13587
-
wallen #6664 Jakuza vs Viharlovag vitában az utóbbi mellé állok.
A rRómai birodalom nem a hunok miatt omlott össze, hanem elsősorban seját belső problémái miatt. Amik közül hábórúban talán a legfontosabb, hogy a hadsereg minősége hihetetlen alacsony szinvonalra süllyedt. Catalaunumni ütközetet inkább lehet tekinteni germán vs germánnak, mintsem hun vs rómainak. Kiváncsi lennék, hogy mit ért volna el Attila a korai császárség fegyelmezett légióval szemben.
A Azincourt csatában sem az ijászok döntöttek. Lehet, hogy az általános iskolai törikönyvekben ez áll, de nem igaz. Egy két csatában tényleg döntőek voltak - például a páncélozatlan skótot ellen mindig hatásosak voltak.
Azincourtnál annyit értek el, hogy a támadó franciák, akik amúgy is elsősorban az angol lovagokkal akartrak megmérközni és nem a szárnyakon álló ijászokkal a nyilzápor miatt még inkább a centrumba tömörültek. Olyan szinten, hogy a legtöbb levágott francia még fel sem tudta emelni fegyverét, annyi helye sem volt.
Aki volt koncerten elöl az tudja milyen, amikor igazán tömeg van. Na ezt érzehette egy francia lovag. Szemben az angolok lándzsaerdeje (igen azzal harcoltak), akik lazábban áltak, volt helyük kitérni egy-egy csapás elöl. Szegény francia, meg botladozott az elesett bajtársain, hátulról a tömeg nyomta bele az angol fegyverekbe. Jó ha tudott egyet csapni mielött ledöntötték és aztán többet biztos nem tudott felállni, mert aki ilyen tömegben elesik az lent is marad. (lásd időnként focimeccs, koncert halálesetek)
Az ijászok egyébként tényleg sokat öltek, csak éppen nem nyillal, hanem annál közvetlenebb módon közelharci fegyverrel. -
haxoror #6663 Muhahahahaaaa!
veryhard/veryhard és Rómát majd csak akkor veszem be ha az ÖSSZES többi tartomány már az enyém! Az egész térkép!
-
haxoror #6662 Ez pont olyan mint a Maffiózókban amikor Tony Sopprano az embereivel megfenyeget egy zsidó bizniszment az meg úgy érvel hogy
"Mi nem hajolunk meg senki előtt, a rómaiak szolgái voltunk, mi ma is itt vagyunk de hova lettek a rómaiak?"
Mire Tony:
"Itt állnak előtted, bazdmeg!"
-
Dankó #6661 Nos a nagy felindulásban mivel most kihagytam pár napot a játékkal ismét belekezdtem Numídiával emp/emp fokozaton de már teljesen más taktikát alkalmazva.
Először elfoglaltam két rebellis várost majd nekimentem carthagonak mondván lesz ami lesz alapon és iszonyat nagy veszteségek árán de vettem mind a két nagyvárosát+ a fővárosomhoz közelit.
Ezzel úgy vettem észre eléggé megszeppent a fiú és nem nagyon akar támadni.
Ellenben a drága aranyos egyiptomi nép!
Kezdődött hogy megvásárolta az egyik városomat.(mocskos pénzsóvár lehetett a kormányzója),majd pedig szépen elindúlt és az egyik elfoglalt rebellis városomra ment neki amit be is vett simán.
Egyenlőre ez most nem baj mert szépen tudok készülődni mivel most már körönként 1500 körüli gempa üti a markomat és mivel háborúzik carthagóval is ezért nagyon sok időbe fog neki tartani amíg elér hozzám a fő városokhoz amik addígra full föl lesznek szerelve.
Másrészröl megjelent két csodálatosan szép Brutii hajó.Nem apró sereggel a fedélzetén,akik jelen pillanatban még a stagnálás fázisában vannak szerencsére,mert nem szálltak partra.
Csak imádkozom hogy ne kezdjenek el támadni vmint hogy az egyiptomiakat szépen föltartsa carthagó a maradék városával illetve seregével és ha mondjuk vagy 10 évet kitudnék így húzni már azt mondanám hogy okés van esélyem.
Megnézzük igaz e a mondás hogy a türelem rózsát terem.
-
#6660
maga a mod switcher nem indul?. Mert ha igen, akkor a txt-ben olvashatod, hogy van egy windows frissités, amit ha leszedsz, akkor müködni fog. Én is leszedtem azt, utána müködött a mod switcher, ami egyböl felismerte a fökönyvtárba másolt modot, és installálta.
Én végül amugy nem tudtam megnézni, milyenek lesznek az egységek, mert sok szutykot felraktam, és nem indult a game, ezért éjszaka ujra kellett telepitenem, és csak most fogom ujra kiprobálni -
Viharlovag #6659 A százalékokat most fejből nem tudom, de kb. 100-150 ezer egyes becslések szerint 250 ezer volt mindkét sereg nagysága, azaz összesen félmillió ember vett részt a csatában. Mintha több helyen olvastam volna, hogy a hunok kb. a kárpát mendencét tudták volna benépesíteni, de Attila fennhatósága alatt állott az egész északi térség, a mai németország, lengyelország, meg illirikum, talán a mai románia és bulgária is. És mivel mindehonnan hozott csapatokat.. De megmondom őszintén, hogy nem fogok utánajárni a pontos számoknak. Mindenesetee voltak a seregében mindenféle nációból, abban biztos lehetsz, de talán valóban kicsit nagyobb volt a hunok aránya. -
![[Jakuza]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10427091571053517846.jpg "[Jakuza]")
#6658
Honnan idezed te ezt, hogy 10% volt csak Hun ?
Csak a balszarnya nem allt Attila seregenek Hunbol
"SZÉKELY GYÖRGY: A Római Birodalom és a hunok"
"Attila seregének balszárnyát Valamir keleti gót király hada alkotta.
A csatát kölcsönösen nagy emberveszteséget okozó összeütközések előzték meg. [...] Az ütközet döntetlenül ért véget, előbb Thorismond gótjai, majd Attila serege kerekedett fel és távozott."
Amugy inkabb a Romaiak alltak javareszt mas nemzetekbol.
"A nyugatrómai haderő parancsnoka a korábbi segélykérő, Flavius Aëtius volt. A római harcosok mellett a germán szövetségesek ereje volt tekintélyes (nyugati gótok I. Theoderich király és fia, Thorismond vezérlete alatt, száli frankok és burgundok). Ők engedelmeskedtek III. Valentinianus császár felhívásának, hogy "siessenek a köztársaság segítségére, amelynek tagjaként tekintik őket"
-
#6657
"Miután meghalt, a hunok el is takarodtak vissza a pusztába és azóta sem hallottunk róluk.."
:) -
Viharlovag #6656 451 táján a rómaiak elpuhultak, a hadseregük félig motivál, alulfizetett barbárokból állott, akik pont a moztiváció és a tökéletlen hadvezérek miatt, csak azt nézték, mikor léphetnek le a csatából. Catalaunumnál tudtommal Attila visszavonult, azaz nem tudta elérni, amit akart, nevezetesen betörni délgalliába. Az ő seregének egyébként kb. 5-10%-át adták csak a könnyűlovas hunok, a többiek bizony a többi népből kerültek ki. Szóval, az hogy eljutott odáig, azt bizonyítja, hogy értett ahhoz, hogy különböző népeket egységbe gyúrjon. Miután meghalt, a hunok el is takarodtak vissza a pusztába és azóta sem hallottunk róluk.. -
#6655
Na de azert nem mindegy, hogy egy ember szerint nem is volt akkora vereseg, csak meghalt tobb mint 10ezer ember.
Hat nem tom erre mit mondjak, mert a legtobb irasos feljegyzes szerint biza ekkora volt a veszteseg.
Gyakorlatilag megszunt letezni Magyarorszag belso vedelme. -
#6654
Jop, pontosan épp ezt akrtam írni a nagy történelmi diskurzus közepette.
mivel nagyon kevés a forrás ezekből az időkből, a "történelmi tények" jelentős része következtetés rosszabb esetben kitaláció. Szóval +köszönném ha forrást is írtok :) -
Viharlovag #6653 Én pont most olvastam Winkler Gusztáv könyvében, hogy nem is volt akkora az a vereség.. Na igen, nem mindegy, ki milyen könyvet ovas el egy témában. :) Én mindenesetre kb. 10-15 könyvet olvastam el Muhiról és a mongol-tatárokról. És én úgy tudom, hogy az a Szubotájjal lévő testőrség pont 10.000 emberből állot, a mongolok legjobban felszerelt (páncélozott), elit csapataiból. ;) És Batu kesergett is, hogy igen nagy veszteségeket szenvedett. Szóval, ha teheted, írd be, milyen forrsából merítessz, mert nem mindegy. -
#6652
Catalaunum, 451
Igaz ott csak a Romaiak montak, hogy dontetlen lett.
"Az erőviszo- nyokra jellemző, hogy az messze nyugaton történt, a Troyes-Méry-Châlons- sur-Marne vonaltól nyugatra, a catalaunumi mezőkön. Attila tehát egészen idáig képes volt eljutni!"
Olyannyira gyengek voltak a Hunok, hogy 1 ev mulva mar Romat ostromoltak es a masik dontetlent elero fel sehol nem volt.
452-ben az erőt gyűjtött hun uralkodó - a római úthálózat felhasználásával - újra rátört Itáliára. Ostromgépekkel bevette és feldúlta Aquileát, ezt az észak és kelet felé addig nagy forgalmat lebonyolító, népes adriai kereskedővárost az Isonzo torkolatvidékén. Elpusztította Bergamót, elfoglalta Milanót s a barbárok elleni védelem másik kulcspontját, Ticinumot (később: Pavia). Felperzselte Cremonát, Mantovát. -
#6651
Ezzel azt mondod, hogy a Romaiak nem voltak harcviseltek ?
Ugye ezt te se gondolod komolyan ?
-
Viharlovag #6650 Ja! Amikor még élt az utolsó római hadvezér, Aetius, akkor a Katalanumi (vagy hogy írják le) csatában bizony egy tisztességes döntetlen született...
Richard Arszufnál azért tudott győzni, mert fegyelmezetten visszatartotta a lovagjait, megvárta, míg az arabok kilövöldözik magukat távolról és közelebb jönnek. Távolról főkén a lovak hullottak, ezért körbevették őket a gyalogosok. Aztán, mikor azt hitték, hogy mindent szabad, megindult a lovagi gőzhenger. A lovasíjászok megmutatták, mennyire tudnak gyorsan szaladni. Hát, a sok halottból kiindulva olyan nagyon gyorsan nem tudtak..
Türosznál pedig egy maroknyi keresztesre zúdult rá a teljes muzulmán maradék. Összesen kb tucatnyi lovuk volt, több lovag szamárháton indult a csatába. A gyalogosok pajzsfalat alkottak, mögülük lövöldöztek ki a számszeríjászok. Mikor az arabok közel értek, kirontottak a lovagok. Richard állítólag úgy nézett ki mint a sündisznó, tele volt tűzdelve nyilakkal, mégis iszonyatosan sok arabot levágott... A sűrűszövésű láncing alatt ugyanis 2-3 cm vastag, kóccal kitömött bélelt kabátkát hordtak, ami igen jó hatásfokkal megfogta a láncingen épphogy áthatoló nyílvesszőket.
Aztán, hogy egy római mekkora célpontot nyújtott az íjászoknak...
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#6649
Meg egy kicsit a megteveszto Muhi csatara amit irtal.
Itt az adatok vajh kevesbe pontosak. A mongol előörsök (valószínűleg pont a tatárok) hihetetlen kegyetlenséggel elpusztították Vác városát, miközben a királyi fősereg Pest környékén gyülekezett
A magyar sereg 20-25ezres volt aminek kozel 15-20%a nehezlovassagbol allt. Batu kan mindossze a Magyarorszagon levo csapatainak az 1/3dat iranyitotta es biza ezeknek a nagyresze nem nehezlovas volt ahogy te emlited, hanem konnyu lovas egyedul a nehezlovasok a Szubotaj Bagatur altal vezetett testorseget tettek ki.
A tortenetirok mindenhol megjegyzik, hoguy milyen taktikaval vertek el a magyar sereget es biza ott az van megemlitve, hogy a kokonnyulovasok elcsalogattak a Magyar nehezlovasokat majd a sarbaragado lovasokat halalra ijjaztak.
Megkell emliteni, hogy a magyarok a sereguk tobb mint 60%-at elvesztettek. -
Árnyvadász #6648 Azért vigyázz, lehet elég lesz a hard/very hard is:)
Ha végeztem a szelekudiákkal, akkor én is nekiállok a szkítáknak. Már olvastam más fórumokon, hogy nem egyszerű, de nem baj, szeressük a kihívásokat:) -
Viharlovag #6647 Róma annak köszönheti a bukását, hogy:
1. nem volt hadserege
2. A császártól kezdve az szenátorokig, elpuhult szarjancsik voltak.
3. Az a társadalom, amelyiknek az ünnepelt "sztárjai" kocsiversenyzők, meg színészek, az nem sok ellenállásra képes egy hadakozásra beállott népséggel szemben. Az már tök mindegy, hogy azok fejzsét lóbálnak, lándzsát tartanak, nyíllal lövöldöznek. Mindehhez kell egy jó vezér és a bukta borítékolható. Ugyanez végzett a perzsákkal is, akik a nagy jóléttől elpuhultak, őket meg Nagy Sándor falanxai túrták le a térképről. -
haxoror #6646 Jól felhúztam magam, na majd délután szkítákkal vh/vh-n felégetem a világot 
-
Árnyvadász #6645 Pont erről a témakörről szerettem volna többet megtudni. Köszönöm, így legalább nem kell keresgélnem.
Tök jó dolgokat írtok, én örömmel olvasom mindhárom fél leírásait. Szóval húzzátok a vitát, mert nevető negyedikként sokat tudok meg a háttérről. :) -
Árnyvadász #6644 Igen :)
A szelekudiákkal emiatt nem is támadtam meg a szkítákat. Minek? Ők az északi birodalmam határait védelmezik, nekem elég ha a trákoktól indulok neki észak itáliai régióknak. És onnan tovább. Pártusok meg többek közt ostromok alatt véreztek el, a településeiket meg nagy létszámú csapatokkal vettem be, és a városi harcban már nem tudtak úgy érvényesülni a lovas íjászok. Szerencsémre... -
haxoror #6643 És az oroszlánszagú milyen trükköt használt? 
Biztos volt rá példa hogy a "civilizáltak" is győztek de sztem ha épeszű vezére van az íjászoknak kizárt hogy bárki is lenyomhatná őket
-
Árnyvadász #6642 Tényleg nem rossz. Köszönjük. -
Viharlovag #6641 Neked is tudom ajánlani a több olvasást, mint írást. :P 
Kis segítség: Oroszlánszívű Richard, Arszuf-Türosz. Ellenfél az íjász-könnyűlovas, túlerőben lévő (később ők verték meg a mongolokat, előtte meg a kereszteseket Hattin-Hittinnél!!) mameluk-arab csapatok, az alig ismert nevű Szaladin vezetésével. Ugyanez a harcmodor alkalmazható volt a magyarok ellen is, meg az összes szedett-vedett nomád népség ellen. :)
Nyertes csatáról én csak egyről tudok, a Brentai csata, ahol is sikerült baromira megvezetni az itáliaiakat. (a fene sem tudja ki volt akkor éppen ott hatalmon:)) A többi "hadjárat" valójában nem volt más mint fosztogatás nagy méretekben. Mondjuk akkor is le a kalappal, mert a korszakban nagy teljesítmény volt mind katonailag, mind logisztikailag. -
haxoror #6640 Erről van szó, perzsákkal persian cavalry-cathatraps csapattal hódítok ezerrel és nem hogy csatát nem vesztettem soha de a veszteségeim is inkább véletlen frendly fire balesetekből jöttek össze 
Aztán Campus Sarmatae-nál összefutottam a szkíták noble archer-scythian noble csapatába...
Úgy döntöttem hogy inkább délre terjeszkedek tovább
-
#6639
Attol hogy a Nyugati Gotok foglaltak el Romat nem annak koszonheti a bukasat Roma, hanem a hunoknak es a keletrol erkezo torzseknek.
Gyakorlatilag abban az idoben a keleti Gotok a Hunok csatlosai voltak.
Javaslom figyelmedbe ezt a kis olvasmanyt, akkor talan nem ellenkezel ennyit.
"A Római Birodalomban akkor szereztek tudomást a kelet felől özönlő, sztyeppei lovas hunok közeledéséről, amikor 375-ben a Don és Dnyeper közti földeket azok harcosai elfoglalták. Az új jövevények mozgásba hozták az addig ott élő germán törzseket. A hunokra alkalmazták a barbárnak ítélt népek sztereotip jellemvonásait: félelmet nem ismerő vadság, durva, rút arcvonások, szekereken élés, házak nem ismerete, nyers hús evése. Valójában a hunok jól szervezett pásztortársadalma a nagycsalád-nemzetség-törzs-törzsszövetség felépítésen alapult, hadszervezetük a tized-század-ezred egységeket ismerte. A 4. század végére már a hagyományos szervezeti egységekből kivált katonai kíséret jelent meg a hun vezérek körül. Utóbbiak közül a leghatalmasabb emelkedett királyi tekintélyre. [...]
A hunok gazdasági fejlettségi foka, nomád társadalma érthetővé teszi, hogy gyakorta támadtak szomszéd területek ellen, és az ottani népek terményeit, kézműves termékeit adóba kicsikarták. Erre alkalmas volt a Keletrómai Birodalom európai területe. 400 óta a Dunáig tört előre Uldin, a törzsszövetségi eredetű hun birodalom királya, aki némelykor ellenségként, máskor szövetségesként, hun és germán törzsek felett uralkodott. A hunok terjeszkedése elől Sirmium népessége a Száva egy szigetére húzódott vissza.
II. Theodosius keletrómai császár (408-450) uralma első évében még visszaűzte a hunokat. [...] A császár utóbb, 430 körül, nagy mennyiségű adó (évi 350 font arany) fizetését vállalta a következő hun uralkodó, Ruas számára, hogy seregeit visszatartsa. A Balkán megmentése érdekében el kellett ismernie, hogy Pannónia tartomány a hunok területe, és le kellett mondania arról, hogy az északi barbárok közül zsoldosokat fogadjon.
Ruas halála (434) után a hun terjeszkedés veszélye felújult. [...]
Róma: gótok, hunok
Közben a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének veszedelmes külső és bomlasztó belső jelenségekkel kellett szembenéznie. 410-ben a nyugati gótok kitartóan ostromolták Róma városát és augusztus 24-re el is foglalták. A harcban a rómaiak rabszolgái is a gótokhoz csatlakoztak. A várost a győztesek felprédálták. A római uralkodó rétegek számára borzasztó esemény miatt először a gótokat nevezték - Aurelius Augustinus szavaival - isten ostorának.
Tovább rontott a Nyugatrómai Birodalom helyzetén, hogy 432-ben Itália, az udvari intrikák következtében, hadvezérek belháborújának lett a színtere. [...]
A folytonos háborúskodás és a nagybirtokok terjeszkedése folytán egyre kisebb számban maradtak a Nyugatrómai Birodalomnak szabad paraszt harcosai, és így fogadott zsoldosokra szorult. Az elnyomó államrendtől szenvedő parasztok legfeljebb olyan hódító ellenséggel fordultak szembe, mint a hun birodalom, amely életüket létalapjaiban fenyegette.
Róma és Attila szövetsége, 436
A Nyugatrómai Birodalom és a hun birodalom sajátságos szövetsége alakult ki viszont a germán burgundok ellen. Ez utóbbiak a növekvő hun nyomás elől mind nyugatabbra szorultak, a Rajna-Majna vidékre. [...] A burgundok törzsi állama Worms körül még 443-ig fennmaradt, amikor is a hunok felszámolták. (A hun fennhatóság következménye lehet a koponyatorzítás szokásának megjelenése az ottmaradt burgundoknál.) [...]
Attila híre a Nyugatrómai Birodalmon kívül elhelyezkedő, illetve az abba betelepülő germán törzsekhez is eljutott. A hun uralkodó hatalma alá került türingiaiak körében is teret hódított a hun szokás szerinti koponyatorzítás. Az angolszász honfoglalás hagyományaiban is jelentékeny helyet kapott: az Angolszász Krónika kéziratainak "E" változata (Peterborough Chronicle) szerint 443-ban a britek segítségért fordultak Rómához a piktek ellen, de hiába, mert a rómaiak le voltak kötve Attila, a hunok királya elleni hadjárattal. Az északi Eddaban kapott helyet az Atli-dal, a német hősmondában (Nibelungen-Lied) pedig Etzel jutott szerephez. Az utóbbi monda ismerete alapján nevezhette a magyar Anonymus Attila király városának és Ecil- burgnak az aquincumi rommezőt. [...]" -
#6638
Nem rossz leírás, különösen érdekesek a mért adatok:
Magyarok nyilai -
Árnyvadász #6637 A perzsa lovasíjászok és a tevés íjászok a játékban gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Iszonyat sok nyílvesszejük van, iszonyat nagy távolságból lőnek és gyorsak is.
Akkor lehet őket megsemmísíteni (ha még van mivel), ha már teljesen kifáradtak és lelassultak. Egy friss egység akkor beírheti őket, feltéve, ha már fogytán a lőszerük is.
Vagy az Onagerekkel még, de ahhoz nagy mázli kell, hogy pontosan betaláljon a lövedék a lovasok közé.
A pártusoknak a mostani kampányom alatt egy minimális serege állomásozott az egyik városom mellett, ahol kb. 3-szor annyian voltunk. Gondoltam, mit zavarnak ezek itt, leszámolok velük. Előszőr csak a fele emberem küldtem rájuk mondván bőven elég lesz az is. Nos mindneki megfutott a csapatomból egy idő után. Na ekkor mérges lettem aztán kiküldtem a vezéremet meg az egész sereget (akik megmaradtak retrain) és megint beszoptam, vezér meghalt. Ezután pedig ostrom alá vették a várost a pártusok ... Durva...
Szerencsére az elfoglalás már nem ment nekik, mert közben azért fogytak, de tanuságos volt az egyszer biztos. :) -
#6636
Nem en azt irtam le amit fenmaradt irasok irnak.
Es te ugylatom nagyon ellenkezel a fentmaradt irasokban is.
Megcafol az a teny is az az angol iras amit ugye valoszinuleg nem en irtam, hanem egy hadugyi muzeum feljegyzeseibol van a hozzaszolasom vegen.
Biztos hazudnak.
Mintahogy azok a tortenelmi tenyek, hogy a kengyellel felszerelt Mongol konnyulovassag halomra verte a Magyarokat, mintahogy meg ezernyi mas kereszteny haderot.
Mint ahogy a keletrol erkezo nomad nepek, mint pl a Hunok hihetetlen fejtorest okoztak a Romai haderoknek.
Ezek a nepek bizony a konnyu ijasz lovasegysegekre epitett, nem veletlenul volt abban az idoben az egyetlen vedekezesi mod ellenuk a kovarak.
IV. Bela nem veletlenul rendelte el a kovarak epiteset, mert felt egy esetleges ujabb Mongol invaziotol. -
Viharlovag #6635 Jakuza, te honnan veszed az adataidat? Mert akkora baromságokat írsz le, hogy az csuda...
1. A római birodalmat a GÓTOK!!! verték szét, akik minden egyéb voltak, csak íjász lovasság NEM!!!
2. Muhinál a magyar sereg éppen átmenetben volt a nyugati és régi nomád harcmodor között. Nem tudtak már lóhátról nyilazni, de nem voltak nehézlovasok sem. Összesen talán 1-2 ezer korszerűnek mondható nehézlovasunk volt, Batunak pedig kb. 10 ezer, akik lamellált vértben, páncélozott lovakon indultak csatába.
3. Valóban nem volt ellenfelük a nomádoknak, mert ha keménynek tűnt az ellenfél, akkor inkább odébbáltak és futni valóban nagyon gyorsan tudtak. Ha több időd lesz olvasni, mint hülyeségeket írni, olvasd el, hogy verte meg Belizár a Bizáncot fenyegető hunokat, mikor egyetlen bizánci hadsereg sem volt a környéken. Ha még nem hallottad ezt a nevet, akkor keress rá a neten. :P -
haxoror #6634 Augsburg és Merseburg, a történelemkönyvek szerint a magyarok csak ezt a két csatát vívták és természetesen mind a kettőt elvesztették mert a magyar egy lúzer nép, az összes többi csak legenda pl. az is hogy Bécs 110 éven át magyar város volt stb.
Az íjász lényege hogy ne keveredjen közelharcba és a ló erre a megoldás. A könnyűlovasokat persze hogy lenyomja a nehézlovasság de én nem is a sima könnyűlovasságról beszéltem :P
Az ellenfeleink meg bazira felkészülhettek a taktikánkra: mi lőttünk ők meg szépen meghaltak :P
A belső ellentéteik is lényegtelenek mert mi sem voltunk olyan jajdesokan :P
Utána nézni meg senki sem tud hogy hogyan is volt ez VALÓJÁBAN mert akkoriban elég érdekesen értelmezték az objektív történetírást, viszont ma visszagondolva mondjál már nekem egy olyan hatásos harcmodort a magyarok ellen aminek az akkori európaiak a birtokában voltak :P
(és ne hidd hogy leszálok a témáról
)
-
Viharlovag #6633 1. Te honnan a fenéből veszed, hogy nem íjaztak a perzsák? Ott voltál? Amit én olvastam, ott azt írják le, hogy az első napon megpróbálkoztak szétlőni a görögöket, de nem sokra mentek vele. Az biztos, hogy számított a hegy is.
2. Egyetértek, mint ahogyan Agincourtnál, Crecynél is egy rosszul irányított sereget győztek le.
3. Ebben egyetértek.
A tiszafa íjban is. Mit mondassz akkor a rózsák háborújára? Olvastál a benne szereplő csatákról? (Marston Moor, Bosworth)
Arról hallottál, hogy az Agincourtnál elesett franciák többségét egyszerűen lemészárolták, miután megadták magukat? Bunkósbotokkal, tőrökkel, talán még kövekkel is, merthogy nyilvesszőjük már nem volt az angoloknak és több foglyuk volt, mint az egész angol sereg! Ha annyira ütős lett volna az íj, akkor nem lett volna erre szükség, mert nem lett volna kit lemészárolni.
Az angol íjászoknak voltak könnyű nagy hatótávolságú vesszőik, de azok nem ütöttek át semmilyen páncélt, meg voltak páncéltörő vesszőik, amik 2-3 cm mélyen bele álltak a páncélba, ha közelről merőlegesen lőtték ki, akkor talán 5-10 cm-re. Ne a vaslemezt nézd, mert a páncél másmilyen anygból volt és nem sík.
Itt látható, egy kísérlet eredménye:
![]()
-
Árnyvadász #6632 A játékban egyszer az íjászokat fenthagytam a falakon osrtomnál, és a meginduló ellenfeleket kb. 20 méterről merőlegesen lőtték (nem a szokványos ívben a közelségük miatt) és valami írtózatos módon hullottak az ellenfeleim, sőt amikor 10 méteren belülre értek és már támadhattak volna, addigra elszállt a maradék morál is és fejvesztve menekültek a falakról.
Ez persze azért is történhetett meg, mert a falakon szerencsére elég lassan lehet manőverezni. Emiatt az íjászaimnak volt ideje kétszer is lőni 20 méteren belül.
Az íjászok a játékban felállt seregeknél nagy veszteségeket tudnak okozni ez tény, és szerintem ez így van rendjén. De ettől a csata menete még megfordítható. A gép nagy szeretettel az első sorokat megrohamozza (lovakkal is) és pillanatok alatt áttöri azt. Majd utána az íjászok már hátrébb húzódnak és futás közben nem lőnek, ez idő alatt a lovasok akár be is érhetik őket. Ha ottmaradnak az első sorok mögött, az meg azért nem az igazi, mert közelharcban már nem túl erősek. Persze ez csak egy kivett példa és sokféleképpen alakulhat a csata menete, hisz rengeteg kombináció van.
Alkalmazom őket, mert messzire lőnek viszont talán a dárdás egységek jobban használhatóak amikor az ellenfél a közelbe ér. Talán egy jó felállás:
Első sor: gyalogság.
Második sor: dárdások.
Harmadik sor: Íjászok.
Íjászok akár kimehetnek szélre is, így elkerülhető a közelség miatti hátbalövés, csak legyen ami védi őket oldalról pl. lovasság. De hát ahány ház annyi szokás. A védelem szempontjából a falakon mindenképpen jól jönnek ez tény. Sőt az egyiptomi íjászok még messzebbre is lőnek. Ezt inkább csak azért írtam, hogy legyen +1 hozzászólás. :) -
#6631
Hehe.
Egy csata volt meghatarozo ?
Ez csak azert nem fedi a valosagot, mert a Romai birodalom ezeknek a rossz ijakkal felszerelt konnyulovasoknak koszonheti a bukasat.
Tobb szaz evig gyakorlatilag nem volt ellenfeluk ezeknek a nomad torzseknek egymason kivul. A Mongolok egyaltalan nem a nehezlovasokkal igaztak le 1240-ben a Magyar seregeket, akik nehezlovasokbol alltak nagyreszt.
Gyakorlatilag eselytelenek voltak ellenuk, foleg azok utan , miutan a Kunok elvonultak.
-
Viharlovag #6630 Milyen kár, hogy ezt nem olvasták a németek Augsburgnál, a Mamelukok Ain-Dzsalutnál.. :)
A korai magyarok nem csak lövöldözni tudtak, de igen kemény emberek voltak, a közelharcban is lenyomták az összegyűjtött díszkatonákat, akikkel sokszor összeakadtak. A mongoloknak iszonyat erős nehézlovasságuk volt, pl. a könnyűlovasharcmodorra épülő Khorezmi birodalmat közelharcban verték meg, nem is kicsit. De a legfőbb az volt, hogy ellenfeleik nem voltak felkészülve a magyarok taktikájára és általában belső ellentétek miatt nem volt megfelelő az egész haderő. De ez nem annyira egyszerű. :) Mindegy, nem akarok veled vitatkozni, már megtanultam, hogy aki az íjba szerelmes, az úgysem fog utánanézni annak, hogyan is volt valójában. :P -
#6629
Thermopulanal nem ijjaztak semmit a Perzsak mert egyszeruen nem volt mit. A hegyszorosba huzodo Gorogoket nem a pajzsaik vedtek meg, hanem maga a hegy. Ez a szigoru tortenelmi teny nem az amit te mondasz.
2.
Egy rosszul iranyitott sereget boven lelehet gyozni, foleg ha a sereg fokent csak ijaszokbol all, mert azok a kozelharcban gyakorlatilag nem sokat ernek a borpanceljaikban es rovidkardjukkal.
3.
Itt valaki megemlitette, hogy a nehezpancelzat miatt esett el oly keves lovag a csatatereken.
Hat ez igy nagyon nem fedi a valosagot.
Brémule-i csatában 900 lovagból például mindössze 3 de nem csak a pancelzat miatt, ez nagy tevedes, ennek oka az erős védőfegyverzet mellett az egymás elleni gyűlölet hiánya és az ellenfél elfogására való törekvés (váltságdíj!) volt.
Az Angol tiszafabol keszult ij bizony veszedelmes fegyver volt.
Ilyen ijjal siman atlehet loni szembol egy 2-3mm vastagsagu vaslemezt is, akar 50 meterrol. Ami megmenthette az akkori katonakat , max az volt ha a vesszo nem merolegesen talalta el a pancelt vagy pajzsot.
Mindenkeppen bebizonyitjak a tortenelmi tenyek, hogy jol kezelt nagy szamu ijasz , hihetetlen vesztesegeket tudtak okozni az ellensegnek. ( Crecy 1346 ) (Agincourt)
Javaslom elolvasasra:
http://www.historicalweapons.com/bowandarrow.html
"A trained archer could shoot 12 arrows a minute, but some sources say that the most skilled archers could fire twice this number. The arrow could wound at 250 yards, kill at 100 yards and penetrate armor at 60 yards" -
haxoror #6628 Akkor így: ha ÉN irányítottam volna azokat a csapatokat simán lenyomom a páncélos gyalogságot mert folyamatosan hátrálnék illetve bekeríteném az íjászokkal a marhakonzerveket akik 100 méter üldözés után már az infarktussal küszködnének a nagy páncél cipekedésben :P
Az ókori témában nem vagyok otthon de a mongoloknak vagy pl. nekünk nem volt ellenfelünk európában mert a könnyű lovasíjászok gyalogsággal vagy nehézlovassággal kvázi lenyomhatatlanok, RTW-ben is a keleti népek ellen szívok pont ezért.
(lehet hogy pont ezért vagyok velük? :) -
Timur Lenk #6627 És hogy lehet ezeket a skineket berakni a játékba? Letöltöttem a ModSwitcher.exe-t, de nem indul el. Tudsz segíteni?
Timur Lenk -
Viharlovag #6626 Hát nem is tudom ki mondta azt, hogy a perzsák kilőtt nyilaitól elsötétedik az ég is. Nem baj, legalább árnyékban harcolunk... :)
Na jó, tudom, hogy a Thermopülainál harcoló Spártaiak közül egy.
Ott pl. kifejezetten az volt Xerxész első gondolata, hogy szarrá lövik őket nyilakkal! 3 Nap múlva sikerült az utolsó párszáz görögöt megölni, mikor már szanaszét estek a pajzsaik, az utolsók pusztakézzel, törött dárdanyelekkel támadtak az őket nyilazó perzsákra.. De előtte behenteltek sok-sok ezer perzsát, többbek között ledarálták az őket lövő elit perzsa íjászokat is. Szóval, kb. ennyit értek a korabeli íjak, ha az ellenfél páncélozva volt és tudta, hogyan kell használnia a pajzsát.
Angol hosszúíjak:
Merész Károly burgundi herceg ajnárizta az angol íjászokat, zsoldban is tartott közülük 3600-at. (történelmi adat!) A svájci gyalogság (ami páncélozva volt ugyan, de nam annyira, mint a gazdag lovagok) mégis bedarálta az egész burgundi sereget murtennél, úgy, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. Szóval ennyit a hosszúíjról. Ja! A rózsák háborújában angolok harcoltak angolok ellen, a páncélos katonák aránya az íjászokhoz 1:6 aránynam volt az íjászok javára. Mégsem döntöttek el egyetlen csatát sem az íjászok, sőt, az elesett főurakat is általában az ellenlábasuk verte laposra a csatatéren, de minden esetben a páncélos gyalogság (főként lovagok nem lóháton és a kíséretük) döntötte el a csatát.
Ezek is szigorú történelmi tények, nem érdemes velük vitatkozni
-
#6625
nem is tom melyik csatáról olvastam, hogy másfél perc alatt 60.000 nyílvesszőt lőttek ki az angolok. Itt már el tudom képzelni, hogy nem tódítás, amikor az írja a krónikás, hogy elsötétült az ég a nyilaktól... Gondolom 60e nyílvessző gyalogsági akadálynak sem utolsó :)
