Idegesítő reklámok!!!
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#709
A mozireklám hatékonyabb a tévénél?
A moziban nem úszhatja meg a fogyasztó a film elõtt vetített reklámokat. És bármennyire nem szimpatikusak, ezek a hirdetések bizony igen hatásosak.
A mozibajárók idegesítõnek tartják. A szakma csaknem leírta õket. A legújabb amerikai kutatások szerint azonban a mozireklámok - azaz a filmek elõtt játszott hirdetések - ugyanazon okból hatásosak, mint amiért az emberek nem rajonganak értük: mert kikerülhetetlenek. És hogy mennyire hatásosak?
A TNS és a Screenvision által végzett felmérés szerint a moziban látott reklámfilmekre 44%-kal nagyobb arányban emlékeztek a nézõk, mint a tévében vetített hirdetésekre. A tanulmány egy tavaly novemberben, 2000 new yorki, chicagoi, denveri seattle-i, houstoni és charlotte-i mozilátogató körében elvégzett kutatás alapján készült. Az eredmények szerint a megkérdezett mozibajárók 70%-kal magasabb arányban idézték fel helyesen a mozireklámban hirdetett márkát, mint a tévénézõk a tévéreklámban felbukkanó terméket.
Jason Brown, a Screenvision alelnöke elmondta, hogy a tanulmány elsõsorban a mozireklámok hatékonyságának bizonyítására készült. "Az eredmények nyilvánvalóvá teszik, hogy a fogyasztók kötõdnek a filmvásznon hirdetett márkákhoz. A kötõdés pedig ahhoz vezet, hogy adott márka felkerül a figyelembe vett termékek vagy szolgáltatások listájára, majd kialakul a vásárlási szándék, létrejöhet a kipróbálás, végül pedig megteremtõdhet a márkahûség."
Brown a mozireklámok hatékonyságát egyfelõl a közönség sajátos tudatállapotának, másfelõl a filmszínházban látható hirdetések minõségének tulajdonította. "Elõször is sokkal elkötelezettebbek a nézõink, hiszen felkészültek egy élmény befogadására. Azonkívül a mozivászonra készített hirdetések sokkal jobb minõségûek, és a hirdetõk is folyamatosan arra törekszenek, hogy fokozzák a hatást."
Persze nem minden mozilátogató örül a vásznon egyre nagyobb számban feltûnõ reklámoknak. Ráadásul rontott a helyzeten, hogy az amerikai terminológia "foglyul ejtett közönség"-ként kezdte emlegetni a mozibajárókat. Így aztán oly sok fogyasztó fejezte ki ellenérzését a filmek elõtt lejátszott reklámokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban a kormány képviselõi is foglalkozni kezdtek a kérdéssel. Az év elején napvilágott látott kezdeményezések szerint a filmszínházaknak a jövõben fel kellene tüntetniük a reklámok kezdési idejét, majd a film vetítésének tényleges idõpontját is.
Brown azonban közleményében védelmére kelt a reklámoknak, hiszen azok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozijegyek elérhetõbb áron vehetõk meg, mint más szórakoztató elõadásoké. A mozira fordított hirdetési összegek egyébként éves szinten mintegy 400 millióra rúgnak az USÁ-ban, ráadásul a Cinema Advertising Council adatai szerint ez a médium bizonyult a leggyorsabban növekvõ reklámeszköznek 2003-ban.
A moziban nem úszhatja meg a fogyasztó a film elõtt vetített reklámokat. És bármennyire nem szimpatikusak, ezek a hirdetések bizony igen hatásosak.
A mozibajárók idegesítõnek tartják. A szakma csaknem leírta õket. A legújabb amerikai kutatások szerint azonban a mozireklámok - azaz a filmek elõtt játszott hirdetések - ugyanazon okból hatásosak, mint amiért az emberek nem rajonganak értük: mert kikerülhetetlenek. És hogy mennyire hatásosak?
A TNS és a Screenvision által végzett felmérés szerint a moziban látott reklámfilmekre 44%-kal nagyobb arányban emlékeztek a nézõk, mint a tévében vetített hirdetésekre. A tanulmány egy tavaly novemberben, 2000 new yorki, chicagoi, denveri seattle-i, houstoni és charlotte-i mozilátogató körében elvégzett kutatás alapján készült. Az eredmények szerint a megkérdezett mozibajárók 70%-kal magasabb arányban idézték fel helyesen a mozireklámban hirdetett márkát, mint a tévénézõk a tévéreklámban felbukkanó terméket.
Jason Brown, a Screenvision alelnöke elmondta, hogy a tanulmány elsõsorban a mozireklámok hatékonyságának bizonyítására készült. "Az eredmények nyilvánvalóvá teszik, hogy a fogyasztók kötõdnek a filmvásznon hirdetett márkákhoz. A kötõdés pedig ahhoz vezet, hogy adott márka felkerül a figyelembe vett termékek vagy szolgáltatások listájára, majd kialakul a vásárlási szándék, létrejöhet a kipróbálás, végül pedig megteremtõdhet a márkahûség."
Brown a mozireklámok hatékonyságát egyfelõl a közönség sajátos tudatállapotának, másfelõl a filmszínházban látható hirdetések minõségének tulajdonította. "Elõször is sokkal elkötelezettebbek a nézõink, hiszen felkészültek egy élmény befogadására. Azonkívül a mozivászonra készített hirdetések sokkal jobb minõségûek, és a hirdetõk is folyamatosan arra törekszenek, hogy fokozzák a hatást."
Persze nem minden mozilátogató örül a vásznon egyre nagyobb számban feltûnõ reklámoknak. Ráadásul rontott a helyzeten, hogy az amerikai terminológia "foglyul ejtett közönség"-ként kezdte emlegetni a mozibajárókat. Így aztán oly sok fogyasztó fejezte ki ellenérzését a filmek elõtt lejátszott reklámokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban a kormány képviselõi is foglalkozni kezdtek a kérdéssel. Az év elején napvilágott látott kezdeményezések szerint a filmszínházaknak a jövõben fel kellene tüntetniük a reklámok kezdési idejét, majd a film vetítésének tényleges idõpontját is.
Brown azonban közleményében védelmére kelt a reklámoknak, hiszen azok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozijegyek elérhetõbb áron vehetõk meg, mint más szórakoztató elõadásoké. A mozira fordított hirdetési összegek egyébként éves szinten mintegy 400 millióra rúgnak az USÁ-ban, ráadásul a Cinema Advertising Council adatai szerint ez a médium bizonyult a leggyorsabban növekvõ reklámeszköznek 2003-ban.
#708
Én szinte agyvérzést kapok, mikor a Tomi mosópor reklámjában a szereplõk ANGOLUL tátognak (még a gyerekek is). Könyörgöm, ettõl lesz jó egy reklám?
Neked, mint kívülállónak, mi a véleményed az intelligenciáról?
#707
ALTERNATÍV MÉDIAHASZNÁLATI TRENDEK A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓBAN
A magyar fogyasztók több mint egynegyede reklámkerülõ az AdAvoider
2000 kutatás szerint, 33%-uk elutasítja a reklámokat egy GfK–Szonda–
TGI-kutatás szerint. Az USA-ban 2904 reklámot látnak a fogyasztók
naponta, ebbõl csupán 52-öt észlelnek, 24-et képesek megvizsgálni
részletesen és csak 4 üzenetre reagálnak valamilyen formában.
Magyarországon heti adatok szerint 255 tévéspotot látnak, 350
óriásplakátot, 136 rádióreklámot, 1-6 mozireklámot.
Amerikában már a háztartások 72,5%-ban képesek lennének
kiszûrni a reklámokat, a digitális televíziózás megjelenésével
Magyarországon is meg fognak jelenni a személyes videófelvevõk,
amelynek rettegett márkaneve a TiVo, és akkor nem kell
egy másfél órás mozifilm kedvéért három órát töltenie a nézõnek
a tévé képernyõje elõtt. Ellenben a tévétársaságok
gondolkodhatnak azon, hogy a nézõk hajlandók lesznek-e fizetni
a televíziózásért, avagy honnan származik majd a jövedelmük.
Az Egyesült Államok Marketing Szövetségének felmérése szerint a
menedzserek már most azon gondolkodnak, hogy a tévéreklámból
kivont költségvetésüket milyen más médiumon
helyezzék el. Egy szakértõ szerint nagyobb fenyegetést jelent a
televíziós társaságoknak a reklámszûrõ berendezések elterjedése,
mint amit a Napster jelentett a zeneipar számára.
Az alternatív médiák elterjedését elõsegíti a befogadók
megváltozó életstílusa, különösen a dolgozó, aktív rétegek
esetében. A munkaidõ meghosszabbodott, többet kell
utazni az embereknek a munkahelyükre, kevesebb idõt
töltenek otthon. A közönség kevesebbet tud otthon
tévézni, és szívesebben számítógépezik, játszik
számítógépes játékokkal, gyakrabban találkozik köztéri
eszközökkel.
Sok hirdetõnek továbbra is szûk a reklámköltségvetése, sok
lokális gyártónak és kereskedõnek tulajdonképpen
szüksége sincs arra, hogy megjelenjen az országos
sajtóban, televízióban, rádióban, hanem helyi és
költséghatékony reklámhordozókat vesz inkább igénybe.
Az alternatív eszközökön keresztül megjelenõ személyes
kommunikáció vonzó, szimpatikus és trendi a fiatalok számára,
és õk igazán cinikusak a mainstream reklámmal, a nyíltan
eladni akaró hirdetésekkel szemben.
A hirdetõk felõl pedig egyre növekvõ kritika övezi a reklámozás
alapjául szolgáló hatáshierarchia-modelleket (AIDA, Rogers stb.).
Tényleg ez alapján mûködnek a reklámok? Ha kiszámoljuk egy
adott modell mûködésének a valószínûségét (pl. elérés,
figyelem, megértés, emlékezés, szándék, cselekedet), a
befogadónak minden egyes szakaszon keresztül kell mennie,
hogy a reklám hatásának legyen tulajdonítható a vásárlás. Ha
azzal a feltételezéssel élünk, hogy minden egyes szakasz
50%-os valószínûséggel történik meg, annak a valószínûsége,
hogy a reklám alapján került sor a vásárlásra 1,5625%!!!
Egy másik probléma, ami minket is elért, az a közönség
töredezettsége. Az Egyesült Államokban 1995-ben 3 hirdetéssel
el lehetett érni a 18–49 éves nõk 80%-át, míg csupán 5 évvel
késõbb, 2000-ben 97 közzétételre volt szükség ugyanehhez az
eredményhez. Megállapíthatjuk, hogy hatalmas a tülekedés a
fogyasztók figyelméért, és a reklámipar az alternatív
médiaeszközökhöz fordul a helyzet megoldására.
A fogyasztók reklámkerülése és az egyre nehezebbé váló
reklámelérés miatt a hirdetõk olyan reklámhordozókat keresnek,
amelyek elõl nem tudnak „elbújni” a nézõk, másrészt, hitelesebb
és szórakoztatóbb új médiumokat vesznek igénybe, melyek sok
esetben személyes ajánlásként jelennek meg, kizárólagosságot,
egyediséget sugallnak. Hogyan lehet meghatározni, hogy mit
nevezünk alternatív médiaeszközöknek? Egy általánosan
elfogadott definíció szerint különbözõ, változatos kísérlet arra,
hogy a vállalat úgy érje el a fogyasztókat, hogy közben tudatosan
elkerüli a hagyományos reklámhordozókat. Az alternatív eszközök,
általában újszerû reklámhordozókat jelentenek, maguk a
reklámhordozók imázsközvetítõk is egyben. Alternatív médiának a
rabul ejtõ médiaeszközök és a lopakodó marketing eszköztárának
bizonyos fokú kombinációját nevezzük. Teljesen tisztán nem
válnak el egymástól, hanem általában egymásra épülve fejtik ki
hatásukat. Mindenesetre nem elég csak megfogni, „rabul ejteni” a
fogyasztót, a kreatív megvalósítást úgy kell végrehajtani, hogy
örömmel „essen csapdába”, a fogyasztót szórakoztassa az, ha az
adott üzenettel elérjük.
Az alternatív eszközök egyik legnagyobb csoportját a „Rabul ejtõ”
médiaeszközök (Captive Media) alkotják, ahol a reklámozók a
legkülönbözõbb és legváltozatosabb formában kísérlik meg az
üzenetet eljuttatni a fogyasztóhoz. Ez úgy valósul meg, hogy
amikor a fogyasztó olyan szituációba kerül, hogy egyszerûen nem
tudja kikerülni a reklámokat, vagy annyira eredeti formában tárják
az üzenetet, a márkanevet elé, hogy „kötelezõ” felfigyelnie rá. Ezek
közé tartozik pl. a fogantyúra helyezett hirdetés, a villamosok,
buszok külsõ felületének átfestése az adott márka színeire, a
repülõjáraton a videón bemutatott infotainment, és a
repülõtársaság által adott fedélzeti magazin. Az Egyesült
Államokban 400 irodának a liftjében helyeztek el 4200
síkképernyõs televíziót, ahol reklámokat közvetítenek. Kísérleti
jelleggel a New York-i taxikban is elhelyeztek tévéképernyõket.
A Tesco most teszteli, hogy hatásos-e a reklámot sugárzó televízióképernyõk
elhelyezése magyarországi üzleteiben.
A szórakozóhelyek mosdóiban elhelyezett poszterek, iskolákban
kirakott plakátok a kikerülhetetlenség bázisán mûködnek. Az utcán
elhelyezett City-light poszterek, óriásplakátok is a rabul ejtõ médiák
körébe tartoznak. Egyszerûen szem elõtt vannak, és mindennapi
életünk, közlekedésünk során nem tudjuk kikerülni ezeket. A
Balatonon a strand felett elhúzó repülõ által vontatott molinó,
vagy például a falun keresztülhajtó cirkuszi elõadást reklámozó
hangszórós autó (amit természetesen nem most találtak ki) is idetartozik.
Ezeknek az eszközöknek tulajdonképpen csak a
megrendelõ pénztárcája és a képzelet, no meg a szakmai erkölcsi
érzéke szab határt.
Az Egyesült Államokban például az általános és középiskolákban is
megjelentek ezek az eszközök, amelynek egyik ellentmondásos
válfaját a Channel One iskolai program jelenti. A Channel One
csatorna mindennap 12 perces ismeretterjesztõ mûsort sugároz
általános iskolásoknak, amelybõl 2 perc reklám. A diákoknak
kötelezõ részt venni a mûsor megtekintésén. Ezt a mûsort 8 millió
iskolás látja mindennap az USA 12 ezer iskolájában. A reklámidõ a
hirdetõk számára kétszer annyiba kerül mint a legnézettebb
hagyományos televízión sugárzott mûsorkörnyezetben, ugyanakkor
a közönség 100%-a végignézi a reklámokat is, nem morzsolódik
le, a tévét mûsor közben nem lehet kikapcsolni, lehalkítani.
Az iskolák a programban való részvételükért audiovizuális
eszközöket és számítógépeket kapnak. Bár reklámos szempontból
azt lehet erre mondani, hogy mindenki nyer az ügyön,
felmerülhetnek etikai kérdések, például az iskolákban senkit sem
szabadna arra kötelezni, hogy reklámokat nézzen.
A magyar fogyasztók több mint egynegyede reklámkerülõ az AdAvoider
2000 kutatás szerint, 33%-uk elutasítja a reklámokat egy GfK–Szonda–
TGI-kutatás szerint. Az USA-ban 2904 reklámot látnak a fogyasztók
naponta, ebbõl csupán 52-öt észlelnek, 24-et képesek megvizsgálni
részletesen és csak 4 üzenetre reagálnak valamilyen formában.
Magyarországon heti adatok szerint 255 tévéspotot látnak, 350
óriásplakátot, 136 rádióreklámot, 1-6 mozireklámot.
Amerikában már a háztartások 72,5%-ban képesek lennének
kiszûrni a reklámokat, a digitális televíziózás megjelenésével
Magyarországon is meg fognak jelenni a személyes videófelvevõk,
amelynek rettegett márkaneve a TiVo, és akkor nem kell
egy másfél órás mozifilm kedvéért három órát töltenie a nézõnek
a tévé képernyõje elõtt. Ellenben a tévétársaságok
gondolkodhatnak azon, hogy a nézõk hajlandók lesznek-e fizetni
a televíziózásért, avagy honnan származik majd a jövedelmük.
Az Egyesült Államok Marketing Szövetségének felmérése szerint a
menedzserek már most azon gondolkodnak, hogy a tévéreklámból
kivont költségvetésüket milyen más médiumon
helyezzék el. Egy szakértõ szerint nagyobb fenyegetést jelent a
televíziós társaságoknak a reklámszûrõ berendezések elterjedése,
mint amit a Napster jelentett a zeneipar számára.
Az alternatív médiák elterjedését elõsegíti a befogadók
megváltozó életstílusa, különösen a dolgozó, aktív rétegek
esetében. A munkaidõ meghosszabbodott, többet kell
utazni az embereknek a munkahelyükre, kevesebb idõt
töltenek otthon. A közönség kevesebbet tud otthon
tévézni, és szívesebben számítógépezik, játszik
számítógépes játékokkal, gyakrabban találkozik köztéri
eszközökkel.
Sok hirdetõnek továbbra is szûk a reklámköltségvetése, sok
lokális gyártónak és kereskedõnek tulajdonképpen
szüksége sincs arra, hogy megjelenjen az országos
sajtóban, televízióban, rádióban, hanem helyi és
költséghatékony reklámhordozókat vesz inkább igénybe.
Az alternatív eszközökön keresztül megjelenõ személyes
kommunikáció vonzó, szimpatikus és trendi a fiatalok számára,
és õk igazán cinikusak a mainstream reklámmal, a nyíltan
eladni akaró hirdetésekkel szemben.
A hirdetõk felõl pedig egyre növekvõ kritika övezi a reklámozás
alapjául szolgáló hatáshierarchia-modelleket (AIDA, Rogers stb.).
Tényleg ez alapján mûködnek a reklámok? Ha kiszámoljuk egy
adott modell mûködésének a valószínûségét (pl. elérés,
figyelem, megértés, emlékezés, szándék, cselekedet), a
befogadónak minden egyes szakaszon keresztül kell mennie,
hogy a reklám hatásának legyen tulajdonítható a vásárlás. Ha
azzal a feltételezéssel élünk, hogy minden egyes szakasz
50%-os valószínûséggel történik meg, annak a valószínûsége,
hogy a reklám alapján került sor a vásárlásra 1,5625%!!!
Egy másik probléma, ami minket is elért, az a közönség
töredezettsége. Az Egyesült Államokban 1995-ben 3 hirdetéssel
el lehetett érni a 18–49 éves nõk 80%-át, míg csupán 5 évvel
késõbb, 2000-ben 97 közzétételre volt szükség ugyanehhez az
eredményhez. Megállapíthatjuk, hogy hatalmas a tülekedés a
fogyasztók figyelméért, és a reklámipar az alternatív
médiaeszközökhöz fordul a helyzet megoldására.
A fogyasztók reklámkerülése és az egyre nehezebbé váló
reklámelérés miatt a hirdetõk olyan reklámhordozókat keresnek,
amelyek elõl nem tudnak „elbújni” a nézõk, másrészt, hitelesebb
és szórakoztatóbb új médiumokat vesznek igénybe, melyek sok
esetben személyes ajánlásként jelennek meg, kizárólagosságot,
egyediséget sugallnak. Hogyan lehet meghatározni, hogy mit
nevezünk alternatív médiaeszközöknek? Egy általánosan
elfogadott definíció szerint különbözõ, változatos kísérlet arra,
hogy a vállalat úgy érje el a fogyasztókat, hogy közben tudatosan
elkerüli a hagyományos reklámhordozókat. Az alternatív eszközök,
általában újszerû reklámhordozókat jelentenek, maguk a
reklámhordozók imázsközvetítõk is egyben. Alternatív médiának a
rabul ejtõ médiaeszközök és a lopakodó marketing eszköztárának
bizonyos fokú kombinációját nevezzük. Teljesen tisztán nem
válnak el egymástól, hanem általában egymásra épülve fejtik ki
hatásukat. Mindenesetre nem elég csak megfogni, „rabul ejteni” a
fogyasztót, a kreatív megvalósítást úgy kell végrehajtani, hogy
örömmel „essen csapdába”, a fogyasztót szórakoztassa az, ha az
adott üzenettel elérjük.
Az alternatív eszközök egyik legnagyobb csoportját a „Rabul ejtõ”
médiaeszközök (Captive Media) alkotják, ahol a reklámozók a
legkülönbözõbb és legváltozatosabb formában kísérlik meg az
üzenetet eljuttatni a fogyasztóhoz. Ez úgy valósul meg, hogy
amikor a fogyasztó olyan szituációba kerül, hogy egyszerûen nem
tudja kikerülni a reklámokat, vagy annyira eredeti formában tárják
az üzenetet, a márkanevet elé, hogy „kötelezõ” felfigyelnie rá. Ezek
közé tartozik pl. a fogantyúra helyezett hirdetés, a villamosok,
buszok külsõ felületének átfestése az adott márka színeire, a
repülõjáraton a videón bemutatott infotainment, és a
repülõtársaság által adott fedélzeti magazin. Az Egyesült
Államokban 400 irodának a liftjében helyeztek el 4200
síkképernyõs televíziót, ahol reklámokat közvetítenek. Kísérleti
jelleggel a New York-i taxikban is elhelyeztek tévéképernyõket.
A Tesco most teszteli, hogy hatásos-e a reklámot sugárzó televízióképernyõk
elhelyezése magyarországi üzleteiben.
A szórakozóhelyek mosdóiban elhelyezett poszterek, iskolákban
kirakott plakátok a kikerülhetetlenség bázisán mûködnek. Az utcán
elhelyezett City-light poszterek, óriásplakátok is a rabul ejtõ médiák
körébe tartoznak. Egyszerûen szem elõtt vannak, és mindennapi
életünk, közlekedésünk során nem tudjuk kikerülni ezeket. A
Balatonon a strand felett elhúzó repülõ által vontatott molinó,
vagy például a falun keresztülhajtó cirkuszi elõadást reklámozó
hangszórós autó (amit természetesen nem most találtak ki) is idetartozik.
Ezeknek az eszközöknek tulajdonképpen csak a
megrendelõ pénztárcája és a képzelet, no meg a szakmai erkölcsi
érzéke szab határt.
Az Egyesült Államokban például az általános és középiskolákban is
megjelentek ezek az eszközök, amelynek egyik ellentmondásos
válfaját a Channel One iskolai program jelenti. A Channel One
csatorna mindennap 12 perces ismeretterjesztõ mûsort sugároz
általános iskolásoknak, amelybõl 2 perc reklám. A diákoknak
kötelezõ részt venni a mûsor megtekintésén. Ezt a mûsort 8 millió
iskolás látja mindennap az USA 12 ezer iskolájában. A reklámidõ a
hirdetõk számára kétszer annyiba kerül mint a legnézettebb
hagyományos televízión sugárzott mûsorkörnyezetben, ugyanakkor
a közönség 100%-a végignézi a reklámokat is, nem morzsolódik
le, a tévét mûsor közben nem lehet kikapcsolni, lehalkítani.
Az iskolák a programban való részvételükért audiovizuális
eszközöket és számítógépeket kapnak. Bár reklámos szempontból
azt lehet erre mondani, hogy mindenki nyer az ügyön,
felmerülhetnek etikai kérdések, például az iskolákban senkit sem
szabadna arra kötelezni, hogy reklámokat nézzen.
#706
Még ha franciául beszélnének, mint a Beck's reklámban németül, az nem zavarna, csak ez a nyálas ének...
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#705
Ez a legrosszabb.
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#704
Köszönöm éééééééééén azt jelenti: merccccccccciiiiiiiiiiiiiiiiii...
Most mi franciskák vagyunk vagy mi?<#nemtudom>
Most mi franciskák vagyunk vagy mi?<#nemtudom>
#703
Csokoládés, mogyorós, tejben gazdag krémesen lágy, monte gyermekkor... Ettõl tudnék a falra mászni.<#falbav>
Voltam zárás előtt. _______________
#702
egy-két kivételével mind egy nagy kalap...
Egy háború vessen véget az összesnek...
#701
Nekem sem kedvencem 😊
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#700
Én azt a reklámot utálom amiben a Kinder Happy Hippo-t reklámozzák... <#mf3><#gunyos1> Az a hülye gyerek feje... Meg kéne folytani az egész degenerált "családod" a reklámban a rohadt happy hippoval!!!<#nyes>
●újreg®● ●Nem tetszik valami elvtárs? :C●
#699
Szerintem nem nagyon fog ez bejönni, az emberi jelenlét túl drága. Ezeknek órabért kell fizetni, egy óriásplakát meg 30-40 ezer Ft/hó.
Mondjuk ezek keresnek személyenként 400 Ft/órát (vagy többet vagy kevesebbet), szóval egy óriásplakát árából 33 órát lehetne hirdetni.
Mondjuk ezek keresnek személyenként 400 Ft/órát (vagy többet vagy kevesebbet), szóval egy óriásplakát árából 33 órát lehetne hirdetni.
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#698
Bakker,megyek dolgozni😄
Ha meglátnám ezeket a marhákat,röhögnék egy jót!
Ha meglátnám ezeket a marhákat,röhögnék egy jót!
2010 VB és klubtermékek: http://kep.tar.hu/lonsdaleshop/50636453#2
#697
<#mf3><#mf3><#gunyos1><#mf3><#mf3>
- ...and this is the Spanish Inquisition hiding behind the coal shed. - Oh! I didn\'t expect the Spanish Inquisition. - Nobody expects the Spanish Inquisition!
#696
-ÉS KI AJÁNLOTTA ÖNNEK ?
-HÁT SENKI
vááááááááááááááááá
-HÁT SENKI
vááááááááááááááááá
Mikor lépett az első ember a holdra? hülye vagy az első embernek nem is volt ürhajója!!!
#695
xar
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#694
StreetShield – A hirdetés a fõút közepére sétál
Magyarországon, sõt egész Európában eddig ismeretlen közterületi reklámhordozó bevezetését kezdte meg a Macrosolid Media Consulting.
Az ún. StreetShield-ekkel fõleg a fõváros forgalmas keresztezõdéseiben találkozhatnak a járókelõk és az autósok. Az "emberhordozta felületen" mindenképpen megakad a közlekedõ szeme, mert egész egyszerûen elérakják. 2004 karácsonyi szezonjára új eszközzel bõvül a hirdetõk fegyvertára. Úttörõként hozta be Európába a tengerentúlon már ismert és nagy sikerrel használt hirdetési koncepciót, a StreetShild-eket a Macrosolid Media Consulting.
A cég ezáltal a közterület egy újabb felületét kínálja a hirdetõknek. A fõváros egyre nyomorúságosabb közlekedési viszonyaira, az állandó dugókra illetve a meglepetés erejére építve vezette be a Macrosolid Media a merõben új szabadtéri reklámhordozót. Idén õsszel egyenruhás emberek jelentek meg a város nagy forgalmú csomópontjain. Szigorúan egyszerre mozogva a "StreetShield-esek" - rendszerint hárman - egymás mellé felsorakoznak a keresztezõdében és hirdetõtábláikat, meghatározott koreográfia szerint felmutatják az autósoknak. A hirdetõ cég ezáltal nem csupán egy reklámfelületet, hanem egy meglehetõsen feltûnõ "eseményt" is kap. Az új közterületi médium segítségével a hirdetések részleteit a vásárló szeme elé teszik úgy, hogy a potenciális fogyasztónak nem igen van lehetõsége másfelé nézni, hacsak nem ül háttal a volánnak.
Az autósok látóköre, fõleg a lámpánál álldogálva igencsak szûk, tekintetük ilyenkor zömmel a távolba réved. Erre a tényre építve került bevezetésre a StreetShield, hiszen a táblát még akkor sem tudják kizárni látóterükbõl a jármûben ülõk, ha nem kifejezetten arra koncentrálnak. Az elképzelés valójában magától mûködik még akkor is, amikor az autók áthaladnak a keresztezõdésen, ugyanis ilyenkor a táblamozgatók sorba rendezõdnek az úttal párhuzamosan és gyakorlatilag egy fél óriásplakát felületét kitöltik.
Magyarországon, sõt egész Európában eddig ismeretlen közterületi reklámhordozó bevezetését kezdte meg a Macrosolid Media Consulting.
Az ún. StreetShield-ekkel fõleg a fõváros forgalmas keresztezõdéseiben találkozhatnak a járókelõk és az autósok. Az "emberhordozta felületen" mindenképpen megakad a közlekedõ szeme, mert egész egyszerûen elérakják. 2004 karácsonyi szezonjára új eszközzel bõvül a hirdetõk fegyvertára. Úttörõként hozta be Európába a tengerentúlon már ismert és nagy sikerrel használt hirdetési koncepciót, a StreetShild-eket a Macrosolid Media Consulting.
A cég ezáltal a közterület egy újabb felületét kínálja a hirdetõknek. A fõváros egyre nyomorúságosabb közlekedési viszonyaira, az állandó dugókra illetve a meglepetés erejére építve vezette be a Macrosolid Media a merõben új szabadtéri reklámhordozót. Idén õsszel egyenruhás emberek jelentek meg a város nagy forgalmú csomópontjain. Szigorúan egyszerre mozogva a "StreetShield-esek" - rendszerint hárman - egymás mellé felsorakoznak a keresztezõdében és hirdetõtábláikat, meghatározott koreográfia szerint felmutatják az autósoknak. A hirdetõ cég ezáltal nem csupán egy reklámfelületet, hanem egy meglehetõsen feltûnõ "eseményt" is kap. Az új közterületi médium segítségével a hirdetések részleteit a vásárló szeme elé teszik úgy, hogy a potenciális fogyasztónak nem igen van lehetõsége másfelé nézni, hacsak nem ül háttal a volánnak.
Az autósok látóköre, fõleg a lámpánál álldogálva igencsak szûk, tekintetük ilyenkor zömmel a távolba réved. Erre a tényre építve került bevezetésre a StreetShield, hiszen a táblát még akkor sem tudják kizárni látóterükbõl a jármûben ülõk, ha nem kifejezetten arra koncentrálnak. Az elképzelés valójában magától mûködik még akkor is, amikor az autók áthaladnak a keresztezõdésen, ugyanis ilyenkor a táblamozgatók sorba rendezõdnek az úttal párhuzamosan és gyakorlatilag egy fél óriásplakát felületét kitöltik.
#693
na meg a furcsa bent a lakásban eljátszós reklámok. Szal reggel mama meg kisgyerek mennének iskolába operatõr bácsi már bekempelt elõre a folyosóba és balra a mosógép elvérzik... jaj most milesz? jön a szerelõ persze utközben kikerüli az operatört asszonyom szétment a karburátor kuplung vibrátor a vizkõtöl,szal tönkrement mosógép asszony be van szarva mileszha férje megtuggya. Szerelõ kérdezi: használ ön vízlágyítót? - Igen. - És calgont????? - Nem. - ÉS AZT KI AJÁNLOTTA TE ROHATT? - senki. kálgónnal a mosógép is tovább éééééééééél.
spam. sry
#692
Az új buzi ADSL reklám <#mf3><#mf3><#mf3>
Megérkezett axel a fóka méltó utódja...
Megérkezett axel a fóka méltó utódja...
- ...and this is the Spanish Inquisition hiding behind the coal shed. - Oh! I didn\'t expect the Spanish Inquisition. - Nobody expects the Spanish Inquisition!
#691
😄
Ich bin ein prima menschen! Du bist nicht ein prima menschen! Du bist ein schwanz!
#690
"olyan nyugodt vagyok mióta a bepanthen vigyáz Marci popsijára"
#689
A Nike visszavonta 'érzéketlen' tévéreklámját
A Nike kénytelen volt leállítani több millió fontos nemzetközi reklámkampányának sugárzását az ausztrál tévében.
Gyermekvédõ szervezetek szerint érzéketlenség volt bemutatni a reklámokat az éppen körvonalazódó ausztrál gyermekmolesztálási ügy miatti közfelháborodás idején. A sportszergyártó a tiltakozás nyomán leállította a reklámfilm sugárzását, melyben fiatal lányok hízelegnek a teniszedzõjüknek. A tiltakozók szerint nem helyénvaló ezeket bemutatni, miután éppen akkortájt egy ausztrál edzõt bûnösnek találtak gyermekmolesztálás vádjában.
A világszerte futó kampány egybeesett a Nike olimpiai szponzorációjával, s egy csoport tizenéves lányt mutat, akik "elalélnak" jóképû edzõjük láttán. Mindegyik úgy próbálja felkelteni az edzõ érdeklõdését, hogy Serena Williams-é, a híres teniszcsillaggá alakul.
A filmet alig néhány héttel azután kezdték el vetíteni Ausztráliában, hogy a hajdani teniszedzõt és tanárt, Gavin Hoppert bebörtönözték, mert szexuálisan zaklatott egy 14 éves diákot a nyolcvanas években. "Figyelembe véve a közelmúlt történéseit és saját helyzetünket, úgy döntöttünk, hogy leállítjuk a szóban forgó reklámot" - közölte Tony Balfour, a Nike Australia ügyvezetõ igazgatója egy nyilatkozatban. "Bocsánatot kérünk azoktól, akiket megsértettünk a televíziós reklámmal" - tette hozzá.
A gyermekvédõk szerint a reklámot viszont az egész világon be kellene tiltani, mivel az tiszteletlen a gyermekekkel szemben. "Történeteket látunk fiatal lányokról és edzõkrõl, ahol kihasználják a fiatal nõket" - nyilatkozta Joe Tucci az Ausztrál Gyermekekért Alapítvány vezetõje az ausztrál köztévének. A reklámot azonban továbbra is vetítik Angliában kábeltévén, és mûholdas adókon az egész Egyesült Királyságban. "Ez a döntés kizárólag Ausztráliára korlátozódik"- jelentette ki a UK Nike szóvivõje. "Úgy hisszük a jelen események miatt Ausztráliában nem megfelelõ az idõzítés a reklám vetítésére, ott ezért állítottuk le a hirdetés sugárzását. A Nike szerint sem megbocsáthatóak az ilyen cselekmények" - folytatta a szóvivõ.
A Nike kénytelen volt leállítani több millió fontos nemzetközi reklámkampányának sugárzását az ausztrál tévében.
Gyermekvédõ szervezetek szerint érzéketlenség volt bemutatni a reklámokat az éppen körvonalazódó ausztrál gyermekmolesztálási ügy miatti közfelháborodás idején. A sportszergyártó a tiltakozás nyomán leállította a reklámfilm sugárzását, melyben fiatal lányok hízelegnek a teniszedzõjüknek. A tiltakozók szerint nem helyénvaló ezeket bemutatni, miután éppen akkortájt egy ausztrál edzõt bûnösnek találtak gyermekmolesztálás vádjában.
A világszerte futó kampány egybeesett a Nike olimpiai szponzorációjával, s egy csoport tizenéves lányt mutat, akik "elalélnak" jóképû edzõjük láttán. Mindegyik úgy próbálja felkelteni az edzõ érdeklõdését, hogy Serena Williams-é, a híres teniszcsillaggá alakul.
A filmet alig néhány héttel azután kezdték el vetíteni Ausztráliában, hogy a hajdani teniszedzõt és tanárt, Gavin Hoppert bebörtönözték, mert szexuálisan zaklatott egy 14 éves diákot a nyolcvanas években. "Figyelembe véve a közelmúlt történéseit és saját helyzetünket, úgy döntöttünk, hogy leállítjuk a szóban forgó reklámot" - közölte Tony Balfour, a Nike Australia ügyvezetõ igazgatója egy nyilatkozatban. "Bocsánatot kérünk azoktól, akiket megsértettünk a televíziós reklámmal" - tette hozzá.
A gyermekvédõk szerint a reklámot viszont az egész világon be kellene tiltani, mivel az tiszteletlen a gyermekekkel szemben. "Történeteket látunk fiatal lányokról és edzõkrõl, ahol kihasználják a fiatal nõket" - nyilatkozta Joe Tucci az Ausztrál Gyermekekért Alapítvány vezetõje az ausztrál köztévének. A reklámot azonban továbbra is vetítik Angliában kábeltévén, és mûholdas adókon az egész Egyesült Királyságban. "Ez a döntés kizárólag Ausztráliára korlátozódik"- jelentette ki a UK Nike szóvivõje. "Úgy hisszük a jelen események miatt Ausztráliában nem megfelelõ az idõzítés a reklám vetítésére, ott ezért állítottuk le a hirdetés sugárzását. A Nike szerint sem megbocsáthatóak az ilyen cselekmények" - folytatta a szóvivõ.
#688
Az új Sertli a Ságától...hmmmmm....naaaaagyon fiiinoom!
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – > ¯\_(ツ)_/¯
#687
Vótmá😛
#655, #662
#655, #662
N0 TXT TLK PLZ!4!
#686
APA APA KÉRSZ CSOKIT!!!!!!!!!!
#685
(a 2. sorban kicsitt több szöveg van, de annyira felbsz, h nem jegyzem meg)
- Megjött az új cipõkollekció, felpróbálja?
- Fáradtnak és dúzadtnak érzem a lábam.
- He? Ortopédorvosnak nézek ki bazdmeg? Ez egy cipõbolt.
- Megjött az új cipõkollekció, felpróbálja?
- Fáradtnak és dúzadtnak érzem a lábam.
- He? Ortopédorvosnak nézek ki bazdmeg? Ez egy cipõbolt.
N0 TXT TLK PLZ!4!
#684
Akkor nem lennének tv-adók.
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#683
Reklámoknál ki kéne kapcsolni a tv-ket az országban.
Persze ehhez elég nagy hírverés kéne, aztán egy idõ után rájönnének hogy felesleges.
Nagyon rühellem mikor egy filmet 6 felé szednek a köcsög reklámokkal.
Persze ehhez elég nagy hírverés kéne, aztán egy idõ után rájönnének hogy felesleges.
Nagyon rühellem mikor egy filmet 6 felé szednek a köcsög reklámokkal.
#682
Ez nem tampon, hanem dezodor 😊
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#681
Jah Laura Colt. Ott csúszik mászik meg ugrik és ezt azért mert xy tamponja van hát húú... Komolyan megnézném azt az idióta marketingest aki ilyeneket kitalál.
#680
Hát ilyen esetben elvinné a rendõr.
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#679
a leg idegesitöbb reklám az a venish reklám!amiben a bevásárló központban összekoszolja az emberek ruháikat és aztán meg ki mossa!
fejbe is nyomnám egy doboz venish-el hogy összekoszolta a ruhámat!
fejbe is nyomnám egy doboz venish-el hogy összekoszolta a ruhámat!
Ich bin ein prima menschen! Du bist nicht ein prima menschen! Du bist ein schwanz!
#678
dehát a csoki átvarázsolja félig barnává félig meg vajszínûvé, ez egy CSODA!!!444 😛
#677
"nem elég izgi a mûsor?bonts ki 1 danett duett-et"hát bazzze.....a sok köcsög droid bámulja a szerencsétlen elefántot aki valami oknál fogva nem tud Picassot festeni az ormányába eröltetett ecsettel....megoldás?vegyél 1 ilyen fos csokoládét és minden ok.....tiszta agyrém😞(((((
#676
Laura Colt 24/7
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – > ¯\_(ツ)_/¯
#675
Ja az jó, fõleg mikor a végén pofára esnek 😄 (mármint képletesen)
- ...and this is the Spanish Inquisition hiding behind the coal shed. - Oh! I didn\'t expect the Spanish Inquisition. - Nobody expects the Spanish Inquisition!
#674
végre egy reklám, ami a kééphatások terén nem bassza fel az idegeimet: vmi Rauch Ice-tea, és strandon csajok mellekre licitálnak, vgy nemtom elmagyarázni, de lényeg az, h teccik...hang nélkül... 😊)
¡Hala Madrid!
#673
Meg liftben, panelban stb. nem mûködik, max. ha közel van az ablakhoz.
A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.
#672
Nem reklám,de a voda egy szar..lehet hogy olcsó,de sehol nem müxik...legutóbb hugomnak(csak neki van a családból vodája)A Duna plazában nem volt térereje...a város közepén...szal spórolsz 3 ft-ot percenként,de az ország 90%-ában nem lehet vele telefonálni...
#671
ja😄
#670
most mé'? legalább szép tiszta lesz a mosógép 😛PP
#669
A Vanish csodát mûvel a mosógépben...
Mér még hol a ku..a anyádba mûveljen csodát bazdmeg???
Mér még hol a ku..a anyádba mûveljen csodát bazdmeg???
#668
a gatorade reklám még tré, amiikkor két atlétát ráálítanak a futószönyegre és uv-val sugározzák õket... és természetesen az izzadság, amiben nátrium is van, vagy mi a gaz, látszik uv fény alatt is... és még mi? 
¡Hala Madrid!
#667
-Hmm tessék nekem nagy. Hmm mi önnek is nagy??!
a mindenkinek nagyvan kulbja? Hát én alapitottam! Neeem nekem nagy! Nagyon nagy, igen! És az öné mekkora? Az szép gratulálok.... Istenem. Milyen nagy.
erre költöttem a matávost 😄
a mindenkinek nagyvan kulbja? Hát én alapitottam! Neeem nekem nagy! Nagyon nagy, igen! És az öné mekkora? Az szép gratulálok.... Istenem. Milyen nagy.
erre költöttem a matávost 😄
#666
nagy ötlet
#665
Na most láttam mikor bemennek a nemtommilyen márkakereskedésbe, hogy elnézést de a múltkor túl keveset fizettem az autómért a feleségem terhes kérem ne jelentsen fel...
Hát ez megint ritka nagy balfaszság...
Hát ez megint ritka nagy balfaszság...
- ...and this is the Spanish Inquisition hiding behind the coal shed. - Oh! I didn\'t expect the Spanish Inquisition. - Nobody expects the Spanish Inquisition!
#664
rádióban:
- Én úgy láttam, hogy az az ember FIZETETT !!!
- Jéézuisom, URAM JÖJJÖN vissza !!!
Nem érti hogy nem kell fizetni ?
(Hát ettõl a nõi hangtól egyszerûen falra tudnék mászmi, és a szituáció is egy nagy kalap szar.)
- Én úgy láttam, hogy az az ember FIZETETT !!!
- Jéézuisom, URAM JÖJJÖN vissza !!!
Nem érti hogy nem kell fizetni ?
(Hát ettõl a nõi hangtól egyszerûen falra tudnék mászmi, és a szituáció is egy nagy kalap szar.)
Szédült Simon mondta a vásáron a cukrásznak: Ide a sütikkel vagy átkúrom a fejed a palánkon !
#663
Mondjuk ez nem reklám de amitõl kész vagyok=a KENO sorsolás aláfestõ zenéje😄
Férfihang:
dum-dum-dum-dum-dum-dum-duum-duum...
Férfihang:
dum-dum-dum-dum-dum-dum-duum-duum...
#662
Hát ja pistike olyan ordenáré módon üvöltözik, mint egy szellemi fogyatékos, a három fickó meg tiszta proli fíling.Egyébként még manapság is elég gáz a magyar reklámgyártás ezzel a proli fílinggel.Tipikus példái a sörreklámok, amik szoci világot tükrözõ mûanyagszékes kocsmákban játszódnak, vagy igénytelen testalkatú fickók áztatják magukat a vízben(biztos SZOT beutalósak), vagy Ferisanyi horgászik, akirõl lerí, hogy másik kedvenc elfoglaltsága meccset nézni vagy kimenni a KGST piacra.
#661
Miteszel?-Semmit....különbözõ változatai szintén 
De valószínû pont a danonjoghurt hozza össze a családot, a családsegítõben is csak azért nem rendeltek belõle pár gallonnal mert akkor megszûnne a munkahelyük egybõl....
De valószínû pont a danonjoghurt hozza össze a családot, a családsegítõben is csak azért nem rendeltek belõle pár gallonnal mert akkor megszûnne a munkahelyük egybõl....
- ...and this is the Spanish Inquisition hiding behind the coal shed. - Oh! I didn\'t expect the Spanish Inquisition. - Nobody expects the Spanish Inquisition!
#660
Semmi. Csak közli a nézõkkel, hogy mi a helyzet a meccsen.
X nézõ és hogy ki támad. Ennyi.
X nézõ és hogy ki támad. Ennyi.