15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#12502
USS St. Lo (CVE-63) after getting hit by a kamikaze which detonated her torpedo and bomb magazines, 1944.
![]()
-
SZUsszan #12501 Milyen szerencsés csapat, ahogy látom mind túlélték! -
#12500
Akkor és most. -
robgros #12499 Nem tudom, mennyire került szóba ezzel kapcsolatban a fórumon a Szaturnusz-hadművelet. -
robgros #12498 Kicsit késve.
74 éve tette le a 6. hadsereg -ami megmaradt belőle- a fegyvert Sztálingrádnál.
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20170202-1943-februar-2-an-a-sztalingradnal-korbezart-6-nemet-hadsereg-maradvanyai-letettek-a-fegyvert.html -
Prof William #12497 Megint ugyanaz. A németek a támadásban és gyors hadműveletekben voltak jók. Ilyen esetekben nem számítanak papírvékony frontvonalak mert hadműveleteknek max pár hét és vége és jön a béke.
Az Oroszoknál viszont elmaradt a béke és elképesztően szét kellett húzni az arcvonalat. Csak idő kérdése volt hogy mikor törik át. -
#12496
Hát igen, a nyitott hangárfedélzet előnyei... :) -
#12495
![]()
-
Kurfürst #12494 Túlnépesedett a bolygó, mint a link is mutatja. Sztálingrádban alapvető fontosságú hadiipar volt illetve vízi, és vasúti közlekedési csomópont volt, nem mellesleg ha nem csal az emlékezetem a németek viszonylag hamar el is foglalták, a ruszkik is pumpálták bele a haderőt. Nem ott vesztettek a németek, hanem amikor a tengely szatellit államok gyengén felszerelt hadseregeit szétverték a szárnyakon (száz kilométerekkel arrébb) és elvágták a 6. hadsereget.
Karosszékből persze könnyű mondani, hogy mind a szovjet, mind a német vezérkar imbecilis idiótákból állt és teljesen értelmetlen védekező, illetve támadó műveleteket folytatott. Nem tudom hadászatilag mennyire reális vagy praktikus egyáltalán, ha a németek egyszerűen megálljanak előtte és védelemre rendezkednek be, tartalékot képeznek. A ruszkiknak eleve öröm és boldogság hogy a frontvonal mögül közvetlenül gördülhetnek ki a sztálingrádi traktorgyárból a T-34-esek, miközben vidáman szállíthatják a csapatokat a volgán és vasúton. A védekezés eleve a pofára esést vetítette előre a keleti fronton, az óriási terület és távolságok, illetve papírvékony frontvonalak miatt a manőverező fél volt előnyben. -
robgros #12493 http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__hadsereg-hadvezetes__8406519-a-szovjeteknek-igazabol-mindegy-volt-hogy-megnyerik-vagy-elvesztik-sztalingrado
Várom a fórumozók véleményét is erről. -
#12492
Kicsit sokáig tartott... -
Renegade #12491 ma is tanultam valamit -
Kisssssss #12490 
ja hogy ez az a Gorjunov féle géppuska... én először csehszlovák lengyel eredetre tippeltem.
-
#12489
SG-43 -
#12488
Lövésem sincs. -
Kisssssss #12487 ja... csak az a kérdés hogy miféle fegyverek azok mert én nem ismerem fel. -
Kurfürst #12486 Semmilyen belpolitikai oka nem volt a SZU megtámadásának. Tessék már elolvasni végre az 1940 novemberi Molotov-Hitler tárgylások valamilyen leiratát, modjuk Paul Schmidt önéletrajzából (ő tolmácsolt).
Hitler (legalábbis abban a pillanatban, 1940-ben) rohadtul nem akart háborút a SZU-val, de azt szükségszerűnek látta a SZU 1940 nyarán megtett új annekciói, illetve 1940 novemberi követelései miatt. Az utóbbin ugyanis a ruszkik nagyjából Törökország, Finnország és Bulgária annektálását helyezték kilátásba - ezzel viszont a németeket elvágták volna gyakorlatilag minden stratégialiag fontos háborús nyersanyag, úgymint a nikkel, króm és kőolaj forrásuktól. Akkor pedig vége a dalnak.. egyszerűen úgy látta, hogyha Sztálin a paktum felrúgása irányába mozdul, egyszerűen megelőzi és az előnyösebb pozícióból támad és kész helyzetet teremt még az amerikai hadba lépés előtt. Békét kötni az angolok nem akartak, viszont nem voltak és önmagukban soha nem is lettek volna olyan pozícióban hogy a német hegemóniát Európában megkérdőjelezhessék.
Az adott helyzetben szerintem logikus stratégiai döntés volt, ahogy írtad az idő a németek ellen dolgozott, ezt ők is tudták. Inkább ott követtek el óriási hibát, hogy mindezt lényegében félgőzzel működő hadigazdasággal akarták elérni, és 1943-ig nem is álltak át hadigazdaságra, amikor már túl késő volt és a nekik kedvező időablak már rég bezáródott.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.01.27. 10:44:10 -
Kurfürst #12485 Nem nagyon, maguk a németek se játszottak vele sokáig. Egyrészt még maguk a készülékek is elég primitívek voltak. Másrészt másoknak is volt (britek pl. a harckocsivezető esetében használták) és használták is őket, így könnyű volt felderíteni a forrást, hiszen aktív infrás készülékekről beszélünk. Meg kell világítani a célt infra vetővel, ennek a hatótávja viszont elég gyenge, pár száz méter maximum, az infra vetőt pedig a másik oldalon könnyen észlelhették a saját passzív infra eszközökkel... úgyhogy leginkább magadat jelölted ki vele miközben nem láttál sokkal többet.
A háború után nem is használták ezeket vagy hasonlókat komolyan a hátrányok miatt, persze hébe-hóba aggatták a cuccokra, de igazából amíg a termovíziós cuccok be nem jöttek. -
SZUsszan #12484 A Ferdinánd jobban üdvözölte volna ezt. =D -
#12483
A géppuskák? -
Kisssssss #12482 érdekes egy tuning :D -
#12481
![]()
-
#12480
Szintén kedvenc ;) -
SZUsszan #12479 Bakker, most néztem meg jobban az avatarodat. Hát tényleg Ő az! =D
Vagy 10x láttam a filmet. Nagy kedvenc a régi idők háborús filmje között. Főleg azért, mert nem ábrázoltak minden németet kegyetlen nácinak. -
#12478
Tényleg? :D -
robgros #12477 Csak érdekelne: a német éjellátó készülékekkel mi lett a háború után? Használtak fel valamit a technológiából? -
#12476
OFF
Az első fissziós bombák 10-20 kt táján voltak, 200 kt-áig régen még építgettek ezeket, a legnagyobb fissziós bomba ami valaha készült az 500 kt táján volt. Ezt.
A hidegháború alatt tudtommal már a 100 kt körüli hatóerőt is gazdaságosabb volt termonukival csinálni tudtommal, lényegében minden fegyver az volt, mert a harcászati atomfegyverek is 50-100 kt közötti hatóerővel bírtak-
A mezei kétfázisú termonuki fegyverekkel simán el lehet menni 20 Mt hatóerőig is, a legnagyobb jenki teszt véletlenül sikerült 15 Mt-ra, a Castle Barvo. A rendszerbe állított termonuki bombák 8-10 Mt hatóerő táján voltak, az első ICBM-ek is ilyen tűzerővel bírtak.
A MIRV megjelenésével rájöttek, hogy sokkal jobban pusztít sok kisebb, mint egy nagy robbanófej, a stratégiai fegyverekben ekkor kb. 1 Mt hatóerőt lőttek be a jenkik. Az szovjet/orosz eszközöket nem ismerem.
A felszabaduló hatóerőben kb. 3 nagyságrenddel nagyobbak voltak kezdetben kb. azonos bomba méret felett a fúziós fegyverek. Ma már tisztán fissziós fegyverekkel fejlett államok nem bírnak. Talán már Irán sem gyúr ilyenre, mert ha megvan a fissziós mag, akkor köré építeni a második fokozoatot talán nem akkora nehézség.
A Cár bomba állítólag már három fokozatú volt, de erre nincs asszem konkrét bizonyíték. Három fázisú fegyvernek elvi felső hatóereje nincs, de már a Cár bombát is visszafojtották az eredeti tervekhez képest, a bombaköpenyben levő anyag cseréjével.
ON -
robgros #12475 Gondolom fissziós fegyveren a hagyományos hasadó elven működő bombát kell érteni. Ennek hányszorosa volt pusztításban a termonukleáris? -
#12474
Az akkori idők atomfegyvere volt és a mustárgázhoz képest a német tabun az kb. olyan volt, mint a termonukleáris fegyver a fisszióshoz képest. Nem véletlenül nem merte egyik oldal sem bevetni. Halmazotak fel készleteket, de mindenki észnél volt. Hitler még a bukásnál sem merte bevetni... -
robgros #12473 Bennem az merült fel, mi van, ha a háború odáig fajul, a hadviselő felek mérges gázokat is bevetnek egymás ellen? Akkor lett volna aztán szép mészárszék. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#12472
Kína feltehetően akkor se tudta volna a Japán betörést megállítani, Japán nem azért szállta meg Kínát, mert kommunista veszély volt, hanem mert uralni akarta Ázsiát. A németek örültek volna, ha megnyitják a távol-keleti frontot a Szovjetunió keleti végében, ám ennek a realitása szvsz minimális - Kína feltehetően a Kuomintang győzelme esetén is azzal foglalkozott volna, hogy a belső hatalmát megszilárdítsa, és nem kezdett volna bele komoly háborúba.
Nagyon ciki lett volna viszont a háború után, elég belegondolni, hogy Korea akkor ma egységes, nyugat-barát ország, Vietnam is feltehetően elbukik, talán már a Francia-megszállást se sikerült volna megtörnie a Vietcong-nak, stb. -
#12471
Kizárt, örültek volna, hogy az országot egyáltalán megtartják a japók ellen. A háború utáni rendezésben lett volna érdekes, mert nem lett volna komcsi szövetséges. -
SZUsszan #12470 Bennem is felmerült egy nagy ha.
Mi lett volna, ha Kínában a hosszú menetelés totális kudarc lett volna és a nacionalista és antikommunista Kuomintang megszilárdítja a hatalmát.
Elképzelhető lett volna, hogy aktívan beszállnak az antikomintern paktumba és megtámadják a SZUt? -
#12469
Rosszul fogalmaztam meg. Ha nem indítja meg 1941-be a Barbarossa-tervet, akkor később lehet, hogy nem lett volna már rá megfelelő politikai és társadalmi támogatása. Európa nagy része az övé volt, a Wermacht vezetőségéből sokan berzenkedtek a Barbarossa-tervtől...
Persze sok "ha" van ebben is... -
Prof William #12468 Igaz plusz nem volt túl erős diplomáciában sem. A korabeli leírások alapján a "sztárdiplomatája" Ribbentrop teljesen alkalmatlan volt erre a szerepre. -
#12467
Kb. Csak pont az volt, ahogy írtad. Túltolta a bringát, akkor sem tudott béként kötni, amikor erős volt. Utána meg már nem is tudott és nem is igazán akart, folyamatosan abban a hitben élt - sok más idiótával együtt - hogy nyugattal különbéke lesz. -
Prof William #12466 Szerintem is egy békére sokkal fogékonyabb kormány jött volna főleg hogy Hitler békefeltételei egy átlag angol számára nem voltak oylan hűde nagy felétetlek.
Maradjanak ki a kontines ügyeiből és foglalkozzanak a gyarmatbirodalmukkal. - Ez sokak számára teljesen vállalható volt.
A naplóban -vagy mondta is már nem emlékszem- az volt amit írtam hogy "A közhangulatot egy újabb győztes háborúnál sokkal jobban feldobta volna egy a háborút lezáró Béke."
Az elmozdítéséhoz. 1940-ben senkinek eszbe sem jutott volna Hitlert elmozdítani, - hiszen ahogy írtad - éppen neki ált a zászló. Ha akkor tető alá tudta volna hozni a békét nem lett volna nála népszerűbb politikus Európában. -
#12465
Mi volt a naplóban? Dunqerknél, a lemszárolják vagy fogjul ejtik a csapatok nagy részét, akkor 100%, hogy W.C. megbukik és akkor kb. olyan szintű lenne a megítélése a történelmben - bár egyre kevésbé szent tehén, inkább csak az angoloknál van glória még mindig a feje felett - mint balfék elődjének... -
Prof William #12464 És így lám még 4 év múlva is ő volt a vezető. :)
Göbbels már 42-ben látta a helyzetet de csak a naplójával osztotta meg hogy a Közhangulattot nem egy újabb győztes háború hanem egy BÉKE dobda volna a fel a legjobban. AZ pedig nem ment.
Hitler nagyon tudta hogy kell háborút kezdeni csak éppen befejezni nem tudta. A mentalitása miatt pedig a békéről tárgyalni eszébe sem jutott. Amikor meg vesztésre állt, meg főleg hiszen nem akart a legyőzött fél pulzációjából tárgyalni.
Szerintem a Dunqerknél elpusztítja az expedíciós sereget, akkor összejöhetett volna neki béke az angolokkal. Akkor Churchil még nem volt abban pozícióban hogy ezt hathatósan megakadályozhatta volna. -
#12463
Az utolsó mondatot nem értem, hogy miért és kik váltották le volna a hatalma csúcsán levő hitlert. Béke gazdaság volt, egész Európa meghódvítva vagy a csizmáját csókolgatta / seggét nyalta - mi is területi revízióért cserébe... - úgy, hogy néhány tízezer halott volt csak az ára és 9 hónap alatt megvolt.
Ha nem támadja meg a Szu-t, akkor ki és miért mozdította volna el és hogyan? A katonaság 1943/44-ig szart sem mert csinálni. Miért tették volna 1940 után, mikor ey buktája volt csak, az Angolok ellen? Ettől még ő volt a kontinsens ura.
A szovjet támadás után meg aztán tényleg senki nem rúgta volna ki, hiszen "lám, jön a vörös horda, ahogy mondtam". Ráadásul a németek sanszosan bucira verték volna a szovjeteket...
