom pont "rossz" hullámhosszon kűzd - megtalálja a Villámot. Ha ennyire egyszerű a dolog, akkor minek küzdenek a lopakodással?

Csakhogy a 9M96 és a 9M100 "csak" 40km-es hatótávolsággal bír...

9M96E2 - 120km


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.11. 09:49:42

Mintha már agyaltunk volna azon, hogy a NEBO-M + Aktív végfázis kombó adott esetben működhet, nemdebár? Vagyis ez esetben kellene egy mondjuk legalább 80km-es hatótávolságú ARH / IR SAM rakéta. Tűzvezető radarra pedig nincs szükség. Csakhogy a 9M96 és a 9M100 "csak" 40km-es hatótávolsággal bír...

Ha még nem unjátok a matekot, akkor számoljunk egy NEBO-M-et...


Kezdjük az antenna nyereségének megbecslésével. Ez egy 7x24db függőleges Yagi dipól antennákból álló rács.
Mivel nem ismerjük az általa kibocsájtott nyaláb paramétereit, egy alap Yagi antennából indulunk ki, ami helyszögben 90°, oldalszögben 50°-os nyalábot állít elő.
Látható a képen, hogy itt az antennák függőlegesen polarizáltak, így a szögeket számításkor felcseréljük.

nyaláb átmérője helyszögben (7db antenna függőlegesen)
o1 = 50° / 7db = 7°

nyaláb átmérője oldalszögben (24db antenna vízszintesen)
o2 = 90° / 24db = 3.75°

Marketing anyagból ismert a NEBO-M távolsági felbontása (500m) amiből számolunk egy vételi érzékenységet.
PR = -96dB + 10*log(300/500m) = -98,2dBm

Számítsuk ki az antenna nyereséget, 7° x 3.75° fokos nyaláb esetére.
o1, o2 - nyalábátmérő
2xG= 20*log(29000/((o1 * o2)) = 20*log(29000/((7° * 3.75°)) = 60.9dBi

Valahol 20kW-os adókról olvastam, számoljunk azokkal egy adóteljesítményt, 7dbx24db = 168db elemre.
168db x 20kW = 3.36MW
PT = 10 * log (3'360'000'000mW) = 95.3dBm

Eddig semmi különleges, de a lényeg most következik amikor a terjedési veszteséget kiszámítjuk, mondjuk 160MHz frekvenciát feltételezve.
20 log(F) = 20 log (160MHz) = 44.1dB !!!

Ez bizony a cm-es lokátoroknál megszokott 70..80dB-es veszteség töredéke!

Lássuk a felderítési távolságot 1m² radar-keresztmetszetű cél esetén.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 95.3dBm - -98.2dBm + 60.9dBi - 103 - 44.1dB + 0 = 107.3dB
log(D) = 2.6825
D = 10^2.6825 = 480km <- ennek nagyon örülünk, mivel megegyezik a prospektus értékével.
<#taps>
Na most feltételezzük hogy az F-35-ös radar-keresztmetszete mondjuk -29dBsm.

A fenti egyenletbe behelyettesítve:
40 log(D) = 95.3dBm - -98.2dBm + 60.9dBi - 103 - 44.1dB - 29dBsm = 78.3dB
log(D) = 1.9575

D = 10^1.9575 = 90km <- ennyi lenne tehát az általunk becsült NEBO-M felderítési távolsága egy -29dB
radar-keresztmetszetű cél esetén.
<#awink>

<#worship>

Ha jobban érdekel a téma akkor ezt olvasd el, itt 650 oldalon részletesen összefoglalják az amcsi kísérletek eredményeit.
http://fissilematerials.org/library/gla77.pdf


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.09. 12:15:52

Nekem meglepő, hogy 700 méterre egy 2-15kt nuki túlélhető egy t-54/55-ben. Ennek kapcsán érdekes az is, hogy hogy változott az emberek hozzáállása a nukihoz.

Elolvastam, de igy sem ertem.

Ha elolvastad volna F1End hsz.-át... :-)

Mármint mekkora hatoero es mi a hihetetlen? Hogy túléli? Hadijatekok felallasai mindket oldalról elérhetőek. Ht összefoglaló mellékletében is van egy asszem. Egy 50kt fegyver veszteseget kb. 500 főre tettek es kb. kettucat járműre. Ezej nem stabil alapokon álló épületek es abv vedelem is van. Szetbontakozva meg a celsuruseg alacsony. A bobmaknsk is van szorsa a bm-nek meg aztan hajjaj. Akkor meg nen iszkander volt...

Nevetséges. Es ennek az országnak haderejetol rettegteg anno meg persze a híres német precizitas. Ez es az elbaszott energia politikájuk egyre rohejesebb kepet fest le az országról.

Gondolom az EMP sem segít mindennemű árnyékolás ellenére. A 700 méter hk-ra az nekem hihetetlen.

A nukleáris harci rész mennyire hatásos a légijárművekkel szemben?

A lökéshullám letépheti a célok szárnyát, a Nike a 2kt-s harci résszel direkt pár száz méterrel a cél fölé vezette ki a rakétát, és ott robbantott.
A Volhov 15kt-s harci része 1.6km, a Vega 25kt-s harci része 1.8km-en belül volt hatásosnak tekinthető, tetszőleges irányból.

Mivel a Volhov (SA-2D/E) fejlesztése során sem annak frekvenciáját, sem adóteljesítményét nem akarták tovább növelni, így a Gyesznához (SA-2C) képest kétharmaddal növelt felderítési távolságot csak új antenna hozzáadásával lehetett elérni. Ezek lettek az első tűnyalábot képző antennák a Szovjetunió tűzvezető lokátorai között.

Az elvárt 133km-es felderítési távolsághoz számítsuk ki, hogy mennyi extra dB-t kell az új antennán nyernünk...
40 log(D) = 40 log(133km) = 85dB

...mivel a Gyeszna esetén a fenti képlet eredménye 76.5dB volt, a szükséges különbség:
85dB - 76.5dB = 8.5dB

A Gyeszna antennája 7° x 1.1° nyalábot képezett...
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(7° x 1.1°)) = 20*log(3766) = 71.5dBi
... az új tűnyalábot létrehozó antennának így 71.5db + 8.5dB = 80dB-t kell teljesítenie.

Számítsuk ki a szükséges tűnyaláb átmérőjét.
80dB = 20*log(29000/o²)
4 = log(29000/o²)
10^4 = 29000/o²
o² = 29000/10000
o² = 2.9
o = 1.7°

Így kerültek fel a Volhov (SA-2D/E) keskenysugarú antennái.
<#awink>

A nukleáris harci rész mennyire hatásos a légijárművekkel szemben?
A hagyományos harci részek elsősorban repesszel pusztítanak ha jól tudom, ez nyilván nem része a nukleáris töltetek esetében a pusztító erőnek.

Harckocsikra tekintettel ami eszembe jut az az angol wikiről egy megjegyzés a T-54/55 lapon az ABV védelemmel kapcsolatban: "Trials with nuclear weapons showed that a T-54 could survive a 2–15 kt nuclear charge at a range of more than 300 metres (980 ft) from the epicentre, but the crew only had a chance of surviving at 700 metres (2,300 ft). It was decided to create an NBC (nuclear, biological, and chemical) protection system which would start working 0.3 seconds after detecting gamma radiation."

Valami ilyesmi infó van repülőgépekkel kapcsolatban is?

Egy adott méretű antenna által kisugárzott nyaláb átmérője függ az antenna méretétől, illetve a nyaláb frekvenciájától. Ugyanakkora méretű antenna nagyobb frekvenciájú jelet, szűkebb nyalábba képes kisugározni. Kézenfekvőnek tűnhet az adó frekvenciájának növelése, viszont a magasabb frekvenciájú jelnek azonban nagyobb a terjedési vesztesége így valamennyit veszítünk az antenna nyereségének növelése esetén.

Növeljük az adó frekvenciát kétharmaddal, 3GHz-ről 5GHz-re.

Dvina (SA-2A/😎 esetén a terjedési veszteség:
20 log(F) = 20 log (3000MHz) = 69.5dB

Gyeszna (SA-2C) esetén ugyanez:
20 log(F) = 20 log (5000MHz) = 74dB

Látható hogy a frekvencia kétharmaddal való növelése 4.5dB-el növeli a terjedési veszteségünket, lássuk mit nyerünk cserébe az antenna nyereségen.

A Dvina (SA-2A/😎 antennája 10° x 2° fokos legyezőnyalábot állít elő, 3GHz-en.
Dvina nyeresége (duplán számolva, mivel az adás, és a vétel is ugyanazon az antennán valósul meg):
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(10° * 2°)) = 20*log(1450) = 63.2dBi

Az ugyanekkora méretű Gyeszna (SA-2C) antennája 5GHz-en már 7° x 1.1° fokos legyezőnyalábot állít elő.
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(7° x 1.1°)) = 20*log(3766) = 71.5dBi

Összesítve a frekvencia kétharmaddal történő növelése, 71.5dBi-63.2dBi = 8.3dB antenna nyereséget eredményezett, amit a terjedési veszteség a korábban célként kitűzött 8.3dBi-4.5dB = 3.8dB-re csökkent.

A fentieket összefoglalva, a felderítési távolság egyharmaddal való növeléséhez, az adóteljesítményt és a frekvenciát is kétharmaddal kellett növelni, az antenna méretének megtartásával.

A Gyeszna (SA-2C) adatai így:
PT - adóteljesítmény; 90dBm (1000kW)
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
2G - antenna nyereség duplája (adáskor és vételkor); 71.5dBi (7° x 1.1°)
F - frekvencia függő terjedési veszteség; 74dB (3GHz)
o - cél radar-keresztmetszete; 0dB (1m²)

40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 90dBm - -92dBm + 71.5dBi - 103 - 74dB + 0 = 76.5dB
log(D) = 1.912

D = 10^1.7616 = 82km

Miután a fenti munkánkért kijáró Lenin rendet átvettük, a következő plecsniért tovább kell növelnünk a felderítési távolságot, azonban immár kétharmaddal...

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 13:27:03

Második lépésként vizsgáljuk meg a analóg vételi érzékenység növelésének lehetőségét.
Az analóg vételi érzékenységet azonos technikai színvonalon, leginkább a komplexum távolságmérési felbontásának növelésével lehetne növelni, ez azonban nagyobb harcirészt és ezáltal nagyobb tömregű rakétát igényelne.

Dvina (SA-2A/😎 esetén a ~200kg-os harci rész ~60m-es mellélövés esetén garantál találatot, ami lehet ±60m, így összesen 120m-es szükséges távolságmérési felbontással számolva:
PR = -96dB + 10*log(300/120m) = -92dBm

Érdekességként nézzük meg a Berkut (SA-1) rakétájának ~400kg-os dupla tömegű harci részével mit nyerhetnénk. A dupla tömegű harci rész, mindössze negyed akkora távolsággal növeli a garantál megsemmisítési zónát 75m-re.
PR = -96dB + 10*log(300/150m) = -93dBm

A fentiekből látható, hogy nincs sok értelme a harcirész további növelésének, hiszen azt duplázva is mindössze 1dB-t nyernénk, nem beszélve annak hatásával a rakéta össztömegének növekedésére (azonos hatótávolságot feltételezve), ami új indítóállványt, töltő járművet, stb igényelne. Ez az út nem járható.

Az adón és a vevőn kívül maradt az antenna és annak nyeresége, ahol a szükséges 6dB-ből a hiányzó további 3.8dB-t kell a továbbiakban megtalálnunk.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 13:13:50

Korábban is felmerült, hogy az egyik legegyszerűbb mód ugye a nagyobb (érzékenyebb) antenna alkalmazása, miért nem látunk mégse rendkívül nagy méretű tűzvezető radarokat?

Érzékenyebb antenna nincs.
Az antenna fizikai méretének növelésével (adott frekvencián), az általa létrehozott nyaláb átmérőjét csökkented, és ezáltal nő az antenna nyeresége.
Létezik nagy fizikai méretű antenna például a P-14 (Tall King), a Vega tűzvezetője (Square Pair), viszont itt elveszíted a mobilitást.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 12:30:43

Korábban is felmerült, hogy az egyik legegyszerűbb mód ugye a nagyobb (érzékenyebb) antenna alkalmazása, miért nem látunk mégse rendkívül nagy méretű tűzvezető radarokat?

A Dvina (SA-2A/😎 tűzvezető lokátorának felderítő képességét a fenti egyenlettel könnyen kiszámíthatjuk mondjuk 1m²-es radar-keresztmetszetű célra is.

40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 87.8dBm - -92dBm + 2* 31.6dBi - 103 - 20 log (3000MHz) + 10 log(1m²)
40 log(D) = 87.8dBm + 92dBm +63.2dBi - 103 - 69.5dB + 0dBsm = 70.5dB
40 log(D) = 70.5dB
log(D) = 1.7616

D = 10^1.7616 = 58km

Nézzük most meg az egyenlet segítségével, hogy mit tehetünk a Dvina (SA-2A/😎 lokátorunkkal, ha növelni szeretnénk a felderítési távolságát egyharmaddal, hogy a végén megkapjuk a Gyeszna (SA-2C) tűzvezető lokátorát.

PT - adóteljesítmény; 87.8dBm (600kW)
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
2G - antenna nyereség duplája (adáskor és vételkor); 63,2dBi
F - frekvencia; 3GHz = 3000MHz
o - cél radarkeresztmetszete; 1m²
D - ~60km felderítési távolság; ezt szeretnénk egyharmaddal növelni, legyen a cél mondjuk ~80km

40 log(D) = 40 log(80km) = 76.5dB

Látható hogy +6dB-t kell a Dvinához (70.5d😎 képest találnunk.

Első lépés az adóteljesítmény növelése.
Növeljük az adóteljesítményt kétharmaddal: 600kW->1000kW
PT = 10*log (1'000'000'000mW) = 90dBm

A Dvina 87.8dBm értékéhez képest 2.2dBm-et nyertünk a szükséges 6dB-ből.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 10:53:11

Érdekes cikk a német EuroFighter-problémáról, tömören arról van szó, hogy az Eurofighterek szárnyvégén lévő RWR rendszereinek hűtéséről fél éve kiderült, hogy nem üzemel egész egyszerűen. Az RWR nélküli gépeket az aktív állományból kiírták, csak kiképző / gyakorló repülést hajthatnak végre. Így viszont összesen 10 aktív EuroFighter gépe maradt a Luftwaffe-nak. A probléma ott van, hogy a tönkrement alkatrészt egész egyszerűen nem tudják pótolni, mivel az eredeti gyártót azóta felvásárolták, és nem gyártják már az adott alkatrészt...

Az U-2 cikksorozat utolsó része is kijött, ahogy látom.

Ha már matek...
... akkor fordítsuk komolyra a szót, és lássuk mennyire lehet egy adott analóg radar képességét számítással modellezni/előrejelezni.

Számoljunk egy SzA-75M Dvina tűzvezető lokátor átlagos MiG-21 felderítési távolságát.

Első lépés a hőzaj kiszámítása: kTB

Boltzmann állandó: k=1.38*10^-23 joule/K°
Üzemi hőmérséklet: T=290K° (17C°)

10 * log (kT😎 = 10 * log (1.38 * 10^-23 joule/K° * 290K° * 1MHz) = 10 * log (4*10^-15) = -144dBW = -114dBm

Itt saccolunk egyet
tipikus zaj: 5dB
tipikus jel zaj viszony: 13dB

összesen tehát a hőzaj: -114dBm + 5dB + 13dB = -96dBm ami 1MHz sávszélességre érvényes, 17C° hőmérsékleten.

A Dvina komplexum V-750V légvédelmi rakétájának 196kg-os harci része 60m-en belül garantáltan hatásos, így ebből a komplexum számára szükséges távolság mérés pontosságára 120m adódik.

Tudjuk hogy 120m-t a fény 0.4μs alatt tesz meg, így a vevő szükséges sávszélessége kiszámolható:

B = 1/0.4μs = 2.5Mhz

Ebből már lehet becsülni egy átlagos vevőérzékenységet:

PR = -96dB + 10*log(2.5) = -92dBm


A Dvina tűzvezető lokátora 10° x 2° fokos legyezőnyalábot állít elő.
Számítsuk ki az antenna nyereséget.

o1, o2 - nyalábátmérő
G= 10*log(29000/((o1 * o2)) = 10*log(29000/((10° * 2°)) = 31.6dBi

A Dvina adó csúcsteljesítménye; 600kW = 600'000'000mW

PT = 10 * log (600'000'000mW) = 87.8dBm

És akkor jöhet az általános radaregyenlet:

PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)

ahol

PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
PT - adóteljesítmény; 87.8dBm
G - antenna nyereség; 31.6dBi
D - felderítési távolság; ezt keressük
F - frekvencia; 3GHz = 3000MHz
o - MiG-21 cél radarkeresztmetszete; 2m²

Az átlagos felderítési távolságra vagyok kíváncsi, az egyenletet átrendezem:

40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 87.8dBm - -92dBm + 2* 31.6dBi - 103 - 20 log (3000MHz) + 10 log(2sqrm)
40 log(D) = 87.8dBm + 92dBm +63.2dBi - 103 - 69.5dB + 3dBsm = 73.5dB
40 log(D) = 73.5dB
log(D) = 1.8375

D = 10^1.8375 = 69km <- ez bizony reális, örülünk
<#awink>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.06. 09:46:36

Nyilván nem, ami úgy tűnik ez esetben "újdonság", az a nagyságrend, ahogy ezt használják....

A geopolitika elég központi helyet foglal el az orosz és az amcsi stratégiai gondolkodásban is, persze az ellenérveid sem alaptalanok.

Mitől nem nagyhatalom? Talán nincs atomfegyvere? Talán kevesebb energiahordozót exportált? Mitől segítené nagyhatalomba Oo-t az, ha nyakába venne egy csődtömeg országot, aminek egyik fele a pokolba kívánja Oo-t és csak elnyomókat lát benne, mert még élt is abban a rendszerben talán? A másik fele, meg talán már most is nyugatra menne, ha tudna és háta közepére kéne neki egy új Szu, hogy Moszkvában mondják meg, hogy mi legyen Kijevben. Ez a múltban valahogy nem jött be... ('30-as évek).

"Azért nem volt komolyabb katonai akció a támadásra, mert az EU és az Egyesült Államok ezt javasolta, mondván, hogy majd szankciókkal vágnak vissza, nem fegyverekkel."

Mármint ukrán részről? Azért nem volt, mert az ukrán hadsereg nagy része nem volt hadrafogható, megbízható és úgy-ahogy hadrafogható alakulat csak Galíciában volt, onnan át kellett előbb irányítani őket ezer km-rel keletre... addig a frontot az Azov meg a többi "neonáci" "gárdista" csapat (Pravij szektor fociultrái stb.) "tartották" gyakorlatilag. Vagyis pontosabban a jelenlétükkel és elérték, hogy a lakosság Kelet-Ukrajna zömében (Janukovics hátországában ugye) ne álljon nyíltan az oroszpárti oldal mellé, mert kissé beterrorizálták azokat, akiknél ilyen gyanú merült fel. Az oroszok nem számítottak erre, sem arra, hogy a nyugat-ukrajnai alakulatokat viszonylag hamar át tudták dobni keletre. A krímben meg gyakorlatilag esélye sem volt az ukrán katonáknak ellenállni, sokszor fegyvertelenül álltak az oroszokkal szemben, akik baseballütőkkel és ólmosbotokkal ütötték őket, ha megpróbáltak ellenkezni (ezt is említi a videóban).
Az meg eleve kizárt volt, hogy a nyugat avatkozzon be fegyveresen, Putyin egyértelműen jelezte, hogy atomháború lenne abból. Ha blöffölt is, nem érte meg megkockáztatni lehívni, mikor az USA gyakorlatilag elérte a célját, a lényegen a Krím annektálása és a donbászi konfliktus nem változtat sokat. Ahogy Zbigniew Brzezinski mondta, Ukrajna nélkül Oroszország nem nagyhatalom, a cél pedig ez volt, az ukrán-orosz viszony nem fog ezek után pár évtizedig normalizálódni, Oroszország európai befolyásszerzési próbálkozásai is ezzel igencsak be lettek határolva lehetőségek terén, egy közös gazdasági érdekeken alapuló német-orosz-kínai tengely kialakulásától sem kell tartania tovább Washingtonnak.

Civil GPS-t elég egyszerű zavarni, ugyanis nem zavarvédelemre, hanem olcsóságra/kis fogyasztásra tervezték.

És akkor egy kis matek...

Sajnos nem találtam forrást a GPS műholdak adó teljesítményére, így itt az alábbi feltételezéssel élek:
adóteljesítmény PT=25W = +14dBW
antenna nyereség G=13dBi
műhold távolsága d= 21'000km
frekvencia f=1500MHz

Egy civil onmi-direkcionális vevőn a teljesítmény így;

P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 14 + 13 - 32 - 20 log (21000) - 20 log (1500) = 14 + 13 - 32 - 86 - 63 = -154dBW

Számoljunk akkor egy Orosz GPS zavaróval (Pole-21E):

adóteljesítmény PT=1kW = +30dBW
antenna nyereség 125°x25° -os nyaláb esetén G=10dBi
zavarás távolsága d=25km
frekvencia f=1500MHz

P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 30 + 10 - 32 - 20 log (25) - 20 log (1500) = 30 + 10 - 32 - 28 - 63 = -83dBW

Ez így 71dB J/S (zaj/jel) arány.

Ezek után már csak az itt található katonai GPS vevők J/S (zaj/jel) tényezőit érdemes megnézni:

A legdurvább szerintem a NavFire nevű egység, ami 25'000g túlterhelést visel el (kilövést), és még így is 85dB a J/S képessége.
A SABR vevő 120dB feletti a J/S képessége.

T-72-es tornyára lőttek lőttek repesz-rombolóval...
... 82. oldal.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.05. 20:36:42

Természetesen vannak olyan tüzérségi feladatok, amelyek során közvetlen irányzással kell leküzdeni a célt, pl. rés lövés, de ahhoz, hogy ezek a lövegek páncélosok ellen is tudjanak küzdeni, ahhoz eleve kell rendelkezniük arra alkalmas lőszerekkel. Nem tudom, hogy a nyugati lövegekhez rendszeresítettek- e ilyeneket, illetve felkészítették-e a kezelőket mozgó célok, közvetlen irányzással való leküzdésére.

TG

Tegnap néztem videót cseh DANA használatáról Afganisztánban. Ott is közvetlen ir.-al lőtték csóri afgánokat.

Mikor megkérdeztem egy harckocsizót, hogy mit művelne egy T-72-el egy repesz romboló, akkor azt mondta, hogy jó eséllyel kopaszra nyírja, láncot viszi, javítható lesz, de a bent ülőknek reszeltek, mert nincs repesz fogó háló (?).
Volt kép régen a magyar lőtesztekről, ott nem vertek telibe D-20 repeszr.-val egy 72-est? Nem találom.

Azon azért senki nem lepődött meg, hogy az oroszok az elit egységeikkel hülyére verik a kisebb, legatyásodott, motiválatlan, 40 évig megszállt, ezért helyileg, kiképzésben és technikában ismert ukránokat. Attól kell megrémülnie az Armynak, hogy ha felderít az 50 ezres drón, akkor a 60 éves graddal lőnek? Az oroszok gondolom okosan rágyúrtak az EW vonalra, mert légierőben nem versenyezhetnek a nyugattal, meg soha nem is ment. Vagy azon kell meglepődni, hogy ha összeugrana Orosz o. meg a "nyugat" akkor az nem lenne olyan séta repülés mint a Jugók?
Örökké megy a fikázás, hogy az amik mennyi pénzt égetnek el bénázással. Ennek ellenére Orosz o. meg a civil drónjaikkal megváltják a világot. Az orosz kirakat baka most, vagy most sem éri el a 20-30 évvel ezelőtti amcsi szintet.

"A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?"

A hidegháborús szovjet doktrína szerint, minden tábori tüzéreszköznek alkalmasnak kellett lennie közvetlen irányzással ellenséges páncélosok leküzdésére. Nem véletlen, hogy pl a D-20-as-hoz rendszeresítettek kumulatív gránátot, akárcsak a 2Sz1-eshez is. A D-20-aasal rendszeres gyakorolták is, illetve emlékeim szerint valamelyik próbalövészeten is lőttek D-20-sal célharckocsira a Bakonyban elemzési céllal. Természetesen az is benne van a kalapban, amit Cifu mondott, hogy hiány mutatkozhatott a bevethető harckocsikból.

TG

"-A Hibrid hadviselés lényege, hogy először beépített "sejtek" felmérik a veszélyforrásokat (célpontokat), előkészítik a későbbi mozdulatok számára a terepet illetve hangulatkeltést hajtanak végre. A második lépcsőben zavargásokat szítanak, ami akár fegyveres összecsapásokig (lázadásig) is eljuthat. Ekkor következik a katonai beavatkozás, amiből vagy békekötés, vagy nukleáris elrettentés lesz (függően a katonai beavatkozás sikerességétől). "

Csak halkan kérdezem meg, ezt csak az oroszok alkalmazzák napjainkban? Líbia, Szíria, Egyiptom (saját hadsereg)?

TG

Megnézted a videot? Mert alapvetően nem velem vitatkozol...

Én elhiszem hude jó cuccaik vannak és ha vmi történik hirtelen megjelenik az Army hiperszuper EWs felszerelésekkel, komoly manpad/shorad járművekkel, eszközökkel a semmiből... de ebből nem lehet kiindulni nem mellesleg akkor uez igaz Oroszokra/Kínára/...is?

A duplat meg nem én írtam. Amúgy ja mérnök lennék vagymi.

1991 ODS és 1999 AF alatt sem volt igaz, amit írsz. MANPAD képesség felett voltak messze és léptek.

Szerk: Rossz hsz-reválaszoltam.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 18:54:25

Gondolom mernok vagy mert nagyon ugy gondolkodsz. A haborut emberek vivjak eszkozokkel es nem eszkozok eszkozok ellen.
Mar feltunt az elozo kezifegyveres hozzaszolasban is hogy fiktiv keplekeny fogalmakat mint a dupla es stophatas abszolut ertekben kezelsz tehat dupla akkor feldől, nagyobb kaluber nagyobb stophatas stb.
De ez nem igy van valosagban, sem a kezifegyverek teren sem masban. Az amerikaiak 10szer tobb penzzel gazdalkodnak es nagyjabol 20-30 ev technologia elonnyel rendelkeznek es attol meg hogy tele van net nyilvanos infokkal az igazan lenyegesekrol melyen kussolnak. Iszonyat jo cuccaik vannak mar baka szinten is lehet tippelni milyen lehet H-T szinten.
.

A nyugati harci dokrina a tamadason az agressziv erofolenyen es sunyizason alapszik.
Tehat nem reagalnak hanem nyitnak.
Tehat azzal inditananak hogy olyat utnek ami faj.

Mért az Orosz hybrid, next gen nem? Megnézted a videot?

Ketto egy lepedt nem tesznek amig manpadnal komolyabb kepesseg van.

Hát ha így van akkor el is bukta US a 2.vh óta létező legnagyobb stratégiai/taktikai előnyét.

A tuzerseg messze a leg logisztika igenyesebb haderonem.

A tüzérség egy filléres dolog és logisztikai álom egy légierőhöz képest. Kezdjük talán a személyzet, kiszolgáló személyzet kiképzésénél. Brutális a difi. Aztán üzemeltetés. Hány repült órára hány óra szervíz jutl? És akkor nézzük meg a költség oldalt is.

Kedvencem továbbra is, hogy csak Harrissal tudnak kommunikálni de csak akkor ha maxra csavarják, akkor viszont jön a a sortűz.

Ha lenne is dron elharito kepesseg, honnan a pixisbol mondod meg, hogy melyik a sajat? Foleg a kinaiak jarnak elen a nyugati formak koppintasaban. Egy ilyen olcso eldobhato cuccra nem valoszinu, hogy felrakjak a legkifinomultabb IFF rendszereket.

Eut dolgot nem jatszak. A nyugati harci dokrina a tamadason az agressziv erofolenyen es sunyizason alapszik.
Tehat nem reagalnak hanem nyitnak.
Tehat azzal inditananak hogy olyat utnek ami faj.
Ketto egy lepedt nem tesznek amig manpadnal komolyabb kepesseg van.

harom
A tuzerseg messze a leg logisztika igenyesebb haderonem. Fujhatod a tuzerseget ha granat meg az uzemabyag nem jut ki a harcterre, mert nincs egy hid epen az orosz folyokon.
A ruszki EWt meg vilagosan mutatja Sziria a nyugatiak azt csinalnak amit akarnak. Az izraeliek Iran tourjarol nem is beszelve.
Eros gyanum, matek eseten Ivan boszen tekergetne a TBK mert mas nem igen menne naluk. Egy csori orszag a dollar meg nagy ur. Tok mindegy hogy m8lyen hatekony az orosz elharitas 100 000 dollarert meg egy nyugati utlevelert barmit megkaphatnak.

Itt a Kub-M3 féle indítás utáni célmegvilágítást vázolod fel Buk-nál?

Igen, lokálisan. De pont erről beszélek. Egy szétesett pénztelen 30 éve szovjet cuccokkal hadakozó Ukrajna ellen könnyű powerkodni. USAF és Army szintű ellenfél ellen már kevésbé.

Videó link hiányzik. Vagy az "ezt" = Cifu linkje?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 16:22:18

20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van.+ 3 méter vasbetonon átmegy az SDB.

Lehet napestig dobálni őket, ha nem müködik a fuse. 😊 Eközben az integrált légvédelmi rendszer nagyon problémás. LR radar ad kb poziciót, irányt. Buk tudja jösz csak akkor kapcsol radart amikor már fixen befog. Azonnal lő. repidő mennyi a rajta lévő rakétának? Már tovább is ált.

Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...

Orosz UAV felderít vmit. Két független helyzetű Orosz tüzérség lő és azonnal mozog. Ukránok is rendelkeztek Counter Fire radarral visszalőnek. Amint visszalöttek Orosz CVounter Fire radar adja a poziciót Orosz tüzérségnek akik lőnek. Persze ez megy odavissza, de alapjában az győz ahol több és ha lehet mobilisabb tüzérség van. És ebben Oroszok min US szinten játszanak. Lokálisan egy KEUt nézve megelképesztő a fölény.

más:
UAV döntő. Nehezen felderíthető és ha igen értékben szörnyű csere pl buk rakétát indítani rá.
Minden új Orosz eszközön, T-14, T-25, Bumerang lesz UAVnak hely.

Orosz EW 20*20kmes körzetben kvázi ki tudta kapcsolni a kommunikáció minden formáját. harris maxra állítva tudott esetleg kommunikálni. MAXra állítva Oroszok képesek bemérni a helyzetét és már megy is grad, smertch, 2S1, d-30, msta

US/NATO kezdi felismerni a lemaradását de eddig nincsenek kézzelfogható eredmények. Se EW, se légvédelmi vonalon.

USA 18milliárd $, leírni is sok költött az FCSre aminek központ eleme lett volna egy desszantolható light tank. 0db van rendszerben. Sprut-SD fejlesztése zizikbe mérhető, rendszerben van, papír de deszantolható és ott van rajta a 125mmes ágyú.

Ezt a videot tessék megnézni elejétől végéig. Kétszer. Elképesztően hasznos.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2018.07.05. 16:19:41

20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van

Jogos, elszámoltam magam (mondjuk én 30km-el számoltam, de ott is 3 perc alatt megvan 200m/s esetén).

Az SDB esetén a fedezékbe húzódást nem értem. Két irányú adatkapcsolat és módosítod a becsapódási pontot. 3 méter vasbetonon átmegy az SDB. Sok szerencsét a fedezék kereséshez.

Behúzódik egy magasabb épület mögé, és nem lát rá az SDB. 2 perc alatt is elég távol kerülhet a harckocsi ahhoz, hogy GPS koordináták alapján ne találd el. Ezért kellett az aktív rávezetés az SDB II-höz. Csakhogy ahhoz meg rálátás kell a célpontra...

A HE-FRAG esetén akkor viszont arról van szó, hogy akár egy ezeréves T-72 is harcképtelenné tesz akár egy M1A2 SEP-et is HE-FRAG gránáttal csak kilőni nem tudja?

Függően attól, hogy hol találja el. De igen, előfordulhat ilyen eset is, noha ahhoz szerencsétlen találat kell, hogy kiiktassa a parancsnok periszkópját és az irányzó optikájának "Kutyaházát" is.

A Gvozgyikás példa első sorban arról szólt, hogy telibe küldi HE-FRAG-al, ami leszedi a célpont harckocsiról az ERA-t, utána pedig egy Maljutka is simán átütheti már a páncélzatot.

Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...

A veszély még ettől veszély marad. Ha az ellenfél előbb deríti fel a harcjárműveidet, és indít rá GRAD-okat, aztán a tüzérsége húzza a belét is egyből, akkor esélyes, hogy a válaszcsapás már csak a hült helyüket találja. Ezért fontos a drón-elhárítás...

20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van. Ha 900 km/h táján oldják 8 km magasan, akkor a sima bomba loftolva elszáll 20 km-re szárnyak nélkül. Valójában alig van időbeli eltérés aközött, hogy low level közel menne a gép és olda kis magasságon vagy magasban SDB oldalás van. A bomba folyamatos süllyedés mellett enyhén lassul, de ez bizonyos sebessége alá nem. 200 m/s átlagsebességel is 2 perc alatt lazán ott van.

Az SDB esetén a fedezékbe húzódást nem értem. Két irányú adatkapcsolat és módosítod a becsapódási pontot. 3 méter vasbetonon átmegy az SDB. Sok szerencsét a fedezék kereséshez.





A HE-FRAG esetén akkor viszont arról van szó, hogy akár egy ezeréves T-72 is harcképtelenné tesz akár egy M1A2 SEP-et is HE-FRAG gránáttal csak kilőni nem tudja?

A Grad-os példa pont az, aimre gondoltam Ukrajna ellen powerkodni könnyű. Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...