13587
-
![[Jakuza]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10427091571053517846.jpg "[Jakuza]")
#6824
Olyannyira nem hogy Bagdadot es Damaszkuszt is ezek a tatar konnyulovasok romboltak le. -
wallen #6823 Ledoblak téged, de rendes vagyok és kapsz egy ernyőt - és a súlyzót ki ér le elöbb?
-
wallen #6822 Ez tényleg nagyon súlyos (pláne, hogy tudom komolyan gondolod, amit irsz)
Newton forog a sirjában -
wallen #6821 Mi köze ennek Jakuza elégtelen fizika tudásához.
Nehéz vesszőnek nem lesz többe energiája, pláne nem az esés miatt :) Az ijnak van egy fix energiája amit le tud adni. Slussz-passz -
JLH Fans #6820 nemcsak akkoriban........de tény a konnyulovas ijaszok onmagukban egy komoly csatét nem tudtak megnyerni.... -
#6819
Valoban fuggetlen dobjal mar le az ablakodbol egy csirketollat es egy kilos sulyzot. -
wallen #6818 Kb. egy akkori reflexij olyan 60 fontos lehetett. Ez az kifeszítési erő alakult át energiává, ami becsapódáskor jelentkezett. Becsapódáskor max ennyit nyomhat. Azonban ezen energia egy része (távolságtól függően 0-20%) elveszik röptében. További energia arra megy el, amikor részben átviszi a pajzsot. Ezen energia hővé alakul az anyag hasadásakor. Érdemes megnézni, hogy egy vessző hegye hogy felmelegszik. Ha úgy menne át rajta, mint kés a vajon, akkor a tartó ember nem is érezné, hogy e vessző keresztül szaladt a pajzson. Nem is veszetne energiát. Szerintem úgy egy-egy vessző 5 kg, környéki pillanatyi plussz súlyt jelentett. Hát, ha egyszerre féltucat állt bele, akkor biztos elejtette a pajzsot. De erre kicsi az volt esély. -
Viharlovag #6817 Látom, a nomádok, ha csak itt de átvették a hatalmat.. Hogy én mennyire unom már a sok szájtépést, ami itt megy... Tudom, én vetettem fel a témát, már bánom. A sok műkedvelő történész nekiáll fantáziálni.. Komolyan mondom bizonyos hozzászólások olyank, mint az oviban. Vegyétek már észre, hogy mind a két harcmodor annyit ér, mennyire gyakorlottak az azt alkalmazók és mennyire jó vezér áll az élükön. Egy kődarab is halálos fegyver lehet, sőt voltak olyan csaták, ahol a lehulló kövek döntöttek, de nem lesz ettől táp fegyver. A pusztán egy jó nomád vezérrel szemben valószínűleg jókora szívás lenne egy hadjárat. A nomád meg a hegyes-völgyes európai terepen szívna egy jó nagyot, mert nincs annyi terület nyargalászni, meg a nagyobb csapatok legeltetése sem lenne megoldva. A svájci hegyek között meg egyenes szét cumiznák az agyukat. Na, jó éjt. Megtámadtak a makedónok, először belőlük csinálok aprópecsenyét, a nomádok majd utána jönnek. :P -
#6816
én fogtam is már a kezembe ilyet, hát nem volt könnyü, ugy volt kivitelezve a nyil hegye hogy minden suly a hegyben összpontosult, na most ha ez eltalál 60 m magasságbol...képzelheted. Gondolj csak arra ha egy kis régla a fejedre esne csak 5 m magasságbol, nme biztos hogy tuléled -
#6815
Nem talalkoztak olyan haderovel akik ilyen szamban hasznaltak volna ezt a fegyvert. Raadasul ilyen precizen es harcmodorral.
Gyakorlatilag az osszes konnyulovas ezt a fegyvert hasznalta, igy igencsak megfelelo szamu halottat is tudtak hagyni az ellensegbol maguk utan.
Raadasul gonosz szokasuk volt gyujtogatni veluk, s nem egyszer rohadt allati tetemek verebe martottak a nyilvesszojuket, hogy meg azok az ellensegek is megfetozodjenek, akiket csak karcolasok ernek.
A csunya hegyu vesszejeikrol meg ne is beszeljunk amit vissza mar nem lehetett huzni az aldozatbol, mert kampos volt a veguk.
Gyakorlatilag vegy bent hagytak az emberekben, ha olyan helyre csapodott, vagy attoltak a serult reszen miutan letortek a veget.
-
#6814
Én csak azé nem értem mért vitatkozol ez ügyben, mert ez tény, egy csomo ilyen nyilvesszöt találtak a sirokban, meg egy csomo átjukasztott sisakot és koponyát. De ha nem hiszed nézzél utána, az egyik leggecibb fegyver volt akkoriban -
wallen #6813 Nem beszélve, hogy a gravitációs gyorsulás független a tömegtől. Ez tényleg elégtelen :) -
#6812
ez igy van, a páncél sisakot ugy átvitték mint a szart, és mellesleg a pajzsot sem volt egyszerü megtartani.
Wallen: Tudod milyen erö kellett kivédeni ezeket, és nem egy darab hullott a katonákra, hanem több száz vagy ezer -
wallen #6811 Bazzeg matek után (ugye emlékszel a tiz tizedeléses példára :)), most fizikából is elégtelen. Mozgási és helyzeti energia - ez kb. gimnázium 2. osztály lehetett anno. Mikor felfelé megy nem lassul a tömegvonzás miatt? Pont annyit amennyit majd gyorsul mikor esik. Leszámítva a közegellenállást, ami felfelé és lefelé haladtában is lassítja. Ezért nem körívben repül avessző, hanem parabolikus pályán. -
wallen #6810 Volt olyan jelentős csata, ahol a rómaiak megfutottak némi nyilzápor miatt? Ez a középkori alacsony színvonalu gyalogságra jellemző. De pl. a svájciak az antik gyalogság új képviselői már nem zavartatták magukat ilyen apróságok miatt. -
#6809
Ez csak akkor igaz ha szembol losz, ha felfele lovod ki es 90 fokban esik lefele a nyilvesszo a tomegvonzas lep eletbe es minnel nehezebb egy vesszo hegye annal nagyobb lesz a gyorsulas is. -
wallen #6808 Attól, hogy nehezebb a hegye nem lesz nagyobb páncélátütő képessége. Nem lesz nagyobb becsapódási energiája mint a könnyű vesszőnek. (Ugye ez fizika - az ij nagyjából fix energiát tud átadni a vesszőnek mozgási energiaként, amiből a magasságal helyzeti energia lesz, maly esés közben ismét mozgási. Közben veszit a közegellenállás miatt) A nehéz vessző elönye, hogy nem 90 fokos becsapódáskor nem csúszott el olyan könnyen a páncélról. De ennek ára van méghozzá rengeteg méter lőtávban. Tehát ha kettő vessző kombinációt alkalmazták, akkor olyan közel kellett menni, ahonnét a nehéz vessző is eléri az ellent.
A fej felé tartott pajzs meg kivállóan védett téged és az elötted állót is. -
#6807
"nyílzápor nem dönt el csatát" - ezt azért nem mondanám, mert sok csatát döntöttek már el ijak, mi is kalandozásaink során a legtöbb megütközést csak ijjal és a nomád "menekülösdi" harcmodorral nyertük meg. A nomádok bár jol forgatták a kardot is, nem szivesen kerültek közelharba, mert nem akartak akkora vérveszteséget szenvedni, és különben is minek keveredjenek kézitusába, mikor ijjaikkal megnyerhetik az ütközeteket. Csakis végszükség esetén álltak le közelharcolni, amit már volt esélyük joval könnyebben elveszteniük a páncélos egységekkel szemben -
#6806
Siman radgyujtjak az erdot, a viz hatul nem szerencses, mivel a visszavonulast elvagja es ha megfut egy sereg akkor gyakorlatilag a teljes megsemmisitest vonja maga utan.
S mint mondtam a nomad lovasokra soha sem volt jellemzo frontalis tamadas, korbe korbe csipkedtek bele az ellenfelbe, nemegyszer menekulest szinlelve, hogy megbontsak a hadrendet, es ha valamelyik seregtest uldozesbe indult az mar tobbet nem igazan maradt meg. -
wallen #6805 Terepviszonyoktól függően. Ha nem tudom a szárnyakat biztosítani, erdővel, sziklával, patakkal, akkor a szárnyaim egy kicsit hátravontabbak. A centrumban tartalékban hagyok annyi embert, hogy a szárnyak visszavonásával körökörös védelembe mehessek át. Ez a tartalék s lovasság rohama ellen is bevethető. Mondjuk kb. 1-2-1 az első vonal (célja, hogy egy lovasroham ne tudjon teljes mélységű áttörést elérni) arcvonal, 2-4-2 a második sor, kettő között ijászaim teljes arcvonalon széthúzva. Az első sor utolsó emberei pajzsaikat fedezékgyanánt fix állásba teszik az ijászoknak. Tartalékba menne 4, plussz ami lovasságom van. Tartalék elött centrum mögött lennének a nehezebb lőfegyverek - úgyis messzebre hordanak.
Ha kerítesz, akkor körkörös védelem. minden oldalon 1-2 arcvonal, tartaléákban 4, ijásszok minden irányban. Nem gyengül az arcvonal mélységben. A hátul állok értelemszerüen fordítva tartják a pajzsot. Több lesz a veszteség az biztos, de innét kezdve neked jóval nehezebb koordinálni a sereget. Én átlátom az egész csatát, te meg csak az egyik oldalt. Ha kitörök a lovasságommal, akkor nem kell attól félnem, hogy a teljes seregeddel kell megütköznie. Szóval nem lesz nehezebb a feladat. De, hogy rohammal feltörd a arcvonalamat? Abban ne is reménykedj
-
#6804
De képzeld egy hét elég volt nekik, ez tuti forrás. Nehogy azt hidd hogy egy táborban gyülekeztek, megvoltak már rég a gyülekezési pontok, a hirvivök(simán megtett egy hirnök 250 km-t egy nap) pedig pillanatokon belül elvitték a készülö hadjáratra a hirt a törzseknek.
Nem volt érdemes késni sem senkinek, mert nem járt jol utána (fejébe kerülhetett) -
#6803
Igy igaz, raadasul az akkori nomad ijjak joval erosebbek voltak az itt hasznaltaknal.
Gondoljunk csak bel eleg ha 20-30 meterrel tavolabb lo mint az ellenfele maris gyakorlatilag az ellenfel bucsut inthet annak, hogy a gyorsan mozgo lovasokban kart tegyenek, bennuk aztan annal inkabb. -
#6802
Még egy kis érdekesség: voltak a lovasnomádoknak olyan nyilvesszeik, amelyeknek a hegyük nagyon sulyos és tömzs, kicsit tompa volt. Ezeket a nyilakat kb 60-70 fokos szögben lötték ki az ellenségre, ugy hogy azok kb föléjük menjen a magasban, majd ezek a gravitácionak engedelmeskedve merölegesen kezdek zuhanni sulyuknál fogva, na most akit ez kobakon talált el lehet képzelni mit müvelt, az biztos nem köszönte meg. Ezek a nyilvesszök a sisakokat és a páncélt ugy átvitték mint a sicc. (nem igazán szerette öket az ellenség) Ja és hogy pikánsabb legyen a dolog, egybol kilöttek normál nyilvesszöket, hogy azok pedig szemböl és 45fokbol csapodjanak be. Ezzel eléggé kellemetlen helyzetbe került az ellenfél
Volt még a nomádoknak egy másik jellemzö nyilvesszöjük: ennek a hegye 3ágo volt, nagyon aranyos kis joszág volt, ugyanis becspodva az egyénbe szétcincálta annak husát, ugyanis ez a nyilvesszö gyorsan forgott. Hatalmas vérveszteséget okzott, ha egy ilyen becsapodott nem nagyon lehetett tulélni, a beleket pedig szépen össze tudta kocolni :)
Ilyen nyilvesszöket amugy magyar sirokban is találtak -
wallen #6801 Még a lándzsájuknál is hosszabb? Egyébként a római sereg egyik erössége az utászmunka. Nem egy méteres árkokat ásta, ha kell, hanem jóval nagyobbat. Olyan formában, hogy maguk felé a kiásott anyagból melvédet készítettek. A lejtős részre meg mentek a karók, ami szügyileg eléggé zavar egy lovat. Meg tudták állítani a gall nehéz lovasság rohamát is. Valószínűleg elbírtak volna a könnyűlovasokkal is.
Könnyebb célpont egy lovastömeg, mint egy gyalogostömeg. Nagyobb teret fednek le. Ne arra gondolj, hogy majd célzom a lovast, hanem belelővők a sűrűjébe, aztán majd csak eltalál valakit. Te is ugyanezt teszed, nem célpontra lősz. Csakhogy mi kisebb területet fedünk le, nehezebb páncélzatunk van és pajzs is véd. Lesznek veszteségeink, neked is lesznek. Lényeg legyőzni csak íjjal nem tudsz.
Mint korábban megállapítottuk nyílzápor nem dönt el csatát. A magyarok is közelharcba mentek. A nyilzápor célja csak az ellen hadrendjének megbontása és morálsokk volt.
De egy római légió nem szokott összezavarodni. -
#6800
Igy igaz es azt sem szabad elfeledni, hogy biza ezek a lovasok nem frontalisan tamadtak,hanem pl legyezo alakban, vagy korkorosen stb.
Megneznem wallent vajon hova vezenyelne a gyalogos katonait az ijaszai ele ?
Vagy talan meggyengitene a sajat gyalogsagat, ha korkorosen allitja az ijjaszai kore ? Raadasul ugye akkor biza a hatak fedetlenekke vallnak, raadasul az ek alaku frontalis rohamnal a sajat katonak taposnak agyon a belso embereket, mivel tul gyengek lennenek a gyalogosok sorai. -
wallen #6799 Róma fénykorában történő lehetséges lovasnomád betörést fikciozzuk itten. Amikor volt még serege nem csak bug exploit bribot használt. Egy hét időt kevésnek tartom a seregösszevonáshoz. Nem volt állandó hadsereg - leszámítva avezérközvetlen csapatokat. Kiértesíteni mindenkit, összeszedni a ménesekből a lovakat. Ha előre le van beszélve, hogy mikor gyülünk, akkor persze simán. De úgy még könnyebb tudomást szerezni róla. -
#6798
Ja és mit ér egy pajzsok mögé bujt sereg, mert sztem nem sokat. Mellesleg akkor is ki lehetett löni jo néhány embert közülük, és máris megbomlott egy idö után az alakzat.
Amugy a lovasnomádokat nem kell félteni közelharcban sem, mert nem voltak abban sem kezdök, ráadásul kardjuk, vagy szablyájuk hosszabb volt a romaiakénál -
#6797
"Még az ijász fölény sem igaz, mert van gyalogos ijász is. Aki védettebb és nehezebb célpont mint egy lovas. Csak annyi kell, hogy legyen elött fegyelmezett gyalogság, aki nem hátrál meg, mert kopognak a pajzsán a vesszők."
Erre csak azt tudnám mondani, hogy azok a gyalogos ijászok nem sok vizet zavartak a nomádoknak 1) nem voltak azé olyan könnyü célpont 2)miközben ijaztak védtelenek voltak, igy a sokszoros fölényben lévö nomádok viszonozni tudták lövésüket nem kis nyiláradattal -
JLH Fans #6796 oké 1 dologban Te nyertél a többi 10 ben meg én........ 
-
#6795
Amig te asogatsz addig a portyazok elsetafikalnak melletted.
Es ugye a masik fele, hogy egy egymeternyi arok ugyan nem fog megallitani egy lovat. Raadasul meg is lehet kerulni.
Es az az egysiku konnyen kiismerheto taktika sokkal nagyobb szabadsagot ad es lehetoseget, mint egy lassu gyalogsag aminek az elhelyezese az alakzatban vagy 3 szor annyi ido be tellik. -
haxoror #6794 10km mennyi lóháton? Simán ki lehet kerülni és a rómaiak egyetlen esélye ha körkörös "szekérvárat" építenek de így meg hogyan akadályozzák a sereg bejutását? -
#6793
A romaiak nem feltétlenül tudtak rola hogy mikor jönnek a hunok, mert a hunoknak egy hadjárat elökészitése nem vett igénybe többet egy hétnél, pillanatok alatt betörtek a Feket-t felöl Kelet-romába (egy nap alatt több száz km-t tudtak megtenni), nem nagyon volt idejük összekapni magukat a romaiaknak, bár tudták hogy elöbb utubb támadnak megint a hunok, de hogy pontosan mikor és hol azt nem -
wallen #6792 Ha minden római katona csak 1 métert ás ki az 10 km egy egyenlő létszámú sereg esetén. Hát egy métert még is kiások, kanállal is ha kell :))
Persze hadászati elönye van a könnyűlovasságnak. Ez annyi, hogy csata akkor alakul ki, ah ő is benne van. Ő kitérhet, az ellen nem. De taktikai szinten a mozgékonyságukkal járó könnyűfegyverzet már hátrányt jelent.
"a harcmodoruk korszerubb volt a Romaiakenal" - ez meg nagy tévedés. Egysíkú könnyen kiismerhető taktika, aminek egyetlen alapja a mozgékonyság. Még az ijász fölény sem igaz, mert van gyalogos ijász is. Aki védettebb és nehezebb célpont mint egy lovas. Csak annyi kell, hogy legyen elött fegyelmezett gyalogság, aki nem hátrál meg, mert kopognak a pajzsán a vesszők. -
#6791
Egyszeruen nem tudod kivitelezni egy lovassaghoz kepest lassan mozgo sereggel.
Jobbrol balrol cincalnanak szet folyamatosan. Beledharapnanak es elengednenek, majd ismet, addig amig el nem fogysz szep lassan. -
#6790
Tevesek nagyon az informacioid.
http://www.napoleon-series.org/military/organization/c_garde2.html
Egy eleg illetekes weblap.
"The Imperial Guard formed the reserve for a force of over 640,000 soldiers that invaded Russia in 1812." -
wallen #6789 Azért, mert nem egy-egy lovasnak kell leférnie és alakzatban mozognia, hanem több ezernek. Szerintem épp azért löttek területre és nem célra, mert ez utóbbi esetben jó ha tizede jut csak szóhoz. Ha egyenesen célra tartasz, akkor akadályoz az elötted álló. Ha területre lössz, akkor az égre célzol és mindenki tud lőni.
Másrészt nekem is van ijászom, igaz tizedannyi, de neked nincs nehéz páncélod, rendes pajzsod és ha téged nem is talállak el a lovadba biztos beakad :)
Persze Attila simán bement volna mezei csata nélkül akár Rómáig is. Ismerte őket, tudta mik a gyengéi a seregnek. De azt is tudta, hogy ezzel még nem ért el semmit.
De tudod mit te bejössz hozzám én megyek hozzád. Helycserés támadás. Te nézegetheted a városaimat, hogy hű de szépek; én meg legyilkolok nálad mindenkit :) -
#6788
Akarhjogy is szvsz bar lehet szervezetsegben nem vette fel a verseny egy nomad lovas sereg a Romaiakkal, (ez azert nem igaz a Mongolokra), a harcmodoruk korszerubb volt a Romaiakenal, ha nem varostromrol volt szo. Raadasul veresegnek kozel nem szenvedtek akkora letszamhianyt, mert konnyebben eltudtak menekulni. S mivel nem a csatat, hanem a haborut kell megnyerni, igy kozelebb is tudtak allni hozza, amig nem jott ellenuk is egy tolluk korszerubb fegyverzettel es tektikaval megaldott sereg. -
haxoror #6787 Most komolyan, az Adriától az északi-tengerig akárhol jöhetek de te már napokkal előtte ott leszel és ásod az árkokat? Egy 20 kilométeres szakaszt se tud a csapatod úgy lefedni hogy ne lehessen átjutni rajta és mint mondtam ha látom hogy készültél egyszerűen arrébb megyek mert gyorsabb vagyok :) -
#6786
Sztem fogadd el hogy nyilt terepen egy lassan mozgo sereg halálra van itélve a lovasnomádokkal szemben
Én nem azt mondom hogy nem lehet öket megverni, mert minket is megvertek kétszer is, de jo szervezés kell hozzá, na meg nem árt ha bakizik is a könnyülovas sered (mint nálunk merseburgnál, majdnem a mocsárba futottak a mieink) -
haxoror #6785 Még ha igaz is lenne hogy a lovasíjászok nem tudnak a gyalogságnak ártani (amit személy szerint kétlek) a légiósok akkor sem tudják a lovasságot megállítani vagy akadályozni a mozgásban legfeljebb egy teljesen széthúzott és ezért vékony arcvonalat állíthatnak de azt még a könnyűlovasság is simán áttöri.