13587
  • wallen
    #6744
    Egyetértek
    Hunok Európában nem voltak jelentősen. Ázsiában igenis azok voltak
  • JLH Fans
    #6743
    Ez egy nagyon nagy tévedés Brogyinonál nem orosz hanem francia győzelem született,sőt az egész orosz hadjáratban egyetlen komoly csatát sem vesztettek a franciák,ill egyet dehogynem....
    Tél tábornok piszkosul elverte őket.
  • Yossarian
    #6742
    Ha nincs helyismerete a lovascsapatnak, akkor azért érheti meglepetés...
  • wallen
    #6741
    Tehát kezdjük az alapoknál.
    Egy a római birodalommal szomszédos nomád törzs, törzsszövetség feje vagy. Elkezded szervezni a seregedet egy róma elleni tavaszi hadjáratra. 10000 harcos sok, tehát észrevétlenül nehéz megoldani a szervezést, legkésőbb egy hónappal elötte, de lehet, hogy többel már tudni fogok róla. (Lásd Vencingentorix felkelését)
    Ha megtudom még előző évben, akkor még bőven a tavaszi zsongás elött felvonulok a szállásterületedre, szövetségeseid szállásterületére és megbeszélem veled, velük személyesen, hogy mi ez az elvetélt ötlet? (Cézár így iktatott ki néhány fontosabb leendő lázadó törzset - túlélő csak arabszolgapiacon volt látható később)
    Ha erre nincs lehetőség, akkor várom mikor indulsz. Kémek mindig vannak - kereskedők, delehet, hoygaz embereid között is, akik tudatják velem ezt. Közben szervezem a be nem vett törzseket, hogy mi lenne, ha ők miközben te velem játszadozol kirabolnának téged. Ellenállásra nem kell számítaniuk, sőt én még a zsákmány mellé még ajándékokat is adok nekik.
    Aztán a felvonulási utadat előkészítem. Ekkora sereg nem tud akárhol mozogni. Némi erődítés, ez lehet akár 20-30 km-nyi fal. Ennyit 2 légióval simán felhúzok 1 hónap alatt mégha nincs is előzmény. Figyelőtornyokkal előretolt lovasosztagokkal várlak szeretettel. Önálló cohorsokat tesztek startégiai pontokra, erődítéssel egyetemben. Mondjuk valószínűsíthető, hogy ezen erődítések már korábban is léteztek tekintve, hogy határvidékről van szó.
    Na most jössz te.
  • haxoror
    #6740
    Ne féltsd a gyalogságot, leszarom őket had futkározzanak a határon amikor én már a hátország falvait fosztogatom :D
    Max visszafelé kinyírom őket is
  • haxoror
    #6739
    Végül is most a római birodalomról beszélünk és nem Rómárol meg a szűkebb vonzáskörzetéről :D
  • [Jakuza]
    #6738
    A hatar minden negyzetcentimeterjere sereget allitasz ?
    Hat eleg erdekes lenne, a gyors mozgasu lovashadtestet meg le se tudnad reagalni, hogy ele alljal ha az atlovagol egy 50KM-re arrebb levo hatarteruletre. Teszem azt van lovassag a haderodben, ami jo ha maximum 1000 meretu.
    Azzal ugyan lehet odaernel, de a gyalogsag nem es ezaltal a lovasaid halalra lennenek itelve, es utana valoszinuleg a gyalogsagod is, ha nem marad lovassag.
  • haxoror
    #6737
    Oké ezt félrefogalmaztam szóval egy nem csizma tartományban megy a happening ezerrel :)
  • [Jakuza]
    #6736
    Hat en megneztem volna, hogy az altalad emlitett nepek hogy boldogultak volna a Hunok hazaja kozeleben innen tobb mint 10000Kmre.
    Szerintem ok ugyanugy nem leteznenek ma mar, mint itt a hunok.
  • Yossarian
    #6735
    az attól függ, hogy van-e tájmlimit. Mert ha van, akkormegvárjuk, hogy leteljen az idő ;-)
  • wallen
    #6734
    Hol jössz be római területre?
    Mert ott állunk elötted és várunk, hogy gyere :)
  • [Jakuza]
    #6733
    Sehogy, gyakorlatilag ekkora lovasegyseget nem tudott volna Roma kiallitani. A Cohorsokkal, pediglen soha sem erte volna utol ezeket a lovasokat. Nagyobbszamu lovassag nelkul pedig a gyalogsag halalra van itelve.
  • wallen
    #6732
    A hódító Róma? :)
  • haxoror
    #6731
    Rendben akkor menjünk át gyakorlatba.
    Betörök 10000 lovasnomáddal egy római tartományba, felégetek egy falut egy másikat pedig megsarcolok.
    Ti vagytok róma.
    Hogyan állítotok le? Komolyan érdekel hogy mi az a hatásos módszer ami szerintetek nyerő a tisztán lovasnomád harcmodor ellen.
    Ja, és most ne történelmi példákat hozzatok mert most ÉN vagyok a sereg vezére és lehet hogy nem úgy fogok a lépésetekre regálni mint anno a régiek :)
  • [Jakuza]
    #6730
    Ez teny hogy europa teruleterol eltuntek, legalabbis ez a nev tobbet nem tunt fol ismet, viszont egy valamit nem szabad elfelejteni, akkoriban gyakorlatilag torzsekbol alltak a nomad keleti nepek, tehat valojaban nem tudhatjuk, hogy melyik nep tagjai is voltak valojaban es kikkel alltak rokonsagban, sokak szerint egy kina nyugati reszen elo nepcsoport volt, ami szoros kapcsolatban allt a magyarokkal, ha nem egyenesen a rokonaink voltak.

    A kinai Shaanxi tartomanyban van egy Hun romvaros ,aminek a neve Tongwancheng. A kinaiak szerint a magyarok a hunok leszarmazotjai.
    Amugy magukat az avarok is uar-hunnak neveztek, ami valkooszinusitti, hogy ok is biza a hunok leszarmazottjai.
    Amugy annyira gyenge nep volt a hun, hogy miattuk epitettek a Nagy Kinai Falat es nem pedig a Mongolok miatt.

    Idezek "
    A hunok miatt építették a Nagy Falat

    A törzs egyébként körülbelül ezer évvel ezelőtt tűnt el. Az 1600 éves romterület Jingbian megyében található, a Kína északkeleti részében lévő Sanhszi tartományon belül. A hely mindössze 500 kilométerre van Xi'antól, amely egykor a Chang'an nevet viselte, és hat feudális kínai dinasztia idején volt főváros. A kínaiak annyira tartottak a hunoktól, a hsziungnuktól, hogy miattuk építették fel a Nagy Falat is.

    A hunok az időszámításunk előtti harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai csoporttá váltak a mai Kína területén (ám ez a vidék akkor még nem volt a kínai, illetve han népesség uralma alatt). A második század végére a hunok létesítették az első rabszolgatartó rezsimet a mai Kína területén. A hsziungnuk feltételezések szerint török nyelvűek voltak egyébként.

    A hunok később számos kínai területet vetettek uralmuk alá, ám az időszámításunk előtti első században vereséget szenvedtek a nyugati-han dinasztia fejétől, Hanwu császártól Kínában. Ezután a hunok kettészakadtak, majd a harcok folyamán a kínaiakkal (ezúttal a keleti hanokkal) szövetkező déliek legyőzték az északi hunokat, időszámításunk szerint 89 és 91 között. "
  • Apache00
    #6729
    Okos taktikával mindenkit meg lehet verni, ráadásul a nomád népek nem tudtak bevenni kövárakat, meg falakat (majd csak a mongolok használnak ostromgépeket, de ök nem is tisztán könnyülovasok, mert seregük nagy része nehézlovas volt, és az hogy rengeteg könnyülovasuk volt azt a tatároknak is köszönhették) Romát sem tudta bevenni Atilla 452ben, söt addig állomásozott a falaknál seregeivel, hogy egy hatalmas pestis járványt is a nyakába kapott (asszem ö is megkapta) Tehát csak azt szeretném mondani hogy a nomád harcmodor alkalmatlan volt arra hogy fejlett (kövárakkal rendelkezö) birodalmakat gyakjon le. Erre rengeteg a péld: Kinát egy nomád nép sem tudta bevenni a fal miatt, a magyarok egy kövárat nem tudtak megostromolni, hanem onnan pucolniuk kellett, mert az már nem az ö asztaluk volt, és a mongoloknak is meggyült a bajuk a kövárakkal (nem hiába rendelte el IV.Béla a kövárépitést miután elhuztak) Egyébként a mongolok voltak akik elöször biologiai fegyvert használtak, pestises marhákat hajigáltak be a várba katapultokkal.
    Szoval csak azt akarom mondani, hogya hunok kevesek lettek volna Roma bevételéhez, pláne a birodalom megtartására. Konstantinápolyt pedig egyszer sem tudták bevenni, miután Thedosius megépitette a +as falat. És mi sem tuduk elfoglalni Konst-t.
    Tehát a lovasnomád harcmodor arra jo hogy rövid idö alatt nagy területeket tudjál felprédálni, kifosztani, aztán egyböl angolosan távozni. Azért tudtak a hunok akkora területet meghoditani, mert szerte amerre hoditottak hasonlo népek éltek, igy az erösebb kutya baszik alapon ök lettek a dominánsak. A gotok és egyes germán népek pedig azért menekültek elölük,mert ök sem szervezett államrendszerben éltek, nem emeltek köfalakat amik megvédték volna. Igy pont kapora jött nekik a fejlett romai birodalom, ahol menedéket találhattak. A nagy büdös pusztában még jo hogy nem tudtak védekezni a pusztai harcmodorral szemben. És ha jol tudom a hunoknak egy nagy városuk sem volt, mert nem tudtak vele mit kezdeni, esetleg kifosztani, vagy sarcoltatni.
    A harcmodorrol meg annyit, hogy mindennek megvan az ellenszere, a romaiak sem voltak hülyék, csak ugyebár a nyugati birodalom már a végét járta, és szétcincálták a barbár népek, és anarchikus állapotok uralkodtak. Ezzel ellentétben kelet tovább virágzott. Azt ti sem gondoljátok hogy a hunok el tudták volna foglalni, néha-néha be-be törte, fosztogattak és annyi.Aztán miután meghalt Atilla, már az ö zsoldjukban harcoltak a hunoknak egyes csoportjai.
    Aztán gondolom ti is hallotatok Bazileosrol, aki nem egyszer halomra gyakta a nomád avarokat, máskor meg öket bérelte fel kisebb-nagyobb akciokra, ugy mint majd minket.
    Sok mulott a taktikán, mi is addig voltunk májerek, mig anarchia volt nyugaton, egymás ellen harcoltak a fejedelemségek, ekkor a sok hülyét jol tudtuk vakitani a taktikánkkal, de váraknál már nem tudtunk mit kezdeni. Aztán mikor összefogtak ellenünk (Henrik, majd Otto összefogta a fejedelemségeket) kidolgoztak egy jo taktikát, és ugy kelepcébe csaltak minket mint a sicc(és nyilt harcmezön). Onnantol kezdve több hadjáratot nem is inditottun nyugatra, de 972 után Bizánc ellen sem, mert ott is elpicsáztak minket.
    Konkluzioként: a nomád harcmodor kivállo, de nem tartosan, nem lehet vele hoditani tartosan, városok ostromára meg alkalmatlan (nem a mongolokrol beszélek most)
  • wallen
    #6728
    Szerencsés külpolitikai körülmények között érkeztünk. Nem volt igazából túlerővel rendelkező politikai hatalom a szomszédségban. A germánok már rég elmentek és szerencsére el voltak foglalva azzal, hogy egymást gyepálják. Volt majd 100 évünk mire sikerült hadjáratainkkal egységbe tömöríteni őket és még 50 évünk, amíg rájöttek, hogy wazze ezek itt is akarnak maradni :) Addigra azonban már keresztény királyság voltunk és 150 év alatt sokat is szaporodtunk :)
  • wallen
    #6727
    A mongol kinai hódításról és a későbbi mandzsu uralom köszönőviszonyban sincs szerintem a hun-germán viszonnyal. A mongolok erősebbek voltak katonailag a kinaiaknál. Meghódították Kina egy részét és hosszú ideig kormányozták és szépen lassan asszimilálódtak. A hunok nem voltak erősebbek a germánoknál, nem hódították meg őket, nem kormányozták csak kierőszakoltak egy átmeneti szöveségi rendszert.
  • haxoror
    #6726
    Már bocs de mi is kakukktojás vagyunk az indo-európai tengerben
  • wallen
    #6725
    Tényleg kicsit erős, hogy a hunok nem voltak számottevő nép, de igazam van :) A gótok, frankok, burgundok, longobárdok mellett eltörpülnek.
    A történelem igazol. Majd minden ott harcoló nép a későbbiekben is jelen volt Európa történelmében - a hunok kivételével. Egy vezér halála, ha erős népről van szó nem vetett volan véget történetüknek. Mondjuk nem sok esélyük lehetett kakukktojásként a germán tengerben
  • [Jakuza]
    #6724
    A beolvadast szimplan a haderobe ertettem, nem pedig a nepessegbe, mint ahogy a Mongol nep olvadt sok helyen a Kinai nepbe.
  • [Jakuza]
    #6723
    Miert is kene, megutkozni ?
    Jol szemlelteti ezt , tobb csata is pl Kutuzov kontra Napoleon es a Borogyinoi tortenesek kesobb.
    Lelehet gyozni a vilag legjobb hadsereget is megfelelo taktikai erzekkel es a korulmenyek kihasznalasaval.
  • Viharlovag
    #6722
    Na. Én visszamntem a Juliusokhoz és most a szkíták felé fogok terjeszkedni, majd megtanulják a kis mocskok, mitől is döglik a lovasnomád. :D

    Kapnak erődökből álló láncolatot, egy rakás onagert, scorpiont. Majd számolom egy scorpion lövés hány kisdzsingiszt húz fel a nyársra... ;)
  • wallen
    #6721
    Nem volt beolvadás. Hunoknak volt egy olyan vezetője, aki minden környező népet egyesével, erővel, vagy rábeszéléssel a maga oldalára tudott állítani. Kiválóan eltanulta Róma "oszd meg és uralkodj" stratégiáját.

    Viharlovaggal egyetértek és is olyan max 20% tenném a hun haderő arányát Attila seregében. (A 20-30-szoros germánt katonai erőt úgy értettem, hogy az összes germány nép, azokat is belevéve akik róma oldalán voltak)
  • haxoror
    #6720
    Hát ez nemigaz. Csak én gépelek ilyen lassan!?
    Komolyan felfogadok egy titkárnőt :D
  • Viharlovag
    #6719
    Jakuza, én nem a vezérek lemészárlásáról beszélek, hanem a katonákról. Meg a másik kb. 10 millióról, akik eltűntek...
  • haxoror
    #6718
    Gondolom a második fele nekem szólt, jólvan nyugi :)
    Veletek ellentétben egyáltalán nem vagyok képben a történelemmel, lövöldözök a sötétben hátha valami értelmes kisül belőle. Azt írom hogy én mit tettem volna és nem azt hogy valójában mi volt.
    Ettől függetlenül még mindig nem értem hogy egy zsákmányra és nem a megszállásra hajtó seregnek miért kéne egyáltalán megütköznie az ellenséggel.
    Róma és a mongolok.
    Különböző korszak de most a különböző stílusról van szó szóval belefér.
    A rómaiak a saját világukat akarták kiterjeszteni, romanizálni a megszállt lakosságot az állandó és gondoskodó felügyeletük mellett. A mongolok megjelentek a város mellet és bejelentették hogy mostantól a birodalom része, ennyi és ennyi az adó. És pont. A rómaiaktól tartottak a népek a mongoloktól viszont rettegtek. Csomószor a mongoloknak nem is volt helyőrségük a városban mégis jött az adó (inkább állandó sarcnak nevezném) mert tudta mindenki hogy egy héten belül egy több ezres sereggel rájuktörhetnek ha nem engedelmeskednek. Arra persze ügyeltek hogy semmi szervezkedés vagy erőöszpontosulás ne legyen a területükön de igazán nem szóltak bele az emberek mindennapi életébe.
    Alapvető különbség, a mongolok megtehették hogy elveszítik időlegesen egy-két város felügyeletét de rómának egy ilyen fiaskó elég nagy presztizsveszteség lett volna, a mongol birodalom is ezért tudott olyan hamar széthullani mert igazából nem a klasszikus értelemben vett birodalom volt hanem inkább minden idők leghatalmasabb befolyási övezete.
    Róma lehet hogy akár nagyon hosszú ideig is ellen tudott volna állni a lovasnomádoknak a fejlettségének és szervezettségének köszönhetően de körülötte a többi nép nem. Egyedül viszont hosszú távon nem lett volna esélye.
  • _Atti_
    #6717
    online kampány emuláció :) ha érdekel vkit:)
    http://www.stratcommandcenter.com/forums/index.php?s=97b7fce02424845c95d834f06329a395&showforum=42
  • Viharlovag
    #6716
    Ja, néhány becsült adat.

    A pun háborúk idején 3 millió körüli volt itália lakossága. Ebből hadrafogható volt kb. 300.000 fő, akiket szépen be is hívtak.. Ez kb. 10%-os ráta, ami nem sokban marad el a nomádokétól. Emiatt lett róma világhatalom.. Forrásom Kertész István.
  • wallen
    #6715
    Hajjé, hogy ne terveztek volna a nomádok
    A magyarok Ausburgu vereségéhez egyik oka, hogy elötte volt Bulcsú sikeres kétéves fosztogató hadjárata. És azok a harcosok, akik ott megszedték magukat azok nem mentek a későbbi hadjáratba. Így a korábbi kb.30000 ember helyett csak 10000 vágott bele.

    Ez is mutatja egyébként, hogy irregurális volt a magyar haderő. Ha volt kedvem és egyetértettem a vezérrel mentem, ha nem nem. (természetesen ez nem katona szinten dölt el, hanem nemzetségfő szinten)
  • [Jakuza]
    #6714
    "Ha viszont elfogadjuk, amit én saccolok, akkor látható, hogy nem a lovasnomád taktika volt az, ami beintett a rómaiaknak"
    Tegyuk fel, hogy elfogadja az ember, mert igen sok keletrol jott nep beolvadt a hunok seregei koze, de azoknak a legtobbje igenis lovas nomad nep volt.
  • [Jakuza]
    #6713
    "Jakuza, a Kalka menti csatáról te milyen forrást idézel? Mert én több forrásból is úgy tudom, hogy becsapták az oroszokat és hitszegő módon, aljasul (nem is tudom eléggé kihangsúlyozni a megvetésem) lemészárolták őket, miután megegyeztek a szabad elvonulásról."

    Azt mar nem tartod megvetonek, hogy elotte mind a tiz Mongol kovetet lemeszaroltak az orosz hercegek ?
    Megmondom oszinten, ezekutan en is lemeszaroltattam volna azokat a hercegeket.
  • Viharlovag
    #6712
    Hihi.. Történészek... Asszem a történészek képesek a legjobban összeveszni egymással a saját ELMÉLETÜK miatt. :)))) Két markánsan meghatározható elmélet, két markáns táborral. Én szívesen elolvasom az ellentábor műveit is, jöhetnek a források.

    Az valóban kicsit erős, hogy a hunok nem számottevő nép volt, mert még a bizánciaknak is okoztak gondokat. Viszont az is tény, hogy a hun birodalom addig létezett, míg Attila állt az élén és a hun birodalomban a hunok nem képviseltek döntő többséget. Én a látszámarányukat 10-15%-ra tenném, de ezt tényleg csak saccoltam. Amennyire én ismerem a korabeli viszonyokat, minden birodalom próbálta behívni a legtöbb alattvalóját segéderőnek, így merem állítani, hogy Attila hadseregének a zöme nem hun volt. Ők voltak a legértékesebb seregrésze, de nem a létszámuk miatt. Ha ezzel vitatkozni akarsz, akkor kérem az adataidat, meg azt, hogy honnan vannak.

    Ha viszont elfogadjuk, amit én saccolok, akkor látható, hogy nem a lovasnomád taktika volt az, ami beintett a rómaiaknak.
  • wallen
    #6711
    "Nem tudom hogy az észak-olaszországi folyók télen befagynak-e, de ha igen akkor a határvédelemről ennyit :)"

    A Pó befagyás nélkül önmagában is komoly természeti akadály. Vigyél át rajta egy sereget, mikor szemközt várnak a parton.

    "Rómával ellentétben a nomád törzseknél minden férfi harcos kivétel nélkül, az egész életüket nagyrészt ez határozza meg és nem igazán terveztek a nyugdíjas korukra szóval a motiváció és emberanyag dolgában ők állnak jobban."

    Ez így nem igaz. Az tény, hogy magasabb hadrafoghatósági mutatóval rendelkeztek, mint a "civilizáltabb" népek, de ezt bőven kárpotólta a lakosság összlétszáma. A korai császársági légiói hivatásos katonákból állt, nem irregurális csapatok voltak. Fegyelemben, kiképzésben sőt morálban sem hiszem, hogy ahunok egyenértékűek lettek volna. (erre javallom: A hadviselés története könyvet)

    "Amit leírtál jól hangzik de stílusban a légiók és egy középkori nyugati típusú hadsereg elég közel áll egymáshoz, mégse tudtak sok mindent kezdeni a mongolokkal."

    Örültek volna a középkori uralkodók, ha olyan seregük lett volna, mint rómának volt. kb. XIV században jelentek meg újra a fegyelmezett gyalogos seregek rendszeresen csatateren döntő tényezőként. Addig jellemzően csürheként szerepeltek - eltekintve egy-két "elit" alakulattól, mint az angol ijászok. A középkori lovasság is inkább irregurális semmint hivatásos, mégha az életmód, meg a lovagi kultúra ezt is sugallja. Éppen ezért az "igazi" és használható nehézlovasság nem is a lovagok voltak, hanem pl. Hunyadi János zsoldos nehézlovassága.

    "A nomádok mozgékonysága összehasonlíthatatlanul jobb és gyorsabb mint a római gyalogosoké"

    Ez igaz megfelelő körülmények mellett. Télen például a gyalogság van elönyben.

    "száz kisebb csapatot" - minnél több kisebb annál nagyobb hátárányban vannak. Ha én olyan csapatokat alkalmazok, amelyek kétszer akkorák, mégha negyedannyi csapat is van, elöbb-utóbb megverik mindet. És mint tudjuk a veszteségek irreálisan magasak a vesztes oldalon a menekülés, pánik egyebek miatt. Szóval így fele annyi katonával lazán kisöpörhető a fosztógató haramiáid.

    "utánpótlást nem praetorianok fogják kísérni és ezeket a ziccereket még egy 50 fős csapattal is megéri megjátszani"

    Még a 100 fős csapatod sem tud mit kezdeni egy hasonlóan 100 fős gyalogos különítmény ellen közelharcban a társzekerek mellett. Ne felejtsd el, hogy a lovak nagyon sérülékenyek és nehezen potólhatóak és a szekerek kiváló fedezékek is egyben - lásd szekérvár.

    Nem mükődne. Még Attila sem ezt az utat választotta, pedig ő belülről Rómát és lehetőségeit. Sőt még a jóval gyengébb korszakában. Éppen ezért szedett össze akkora hadat, amellyel csatát válalhatott. Ha azt megnyeri övé Róma. Aztán a döntetlen is elég lett, mert Rómának em voltak már tartalékai.
  • Viharlovag
    #6710
    Ja! Mégvalami. A ruszin fejedelemségek alulképzet, rosszul felszerelt csapatait nem nevezném nyugateurópai seregnek... Sziléziában a mongolok azért nyertek, mert kb. 5x annyian voltak, Muhinál is Batu néhányszor visszavonulást fontolgatott, mert akkora veszteségei voltak, csak miután Szubotáj hátbatámadta a magyar sereget nyugodott meg. A magyarok zöme amúgy ki sem jött a táborból.

    Gondolom többek közt az itt elszenvedett veszteségek is közrejátszottak abban, hogy lemondott európa meghódításáról, mert valszeg beletörött volna a bicskája. Hidd el nekem, jó vezetéssel nagyon kemények voltak a mi elődeink is. A magyar lovasíjászokat (XI-XIII. sz) meg rendszeresen szarrá verték a szomszéd népek nehézlovasságai, ha ki mertek állni nyílt mezei csatára. Egyedül a második morvamezei csaátban sikerült nyerni, de akkor ott volt a sógorok nehézlovassága is, meg sokat számított, hogy az ellenséges fővezér (Ottokár?) elesett a csatában.
  • [Jakuza]
    #6709
    MKSZ-en megtalalhatod az irast, azoknak a torteneszeknek a neveivel akikre hivatkoznak.
    VMFK link
  • [Jakuza]
    #6708
    "Ettől függetlenül a hunok szerepe minimális a folyamatban. "

    Ezzel bizony nem tudok egyeterteni, mivel gyakorlatilag a tobbi nepet igy a gotokat is gyakorlatilag maguk elott toltak a nyugati regiok fele, folyamatos menekulesre kesztetve. Varhato volt, hogy teruletet kovetelnek maguknak valahol.

    Tartalmilag gyenge nem fedi a valosagot ?
    Az a szamodra nem szamottevo nep eljutott a mai Franciaorszagba, hihetetlenul rovid ido alatt.

    Az idezetekrol meg latom, hogy azert nem tetszik, mert torteneszek allitasai a tieid elleneben.
    Hiaba probalod azzal elutni az elet, hogy valoszinuleg en nekem nincsenek sajat gondolataim az ugyrol.
    Nem.
    Ezek cafolatok a te irasaidra, ugyanis ha a sajat velemenyem irom, akkor biza felvetitek azt, hogy az biza nem igy volt, adjam meg a hivatkozastr, mint ahogy ez ma mar megtortent.
    Probalj vitatkozni egy tortenesz allitasaival. Foleg ugy hogy lefitymalod a Hunokat, hogy sulyesztoben voltak amikor 30 evvel korabban egettek fel Romat azok a Gotok, akiket a Hunok uldoztek el a teruleteikrol. Hogy masodrangu volt a Hun sereg a catalaunumi harcmezon? Mar cafoltam egy korabbi irassal.

  • Viharlovag
    #6707
    Huhúú, itt keveredik a szezon a fazonnal. :)

    Bár, tudom én nem fogalmaztam eléggé érthetően. Szóval a két vesztes csata és a kalandozások abbamaradása a magyarokra vonatkozott.

    Jakuza, a Kalka menti csatáról te milyen forrást idézel? Mert én több forrásból is úgy tudom, hogy becsapták az oroszokat és hitszegő módon, aljasul (nem is tudom eléggé kihangsúlyozni a megvetésem) lemészárolták őket, miután megegyeztek a szabad elvonulásról.

    Pár kiegészítés.

    1. A nomádok is tervezgettek nyugdíjas éveket, pont azért mentek fosztogatni, hogy legyen később tartalékuk.
    2. Az évekig tartó idegen béli partizánháborúhoz nem volt kedvük, mert hiányzott nekik a puszta. Ők is emberek voltak, szerették az asszonyt, meg a gyerekeket. csak egy kimagaslóan tehetséges vezér (Attila, Dzsingisz) volt képes őket tartósan kimozdítani az otthonukból.

    Az tény, hogy a felprédálás ellen túlzottan sok lehetőség nincs, emiatt a zsákmánnyal visszatérő csapatokra szoktak lecsapni, illetve a hazatért rablókat szokták írtóhadjárattal megbüntetni. Ugyanígy bántak el a kalózokkal is. A nomádok végül is a szárazföld kalózai.

    Abból a célból pedig nem fogsz tudni huzamosabb ideig nagy létszámú fegyverest együtt tartani, hogy csak pusztíts, mert ha nincs harács, akkor bizony otthagynak a legleszántabb nomádok is. Látszik, hogy nagyon értessz a nomád lótenyésztéshez, ki tudod számolni, hogy a lovak bizony télen-nyáron ellegelésznek, akármilyen vidéken... Szerinted mennyi ideig tart megitatni 10-20.000 lovat??? És hol vannak arra alkalmas itatóhelyek? Ha meg szétosztod a haderődet, akkor könnyen megeshet, hogy egyenként szétforgácsolják őket. Amíg van az ellenfélnek erős mezei hada, addig nem oszthatod szét az erőidet. Nem tudsz minden kis csoport élére haditalentum vezetőt adni, márpedig a sima vezetők hibázni szoktak és az ellenfél a hibákat kíméletlenül kihasználja. Mások pedig nem kellően motiváltak és inkább hazasunnyognak, miután megszedték magukat. Ha pedig nagyon sokat comboskodzs, akkor lehet, hogy átvágják a torkodat és valaki olyat tesznek meg vezérnek, aki az ő kedvük szerint cselekszik. Ne feljtsd el, hogy a való életben nem olyan egyszerű parancsot adni, mint a játékban...

    Pár pontosítás.

  • haxoror
    #6706
    Jézusom miket írtok, adat hegyek, csak én nem figyeltem töri órán?
  • wallen
    #6705
    "Ugyebár azok a gótok égették fel, akik a Catalaunumi csatában mindkét oldal seregének jelentős részét alkották. És hol voltak akkor már azok a híres hunok? Eltüntek a süllyesztőben."

    Itt a gótok erejére és későbbi tetteikra akartam utalni, elsősorban a majdan Itáliát uraló Keleti gót királyásgra. A felégetésben igazad van rossz az időrend :)

    Ettől függetlenül a hunok szerepe minimális a folyamatban. Elsősorban az évszázadók óta tartó belpolitikai válság Róma bukásának az oka. Még a germánok is csak másodrendű tényezők. Ezt mutatja, hogy mikor még erős volt róma, akkor nem tudtak benyomulni. A hunok még ennél is hátrébb állnak. Maximum mint népvándorlási katalizátorként jöhetnek szóba.

    A cikkbevágásaid meg unalmasak. Egyrészt sekélyes információkat tartalmaznak azokhoz a könyvekhez képest, amiket el kellene olvasnod ahhoz, hogy vitapartnernek tekintselek. Másrészt a'la "Goodwill hunting", önálló gondolkodás és véleményalkotás hiányát jelzi.

    Például a legutóbbiból idézek néhányat:
    "a harmadik életre-halálra verekszik Champagne-ban (a katalaunumi harcmezőn, a Champs Elysée elíziumi mezején)" - kár, hogy majd mindegyik ott volt és a hun nép - bár a fővezért ő adta, csak másodrendű volt a germánok küzdelmében.
    "itt Atilla takarítja Nyugat-Európát és követik őt a burgundi Nibelungok" - kár, hogy ők is ott voltak a csatában róma oldalán
    "ott a gótok birodalma foszlik semmivé Velencétől Palermóig" - volt benne némi szerepe a burgundoknak, de elsősorban a megerősődő Kelet-Római birodalom végzett a Keleti-gót királysággal. Belizárral, kora legnagyszerűbb hadvezérével az élen.

    Ez tartalmilag nagyon gyenge: hatásvadász, tele van tévedésekkel.