94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fade2black #90798
Egyik a fejét félti, másik meg elhasal még kiugrás elött.... :) Az jutott eszembe róla, hogy ideálisabb lehet a CH-47 féle kialakítás ilyenre. Amúgy kiváncsi vagyok lesz e CH-53K, ahogy alakul nem feltétlen lenne hülyeség elkaszálni.
@molni: 2020tól nagyon csúnyán megszigorítják a normákat tengeri szállításoknál is. Kvázi autó minőségű dizelt kell majd tankolniuk. Szóval nem állásgos a világ józanabbik fele már belátta, hogy a környezetvédelem fontos dolog, a globális felmelegedés pedig katasztrófát fog okozni. -
JanáJ #90797 Én még ott tartok hogy át is építették a meghajtást egyes hajókban. A bunkerolaj tiltása nekem új, de ez már OFF.
A repülést sem bántják, miközben az autók szét vannak szívatva. Persze szénerőművel elektromos autózni az jó... -
#90796
Nem lassulnak, csak nem gyorsulnak egy adott tempó fölé, mert nem gazdaságos. A rosszabb minőségű tüzelőanyag használatának is bealkonyul.
Mondjuk ez mutatja azt, hogy környezetvédelem mennyire álságos dolog sokszor. Röpködnek az ilyen és olyan szigorú emisszió értékek, meg a szélerőmű és naperőmű buzulás, de azért a világkereskedelem gerince az mehet a világ egyik legmocskosabb anyagával....
Az tényleg költői lenne, hogy szénhidrogént nuki hajtású tanker szállítana. -
JanáJ #90795 Kicsit morbid lenne egy nuki meghajtású tanker. Egy olyan kilyukad és mindent visz. -) -
JanáJ #90794 Ehhez - sem - értek, de a civil hajózás szerintem nem jó példa. A konténerszállítók pl egyre inkább lassulnak és egyre rosszabb minőségű és így olcsóbb olajat használnak. Egy hadihajónál ez nem opció. A nuki háttér meg részben kell a tengók miatt. -
#90793
A civil hajózásban felmerült a nukleáris hajtás, csak annak biztonságpolitikai és gazdasági vonzatai miatt vetették le 1973 előtt fancy, de gazdaságilag életképtelen volt. NS Savannah és a Otto Hahn (ship) mellett a japán Mutsu volt nukis, de a német hajót gyorsan vissza alakították. 1986 után instant tiltakozás lett volna egy ilyen hajó a sötétzűdektől.
Ma kezd különösen érdekessé válna a helyzet, hogy a bunkerolaj használata be lesz tiltva annak iszonyatosan magas kéntartalma miatt. Eddig a világ szállítmányozása a kőolaj ipar hulladékából ment kvázi. Ezek után lehet ETO/gázolaj áron venni majd az hajtóanyagot. Na, ha tartósan magas lesz akkor a rohadt nagy hajóknál bizony kezd remegni a léc, hogy akkor miért is ne legyen nuki hajtsuk.... -
JanáJ #90792 meanwhile in russia... :-) -
JanáJ #90791 Jó vagy, hogy ezt levezetted, csak kicsit ellentmondásos az érvelésed. A rombolónál az lenne az érdekes, hogy az össz üzemeltetési költség mekkora része az gázolaj. A tanker és annak költsége jó felvetés, csak nem tudom most hogy oldják meg a keró és a kísérők itatását. Azok mellett, mellé nem feltétlenül nagy dolog a logisztika, vagy legalábbis nem 1:1ben jelentkezik. És akkor a másik oldalon nézni kell, hogy a nukit ki kellett fejleszteni, néha fel kell tölteni, le kell szerelni, el kell ásni. Nyilván ha ez a háttér már megvan, akkor olcsóbb egy új nuki egység. Persze a nuki megadja a lehetőségét, hogy ész nélkül száguldozz a világ túlfelén. Ugyan akkor volt már rá példa, hogy az olcsóbbik megoldás mégis a drágábbik lett.
Sokkal kisebben sem egyértelmű. Anno megpróbáltuk kiszámolni egy autó típusra, hogy mekkora táv után éri meg egy dízel autó. Nem igazán sikerült. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#90790
Ezzel csak az a probléma, hogy a nukleáris meghajtásnál nem számolsz a járulékos költségekkel. Ez egyfelől adott esetben a reaktor üzemanyag-újratöltése, ami persze véleményes, mert már manapság elvárt, hogy egy reaktor egy ciklust (25-30 évet) kihúzzon utántöltés nélkül. Itt csak annyi a ciki, hogy felszíni hajóknál egyre inkább bevett a 40-50 éves élettartam (lásd Tico-osztály béli kanosszajárás vagy most a Truman-show...).
A másik komoly tényező a leszerelés költsége. Most az ex-Enterprise CVN kapcsán pont azért helyben topizik a leszerelés, mert nincs elég kapacitás a szétszerelésre. Többek között ezért is döbbenetes a US NAVY azon terve, hogy a USS Harry S. Truman (CVN-75) hordozót 25 év után kivonja, megspórolva a félideji üzemanyag-utántöltés költségét, amit inkább R&D célra szeretnének eltapsikolni. Ha a Trumant kivonják, akkor alsó hangon is 2030 előtt nem fogják tudni elkezdeni szétszerelni...
Ilyen téren talán értelmesebb a kereskedelmi hajózást elővenni, ott ugyanis (khm...) nem torzítja a képet a politika. Gyakorlatilag az egyedüli működő civil nukleáris meghajtású hajók az orosz jégtörő-flottában találhatóak (és a Szermorput jégtörő-teherhajót is ide sorolom). Na itt jön képbe ismét a politika, mert az szovjetunió széthullása után csak nemrég kezdtek el újra nukleáris meghajtású jégtörőket építeni, miután Oroszország az Északi-tenger "feletti" gazdasági érdekek miatt hirtelen nagy figyelmet fordított a témára.
Tervek készültek más civil hajókra, de sose valósultak meg, részben megítélési okokból (ebben ugye először Csernobil, majd Fukusima ugye nem segített), részben viszont amiatt, mert gazdasági okokból nem életképesek.
Ahogy írod is, nagyjából 150 dolláros olajárnál kezdene életképes lenne a koncepció a 10e tonna körüli hadihajók esetében is... -
JanáJ #90789 Köszi. A kinti gépeken láttam mind a kettőt, de Pápára csak az infrással jöttek át.
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2019.05.10. 13:15:38 -
#90788
Nos.
18 csomós átlagsebesség mellett az Arleigh Burke osztályú romboló óránként kb. 1100 US gal üzemanyagot fogyaszt, ami kb. 4100 liter/óra, ami átlagos sűrűséget véve ami kb. 3,3 tonna üzemanyag óránként.
Tegyük fel, hogy egy 6 hónapos bevetésen 5 hónapot tengeren van és ennyit fogyaszt. És többet ki sem fut abban az évben.
Ez kb. 14,7 millió liter lényegében erőművi tüzelőolaj, ami lényegében gyengébb minőségű gázolaj. Sajnos nem tudom, hogy hol és mennyiért lehet ezekhez hozzájutni, de nyilvánvalóan nem csak az USA-ban veszik ottani áron. Legyen ez első közelítésben a magyar gázolaj árának 2/3-a, ami kb. 1 USD/l.
Csak egyetlen romboló egyetlen rövid bevetésének (ma már 9 hónapos turnusok is vannak) direkt üzemanyag költsége így 14,7 millió USD. Csak ugyebár ezt tanker cipeli, ami szintén üzemanyaggal megy és legénysége is. Ha 30 éves szoli alatt van 30 ilyen út, akkor az 440M USD. Csak ugyebár senki nem mondta, hogy ez átlag fogyasztás hosszútávon.
A mostani utolsó rendelés alapján egy AB FIII romboló ára úgy 800-950M USD.
Ha tévedtem az árral, akkor a 20%-os tévedés az +100M USD, ami már 530M tája.
Szóval és azt látom, hogy de, igenis faktor. Nem véletlenül akarták 150 USD/barrel árnál meglépni minimum a kísérletezést, hogy akkor ez 12-13 ezer tonnás hajó az legyen nuki. A hh alatt 8 ezer tonnás cirkáló is volt nuki hajtású.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.10. 13:07:29 -
#90787
Kicsit poszt-apokaliptikus:
![]()
https://englishrussia.com/2014/11/12/russian-submarine-standing-ashore-away-from-coast/ -
#90786
Itthon AIM-9, kint a BAP-ban elvárás a vegyes fegyverzet.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.10. 12:40:57 -
JanáJ #90785 Tudja valaki, hogy most milyen rakétával adjuk a keszit? Sidew vagy Amraam? -
JanáJ #90784 Arra a világ összes pénze sem elég. Azt próbálom kihozni - a magam szűkös képességemmel - hogy az olaj/nuki kérdésben szerintem nem döntő érv az, hogy mennyi pénzbe kerül az olaj. (Ha drága lesz, akkor majd szereznek egy olaj monarchiát. 
)
-
#90783
Nem kiképzés, de mondjuk fejlesztés az igen. -
JanáJ #90782 A hely kérdés már engem is mozgat. Mondjuk míg olajat kb bárhova rakhatsz, addig a nukit nem. -
JanáJ #90781 Értsd egy hordozó költségeinek kisebb része az "olaj" költség, mint pl egy rombolón. Persze ez egy feltételezés.
Most már könnyű nukit használniuk, mert sokadik, de az elején iszonyú pénzeket kellett beletolni a fejlesztésbe és utána majd a leszerelésbe. Szerintem itt kevésbé számít mennyibe kerül a nuki, inkább az hogy mennyi pluszt ad. Kínának viszont kérdéses, hogy megéri-e nulláról felhúzni mindent a nukihoz, amivel max akkor nyer valamit, ha ő is elkezd világcsendőrködni.
Nem emlékszem a paraméterekre, de valami 30%-ot írtak egy autónál km költségre, de még ha a kocsi árát kihagyod, akkor is valami 60% rémlik. És ez egy civil autó. A repórának is csak egy "kis" része a keró és abban sincs benne a felhasznált fegyver. Szóval biztos rengeteget költenek üzemanyagra, de ez egy kis része a büdzsének. Nem hiszem hogy marad el náluk kiképzés keró/gázolaj hiány miatt. :-) -
fade2black #90780 Tippre és erősen meglepne ha tévedek üzemanyag miatt jóval kissebb helyet igényel a nuki.
"Szerintem a hajó által elfogyasztott üzemanyag nem tétel."
Hát újfent tippre bár biztos meg lehetne nézni valahol a Navy költségvetésének min 20%át megeszi az üzemanyag... ha ez nem tétel akkor semmi.
"Egy autó km költségének is csak egy része az üzemanyag."
Kérdés mit számolsz bele, de 500.000km alatt egy autó üzemanyag költsége MOon 7l/100kmel és mai üzemanyag árral számolva 14.4millióft. -
#90779
Igen, kb. 10400 tonna.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.09. 21:15:49 -
JanáJ #90778 Azért egy 100k tonnás hordozóhoz képest a szép súly. -
#90777
m3-en számolni sokkal praktikusabb. Ez 13 ezer m3. Ez kb. egy 35x35x10 méteres térrész. -
#90776
Van egy VHS kazim az a címe "Tengeri erőd: Az úszó város (Carrier: Fortress at Sea) 1995"
a hátulján az áll 13millió liter nafta van a pocakjában csak a repcsiknek.
Megtaláltam YT-n, indul a Mozi délután 2 :)
16:50-től van a tankolás , amúgy a USS Carl Vinson (CVN–70)-ról szól a film
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.05.09. 17:04:35 -
#90775
Utoljára szerkesztette: qtab986, 2019.05.09. 16:27:32 -
#90774
Integetnek a távozó pilótának. Nagyon kedves dolog a kékektől. 
-
ToxiMaxi #90773 Felkiáltás, de asszem megoldódott. Mindenesetre köszönöm a segítséget! -
#90772
Hoppá, az egyik Trafalgar-osztályú tengón, a HMS Talent-en feltűnt egy SzOKSz-szerű érzékelő:
![]()
-
#90771
Még mindig nem értem (értjük). Ez valami felkiáltás vagy szlogen? Mivel kapcsolatos? -
JanáJ #90770 Az elején térdelő baka nem reagálja túl a dolgot. :-) Érdekes, hogy van a sisakokon álca háló. 2 dollár lehet és csodásan rejti a buksidat. Az egyik rádiós még a hátizsákjára is tett. -
#90769
Nem tudom lévén soha nem láttam gépészeti összehasonlító rajzot. -
JanáJ #90768 Javíts ki, ha tévedek, de tudtommal a nuki meghajtás jóval több helyet foglal mint a sima, igaz ahhoz még kell üzemanyag. Megpróbálom összenézni az E-t a Kittyvel. Az amik helyzete kicsit más, mert ők a világ túl felén működnek és rendelkeznek a tudással. Ugyan akkor a franciák is összerakták a CdG-t, szóval nem lehetetlen. Kérdés Kína akar-e a világ túl felén izmozni. -
SZUsszan #90767
Van itt minden! Tökéletesen működő RPG elleni lánc, "There was a firefight" filmes referencia, katona, aki elsüti a fegyverét véletlenül és ugatnak vele. Kiba hangosan sípolva tolató jármű. -
#90766
Igen, csak a hajó üzemanyagtartályai által el nem foglalt helyre lehet mást is tenni. A US Navy nem merő passzióból épít CVN-t CV helyett 50+ éve. Az Enterprise 8 db elbaszott tengó reaktoros volt, aztán kísérletileg a Kitty Hawk osztály olajtüzelésű lett. Aztán soha többet.
A nukleáris meghajtás hosszútávon annyira olcsó, hogy 2007 táján, a 150 USD olajárnál felmerült, hogy kísérletileg egy Tico vagy AB rombolót átépítenének nukleáris hajtásúra, mert 10-12k tonnánál is már megérné ez 20+ éves üzem esetén ilyen magas olajárnál. -
JanáJ #90765 Szerintem a hajó által elfogyasztott üzemanyag nem tétel. A nukikat is hetente (?) tankolni kell, mert a repülő eszközök is eszik a naftát. Egy autó km költségének is csak egy része az üzemanyag. Mondjuk azt szerintem senki nem mondja meg melyik az olcsóbb.
@Molni: Lövésem sincs hogy indítanak gépeket. Nyilván ha felküldenek 2-3 gépet, majd azok x idő múlva egyben visszajönnek, akkor nem nagy kunszt. Ellenben ha folyamatosan jönnek - mennek akkor gondolom folyamatosan nagy sebességgel kell menni, mert egy ilyen teknőnek tuti nincs eget verő gyorsulása. -
SZUsszan #90764 Visszavonuláskor az utóvéden lenni szopás, támadáskor meg az elővéden.
A 2. VH-ban a büntetőzászlóaljak hagyományosan mindig az utóvédeken és elővédeken voltak és persze mindig a legforróbb helyzetekben. -
#90763
Csak a gépek indításánál és fogadásánál. Azt leszámítva a kötelék sebessége 14-16 csomó, ha talán, mert semmi indok arra, hogy a kísérőhajók gazdaságos sebességénél gyorsabban haladjon. -
fade2black #90762 Mondjuk engm az anyagi része is érdekelne. Értem drága a nuki de nem elképesztő mennyiségű olajat enne meg egy 100.000tonas hordozó 50év alatt miközben rendszeresen 20-35csomóval rohangál... -
ToxiMaxi #90761 " Eleve mi a harcászati értelemben"
Hogy katonai értelemben véve, nem pedig sport vagy más egyéb. Sajna nincs szövegkörnyezet csak ez a mondat. -
JanáJ #90760 Igen, ezeket tudom. Kivétel a döcögős kínai tengókat. Azt nem tudom, hogy hol billen a mérleg a nuki felé. Egy hordozó szerintem relatíve sokat megy gyorsan a gépek indítása és fogadása miatt. A harmadik egységre azt olvastam, hogy nagyobbnak tippelik mint a CdG-t. Az első egység gyakorlatilag kiképző hajó és szerintem a második is kb erre jó. A harmadiknál már gondolom szeretnének "harcolni" is. Ezek szerint akkor maradnak a hagyományos meghajtásnál. -
JanáJ #90759 Valami szövegkörnyezetet adhatnál. Eleve mi a harcászati értelemben? :-)
