15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Rundstedt17 #2290 Érdekességképpen.
"1945 nyarán az amerikai Indianapolis cirkáló titkos küldetést teljesített: az atombombát szállította Tinian szigetére. A titkolózás miatt a visszaúton is magányosan hajózó cirkálót megtorpedózta és 15 perc alatt elsüllyesztette egy japán tengeralattjáró. A kilencszáz túlélő cápáktól hemzsegő vízben találta magát. A foparancsnokságon kezdetben fel sem fogták a hajó elvesztését, a segítség csak öt nap múlva érkezett meg, de már csak 316 embert tudtak megmenteni."
Van igazságszolgáltatás:) -
Rundstedt17 #2289 Nevetséges állítás a háború már elvolt döntve,egyértelmű hogy az amerikaik nem azért dobták le mert muszáj volt.Látom nem értesz sokat a fizikához:D.Azt állítod egyszer ölt meg annyit a bomba.Ez nem igaz,A leukémia, a sugárzás okozta láthatatlan kór a mai napig szedi áldozatait,illetve RENGETEG ÉLETKÉPTELEN GYEREK SZÜLETIK ARRA. -
#2288
Groves pl. Kyoto-ra akarta ledobni az egyik bombát, de asszem Stimson (védelmi?) miniszter nem hagyta jóvá, mert a legkevésbé sem volt katonai célpont. A többi városban legalább voltak ilyen létesímények.
(némi túlzással olyan lett volna, mintha a Vatikánt bombázták volna, Kyoto vallási központ is)
Szóval... -
#2287
"miért nem volt elég 1 bomba, miért nem japánnak egy lakatlan részére dobták?"
És az mire lett volna jó? A katonai vezetők bombák VÁROSRA történő KÉTSZERI ledobása után sem akarták abbahagyni a kilátástalan harcot. Majd pont egy ilyen húzás után hajlnak rá mi?
Igen, ki akarták próbálni a fegyvert. A fegyverekkel ez szokás főleg háborúban. A háború természetéből fakadóan meg olyan amilyen sajnos. Utólag mindenki olyan rohadt okos tud lenni...
TE mit tettél volna az ÚJ elnök helyében? Odamennek hozzá az emberei és közli, hogy van itten egy dolog ami segíhet befejezni a háborút anélkül, hogy partra kéne szállni és meghalnia ~1 milla USA katonának és sok milla JAPÁN embernek is és cirka 2 milliárdba került bár te az egészből nem értesz semmit jószerivel mert te TE politikus vagy és fingod nincs még az elektromosságról sem nagyon nemhogy a magfizikáról... TE nem használnád? Asszed ő is jókedvéből tette ezt??? Miért hiszi azt mindenki, hogy ő örömmel adta ki ezt a parancsot? Szerinted ő nyálát csorgatva írta alá a parancsot? "De jó, hogy megölhetek egy csomoó ártatlan embert" felkiáltással? Az ember általában nem örül ártatlanok megölésének, de akkor inkább az ellenségé hulljon, mint az én népemé akinek választott vezetője vagyok és őket kell képviselnem és nem a japánokat. Ezen talán el kéne kicsit töprengeni...
A bomba megölt sok embert ez igaz. És hányat mentett meg? A japánok egy része pusztán éhenhalt vagy megfagyott volna télen, ha nem jön a fegyverszünet. És a háború további áldozatai? Ők is megmenekültek mindkét oldalon. A bomba bevetése abból a szempontból is hasznos volt, hogy ezek után nem dobálóztak vele, nem vetették be élesben soha.
Érdekes módón ilyen szemszögből elég kevesen vizsgálják a dolgokat csak ugyanazt hajtogatják folyamatosan, "Szemét USA!" Gondolkodni meg ugye minek... -
#2286
nem csak II. vh, de azért érdekes: német autópályaszakaszok, mint repülőterek -
#2285
miért nem volt elég 1 bomba, miért nem japánnak egy lakatlan részére dobták?
Ha mindkettőnek eleget tesznek ugyanakkora demontrációs jellege lett volna a dolognak...nem, az amcsik ki akarták próbálni emberek ellen az atombombát a gyakorlatban, és miért merték megtenni a japánok ellen?
ugyanazért, amiért a nácik elkövették a saját szörnyűségeiket: tudták (vagyis ugye az utóbbiak akkor úgy gondolták), hogy nem kell tartaniuk semmi következménytől (ahogy cifu írta ugye nagyon bölcsen korábban a nácikkal kapcsolatban)
legalább annyira jogukban állt ezt megtenni, mint a németeknek zsidókat üldözni -
#2284
Ez is már lerágott csont. Az USA nem látott bele a japán vezetők fejébe. Mellesleg akkor mi, ha nem ez kényszerítette ki. A katonai vezetés tovább harcolt volna, de a császárri hatalom hagyományával úgy tűnik még ők sem akartak leszámolni. A császár így döntött ők meg szépen öngyilkosok lettek. (legalábbis egy részük) -
#2283
de én úgy közelítem meg, hogy több embert mentett meg mint ahányat megölt. Igen, ez igaz lenne, ha az atombombának lett volna köze a japán kapitulációhoz. De nem volt. Egy szem se. Nem is a japánoknak szólt az atom. Úgy ahogy Drezda sem a németeknek. Nagypolitika kérem, nagypolitika. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2282
Sőt, ő volt az, akinek a Norvégiai fiaskó is köszönhető volt. Ettől függetlenül az is neki köszönhető, hogy Anglia nem roppant össze 1940-41-ben, és nem kis mértékben az is, hogy az USA végül beszált a világháborúba. Ha Anglia összeroppan 1940-ben, akkor utána valószinüleg követte volna a Szovjetúnió, és a nácik egész európát az uralmuk alá vonhatták volna.
Nem vitatom, hogy bizonyos szintig hullámzó volt a teljesítménye, de ha belegondolsz, mindegyik meghatározó ország politikusa az volt abban az időszakban. Ő még azok közé tartozott, akik ebből a helyzetből azért viszonylag sikeresen ki is lábaltak... -
horthy #2281 Igazad van Nagy Britannia é Franciaország a győztesek oldalán állo vesztesei a II. világháborunak ! Mindkettönek széthullot az évszázados gyarmatbirodalma ! Másodrangu országok lettek belőlük .
Az USA haverok jol lehuzták öket a háborús kölcsönök megfizettetésével ! Plusz még a piacaik jorészét is elvették tőlük !
A II. világháború után indokinába és afrikába áramlo szovjet II. világháborus fegyvereknek köszönhetően az afrikai bozotharcosok és vietkongok is veszélyesebbek lettek , sőt el is fenekelték a franciákat , belgákat stb ! -
#2280
Kedvezőbb?? Minél kedvezőbb az, hogy győztes? -
Rundstedt17 #2279 Churchill megcsinálta a 2világháború után a britek hatalma soha többé nem lett a régi,szerencsétlen 
-
harcu #2278 Csak hozzáteszem, én is jogosnak érzem a japánokra dobott atombombát, sőt, ha a háború után az amerikaiak felkoncoltak volna pár ezer, tízezer, százezer v. millió japán lakost, azt se ítélném el, mert csak azt kapták vissza, amit másoknak adtak. Ráadásul a japán mentalitás teljesen eltért a németekétől, ott a teljes társadalmat áthatotta a "japán a felsőbbrendű faj, aki pedig megadja magát, az egy senkiházi féreg, és pusztulnia kell" elmélet. Lehet ezen vitatkozni, de az tény, hogy aki szelet vet, az vihart arat. -
harcu #2277 És ha mindehhez hozzátesszük, hogy Drezdára eredetileg atombombát szántak,csak nem készült el időre, Churchill pedig még utoljára be akarta bizonyítani a brit birodalom erejét, hogy kedvezőbb pozícióból indulhasson a béketárgyalásokon, akkor úgy tűnik, Drezda még alapvetően szerencsésen megúszta. -
#2276
Én így érzek ez van... A legtöbb ember hülyén néz rám mikor nem ítélem el az USA atomtámadását japán ellen. Lehet, hogy máshogyan nyilatkoznék erről, ha japán lennék vagy rokom meghalt volna benne, de én úgy közelítem meg, hogy több embert mentett meg mint ahányat megölt. -
Rundstedt17 #2275 Mindenki mocskos volt a kivéve a szent amcsikat és angolokat.A két egyenlő rossz fiú hitler és sztálin fúj fúj fúj minden rosszat csak ők csináltak -
Ronny #2274 ilyenkor persze működik a kollektivizálás, fordított esetben még egy ember halála is végzetes hiba. -
Ronny #2273 [i]"Lehet utálni, de engem ez kevésbé érdekel mert azon az ellenségen követték el aki felrúgta a szabályokat"[/]
Azért ez elég undorító és elfogult kijelentés volt. -
Ronny #2272 "Roppant érdekes, hogy amikor a Holokauszt áldozatairól volt szó, akkor az alsó számcsoportot vetted célba az adatoknál, amikor a német áldozatokról, akkor meg inkább azokat írod le, amelyek inkább a felső számcsoportba esnek."
ez visszafelé is pont így működik, remélem ezt azért te is elismered. Tehát holohoax 6 millió, németek 60 000 vagy fordítva , holohoax 60 000, németek 2 millió:) -
Rundstedt17 #2271 Igazad van elismerem szerintem is förtelmes bűn volt agyonlőni az ártatlan orosz embereket,a szovjetekkel semmi bajom őket is szidják rendesen,CSAK A SZENT ANGOL ILLETVE AMCSI LEGENDÁKKAL. -
#2270
Nem. És a sztyeppéken meg kiket lőttek agyon? Egyszerű szojet embereket akikek előtte megy Sztálin nyúzott. Most "versenyezzünk"? A szövetségesek is követtek el háborús bűnöket. Lehet utálni, de engem ez kevésbé érdekel mert azon az ellenségen követték el aki felrúgta a szabályokat. Innentől fogva meg megint átmegy az egész vita iszapbirkózásba.. -
Freeda Krueger #2269 A vesztesek oldalával az a baj hogy sokszor a legendák hálojába vész.Gyözhettünk volna de...
Nagyon kemény fába vágod a fejszédet,de hajrá erröl érdemes beszélgetni. -
Rundstedt17 #2268 Akkor már a félreértések elkerülése végett leírom nem vagyok náci.Célom a történelem vizsgálata minél több szemszögből,manapság csak egyféleképpen láttatják és tanítják a történelmet a győztesek szemszögéből,igyekszem ismertetni a vesztesek oldaláról is. -
Rundstedt17 #2267 Nem védem őket,vagy szerinted csak büdös nácikat bombáztak drezdában?na látod ezért írtam be -
Freeda Krueger #2266 Hát ez már csak igy van. -
#2265
Drezda is az... Komolyan mondom nem értem mit pattgosz. Szinte minden kommented olyan színű, hogy védi a nácikat. Röhejes. -
Rundstedt17 #2264 és ha tévét is bekapcsolod minden egyes nap az folyik,szinte biztos egy csatornán a sok közül az fog folyni -
Freeda Krueger #2263 Talán mert ez az egyik legjobban dokumentált ilyen. -
Rundstedt17 #2262 kb több ezer post sem lenne elég akkora irodalma van a holokausztnak mint az összes többi népírtásnak gaztettnek összesen sem -
#2261
A.J.P. Taylor könyvében meg 125'000 van megadva, mint háború utáni német adat. Egyébként meg nem sokat számít szerintem a lényeg az, hogy sok volt és a miértje... -
Rundstedt17 #2260 Egy közismert tényről minek -
Freeda Krueger #2259 Annak idején amikor még volt Top Gun(+),egy cimlapos cikk 350 000 áldozatot emlitett.Mint a hadtörténelem legpusztitobb légitámadása. -
harcu #2258 A net előtti időkből származó irományaimban szinte mindenhol 160.000 áldozat volt megadva Drezdára. -
#2257
egyet értek , én is 40ezer áldozatról tudok!
-
#2256
Roppant érdekes, hogy amikor a Holokauszt áldozatairól volt szó, akkor az alsó számcsoportot vetted célba az adatoknál, amikor a német áldozatokról, akkor meg inkább azokat írod le, amelyek inkább a felső számcsoportba esnek.
Friedrich Reicher történész 25-30 ezer áldozatot valószínűsít, más történészek általában 35-40 ezret. A Tokiói 1945 Március 9-10-ei gyújtóbomba támadásban mintegy 100.000 ember halt meg, és Tokió nagyobb volumenű támadást kapott, ráadásul a gyújtóbomba támadáshoz sokkal ideálisabb körülmények voltak, lévén Tokióban a házak csaknem mindegyike fából és papírból készült, míg Drezdában a téglából készült lakóépületek dívtak. Szóval a több százezres adat azért egy kicsit túlzásnak tűnik... -
#2255
Én is tudnék ilyen szép hosszú sorokat írni a másik fél oldaláról. Nem jó dolog egyoldalusítani a történelmet.... -
#2254
A vesztes mindíg szimpatikusabb, mert megadja a "Milett volna ha..." fantáziálás lehetőségét. -
#2253
Igen, szomorú. A náci kegyetlenségek éfordulóikor érdekes módón nem postolsz be ilyen szép hosszú írásokat. Lenne miből válogatni... -
Rundstedt17 #2252 63 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.
A bombázások következtében Drezdában a földfelszín fölött órákon át tartó 1700-1900 C fokos pokoli hőmérséklet alakult ki, a városban sok négyzetkilométeres, előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben az együtt égő tűz miatt az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből, akik nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben, megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult légörvények sorozata: ők széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól, kisgyerekestől a földről felrepülve pillanatok alatt nyomtalanul elégtek és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben. 1945 februárjában az angol és az amerikai légierő Drezda városát a szó legszorosabb értelmében egy hatalmas krematóriummá változtatta.
1945. február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekövetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.
Az első légitámadást követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú, napalm, magnézium, termit, klorin-triflurid és fehér foszfor tartalmú gyújtóbombát dobtak le.
A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.
Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot és a környékére telepített ideiglenes kommunikációs központokat akarták megsemmisíteni. Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond, hogy a szövetségesek az 1945. február 13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal (1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat.A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy az angol városok, pl. Coventry 1940 november 14.-i német bombázását akarták ilyen módon "egyensúlyozni." Coventryt azon a napon 449 német bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember vesztette életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem lehet, a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak, és a londoni levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy a Churchill vezette angol kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt eltervezte a bombázásokat a német városok ellen.
Az angolok nem csak tervezték, de a Coventry elleni német bombázás előtt 14 hónappal már bombáztak is német városokat. Négy nappal a II. világháború kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút üzent a náci Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók berepültek Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől mentes, sűrűn lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol légitámadást követték az 1940 január 12-i és az 1940 március 20-i légitámadások más német városok ellen és csak ezután fél évvel bombázták a németek először Coventryt és a többi angol várost.
A háború során Drezda előtt az alábbi német városokat bombázták többé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő gépei:
Kiel, Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg, Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück, Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt, Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München, Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és Aschaffenburg.
Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra 38,319, Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó melletti Frankfurtra 29,209, Brémára 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919, Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére 11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna, zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.
A német városok elleni szovjet légitámadások ebben nincsenek benne, a szovjetek nagyrészt a Vörös Hadsereg harckocsis alakulatai előtti hadszínteret, kisebb falvakat, német katonai egységeket, laktanyákat, raktárakat, stb. támadták az angol vagy az amerikai repülőgépeknél rosszabbul felszerelt, kisebb hatótávolságú és teherbírású, gyengébben felfegyverzett gépeikkel.
A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,2-1,5 millió embernek adott menedéket, és a nagy, több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek. Sok volt köztük a Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő idős ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott, ápolásra szoruló sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A támadás napján Drezdában sok száz Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból, Ausztriából, Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült család is volt.
Drezdában 1945 februárjában a szervezett német államot már csak egyedül a polgári védelem képviselte, nem volt légvédelem sem, mert a legyőzött Wehrmacht a náci párt tagjaival és a köztisztviselői karral együtt, eleget téve a nemzetközi Vöröskereszt követelésének, 1944 karácsonyára kivonult a városból. Drezda a felgyújtásának napján már hetek óta a Vöröskereszt oltalma alá helyezett város volt, a háztetőkre hatalmas vörös kereszteket festettek, és az épületek ablakaiban kinn voltak a nagy, lepedőkből készített vöröskeresztes fehér zászlók.
A legnagyobb, és a mai napig tartó heves vitát a halottak száma jelenti. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen széles skálán mozog, a még mindig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, porrá, hamuvá vagy füstté vált emberek számát.
Az első, valószínűtlenül alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes angol történészektől, egy másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a Joseph Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda nevű minisztérium egyik, 1945 áprilisának végén Berlinbe küldött jelentéséből származik. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel, hogy további harcra, bosszúra és kitartásra hívja fel a már elvérzett és minden reményt feladott német népet. A hidegháborútól vezérelt, ideológiailag megzavart szovjet politikusok, történészek azért hangoztatták a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös Hadsereg megszállása alá került Kelet-Németországban és a területén alakult Német Demokratikus Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és amerikaellenes hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek beszélnek, fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések alapján.
A legtöbb becslés 2-300 ezer halottat említ, Konrad Adenauer, a háború utáni demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata párt) megalapítója, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy 1955-ös interjújában kereken 250 ezer halottról beszélt, a Vöröskereszt 275 ezer elhunytat tüntetett fel egy belső használatra kiadott jelentésében, és a német polgári védelem egyik volt vezetője az 50-es években 202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre összehordott halottról írt az emlékirataiban.
Egy másik, a polgári védelem kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől 1950-es évek végén nyugdíjba ment német katonatiszt a feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer megtalált halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50 ezerről a hozzátartozók valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg és 168 ezer emberrel nem tudtak mit csinálni, mert a hullák felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált halottak száma, de a Drezdában látottak alapján a véleménye szerint két nap alatt eltűntek és elhunytak száma több mint fél millió ember volt, elsősorban az idegen, ismeretlen és senki által nem keresett menekültek nagy száma miatt, akik a városlakókkal együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy váltak hamuvá a mindent elemésztő tűzben.
A várost később megszálló Vörös Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai romeltakarítások idején a Németország minden részéből dolgozni érkező emberekkel együtt a helyi lakosság száma nem érte el a 180 ezret. Még 1947-ben is találtak 2-300 egymásra borult halottat rejtő beomlott légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos száma valószínűleg soha nem fog kiderülni.
Az 1945 augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő években a radioaktív betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer, Nagaszakiban 74 ezer) főként polgári áldozatot követeltek. Ezek amerikai forrásból származó becslések, a japán jelentések több, a két városban összesen kb. 300 ezer halottról számolnak be. A japán áldozatok pontos száma a drezdaihoz hasonló okokból szintén megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul elégett emberek nagy száma miatt.
Az Európa sok országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945 február 13-án és február 14-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is, amiben emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált. -
#2251
Igen, a számomra érdekesebb oldalak háttéroldalait nézegetem Wiki-ben, mint említettem, néha elég komoly viták mennek, külön azért már megérni néhányra ránézni.
Igen, lehet a legtöbb bejegyzést editálni kedvünk szerint, de pont a kritikusabb oldalakat már védik, és csak külön egyeztetéssel lehet változtatni rajtuk. Ez a rendszer sajátságából fakad, nem tudsz egy ilyen szabad szerkesztésű rendszert üzemeltetni annak a veszélye nélkül, hogy valaki visszaéljen vele. Viszont egy ilyen méretű, ingyenesen elérhető információs bázist létrehozni másképpen meg nem lehet.
Igen, kb. két éve lett előírás, hogy lehetőleg minél több forrást kell megjelölni, illetve külső hivatkozást megadni. Ez megint hasznos, hiszen a részletesebb kereséshez jó kiindulási alap lehet.
Továbbra is tartom, hogy elsődleges információs alapforrásnak nincs a Wikinél jobb per pillanat.