1810
Írd le ide azokat a reklámokat amik idedesítőek vagy dühítőek szerinted...
-
#729
Az pont más volt szerintem. Az humoros volt, nem mondta senki, hogy a CherryCoke-tól lett olyan, amilyen.
Az más dolog, hogy ki találja viccesnek és ki nem, de az már egy más stílus.
A VodafoN reklámok is tetszenek nekem (pl. a "gyere meséld el Mancinéninek milyen üzletet kötöttél azzal a nagy mobilvállalattal") csak a tegezés nem. -
#728
A hozzászólás második fele Taranovnak szól, csak elfelejtettem beleírni. Bocs -
#727
Szerintem is erről van szó. Ha valaki tanult életében marketinget, az nem lepődik meg ezen. A célcsoportnak megfelelő szövegezés (megszólítás, stílus, stb.) kell a reklámhoz. Ilyen egyszerű. Nem tudom korábban volt-e róla szó, ezért nem tudom, hogy pl. a CherryCoke reklámon is felháborodtál-e, ami azzal a debil csávóval és a Jeszóké szlogennel futott. Az már inkább adhat okot felháborodásra. Teszem azt, ha én szeretném a ChCoke-ot, attól még nem leszek olyan retardált, mint a fent említett reklámhős... -
#726
Ja, én sem bírom, biztos van olyan nyelv, ahol ezt így szokás, de a magyar nem tartozik ezek közé. -
Aspyrin #725 Pontosan ez az, mivel nagy cégek teszik ezért előbb vagy utóbb szokássá válik, lsd. pl. az rtl klub emeltdíjas játékait, eleinte még rákérdeztek, hogy tegezhetnek-e, most már egy 75 éves mamit is lazán "lecsáz" a műsorvezető. Engem rohadtul felháborít, de ez van. -
#724
De Magyarországon nem szokás egy cégnek az ügyfeleit tegezni.
Ez az illemszabályok megsértése, csak mivel nagy cégek csinálják (vodafone, ikea) senkinek nem tűnik fel. -
#723
Maximálisan egyet értek :) az egy rakat fosch! -
#722
"Egyrészt a tegezés sem valami elegáns"
A vodafone arculatához tartozik a tegezés.Főleg fiataloknak szól,dinamikus,közvetlen stb. -
Nuki #721 De ez a Portans Numeri akkor is idegesít! >:) -
#720
Okés, hasogassuk az szőrt:
- a tegezés, hát igen, remélem nem hallgatsz RadioCafe-t, mert ott végig tegezik a hallgatókat
- Rosszul írtad be...ebben lehet valami igazad, mert ugye mihez képest rosszul? Ha én pont azt akartam, hogy vodafon.hu, akkor jól írtam be. viszont a cél valszeg a vodafone.hu oldal elérése volt, és ebből a szempontból valóban rosszul írtam be.
Természetesen nem állítom, hogy alaptalanul esett rosszul a korrekciójuk, csak én másként vélekedtem róla.
Have a nice day! :) -
#719
A reklámok és a logók valók arra, hogy megtanuld a nevét, én ezt lebaszásnak értem, sőt az is, ha megnézed: "Rosszul írtad be az URL-t".
Egyrészt a tegezés sem valami elegáns, de az, hogy rosszul írtam be... -
Aspyrin #718 lál, ezen besz@rtam -
#717
azért ez annyira csak nem borzasztó dolog. emlékeim szerint mindössze egy olyan oldalra kerülsz, ahol azt írják, hogy biztos elfelejtettél egy "e"-t. Vagyis a vodafon.hu domain is az övék, csak így legalább biztos jól megtanulod a cég nevét. Szóval szerintem ez inkább okos, mint "lebaszós". -
#716
Nekem is, illetve ezen kívül a másik ok, ami miatt nem szeretem, az a vodafon.hu
Míg a T-Mobile-nál működik a tmobil.hu, a tmobile.hu, a t-mobil.hu, addig a vodafonnál már egy e-betűért is lebasznak. -
Vlala #715 Jogilag nekem is megvan, de erkölcsileg? Nekem ebből az jön le, hogy a vodkafon tahó. -
#714
Kifizetik/megfellebbezik a büntetést, így tehát fikázhatják is a másik szolgáltatását. -
#713
A trükk elég régi, egy amcsi fickó csinálta meg, aki észrevette, hogy a reklámok idején a tévés logó eltűnik a képernyőről (mivel a reklámnak ez feltétele, kivéve a tvshop-os csodákat). A megfelelő logók "megtanításával" így bármely fél-intelligens cucc képes ki/be kapcsolni a rögzítő funkciót. Eleinte volt is belőle balhé, de nem tudták jogilag megfogni a dolgot. Bár egy hátránya van: mivel az előzetesek, stb. alatt már fent van a logó, ezek rákerülhetnek a felvételre.
-
Vlala #712 Portans Numeri?
(egyébként hogy jön ahhoz a Vodkafon, hogy a más által levédett enveket hangoztassa és - bár csak halványan - fikázza?) -
Nuki #711 Ez az utóbbi érdekesnek tűnik... ezt ki tudnád fejteni hogy hogy szűri ki a reklámokat, vagy mit csinál?
Ez az, ami azt teszi hogy nem veszi föl a reklámot miközben veszel föl? -
Cat #710 Vége a tévék piaci uralmának?
Megtörhetik a televíziók reklámpiaci fölényét a digitális videorekorderek (DVRs) és az egyre nagyobb befolyásra szert tevő internet a következő években. A ZenithOptimedia most közzétett tanulmánya szerint az új technológiákkal a nézők képesek lesznek távol tartani magukat a reklámoktól. A cég jelezte azt is: a televíziók reklámpiaci részesedése 2006-ban minden korábbinál magasabb hányadot ér el, mielőtt hanyatlani kezd.
Az Accenture tanácsadó cég legfrissebb felméréséből az is kiderül: a reklámok kiszűrését lehetővé tevő digitális videók és a letölthető tévéműsorok elterjedése miatt a tévétársaságok 27 milliárd dollárnyi reklámbevételtől esnek el az elkövetkezendő öt évben. A digitális videomagnót használó nézők már most is a hirdetések 70 százalékát szűrik ki az adásból – állítja a New York-i székhelyű társaság. Ez a trend várhatóan erősödik majd, mivel jelenleg csak az amerikai háztartások nyolc százalékában van digitális videokészülék, de az elkövetkezendő öt évben ez az arány elérheti a 40 százalékot is.
A ZenithOptimedia egyébként úgy látja: a televízió 2007-től kezd el piaci részesedéséből veszíteni az internet javára. Ez a visszaesés ugyan kismértékű, de figyelemre méltó lesz. A cég 1980 óta figyeli a reklámpiacot: a kutatócég eddig csak egyszer, 2001-ben mérte a televízió részesedésének csökkenését a reklámpiacon. A társaság szerint a televízió jelenleg 37,7 százalékkal részesedik a teljes reklámköltésből, 25 évvel ezelőtt még csak 30,3 volt ez az arány.
Magyarországon is évek óta a televíziók hasítják ki a legnagyobb szeletet a „reklámtortából”. Közülük is elsősorban a három nagy országos adó, az RTL Klub, a Tv 2 és az MTV meghatározó. A Mediaedge:cia kutatási részlege, a MediaLab által készített, 2003– 2008 közötti időszakot felölelő reklámpiaci elemzésből kiderül az is, hogy hazánkban a nagy televíziók már jövőre elkezdenek veszíteni részesedésükből, miközben a tematikus adók egyre nagyobb szeletre tesznek szert. Simon Zsolt, a Mediaedge:cia ügyvezető igazgatója úgy véli, ennek oka a televízió drágulása, valamint hogy egyre több FMCG hirdető racionalizálja és csoportosítja át költését. Az anyag az internet részesedésének piaci változását egyelőre nem vizsgálta. Simon Zsolt jelezte, gondolkoznak hogy a bevonják prognózisukba a világhálót is. -
Cat #709 A mozireklám hatékonyabb a tévénél?
A moziban nem úszhatja meg a fogyasztó a film előtt vetített reklámokat. És bármennyire nem szimpatikusak, ezek a hirdetések bizony igen hatásosak.
A mozibajárók idegesítőnek tartják. A szakma csaknem leírta őket. A legújabb amerikai kutatások szerint azonban a mozireklámok - azaz a filmek előtt játszott hirdetések - ugyanazon okból hatásosak, mint amiért az emberek nem rajonganak értük: mert kikerülhetetlenek. És hogy mennyire hatásosak?
A TNS és a Screenvision által végzett felmérés szerint a moziban látott reklámfilmekre 44%-kal nagyobb arányban emlékeztek a nézők, mint a tévében vetített hirdetésekre. A tanulmány egy tavaly novemberben, 2000 new yorki, chicagoi, denveri seattle-i, houstoni és charlotte-i mozilátogató körében elvégzett kutatás alapján készült. Az eredmények szerint a megkérdezett mozibajárók 70%-kal magasabb arányban idézték fel helyesen a mozireklámban hirdetett márkát, mint a tévénézők a tévéreklámban felbukkanó terméket.
Jason Brown, a Screenvision alelnöke elmondta, hogy a tanulmány elsősorban a mozireklámok hatékonyságának bizonyítására készült. "Az eredmények nyilvánvalóvá teszik, hogy a fogyasztók kötődnek a filmvásznon hirdetett márkákhoz. A kötődés pedig ahhoz vezet, hogy adott márka felkerül a figyelembe vett termékek vagy szolgáltatások listájára, majd kialakul a vásárlási szándék, létrejöhet a kipróbálás, végül pedig megteremtődhet a márkahűség."
Brown a mozireklámok hatékonyságát egyfelől a közönség sajátos tudatállapotának, másfelől a filmszínházban látható hirdetések minőségének tulajdonította. "Először is sokkal elkötelezettebbek a nézőink, hiszen felkészültek egy élmény befogadására. Azonkívül a mozivászonra készített hirdetések sokkal jobb minőségűek, és a hirdetők is folyamatosan arra törekszenek, hogy fokozzák a hatást."
Persze nem minden mozilátogató örül a vásznon egyre nagyobb számban feltűnő reklámoknak. Ráadásul rontott a helyzeten, hogy az amerikai terminológia "foglyul ejtett közönség"-ként kezdte emlegetni a mozibajárókat. Így aztán oly sok fogyasztó fejezte ki ellenérzését a filmek előtt lejátszott reklámokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban a kormány képviselői is foglalkozni kezdtek a kérdéssel. Az év elején napvilágott látott kezdeményezések szerint a filmszínházaknak a jövőben fel kellene tüntetniük a reklámok kezdési idejét, majd a film vetítésének tényleges időpontját is.
Brown azonban közleményében védelmére kelt a reklámoknak, hiszen azok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozijegyek elérhetőbb áron vehetők meg, mint más szórakoztató előadásoké. A mozira fordított hirdetési összegek egyébként éves szinten mintegy 400 millióra rúgnak az USÁ-ban, ráadásul a Cinema Advertising Council adatai szerint ez a médium bizonyult a leggyorsabban növekvő reklámeszköznek 2003-ban. -
Aspyrin #708 Én szinte agyvérzést kapok, mikor a Tomi mosópor reklámjában a szereplők ANGOLUL tátognak (még a gyerekek is). Könyörgöm, ettől lesz jó egy reklám? -
Cat #707 ALTERNATÍV MÉDIAHASZNÁLATI TRENDEK A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓBAN
A magyar fogyasztók több mint egynegyede reklámkerülő az AdAvoider
2000 kutatás szerint, 33%-uk elutasítja a reklámokat egy GfK–Szonda–
TGI-kutatás szerint. Az USA-ban 2904 reklámot látnak a fogyasztók
naponta, ebből csupán 52-öt észlelnek, 24-et képesek megvizsgálni
részletesen és csak 4 üzenetre reagálnak valamilyen formában.
Magyarországon heti adatok szerint 255 tévéspotot látnak, 350
óriásplakátot, 136 rádióreklámot, 1-6 mozireklámot.
Amerikában már a háztartások 72,5%-ban képesek lennének
kiszűrni a reklámokat, a digitális televíziózás megjelenésével
Magyarországon is meg fognak jelenni a személyes videófelvevők,
amelynek rettegett márkaneve a TiVo, és akkor nem kell
egy másfél órás mozifilm kedvéért három órát töltenie a nézőnek
a tévé képernyője előtt. Ellenben a tévétársaságok
gondolkodhatnak azon, hogy a nézők hajlandók lesznek-e fizetni
a televíziózásért, avagy honnan származik majd a jövedelmük.
Az Egyesült Államok Marketing Szövetségének felmérése szerint a
menedzserek már most azon gondolkodnak, hogy a tévéreklámból
kivont költségvetésüket milyen más médiumon
helyezzék el. Egy szakértő szerint nagyobb fenyegetést jelent a
televíziós társaságoknak a reklámszűrő berendezések elterjedése,
mint amit a Napster jelentett a zeneipar számára.
Az alternatív médiák elterjedését elősegíti a befogadók
megváltozó életstílusa, különösen a dolgozó, aktív rétegek
esetében. A munkaidő meghosszabbodott, többet kell
utazni az embereknek a munkahelyükre, kevesebb időt
töltenek otthon. A közönség kevesebbet tud otthon
tévézni, és szívesebben számítógépezik, játszik
számítógépes játékokkal, gyakrabban találkozik köztéri
eszközökkel.
Sok hirdetőnek továbbra is szűk a reklámköltségvetése, sok
lokális gyártónak és kereskedőnek tulajdonképpen
szüksége sincs arra, hogy megjelenjen az országos
sajtóban, televízióban, rádióban, hanem helyi és
költséghatékony reklámhordozókat vesz inkább igénybe.
Az alternatív eszközökön keresztül megjelenő személyes
kommunikáció vonzó, szimpatikus és trendi a fiatalok számára,
és ők igazán cinikusak a mainstream reklámmal, a nyíltan
eladni akaró hirdetésekkel szemben.
A hirdetők felől pedig egyre növekvő kritika övezi a reklámozás
alapjául szolgáló hatáshierarchia-modelleket (AIDA, Rogers stb.).
Tényleg ez alapján működnek a reklámok? Ha kiszámoljuk egy
adott modell működésének a valószínűségét (pl. elérés,
figyelem, megértés, emlékezés, szándék, cselekedet), a
befogadónak minden egyes szakaszon keresztül kell mennie,
hogy a reklám hatásának legyen tulajdonítható a vásárlás. Ha
azzal a feltételezéssel élünk, hogy minden egyes szakasz
50%-os valószínűséggel történik meg, annak a valószínűsége,
hogy a reklám alapján került sor a vásárlásra 1,5625%!!!
Egy másik probléma, ami minket is elért, az a közönség
töredezettsége. Az Egyesült Államokban 1995-ben 3 hirdetéssel
el lehetett érni a 18–49 éves nők 80%-át, míg csupán 5 évvel
később, 2000-ben 97 közzétételre volt szükség ugyanehhez az
eredményhez. Megállapíthatjuk, hogy hatalmas a tülekedés a
fogyasztók figyelméért, és a reklámipar az alternatív
médiaeszközökhöz fordul a helyzet megoldására.
A fogyasztók reklámkerülése és az egyre nehezebbé váló
reklámelérés miatt a hirdetők olyan reklámhordozókat keresnek,
amelyek elől nem tudnak „elbújni” a nézők, másrészt, hitelesebb
és szórakoztatóbb új médiumokat vesznek igénybe, melyek sok
esetben személyes ajánlásként jelennek meg, kizárólagosságot,
egyediséget sugallnak. Hogyan lehet meghatározni, hogy mit
nevezünk alternatív médiaeszközöknek? Egy általánosan
elfogadott definíció szerint különböző, változatos kísérlet arra,
hogy a vállalat úgy érje el a fogyasztókat, hogy közben tudatosan
elkerüli a hagyományos reklámhordozókat. Az alternatív eszközök,
általában újszerű reklámhordozókat jelentenek, maguk a
reklámhordozók imázsközvetítők is egyben. Alternatív médiának a
rabul ejtő médiaeszközök és a lopakodó marketing eszköztárának
bizonyos fokú kombinációját nevezzük. Teljesen tisztán nem
válnak el egymástól, hanem általában egymásra épülve fejtik ki
hatásukat. Mindenesetre nem elég csak megfogni, „rabul ejteni” a
fogyasztót, a kreatív megvalósítást úgy kell végrehajtani, hogy
örömmel „essen csapdába”, a fogyasztót szórakoztassa az, ha az
adott üzenettel elérjük.
Az alternatív eszközök egyik legnagyobb csoportját a „Rabul ejtő”
médiaeszközök (Captive Media) alkotják, ahol a reklámozók a
legkülönbözőbb és legváltozatosabb formában kísérlik meg az
üzenetet eljuttatni a fogyasztóhoz. Ez úgy valósul meg, hogy
amikor a fogyasztó olyan szituációba kerül, hogy egyszerűen nem
tudja kikerülni a reklámokat, vagy annyira eredeti formában tárják
az üzenetet, a márkanevet elé, hogy „kötelező” felfigyelnie rá. Ezek
közé tartozik pl. a fogantyúra helyezett hirdetés, a villamosok,
buszok külső felületének átfestése az adott márka színeire, a
repülőjáraton a videón bemutatott infotainment, és a
repülőtársaság által adott fedélzeti magazin. Az Egyesült
Államokban 400 irodának a liftjében helyeztek el 4200
síkképernyős televíziót, ahol reklámokat közvetítenek. Kísérleti
jelleggel a New York-i taxikban is elhelyeztek tévéképernyőket.
A Tesco most teszteli, hogy hatásos-e a reklámot sugárzó televízióképernyők
elhelyezése magyarországi üzleteiben.
A szórakozóhelyek mosdóiban elhelyezett poszterek, iskolákban
kirakott plakátok a kikerülhetetlenség bázisán működnek. Az utcán
elhelyezett City-light poszterek, óriásplakátok is a rabul ejtő médiák
körébe tartoznak. Egyszerűen szem előtt vannak, és mindennapi
életünk, közlekedésünk során nem tudjuk kikerülni ezeket. A
Balatonon a strand felett elhúzó repülő által vontatott molinó,
vagy például a falun keresztülhajtó cirkuszi előadást reklámozó
hangszórós autó (amit természetesen nem most találtak ki) is idetartozik.
Ezeknek az eszközöknek tulajdonképpen csak a
megrendelő pénztárcája és a képzelet, no meg a szakmai erkölcsi
érzéke szab határt.
Az Egyesült Államokban például az általános és középiskolákban is
megjelentek ezek az eszközök, amelynek egyik ellentmondásos
válfaját a Channel One iskolai program jelenti. A Channel One
csatorna mindennap 12 perces ismeretterjesztő műsort sugároz
általános iskolásoknak, amelyből 2 perc reklám. A diákoknak
kötelező részt venni a műsor megtekintésén. Ezt a műsort 8 millió
iskolás látja mindennap az USA 12 ezer iskolájában. A reklámidő a
hirdetők számára kétszer annyiba kerül mint a legnézettebb
hagyományos televízión sugárzott műsorkörnyezetben, ugyanakkor
a közönség 100%-a végignézi a reklámokat is, nem morzsolódik
le, a tévét műsor közben nem lehet kikapcsolni, lehalkítani.
Az iskolák a programban való részvételükért audiovizuális
eszközöket és számítógépeket kapnak. Bár reklámos szempontból
azt lehet erre mondani, hogy mindenki nyer az ügyön,
felmerülhetnek etikai kérdések, például az iskolákban senkit sem
szabadna arra kötelezni, hogy reklámokat nézzen. -
#706
Még ha franciául beszélnének, mint a Beck's reklámban németül, az nem zavarna, csak ez a nyálas ének... -
#705
Ez a legrosszabb. -
#704
Köszönöm éééééééééén azt jelenti: merccccccccciiiiiiiiiiiiiiiiii...
Most mi franciskák vagyunk vagy mi?
-
#703
Csokoládés, mogyorós, tejben gazdag krémesen lágy, monte gyermekkor... Ettől tudnék a falra mászni. 
-
booyaa #702 egy-két kivételével mind egy nagy kalap... -
#701
Nekem sem kedvencem :) -
Cicero #700 Én azt a reklámot utálom amiben a Kinder Happy Hippo-t reklámozzák... 
Az a hülye gyerek feje... Meg kéne folytani az egész degenerált "családod" a reklámban a rohadt happy hippoval!!!
-
#699
Szerintem nem nagyon fog ez bejönni, az emberi jelenlét túl drága. Ezeknek órabért kell fizetni, egy óriásplakát meg 30-40 ezer Ft/hó.
Mondjuk ezek keresnek személyenként 400 Ft/órát (vagy többet vagy kevesebbet), szóval egy óriásplakát árából 33 órát lehetne hirdetni. -
#698
Bakker,megyek dolgozni:D
Ha meglátnám ezeket a marhákat,röhögnék egy jót! -
#697
-
#696
-ÉS KI AJÁNLOTTA ÖNNEK ?
-HÁT SENKI
vááááááááááááááááá -
#695
xar -
Cat #694 StreetShield – A hirdetés a fõút közepére sétál
Magyarországon, sõt egész Európában eddig ismeretlen közterületi reklámhordozó bevezetését kezdte meg a Macrosolid Media Consulting.
Az ún. StreetShield-ekkel fõleg a fõváros forgalmas keresztezõdéseiben találkozhatnak a járókelõk és az autósok. Az "emberhordozta felületen" mindenképpen megakad a közlekedõ szeme, mert egész egyszerûen elérakják. 2004 karácsonyi szezonjára új eszközzel bõvül a hirdetõk fegyvertára. Úttörõként hozta be Európába a tengerentúlon már ismert és nagy sikerrel használt hirdetési koncepciót, a StreetShild-eket a Macrosolid Media Consulting.
![]()
A cég ezáltal a közterület egy újabb felületét kínálja a hirdetõknek. A fõváros egyre nyomorúságosabb közlekedési viszonyaira, az állandó dugókra illetve a meglepetés erejére építve vezette be a Macrosolid Media a merõben új szabadtéri reklámhordozót. Idén õsszel egyenruhás emberek jelentek meg a város nagy forgalmú csomópontjain. Szigorúan egyszerre mozogva a "StreetShield-esek" - rendszerint hárman - egymás mellé felsorakoznak a keresztezõdében és hirdetõtábláikat, meghatározott koreográfia szerint felmutatják az autósoknak. A hirdetõ cég ezáltal nem csupán egy reklámfelületet, hanem egy meglehetõsen feltûnõ "eseményt" is kap. Az új közterületi médium segítségével a hirdetések részleteit a vásárló szeme elé teszik úgy, hogy a potenciális fogyasztónak nem igen van lehetõsége másfelé nézni, hacsak nem ül háttal a volánnak.
Az autósok látóköre, fõleg a lámpánál álldogálva igencsak szûk, tekintetük ilyenkor zömmel a távolba réved. Erre a tényre építve került bevezetésre a StreetShield, hiszen a táblát még akkor sem tudják kizárni látóterükbõl a jármûben ülõk, ha nem kifejezetten arra koncentrálnak. Az elképzelés valójában magától mûködik még akkor is, amikor az autók áthaladnak a keresztezõdésen, ugyanis ilyenkor a táblamozgatók sorba rendezõdnek az úttal párhuzamosan és gyakorlatilag egy fél óriásplakát felületét kitöltik. -
#693
na meg a furcsa bent a lakásban eljátszós reklámok. Szal reggel mama meg kisgyerek mennének iskolába operatőr bácsi már bekempelt előre a folyosóba és balra a mosógép elvérzik... jaj most milesz? jön a szerelő persze utközben kikerüli az operatört asszonyom szétment a karburátor kuplung vibrátor a vizkőtöl,szal tönkrement mosógép asszony be van szarva mileszha férje megtuggya. Szerelő kérdezi: használ ön vízlágyítót? - Igen. - És calgont????? - Nem. - ÉS AZT KI AJÁNLOTTA TE ROHATT? - senki. kálgónnal a mosógép is tovább éééééééééél. -
#692
Az új buzi ADSL reklám
Megérkezett axel a fóka méltó utódja... -
#691
:D
-
Prank #690 "olyan nyugodt vagyok mióta a bepanthen vigyáz Marci popsijára"
