II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1110
"ha csak és kizárólag a Párducok FEJLESZÉSÉT és tömeggyártását csinálják"
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1109
Akkor miért repültek szívesebben az nagy német ászok inkább ME-109-el, mint FW-vel?
Ez a saját döntésük volt, és ne feledjük, hogy fõleg 1943 elõttrõl volt szó, valamint ne hagyjuk ki azt, hogy sok FW-190-es ász is volt, mint Alfred Grislawski (132 légi gyõzelem), Otto Kittel (267 légi gyõzelem, õ Bf-109F-bõl ült át FW-190A-ba) vagy Hubert Strassl (67 légi gyõzelem).
Valahol a Bf-109G környékén teljesen kifújt már a messzer. Csaknem 10 éve finomítgatott gép volt, amely már régen elérte azt, amit ki lehetett hozni belõle. A gép már túl nehézkesen repülhetõ lett, különösen nagy magasságban. Az FW-190 sok téren jobb volt nála (jobb kilátást biztosító pilótafülke, megbízhatóbb szerkezet, jobb futómû), és a repülési képessége is bizonyos esetekben jobbak voltak már az elején.
A PzIVG-H ár/teljesítményben még mindig jobb befektetés volt, mint a Tigris I-II, meg a vadásztigris.
Talán igen, de gyakorlatilag elavult sok téren 1943-ra. Hiába volt összességében decens harckocsi, ekkoriban már le kellett volna váltani.
A legjobban akkor jártak volna, ha csak és kizárólag a Párducok fejlesztését és tömeggyártását csinálják a mûszakilag megbízhatatlan monstrumok helyett.
Hát az elsõ Párducok sem voltak éppenséggel túl megbízhatóak...
Ez a saját döntésük volt, és ne feledjük, hogy fõleg 1943 elõttrõl volt szó, valamint ne hagyjuk ki azt, hogy sok FW-190-es ász is volt, mint Alfred Grislawski (132 légi gyõzelem), Otto Kittel (267 légi gyõzelem, õ Bf-109F-bõl ült át FW-190A-ba) vagy Hubert Strassl (67 légi gyõzelem).
Valahol a Bf-109G környékén teljesen kifújt már a messzer. Csaknem 10 éve finomítgatott gép volt, amely már régen elérte azt, amit ki lehetett hozni belõle. A gép már túl nehézkesen repülhetõ lett, különösen nagy magasságban. Az FW-190 sok téren jobb volt nála (jobb kilátást biztosító pilótafülke, megbízhatóbb szerkezet, jobb futómû), és a repülési képessége is bizonyos esetekben jobbak voltak már az elején.
A PzIVG-H ár/teljesítményben még mindig jobb befektetés volt, mint a Tigris I-II, meg a vadásztigris.
Talán igen, de gyakorlatilag elavult sok téren 1943-ra. Hiába volt összességében decens harckocsi, ekkoriban már le kellett volna váltani.
A legjobban akkor jártak volna, ha csak és kizárólag a Párducok fejlesztését és tömeggyártását csinálják a mûszakilag megbízhatatlan monstrumok helyett.
Hát az elsõ Párducok sem voltak éppenséggel túl megbízhatóak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1108
Jó kérdés. Szvsz azért, mert mint profi katonák szívesebben használtak egy jól bevállt fegyvert, aminek ismerték az elõnyeit és a hátrányait. Az õ gyakorlatukkal ellensúlyozni tudták a gép gyengeségeit. Végtére is a Me-109 nem volt SOKKAL rosszabb az ellenfeleinél.
A különbség akkor volt igazán lényeges, amikor átlagos pilóták kerültek szembe egymással. Ehhez jött hozzá a szövetségesek mennyiségi fölénye, ami együtt a Luftwaffe bukását jelentette.
A különbség akkor volt igazán lényeges, amikor átlagos pilóták kerültek szembe egymással. Ehhez jött hozzá a szövetségesek mennyiségi fölénye, ami együtt a Luftwaffe bukását jelentette.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1107
Akkor miért repültek szívesebben az nagy német ászok inkább ME-109-el, mint FW-vel?
A PzIVG-H ár/teljesítményben még mindig jobb befektetés volt, mint a Tigris I-II, meg a vadásztigris.
A legjobban akkor jártak volna, ha csak és kizárólag a Párducok fejlesztését és tömeggyártását csinálják a mûszakilag megbízhatatlan monstrumok helyett.
A PzIVG-H ár/teljesítményben még mindig jobb befektetés volt, mint a Tigris I-II, meg a vadásztigris.
A legjobban akkor jártak volna, ha csak és kizárólag a Párducok fejlesztését és tömeggyártását csinálják a mûszakilag megbízhatatlan monstrumok helyett.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1106
Na igen, a Me-109 csak addíg volt fölényben, amíg nyugaton meg nem jelentek a Mustangok, keleten pedig a Jak-7/3 és La-5/7 vadászok. A P-51 egyértelmûen jobb volt, a szovjet gépek meg közel hasonló színvonalat képviseltek, mint az aktuális német fejlesztés. A többi már csak mennyiségi kérdés volt - '43 végére a szövetségesek 'ledarálták' a Luftwaffét.
Bár az is igaz, hogy a Me-109-et a háború végéig gyártották, de 1944-ben már nem voltak jók a túlélési esélyei egy ilyen géppel repülõ pilótának.
Bár az is igaz, hogy a Me-109-et a háború végéig gyártották, de 1944-ben már nem voltak jók a túlélési esélyei egy ilyen géppel repülõ pilótának.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1105
Én azért úgy tudom, hogy közben nem véletlen, hogy nekiálltak az FW-190-el és a Me-262-vel szórakozni. A Me-109 inkább a háború elején volt jó vadászgép, és akárhogy is küzdöttek vele, inkább újítani kellett volna... Kb. úgy, ahogy a Pz IV.-esek is igáslovak lettek a Me-109 is igásló lett...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1104
Értem, tenkjú!
#1103
"Megpróbáltam megértetni, hogy a Me-109 támadásban fölényes és kimutathatóan sikeres vadászgép, de ilyenfajta, tisztán védelmi feladatokra kevésbé alkalmas, mint a valamivel lassúbb, de lényegesen fordulékonyabb Spitfire.
Érvelésemet nem fogadta el, így hát kénytelenek voltunk lenyelni néhány barátságtalan megjegyzését. Végül kifutott az idõbõl és békülékenyebbé vált. Még gyorsan megkérdezte, van-e valamilyen kívánsága az ezredeinknek? Mölders azt kérte, gyártsanak erõsebb motorral felszerelt Me-109-eseket. Ezt elfogadta. -"És Ön?" fordult hozzám Göring. Nem sokáig tétováztam. -"Kérem, szereljék fel az ezredemet Spitfire-ekkel!" -Alig értem a mondat végére, hirtelen rémület fogott el. Alapjában véve nem fontoltam meg, mit is mondok. Valójában természetesen többre becsültem a mi Me-109-ünket a Spitfire-nél, de hihetetlenül feldühített az az értetlenség és vaskalaposság,ahogyan a vezetés kiosztotta ránk a feladatokat. Bosszús voltam a fogyatékosságok miatt, amelyekrõl nem tehettünk, s az ezekbõl eredõ problémák teljességgel megoldhatatlanok voltak számunkra. Ekkora szemtelenségre Göring a beszélgetést gyorsan berekesztette.
Mérgében toporzékolt - és faképnél hagyott minket."
/Adolf Galland: 104 légigyõzelem/
Én erre a sztorira gondoltam. Mint látható, valójában Galland csak 'beszólt' a fõnökének, nem gondolta komolyan, hogy jobb a Spitfire. Pedig a legtöbbszõr csak a -"Kérem, szereljék fel az ezredemet Spitfire-ekkel!"-t idézik...
Érvelésemet nem fogadta el, így hát kénytelenek voltunk lenyelni néhány barátságtalan megjegyzését. Végül kifutott az idõbõl és békülékenyebbé vált. Még gyorsan megkérdezte, van-e valamilyen kívánsága az ezredeinknek? Mölders azt kérte, gyártsanak erõsebb motorral felszerelt Me-109-eseket. Ezt elfogadta. -"És Ön?" fordult hozzám Göring. Nem sokáig tétováztam. -"Kérem, szereljék fel az ezredemet Spitfire-ekkel!" -Alig értem a mondat végére, hirtelen rémület fogott el. Alapjában véve nem fontoltam meg, mit is mondok. Valójában természetesen többre becsültem a mi Me-109-ünket a Spitfire-nél, de hihetetlenül feldühített az az értetlenség és vaskalaposság,ahogyan a vezetés kiosztotta ránk a feladatokat. Bosszús voltam a fogyatékosságok miatt, amelyekrõl nem tehettünk, s az ezekbõl eredõ problémák teljességgel megoldhatatlanok voltak számunkra. Ekkora szemtelenségre Göring a beszélgetést gyorsan berekesztette.
Mérgében toporzékolt - és faképnél hagyott minket."
/Adolf Galland: 104 légigyõzelem/
Én erre a sztorira gondoltam. Mint látható, valójában Galland csak 'beszólt' a fõnökének, nem gondolta komolyan, hogy jobb a Spitfire. Pedig a legtöbbszõr csak a -"Kérem, szereljék fel az ezredemet Spitfire-ekkel!"-t idézik...
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1102
<#nevetes1><#taps>
#1101
Mert sokan tengelyhatalmi büszkeségbõl nem hajlandóak elismerni, hogy a szövetségesek is tudtak jókat csinálni, nem csak a németek 😄
#1100
Nem erre gondoltam 😄
Ha ez lenne akkor Helcat ezt miért írta?
Adolf Galland leggyakrabban félremagyarázott mondása ellenére
Ha ez lenne akkor Helcat ezt miért írta?
Adolf Galland leggyakrabban félremagyarázott mondása ellenére
#1099
Hát elvileg azt, hogy Galland szerint a Spitfire jobb gép volt.
#1098
És akkor ennek mi is a valódi jelentése? (van egy sejtésem, de kíváncsi vagyok)
#1097
Mikor Göring kérdezte Gallandot, hogy mit javasol, hogy javítsák a helyzetüket az angliai csatában, erre Galland azt válaszólta, hogy "szerezzen nekem egy század spitfiret"
#1096
Hogy is szólt akkor az a mondás helyesen?😊
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1095
Azt azért csinálták a németek, hogy 'direktbe' tudják összehasonlítani a Spitfire aerodinamikáját a Me-109-ével. Hogy ne a motor teljesítménye döntsön, fogtak egy zsákmányolt Spit-et és kicserélték a hajtómûvet a saját szabvány Daimler-Benz erõforrásra. Aztán jöhettek a tesztek.
Valószínûleg nem gyõzte meg õket az eredmény, mert maradtak a Me-109-nél (Adolf Galland leggyakrabban félremagyarázott mondása ellenére)😊
Valószínûleg nem gyõzte meg õket az eredmény, mert maradtak a Me-109-nél (Adolf Galland leggyakrabban félremagyarázott mondása ellenére)😊
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1094
Enegem inkább ez a spitfire érdekelne me motorral.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1093
az elsõ az büntet
#1092
Néhány "hibrid" repülõgép a II.világháborúból:
Lysander + Boulton-Paul lövésztorony = Westland P.12 partraszállás-elhárító harci gép
B-17 + B-24 = súly- és légellenállás-csökkenés
Spitfire V + DB601 motor
Messerschmitt Bf109G + Rolls-Royce Merlin motor (Spanyolországból)
Lysander + Boulton-Paul lövésztorony = Westland P.12 partraszállás-elhárító harci gép
B-17 + B-24 = súly- és légellenállás-csökkenés
Spitfire V + DB601 motor
Messerschmitt Bf109G + Rolls-Royce Merlin motor (Spanyolországból)
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1091
H.M.A.S. cimû filmet ajánlom magamnak és neked.
#1090
Pontosabban a 2 SS páncéloshadosztály maradványai, akik épp feltöltésre vártak. Csak harcsoportként voltak bevethetõk, mintahogy az ejtõernyõsök és a hadsereg egységei is. A franciaországi visszavonulás eléggé megtépázta a hadosztályokat.
Robert J. Kershaw - Hídfõ címû könyvét éremes elolvasni. Mindkét fél szempontjából bemutatja az eseményeket.
Robert J. Kershaw - Hídfõ címû könyvét éremes elolvasni. Mindkét fél szempontjából bemutatja az eseményeket.
A mennyország biztos szebb, de a pokolban több az ismerős. Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.
#1089
Egész pontosan két SS páncéloshadosztály és egy páncélgránátos hadosztály védte Arnheimet.
Az egész Market-Garden egy gyengén elõkészített, felelõtlenül megszervezett akció volt. A holland ellenállás küldött jelentéseket a térségben állomásozó páncélos egységekrõl, de ezt Montgomery figyelmen kívûl hagyta. Úgy gondolták, hogy a németek már csak utóvéd-harcokra képesek Normandia után.
Az egész Market-Garden egy gyengén elõkészített, felelõtlenül megszervezett akció volt. A holland ellenállás küldött jelentéseket a térségben állomásozó páncélos egységekrõl, de ezt Montgomery figyelmen kívûl hagyta. Úgy gondolták, hogy a németek már csak utóvéd-harcokra képesek Normandia után.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1088
Pontosabban fordítva:
Lt. Gen. Frederick Browning = Frederick Browning altábornagy
First Allied Airborne Army = 1. szövetséges légideszant-hadsereg
A mondat 'hivatalosabb' fordítása: "De uraim, azt hiszem, hogy talán egy híddal tovább megyünk a kelleténél"
Lt. Gen. Frederick Browning = Frederick Browning altábornagy
First Allied Airborne Army = 1. szövetséges légideszant-hadsereg
A mondat 'hivatalosabb' fordítása: "De uraim, azt hiszem, hogy talán egy híddal tovább megyünk a kelleténél"
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1087
Ez a mondat Lt. Gen. Frederick Browning, az Elsõ Szövetséges Légiszállítású Hadsereg (First Allied Airborne Army) parancsnok-helyettesétõl hangzott el a Market-Garden hadmûvelet elõtt. Mongomerynek mondta, és pontosan így hangzott:
"I think we may be going a bridge too far." (Kb.: Azt hiszem, mi egy túl távoli hídért megyünk)
Aztán ezt választotta a könyve címéül Cornelius Ryan, és ez lett a címe az 1977-ben ebbõl forgatott filmnek is.
"I think we may be going a bridge too far." (Kb.: Azt hiszem, mi egy túl távoli hídért megyünk)
Aztán ezt választotta a könyve címéül Cornelius Ryan, és ez lett a címe az 1977-ben ebbõl forgatott filmnek is.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1086
Ha jól tudom ez egy film címe ami pont errõl a hadmûveletrõl szól.
Úgye a híd túl messze volt mert a tankok nem érkeztek meg idõben az ejtõernyõsök segítségére.
Hogy ez valami szállóige vagy csak a filmesemk találták ki azt nem tudom.
De mekkora pech volt a hadmûvelet szempontjából hogy pont arnhem mellet állomásozott egy egész SS páncélos hadosztály és nem is tudtak róla hogy ott vannak.
Úgye a híd túl messze volt mert a tankok nem érkeztek meg idõben az ejtõernyõsök segítségére.
Hogy ez valami szállóige vagy csak a filmesemk találták ki azt nem tudom.
De mekkora pech volt a hadmûvelet szempontjából hogy pont arnhem mellet állomásozott egy egész SS páncélos hadosztály és nem is tudtak róla hogy ott vannak.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1085
"A híd túl messze van."
Ez szálóige vagy mi a besorolása?
Ugye a Market Garden hadmûvelet során hangzott el?
Ki volt az akitõl ered?
Ez szálóige vagy mi a besorolása?
Ugye a Market Garden hadmûvelet során hangzott el?
Ki volt az akitõl ered?
#1084
Najó, de akkoriban még a fedezékkel sem szórakoztak rohamnál. Harci orditás, szurony elõre, és hajrá. Azóta sokat fejlõdött a hadtudomány, és már teljesen másképpen néz ki egy harc. Bár belegondolva a nagy tavalyi hadgyakorlatott (Bevetés 2005, vagy mi volt a neve), ahol a varsói szerzõdés szemlélete szerint BTR-80-asokkal egy vonalban futott a nyilt terepen a hõs katona... némi kétségeim támadnak efelõl... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1083
Anno valamikor az 1870-es években, ha jól emlékszem, háborúba keveredtek a törökök, angolok és oroszok. Az angolok, oroszok becsületes módon egylövetû puskákkal, a törökök meg valamiért Henry puskákat vettek (alsókaros, csõtáras, 14-16 lövedék). Az ellenség megrohanta a török állásokat szépen tömött sorokban, ahogy azt tanították nekik. A törököknek a csata elõtt marékszámra osztották a lõszert, nem nézték, ki mennyit lõ. Kb. 100 méterrõl a törökök tüzet nyitottak, lõttek, töltöttek, lõttek, töltöttek... A roham nem ért el a török vonalig, összeomlott. Ezt egy egylövetû fegyver nem lett volna képes elérni. Utána záros határidõn belül az európai nagyhatalmak is áttértek tárból 3-5 - 10 lõszert tüzelõ hadifegyverekre, és érvényét vesztette az a szemlélet, hogy ne adjunk a katona kezébe több lövést is leadni képes fegyvert, mert csak pazarolja a lõszert. Ehhez képest újabb továbblépés, hogy adjunk a katona kezébe sorozatlövõ fegyvert.
#1082
Már töbször kifejtettem hogy a keleti fronthoz viszonyítottam
Ami viszont rossz viszonyítási alap, én pedig erre szeretnék rámutatni.
Hát nem is ezzel van a baj hanem azzal hogy a germany first formulában akkor miért a németekkel akartak elõszõr leszámolni(amit én ugy értelmeztem hogy elõszõr közvetlenül németország elfolglalása a cél)
Az amerikai haderõnek elõször ki kellet próbálnia a harceszközeit, embereit, és nem mellékesen le kellett számolnia egy mellékhadszintérrel. Ha nincs a Fáklya hadmûvelet, egyfelõl nincs biztosítva észak-afrika, az Afrika Korps és az olaszok jelentõs mennyiségû angol katonát, hajót és repülõgépet foglalt volna le, stb. Ezek így sokkal hamarabb felszabadultak, tehát fel lehetett õket használni más hadszintereken.
Hát igen ebben különbözik a vezetõk érdeke akiknek a gyõzelemet minél kevesebb lõszerrel pocsékolásal és idõ ráfordítással akarják megynyerni
Az átlag katona a "pazarlós" módszert részesítí elõnyben mert sokkal jobb esélyel éli vele túl az ütközetet.
Az adott szituációtól függ, mi a célravezetõbb. Taktikailag kb. 50 méternél messzebb lévõ célra sorozatlövéssel lõni kézifegyverbõl (nem géppuska) lõszerpazarlás (szvsz). Az M16A2/M4 e tekintetben nem volt rossz elképzelés, mert rákényszerítette a katonát arra, hogy célozzon. Csak éppen ez a módszer épületharcban, városi harcban nem mindig vezet célra...
De erre itt egy másik általam lefordított jó kis szöveg, amelynek egyik pontja pont erre vonatkozik:
1945 - A tiszthelyettesnek van egy írógépe az asztalán, amin napi jelentéseket készít.
2005 - Mindenkinek van internethozzáférése, és azon csodálkoznak, hogy semmilyen munkát nem fejeznek be.
1945 - Szép lányokat festettünk a repülõgépekre, hogy az otthonra emlékeztessen.
2005 - Valódi lányokat raknak a pilótafülkébe.
1945 - A barátnõd otthon azért imádkozott, hogy élve hazakerülj.
2005 - A barátnõd ugyanabban a lövészárokban van, mint te, és azért imádkozik, hogy a condom rendesen mûködjön.
1945 - Ha leittad magad, a haverjaid visszavittek a barakba, hogy kialud magad.
2005 - Ha leittad magad, bevágnak a rehabba, és tönkreteszik a karriered.
1945 - Megtanítottak arra, hogy kell célozni és az ellenséget lelõni.
2005 - Megszórsz egy bokrot 500 lövedékkel, a nélkül, hogy bárkit is eltalálnál, majd visszavonulsz, mert kifogytál a lõszerbõl.
1945 - A kulacsod fémbõl készült, és kávét vagy forró csokoládét meg tudtad melegíteni benne a tûz fölött.
2005 - A kulacsod mûanyagból készült, tehát semmit sem tudsz megmelegíteni benne, és a tartalma valahogy mindig olyan mûanyagízû.
1945 - A tisztek elhivatott katonák elsõ sorban, és tisztelettel bánnak mindenkivel.
2005 - A tisztek elsõ sorban politikusok, és csak talpnyalással lehet náluk bármit is elérni.
1945 - Mindent begyûjtöttek az ellenségrõl, majd analizálták õket.
2005 - Mindenkinek begyûjtik a vizeletét, majd analizálják õket.
1945 - Ha valamit nem csináltál jól, a Fõtörzs magánfogdára küldött, amíg meg nem emberelted magad.
2005 - Ha valamit nem csináltál jól, felvezetik a kartonodra, és életed végéig elkisér.
1945 - A kitüntetéseket hõsöknek adták, akik saját életük kockáztatásával mások életét mentették meg.
2005 - A kitüntetéseket azok kapják, akik a harctértõl messze, a fõhadiszálláson dolgoztak.
1945 - Egy barakban aludtál, mint egy katona.
2005 - Egy lakószobában alszol, mint egy kollégista srác.
1945 - A kantinban étkeztél, ami ingyenes volt, és annyit ehettél, amennyi beléd fért.
2005 - Egy ebédlõben étkezel, ahol meg kell fizetned minden szelet kenyeret és minden kenés vajat, és jobb, ha nem eszel túl sokat.
1945 - Legyõztük a legerõsebb nemzeteket a Földön, mint Németország és Japán.
2005 - Tétován botladozunk Irakban, rettegve egy maréknyi gerillától.
1945 - Ha pihenni akartál, elmentél a kantinba, csocsóztál, cigiztél és sört ittál.
2005 - Ha pihenni akarsz, elmehetsz a közösségi szobába csocsózni.
1945 - Ha egy pofa sört akartál, és dumálni valakivel, elmentél a tiszthelyettesek vagy a tisztek klubjába.
2005 - A sör 2 dollár 75 centbe kerül neked, tagsági kártya kötelezõ, és valaki figyel, hogy mennyit iszol.
1945 - Barterkedtél, ha nem volt elég pénzed valamire.
2005 - Ha olcsón akarsz valamihez hozzájutni, elmész a Wal-Martba.
1945 - Az ellenséget fel lehetett ismerni a Náci sisakjukról.
2005 - Náci sisakot hordunk.
1945 - Az ellenséget "Fricceknek" és "Japcsiknak" hívtuk, mivel rüheltük õket.
2005 - Az ellenséget "szembenálló félnek" vagy "agresszornak" nevezük, mivel nem akarjuk megsérteni õket.
1945 - Gyõzelemnek azt hívtuk, ha az ellenség a lábainknál hevert, és a fegyverei ócskavasként füstölögtek körülöttünk a harctéren.
2005 - Gyõzelem az, amikor az ellenség hivatalosan bocsánatot kér.
1945 - A parancsnok a saját seggét viszi a vásárra, hogy megvédje az emberei életét.
2005 - A parancsnok az emberei seggét viszi vásárra, hogy megóvja a sajátját.
1945 - A csatákat olyan tábornokok tervezték és vezették végig, akik mögött már sok fontos gyõzelem állt.
2005 - A csatákat politikusok tervezik, és folyamatosan mellébeszélnek.
1945 - A szabadságért harcolunk, és a haza elszántan hisz a gyõzelemben.
2005 - Fogalmunk sincs mi a fenéért harcolunk, és a kormány szociális érzékenységrõl papol.
1945 - Nem akartál kilépni a seregbõl, és eszedbe nem jutott a civil élet.
2005 - Nem tudsz másra gondolni, csak hogy kilépj a seregbõl, és visszamenj a civil életbe.
Ami viszont rossz viszonyítási alap, én pedig erre szeretnék rámutatni.
Hát nem is ezzel van a baj hanem azzal hogy a germany first formulában akkor miért a németekkel akartak elõszõr leszámolni(amit én ugy értelmeztem hogy elõszõr közvetlenül németország elfolglalása a cél)
Az amerikai haderõnek elõször ki kellet próbálnia a harceszközeit, embereit, és nem mellékesen le kellett számolnia egy mellékhadszintérrel. Ha nincs a Fáklya hadmûvelet, egyfelõl nincs biztosítva észak-afrika, az Afrika Korps és az olaszok jelentõs mennyiségû angol katonát, hajót és repülõgépet foglalt volna le, stb. Ezek így sokkal hamarabb felszabadultak, tehát fel lehetett õket használni más hadszintereken.
Hát igen ebben különbözik a vezetõk érdeke akiknek a gyõzelemet minél kevesebb lõszerrel pocsékolásal és idõ ráfordítással akarják megynyerni
Az átlag katona a "pazarlós" módszert részesítí elõnyben mert sokkal jobb esélyel éli vele túl az ütközetet.
Az adott szituációtól függ, mi a célravezetõbb. Taktikailag kb. 50 méternél messzebb lévõ célra sorozatlövéssel lõni kézifegyverbõl (nem géppuska) lõszerpazarlás (szvsz). Az M16A2/M4 e tekintetben nem volt rossz elképzelés, mert rákényszerítette a katonát arra, hogy célozzon. Csak éppen ez a módszer épületharcban, városi harcban nem mindig vezet célra...
De erre itt egy másik általam lefordított jó kis szöveg, amelynek egyik pontja pont erre vonatkozik:
1945 - A tiszthelyettesnek van egy írógépe az asztalán, amin napi jelentéseket készít.
2005 - Mindenkinek van internethozzáférése, és azon csodálkoznak, hogy semmilyen munkát nem fejeznek be.
1945 - Szép lányokat festettünk a repülõgépekre, hogy az otthonra emlékeztessen.
2005 - Valódi lányokat raknak a pilótafülkébe.
1945 - A barátnõd otthon azért imádkozott, hogy élve hazakerülj.
2005 - A barátnõd ugyanabban a lövészárokban van, mint te, és azért imádkozik, hogy a condom rendesen mûködjön.
1945 - Ha leittad magad, a haverjaid visszavittek a barakba, hogy kialud magad.
2005 - Ha leittad magad, bevágnak a rehabba, és tönkreteszik a karriered.
1945 - Megtanítottak arra, hogy kell célozni és az ellenséget lelõni.
2005 - Megszórsz egy bokrot 500 lövedékkel, a nélkül, hogy bárkit is eltalálnál, majd visszavonulsz, mert kifogytál a lõszerbõl.
1945 - A kulacsod fémbõl készült, és kávét vagy forró csokoládét meg tudtad melegíteni benne a tûz fölött.
2005 - A kulacsod mûanyagból készült, tehát semmit sem tudsz megmelegíteni benne, és a tartalma valahogy mindig olyan mûanyagízû.
1945 - A tisztek elhivatott katonák elsõ sorban, és tisztelettel bánnak mindenkivel.
2005 - A tisztek elsõ sorban politikusok, és csak talpnyalással lehet náluk bármit is elérni.
1945 - Mindent begyûjtöttek az ellenségrõl, majd analizálták õket.
2005 - Mindenkinek begyûjtik a vizeletét, majd analizálják õket.
1945 - Ha valamit nem csináltál jól, a Fõtörzs magánfogdára küldött, amíg meg nem emberelted magad.
2005 - Ha valamit nem csináltál jól, felvezetik a kartonodra, és életed végéig elkisér.
1945 - A kitüntetéseket hõsöknek adták, akik saját életük kockáztatásával mások életét mentették meg.
2005 - A kitüntetéseket azok kapják, akik a harctértõl messze, a fõhadiszálláson dolgoztak.
1945 - Egy barakban aludtál, mint egy katona.
2005 - Egy lakószobában alszol, mint egy kollégista srác.
1945 - A kantinban étkeztél, ami ingyenes volt, és annyit ehettél, amennyi beléd fért.
2005 - Egy ebédlõben étkezel, ahol meg kell fizetned minden szelet kenyeret és minden kenés vajat, és jobb, ha nem eszel túl sokat.
1945 - Legyõztük a legerõsebb nemzeteket a Földön, mint Németország és Japán.
2005 - Tétován botladozunk Irakban, rettegve egy maréknyi gerillától.
1945 - Ha pihenni akartál, elmentél a kantinba, csocsóztál, cigiztél és sört ittál.
2005 - Ha pihenni akarsz, elmehetsz a közösségi szobába csocsózni.
1945 - Ha egy pofa sört akartál, és dumálni valakivel, elmentél a tiszthelyettesek vagy a tisztek klubjába.
2005 - A sör 2 dollár 75 centbe kerül neked, tagsági kártya kötelezõ, és valaki figyel, hogy mennyit iszol.
1945 - Barterkedtél, ha nem volt elég pénzed valamire.
2005 - Ha olcsón akarsz valamihez hozzájutni, elmész a Wal-Martba.
1945 - Az ellenséget fel lehetett ismerni a Náci sisakjukról.
2005 - Náci sisakot hordunk.
1945 - Az ellenséget "Fricceknek" és "Japcsiknak" hívtuk, mivel rüheltük õket.
2005 - Az ellenséget "szembenálló félnek" vagy "agresszornak" nevezük, mivel nem akarjuk megsérteni õket.
1945 - Gyõzelemnek azt hívtuk, ha az ellenség a lábainknál hevert, és a fegyverei ócskavasként füstölögtek körülöttünk a harctéren.
2005 - Gyõzelem az, amikor az ellenség hivatalosan bocsánatot kér.
1945 - A parancsnok a saját seggét viszi a vásárra, hogy megvédje az emberei életét.
2005 - A parancsnok az emberei seggét viszi vásárra, hogy megóvja a sajátját.
1945 - A csatákat olyan tábornokok tervezték és vezették végig, akik mögött már sok fontos gyõzelem állt.
2005 - A csatákat politikusok tervezik, és folyamatosan mellébeszélnek.
1945 - A szabadságért harcolunk, és a haza elszántan hisz a gyõzelemben.
2005 - Fogalmunk sincs mi a fenéért harcolunk, és a kormány szociális érzékenységrõl papol.
1945 - Nem akartál kilépni a seregbõl, és eszedbe nem jutott a civil élet.
2005 - Nem tudsz másra gondolni, csak hogy kilépj a seregbõl, és visszamenj a civil életbe.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1081
"Ehhez képest 1942 legelején már német tengeralattjárók portyáztak az amerikai partoknál, meglehetõsen sok amerikai teherhajót a tenger fenekére küldve. 😊"
Már töbször kifejtettem hogy a keleti fronthoz viszonyítottam
"A Fáklya hadmûlvelet a Vichy-féle francia gyarmatoknál (Algéria illetve Marokkó) partjainál történt, és alapvetõen három célt szolgált:
1.: Elfoglalni Marokkót, Algériát és Tunéziát, hogy biztosítsák a szövetséges szárazföldi, tengeri és légi fölényt a Földközi-tengeren illetve Észak-Afrika partjainál.
2.: Hátbatámadni az angol erõkkel küzdõ tengelyhatalmi erõket.
3.: Biztosított bázisokat létrehozni az tengelyhatalmak európai célpontjainak leküzdésére. "
Hát nem is ezzel van a baj hanem azzal hogy a germany first formulában akkor miért a németekkel akartak elõszõr leszámolni(amit én ugy értelmeztem hogy elõszõr közvetlenül németország elfolglalása a cél)
"Ebben megoszlanak a vélemények. Taktikailag az lenne az ideális, ha a katona inkább idõt fordít a célzásra, és egy pontos lövéssel leszedi a célpontot, nem pedig egy tárat ellõ az irányába, hogy majd csak eltalálja az egyik kósza lövedék. Ennek a teórának a következménye lett az M16A2 illetve az M4, amely nem képes "rendes" sorozatlövésre csak egyeslövésre és háromlövéses rögzített sorozatra. Aztán különösen a spec. egységek gyorsan közölték, hogy ez marhaság, mert rövid távon (pl. épületharc) nincs idõ hidegvérrel célozni, ösztönösen célrafogni és tüzetnyitni kell, sorozatlövéssel. Így jelent meg az M4A1... 😊"
Hát igen ebben különbözik a vezetõk érdeke akiknek a gyõzelemet minél kevesebb lõszerrel pocsékolásal és idõ ráfordítással akarják megynyerni
Az átlag katona a "pazarlós" módszert részesítí elõnyben mert sokkal jobb esélyel éli vele túl az ütközetet.
Már töbször kifejtettem hogy a keleti fronthoz viszonyítottam
"A Fáklya hadmûlvelet a Vichy-féle francia gyarmatoknál (Algéria illetve Marokkó) partjainál történt, és alapvetõen három célt szolgált:
1.: Elfoglalni Marokkót, Algériát és Tunéziát, hogy biztosítsák a szövetséges szárazföldi, tengeri és légi fölényt a Földközi-tengeren illetve Észak-Afrika partjainál.
2.: Hátbatámadni az angol erõkkel küzdõ tengelyhatalmi erõket.
3.: Biztosított bázisokat létrehozni az tengelyhatalmak európai célpontjainak leküzdésére. "
Hát nem is ezzel van a baj hanem azzal hogy a germany first formulában akkor miért a németekkel akartak elõszõr leszámolni(amit én ugy értelmeztem hogy elõszõr közvetlenül németország elfolglalása a cél)
"Ebben megoszlanak a vélemények. Taktikailag az lenne az ideális, ha a katona inkább idõt fordít a célzásra, és egy pontos lövéssel leszedi a célpontot, nem pedig egy tárat ellõ az irányába, hogy majd csak eltalálja az egyik kósza lövedék. Ennek a teórának a következménye lett az M16A2 illetve az M4, amely nem képes "rendes" sorozatlövésre csak egyeslövésre és háromlövéses rögzített sorozatra. Aztán különösen a spec. egységek gyorsan közölték, hogy ez marhaság, mert rövid távon (pl. épületharc) nincs idõ hidegvérrel célozni, ösztönösen célrafogni és tüzetnyitni kell, sorozatlövéssel. Így jelent meg az M4A1... 😊"
Hát igen ebben különbözik a vezetõk érdeke akiknek a gyõzelemet minél kevesebb lõszerrel pocsékolásal és idõ ráfordítással akarják megynyerni
Az átlag katona a "pazarlós" módszert részesítí elõnyben mert sokkal jobb esélyel éli vele túl az ütközetet.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1080
Amerika 44-ben került ténylegesen harba a németekkel
Ehhez képest 1942 legelején már német tengeralattjárók portyáztak az amerikai partoknál, meglehetõsen sok amerikai teherhajót a tenger fenekére küldve. 😊
Akkor miért nyitották meg az olasz frontot és afrikába miért harcoltak az olaszokal?
A Fáklya hadmûlvelet a Vichy-féle francia gyarmatoknál (Algéria illetve Marokkó) partjainál történt, és alapvetõen három célt szolgált:
1.: Elfoglalni Marokkót, Algériát és Tunéziát, hogy biztosítsák a szövetséges szárazföldi, tengeri és légi fölényt a Földközi-tengeren illetve Észak-Afrika partjainál.
2.: Hátbatámadni az angol erõkkel küzdõ tengelyhatalmi erõket.
3.: Biztosított bázisokat létrehozni az tengelyhatalmak európai célpontjainak leküzdésére.
Éles helyzetben az emberek inkább ellõnek egy fél hadianyag raktára elegendõ lõszert ha ezzel akár 1%-al is növelik az esélyt annak hogy túlélik.
Egy felmérés szerint a második világháborúban kb. 50.000 (ötvenezer) ellõt lövedékre jutott egy találat, ami ugye még mindig nem feltétlenül volt halálos. Szép kis szám, nemdebár? 😊
Természetes reakció hogy inkább a lõszert pazarolják mint az emberi életett amíg vam lõszer addig kevesebb veszteséggel lehet harcolni lõszerel fedezékbõl vag tûzérségel pl ebben az esetben úgy lehet támadni hogy a támadok nincsenek életveszélyben.
Ebben megoszlanak a vélemények. Taktikailag az lenne az ideális, ha a katona inkább idõt fordít a célzásra, és egy pontos lövéssel leszedi a célpontot, nem pedig egy tárat ellõ az irányába, hogy majd csak eltalálja az egyik kósza lövedék. Ennek a teórának a következménye lett az M16A2 illetve az M4, amely nem képes "rendes" sorozatlövésre csak egyeslövésre és háromlövéses rögzített sorozatra. Aztán különösen a spec. egységek gyorsan közölték, hogy ez marhaság, mert rövid távon (pl. épületharc) nincs idõ hidegvérrel célozni, ösztönösen célrafogni és tüzetnyitni kell, sorozatlövéssel. Így jelent meg az M4A1... 😊
Ehhez képest 1942 legelején már német tengeralattjárók portyáztak az amerikai partoknál, meglehetõsen sok amerikai teherhajót a tenger fenekére küldve. 😊
Akkor miért nyitották meg az olasz frontot és afrikába miért harcoltak az olaszokal?
A Fáklya hadmûlvelet a Vichy-féle francia gyarmatoknál (Algéria illetve Marokkó) partjainál történt, és alapvetõen három célt szolgált:
1.: Elfoglalni Marokkót, Algériát és Tunéziát, hogy biztosítsák a szövetséges szárazföldi, tengeri és légi fölényt a Földközi-tengeren illetve Észak-Afrika partjainál.
2.: Hátbatámadni az angol erõkkel küzdõ tengelyhatalmi erõket.
3.: Biztosított bázisokat létrehozni az tengelyhatalmak európai célpontjainak leküzdésére.
Éles helyzetben az emberek inkább ellõnek egy fél hadianyag raktára elegendõ lõszert ha ezzel akár 1%-al is növelik az esélyt annak hogy túlélik.
Egy felmérés szerint a második világháborúban kb. 50.000 (ötvenezer) ellõt lövedékre jutott egy találat, ami ugye még mindig nem feltétlenül volt halálos. Szép kis szám, nemdebár? 😊
Természetes reakció hogy inkább a lõszert pazarolják mint az emberi életett amíg vam lõszer addig kevesebb veszteséggel lehet harcolni lõszerel fedezékbõl vag tûzérségel pl ebben az esetben úgy lehet támadni hogy a támadok nincsenek életveszélyben.
Ebben megoszlanak a vélemények. Taktikailag az lenne az ideális, ha a katona inkább idõt fordít a célzásra, és egy pontos lövéssel leszedi a célpontot, nem pedig egy tárat ellõ az irányába, hogy majd csak eltalálja az egyik kósza lövedék. Ennek a teórának a következménye lett az M16A2 illetve az M4, amely nem képes "rendes" sorozatlövésre csak egyeslövésre és háromlövéses rögzített sorozatra. Aztán különösen a spec. egységek gyorsan közölték, hogy ez marhaság, mert rövid távon (pl. épületharc) nincs idõ hidegvérrel célozni, ösztönösen célrafogni és tüzetnyitni kell, sorozatlövéssel. Így jelent meg az M4A1... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1079
De a vén faszik annyira ragaszkodnak a látványos támadáshoz, hogy még Kuwaitba is kivonták az ócska csatahajókat az öböl h.-kor és megszórták a partot. Hogy mi volt az értelme? Nemtom... minden esetre az ellenség is csak pislogott.
Pisloghatott is, mivel a 406 mm-es hajóágyúk volt, hogy 30 km-re lévõ célpontokat szórtak meg, hatékonyabban, mint egy légitámadás (akkoriban, ma már kissé más a helyzet). Kis pilótanélküli felderítõrepülõgép repült szépen a célterület fölé, és azzal vezették a tüzet. Nagyon hatékony megoldás az erõsítések, bázisok földig rombolásához.
Iraki felvételeken is látom hogy vannak fent a tetõn vagy 20an amcsik és lõnek valamit mint az idióta. Aztán még ott is maradnak isten tudja meddig, az ziher bemérik õket és akár egy iraki katona is ha oda lopódzik valahogy, add egy ajándék csomagot.
Városi harc. Rövid távolságon alapvetõen a tûzgyorsaság számít, mivel túl rövid az idõ a pontos tûzelés kiváltására. Ezért is használnak sorozatlövésre képes M4A1-eseket ilyen helyeken, és nem M16A2/M16A4 gépkarabélyokat.
Második világháborús megfelelõje ennek az ellentétnek a géppisztoly vs. toló-forgózáras puska. Rövid távon nem kérdéses melyik a hatékonyabb, egy PPS géppisztoly vagy egy Kar98k...
Az iraki felkelõk pedig ritkán vannak olyan helyzetben, hogy "bemérjék" az amerikai vagy szövetséges katonákat. Az amerikaiak taktikája pl. Al-Faludzsa esetén az volt, hogy ha valamelyik házból rájuk lõttek, akkor folyamatos tûzzel fedezékbe kényszerítették az ellenfelet, és közben hívtak egy M1A1/A2 Abrams harckocsit vagy egy F-16 v. F/A-18 vadászgépet, amely szépen porig rombolta az adott házat, benne azzal, aki rájuk lõtt (meg olykor azokkal, akik vétlenül még ott voltak).
Pisloghatott is, mivel a 406 mm-es hajóágyúk volt, hogy 30 km-re lévõ célpontokat szórtak meg, hatékonyabban, mint egy légitámadás (akkoriban, ma már kissé más a helyzet). Kis pilótanélküli felderítõrepülõgép repült szépen a célterület fölé, és azzal vezették a tüzet. Nagyon hatékony megoldás az erõsítések, bázisok földig rombolásához.
Iraki felvételeken is látom hogy vannak fent a tetõn vagy 20an amcsik és lõnek valamit mint az idióta. Aztán még ott is maradnak isten tudja meddig, az ziher bemérik õket és akár egy iraki katona is ha oda lopódzik valahogy, add egy ajándék csomagot.
Városi harc. Rövid távolságon alapvetõen a tûzgyorsaság számít, mivel túl rövid az idõ a pontos tûzelés kiváltására. Ezért is használnak sorozatlövésre képes M4A1-eseket ilyen helyeken, és nem M16A2/M16A4 gépkarabélyokat.
Második világháborús megfelelõje ennek az ellentétnek a géppisztoly vs. toló-forgózáras puska. Rövid távon nem kérdéses melyik a hatékonyabb, egy PPS géppisztoly vagy egy Kar98k...
Az iraki felkelõk pedig ritkán vannak olyan helyzetben, hogy "bemérjék" az amerikai vagy szövetséges katonákat. Az amerikaiak taktikája pl. Al-Faludzsa esetén az volt, hogy ha valamelyik házból rájuk lõttek, akkor folyamatos tûzzel fedezékbe kényszerítették az ellenfelet, és közben hívtak egy M1A1/A2 Abrams harckocsit vagy egy F-16 v. F/A-18 vadászgépet, amely szépen porig rombolta az adott házat, benne azzal, aki rájuk lõtt (meg olykor azokkal, akik vétlenül még ott voltak).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1078
végre van megint a topic.Az ilyen jellegû topicokat miért törlik.Az enyémet már2x kivonták a forgalomból.Jó ez a téma és jó ez a topic.
<#eljen>
<#eljen>
#1077
ember akkor az ott még mind gyarmat volt szal.....
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#1076
Nem Németország, hanem az Európai Háború befejezése volt a fõ cél. Jaõán leverésével csak 1946-ra számoltak az optimistábbak, de a reálisnak 1947 látszott. Aztán eredményt hozott a Menhetten-terv
#1075
Ja meg Iránt is próbálták bedarálni a komcsik, de aztán kénytelenek voltak meghátrálni amcsi nyomásra.
#1074
Indiát meg már bebiztosították Afghanisztán érdekszférákra osztásával, és meghagytak "élõ határnak".
#1073
Hát Churchill nem véletlenül akart inkább a Balkánon partraszállni, hogy elzárja európát a ruszkik elõl. Ha balkánon szállna partra, akkor a lengyeleket nem is, de Magarországot, Cseheket, Kelet-németeket biztos megtudták volna kaparintani az oroszok elõl. Így alig késték le az amcsik Blerin invázióját.
#1072
Orosz terjeszkedés továbbá az angolokat, azaz a Britt Birodalom érdekeit is sértette délen Indiánál. Már egy jó ideje... Hogy a Nyugati terjeszkedéstõl való félelem mennyire volt reális... nemtom ;(
A 3 hozzászólásom röviden:
OROSZ AGRESSZIÓ így is, úgy is
A 3 hozzászólásom röviden:
OROSZ AGRESSZIÓ így is, úgy is
#1071
Az indokokat meg ti is tudjátok...
Elsõ nagy háború után a német és az orosz mérnökök lázasan fáradoztak jobbnál jobb tankok és egyéb fegyverek kidolgozásán. Mind2 részrõl ezerrel folyt a fegyverkezés. CSak mondjuk a ruszkik keze "szabad" volt.
Õhhhmm.... õõõõ... valaki tudná részletezni az orosz agresszió keletrõl érkezõ fenyegetettségét?
Elsõ nagy háború után a német és az orosz mérnökök lázasan fáradoztak jobbnál jobb tankok és egyéb fegyverek kidolgozásán. Mind2 részrõl ezerrel folyt a fegyverkezés. CSak mondjuk a ruszkik keze "szabad" volt.
Õhhhmm.... õõõõ... valaki tudná részletezni az orosz agresszió keletrõl érkezõ fenyegetettségét?
#1070
Én mintha úgy tudnám, hogy Hitler már úgy volt az Oroszokkal, hogy na most ki támad elõször... Úgy vélte és állítólag meg is volt rá az oka hogy ha nem õ támad, akkor a komcsik kezdeményeznek. E képpen így is úgy is alapon elõnyre tett szert, hogy õ kezdte...
#1069
"Nem számítottak támadásra, miért építettek volna ki megerõsített védelmi vonalat? Akkoriban az volt a nézet, hogy németország nem vág kétfrontos háborúba, ez pedig (utólag nézve) nem is volt hibás nézet, csakhát a németek nem tartották magukat hozzá.
Ütközõzónának meg ott volt például fél Lengyelország. "
Számítottak rá mindkét fél érezte milyen átlátszó az a megnem támadási egyezség
tudták hogy elõbb utóbb eljön a háború és hogy ki támad csak attól függ hogy ki készül fel elõbb ezért mindenki inkább azzal foglalkozott hogy minnél elõbb biztos pozícióból támadhasson.
"1.: Amerika 1940-tõl jelentõs mennyiségû hadianyaggal támogatta Angliát, 1942-tõl kezdve pedig a Szovjetuniót is. A partraszálláshoz szükséges hadianyag átszállítása az óceánon idõt vesz igénybe, mégpedig nem is keveset. Legjobb esetben sem szállhattak volna partra 1943 vége elõtt a gyõzelem esélyével.
2.: Megfeledkezel az amerikai légierõrõl. Annak bombázói már 1942-tõl kezdve támadták a nácikat...
"
Továbbra is mondom hogy ez a keleti fronthoz képest édes kevés segítség
de ugy néz ki hogy tévedtem és nem tudtak volna elõbb támadni ez azt jelenti hogy akkor tényleg többet nem nagyon tudtak tenni 44-ig.
"Szerintem alábecsülöd azt, hogy milyen logisztikai nehézségekkel kellett megküzdeniük a nyugati front megnyitásához. Ez nem annyi, hogy csónakokba raksz párszázezer embert, és nekiindítod õket a csatornának, hogy arrafelé van az ellenség. "
Igaz😊 pedig milyen egyszerû lenne.
Ütközõzónának meg ott volt például fél Lengyelország. "
Számítottak rá mindkét fél érezte milyen átlátszó az a megnem támadási egyezség
tudták hogy elõbb utóbb eljön a háború és hogy ki támad csak attól függ hogy ki készül fel elõbb ezért mindenki inkább azzal foglalkozott hogy minnél elõbb biztos pozícióból támadhasson.
"1.: Amerika 1940-tõl jelentõs mennyiségû hadianyaggal támogatta Angliát, 1942-tõl kezdve pedig a Szovjetuniót is. A partraszálláshoz szükséges hadianyag átszállítása az óceánon idõt vesz igénybe, mégpedig nem is keveset. Legjobb esetben sem szállhattak volna partra 1943 vége elõtt a gyõzelem esélyével.
2.: Megfeledkezel az amerikai légierõrõl. Annak bombázói már 1942-tõl kezdve támadták a nácikat...
"
Továbbra is mondom hogy ez a keleti fronthoz képest édes kevés segítség
de ugy néz ki hogy tévedtem és nem tudtak volna elõbb támadni ez azt jelenti hogy akkor tényleg többet nem nagyon tudtak tenni 44-ig.
"Szerintem alábecsülöd azt, hogy milyen logisztikai nehézségekkel kellett megküzdeniük a nyugati front megnyitásához. Ez nem annyi, hogy csónakokba raksz párszázezer embert, és nekiindítod õket a csatornának, hogy arrafelé van az ellenség. "
Igaz😊 pedig milyen egyszerû lenne.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1068
Nyilván inkább a golyokat pazarolják mint a saját életüket.
Éles helyzetben az emberek inkább ellõnek egy fél hadianyag raktára elegendõ lõszert ha ezzel akár 1%-al is növelik az esélyt annak hogy túlélik.
Természetes reakció hogy inkább a lõszert pazarolják mint az emberi életett amíg vam lõszer addig kevesebb veszteséggel lehet harcolni lõszerel fedezékbõl vag tûzérségel pl ebben az esetben úgy lehet támadni hogy a támadok nincsenek életveszélyben.
Tulajdonképpen amíg bõven lehet szórni a muníciót inkább az fogyon mint az emberi létszám. ez nem egy pc játék
Éles helyzetben az emberek inkább ellõnek egy fél hadianyag raktára elegendõ lõszert ha ezzel akár 1%-al is növelik az esélyt annak hogy túlélik.
Természetes reakció hogy inkább a lõszert pazarolják mint az emberi életett amíg vam lõszer addig kevesebb veszteséggel lehet harcolni lõszerel fedezékbõl vag tûzérségel pl ebben az esetben úgy lehet támadni hogy a támadok nincsenek életveszélyben.
Tulajdonképpen amíg bõven lehet szórni a muníciót inkább az fogyon mint az emberi létszám. ez nem egy pc játék
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1067
"Az USA és Nagy-Britannia még 1941. március 27.-én megegyezett a "Germany-first" elvben - vagyis ha Japán megtámadná az USA-t és szövetségre lépne Németországgal, akkor elõször a németekre koncentrálnak, mert ha Hitler elbukik, akkor Japán sem húzza sokáig. Ezt 1942. január 14.-én, a tényleges hadüzenet után is megerõsítették. A csendes-óceáni hadszintér biztosan nem vont el erõforrásokat az európaitól, inkább fordítva történt."
Germany first 1941?
Amerika 44-ben került ténylegesen harba a németekkel
Akkor miért nyitották meg az olasz frontot és afrikába miért harcoltak az olaszokal?
Germany first 1941?
Amerika 44-ben került ténylegesen harba a németekkel
Akkor miért nyitották meg az olasz frontot és afrikába miért harcoltak az olaszokal?
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1066
A kettõ tulajdonképpen ugyanaz de ez kábé olyan hogy a tolvaj nem saját magáért lop a gazdagoktól hanem azért hogy egyenlõbb legyen a vagyonosok és a szegények társadalmi eloszlása😊
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1065
Van egy olyan elmélet, hogy a tûzharcot az nyeri meg, aki az elsõ percen belül magához ragadja a tûzfölényt, az nyeri a tûzharcot. Ezért hárul fontos szerep a géppuskákra és a golyószórókra, amik nem célzott tüzet adnak, hanem tûzfüggönyr lõnek, a földre fektetve az ellenséget, a saját gyalogságnak pedig lehetõvé téve a mozgást. Persze városi harcban ez kevésbé megvalósítható, mint nyílt terepen két szakasz katona között.
#1064
Egészen a legutóbbi idõkig a hajóágyú tudta a legjobban támogatni a partraszállást. Az USA is ilyen támogató szerepkör miatt tartotta meg az Iowa-osztályú csatahajóit, intenzíven használták is õket Koreában, Vietnamban meg az Öböl-háborúban is.
Gondolj bele: ahova egy 406mm-es lövedék becsap, ott egy jó darabig nem nõ fû. Bunker, fedezék, harckocsi mindegy neki, 1200kg pusztítás. Aztán, ahogyan SZU is írta, még az életben maradt katonák is hosszú percekre sokkos állapotba kerülnek akár egy közeli találattól is. Hiába ellene a légvédelem, legfeljebb a csatahajót támadhatják, de annak ott a páncélzata. Az egyetlen hátránya, hogy a parttól max. 39km-re lévõ célpont támadható vele, de pont ez a partraszálás idején kritikus körzet. Koreában pl. remekül beváltak a csatahajók, éppen a hosszú partvonal miatt hatamas területet tudtak az ágyúkkal uralni.
Mindent összevetve Normandiában a kiszuperált, öreg csatahajók többet tettek a partraszállás sikeréért, mint a légierõ vagy az akkor kipróbált, hajóról indított irányítatlan rakéták. A hadvezetés egyébként azt várta, hogy legalább egyet elveszítenek közülük, de végülis mind megúszta.
Gondolj bele: ahova egy 406mm-es lövedék becsap, ott egy jó darabig nem nõ fû. Bunker, fedezék, harckocsi mindegy neki, 1200kg pusztítás. Aztán, ahogyan SZU is írta, még az életben maradt katonák is hosszú percekre sokkos állapotba kerülnek akár egy közeli találattól is. Hiába ellene a légvédelem, legfeljebb a csatahajót támadhatják, de annak ott a páncélzata. Az egyetlen hátránya, hogy a parttól max. 39km-re lévõ célpont támadható vele, de pont ez a partraszálás idején kritikus körzet. Koreában pl. remekül beváltak a csatahajók, éppen a hosszú partvonal miatt hatamas területet tudtak az ágyúkkal uralni.
Mindent összevetve Normandiában a kiszuperált, öreg csatahajók többet tettek a partraszállás sikeréért, mint a légierõ vagy az akkor kipróbált, hajóról indított irányítatlan rakéták. A hadvezetés egyébként azt várta, hogy legalább egyet elveszítenek közülük, de végülis mind megúszta.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1063
Nézd majd meg a Leghosszabb nap címû filmet. Nem egy filmtörténeti alkotás, de nekem tetszett.
Az ágyútûz megrongálhatja a tankakadályokat, szögesdrótokat, aknamezõket, telepített ágyúkat, légvédelmeket, géppuskafészkeket. Megölhet pár lassú katonát, félelemmel tölti el õket, beszorítja õket a bunkerek legaljára. Megsüketülnek percekre, órákra, véglegesen. Telinyomja szemüket, szájukat homokkal.
Szerinted mennyi esélyük lett volna partraszállni elõkészítõ ágyútûz nélkül?? Már a hajókról leszálló katonákat lõtték volna, s nem csak a partra szállókat.
Egyébként, ha esetleg elfütyülne a fejed mellett 1! lövés, lehet hogy becsokizol. Nos ha szétlõnek egy utcát a szemed láttára, lehet hogy sokkos lennél, ha a köv. sarkon ki kell nézned. Kicsit furcsa a nézeted a tûzerõvel kapcsolatban. Tudod a "suppressing fire" a géppuska alapja. Nem célzott headshotokat tolnak vele, hanem fedezékbe kényszeríti a célt, míg a többi gyalogos odaér és kifüstöli!
Az ágyútûz megrongálhatja a tankakadályokat, szögesdrótokat, aknamezõket, telepített ágyúkat, légvédelmeket, géppuskafészkeket. Megölhet pár lassú katonát, félelemmel tölti el õket, beszorítja õket a bunkerek legaljára. Megsüketülnek percekre, órákra, véglegesen. Telinyomja szemüket, szájukat homokkal.
Szerinted mennyi esélyük lett volna partraszállni elõkészítõ ágyútûz nélkül?? Már a hajókról leszálló katonákat lõtték volna, s nem csak a partra szállókat.
Egyébként, ha esetleg elfütyülne a fejed mellett 1! lövés, lehet hogy becsokizol. Nos ha szétlõnek egy utcát a szemed láttára, lehet hogy sokkos lennél, ha a köv. sarkon ki kell nézned. Kicsit furcsa a nézeted a tûzerõvel kapcsolatban. Tudod a "suppressing fire" a géppuska alapja. Nem célzott headshotokat tolnak vele, hanem fedezékbe kényszeríti a célt, míg a többi gyalogos odaér és kifüstöli!
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1062
Ahogy mindenki tudja, Normandiában pl nem is volt megfelelõ kikötõ, ahol biztosítani lehetett az utánpótlást. Míg elõre gyártott elemekbõl gyorsan ki nem építettek ponton kikötõt, addig kénytelenek voltak tartani a hidfõálást. Másképp tényleg nem lehetett volna megoldani. Kis hatótávolságban persze lehetett védeni a csapatokat hajóról, de hát én úgy tudom hogy a hajó ágyú sortûz nem sokat ér a part ellen. De a vén faszik annyira ragaszkodnak a látványos támadáshoz, hogy még Kuwaitba is kivonták az ócska csatahajókat az öböl h.-kor és megszórták a partot. Hogy mi volt az értelme? Nemtom... minden esetre az ellenség is csak pislogott. Most komi mire jó az hogy egy bizonyos területet megszórnak jól mint a hülye? Iraki felvételeken is látom hogy vannak fent a tetõn vagy 20an amcsik és lõnek valamit mint az idióta. Aztán még ott is maradnak isten tudja meddig, az ziher bemérik õket és akár egy iraki katona is ha oda lopódzik valahogy, add egy ajándék csomagot.
Persze õk jobban tudják mer, nem én vagyok a szakértõ. Ha egy utca sarkot meg kell szórni 2-3 percen át, vagy egy erkélyt, akkor csak lõjjék szitává. Lényegtelen hogy van ott valaki vagy sem. Vagy csak a halál félelmüket akarják ezzel lecsillapítani.
Persze õk jobban tudják mer, nem én vagyok a szakértõ. Ha egy utca sarkot meg kell szórni 2-3 percen át, vagy egy erkélyt, akkor csak lõjjék szitává. Lényegtelen hogy van ott valaki vagy sem. Vagy csak a halál félelmüket akarják ezzel lecsillapítani.
#1061
Talán pont emiatt a halattak olyan gyorsan a németek az elején + a szálin vonalat is leszerelték mert a határ nyugatabra került lengyelország megszálása után. Szóval semmi féle vagy helyenként gyenge határ védelem volt ez pedig nem arra utal hogy nem akartak támadni ugyanis ha nem akrtak volna támadni akkor a védelmet erõsítették volna.
Nem számítottak támadásra, miért építettek volna ki megerõsített védelmi vonalat? Akkoriban az volt a nézet, hogy németország nem vág kétfrontos háborúba, ez pedig (utólag nézve) nem is volt hibás nézet, csakhát a németek nem tartották magukat hozzá.
Ütközõzónának meg ott volt például fél Lengyelország.
Ha akarnak elõbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
Konkrétan 1941-ben még nem volt elegendõ partraszálló hajójuk, a Higgins-hajókat csak 1942-tõl kezdték el tömegesen gyártani.
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel késõbb itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevõen mikor segítettek európát megszabadítani a németektõl és a háborútól.
1.: Amerika 1940-tõl jelentõs mennyiségû hadianyaggal támogatta Angliát, 1942-tõl kezdve pedig a Szovjetuniót is. A partraszálláshoz szükséges hadianyag átszállítása az óceánon idõt vesz igénybe, mégpedig nem is keveset. Legjobb esetben sem szállhattak volna partra 1943 vége elõtt a gyõzelem esélyével.
2.: Megfeledkezel az amerikai légierõrõl. Annak bombázói már 1942-tõl kezdve támadták a nácikat...
Méreteiben csak a nyugati front megynyitása jelentet segítséget és ez akkor érkezet meg amikor 44-ben már összeomlottak a németek.
Szerintem alábecsülöd azt, hogy milyen logisztikai nehézségekkel kellett megküzdeniük a nyugati front megnyitásához. Ez nem annyi, hogy csónakokba raksz párszázezer embert, és nekiindítod õket a csatornának, hogy arrafelé van az ellenség.
A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító jármûvek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni.
Az amerikai flotta noha igen jelentõs volt, 1941-ben még gyengébb volt, mint a Japán vagy a Brit-flotta. Ismét utalnék a Helcat által, illetve itt fentebb általam is említett Higgins-hajókra.
Nem számítottak támadásra, miért építettek volna ki megerõsített védelmi vonalat? Akkoriban az volt a nézet, hogy németország nem vág kétfrontos háborúba, ez pedig (utólag nézve) nem is volt hibás nézet, csakhát a németek nem tartották magukat hozzá.
Ütközõzónának meg ott volt például fél Lengyelország.
Ha akarnak elõbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
Konkrétan 1941-ben még nem volt elegendõ partraszálló hajójuk, a Higgins-hajókat csak 1942-tõl kezdték el tömegesen gyártani.
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel késõbb itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevõen mikor segítettek európát megszabadítani a németektõl és a háborútól.
1.: Amerika 1940-tõl jelentõs mennyiségû hadianyaggal támogatta Angliát, 1942-tõl kezdve pedig a Szovjetuniót is. A partraszálláshoz szükséges hadianyag átszállítása az óceánon idõt vesz igénybe, mégpedig nem is keveset. Legjobb esetben sem szállhattak volna partra 1943 vége elõtt a gyõzelem esélyével.
2.: Megfeledkezel az amerikai légierõrõl. Annak bombázói már 1942-tõl kezdve támadták a nácikat...
Méreteiben csak a nyugati front megynyitása jelentet segítséget és ez akkor érkezet meg amikor 44-ben már összeomlottak a németek.
Szerintem alábecsülöd azt, hogy milyen logisztikai nehézségekkel kellett megküzdeniük a nyugati front megnyitásához. Ez nem annyi, hogy csónakokba raksz párszázezer embert, és nekiindítod õket a csatornának, hogy arrafelé van az ellenség.
A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító jármûvek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni.
Az amerikai flotta noha igen jelentõs volt, 1941-ben még gyengébb volt, mint a Japán vagy a Brit-flotta. Ismét utalnék a Helcat által, illetve itt fentebb általam is említett Higgins-hajókra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!