94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#89948
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#89947
Ez kb. az, mint amikor rádfogják a fegyvert és felhúzzák a zárat és innen már csak az elsütőbillentyű meghúzása kell, hogy rád lőjenek.
Ha azt akarod mondani, hogy ácsi, menj messzebbre, azt békésebb megoldásokkal is meg lehet oldani, például rádión felvenni a kapcsolatot a repülőgéppel... -
#89946
Robert Ballardot, illetve egész csapatát pedig azért fizette a US NAVY, hogy ezt az álcát fenntartsa? :) -
#89945
-
JanáJ #89944 Miért, ez már agresszivitás? Szerintem ez egy ilyen eddig és ne tovább jelzés. -
JanáJ #89943 Arra céloztam, hogy a vezeték nélküli kommunikáció vagy a videotelefon egy régi vágya volt az embereknek, csak kellett idő a megvalósításhoz. Ebben nem látom a jövőbe látást. Viszont vannak olyan ötletek közte, ami abszurd. Ezért szerintem ez a tyúk meg a vakság esete a szemmel. #noofenszpísz -
JanáJ #89942 Egy vita kapcsán a magyar Wiki Titanic szócikke alatt találtam ezt. Erről van valakinek infója, hogy valós-e?
"Az atom-tengeralattjárók megjelenésével a nagyméretű hajóroncsok helye katonai titkot képezett, mert a nagy tömegű vas vagy acél mágneses zavarokat okoz, a pörgettyűs iránytű pedig egy idő után elállítódik. Ezért a roncsok pontos helye fontos a tengeralattjárók vízalatti navigációjához. Feltehetőleg a roncs helyét már korábban is ismerték az atom-tengeralattjáróval rendelkező haditengerészetek, így valószínű, hogy a műszerek fejlődése miatt 1985 után már nem volt érdemes titkolni." -
#89940
Egy kis érdekesség, számomra új volt, hogy az NSM képes szárazföldi célokat is támadni:
A másik, hogy egy Holland oldal értekezik az NSM-ről, ahol két érdekes dolgot írnak le:
Egyfelől a Kongsberg azért döntött az infravörös képalkotórendszer mellett, mivel véleményük szerint a radarral való célfelderítés, célazonosítás és célkövetés terén olyan fejlett ellentevékenység zajlik manapság, ami miatt egy radarirányítású rakéta 100%-ban "rádióködben" kénytelen tevékenykedni. Az infravörös célzórendszer valóban kihívásokkal küzdhet például nagyon erős esőben vagy havazáskor, ám ez még mindig egy százalék, vagy az alatti esély. (Megj.: az infravörös képalkotást zavaró megoldásokat mondjuk nem említi...).
Másfelől pedig az NSM-eket "üres" célazonosító könyvtárral szállítják le a külföldi megrendelőknek, azok feltöltése a vásárló dolga. Ehhez a technikai segítséget meg tudja adni a cég, de operatívan nem vesz részt benne... -
#89939
![]()
![]()
-
#89938
Ez is egy nézőpont. :)
-
#89937
Számomra újdonság: a Kilo (Projekt 877 ill. 636) tengóknál említve van több helyen két kis sebességű "csendes" elektromotor, eddig azt hittem, hogy ezek feltehetően normál esetben behúzva vannak a testbe, és csak szükség esetén bocsátják ki őket. Nos, most találtam két képet, ami némileg felülírja ezt. Ezek szerint valójában 4 elektromotorról van szó a tengó esetében. A fő hajócsavarhoz két elektromotor van, egy "normál" teljesítmény és egy "csendes" elektromotor, amelyek akár egyszerre is képesek működni, de nagyjából 6-8 csomóig csak a "csendes" működik. Az érdekesebb az, hogy itt lehet látni két, a hajótestben elhelyezett kis méretű hajócsavart, amelyek egy bújtatott csővezetékben ülnek, amelynek a test végén van a beömlő és a kiömlő nyílása is, vagyis egyfajta vízsugár-hajtóműről van szó. Ez a meghajtás 3-4 csomós sebességet tesz lehetővé a Kilo-osztály számára.
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.12. 17:15:34 -
#89936
Nemtudom hol itt a probléma.
Többször is rárepültek a hadihajóra.
Amíg ők gyakorolták a rárepülést / felderítést, addig a hadihajó gyakorolta a tűzvezetést.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.12. 17:09:26 -
#89935
Érdekes történet, a Japán haditengerészet egy P-1 repülőgépe 2018 december 20-án nemzetközi vizeken azonosította, és repült viszonylag közel (de biztonságos távolságra) a Dél-Koreai haditengerészet Kvanggetho a Nagy elnevezésű rombolójához (DDH-971), majd a repülőgép személyzetének jelentése szerint a tűzvezető radarral befogták a repülőgépet. A repülőgép ezután a 121,5Mhz-es nemzetközi hajózási kommunikációs frekvencián többször próbálta elérni a rombolót, de az nem reagált a rádióhívásra.
![]()
Innentől válik a dolog kissé érdekessé, ugyanis többen többféleképpen próbálták a dolgot kommunikálni. Először a japán politikai vezetés tette nyilvánossá a lenti videófelvételt, ami az esetet a fentiek szerint festi le. A Dél-Koreai reakció szerint a P-1 tévesen a hajó AN/SPS-49(V) keresőradarját azonosította tűzvezető radarnak, a dél-koreai médiában pedig a videót kritizálták, lévén nincs rajta bizonyíték, hogy a koreai hajó valóban a tűzvezető radarját használta volna, csak a személyzet beszél róla. A dolgon még egy csavar volt, mely szerint a Japán haditengerészet tisztjei eredetileg szerették volna ezt nem nyilvánosan, hanem "egymás között" elintézni a Dél-Koreai haditengerészettel, katonai-diplomáciai úton. Csakhogy a japán védelmi minisztériumból az esetről szóló hír a felsőbb körökbe is eljutott, akik állítólag "túlreagálták" az eseményeket.
A jelek szerint igaz, hogy Dél-Korea és Japán nem ellenségek, és az Amerikai érdekszféra tagjai Kínával szemben, ám az is biztos, hogy nem éppen jóbarátok... -
#89934
![]()
With sound. -
#89933
Nincs egyértelmű válasz. Hivatalosan nem említettek semmit az AIP kapcsán.
Az eszméletlen magas ár és a távoli hadrendbe állítás miatt bennem az is felmerült, hogy a franciák esetleg átadják a nukleáris meghajtást is, tehát valójában teljes értékű Barracuda exportról lenne szó. Nem lenne rendkívüli, a brazilokkal is megegyeztek erről a franciák, az AIP Scorpéne-osztály mellett segítenek a braziloknak a "saját" SSN osztályukat megépíteni, miután kb. 40 éve a brazil atomtengeralattjáró program helyben topizik.
![]()
Ha AIP lesz, akkor a Naval Group-nak egy válasza van erre jelenleg, a MESMA. Ez gyakorlatilag nem más, mint a Rubis-osztály gőzturbina-generátor rendszere, amelyhez a fedélzeten tárolt etanol és oxigén elégetéséből nyernek túlnyomásos gőzt, és az égésterméket aztán a hajótesten kívülre nyomják. Így a rendszer elég hangos lehet, de többet nem nagyon találtam róla. Az indiaiak inkább saját üzemanyag-cellás rendszert akarnak (ami nem nagyon halad), a brazil Scopéne osztálynak viszont elvben MESMA rendszere lesz.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.11. 17:46:31 -
#89932
Csakhogy tudjuk mit látunk: az elsűllyedt norvég fregattból kiemelték a fedélzetén lévő éles torpedókat, majd mivel úgy ítélték meg, hogy a két hónapos tengervízben ázás miatt aligha tekinthető a szavatosságuk érvényesnek, ezért egy közeli lagúnába egyenként felrobbantották őket. -
#89931
Ha megfigyeli az ember csomó olyan megvalósult dolog van az életben ami pl: valakinek egy gyerekkori álma vagy egy filmben látott valamit, amit aztán felnőtt fejel megpróbál megcsinálni. -
robgros #89930 Páncélos erők tekintetében a koreai hadszíntéren általában mely fél emberei nyújtottak jobb teljesítményt? -
#89929
-
#89928
Ez most AIP, vagy csak mezei dízel? -
#89927
Nem értelek, ne haragudj, ez kábé non-sequitur, én arról beszéltem, ami gyakorlatilag megvalósult vagy megvalósítható, Te arról, ami nem. Száz év távlatot "álmodozás" nélkül nem lehet befogni, ilyen léptékű fejlődés mellett pedig számomra továbbra is impresszív, hogy ha a technikai megvalósítás nem is, az elv néhány helyen jól körül lett határolva. -
#89926
A Naval Group (ex-DCNS) és Ausztrália aláírta szerződést 12db Shortfin Barracuda tengeralattjáró megvásárlásáról. A tengókat ausztráliában építik meg, a program költsége 31,4 milliárd euro (2,6 milliárd dollár per egység, ám ebben benne van a kiképzőközpont és kikötői berendezések is). A Barracuda ugye a francia haditengerészet következő nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjárója, a Shortfin Barracuda annak a hagyományos meghajtású változata. A hivatalos megnevezése Attack-osztály, és 2030 körül kerülhet hadrendbe az első példánya. A 4500 tonnás vízfelszíni vízkiszorításával ez lesz a legnagyobb aktív(, és leszámítva a II.Vh-s japán I-400 osztályú hidroplán-hordozó tengeralattjárókat a világ eddigi legnagyobb) hagyományos meghajtású tengeralattjárója.
A dolog pikantériája egyébként az, hogy a franciák 2007-ben kezdték el a nukleáris meghajtású Barracuda-osztály első példányán, a Suffren-en a munkálatokat, de a jelenlegi tervek szerint is csak 2019, vagy inkább 2020 körül kerülhet sor a vízre bocsátásra, mivel a K15 jelű reaktor kisebb méretű verziójával nagyon sok probléma adódott, eleve még a tesztreaktor is csak 2018 végén lett beüzemelve...
![]()
A Suffren építés alatt
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.11. 17:20:21 -
JanáJ #89925 Ezek nagy része álmodozás. Pl a kerekes csata hajó. Még ha meg is érné megcsinálni és üzemeltetni. Mire lőne? Hol nem süllyedne el. -
#89924
Számomra az volt az érdekes, bár talán "statisztikai alapon" annyira mégsem meglepő, hogy egész közel járt egy-kettő. A videotelefonon túlmenően, haditechnikai vonalon az autonóm torpedók gyakorlatilag pipa, repülőgép-szállító tengeralattjárók: Sen-Toku osztály, pipa, földi-légi kommunikáció bőven pipa, illetve van pár dolog, aminek technikailag semmi különösebb akadálya (pl. autonóm fegyvertornyok vagy mondjuk az adott mélységet elérve robbanó, kapaszkodó mélységi bombák), más okok miatt nem terjedtek el. -
JanáJ #89923 Ha egyi ksem esik ki, akkor a fegyverben a "hiba". -
#89922
Néha elgondolkodom, hogy vajon 30-50 év múlva a mostani különféle tervek (pl. lézerfegyverek vagy railgun) kapcsán nem hasonlóan megmosolyogtatóan fognak gondolkodni, mint mi most ezekről? :) -
#89921
Van egy-két érdekes megoldás :)
https://index.hu/techtud/2019/02/10/hugo_gernsback_electrical_experimenter_nagykepes_jovo_vizio_huszadik_szazad_elektromossag/ -
#89873
-
#89872
Budapestre látogat Mike Pompeo. A vizitnek hadiipari beszerzés ígérete adhatott lökést
Ez lehet az elavult An-26-os szállítógépek lecserélése, bár ez nem jelentős, három darabról lehet szó.
Szóba jöhet a Patriot légvédelmi rakéták vásárlása, ám ennek ellentmond, hogy eddig francia Mistral rakétákat vett az ország, igaz, a két rendszert elvileg lehet párhuzamosan is használni.
Felvetődhet forrásaink szerint a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése, amely ugyan elvileg norvég, de nagyon erős amerikai közreműködéssel gyártják.
És tárgyalhatnak a szintén elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjéről.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.09. 18:55:13 -
#89871
-
#89870
Nem akarnak maguktól kiesni a tárak. Ez mennyire lehet jellemző?
-
#89869
Jól képzett civilek, már úgyis összerakták az ideális légvédelmet...
... csak NGO-t ne alapítson ebből.
-
#89868
Ahogy Hofi mondta:
Ebből megtudhatta az állampolgár azt, ami rá tartozik. A nagy büdös semmit. -
#89867
Nagy ember na, az amcsi külügyminiszter hétfőn személyesen járul elé...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.08. 14:55:29 -
#89866
Nem akarom bántani a honvédelmi miniszterünket, de professzionális szinten űzi az "úgy mondok valamit, hogy közben nem mondok semmit" kommunikációt.
Ebből most mit tudtunk meg, amit eddig nem tudtunk?
-
#89865
Komplex légvédelmi rendszert fejleszt Magyarország
Benkő Tibor, honvédelmi miniszter a Karc FM-nek adott interjújában beszélt arról, hogy a haderő-modernizálási tervek szerint a közeljövőben új légvédelmi rendszert szerezhet be a honvédség.
A miniszter azt is mondta, hogy egy teljes rendszer beszerzését tervezik, de a vezetési eszközökre már tavaly aláírtak egy szerződést.
A tárca és a Magyar Honvédség a képességfejlesztések során nem típusokban gondolkozik, hanem egy komplex rendszert fejleszt.
A légvédelmi rendszer fejlesztése a haderőfejlesztés részét képezi.
Közölték, hogy a beszerzéssel kapcsolatos előkészítő tárgyalások folyamatban vannak.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.08. 14:20:29 -
Látod ? Nem látod ?
nalátod:)
Mozog mozog, de ügyesen korrigálja
A szél az szél, nem várják el egy ~30grammos szerkezettől , hogy a fizikát meghazudtolja.
Valami auto trim vagy stabilizátor azért van benne, mert az irányt azt tartja.
-
#89863
Egy nagyon jó angol nyelvű anyag a USS Fitzgerald romboló balesetéről. (From Arbalest @ HTKA) -
SZUsszan #89862 "váratlan" fordulat a magyar fegyvergyártásban -
ToxiMaxi #89861 A szélben repülés fontos szempont, különben nagyon időjárásfüggő lesz. Ennek az irányítása nem olyan, mint egy civil dróné, nem tudsz vele úgy repülni, hiszen gombokat nyomkodsz, éppen ezért nagy szélben a poziciód tartása is nagyobb kihívás lesz. Belső térben nincs szél de nincs GPS jel sem, tehát tájékozódni csak optikailag tudsz, mivel semmilyen más szenzor nincs rajta. Annyira véditek ezt a kis felbontást, hogy kezdem azt hinni, hogy a nagyobb felbontás hátrány. Egyébként ha megnézed a marketing videót abból az jön le, hogy full stabilan repül, pedig semmilyen mechanikus képstabilizálás nincs rajta, pár videó van csak fent, abból nekem az jön le, hogy utólagos képstabilizálás van, ezért ugrál a kép széle. Ez segít a tájékozódásban. A repülésben már nem annyira.
Nekem az a gondom vele, hogy civil drónok ennél sokkal többet tudnak. Tudom, hogy a katonai felhasználás, meg a kis méret sok dolognak a korlátja de pont ezért én ennél többet várnék el, egy drága katonai dróntól.
Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.02.08. 09:23:45
