1810
Írd le ide azokat a reklámokat amik idedesítőek vagy dühítőek szerinted...
-
#529
pedig a gyerekek nagyon könnyen becsaphatok és irányithatok, pláne fiatal korban.... -
#528
Oksi én is bocsánatot kérek.
Egyszerűen csak máshogy látjuk ezt a témakört.
De szerintem sincs értelme, ennek vitatásával fecsérelni az időt.
Szóval ne haragudj. -
#527
bocs, ha agressziónak érezted, nem annak szántam
mi volt sértő? hogy szerinted fogalmam sincs a gyermekpszichológiáról, pedig tévedsz
de alapvetően nincs bajom veled egyébként -
#526
Láttátok már azt a matáv reklámot amikor a roki zenélyét totál elb***va belyon az a k***va kábel és aztán beduglyák a gépbe...
Engem ez kib****tul idegesít.
-
#525
Az csak reakció volt a te agressziódra.
És kiváncsi vagyok én mivel sértettelek téged. -
#524
szóltál
a tudattalanságodat most meg agresszióval palástolod -
#523
De most neked mi a fasz bajod van??? 
Szóltam hozzád egy rossz szót is???
Eltér a véleményünk! Én így látom, te úgy látod. Na és? Ezért rögtön neki kell ugranod a torkomnak?
Hát öcsém, te aztán nagy tahó lehetsz! -
#522
newm en mondogatom azt, hogy faszsag, amirol nem tudok
oszinte egyek: nem nagyon erdekel a gyenge kis riposztod, mert en tudom, amit tudok, te meg hulye maradsz, de az enegem miert erdekeljen -
Prank #521 én már 2 évesen nem értettem egyet a jogalkotás modszereivel:) -
#520
Az hogy "tények" már kicsit túlzás. -
#519
Ezek nem szabályok, hanem megfigyeléseken alapuló tények. -
Ramza #518 :))))
Ha egyszer a tv-ben azt mondták! :D -
#517
ja kösz.
Nagymamám mikor megkérdeztem hogy mi ez csak annyi tudott mondani hogy jót tesz, és ezért szokta enni. -
Ramza #516 Első találat:
"A Bifidus ESSENSIS™ a 19. században a Pasteur Intézet tudósai által felfedezett Bifidus (tudományos neve: Bifidobaktérium) családjába tartozik. A Bifidus egy olyan „barátságos baktérium”, amely természetes módon jelen van az ember szervezetében. Az anyatejes táplálás elősegíti a bélben való szaporodását. A Danone kutatói az emésztésre gyakorolt jótékony hatása miatt választották a Bifidobaktérium egyik fajtáját, a Bifidus ESSENSIS™-t, melyet a Danone Activia Joghurtok gyártásánál használnak fel.
Egyes tudósok szerint, ha Bifidobaktériumok nagy mennyiségben vannak jelen a bélflórában, különösen a vastagbélben, akkor egészséges az ember. A Bididus ugyanis képes a bélflórába betelepülő, nemkívánatos baktériumok ellen harcolni. Hatását azonban több tényező, például a hasmenés, az antibiotikus kezelés, a stressz megzavarhatja." -
Ramza #515 A google-ről hallottál már?
Nagyszerű oldal
-
#514
??? bővebben? EZ miért tesz jót??? 
-
Ramza #513 egy baktérium -
#512
Szerintem elég szánalmas az amikor a nő danon vitalineát eszik, mert van benne bifidusz eszenzisz.Ha valaki tudja hogy mi az a bifidusz eszenzisz az írja már le. -
#511
Szerintem meg neked nincs. Ennyit erről. -
#510
Lehetséges. :-) -
#509
szerintem meg lövésed sincs a témához -
#508
Nagyon határozott kisgeyerek lehettél:)) engem 4 évesen inkább a nyalókám érdekelt mint ilyen fontos szociológiai kérdések:)) És éppen az érthető beszédet tanultam:)) persze, lehet, hogy benned egy freud veszett el vagy egy újabb magyar zseni:)) -
#507
Értem én mit akarsz mondani, nekem is tanították ezeket a dolgokat a suliban, de szerintem ez mind faszság.
Nem hiszek ezekben a "tudósok" által leírt "szabályokban", ennyi az egész.
Én tudat...
Nagy hülyeség az egész!
Lehet hogy nem hiszitek, de én nagyon is jól emlékszem magamra milyen voltam 4 évesen, és már akkor elegem volt, hogy a felnőttek mennyire fenn hordják az orrukat, és hogy minden gyereket teljesen hülyének néznek.
Ezt az érzést azóta sem felejtettem el, és minden gyerekkel tisztelettel bánok, mert elképesztő, hogy épp a "nagyok" okozzák a legtöbb bajt a világnak -> maguknak. -
#506
Legdurvább reklám:
Szöszi csaj zabálja a disznósonkát, aztán benyomja, hogy RÖFF-RÖFF. Ezen mindig padlózunk
-
Ramza #505 Szerinted mennyire volt komoly a hozzászólásom? -
Ramza #504 Nem baszogatni akarlak, de egy-két gyerekpszichológia könyvbe belenézhetnél mert nincs igazad.
Kb. 5-6 éves korban alakul ki az "én"-tudat, onnan kezdik el egészen másként látni a világot és benne önmagukat a gyerekek. Nyilván van, aki 4 éves korban, van, aki 6 és fél évesen. -
#503
regen is voltak reklamok, sokat azota is tudok fejbol, megis ember lettem, nem pedig egy agymosott idiota (nem kell leutni a magas labdat) -
#502
termeszetesen nem egyik naprol a masikra vilagosodik meg. de ennyi idos korara fejlodik odaig, hogy felfogjak. Akozott sem tudnak kulonbsseget tenni, hogy mi a valosag es mi a film.
Masreszrol, azert, mert lovesed nincs a temarol, meg nem faszsag az, amit nem tudsz -
#501
szerintem meg nem
a reklamok java nagyon jo.
persze azert vannak otlettelen, bena reklamok, de a javuk nagyon jo. -
#500
Szerintem azok a reklámok eleve szemetek, amelyek a gyerekeket célozzák! -
#499
Az egy akkora hülyeség! 
-
#498
És az új hajfesték reklám Mónikával? :-D -
#497
legujabba kedvencem:
"te is ugy érzed ugyet sem vetnek rád mert lapos a hajad?"
lol, igen teljsen elveszetnek érzem magam emiatt.
ezek totál hulyének néznek minket. -
#496
Ez faszság! Nem értem miért nézik a gyerekeket folyton hülyének.
Ok tényleg szemét dolog ez az egész reklám biznisz, de én pontosan emlékszem, hogyan láttam mondjuk 4 évesen a TV-s dolgokat.
Különben is micsoda hülyeség hogy 5 éves felett? Pistike pont betölti az 5 életévét, mire egyszercsak megvilágosodik, és rájön, hogy van reklám meg más műsorok. Pfff...
Ne értsétek félre nem a reklámokat védem (arra nem is nagyon gondoltam) csak ezektől a hülye statisztikáktól néha teljesen kiborulok. -
Cat #495 olvasd el, nem a gyerekekkel van a baj, hanem a cégek kihasználnak egy pszichologiai tényt, beidézem, ez csak három sor, olvasd el:
Az APA egyik vizsgálati területe a gyermekek gondolkodási fejlõdése és a reklámhatás összefüggése volt. Azt találták, hogy négy-ötéves éves kor alatt a gyerekek nem tudnak megfelelõ különbséget tenni a mûsorfolyamban jelentkezõ hirdetések és a többi mûsor között. Ötéves kor felett már felismerik a hirdetést, de fõként olyan szempontok szerint, hogy például az egyik hirdetés viccesebb vagy rövidebb, mint egy másik.
Lényeg, hogy a gyerekek nem is tudják hogy reklámot látnak, mégis egyre több iskolában van
-
Ramza #494 Ja, Big Mac-nek kell hívni a kölköt és nem lesz semmi probléma :D -
#493
:)
Nem tudom miért baj, hogy a Mc Donald's logót hamarabb ismerik fel, mint a nevüket. -
Ramza #492 ROHATTAK!!!4444 -
#491
Bocsásd meg nekem, hogy csak a vastagbetűseket olvastam el, de abból ítélve elég szánalmas dolog lehet a többi. :( -
Cat #490 Az angol gyerekek elõbb ismerik fel a McDonald's logót, mint saját nevüket
A hároméves angol gyerekek 63 százaléka ismeri a leghíresebb gyorsétterem logóját, míg a négyévesek fele még saját nevét sem tudja pontosan. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) pár éve külön bizottságot hozott létre, hogy kivizsgálják a kereskedelmi hirdetések gyermekekre gyakorolt hatásait. Eredményeiket a közelmúltban hozták nyilvánosságra.
A probléma nem egészen új, az angol parlament már 1974-ben törvényileg igyekezett szabályozni a gyermekekre irányuló kereskedelmi propagandát. A tömegkommunikációs lehetõségek óriási fejlõdésével párhuzamosan a kereskedelmi reklám is fokozódó mértékben válik életünk kikerülhetetlen részévé. A televíziózás elterjedésével nem kellett sok idõ, hogy kiderüljön, az egyik legfogékonyabb célközönség a gyerekkorúak tömege. A trend itt is az, hogy az idõ haladtával egyre fiatalabb korosztályokat céloz meg a reklám. Ezzel párhuzamosan a gyerekek is egyre korábban válnak önálló tv-nézõvé, akiknek külön csatornák szállítják a mûsorokat.
Az Egyesült Államokban a hirdetõk évi 12 milliárd dollárt költenek gyermek és ifjúsági tévéreklámokra, és a gyerekek évente mintegy 40 000 hirdetést néznek meg. Az APA egyik vizsgálati területe a gyermekek gondolkodási fejlõdése és a reklámhatás összefüggése volt. Azt találták, hogy négy-ötéves éves kor alatt a gyerekek nem tudnak megfelelõ különbséget tenni a mûsorfolyamban jelentkezõ hirdetések és a többi mûsor között. Ötéves kor felett már felismerik a hirdetést, de fõként olyan szempontok szerint, hogy például az egyik hirdetés viccesebb vagy rövidebb, mint egy másik.
Ahhoz, hogy megértsünk egy hirdetést, nem elég, hogy felismerjük azt, hogy reklámról van szó. A gondolkodási feladat az, hogy rájöjjünk, hogy a hirdetés esetében meg akarnak gyõzni valamirõl és ez a befolyásolási szándék a hirdetõ érdekét szolgálja. Erre a gyerekek gondolkodási képességeik fejlõdésével csak hét-nyolc éves kor után lesznek képesek. Addig védtelenek a reklámmal szemben - és ahogyan az APA bizottság fogalmaz, az õket megcélzó reklám tisztességtelen, mert visszaél ezzel az életkori kognitív korlátozottsággal. A pszichológusokból álló bizottság a reklámok hatását két területen vizsgálta. Az egyik annak megállapítását célozta, hogy hogyan hatnak a reklámok a gyerekek márkaismeretére és vásárlási igényeire.
Egyértelmûen kiderült, hogy a gyerekek hirdetések hatására kérik a reklámozott árukat. A másik vizsgálódási terület a kereskedelmi hirdetésekkel való elárasztás káros hatásainak megállapítása volt. Sok különféle vizsgálat eredményeit összegezve megállapították, hogy káros hatások egész sorával kell szembenéznünk. Az egyik a bevezetõben idézett jelenet nagy gyakorisága, azaz a gyerek-szülõ konfliktusok megszaporodása a gyerek vásárlási igénye és a szülõ ellenállása miatt. További, súlyosabb következmény a gyerekek étkezési szokásainak tartós megváltozása, amely a felnõttkorig is kihatással van. Ez elsõsorban az édességek és a cukortartalmú étel kedvencek, valamint üdítõk fogyasztását jelenti, az egészséges táplálék rovására.
Számos vizsgálat mutatott ki egyenes összefüggést az ilyesféle ételek, italok hirdetése és a gyermekkori elhízás között.
A fejlett országokban egyre több a kövér gyerek és az ebbõl rövid és hosszú távon kialakuló betegségek óriási egészségügyi kiadásokkal járnak. A hirdetõk ezeket az alapvetõen egészségtelen termékeket népszerû sportoló sztárokkal is reklámozzák, azt a benyomást keltve, hogy ezek fogyasztása egészséges. Egyértelmûen kimutatható a hirdetések hatása abban, hogy a gyerekek a dohányzást és a szeszes italok fogyasztását vonzónak, izgalmasnak találják. Ez elõkészíti a serdülõkori dohányzás és alkoholfogyasztás szokásának kialakulását - tehát a hirdetõ cégek elõrelátóan gondoskodnak vásárlóik folyamatos újratermelésérõl.
Az APA-vizsgálat következõ célpontja az iskolai reklám volt. Sok iskola engedi be a hirdetõket, mert így intézményük külön bevételhez jut, a gyerekek azonban nagyon sok idõt töltenek ebben a környezetben, emiatt a reklámokat nem is tudják kikerülni. Mivel az iskolai vezetés jóváhagyását tudhatják a reklámok mögött, méltán érezhetik, hogy az õket nevelõ felnõttek egyetértenek a reklámok tartalmával is, ami fokozza a reklám elfogadását. Az idézett vizsgálat kitér a reklám- és marketingiparban mûködõ szakértõk, fõként pszichológusok szerepére és felelõsségére is. Külföldön és itthon is bevált szokás, hogy a hirdetõk a célközönség reklám szempontjából lényeges pszichológiai tulajdonságait szakemberek segítségével térképezik fel. Az így szerzett ismereteket aztán közvetlenül felhasználják a minél hatékonyabb reklám kialakításánál. A munkájukat kutatóként végzõ pszichológusok persze mondhatják, hogy õk csupán tudományos kutatásokat folytatnak. A marketing területén alkalmazott pszichológiát mûvelõk pedig arra hivatkozhatnak, hogy õket azért fizetik, hogy cégük fejlõdését, növekedését segítsék elõ. Ahogyan az üzleti szférában dolgozó pszichológusok jövedelme nagyságrenddel nagyobb a gyógyítás területén mûködõ kollégáiknál, ugyanígy az óriáscégek pénzügyi ereje kormányzati döntéshozókat képes sakkban tartani.
Nemzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt arra mutatnak, hogy a megfelelõ állami szervek a tudományos bizonyítékok növekvõ száma ellenére vonakodnak komolyabb lépéseket tenni a hirdetõi tevékenység ésszerû és a felnövõ generációk egészségét szem elõtt tartó korlátozása érdekében. Kivételt jelentenek pl. Kanada, Svédország vagy Anglia. Az óriási bevételek viszonylag szûk körben, az adott cégeknél és érdekeltségi körükbe bevont véleményformáló és döntéshozói körnél jelennek meg, míg az okozott kár sokmilliós, szervezetlen, érdekeit, jogait érvényesíteni nem képes népességnél jelenik meg. Az egészségtelen életmódot folytató személy sokba kerül mindenkinek, és õt könnyû azonosítani, majd az életbiztosításoknál hátrányosan megkülönböztetni, hiszen személyes szabadságjogát alkalmazza, amikor iszik és dohányzik. A megbetegítõ szokásokat vele még öntudatlan korában megkedveltetõ cégek pedig széttárják kezüket, mondván, hogy senkinek sem kötelezõ dohányozni, inni és dagadtra enni magát. Az érintettek megvilágosodásáig hosszú út vezet. Álljon itt érdekükben egy buddhista jó tanács: ne keresd kenyeredet olyan foglalkozással, amivel árthatsz másoknak!