13587
-
#6704 En is csak egyeterteni tudok veled.
Elkell ismerni, bar tobbevezredes multja volt a haboruzasnak, megis a taktika es a hadviseles folyamatosan fejlodott, nem beszelve a fegyverekrol.
Egy teljesen mas harcmodorral, amivel meg sohasem talalkozott meg egy nagyon jol kepzett hadsereget is nagyon csunyan meglehet lepni.
Nem veletlen, hogy hihetetlen sok idonek kellett eltelnie, mig pl a Mongolokkal is feltudtak venni a harcot eredmenyesen az europai haderok.
Kikellett ismerni, lekellett reagalni az ellenseg varhato tetteit a harcmezon. -
haxoror #6703 Arohadtélet de gyorsan gépeltek, elvileg én lettem volna a #6695 -
haxoror #6702 Nem tudom hogy az észak-olaszországi folyók télen befagynak-e, de ha igen akkor a határvédelemről ennyit :)
Rómával ellentétben a nomád törzseknél minden férfi harcos kivétel nélkül, az egész életüket nagyrészt ez határozza meg és nem igazán terveztek a nyugdíjas korukra szóval a motiváció és emberanyag dolgában ők állnak jobban.
Amit leírtál jól hangzik de stílusban a légiók és egy középkori nyugati típusú hadsereg elég közel áll egymáshoz, mégse tudtak sok mindent kezdeni a mongolokkal.
Gerillaharcnál nekem bőven elég a lakosság passzív támogatása is, vagyis miután lemészárolom a falut találjak elég kaját :D
A nomádok mozgékonysága összehasonlíthatatlanul jobb és gyorsabb mint a római gyalogosoké (akik a római hadsereg gerincét alkotják) és még egy überkémhálózat sem lehet elég napra kész hogy azt a kb. száz kisebb csapatot nyomon kövesse amiről én beszélek (a mongolok pl. mindenkit megöltek gyerektől aggastyánig aki csak látta őket ezért tudtak még a hírüket is megelőzve lecsapni, brutális de működő módszer). A légióknak nem lenne elég kapacitásuk (csak lovasság, gyalogos csapat csak a legritkább esetben tud harcot kikényszeríteni) hogy a folyamatos mozgásban lévő csapatokat mind levadásszák mert minden erejüket lekötné a határ védelme, és ez a lényeg, Róma beszorulna a csizmába és a tartományait képtelen lenne védeni.
A légiók kitörhetnének de vagy magukkal cipelik a kaját (ami nagyon lelassítja őket) vagy fakérget rágcsálnak mert az utánpótlást nem praetorianok fogják kísérni és ezeket a ziccereket még egy 50 fős csapattal is megéri megjátszani. Ha tábort vernek elég néhány gyújtónyíl jó messziről hogy egész éjszakára meglegyen a sátor és szekéroltogatás mint program és a testudo sem a legmobilabb állapota egy cohortnak :)
A római hadsereg az ókori európa férfi-a-férfi-ellen hadviselésének a kiteljedése mig a nomád szimplán praktikus és ésszerű.
Gondolom róma népe sem ájulna el az örömtől hogy a hadvezetésük éveken át hajkurássza a barbárokat és képtelen kiprovokálni egy döntő csatát, nőne az elégedetlenség és a köcsög szenátus meggondolatlan hülyeségekbe hajszolná a vezérkart a gyors és látványos siker reményében.
A többi nép meg jó emberi szokás szerint vérszemet kapna és szintén próbálkozna, vagy legalább is jobban ellenállna. Az ütközőzóna népei meg inkább a nomádokat támogatnák muszájból és félelemből mert egy légiós elől könnyebb elfutni mint egy nyílvessző elől. És mint mondtam, egy nomád nép szinte akármeddig visszavonulhat a légió viszont nem törhet előre túl mélyen.
A gabonatáblás trükköt még le kell tesztelnem, ugye sejted hogy kit fogok felbújtóként megnevezni? -
#6701 Ja es Kalkanal ket utkozet volt az elsoben nem volt semmi csalardsag az oroszok sajat maguknak koszonhetik a vereseget.
"A csata 1224-dik évi Jun. 16-kán kezdődött; az első támadást a mongolok tették. Dániel és Kurskból Oleg az ellenségnek legsűrűbb tömegére rohantak, de csakhamar megszaladtak; erre a palóczok is, nyomatva a mongolok nagyobb ereje által, megbontották soraikat, s még a távolabb fekvő nagy tábort is megzavarták, hol a kievi és csernigovi két Mstislav még nem valának csatakészen amiatt, mert a halicsi herczeg, hogy a győzelem dicsősége kizárólag övé legyen, őket a csata megkezdéséről nem értesítette. A megszaladt orosz sereget a mongolok a legnagyobb dühvel üldözték. Hat heczeg, 70 legvitézebb nemes lovag, s csak kievi hatvanezer maradt halva a csatatéren[7]. Ez alatt a kievi Romanovics Mstislav még mindig a Kalka partján állott megerősített táborában, a mongolok ezt is megtámadták, három napig csatáztak eredmény nélkül, s már váltságdíj mellett a mongol vezérek az oroszoknak szabad elvonulást ajánlottak, midőn árulás útján három orosz herczeget elfogván, ezeket deszkák közé szorítva megfojtották, s az igy felbomlott orosz seregből a mongolok hetvenezernél többet lemészároltak, a többit a Dnieperig üldözték"
-
#6700 Nem volt egyenlo meretu hadsereg ?
Kalkanal minodssze 70ezer halottat hagytak hatra az oroszok. -
#6699 "akkor miért maradtak abba a kalandozó hadjáratok"
Elmondom neked mert meghalt Oktai kán es a Mongolok (Kina) beolvadtak egy joval nagyobb nep kavalkadjaba.
2 katasztrofalis veresegrol meg annyit, hogy kozben meg evszazadig a Mongol sereget Europai hadero nem tudott elverni.
Vajon miert is ? Mitol esett el Moszkva, Kiev, Krakko es a tobbi nagyvaros ? Mitol esett el Lignitz mezején a Henrik alsó-sziléziai herczeg által vezetett német hadsereg ?
-
wallen #6698 Hozzátéve, hogy addig müködött, amíg nem volt velük egyenlő méretű mezei sereg a környéken köszönhetően a korai feudálizmusra jellemző anarchiának. Amint lett némi központosítás és ebből fakadóan már egyenlő haderő esélyük sem volt. Addig könnyedén leverték a grófok, bárók tizedakkora seregét, márha volt olyan hülye és kijött a várából. -
#6697 Jaj mar ne magyarazkodjal annyit.
Te irtad, hogy miert, nem tamadhattak meg a Romai varosokat, pont az ellenkezojet allitjak a torteneszek.
A masik , hogy en nem azt irtam, hogy csak a Hunok miatt hullott szet Roma. Olvasni kene kicsit tobbet, nem csak a mas felreirasat tovabbszajkozni.
"Attol hogy a Nyugati Gotok foglaltak el Romat nem annak koszonheti a bukasat Roma, hanem a hunoknak es a keletrol erkezo torzseknek."
Es ugyebar egyket torzset siman irhatnak, akik folyamatosan teptek az egyre jobban bomlo Keso Romai Birodalmat. (hunok, gótok, gepidák, avarok,langobárdok,alánok,vandálok sot a szlávok is)
Olvassunk el pl egy Nemet ujsag cikket errol az idoszakrol:
Süddeutsche Zeitung, 1997. október 30
"Hátratekintve az időben a történelem színes forgataga lehetett az Úr 350. és 850. esztendeje közötti korszak. Megállás nélkül fel a Dunán, le a Rajnán, el az Alpokon át és be a Pireneusokon keresztül, majd ki a sztyeppéről és be az Ardennek erdeibe vagy le Provence tájaira. Népek és törzsek kusza kavalkádja; mintha mindannyiukat darázs csípte volna meg, úgy költöztek és kacsáztak, menekültek és osontak mocsarakon, erdőkön, mezőkön át, nyugtalanabbul mint később Amerika meghódítói, és ez így zajlott 500 éven át. Mindenekelőtt az első két évszázadban volt feltartóztathatatlan a nyugati gótok, keleti gótok, vandálok és még valakik, a hunok mozgolódása. Az egyik kifosztotta Rómát, a másik meghódította Karthágót, a harmadik életre-halálra verekszik Champagne-ban (a katalaunumi harcmezőn, a Champs Elysée elíziumi mezején), itt Atilla takarítja Nyugat-Európát és követik őt a burgundi Nibelungok, ott a gótok birodalma foszlik semmivé Velencétől Palermóig, a bajorok a Cseh erdőn keresztül hátrálnak Bajorországba (ami akkor még nem létezett), és emiatt mások is menekülésre kényszerültek. Eközben a rómaiak egyre másra adják fel erődítményeiket és hagyják, hogy az alemannok, chattik, szászok és frankok egymás fejét verjék be. Rajtuk kívül még volt további két tucat törzs, akik ide-oda költöztek, és nagyon harciasan viselkedtek egymással, ha találkoztak."
"Ugyebár azok a gótok égették fel, akik a Catalaunumi csatában mindkét oldal seregének jelentős részét alkották. És hol voltak akkor már azok a híres hunok? Eltüntek a süllyesztőben.
"
Erre meg aztan nem tok mit reagalni, mivel a Gotok mindossze 30 evvel korabban egettek fel a Catalaunumi csata elott Romat. Amikor szerinted sullyesztoben voltak mar a Hunok. -
Viharlovag #6696 1. Attila rómában tanulta ki a hadművészetet, nem a pusztán. (innen az ostromgépek ismerete, állítólag maga Aetius tanította a stratégiára, mikor római polgárt akartak faragni belőle)
2. A rómaiaknak NEM VOLT haderejük. Egyszerűen ellopták-csalták a pénzt korrupt tisztviselők, a katonák nem kaptak zsoldot, így inkább beálltak Attilához. Aki mégis harcolt, az elpuhult, kiképzetlen polgár volt jórészt.
3. Nem volt egyetlen értelmes hadvezérük a rómaiaknak.
Nem a félelmetes lovasnomád taktika volt a lényeg, hanem az erőskézzel fogott, a kemény életmódtól megedződött és fegyelmezett támadó legyőzött egy balfasz módon vezetett, elpuhult, demoralizált államot. Ugyanez volt Dzsingisz kán sikereinek a titka is, meg az, hogy a csaták zömét szinte mindig háborúba kényszerített egyéb népcsoportok kezdték, ők kifárasztották az ellenséget, a mongoloknak pedig a végén csak takarítani kellett. Így a valóban értékes, harcedzett és az életmódjuk miatt alapjában kemény (legalábbis keményebb, mint az átlagos földműves) mongol haderő csupán jelentéktelen veszteségeket szenvedett. Az íj ellen a pajzs mindig is korrektul védett, ha nem hiszed, nézd meg mégegyszer az általam belinkelt képeket. Ha a nomádok ellenfelei képesek voltak megtartani a pajzsfalat, akkor a lövöldözős "tápnomád" kenhette a seggére a lövőtudományát. Előbb-utóbb csak elfogynak a nyilai, akkor meg rázhatja az öklét bőszen. És a gyalogos íjászok igen is meg tudják fingatni a lovasíjászokat, ha megvédik őket a pajzsosok. Ugyanígy jártak a híres mongolok is a Kalka menti csatában, ahol nem tudtak mit kezdeni a magukat elsáncolt ruszkikkal, ezért szemérmetlen módon szabad elvonulást engedtek nekik, utána meg lemészárolták őket. A hitszegés és a becstelenség volt a leghatásosabb fegyverük, de ez viszont nem csak nomád találmány.
Szerinted, ha ennyire legyőzhetetlen az íjász taktika, akkor miért maradtak abba a kalandozó hadjáratok? Miért volt a két katasztrofális vereség? Visszafelé sült el az übertápos íj? -
wallen #6695 Jakuza te folyamatosan elbeszélsz a téma mellett :)
A tétel az volt, hogy nem a hunok döntötték meg Rómát. A V. századi római katonai gyengeségre példáloztam azzal, hogy a hunok nem tudtak volna Róma fénykorában semmit sem elérni. Erre leirta haxoror az ő startégiáját, hogy mit tett volna, ha a hunokkal megjelenik Krisztus környékén. Erre irtam, hogy az úgy nem müxik.
Erre te haxoror mellé állsz, hogy de megcsinálták méghozzá könnyedén. Jah, 452-ben, amikor már nem volt velük összemérhető serege Rómának. Mint olvasod hozzászólásom végén, hogy még Attila maga is, a maga idejében pont ezért akart mezei csatában megmérközni a rómaiakkal, mert haxoror stratégiája nem lett volna sikeres. Meg kell verni ahhoz a rómaiakat, hogy meg tud hódítani. Amikor ő Itáliában kalandozott Róma már nem a régi volt. Nemhogy a környéken nem volt egyetlen római légió, hanem egyáltalán nem is volt. Ha lett volna néhány "igazi" Cézár korabeli légiója és vezére Rómának, akkor nem lett volna olyan virgonc.
A városokat, mint irja ostromgépekkel vette be. Tehát ostromolt és nem kellett attól tartania, hogy megjelenik egy római sereg és elzavarja.
Szóval visszatérve az alapállításra Róma nem a hunok miatt omlott össze. Akkor már egy korhadt építmény volt és ha nem lettek volna hunok, akkor is összedölt volna méghozzá nagyjából ugyanakkor. Ugyebár azok a gótok égették fel, akik a Catalaunumi csatában mindkét oldal seregének jelentős részét alkották. És hol voltak akkor már azok a híres hunok? Eltüntek a süllyesztőben.
ui. Nekünk magyaroknak annyi közünk van a hunokhoz, mint a Szíriuszhoz :) -
#6694 Hat akkor nem ezt irnak, ha ilyen egyszeru lenne a keplet ahogy te irtad meg:
"452-ben az erőt gyűjtött hun uralkodó - a római úthálózat felhasználásával - újra rátört Itáliára. Ostromgépekkel bevette és feldúlta Aquileát, ezt az észak és kelet felé addig nagy forgalmat lebonyolító, népes adriai kereskedővárost az Isonzo torkolatvidékén. Elpusztította Bergamót, elfoglalta Milanót s a barbárok elleni védelem másik kulcspontját, Ticinumot (később: Pavia). Felperzselte Cremonát, Mantovát."
Ezekszerint megsem volt olyan nagy akadaly a keves felhasznalhato utvoinal, sot ki is hasznaltak a tamado csapatok.Raadasul ugytunik, hogy azert megsem volt olyan nagy akadaly a kofal, ha ezeket a nagyobb varosokat is eltudtak foglalni. -
wallen #6693 Amit írsz nagyon messze áll a realitásoktól. Még gerillahadvezérnek sem lennél sikeres :)
Az Itália félszigetre nagyon kevés hesználható út vezet be, amit egy kisebb csapat fegyelmezett gyalogos is képes tartani. Hágók, folyók ezek mind olyan természeti akadályok, amik lehetetlenné teszik a tervedben szereplő kényelmes ki-bejárogatást. Galliába meg ugye ott Rajna és a komoly határvédelmi erődítmények. Tévedést elkerülendő ezen erődítmények nem azt a célt szolgálták, hogy meg kelljen ostromolni őket, hanem azt, hogy a benne állomásozó csapatok gyorsan tudjanak reagálni és mezei csatát kikényszeríteni. Éppen ezért nem is középkori várakhoz hasonlóan magaslatokon épültek, hanem inkább a közlekedési csomópontokba.
Hasonlóképpen a határvédelmi falak sem azt a célt szolgálták, hogy ostromolnod kelljen, hanem, hogy időt adjon helyszíre vonuláshoz. Már egy sima 2 méter magas kőfal is azt jelenti, hogy huzamosabb ideig meg kell állni, míg átviszed a csapatot. A lovak ugyen nem másznak át olyan könnyen és taktikád megkivánja az emberenkénti 2-3 lovat. Pont ennyi volt a célja a római limesnek. Amíg te ott vacakolsz, hogy megbontsd addig odaérek a rómaiak. Nekik is van ugyebár lovasságuk, annyi legalábbis bőven, hogy a kis csapataidat lazán szétverjék, vagy elkergessék.
Aztán magában Itáliában sem olyan egyszerű mozogni - ezt megtapasztálta minden ott harcoló hadsereg, még a modernkoriak is. Ellened van a helyismeret, bármelyik szűkebb helyen csapdába csalhatnak még gyalogsággal is. Lovassággal meg mégkönnyebben. A sok kis szétszórt csapatodat simán levadássza egyetlen jól irányított különítmény - ez lenne mondjuk a pretoriánus lovasság :)
Gerillaharcot, hogy akarsz vívni, mikor a helyi lakosság nem téged támogat?? Ez ugyanis az egyik legalapvetőbb feltétele.
Aztán próbáltál már felgyújtani egy búzatáblát? Nem olyan könnyű, de mindenesetre sok időt igényel, ami alatt simán rajtad lehet ütni. Ha sikerül, akkor végeztél 2 hektárral a több 100.000-ből. Mellesleg az élelmiszer elsősorban tengeren érkezett Itáliába azt meg nem állítja meg a portyázó lovasság.
Még Hannibál sem tudta kiéheztetni Rómát, pedig ő elég huzamos ideig állomásozott Itáliában és meg is vert minden római sereget. Igaz kisebb volt Róma lakossága, de nem is volt még annyi élelmiszertermelő provinciája.
A római betörés ellen meg nem ér semmit a felperzselt föld taktikád, mert ők pont azért mennek oda, hogymindent felégessenek. Ugyanis az volt a stratégia cél, hogy a határvonalon túl lehetőleg minnél mélyebben mindent elpusztítsanak, akadályozva ezzel az ellen felvonulását. A szükséges ellátmányt vitték magukkal, illetve kisebb ideglenes logisztikai bázisokat (erődőket) építettek a hadművelet idejére.
Te meddig akarsz visszavonulni 400-500 km-re? Ennyi még mindig csak 20 (vagy kevesebb) nap menet egy római seregnek még télen is, sőt ellenséges területen is. (Lásd Cézár Galliai hadműveleteit). Útközben nem nagyon tudod zaklatni, fel voltak készülve az ilyen harcmodor ellen küzdelemre. A te nyilaid nem sokat bántják a rómaiakat, hamar pajzsfal mögé húzodnak, de a te lovasságod elég sebezhető nyilakkal. Hacsak nem talpig páncélba bújtatott lovakkal jössz :), mint a Pártusok.
Na és ezzel a "nem biztonágos szövetkezni" taktikáddal meg biztos megnyered a környező népeket :) Akkor már inkább szedjél tőlük védelmi pénzt
Hamarjában ennyit.
Attila nagyon is okosan tudta ezt, ezért is nem a te utadat választotta, hanem meg próbálta megverni a római hadsereget. -
mstummer #6692 Egy viszonylag jó leirás a muhi csatáról:
http://www.extra.hu/opos/muhi.htm
Ahogy ebből kivettem ittsem a nyilak döntöttek.Amugy ezen az oldalon is lehet olvasni a nomád nyilazós taktikáról. -
haxoror #6691 Welcome to HUNgary
a lassabbak kedvéért :) -
haxoror #6690 Hmmmm
Hát kezdésnek minden évben végigturnézom a provinciákat, lakosság kiírtása, gabonatáblák felgyújtása stb. lényeg hogy Rómába ne jusson semmi.
Kis mobil csapatokkal berongyolok a csizmába amiknek nem a hódítás hanem a pusztítás és a fosztogatás a feladatuk (simán meglógnak a légiók elől, gerillaharc) egyébként az olasz tél nem is olyan hideg pláne egy sztyeppékről jött nép harcosainak, kaját meg lőnek/fosztogatnak majd :P
A vidéki lakosság (kajatermelők) egy része el tud bújni időben a városokban de aki nem elég gyors...
Magyarán dupla adag cirkusz mindenkinek mert kenyér az nem lesz ;)
A megtorló akciók elől visszavonulás felperzselt föld taktikával (nekem van hova visszavonulni, nekik csak a csizma), a római csapatok utánpótlási vonalait folyamatosan szadizom.
A környező népekkel megértetem hogy rómával szövetkezni "nem biztonságos" velem viszont igen :D
Hirtelen ennyi :)
Most megyek és megvalósítom gyakorlatban is a szkítákkal :D -
#6689 ATI-ra mér nincs ilyen? :( -
haxoror #6688 Királyul hangzik csak dráááágaaaaa -
#6687 nincsmit -
Daragoo #6686 Üdv játékosok!
Nekem is tetszik a játék de csak a sima verzióval nyomulok normál szinten.Így hobbijátékos szinten csak olvasója voltan a fórumnak ötletekért tippekért. De most hozzám került egy "X3D" nevű 3d-s szemüveg (csak nVidia kártyával megy)és ezt az élményt úgy gondolom meg kell osztani!A játék így szinte hihetetlen változáson megy keresztül A lovak feje a falanx lándzsája "kilóg" a monitorból.
A csapatok port vernek fel ami így 3dimenzióban terjed .Mellékesen így látni (amin egy ideig vita folyt)hogy ki tartja a testudo formátumban a szélsők és hátsók fölé a pajzsot.Szinte terepasztallá változik a progi mozgó ólomkatonákkal. A falanx formáció felvétele kimondottan jól néz ki meg ezer más apró dolog.Aki fanatikus annak kötelező kipróbálni főleg hogy most már elég lement az ára ennek a kütyünek (CORA bevásárlóközpontokban most19900Ft) Sok sikert mindenkinek hozzá! -
Realtibi #6685 én tavaly valahogy az összes keverékét tanultam meg -
#6684 Ha annyira tudsz vele játszani, akkor már biztos végignyomtad egyszer kétszer a rómaikkal. Vagy tévedek, mert ha végignyomtad, akkor meg kell jellennie a játszható nationoknak. -
Realtibi #6683 jaj kész töriora van
csak nm pontos egyik sem:D -
Timur Lenk #6682 Esküszöm, a ModSwitchert is tartalmazó zip egyik Read Me-jében sincs ilyen sor, mindenesetre nagyon köszönöm a linket! Már töltöm is. :-)
Timur Lenk -
Braveheart #6681 a hozzászólás sorszáma -
RTW #6680 Ismerem a Rome: Total War-t. Tudok is játszani vele, de hogy tudok idegen népekkel lenni? -
RTW #6679 Mi az a #6432? -
#6678 #6432 -
wallen #6677 pontosan -
RTW #6676 Valaki segítsen. Kérlek. Hogy tudok barbárokkal lenni? Mit olvassak?
Segítsetek. Légyszives. -
#6675 NOTE: if the ModSwitcher has an error upon execution, download the Windows Update here: http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=262d25e3-f589-4842-8157-034d1e7cf3a3&displaylang=en
-
#6674 ehhe látom vetted a lapot :) -
#6673 A Római birodalomnak nem a nomádok vetetettek véget, hanem a belsö rohadás, az anarchikus állapotok, a korrupcio, a gazdaság tönkremenetele, és az hogy tul sok barbár nép telepedett le a határain belül, akikkel nem igazán jöttek ki a helyi lakosok. Az tény hogy arra rákényszerült (itt föként a Ny-romai birodalomra értem), hogy ezeket a barbár népeket, akik a hunok elöl menekültek, betelepitse a határokon belülre, mert tul nagy volt az áradat és nem tudta volna feltartani. Az más kérdés hogy pl a betelepült ny-i(vizi) gotok elfoglalták romát 410ben és feldulták azt, de ezek a belsö ellentétek azért voltak, mert nem jöttek ki az "öslakosokkal", és a romai vezetés többször átbaszta öket, azzal, hogy amiket igértek nekki nem adták meg, ezért fordultak Roma ellen, és váltak lassa önállo királyságokká, amit Roma már nem tudott megakadályozni. Ezzel betetözött a teljes belsö széthullás. A lényeg az hogy nem a hunok vetettek véget a Ny-romai birodalomnak, hanem Roma saját magának okozta a veszteségét, hogy azok a népek akikkel szövetségben lehetett volna ellene fordultak. Aetius volt az utolso jo államférfije a Ny-romai birodalomnak, aki békét kötött még a 20-as években a hunokkal, és 450ig szövetségese is volt (némi ado fejében) Ny-roma a hunoknak. A hunok csak a Kelet-romai birodalmat támadták folyamatosan, ami mint tudjuk fennmaradt 1453ig, tehát nem vetettek véget a Romai birodalomnak a nomádok
Visszatérve Ny-romai bir-ra, 450ben azért mérgesedett el a viszny a hunokkal, mert a romai császár nem akarta átadni Atillának Galliát hozományként. Ezután került sor a catalaunumi ütközetre 451ben, ahol Aetius kénytelen volt az öt támogato Atilla ellen harcolni. Mivel kivállo politikus volt a romaiak mellé állitotta a birodalmon belül élö barbár népeket(ny-i gotok, burgundok, frankok stb.) Igy a két fél közel azonos méretü haderövel vonult a csatatérre. Iszonyatos nagy csata következett (az okor egyik legnagyobb ütközete). És a csata DÖNTETLEN lett, mindkét fél megtörten vonult el a csatatérröl.
A következö évben a hunok ujabb hadjáratot inditottak, feldulták Itáliát, de Románál megtorpantak, békét kért tölük Leo pápa, de nem is tudták volna elfoglalni Romát, mert a hun seregben kitört a pestis, és vissza kellett vonulniuk. Aztán 453ban meghalt Atilla és a hun birodalom darabjaira hullott. A Kárpát-medencéböl is kimenekültek, mert azt meg elárasztották a germán népek(longobárd, gepida) Ny-romai birodalom pedig tovább bomlott "jo" politikájának köszönhetöen, kivállo politikusukat és hadvezérüket Aetiust perbe fogták és szépen eltávolitották a közéletböl. Aztán mikor már Roma kezdett inkább hasonlitani egy adag szarra, mint egy erös államra, a herulok vezetöje, Odoaker gondolt egyet elfoglalta Roma bársonyszékét 476ban, az uralkodoi jelvényeket pedig elküldte a Kelet-romai birodalomba Theodosiusnak.
Szal igy bukott el a romai birodalom, nem pedig a hunok által. És csak a nyugati része, mert a keleti abszolute tulélte a mind a hunok, mind a barbárok rohamait(najo néhányukat letelepitették ott is), aztán pedig szépen felvirágzott ismét Iustinianus alatt. A K-romai birodalom(Bizánc) pedig meghatározo hatalom maradt a 13. századig
Boxs ha kicsit hosszura sikeredett -
#6672 Ha új vagy, akkor előbb olvass, aztán kérdezz. -
RTW #6671 Hello! Új vagyok. Nem tudjátok, hogy lehet a 3 római népen kívül más népekkel lenni. Pl. a gallokkal, a brittekkel, stb. -
wallen #6670 Azért nem ilyen egyszerű a képlet. Majd mindegyik római település fallal védett volt. Egy nagy seregnek, ha mezei csatát nem vállal és emiatt a városokkal sem tud mit kezdeni (ostrom elég időt ad az ellenfélnek a felvonulásra), akkor a hátország feldulása csak falvak fosztogatását jelenti. Ebből minden lesz csak hódítás nem, mert amint eljön a tél húzhatsz haza, ha nem akarsz megfagyni éhen halni. Az élelmiszerraktárak ugye a városokban vannak és azok a rómaiaké.
Aztán nem volt olyan egyszerű abban a korban bejutni a birodalom területére, főleg nem a Rajna vonala mentén. Egy folyami átkelés, amikor szemben ott áll hadrendben néhány római légió egynelő az öngyilkossággal. És ez hazafelé is gond ha nem vered meg őket nyílt csatában. Meglepetésre igazán nincs esély, mivel akkortájt a rómaiknak nagyon jó kémhálózatuk volt a Rajnán túli területeken. Sőt hála a fejlett úthálózatnak még átcsoportosítani is gyorsan tudták csapataikat.
És mi van ha a rómaiak megtorló hadjárot vezetnek - mint tették ezt sokszor - ellened télvíz idején. Ők simán felvonulnak hála fejlett logisztikai megoldásaiknak. Neked nem olyan könnyű áthelyezni a téli szállást, mert nemcsak a seregnek kell mennie (annak is gond, mert a takarmány nem igazán mozdítható), hanem minden pereputtyodnak. Csatába meg jobb, ha nem állsz ki mert Varus esetétől eltekintve nem nagyon verték meg ezeket a légiókat "'barbár" csapatok.
Tehát, ha hódítani akarsz meg kell verned a hadseregét, mint probálta Attila Catalaunumnál.
Én kiváncsi lennék mi lett volna egy ilyen csata eredménye. -
Viharlovag #6669 izé, a széklán=székláb -
Viharlovag #6668 Hogy megértsétek, mit is akarok végül is mondani, álljon itt egy elméleti küzdelem.
Piros sarokban áll a legjobb minőségű karddal felfegyverzett, személyre szabott gótikus páncélba öltöztetett Pistike, aki mellesleg nyüzüge, szemüvegnélkül nem lát el 5 méterre sem - és ugyebár a szemüveget le kell vennie a sisak miatt -, tornából fel van mentve és amúgy is irtózik az erőszaktól.
Fehér sarokban egy félmeztelen utcakölyök, akit erőszakos bűncselekmények miatt köröz a rendőrség, kezében egy jókora széklán és pár féltégla.
Ki melyik félre fogadna?
Ha valaki nem jönne rá, ez az erősen túlzó példa arra akar szolgálni, hogy nem a fegyver számít, hanem az, hogy kinek a kezében van. Ahol mindkét fél testileg-lekileg felkészült, ott valószínűleg számít a fegyverzet, de azonos fegyverzetnél is döntő az, hogy melyik fél akarja jobban a sikert és emiatt melyik készül fel jobban. Lásd Pharsalos, római polgárháború.
Pompeius ugyanolyan felszereléssel rendelkezett, de fölényben volt gyalogságilag (5:4) lovasságilag(7:1), íjászokban (10:1), ő választotta meg a terepet, híres-elismert hadvezér volt, mégis megsemmisítő vereséget szenvedett, úgy, hogy Caesar légiói mindössze 200 embert vesztettek, tőle kb. 15.000 ember elhullott, 20.000 megadta magát.
Haxorornak igaza van, emiatt inkább lefizették a hunokat a rómaiak. Egyszerűen így olcsóbb volt, mintha külön taktikát kellett volan kifejleszteni ellenük. Viszont pont emiatt estek szét katonailag.
Amúgy egy nomád seregnek is vannak kötöttségei, nem mozdulhat el a nagy kiterjedésű legelőktől. A mongoloknak emiatt kellett visszavonulnia Bagdad alól és állítólag tőlünk is. Az utánuk jövő tatárok (immár a mongol nehézlovasság nélkül, 1250 után valamikor) viszont véres fejjel lettek visszakergetve, tápos nomád ide, vagy oda -
Timur Lenk #6667 Igen, maga az exe nem indul. Mondjuk én nem olvastam semmiféle Windows frissítésről... És most sem látom (gyors' megnéztem a readme-t). Honnan kell és milyen WIN frissítést letölteni?
Timur Lenk -
haxoror #6666 "Kiváncsi lennék, hogy mit ért volna el Attila a korai császárség fegyelmezett légióval szemben."
A nomádok hadviselésének a lényege a tényleges total war (gyenge poén :) nem a légiókat támadták volna hanem mozgékonyságukat kihasználva megkerülik azokat és a hátországot fosztják ki és a civil lakosságot mészárolják halomra. Nem a csatákat kell megnyerni hanem a háborút, a légiók tehetetlenségükben és a kajahiány maitt idővel fellázadtak volna.
Szerintem. :) -
wallen #6665 -> 451: Catalaunum ( ún. népek csatája - mindkét oldalon főleg gyalogos germánok - rendkívül véres - elesik a burgund arisztokrácia zöme és Theoderich király is ) - az eredmény végül is döntetlen, de mindkettő veszít: Aetius elvesztette a hunok bizalmát ( évtizedek óta garantálták a biztonságot! ) + nem tudott még egy ilyen koalíciót összehozni még egyszer, Attilának pedig nem sikerült megszerezni Galliát
Igazi győztesek a frankok, akik ezután fokozatosan megszerezték a római és vizigót területeket.