Matek feladatok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2414
Akkor beszéljünk a számok nyelvén, nem tételezünk fel semmit a pénzrõl, és szeretnénk megnézni, hogy milyen valószínûséggel lesz fej és milyen valószínûséggel lesz írás.
Kiindulásképpen:
-----------------
Jelölje p a fej valószínûségét, és ekkor nyilván 1-p az írásé (a priori)
Annak a valószínûsége, hogy n húzásból k darab fej lesz:
p(X=k)=(n alatt k)*p^k*(1-p)^k
vagyis binomiális eloszlást követ a fejek száma n húzásból (lásd wikipedia).
Becslés:
--------------
tegyük fel, hogy z fejet dobtunk eddig Z próbálkozásból. Kérdés, hogy vajon az a hipotézis, hogy r valószínûséggel dobunk fejet megállja-e a helyét? (h0:p=r)
A megoldáshoz visszafelé kell gondolkodni, és megnézni, hogy amennyiben a p=r feltételezésünk helyes, akkor milyen valószínûséggel dobunk z fejet Z próbálkozásból
P(X=z)=(Z alatt z)*r^z*(1-r)^z
Ha a kapott valószínûség túl alacsony, akkor elvetjük a nullhipotézist, ha megfelel nekünk akkor elfogadjuk.
A statisztikusok kicsit másképp közelítik a problémát, annyiban, hogy az elfogadási küszöböt nem a sûrûségfüggvényen értelmezik, hanem az eloszlásfüggvényen. Ebben az esetben kétoldalú próbával.
Azaz:
Ha alfa valószínûséggel engedjük meg a tévedést, akkor a
sum(k=0..N) P(X=k) = sum(k=0..N) (Z alatt k)*r^k*(1-r)^k
összefüggésre olyan N értéket keresünk amire az eredmény éppen alfa/2 lesz (kétoldalú próba, a binomiális eloszlás sûrûségfüggvénye szimmetrikus)
Ekkor azt mondjuk szakszerûen, hogy 1-alfa konfindencia szint mellett (ugyanis ennyire vagyunk biztosak a helyességben) ha z<N, vagy 2*Z*r-N<z akkor azt a hipotézist, hogy r valószínûséggel dobunk írást (a priori) a pénzen elvetjük.
----------------
Ugyan ezt kell megcsinálni a lottónál. Ha igazolni tudod egy neked megfelelõ konfidencia szinten, hogy a lottón adott számok magasabb, mások alacsonyabb valószínûséggel jönnek ki, akkor feltehetõen (alfa hibával) hamarosan gazdag leszel😊
Félreértés ne essék!, ha a lottóról eleve azt feltételezed, hogy az a priori valószínûség eloszlás egyenletes, és azt látod, hogy valamelyik számot kevesebbszer húzták mint a többit, akkor az érvényes amit eddig mondtunk: az a posteriori valószínûség semmit nem befolyásol az a priori valószínûségen!
OFF
"úristen, hát perszehogy ha feltételezem, h az érme..."
Kicsit szerényebben! Nem azért mert olyanokkal beszélsz akik zöme matematikus, illetve ezen a területen mozog, hanem mert te kérdeztél és neked szeretnénk segíteni!
ON
Kiindulásképpen:
-----------------
Jelölje p a fej valószínûségét, és ekkor nyilván 1-p az írásé (a priori)
Annak a valószínûsége, hogy n húzásból k darab fej lesz:
p(X=k)=(n alatt k)*p^k*(1-p)^k
vagyis binomiális eloszlást követ a fejek száma n húzásból (lásd wikipedia).
Becslés:
--------------
tegyük fel, hogy z fejet dobtunk eddig Z próbálkozásból. Kérdés, hogy vajon az a hipotézis, hogy r valószínûséggel dobunk fejet megállja-e a helyét? (h0:p=r)
A megoldáshoz visszafelé kell gondolkodni, és megnézni, hogy amennyiben a p=r feltételezésünk helyes, akkor milyen valószínûséggel dobunk z fejet Z próbálkozásból
P(X=z)=(Z alatt z)*r^z*(1-r)^z
Ha a kapott valószínûség túl alacsony, akkor elvetjük a nullhipotézist, ha megfelel nekünk akkor elfogadjuk.
A statisztikusok kicsit másképp közelítik a problémát, annyiban, hogy az elfogadási küszöböt nem a sûrûségfüggvényen értelmezik, hanem az eloszlásfüggvényen. Ebben az esetben kétoldalú próbával.
Azaz:
Ha alfa valószínûséggel engedjük meg a tévedést, akkor a
sum(k=0..N) P(X=k) = sum(k=0..N) (Z alatt k)*r^k*(1-r)^k
összefüggésre olyan N értéket keresünk amire az eredmény éppen alfa/2 lesz (kétoldalú próba, a binomiális eloszlás sûrûségfüggvénye szimmetrikus)
Ekkor azt mondjuk szakszerûen, hogy 1-alfa konfindencia szint mellett (ugyanis ennyire vagyunk biztosak a helyességben) ha z<N, vagy 2*Z*r-N<z akkor azt a hipotézist, hogy r valószínûséggel dobunk írást (a priori) a pénzen elvetjük.
----------------
Ugyan ezt kell megcsinálni a lottónál. Ha igazolni tudod egy neked megfelelõ konfidencia szinten, hogy a lottón adott számok magasabb, mások alacsonyabb valószínûséggel jönnek ki, akkor feltehetõen (alfa hibával) hamarosan gazdag leszel😊
Félreértés ne essék!, ha a lottóról eleve azt feltételezed, hogy az a priori valószínûség eloszlás egyenletes, és azt látod, hogy valamelyik számot kevesebbszer húzták mint a többit, akkor az érvényes amit eddig mondtunk: az a posteriori valószínûség semmit nem befolyásol az a priori valószínûségen!
OFF
"úristen, hát perszehogy ha feltételezem, h az érme..."
Kicsit szerényebben! Nem azért mert olyanokkal beszélsz akik zöme matematikus, illetve ezen a területen mozog, hanem mert te kérdeztél és neked szeretnénk segíteni!
ON
#2413
úristen, hát perszehogy ha feltételezem, h az érme 50%-kal ad fejet és 50%-kal írást, akkor feltételezhetõen a köv. dobásnál 50%-kal kapok fejet és 50%-kal írást. nem is errõl beszéltem.
hanem a valós szituációkról, amikor nem feltételez(het)ek semmit, hanem, éppen ellenkezõleg, én magam akarom megállapítani h az érme (vagy lottószámok) milyen gyakorisággal ad fejet. és a valós helyzetben tökéletes érme nincs. így van értelme megvizsgálni h melyik érték dobása valószínûbb.
hanem a valós szituációkról, amikor nem feltételez(het)ek semmit, hanem, éppen ellenkezõleg, én magam akarom megállapítani h az érme (vagy lottószámok) milyen gyakorisággal ad fejet. és a valós helyzetben tökéletes érme nincs. így van értelme megvizsgálni h melyik érték dobása valószínûbb.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2412
ó, én nem mondtam h bármikor is boztos lehetek, csak azt h egyre biztosabb. 100% biztos soha nem lehetek, de eléggé biztos biztos lehetek jó sok feldobás után. például ha 10000000-szor fejet dobok zsinórban, akkor én már mérget mernék venni h a köv dobás is az lesz.<#vigyor3>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2411
aki meg a lottószámokhoz gyárt stratégiát, annak azt javaslom, hogy ha n évre megvannak a húzások, akkor az n-1 év statisztikájából próbáljon meg az n-edik évre következtetni.
ez ingyen van.
és ha legalább 2db háromtalálatosa van, akkor irány a legközelebbi lottózó.
ez ingyen van.
és ha legalább 2db háromtalálatosa van, akkor irány a legközelebbi lottózó.
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2410
ez egy valóban érdekes kérdés, hogy hány méréstõl tekintjük a mérések számát elegendõnek.
hiszen pl egy érmefeldobás (0,5) esetén bármelyik részsorozatnak azonos a valószínûsége.
nekem valami olyasmi rémlik, hogy csináljunk mérési sorozatokat.
vagyis ne 10000szer dobjuk fel az érmét, hanem 100db 100dobásos sorozatot vizsgáljunk.
persze pont a pénzdobálósdi esetén pont ugyanúgy lõhetünk bakot, mint egy sorozatnálde az élet más területein ez a módszer jobb lehet mint az egy hosszú sorozat.
általában. mert a tranziens (pl bekapcsolási) jelenségek esetén nem. kivéve, ha pont azt akarjuk vizsgálni.
szóval érdekes téma ez...
hiszen pl egy érmefeldobás (0,5) esetén bármelyik részsorozatnak azonos a valószínûsége.
nekem valami olyasmi rémlik, hogy csináljunk mérési sorozatokat.
vagyis ne 10000szer dobjuk fel az érmét, hanem 100db 100dobásos sorozatot vizsgáljunk.
persze pont a pénzdobálósdi esetén pont ugyanúgy lõhetünk bakot, mint egy sorozatnálde az élet más területein ez a módszer jobb lehet mint az egy hosszú sorozat.
általában. mert a tranziens (pl bekapcsolási) jelenségek esetén nem. kivéve, ha pont azt akarjuk vizsgálni.
szóval érdekes téma ez...
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2409
nem akarom a vitát szítani, de amikor valaki a pénzfeldobást hozza példának és nem mond semmit az érmérõl, akkor az emberek 99%-a az érme alatt szimmetrikus érmét fog érteni, vagyis 0,5-0,5 valószínûséget.
én is ilyen érmérõl beszéltem.
de akkor megfogalmazom másképp is.
van 100db érménk (szimmetrikus, 0,5-0.5 valószínûség). 100 ember kezébe adjuk. mindenki egyszerre feldobja.
(a.) lehet e hogy mindegyik fej? igen. valószínûsége? P=(0,5)^100
(b.) lehet e hogy mindegyik írás? igen. valószínûsége? P=(0,5)^100
(c.) lehet e hogy az elsõ fej, a második írás és ugyanígy tovább felváltva? igen. valószínûsége? P=(0,5)^100
akkor most hozzunk még egy embert és állítsuk külön.
mindenki dob, de csak a 100-emberét vizsgáljuk meg. (a 101ediket letakarjuk)
a kérdés: tudunk-e a 100 eredménybõl a 101-edikére következtetni?
szerintem nem.
aki szerint igen, az mire következtet az a. b. és c. eseteknél?
és mire következtetne ha 1000+1, vagy 1000000000+1 -re cserélnénk a 100-at? és ha 10+1-re? és ha 1+1-re?
én is ilyen érmérõl beszéltem.
de akkor megfogalmazom másképp is.
van 100db érménk (szimmetrikus, 0,5-0.5 valószínûség). 100 ember kezébe adjuk. mindenki egyszerre feldobja.
(a.) lehet e hogy mindegyik fej? igen. valószínûsége? P=(0,5)^100
(b.) lehet e hogy mindegyik írás? igen. valószínûsége? P=(0,5)^100
(c.) lehet e hogy az elsõ fej, a második írás és ugyanígy tovább felváltva? igen. valószínûsége? P=(0,5)^100
akkor most hozzunk még egy embert és állítsuk külön.
mindenki dob, de csak a 100-emberét vizsgáljuk meg. (a 101ediket letakarjuk)
a kérdés: tudunk-e a 100 eredménybõl a 101-edikére következtetni?
szerintem nem.
aki szerint igen, az mire következtet az a. b. és c. eseteknél?
és mire következtetne ha 1000+1, vagy 1000000000+1 -re cserélnénk a 100-at? és ha 10+1-re? és ha 1+1-re?
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2408
<#fejvakaras> hmmm..., én ebben egyáltalán nem lennék biztos! Inkább az a kérdés, h hol húzza meg az ember azt a határt, amire már azt mondja, h cinkelt vmi...
Olyan jellegû problémának érzem ezt, h azt kell eldönteni egy eloszlásról, h az olyan eloszlás-e, ami 50-50% valószínûséget társít ehhez a két eseményhez. Ez már túlmutat az "egyszerû statisztika" témakörén és ha jól emlékszem ez a különbözõ próbák és hipotézisvizsgálatok vagy "illeszkedésvizsgálatok" témakörébe tartozik... Régebben tanultam ilyet, de már rég volt (pl.: módszer arra, hogy egy megfigyeléssorozat eredményei normális eloszlásúak-e vagy méréssorozat kiugró elemei elhagyhatóak-e a statisztikai vizsgálat során, stb... voltak ilyenek nekem, de már nagyon rég...)
Olyan jellegû problémának érzem ezt, h azt kell eldönteni egy eloszlásról, h az olyan eloszlás-e, ami 50-50% valószínûséget társít ehhez a két eseményhez. Ez már túlmutat az "egyszerû statisztika" témakörén és ha jól emlékszem ez a különbözõ próbák és hipotézisvizsgálatok vagy "illeszkedésvizsgálatok" témakörébe tartozik... Régebben tanultam ilyet, de már rég volt (pl.: módszer arra, hogy egy megfigyeléssorozat eredményei normális eloszlásúak-e vagy méréssorozat kiugró elemei elhagyhatóak-e a statisztikai vizsgálat során, stb... voltak ilyenek nekem, de már nagyon rég...)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2407
Értem. Ezt mondom.
#2406
nem feltételezek én semmit, hanem csak van egy érmém és szeretném megvizsgálni, ezért feldobom mondjuk 100x vagy 1000x és ha mindig fej jön ki akkor eléggé valószínû h cinkelt, ha pedig kb. 50-50% fej-írás akkor pedig szimmetrikus.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2405
bocsánat, de mikor írtam azt h az érme szimmetrikus? (0.5 valószínûséggel fej és 0.5 valószínûséggel írás ) éppen arról van szó, h ha az érmérõl nem tudunk semmit, akkor valószínûbb az írás 101-edszerre is. nem olvastad el figyelmesen, amit írtam, hogy ne kelljen visszanézned, itt álljon még 1x:
"ha tudjuk h az érme szimmetrikus , akkor nyilván írás a valószínûbb." ...9 fej után, 100 fej után meg aztán már nagyon
"de ha az érmérõl nem tudjuk h milyen (!!!), és ki akarjuk deríteni (ti. h milyen az érme), akkor 9 fej után azt mondjuk, .... " hogy eléggé valószínû h az érme aszimmetrikus, de 100 fej után már kurvára valószínû h aszimmetrikus. ez így józan paraszti ésszel is logikus.
"ha ez mûködne amit mondasz, akkor mindenki rágyúrna például a pókerben egy paklival, hogy ászt húzzon, és élesben is akkor azt fogja húzni. "
pontosan, csakhogy h a gyúrás során ki fog derülni, h mindegyik lap kb. ugyanolyan valószínûséggel fog jönni, és nem fog mûködni a dolog.
"ha tudjuk h az érme szimmetrikus , akkor nyilván írás a valószínûbb." ...9 fej után, 100 fej után meg aztán már nagyon
"de ha az érmérõl nem tudjuk h milyen (!!!), és ki akarjuk deríteni (ti. h milyen az érme), akkor 9 fej után azt mondjuk, .... " hogy eléggé valószínû h az érme aszimmetrikus, de 100 fej után már kurvára valószínû h aszimmetrikus. ez így józan paraszti ésszel is logikus.
"ha ez mûködne amit mondasz, akkor mindenki rágyúrna például a pókerben egy paklival, hogy ászt húzzon, és élesben is akkor azt fogja húzni. "
pontosan, csakhogy h a gyúrás során ki fog derülni, h mindegyik lap kb. ugyanolyan valószínûséggel fog jönni, és nem fog mûködni a dolog.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2404
Ha feltételezed, h cinkelt az érme, akkor lehet.
#2403
azt hiszem te is rosszul értesz.
Ahogy elnézem összekevered az a priori és az a posteriori valószínûségeket.
Értsd: ha egy szimmetrikus pénzre azt mondjuk, hogy 0.5 valószínûséggel fej és 0.5 valószínûséggel írás lesz az eredmény a feldobásakor, akkor ezt a tényt az sem változtatja meg, ha 100szor egymás után fejet dobok.
Nyilván, ha nem tudom a fej-írás valószínûségét, és a tapasztalatom alapján akarom ezt megfejteni akkor azt mondanánk például maximum likelihood módon (konfidencia intervallumokkal meg p értékekkel mint amit te is leírtál), hogy a fej sokkal valószínûbb. Ez azonban az a priori tudás értelmében nyilvánvalóan nincs így.
másképp: annak a valószínûsége, hogy 100szor egymás után fejet dobok = 0.5^100. Az eseménynek pozitív a valószínûsége, tehát bekövetkezhet (bekövetkezhet akkor is ha nulla, de most ne vacakoljunk a nullmértékûséggel). Ha bekövetkezett, akkor hiába mondom UTÓLAG, hogy ez volt a legvalószínûbb esemény, és a megfigyelésem alapján számolok tovább. Az a priori valószínûség továbbra is 0.5 a fej-írásnak.
még másképp: ha ez mûködne amit mondasz, akkor mindenki rágyúrna például a pókerben egy paklival, hogy ászt húzzon, és élesben is akkor azt fogja húzni. Erre írta kz, hogy "ezt azért te sem gondolod komolyan, ugye?"
Ahogy elnézem összekevered az a priori és az a posteriori valószínûségeket.
Értsd: ha egy szimmetrikus pénzre azt mondjuk, hogy 0.5 valószínûséggel fej és 0.5 valószínûséggel írás lesz az eredmény a feldobásakor, akkor ezt a tényt az sem változtatja meg, ha 100szor egymás után fejet dobok.
Nyilván, ha nem tudom a fej-írás valószínûségét, és a tapasztalatom alapján akarom ezt megfejteni akkor azt mondanánk például maximum likelihood módon (konfidencia intervallumokkal meg p értékekkel mint amit te is leírtál), hogy a fej sokkal valószínûbb. Ez azonban az a priori tudás értelmében nyilvánvalóan nincs így.
másképp: annak a valószínûsége, hogy 100szor egymás után fejet dobok = 0.5^100. Az eseménynek pozitív a valószínûsége, tehát bekövetkezhet (bekövetkezhet akkor is ha nulla, de most ne vacakoljunk a nullmértékûséggel). Ha bekövetkezett, akkor hiába mondom UTÓLAG, hogy ez volt a legvalószínûbb esemény, és a megfigyelésem alapján számolok tovább. Az a priori valószínûség továbbra is 0.5 a fej-írásnak.
még másképp: ha ez mûködne amit mondasz, akkor mindenki rágyúrna például a pókerben egy paklival, hogy ászt húzzon, és élesben is akkor azt fogja húzni. Erre írta kz, hogy "ezt azért te sem gondolod komolyan, ugye?"
#2402
1000 thx!
\"Szarból nem lesz kutyavár\" by BD
#2401
ez lesz belõle:
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2400
rosszul értesz, azt mondtam h minél többször dobsz egymás után ugyanazt, annál valószínûbb h mindig azt fogod dobni.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2399
Üdv! Ha valaki tudna nekem segíteni, azt nagyon megköszönném.
Az lenne a kérdésem, h mi lesz az alábbi integrál? ("a" egy konstans)
Az lenne a kérdésem, h mi lesz az alábbi integrál? ("a" egy konstans)
\"Szarból nem lesz kutyavár\" by BD
#2398
Ha jól értelek, akkor ezek szerint ha fogadnom kéne egy fej írás játékban, akkor elõtte dobálnom kell a pénzt, és bemelegíteni a fejre, hogy aztán élesben nyerjek az írással? Ez szuper!, milliókat fogok így keresni.
#2397
merthogy?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2396
ezt azért te sem gondolod komolyan, ugye?
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2395
elsõ feladat mo: legyen H az az új gráf, amelyet az eredeti élek megduplázásával kapsz, ekkor H-ban minden pont foka páros, ergó van benne Euler-féle körséta, ez az eredeti gráfban egy körsétát ad, ami neked kellett.
második feladat mo: 12 pontú gráfot vegyél fel, él legyen két pont között, ha ismerik egymást. Feltétel szerint mindenki legalább 6 embert ismer, azaz minden pont foka legalább hat. A leültetés megfelel egy Hamilton körnek a gráfban, ilyen pedig van, mert pontszám=|V(G)|=12 és minden fok>=|V(G)|/2=6, mert ez éppen Dirac egyik tétele.
második feladat mo: 12 pontú gráfot vegyél fel, él legyen két pont között, ha ismerik egymást. Feltétel szerint mindenki legalább 6 embert ismer, azaz minden pont foka legalább hat. A leültetés megfelel egy Hamilton körnek a gráfban, ilyen pedig van, mert pontszám=|V(G)|=12 és minden fok>=|V(G)|/2=6, mert ez éppen Dirac egyik tétele.
#2394
ha tudjuk h az érme szimmetrikus , akkor nyilván írás a valószínûbb.
de ha az érmérõl nem tudjuk h milyen, és ki akarjuk deríteni, akkor 9 fej után azt mondjuk, hogy annak az esélye h az érme tökéletesen szimmetrikus kisebb mint 1/3, mégpedig 67%-os megbízhatósággal. 95%-os megbízhatósággal lehet azt állítani h legfeljebb 2/3 az esélye annak h szimmetrikus. Ha legfeljebb 5%-ot akarsz annak adni, hogy az érme szimmetrikus, akkoe 10000 mérést kell elvégezned, de még így is csak 67%-ban lehetsz magadban biztos, ha 95%-os biztonsághoz 20000, 99%-oshoz 30000 mérést kell csinálnod.
de ha az érmérõl nem tudjuk h milyen, és ki akarjuk deríteni, akkor 9 fej után azt mondjuk, hogy annak az esélye h az érme tökéletesen szimmetrikus kisebb mint 1/3, mégpedig 67%-os megbízhatósággal. 95%-os megbízhatósággal lehet azt állítani h legfeljebb 2/3 az esélye annak h szimmetrikus. Ha legfeljebb 5%-ot akarsz annak adni, hogy az érme szimmetrikus, akkoe 10000 mérést kell elvégezned, de még így is csak 67%-ban lehetsz magadban biztos, ha 95%-os biztonsághoz 20000, 99%-oshoz 30000 mérést kell csinálnod.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2393
gyors kérdés hátha vágja valaki
1/(e^x+1) integrálja érdekelne hirtelen 😄 a módszert is jó lenne tudni, kössssz.
1/(e^x+1) integrálja érdekelne hirtelen 😄 a módszert is jó lenne tudni, kössssz.
#2392
Üdv! Gráfelmélettel kapcsolatos feladatokkal gyûlt meg a bajom. Gondolom nagyon egyszerûek, de valahogy nem tudok rájönni a megoldásra...
Elsõ feladat:
Mutassuk meg , hogy minden összefüggõ húrokélmentes gráfban van olyan séta, ami a gráf minden élét pontosan kétszer tartalmazza.
Második feladat:
Igazoljuk, hogy ha egy összejövetelen a 12 résztvevõ mindegyike a többiek közül legfeljebb 5 személyt nem ismer, akkor mind a 12-en leülthethetõk egy kerek asztal mögé, úgy hogy mindenkinek ismerõse legyen a két szomszédja..
Ez a két feladat lenne, még ma kéne megkapnom rájuk a választ. Köszönöm a segítséget elõre is!
Elsõ feladat:
Mutassuk meg , hogy minden összefüggõ húrokélmentes gráfban van olyan séta, ami a gráf minden élét pontosan kétszer tartalmazza.
Második feladat:
Igazoljuk, hogy ha egy összejövetelen a 12 résztvevõ mindegyike a többiek közül legfeljebb 5 személyt nem ismer, akkor mind a 12-en leülthethetõk egy kerek asztal mögé, úgy hogy mindenkinek ismerõse legyen a két szomszédja..
Ez a két feladat lenne, még ma kéne megkapnom rájuk a választ. Köszönöm a segítséget elõre is!
http://fimuniverzum.avpuniverzum.hu
#2391
a második indoklás balgánk tûnhet, de gondoljunk bele, mi van, ha az elsõ 1.000.000 feldobás mindegyike fej.
hihetetlen?
pedig pont akkora a valószínûsége, mint egy csupa írás, vagy felváltva fejj-írás-fej-írás részsorozatnak.
akkor most mit tippeljünk?
hihetetlen?
pedig pont akkora a valószínûsége, mint egy csupa írás, vagy felváltva fejj-írás-fej-írás részsorozatnak.
akkor most mit tippeljünk?
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2390
ennem két erõ munkálkodik.
igen, az egyik a "fej", másik az "írás".
nade indokoljuk.
-azért írás, mert ha végtelen sokszor dobjuk fel, akkor kb ugyanannyiszor lesz fej, mint írás. és végtelen minusz hat, az kisebb, mint végtelen.<#idiota>
-azért fej, mert mérnökként ettõl kevesebb mérésbõl is vonok le következtetést, így (ha nem is tudom miért (pl asszimetria), de) biztos vagyok benne, hogy mivel a körülmények nem változtak, újra fej következik.
igen, az egyik a "fej", másik az "írás".
nade indokoljuk.
-azért írás, mert ha végtelen sokszor dobjuk fel, akkor kb ugyanannyiszor lesz fej, mint írás. és végtelen minusz hat, az kisebb, mint végtelen.<#idiota>
-azért fej, mert mérnökként ettõl kevesebb mérésbõl is vonok le következtetést, így (ha nem is tudom miért (pl asszimetria), de) biztos vagyok benne, hogy mivel a körülmények nem változtak, újra fej következik.
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2389
azért az egy érdekes kérdés, hogy:
van egy érménk, 10-szer dobjuk fel egymás után.
az elsõ 9 alkalommal "fej" volt. mit tippelünk, mi lesz a 10edik dobás eredménye?
van egy érménk, 10-szer dobjuk fel egymás után.
az elsõ 9 alkalommal "fej" volt. mit tippelünk, mi lesz a 10edik dobás eredménye?
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2388
azért az gondolom mindenkinek világos, amit az a bizonyos Bernoulli nevû ember mondott a nagy számokkal kapcsolatban. képlettel,
szöveggel meg valami olyasmi, hogy: a relatív gyakoriság (sztochasztikusan) konvergál a valószínûséghez
szöveggel meg valami olyasmi, hogy: a relatív gyakoriság (sztochasztikusan) konvergál a valószínûséghez
Ez az aláírás helye. Ide mindenki okos dolgokat írogat.
#2387
én úgy gondolom h azoknak a számoknak van a legnagyobb esélye, amelyek a legkevesebbszer voltak eddig kihúzva.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2386
Nálam a totó,tippmix,a lottók csak játék&filozófia.
Persze, ebbõl a megfontolásból elegánsabb érdeklõdési területet is kereshetnék - de még ez is jobb a "csaklõnidenemtölteni" PC-játékoknál.
Persze, ebbõl a megfontolásból elegánsabb érdeklõdési területet is kereshetnék - de még ez is jobb a "csaklõnidenemtölteni" PC-játékoknál.
#2385
Pontosan így gondolom. + ezek a hozzárendelt értékek sorsolásonként változnak. Az alant leírt képletem idáig a legokosabb,amit összehoztam,de még így is túl nagy a szóródás..
#2384
😄 no, majd elolvasom...!
én anno úgy gondoltam, h a kézi sorsolásnál azok a számok az esélyesebbek, amiket
1.) hosszú idõ alatt régóta nem sorsoltak ki (úgy gondoltam, h minden szám sok sorsolás alatt, még ha némi ingadozással is, de azonos számban fog kisorsolódni)
2.) azok, amik hosszú idõ alatt a legtöbbet voltak kihúzva (amit azzal indokoltam, h ezeknek az 1.)-tõl független okok miatt, lennie kell valamilyen egyedi tulajdonságuknak, ami miatt a kézi sorsolásnál elõnyösebbé válnak - pl. kicsit más szín, forma, tapintás, pici sérülés, stb...)
háát, azóta sem nyertem... 😛
én anno úgy gondoltam, h a kézi sorsolásnál azok a számok az esélyesebbek, amiket
1.) hosszú idõ alatt régóta nem sorsoltak ki (úgy gondoltam, h minden szám sok sorsolás alatt, még ha némi ingadozással is, de azonos számban fog kisorsolódni)
2.) azok, amik hosszú idõ alatt a legtöbbet voltak kihúzva (amit azzal indokoltam, h ezeknek az 1.)-tõl független okok miatt, lennie kell valamilyen egyedi tulajdonságuknak, ami miatt a kézi sorsolásnál elõnyösebbé válnak - pl. kicsit más szín, forma, tapintás, pici sérülés, stb...)
háát, azóta sem nyertem... 😛
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2383
de mi a célod a képlettel? vmi olyan kéne, ami minden számhoz hozzárendel egy értéket úgy, hogy mondjuk a legkisebb (vagy a legnagyobb) értékeket kapó számok legyenek a legvalószínûbbek a köv. sorsolásnál, és azokat kéne megjelölni?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2382
Na igen.. Az ominózus képlet helyett v.mi használhatóbbat kérnék,esetleg más tényezõt is bevezetve.EXCEL-lel dolgozom,a logikai és a keresõ függvényekkel elvagyok, a statisztika résznél már több kínai( f-próba.. harmonikus közép & társai).Szükség esetén megküldhetek egy készülõdõ munkalapot, hátha onnan tisztább..
#2381
"..Ha valaki még jóindulatúlag válaszol is..."
huh, hát én válaszolnék..de nem volt kérdés =D
huh, hát én válaszolnék..de nem volt kérdés =D
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2380
Nem jól raktam a számoszlopokat.Inkább így:
11 - 6,3,1
12 - 1,1,3,2,1,5
13 - 2,4,3,1,2
14 - 1,2,8,1
11 - 6,3,1
12 - 1,1,3,2,1,5
13 - 2,4,3,1,2
14 - 1,2,8,1
#2379
Bocsi a zavarásért, én1 zsengematektudású zenész vagyok,akinek csak 4-ig kell tudni számolni(de azért megélek belõle) - szétnézve a matek-fórumok között, itt véltem megtalálni a legokosabb embereket.
Elõre mondom,ne hajtsatok már el a f'-be: -szerencsejátékról lenne szó.
Nincs ilyen irányú mentális fejlövésem,inkább tippmixelni, totózni szoktam évi 8-10 alkalommal.Itt az EXCEL -el végezhetõ lehetõségek az ,ami inkább érdekel - a magam szórakozására.
Tehát a problémám:
... 11 12 13 14 ...
6 1 2 1
3 1 4 2
1 3 3 8
2 1 1
1 2
5
A felsõ vizszintes sorban a kisorsolandó számok vannak,alattuk függõlegesen pl. (a 11 -t összesen 3x húzták) 6 sorsolás történt az elsõ kihúzásig, utánna 3 sorsolás telt el a következõig ..stb.Ha 2x egymást követõ sorsoláson húzzák ki,akkor az eltelt idõ=1. Tehát az oszlopokban szereplõ számok a kihúzások közti eltelt idõt jelentik. Van még1 amit számolok,de nem szerepel az oszlopokban: az adott szám legutolsó kihúzása óta eltelt idõ,ami mindaddig növekedik eggyel sorsolásonként,v.hányszor nem húzzák ki.Pl.: a 12-es esetében
a legutóbbi két kihúzása között 5 sorsolás telt el,de legutolsó kihúzása óta (mondjuk már 8 sorsolás is történt) és még mindig nem került elõ,a következõ sorsoláskor után ez az érték 9 lesz.Ha mégis kihúzzák,marad a 8,ami bekerül a 12-es oszlopába az 5 alá.A tizenkettest ezzel összesen 7x húzták(darabszám).
Na most ebbõl hoztam össze 4 féle számszerûsített tényezõt,ami az én meglátásom szerint fontos lehet a továbbiakban: 1.az oszlopok összegeinek átlaga; 2. szórása; 3. darabszám(ennyiszer húzták ki az adott számot); 4. az adott szám legutolsó húzása óta eltelt idõ.
Megpróbálom alkalmazni a hazánkban létezõ összes sorsolásos játékára, a legutóbbi 20 sorsolás stat. adatainak figyelembevételével.
Ezzel a 4 tényezõvel kísérletezgetek, - mindenféle mat. mûveletekkel - minden egyes kisorsolandó számra, egyenként egybegyúrva egyetlen számmá, ami remélhetõleg a legutolsó sorsolás után mindig az egyes kihúzott ill. ki nem húzott számok sajátja - következõ sorsolásig.Pl.:a 12-es alatti oszlop szórása 1,4625; darabszám 6; átlaga 2,1667, utolsó húzás óta eltelt idõ 8(ezt nem tüntettem fel a táblázatban).A legutóbb használt képlet ((db / átlag * 1 / eltelt idõ) / szórás - nem kell nagyon röhögni - AZ ÉN TALÁLMÁNYOM.
Csináltam mással is,de azok sem igen váltak be.Véleményem szerint minél gyengébben szerepel 20 sorsolás után egy kisorsolandó szám,annál kissebb értéket kell kapni eredményül.(Ez a 20-as sem biztos h. jó...)
Az lenne ezzel a förmedvénnyel célom,hogy ezeket a sok tizedesjegyû számokat egybegyûjtve statisztikailag megvizsgálnám,egyes ilyen értékekhez mennyi megtörtént találat esett. Az elõzõ képlettel -mással is- próbáltam, de nem jött olyan össze,h kis értékekhez kevés
találat társult nagyobbhoz több, ill. még csoportosulást sem találtam.
Szóval ennyi. Nem vagyok õstehetség a matekhoz - v.színû látszik a probléma vázolásán is- de legalább van 1fajta õszinte érdeklõdésem is. Ha v.ki el bírta idáig olvasni , részvétem és köszönöm.Ha valaki még jóindulatúlag válaszol is,küldök neki 1 szonátát.
tónyka
Elõre mondom,ne hajtsatok már el a f'-be: -szerencsejátékról lenne szó.
Nincs ilyen irányú mentális fejlövésem,inkább tippmixelni, totózni szoktam évi 8-10 alkalommal.Itt az EXCEL -el végezhetõ lehetõségek az ,ami inkább érdekel - a magam szórakozására.
Tehát a problémám:
... 11 12 13 14 ...
6 1 2 1
3 1 4 2
1 3 3 8
2 1 1
1 2
5
A felsõ vizszintes sorban a kisorsolandó számok vannak,alattuk függõlegesen pl. (a 11 -t összesen 3x húzták) 6 sorsolás történt az elsõ kihúzásig, utánna 3 sorsolás telt el a következõig ..stb.Ha 2x egymást követõ sorsoláson húzzák ki,akkor az eltelt idõ=1. Tehát az oszlopokban szereplõ számok a kihúzások közti eltelt idõt jelentik. Van még1 amit számolok,de nem szerepel az oszlopokban: az adott szám legutolsó kihúzása óta eltelt idõ,ami mindaddig növekedik eggyel sorsolásonként,v.hányszor nem húzzák ki.Pl.: a 12-es esetében
a legutóbbi két kihúzása között 5 sorsolás telt el,de legutolsó kihúzása óta (mondjuk már 8 sorsolás is történt) és még mindig nem került elõ,a következõ sorsoláskor után ez az érték 9 lesz.Ha mégis kihúzzák,marad a 8,ami bekerül a 12-es oszlopába az 5 alá.A tizenkettest ezzel összesen 7x húzták(darabszám).
Na most ebbõl hoztam össze 4 féle számszerûsített tényezõt,ami az én meglátásom szerint fontos lehet a továbbiakban: 1.az oszlopok összegeinek átlaga; 2. szórása; 3. darabszám(ennyiszer húzták ki az adott számot); 4. az adott szám legutolsó húzása óta eltelt idõ.
Megpróbálom alkalmazni a hazánkban létezõ összes sorsolásos játékára, a legutóbbi 20 sorsolás stat. adatainak figyelembevételével.
Ezzel a 4 tényezõvel kísérletezgetek, - mindenféle mat. mûveletekkel - minden egyes kisorsolandó számra, egyenként egybegyúrva egyetlen számmá, ami remélhetõleg a legutolsó sorsolás után mindig az egyes kihúzott ill. ki nem húzott számok sajátja - következõ sorsolásig.Pl.:a 12-es alatti oszlop szórása 1,4625; darabszám 6; átlaga 2,1667, utolsó húzás óta eltelt idõ 8(ezt nem tüntettem fel a táblázatban).A legutóbb használt képlet ((db / átlag * 1 / eltelt idõ) / szórás - nem kell nagyon röhögni - AZ ÉN TALÁLMÁNYOM.
Csináltam mással is,de azok sem igen váltak be.Véleményem szerint minél gyengébben szerepel 20 sorsolás után egy kisorsolandó szám,annál kissebb értéket kell kapni eredményül.(Ez a 20-as sem biztos h. jó...)
Az lenne ezzel a förmedvénnyel célom,hogy ezeket a sok tizedesjegyû számokat egybegyûjtve statisztikailag megvizsgálnám,egyes ilyen értékekhez mennyi megtörtént találat esett. Az elõzõ képlettel -mással is- próbáltam, de nem jött olyan össze,h kis értékekhez kevés
találat társult nagyobbhoz több, ill. még csoportosulást sem találtam.
Szóval ennyi. Nem vagyok õstehetség a matekhoz - v.színû látszik a probléma vázolásán is- de legalább van 1fajta õszinte érdeklõdésem is. Ha v.ki el bírta idáig olvasni , részvétem és köszönöm.Ha valaki még jóindulatúlag válaszol is,küldök neki 1 szonátát.
tónyka
#2378
Üdv
Azt kellene eldönteni, hogy diagonalizálható-e a mátrix ? Valaki pls help.
Azt kellene eldönteni, hogy diagonalizálható-e a mátrix ? Valaki pls help.
#2377
Tud valaki segíteni, Gauss Eliminációban.Van egy lineáris egyenletem ezt kéne megoldani. Az eredmény megvan. A módszer kéne.
2x1 + x2 - x3 = 8
-3x1 - x2 + 2x3=-11
-2x1 + x2 + 2x3=-3
2x1 + x2 - x3 = 8
-3x1 - x2 + 2x3=-11
-2x1 + x2 + 2x3=-3
#2376
sziasztokvona egy kis integral problemam: F:[0,vegtelen)->R
F(t)=S( e^(-tx) * sin(2x)/x )dx - integralas 0tol vegtelenig - segitsegevel hogyan hatarozom meg S (sin(2x)/x) dx integral 0tol vegtelenig erteket?
F(t)=S( e^(-tx) * sin(2x)/x )dx - integralas 0tol vegtelenig - segitsegevel hogyan hatarozom meg S (sin(2x)/x) dx integral 0tol vegtelenig erteket?
A64 3500+, Asus A8N-SLI, 2x512mb ram(TWINMOS, CL 2.5), 7800GT 256mb/256bit
#2375
Mi kéne?
#2374
mit adol érte?
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#2373
Üdv
Ha valakinek van kedve egy jó nagyot segíteni, akkor az bátorkodhat segíteni nekem ezen példák megoldásában 😊
http://www.bgk.bmf.hu/jegyzetek/mat/Lgepesz/masodik/LevZH1.DOC
frguitar kukac gmail pont com
Ha valakinek van kedve egy jó nagyot segíteni, akkor az bátorkodhat segíteni nekem ezen példák megoldásában 😊
http://www.bgk.bmf.hu/jegyzetek/mat/Lgepesz/masodik/LevZH1.DOC
frguitar kukac gmail pont com
#2372
Hi
Ezzel a feladattal kapcsolatban lenne kérdésem:
Adott:
- B={(1 0),(0 2)} és B'={(2 0),(1 1)} bázis.
A kérdés: (b1')B, (b2')B, és P átmenet mátrix ?
Az eredmény megvan, de nem tudom hogy hogyan kell kiszámolni ? <#nemtudom>
( (b1')B=(2 0), (b2')B=(1 0,5), P=((b1'),(b2'))
Ezzel a feladattal kapcsolatban lenne kérdésem:
Adott:
- B={(1 0),(0 2)} és B'={(2 0),(1 1)} bázis.
A kérdés: (b1')B, (b2')B, és P átmenet mátrix ?
Az eredmény megvan, de nem tudom hogy hogyan kell kiszámolni ? <#nemtudom>
( (b1')B=(2 0), (b2')B=(1 0,5), P=((b1'),(b2'))
#2371
De hát ezek egyenletek, szavakkal leírva...
1.
x*0.6+600*0.2=(600+x)*0.3
Megpróbálom darabokra szedni:
x*0.6 - Hány gramm 60%-os oldatot
600*0.2 - kevertünk 600g 20%-os oldathoz
=(600+x)*0.3 - ha 30%-os oldatot kaptunk
Itt max annyi a trükk, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a 30%-os oldat összes tömege a 600g és az ismeretlen mennyiség összege.
x=200
2. Ez két ismeretlen, két egyenlet lesz:
x=y+4.5
(x+y)*1.5-y*0.6=13.5
x=y+4.5 - Egy szám 4,5-del kisebb, mint egy másik szám.
(x+y)*1.5 - Ha két szám összegének 150%-ából
-y*0.6 - kivonjuk a kisebb szám 60%-át
=13.5 - 13,5-et kapunk.
Behelyettesíted a másodikba x-et
(y+4.5+y)*1.5-y*0.6=13.5
y=2.8125
x=7.3125
3.
a-b=18
(a+b)*0.5-(a-b)/3=3 ebbõl a+b=18 tehát a=18, b=0
a-b=18 - Két szám különbsége 18
(a+b)*0.5 - Ha összegük 50%-ából
-(a-b)/3 - kivonjuk a különbségük egyharmadát,
=3 - akkor eredményül 3-at kapunk
Igazából semmit nem kell vele csinálni, csak leírni azt, amit szavakkal mond a feladat. Õszintén nem nagyon értem a problémát...
1.
x*0.6+600*0.2=(600+x)*0.3
Megpróbálom darabokra szedni:
x*0.6 - Hány gramm 60%-os oldatot
600*0.2 - kevertünk 600g 20%-os oldathoz
=(600+x)*0.3 - ha 30%-os oldatot kaptunk
Itt max annyi a trükk, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a 30%-os oldat összes tömege a 600g és az ismeretlen mennyiség összege.
x=200
2. Ez két ismeretlen, két egyenlet lesz:
x=y+4.5
(x+y)*1.5-y*0.6=13.5
x=y+4.5 - Egy szám 4,5-del kisebb, mint egy másik szám.
(x+y)*1.5 - Ha két szám összegének 150%-ából
-y*0.6 - kivonjuk a kisebb szám 60%-át
=13.5 - 13,5-et kapunk.
Behelyettesíted a másodikba x-et
(y+4.5+y)*1.5-y*0.6=13.5
y=2.8125
x=7.3125
3.
a-b=18
(a+b)*0.5-(a-b)/3=3 ebbõl a+b=18 tehát a=18, b=0
a-b=18 - Két szám különbsége 18
(a+b)*0.5 - Ha összegük 50%-ából
-(a-b)/3 - kivonjuk a különbségük egyharmadát,
=3 - akkor eredményül 3-at kapunk
Igazából semmit nem kell vele csinálni, csak leírni azt, amit szavakkal mond a feladat. Õszintén nem nagyon értem a problémát...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#2370
de ezt pont nemértem help!pls
#2369
Értelemszerûen felírva a kétismeretlenes egyenletrendszereket behelyettesítéses módszerrel egyszerûen számítható az eredmény.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#2368
még 3db-ot írok ha nem problema.
1:Hány gramm 60%-os oldatot kevertünk 600g 20%-os oldathoz, ha 30%-os oldatot kaptunk?
2:Egy szám 4,5-del kisebb, mint egy másik szám.Ha két szám összegének 150%-ából kivonjuk a kisebb szám 60%-át, akkor 13,5-et kapunk.Melyik ez a két szám?
3:Két szám különbsége 18.Ha összegüg 50%-ából kivonjuk a különbségük egyharmadát, akkor eredményül 3-at kapunk.Melyik ez a két szám?
1:Hány gramm 60%-os oldatot kevertünk 600g 20%-os oldathoz, ha 30%-os oldatot kaptunk?
2:Egy szám 4,5-del kisebb, mint egy másik szám.Ha két szám összegének 150%-ából kivonjuk a kisebb szám 60%-át, akkor 13,5-et kapunk.Melyik ez a két szám?
3:Két szám különbsége 18.Ha összegüg 50%-ából kivonjuk a különbségük egyharmadát, akkor eredményül 3-at kapunk.Melyik ez a két szám?
#2367
hy!valahogy eltudnád magyarázni akár itt v. priviben hogy ezt az egészet hogy kell?nem csak ezt hanem másikat is mert magát az egyenletet álltalában könnyen megoldom de ahoz lekell tudjam írni normálisan az adatokat és ez az ami nem megy mint már mondtam leginkább hogy mikor plusz és mikor szor x.és kb csütörtökre megkéne hogy értsem.a segítséget elõre is köszönöm.
#2366
Na jelöljük az össze bért X-szel.
Ekkor X-0.71X-6600Ft ja maradt.
Tehát X-0.71X-6600Ft<0.25X.
Ezt rendezgetve: 0.04X<6600
Ekkor, ezt 25-tel felszorozva: X<165000Ft
Tehát kevesebb mint 165000 Ft-ot keresett.
Ekkor X-0.71X-6600Ft ja maradt.
Tehát X-0.71X-6600Ft<0.25X.
Ezt rendezgetve: 0.04X<6600
Ekkor, ezt 25-tel felszorozva: X<165000Ft
Tehát kevesebb mint 165000 Ft-ot keresett.
#2365
ha valaki tudna segíteni annak megköszönném.Szöveges egyenletekben😄olgos Dénes kézhez kapott munkabére 71%-át megélhetésre fordította.6600Ft-ot költött szórakozásra.Ekkor bére egynegyed részénél kevesebb pénze maradt.Mennyi munkabért kaphatott kézhez Dolgos Dénes? (nekem elég ha az adatokat leírja valaki érthatõen pl:hogy mikor +x és mikor *x mert abból már az egyenletet megoldom ja és ha valaki nagyon érti akkor van még 3 ilyen)