II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1060
"A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító jármûvek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni."
Ez nem így van. Pl. az Anglia elleni német invázió elmaradásának egyik oka az volt, hogy a Kriegsmarine nem rendelkezett ilyen szállító kapacitással (a másik ok a brit flotta volt).
Vagy ott volt az antant inváziója az I.világháborúban Gallipolinál. Nem volt meg hozzá sem az eszköz sem a szükséges ismeret - katasztrófális vereség is lett belõle
A speciális partraszálló jármûvek meglehetõsen új dolognak számítanak. A flották hagyományosan úgy támadtak a szárazföldre, hogy megpróbáltak elfoglalni egy kikötõt, ahol a szállítóhajók kirakodhattak. Erre példa a németek krétai inváziója, ott a bajba került ejtõernyõsöket az mentette meg a vereségtõl, hogy sikerült az elfoglalt kikötõben reguláris csapatokat partra tenni.
De itt egy link az US Navy partraszálló jármûveirõl, még véletlenül sincs benne 1942 elötti dátum:
US Navy partraszálló jármûvek
Vagy a leghíresebb ilyen jármû korai verzióját 1939-ben még csak tesztelték:
Higgins-boat
"...csak az Amerikaiak csak a partraszállító eszközeinek csak egy részét adta be a leendõ akcióra mert még a japánokra koncentráltak elõbb õket akarták végleg letudni"
Az USA és Nagy-Britannia még 1941. március 27.-én megegyezett a "Germany-first" elvben - vagyis ha Japán megtámadná az USA-t és szövetségre lépne Németországgal, akkor elõször a németekre koncentrálnak, mert ha Hitler elbukik, akkor Japán sem húzza sokáig. Ezt 1942. január 14.-én, a tényleges hadüzenet után is megerõsítették. A csendes-óceáni hadszintér biztosan nem vont el erõforrásokat az európaitól, inkább fordítva történt.
Ez nem így van. Pl. az Anglia elleni német invázió elmaradásának egyik oka az volt, hogy a Kriegsmarine nem rendelkezett ilyen szállító kapacitással (a másik ok a brit flotta volt).
Vagy ott volt az antant inváziója az I.világháborúban Gallipolinál. Nem volt meg hozzá sem az eszköz sem a szükséges ismeret - katasztrófális vereség is lett belõle
A speciális partraszálló jármûvek meglehetõsen új dolognak számítanak. A flották hagyományosan úgy támadtak a szárazföldre, hogy megpróbáltak elfoglalni egy kikötõt, ahol a szállítóhajók kirakodhattak. Erre példa a németek krétai inváziója, ott a bajba került ejtõernyõsöket az mentette meg a vereségtõl, hogy sikerült az elfoglalt kikötõben reguláris csapatokat partra tenni.
De itt egy link az US Navy partraszálló jármûveirõl, még véletlenül sincs benne 1942 elötti dátum:
US Navy partraszálló jármûvek
Vagy a leghíresebb ilyen jármû korai verzióját 1939-ben még csak tesztelték:
Higgins-boat
"...csak az Amerikaiak csak a partraszállító eszközeinek csak egy részét adta be a leendõ akcióra mert még a japánokra koncentráltak elõbb õket akarták végleg letudni"
Az USA és Nagy-Britannia még 1941. március 27.-én megegyezett a "Germany-first" elvben - vagyis ha Japán megtámadná az USA-t és szövetségre lépne Németországgal, akkor elõször a németekre koncentrálnak, mert ha Hitler elbukik, akkor Japán sem húzza sokáig. Ezt 1942. január 14.-én, a tényleges hadüzenet után is megerõsítették. A csendes-óceáni hadszintér biztosan nem vont el erõforrásokat az európaitól, inkább fordítva történt.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1059
Ismerem 😊
#1058
Hát igen erre van is egy jó kis vicc 😄
Itt az idõ, hogy megválasszák a világ új vezetõjét, és a Te szavazatod számít a döntésben. Az alábbiakban olvashatsz néhány tényt a vezetõ jelöltekrõl:
A - jelölt: Tisztességtelen politikusok veszik körül, és asztrológussal konzultál döntései elõtt. Két szeretõje van. Zsinórban dohányzik és napi 8-10 Martinit iszik.
B - jelölt: Hivatalából kétszer elbocsátották, az egyetem alatt ópiumot használt, délig alszik és mikor felkel egy pohár whisky-vel kezd.
C - jelölt: Kitüntetett háborús hõs. Vegetáriánus, nem dohányzik, néha megiszik egy-egy sört, és soha nem volt házasságon kívüli kapcsolata.
Melyik jelöltre esne a választásod?
A - jelölt: Franklin D. Roosevelt
B - jelölt: Winston Churchill
C - jelölt: Adolf Hitler
Itt az idõ, hogy megválasszák a világ új vezetõjét, és a Te szavazatod számít a döntésben. Az alábbiakban olvashatsz néhány tényt a vezetõ jelöltekrõl:
A - jelölt: Tisztességtelen politikusok veszik körül, és asztrológussal konzultál döntései elõtt. Két szeretõje van. Zsinórban dohányzik és napi 8-10 Martinit iszik.
B - jelölt: Hivatalából kétszer elbocsátották, az egyetem alatt ópiumot használt, délig alszik és mikor felkel egy pohár whisky-vel kezd.
C - jelölt: Kitüntetett háborús hõs. Vegetáriánus, nem dohányzik, néha megiszik egy-egy sört, és soha nem volt házasságon kívüli kapcsolata.
Melyik jelöltre esne a választásod?
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
A - jelölt: Franklin D. Roosevelt
B - jelölt: Winston Churchill
C - jelölt: Adolf Hitler
#1057
churchill mindent megtett hogy minél nagyobb európai terület legyen brit kézen
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy Churchill mindent megtett annak érdekében, hogy Európából minél kevesebb legyen Szovjet kézen, nem véletlen, õ beszélt elõször a vasfüggönyrõl.....Okos emberke volt, annak ellenére, hogy mennyit ivott, meg dohányzott 😊
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy Churchill mindent megtett annak érdekében, hogy Európából minél kevesebb legyen Szovjet kézen, nem véletlen, õ beszélt elõször a vasfüggönyrõl.....Okos emberke volt, annak ellenére, hogy mennyit ivott, meg dohányzott 😊
#1056
"A két háború között jóformán csak a flottát és a nehézbombázókat fejlesztették"
A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító jármûvek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni.
És tudjuk hogy az Amerikaiaknak hadi anyagfronton nem kellet spórólniuk így a mennyiség mindenhol megvolt csak a minõség nem.
Ezenkívül a brittek minél hamarabb partra akartak szálni(hogy minél elõbb beérjenek mielött még a vörös hadsereg teljesen lefoglalja európát churchill mindent megtett hogy minél nagyobb európai terület legyen brit kézen) és ez sikerült is volna csak az Amerikaiak csak a partraszállító eszközeinek csak egy részét adta be a leendõ akcióra mert még a japánokra koncentráltak elõbb õket akarták végleg letudni
A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító jármûvek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni.
És tudjuk hogy az Amerikaiaknak hadi anyagfronton nem kellet spórólniuk így a mennyiség mindenhol megvolt csak a minõség nem.
Ezenkívül a brittek minél hamarabb partra akartak szálni(hogy minél elõbb beérjenek mielött még a vörös hadsereg teljesen lefoglalja európát churchill mindent megtett hogy minél nagyobb európai terület legyen brit kézen) és ez sikerült is volna csak az Amerikaiak csak a partraszállító eszközeinek csak egy részét adta be a leendõ akcióra mert még a japánokra koncentráltak elõbb õket akarták végleg letudni
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1055
Ez igaz csak nem errõl van szó egyébként szovjeteket is elláta rengeteg teherautóval(ezeknek köszönhette a szovjet hadsereg a meglévõ mozgkékonyságát ha nem kapta volna ezt meg ugy jártak volna a mozgással és az utánpótlással mint a németek) és valamennyi tankkal
De ez mind mekkora segítség ahoz képest hogy a szovjeteknek teljes emberi és anyagi kapacitásukkal a németek ellen kellet mennie és még így is csak haszálon múlott hogy talpon maradnak.
Méreteiben csak a nyugati front megynyitása jelentet segítséget és ez akkor érkezet meg amikor 44-ben már összeomlottak a németek.
De ez mind mekkora segítség ahoz képest hogy a szovjeteknek teljes emberi és anyagi kapacitásukkal a németek ellen kellet mennie és még így is csak haszálon múlott hogy talpon maradnak.
Méreteiben csak a nyugati front megynyitása jelentet segítséget és ez akkor érkezet meg amikor 44-ben már összeomlottak a németek.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1054
"Ha akarnak elõbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)"
Az USA-nak rendkívül korlátozottak voltak a katonai képességei a világháború kitörésekor. Nem voltak korszerû páncélosai, vadászgépei, partraszálló jármûvei, ráadásul ezek nemcsak legyártva nem voltak, hanem kitalálva sem. A legjobb harckocsijuk az M2 volt, és még két évvel késõbb is Brewster Buffalo-kal meg P-40 vadászokkal szerencsétlenkedtek. A kiképzett katonákról már ne is beszéljünk.
A két háború között jóformán csak a flottát és a nehézbombázókat fejlesztették, mindkettõt a tengeri határok védelmének érdekében. Jellemzõ volt az amerikai ipari és szellemi kapacitásra, hogy Pearl Harbour idején a legtöbb "gyõztes" fegyver már prototípusként létezett, nem sokkal késõbb pedig megkezdõdött a szinte korlátlan mennyiségû sorozatgyártása. Ugyanakkor ez mind idõt igényelt.
Plusz azt sem érdemes elfelejteni, hogy az atlanti csata csak 1942-ben dõlt el. Egészen addíg a szövetségesek örültek, ha az Anglia talpon maradásához szükséges élelmiszer és hadianyag eljutott a célig.
Vagyis a partraszállásokat igencsak nehéz, ha nem éppen lehetetlen lett volna korábban megkezdeni.
Az USA-nak rendkívül korlátozottak voltak a katonai képességei a világháború kitörésekor. Nem voltak korszerû páncélosai, vadászgépei, partraszálló jármûvei, ráadásul ezek nemcsak legyártva nem voltak, hanem kitalálva sem. A legjobb harckocsijuk az M2 volt, és még két évvel késõbb is Brewster Buffalo-kal meg P-40 vadászokkal szerencsétlenkedtek. A kiképzett katonákról már ne is beszéljünk.
A két háború között jóformán csak a flottát és a nehézbombázókat fejlesztették, mindkettõt a tengeri határok védelmének érdekében. Jellemzõ volt az amerikai ipari és szellemi kapacitásra, hogy Pearl Harbour idején a legtöbb "gyõztes" fegyver már prototípusként létezett, nem sokkal késõbb pedig megkezdõdött a szinte korlátlan mennyiségû sorozatgyártása. Ugyanakkor ez mind idõt igényelt.
Plusz azt sem érdemes elfelejteni, hogy az atlanti csata csak 1942-ben dõlt el. Egészen addíg a szövetségesek örültek, ha az Anglia talpon maradásához szükséges élelmiszer és hadianyag eljutott a célig.
Vagyis a partraszállásokat igencsak nehéz, ha nem éppen lehetetlen lett volna korábban megkezdeni.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1053
Az egy dolog, hogy nyíltan nem jött USA, de az angolokat támogatta ám gazdaságilag...
#1052
"Ha Hitler nem rohanja le a szovjetuniót, valószinüleg Sztálin rohanja le európát pár év múlva. Viszont ennek nem sok köze van a nyugathoz, Sztálinnak nem jelentett gondot lepaktálnia Hitlerrel Lengyelország ügyében, hiszen Hitler akkor már eltervezte a nyugati hadjáratot, Sztálin számára pedig kapóra jött volna, ha az európai országok hosszadalmas háborúban kivéreztetik egymást, könnyû prédává válva a vörös hadseregnek. Arra sem Sztálin, sem a legtöbb ország vezetõje nem számított, hogy a Németek pillanatok alatt a tengerbe szorítják a Francia és az Angol expediciós erõket. "
A szovjet-német háború télleg csak idõ kérdése volt de a nyugati hatalmak rendesen megsürgeték a dolgokat mert nekik az ált érdekükben.
Egyébként volt egy olyan feltételezés miszerint szovjetek éppen támadáshoz vonultak fel amikor a németek megtámadták õket.
Erre abból következtettek hogy a szovjet hadsereg fele a határon volt elhelyezve. Ez önmagában nem is furcsa de semmi féle álcázás vagy védelem nem volt kiépítve. Teljesen alkalmatlanok voltak a védelemre a szovjet határon elhelyezet körzetek. Inkább hasonlítottak "megindulási körzetekre".
Talán pont emiatt a halattak olyan gyorsan a németek az elején + a szálin vonalat is leszerelték mert a határ nyugatabra került lengyelország megszálása után. Szóval semmi féle vagy helyenként gyenge határ védelem volt ez pedig nem arra utal hogy nem akartak támadni ugyanis ha nem akrtak volna támadni akkor a védelmet erõsítették volna.
"Anglia 1942-ben esélytelen lett volna egy partraszállásra, egyszerûen nem volt elegendõ tartaléka, sõt, hadianyaga sem ennek kivitelezésére (Dunkerknél ott maradt a francia és az angol erõk szinte összes nehézfegyverzete). 1942-43 jobbára azzal telt, hogy angliában elegendõ tartalékokat és embert halmozzanak fel egy sikeres támadáshoz. Annyi eszük volt az angoloknak, hogy csak akkor kezdeményezték a partraszállást, amikor már elegendõ erejük lett sikeresen végrehajtani. Egy sikertelen partraszállás katasztrófális következményekkel járt volna. "
Ha akarnak elõbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
De persze érthetõ hogy amíg a németek erõsek addig nem akartak beavatkozni.
"Az Afrikai frontot nem a szövetségesek nyitották meg, hanem az olaszok, majd azok segítségére siettek a németek. Az Afrika korps pedig egyáltalán nem volt katasztrófálisan felszerelve, az adott német csúcstechnikát kapták meg minden esetben (pl. a Tigris harckocsik is azonnal feltüntek itt is). Ami problémájuk volt, az az utánpótlás helyzete, ez viszont csak részben múlt az Afrika korpson, lévén a Földközi tengert az angol flotta uralta. "
Igen jogos nem ezt akartam írni a fáklya hadmûveletre gondoltam amikor afrikában száltak partra.
Katasztrófális felszerelést nem minõségileg hanme mennyiségileg értettem botrányosan kevés hadianyaguk volt az utánpótlási problémák miatt csak a tökéletes minõség és a hadvezetés adott nekik valamennyi esélyt persze ez az esély rövid távú és idõvel elveszik mert egy hossszabb háborúban ha az egyik fél elõbb kimerül anyagilag akkor hiába jobb minõségileg.
"Az USA 1941 December 7.-én lépett hadba Japánnal, és December 11.-én üzent neki hadat Németország és Olaszország. 1944-ben a Normandiai partraszállás volt, nem pedig a hadbalépés."
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel késõbb itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevõen mikor segítettek európát megszabadítani a németektõl és a háborútól.
"Lehetne sorolni, de itt a legjobb általam ismert példa:
Az 1969.-es világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos országgal, Honduras-szal szemben. El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset. Ezután a két ország szurkolói egymásnak estek, tömeges kéz, láb és bordatöréssel végzõdött a küzdelem. Másnap soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s újfent zavargások törtek ki, ahol elverték a másik ország állampolgárait, illetve akit annak véltek. Július 3-án háború tört ki a két ország között a zavargások és a kölcsönös sértegetések után. A békekötésig kétezer katona esett el, és összeomlott a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét országnak fontos volt. Így aztán Hondurasban és El Salvadorban is komoly éhínség tört ki.
Természetesen ez erõsen szélsõséges eset, az általam ismert talán legbizarabb háborús esemény, de ugyanakkor nagyszerûen példázza, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai. 😊"
😄
A szovjet-német háború télleg csak idõ kérdése volt de a nyugati hatalmak rendesen megsürgeték a dolgokat mert nekik az ált érdekükben.
Egyébként volt egy olyan feltételezés miszerint szovjetek éppen támadáshoz vonultak fel amikor a németek megtámadták õket.
Erre abból következtettek hogy a szovjet hadsereg fele a határon volt elhelyezve. Ez önmagában nem is furcsa de semmi féle álcázás vagy védelem nem volt kiépítve. Teljesen alkalmatlanok voltak a védelemre a szovjet határon elhelyezet körzetek. Inkább hasonlítottak "megindulási körzetekre".
Talán pont emiatt a halattak olyan gyorsan a németek az elején + a szálin vonalat is leszerelték mert a határ nyugatabra került lengyelország megszálása után. Szóval semmi féle vagy helyenként gyenge határ védelem volt ez pedig nem arra utal hogy nem akartak támadni ugyanis ha nem akrtak volna támadni akkor a védelmet erõsítették volna.
"Anglia 1942-ben esélytelen lett volna egy partraszállásra, egyszerûen nem volt elegendõ tartaléka, sõt, hadianyaga sem ennek kivitelezésére (Dunkerknél ott maradt a francia és az angol erõk szinte összes nehézfegyverzete). 1942-43 jobbára azzal telt, hogy angliában elegendõ tartalékokat és embert halmozzanak fel egy sikeres támadáshoz. Annyi eszük volt az angoloknak, hogy csak akkor kezdeményezték a partraszállást, amikor már elegendõ erejük lett sikeresen végrehajtani. Egy sikertelen partraszállás katasztrófális következményekkel járt volna. "
Ha akarnak elõbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
De persze érthetõ hogy amíg a németek erõsek addig nem akartak beavatkozni.
"Az Afrikai frontot nem a szövetségesek nyitották meg, hanem az olaszok, majd azok segítségére siettek a németek. Az Afrika korps pedig egyáltalán nem volt katasztrófálisan felszerelve, az adott német csúcstechnikát kapták meg minden esetben (pl. a Tigris harckocsik is azonnal feltüntek itt is). Ami problémájuk volt, az az utánpótlás helyzete, ez viszont csak részben múlt az Afrika korpson, lévén a Földközi tengert az angol flotta uralta. "
Igen jogos nem ezt akartam írni a fáklya hadmûveletre gondoltam amikor afrikában száltak partra.
Katasztrófális felszerelést nem minõségileg hanme mennyiségileg értettem botrányosan kevés hadianyaguk volt az utánpótlási problémák miatt csak a tökéletes minõség és a hadvezetés adott nekik valamennyi esélyt persze ez az esély rövid távú és idõvel elveszik mert egy hossszabb háborúban ha az egyik fél elõbb kimerül anyagilag akkor hiába jobb minõségileg.
"Az USA 1941 December 7.-én lépett hadba Japánnal, és December 11.-én üzent neki hadat Németország és Olaszország. 1944-ben a Normandiai partraszállás volt, nem pedig a hadbalépés."
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel késõbb itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevõen mikor segítettek európát megszabadítani a németektõl és a háborútól.
"Lehetne sorolni, de itt a legjobb általam ismert példa:
Az 1969.-es világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos országgal, Honduras-szal szemben. El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset. Ezután a két ország szurkolói egymásnak estek, tömeges kéz, láb és bordatöréssel végzõdött a küzdelem. Másnap soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s újfent zavargások törtek ki, ahol elverték a másik ország állampolgárait, illetve akit annak véltek. Július 3-án háború tört ki a két ország között a zavargások és a kölcsönös sértegetések után. A békekötésig kétezer katona esett el, és összeomlott a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét országnak fontos volt. Így aztán Hondurasban és El Salvadorban is komoly éhínség tört ki.
Természetesen ez erõsen szélsõséges eset, az általam ismert talán legbizarabb háborús esemény, de ugyanakkor nagyszerûen példázza, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai. 😊"
😄
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1051
Arra akartam utalni hogy útolag bármit bele lehet magyarázni de nagyon egyértelmû hogy mi a fõ indok.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1050
1: Az alapelv az volt, hogy elõször Európában fejezik be a háborút.
2: A kisebb, gyengébb ellenséggel kezdik, ezek pedig az olaszok voltak. Ha a szövetségesek megerõsödnek, akkor lehet támadni szárazföldön az erõsebbiket, azaz partraszállni valahol a francia - németalföldi tengerparton.
Churchill harcolt a balkáni partraszállásért, de addigra GB már csak egy közepes kis hatalom volt gazdaságilag. Sztálin szeme elõtt már ott lebegett a vörös Európa, ezért határozottan ellenezte ezt.
2: A kisebb, gyengébb ellenséggel kezdik, ezek pedig az olaszok voltak. Ha a szövetségesek megerõsödnek, akkor lehet támadni szárazföldön az erõsebbiket, azaz partraszállni valahol a francia - németalföldi tengerparton.
Churchill harcolt a balkáni partraszállásért, de addigra GB már csak egy közepes kis hatalom volt gazdaságilag. Sztálin szeme elõtt már ott lebegett a vörös Európa, ezért határozottan ellenezte ezt.
#1049
Értem, thx az infót!
#1048
"Az egyértelmû, hogy Észak Afrikát el kellett foglalni, mielõtt EUnak mennek. Azért olaszországban szálltak partra elõször, mert elõbb akartak a Balkánra érni mint az Oroszok, mert tudták nagyon jól, hogy ez a szövi csak ideig-óráig tart. Hogy miért nem a görögöknél támadtak akkor? Na ez egy jó kérdés, ezzel kapcsolatban nem tudok semmit, arra tudok gondolni, hogy ki akarták utni No szövetségesét..
Azért '44ben nyitották meg, mert akkora látták elérkezettnek az idõt/akkora tudtak eléggé felkészülni."
Azért vették fel a kesztyût az angolok Afrikában, mert kellett a közvéleménynek odahaza valam pozitívum, hogy "Igen! Még harcképesek vagyunk! Sikerek is vannak!" Meg az oroszoknak is be kellett valamivel tömni a szájukat. Aztán, amint visszavonultak Szicíliába, adott volt a lehetõség, hogy az olaszokon végig"futva" a stratégiai bombázok közvetlen közelrõl tudják támadni a III. Birodalom bármely részét. Pl.: olajmezõk Romániában, Magyarban, Rurh vidék, Berlin és Drezda, bármit!
Ezért nem volt nagy értelme "felszabadítani" a Görögöket a Szovjetek elõtt.
@Mindenki
Bocsi a linkért, de éreztem, hogy kell egy ilyesmi hogy újra megszaladjon ez a topic! =)
Azért '44ben nyitották meg, mert akkora látták elérkezettnek az idõt/akkora tudtak eléggé felkészülni."
Azért vették fel a kesztyût az angolok Afrikában, mert kellett a közvéleménynek odahaza valam pozitívum, hogy "Igen! Még harcképesek vagyunk! Sikerek is vannak!" Meg az oroszoknak is be kellett valamivel tömni a szájukat. Aztán, amint visszavonultak Szicíliába, adott volt a lehetõség, hogy az olaszokon végig"futva" a stratégiai bombázok közvetlen közelrõl tudják támadni a III. Birodalom bármely részét. Pl.: olajmezõk Romániában, Magyarban, Rurh vidék, Berlin és Drezda, bármit!
Ezért nem volt nagy értelme "felszabadítani" a Görögöket a Szovjetek elõtt.
@Mindenki
Bocsi a linkért, de éreztem, hogy kell egy ilyesmi hogy újra megszaladjon ez a topic! =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1047
Csak nekik Afrikában is voltak gyarmataik
#1046
Németeknek is kb ilyen szegeteik voltak a Csendes-Óceánon. Inkább csak státusz szimbólum 😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1045
Már amennyiben gyarmatnak tekintünk egy nagy marék kietlen, apró szigetet két és fél lépésre az északi-sarktól... 😊))
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1044
"Ez pedig teljesen korrekt. Ekkoriban az Egyesült Királyság és Franciaország volt a két fõ gyarmattartó ország. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia noha európai nagyhatalmak voltak, komoly gyarmatokkal nem rendelkeztek (a monarchia semmifélével). "
Ott volt a Ferenc József-föld! Igazán egyedi gyarmat! 😊
Ott volt a Ferenc József-föld! Igazán egyedi gyarmat! 😊
#1043
Ezenkívûl még a régi töri tankönyvemben is benne van hogy az elsõ világháború a piacok újraelosztása miatt tört ki mert sok volt az újjonnan fejlõdõ és ezért magának teret követelõ állam.
Ez pedig teljesen korrekt. Ekkoriban az Egyesült Királyság és Franciaország volt a két fõ gyarmattartó ország. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia noha európai nagyhatalmak voltak, komoly gyarmatokkal nem rendelkeztek (a monarchia semmifélével).
Ez a felszín pont ezt a látszatott akarták fenntartani az angolszászok érdemes nem csak a katonai tényekre odafigyelni hanem a háború elötti diplomáciára is.
Ha Hitler nem rohanja le a szovjetuniót, valószinüleg Sztálin rohanja le európát pár év múlva. Viszont ennek nem sok köze van a nyugathoz, Sztálinnak nem jelentett gondot lepaktálnia Hitlerrel Lengyelország ügyében, hiszen Hitler akkor már eltervezte a nyugati hadjáratot, Sztálin számára pedig kapóra jött volna, ha az európai országok hosszadalmas háborúban kivéreztetik egymást, könnyû prédává válva a vörös hadseregnek. Arra sem Sztálin, sem a legtöbb ország vezetõje nem számított, hogy a Németek pillanatok alatt a tengerbe szorítják a Francia és az Angol expediciós erõket.
Az oroszok egyfolytában kérték hogy a nyugatiak nyissák meg a második frontot mert 42-43 ig úgylátszot hogy nem bírnak a németekel de a nyugatiak csak hadianyaggal segítettek 1944 normandiáig
Anglia 1942-ben esélytelen lett volna egy partraszállásra, egyszerûen nem volt elegendõ tartaléka, sõt, hadianyaga sem ennek kivitelezésére (Dunkerknél ott maradt a francia és az angol erõk szinte összes nehézfegyverzete). 1942-43 jobbára azzal telt, hogy angliában elegendõ tartalékokat és embert halmozzanak fel egy sikeres támadáshoz. Annyi eszük volt az angoloknak, hogy csak akkor kezdeményezték a partraszállást, amikor már elegendõ erejük lett sikeresen végrehajtani. Egy sikertelen partraszállás katasztrófális következményekkel járt volna.
(afrikai és az olasz frontot azért nyitották meg hogy még halogathassák az európai beavatkozást a keleti front méreteihez képest ez csekély segítség hogy a katasztrófálisan felszerelt Afrika korpsnak ezután pedig a még gyengébb olaszoknak.)
Az Afrikai frontot nem a szövetségesek nyitották meg, hanem az olaszok, majd azok segítségére siettek a németek. Az Afrika korps pedig egyáltalán nem volt katasztrófálisan felszerelve, az adott német csúcstechnikát kapták meg minden esetben (pl. a Tigris harckocsik is azonnal feltüntek itt is). Ami problémájuk volt, az az utánpótlás helyzete, ez viszont csak részben múlt az Afrika korpson, lévén a Földközi tengert az angol flotta uralta.
1944 Normandia a keleti front össszeomlott a németeknek már csak védekezni van erejük a front viszonylag gyorsan húzodik nyugatra. Japánok már szintén hátrálnak.
Az USA 1941 December 7.-én lépett hadba Japánnal, és December 11.-én üzent neki hadat Németország és Olaszország. 1944-ben a Normandiai partraszállás volt, nem pedig a hadbalépés.
Hogy a fenébe ne tette volna adott egy csomó hitelt amivel szépen adosság csapdába tudja csalni a németeket
A Marshall-segély legnagyobb része (nevébõl fakadóan) segély volt, csak a kisebb része volt kölcsön. Viszont enélkül nyugat-európa sokkal lassabban épült volna újjá. Az igaz, hogy a segély létrejöttének egyik oka pont az volt, hogy az USA egyszerûen nem tudta hol eladni a termékeit (hiszen európában valutahiány volt), és a segély legnagyobb része valójában amerikai árú volt. De érdemes visszakeresni, hogy mennyi idõ alatt áltak talpra a Marshall-segélybõl részesült országok, és a Marshall-segélyt visszautasító (vagy arra meg sem hívott) országok.
Mondj nekem egy olyan háborút aminek a valódi oka nem a pénz és a hatalom volt😊
Lehetne sorolni, de itt a legjobb általam ismert példa:
Az 1969.-es világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos országgal, Honduras-szal szemben. El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset. Ezután a két ország szurkolói egymásnak estek, tömeges kéz, láb és bordatöréssel végzõdött a küzdelem. Másnap soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s újfent zavargások törtek ki, ahol elverték a másik ország állampolgárait, illetve akit annak véltek. Július 3-án háború tört ki a két ország között a zavargások és a kölcsönös sértegetések után. A békekötésig kétezer katona esett el, és összeomlott a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét országnak fontos volt. Így aztán Hondurasban és El Salvadorban is komoly éhínség tört ki.
Természetesen ez erõsen szélsõséges eset, az általam ismert talán legbizarabb háborús esemény, de ugyanakkor nagyszerûen példázza, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai. 😊
Ez pedig teljesen korrekt. Ekkoriban az Egyesült Királyság és Franciaország volt a két fõ gyarmattartó ország. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia noha európai nagyhatalmak voltak, komoly gyarmatokkal nem rendelkeztek (a monarchia semmifélével).
Ez a felszín pont ezt a látszatott akarták fenntartani az angolszászok érdemes nem csak a katonai tényekre odafigyelni hanem a háború elötti diplomáciára is.
Ha Hitler nem rohanja le a szovjetuniót, valószinüleg Sztálin rohanja le európát pár év múlva. Viszont ennek nem sok köze van a nyugathoz, Sztálinnak nem jelentett gondot lepaktálnia Hitlerrel Lengyelország ügyében, hiszen Hitler akkor már eltervezte a nyugati hadjáratot, Sztálin számára pedig kapóra jött volna, ha az európai országok hosszadalmas háborúban kivéreztetik egymást, könnyû prédává válva a vörös hadseregnek. Arra sem Sztálin, sem a legtöbb ország vezetõje nem számított, hogy a Németek pillanatok alatt a tengerbe szorítják a Francia és az Angol expediciós erõket.
Az oroszok egyfolytában kérték hogy a nyugatiak nyissák meg a második frontot mert 42-43 ig úgylátszot hogy nem bírnak a németekel de a nyugatiak csak hadianyaggal segítettek 1944 normandiáig
Anglia 1942-ben esélytelen lett volna egy partraszállásra, egyszerûen nem volt elegendõ tartaléka, sõt, hadianyaga sem ennek kivitelezésére (Dunkerknél ott maradt a francia és az angol erõk szinte összes nehézfegyverzete). 1942-43 jobbára azzal telt, hogy angliában elegendõ tartalékokat és embert halmozzanak fel egy sikeres támadáshoz. Annyi eszük volt az angoloknak, hogy csak akkor kezdeményezték a partraszállást, amikor már elegendõ erejük lett sikeresen végrehajtani. Egy sikertelen partraszállás katasztrófális következményekkel járt volna.
(afrikai és az olasz frontot azért nyitották meg hogy még halogathassák az európai beavatkozást a keleti front méreteihez képest ez csekély segítség hogy a katasztrófálisan felszerelt Afrika korpsnak ezután pedig a még gyengébb olaszoknak.)
Az Afrikai frontot nem a szövetségesek nyitották meg, hanem az olaszok, majd azok segítségére siettek a németek. Az Afrika korps pedig egyáltalán nem volt katasztrófálisan felszerelve, az adott német csúcstechnikát kapták meg minden esetben (pl. a Tigris harckocsik is azonnal feltüntek itt is). Ami problémájuk volt, az az utánpótlás helyzete, ez viszont csak részben múlt az Afrika korpson, lévén a Földközi tengert az angol flotta uralta.
1944 Normandia a keleti front össszeomlott a németeknek már csak védekezni van erejük a front viszonylag gyorsan húzodik nyugatra. Japánok már szintén hátrálnak.
Az USA 1941 December 7.-én lépett hadba Japánnal, és December 11.-én üzent neki hadat Németország és Olaszország. 1944-ben a Normandiai partraszállás volt, nem pedig a hadbalépés.
Hogy a fenébe ne tette volna adott egy csomó hitelt amivel szépen adosság csapdába tudja csalni a németeket
A Marshall-segély legnagyobb része (nevébõl fakadóan) segély volt, csak a kisebb része volt kölcsön. Viszont enélkül nyugat-európa sokkal lassabban épült volna újjá. Az igaz, hogy a segély létrejöttének egyik oka pont az volt, hogy az USA egyszerûen nem tudta hol eladni a termékeit (hiszen európában valutahiány volt), és a segély legnagyobb része valójában amerikai árú volt. De érdemes visszakeresni, hogy mennyi idõ alatt áltak talpra a Marshall-segélybõl részesült országok, és a Marshall-segélyt visszautasító (vagy arra meg sem hívott) országok.
Mondj nekem egy olyan háborút aminek a valódi oka nem a pénz és a hatalom volt😊
Lehetne sorolni, de itt a legjobb általam ismert példa:
Az 1969.-es világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos országgal, Honduras-szal szemben. El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset. Ezután a két ország szurkolói egymásnak estek, tömeges kéz, láb és bordatöréssel végzõdött a küzdelem. Másnap soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s újfent zavargások törtek ki, ahol elverték a másik ország állampolgárait, illetve akit annak véltek. Július 3-án háború tört ki a két ország között a zavargások és a kölcsönös sértegetések után. A békekötésig kétezer katona esett el, és összeomlott a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét országnak fontos volt. Így aztán Hondurasban és El Salvadorban is komoly éhínség tört ki.
Természetesen ez erõsen szélsõséges eset, az általam ismert talán legbizarabb háborús esemény, de ugyanakkor nagyszerûen példázza, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1042
3. Érdekes, hogy leszólod ezt a gazdasági aspektust, miközben te magad folyamatosan ezt emlegeted...Az egyik fõ ok tuti az volt amit említettem, a másik meg az amit kicsit utána írtam (tengeri fölény megszerzése), mert ugye nyertes pozícióból könnyebb tárgyalni...
#1041
2. csak érdekeség képpen:
- Lengyelországot bíztosították a nyugati hatalmak arról hogy megvédik õt.
- Németországot biztosították arról hogy nem támadnak németek felé
- Az oroszoknak azt mondták hogy semlegesek és nem avatkoznak bele
(a háború elõre haladtával mind 3 ígéret meg lett szegve)
Minden körülmény meglett teremtve hogy németek és az oroszok között közös határ alakuljon ki és mind a két fél bíztosítva lett arról hogy ha háborút kezdene a nyugatiak nem szólnának bele.
2. Azért addigra ksézültek fel mert addigra akartak ha Amerikának rengeteg prtraszállásra alkalmas hadianyaga volt elõbb is neki kezdhettek volna csak nem a németek legyõzése volt számukra az elérendõ cél ezért várták amíg beugorhatnak gyõztes harmadiként.
3. Jó akkor ennyi erõvel aztis mondhatjuk hogy a Lusitania elsüllyesztése miatt szált be Amerika az elsõ vh-ba😊
Bár azért amit mondtál biztos benne volt valamennyire
4.Igen énis eztmondtam és elég bõven ki is fejtettem a véleményem errõl olvasd el
5. Attól függ hogy az állításom melyik részére gondolsz az hogy a nyugatiak lényegében ugyan azt akarták és ugyan úgy háború mellet voltak mint a németek ez számomra azt jelenti hogy ugyan olyan megvetendõek mint a németek.
- Lengyelországot bíztosították a nyugati hatalmak arról hogy megvédik õt.
- Németországot biztosították arról hogy nem támadnak németek felé
- Az oroszoknak azt mondták hogy semlegesek és nem avatkoznak bele
(a háború elõre haladtával mind 3 ígéret meg lett szegve)
Minden körülmény meglett teremtve hogy németek és az oroszok között közös határ alakuljon ki és mind a két fél bíztosítva lett arról hogy ha háborút kezdene a nyugatiak nem szólnának bele.
2. Azért addigra ksézültek fel mert addigra akartak ha Amerikának rengeteg prtraszállásra alkalmas hadianyaga volt elõbb is neki kezdhettek volna csak nem a németek legyõzése volt számukra az elérendõ cél ezért várták amíg beugorhatnak gyõztes harmadiként.
3. Jó akkor ennyi erõvel aztis mondhatjuk hogy a Lusitania elsüllyesztése miatt szált be Amerika az elsõ vh-ba😊
Bár azért amit mondtál biztos benne volt valamennyire
4.Igen énis eztmondtam és elég bõven ki is fejtettem a véleményem errõl olvasd el
5. Attól függ hogy az állításom melyik részére gondolsz az hogy a nyugatiak lényegében ugyan azt akarták és ugyan úgy háború mellet voltak mint a németek ez számomra azt jelenti hogy ugyan olyan megvetendõek mint a németek.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1040
1. Ha a piacokat gyarmatokként is értelmezzük akkor igen, mert az 1. leginkább a gyarmatokról szólt...
2. Az angolok nagyon keményen "harcoltak" (diplomáciában) azért hogy saját oldalukra állítsák a szovejeteket, de nekik nem jött össze, mert 1. ideológiában nagyon távol álltak egymástól, 2. A szovejeteknek nem tudtak ajánlani semmi "extrát". Aztán j9ttek a németek, és bedobták a lengyeleket az asztalra. Igaz az 1.es pont bizonyos szempontból méginkább igaz No-SZura, viszont más szempontból nézve biza kövelebb voltak egymáshoz.
Az egyértelmû, hogy Észak Afrikát el kellett foglalni, mielõtt EUnak mennek. Azért olaszországban szálltak partra elõször, mert elõbb akartak a Balkánra érni mint az Oroszok, mert tudták nagyon jól, hogy ez a szövi csak ideig-óráig tart. Hogy miért nem a görögöknél támadtak akkor? Na ez egy jó kérdés, ezzel kapcsolatban nem tudok semmit, arra tudok gondolni, hogy ki akarták utni No szövetségesét..
Azért '44ben nyitották meg, mert akkora látták elérkezettnek az idõt/akkora tudtak eléggé felkészülni.
3. Azért szállt be USA az 1.be, mert rengeteg kölcsönt adott UKnak, FROnak. Ha veszítenek (és tény hogy ugyanannyira közel álltak az összeomláshoz a végén, mint No vagy OM!) akkor azok a pénzek nem jönnek be..... Õk nem szereztek területet akkor, igaz, hogy a békeszerzõdésnek köszönhetõen megkapták azt amire leginkább vágytak: övék lett a tengeri fölény....És nem Angliáé.
4. Amerika nem '44ben lépett be.....
A többi részére meg az elõbb reagáltam
5.És ez rossz? Ugyanmár!
6. Ebben van igazság, bár nem teljesen értek veled egyet.
2. Az angolok nagyon keményen "harcoltak" (diplomáciában) azért hogy saját oldalukra állítsák a szovejeteket, de nekik nem jött össze, mert 1. ideológiában nagyon távol álltak egymástól, 2. A szovejeteknek nem tudtak ajánlani semmi "extrát". Aztán j9ttek a németek, és bedobták a lengyeleket az asztalra. Igaz az 1.es pont bizonyos szempontból méginkább igaz No-SZura, viszont más szempontból nézve biza kövelebb voltak egymáshoz.
Az egyértelmû, hogy Észak Afrikát el kellett foglalni, mielõtt EUnak mennek. Azért olaszországban szálltak partra elõször, mert elõbb akartak a Balkánra érni mint az Oroszok, mert tudták nagyon jól, hogy ez a szövi csak ideig-óráig tart. Hogy miért nem a görögöknél támadtak akkor? Na ez egy jó kérdés, ezzel kapcsolatban nem tudok semmit, arra tudok gondolni, hogy ki akarták utni No szövetségesét..
Azért '44ben nyitották meg, mert akkora látták elérkezettnek az idõt/akkora tudtak eléggé felkészülni.
3. Azért szállt be USA az 1.be, mert rengeteg kölcsönt adott UKnak, FROnak. Ha veszítenek (és tény hogy ugyanannyira közel álltak az összeomláshoz a végén, mint No vagy OM!) akkor azok a pénzek nem jönnek be..... Õk nem szereztek területet akkor, igaz, hogy a békeszerzõdésnek köszönhetõen megkapták azt amire leginkább vágytak: övék lett a tengeri fölény....És nem Angliáé.
4. Amerika nem '44ben lépett be.....
A többi részére meg az elõbb reagáltam
5.És ez rossz? Ugyanmár!
6. Ebben van igazság, bár nem teljesen értek veled egyet.
#1039
Kár ezen vitatkozni háborúban nincs jó és rossz mindegyik fél ugyan olyan hibás.
Coventry bombázásához hozzátenném hogy az egyik legnagyobb pusztítás volt angol földön.
De ami érdekessé teszi hogy az angolok már elötte tudtak a támadásról ugyanis megszerezték és feltörték az enigmát pontosan nem tudom mikor de churcill végig minden rádió forgalmazást le tudott halgatni és pontosan tudta hogy mikor mi fog történni csak ez akkora ütõkártya volt a kezében hogy semiképensem akarta hogy a németek rájöjöenek hogy õk mindent lehalgatnak(a 44-es ardeneki offenzíváról is tudtak úgy hogy addig biztos nem jöttek rá semmire illetve 42-ben figyelmeztették az oroszokat hogy a németek nem moszkvát fogják támadni hanem a déli szárnyat)
Szóval tudtak arról hogy mekkora bombázás lesz csak azért nem rendelték ki a védelmet coventrybe nehogy a németek gyanút fogjanak. Szinte az egész várost földig rombolták. A pontos adatokat nem tudom de nem sokan élték túl.
Coventry bombázásához hozzátenném hogy az egyik legnagyobb pusztítás volt angol földön.
De ami érdekessé teszi hogy az angolok már elötte tudtak a támadásról ugyanis megszerezték és feltörték az enigmát pontosan nem tudom mikor de churcill végig minden rádió forgalmazást le tudott halgatni és pontosan tudta hogy mikor mi fog történni csak ez akkora ütõkártya volt a kezében hogy semiképensem akarta hogy a németek rájöjöenek hogy õk mindent lehalgatnak(a 44-es ardeneki offenzíváról is tudtak úgy hogy addig biztos nem jöttek rá semmire illetve 42-ben figyelmeztették az oroszokat hogy a németek nem moszkvát fogják támadni hanem a déli szárnyat)
Szóval tudtak arról hogy mekkora bombázás lesz csak azért nem rendelték ki a védelmet coventrybe nehogy a németek gyanút fogjanak. Szinte az egész várost földig rombolták. A pontos adatokat nem tudom de nem sokan élték túl.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1038
"---Az egésznek a magyarázata a gazdaság Németország túl gyorsan fejlõdõtt és könnyebb volt õket háborúban lenyomni mint gazdaságilag.----
Ez nem igaz. Sem az elsõ, sem a második világháború elött nem vetekedett a német gazdaság az Egyesült Királyság gazdaságával. "
Mondj nekem egy olyan háborút aminek a valódi oka nem a pénz és a hatalom volt😊
Ez nem igaz. Sem az elsõ, sem a második világháború elött nem vetekedett a német gazdaság az Egyesült Királyság gazdaságával. "
Mondj nekem egy olyan háborút aminek a valódi oka nem a pénz és a hatalom volt😊
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1037
"Ez nem igaz. Sem az elsõ, sem a második világháború elött nem vetekedett a német gazdaság az Egyesült Királyság gazdaságával."
Nem mondtam hogy erõsebb gazdasága volt csak annyit hogy a késõbb antantnak nevezett csoportulás országai nagyon dinamikusan fejlõdtek és ez megtörte az addigi angol világuralmat gazdaság szempontból.
Ezenkívûl még a régi töri tankönyvemben is benne van hogy az elsõ világháború a piacok újraelosztása miatt tört ki mert sok volt az újjonnan fejlõdõ és ezért magának teret követelõ állam.
"ellenben a második világháborúban németország támadta meg a szovjetuniót. "
Ez a felszín pont ezt a látszatott akarták fenntartani az angolszászok érdemes nem csak a katonai tényekre odafigyelni hanem a háború elötti diplomáciára is.
Az alatt hogy az oroszokra hárították a piszkos munkát azt akartam érteni hogy a nyugati diplomaták minden létezõt megtettek az szovjet-háborúért hogy õk legyenek a nevetõ harmadikak a célvonalnál. Így nem nekik kellet szembeszálni a németekel. Persze a szovjet német háború magától is bekövetkezett volna de a fõ kiváltó ok ez a fajta összeugrasztás.
Az oroszok egyfolytában kérték hogy a nyugatiak nyissák meg a második frontot mert 42-43 ig úgylátszot hogy nem bírnak a németekel de a nyugatiak csak hadianyaggal segítettek 1944 normandiáig(afrikai és az olasz frontot azért nyitották meg hogy még halogathassák az európai beavatkozást a keleti front méreteihez képest ez csekély segítség hogy a katasztrófálisan felszerelt Afrika korpsnak ezután pedig a még gyengébb olaszoknak.)
"Az elsõ világháború esetén amerika belépése inkább csak óvatos biztosíték volt, hogy ne omoljon össze a front sehol. "
De azért jól jött azis nekik hogy a háború vége felé beszáljanak õk is a gyõztes oldalra hogy jusson nekik is valami vajon melyik érv motiválta õket õket jobban? 😊
"A második világháborúban ellenben amerika akkor lépet a hárobúba, amikor mind a japánok, mind a németek erejük csúcsán voltak. Mellesleg pedig a szovjetek ekkor éppen összeomlani látszottak..."
1944 Normandia a keleti front össszeomlott a németeknek már csak védekezni van erejük a front viszonylag gyorsan húzodik nyugatra. Japánok már szintén hátrálnak. Mint mondtam az afrikai és az olasz partraszállás csekély erõket kötött le a tengely oldalon más kérdés hogy az más kérdés hogy a számítások nem jöttek be mert az afrika koprs csekély ereje is képes volt hátrálásra kéztetni az angolokat persze nem bírhatták sokáig ezt a tempót hadianyaggal.
Az olasz hegységes terep pedig alkalmatlan volt támadásra.
Ez a két hadmûvelet leginkább arra volt jó hogy késleltessék az igazi harcot amikor is a németekel kellene felvenni a harcot európában. Plusszban még arra számítottak hogy esetleg délrõl közelítve bevághatnak az oroszok elé és így a megyengült németeket levereve elfoglalják németországot amivel nyugat európát megszerezhetik.(churcill sokáig erõltetetett egy balkáni partra szállást vanjon miért😊
"Németországot nem az USA osztotta ketté, hanem a nyugati-keleti ellentét. Németország agresszor volt, és a Szovjetunió is elégtételt akart venni a háborús sérelmeken. "
Evidens hogy nem csak az USA osztotta ketté az országott csak arra akrtam rávilágítani hogy az oszd meg és uralkod elvet használta politikájában
A németek agresszorok voltak a nyugatiak rafináltabb módszereket használtak a cél és az eredmény ugyanaz.
"Ehhez képest az Egyesült Államok igen komolyan vette Nyugat-Németország talpraállítását, az 1950-es évek elejére már gyakorlatilag nem egy háborúsújtotta ország volt, hanem ismét egy ipari (nagy)hatalom. A II.VH után németország már nem indok volt, hanem hadszintér, mégpedig a hidegháború hadszintere, amelybe viszont nem sok beleszólása volt."
Hogy a fenébe ne tette volna adott egy csomó hitelt amivel szépen adosság csapdába tudja csalni a németeket bár ez nem jött össze de ez a módszer ma is dívik az afrikai országok tuldajdonképpen csak azért dolgoznak hogy visszafizessék az adósságukat(ami már lehetetlen a sok kamat miatt)önmagukra alig tudnak öszeggeket fordítani ez a világ legynagyobb üzlete sajnos(gazdasági gyarmatosítás hiszen a világbanknak meg se kotyanna ha nem jutnának hozzá a kamatokhoz nem is a közvetlen pénzszerzés ösztönzi õket)
ezenkívül az ujraépítés is hatalmas üzlet lásd Irak.
A demokratikus amerika barát kormány révén az nszk a nyugati blokkhoz tartozott
ugyan olyan függésbe voltak mint mi az oroszoktól csak az oroszok nyílvánvalóbb módszereket használtak.
Nem mondtam hogy erõsebb gazdasága volt csak annyit hogy a késõbb antantnak nevezett csoportulás országai nagyon dinamikusan fejlõdtek és ez megtörte az addigi angol világuralmat gazdaság szempontból.
Ezenkívûl még a régi töri tankönyvemben is benne van hogy az elsõ világháború a piacok újraelosztása miatt tört ki mert sok volt az újjonnan fejlõdõ és ezért magának teret követelõ állam.
"ellenben a második világháborúban németország támadta meg a szovjetuniót. "
Ez a felszín pont ezt a látszatott akarták fenntartani az angolszászok érdemes nem csak a katonai tényekre odafigyelni hanem a háború elötti diplomáciára is.
Az alatt hogy az oroszokra hárították a piszkos munkát azt akartam érteni hogy a nyugati diplomaták minden létezõt megtettek az szovjet-háborúért hogy õk legyenek a nevetõ harmadikak a célvonalnál. Így nem nekik kellet szembeszálni a németekel. Persze a szovjet német háború magától is bekövetkezett volna de a fõ kiváltó ok ez a fajta összeugrasztás.
Az oroszok egyfolytában kérték hogy a nyugatiak nyissák meg a második frontot mert 42-43 ig úgylátszot hogy nem bírnak a németekel de a nyugatiak csak hadianyaggal segítettek 1944 normandiáig(afrikai és az olasz frontot azért nyitották meg hogy még halogathassák az európai beavatkozást a keleti front méreteihez képest ez csekély segítség hogy a katasztrófálisan felszerelt Afrika korpsnak ezután pedig a még gyengébb olaszoknak.)
"Az elsõ világháború esetén amerika belépése inkább csak óvatos biztosíték volt, hogy ne omoljon össze a front sehol. "
De azért jól jött azis nekik hogy a háború vége felé beszáljanak õk is a gyõztes oldalra hogy jusson nekik is valami vajon melyik érv motiválta õket õket jobban? 😊
"A második világháborúban ellenben amerika akkor lépet a hárobúba, amikor mind a japánok, mind a németek erejük csúcsán voltak. Mellesleg pedig a szovjetek ekkor éppen összeomlani látszottak..."
1944 Normandia a keleti front össszeomlott a németeknek már csak védekezni van erejük a front viszonylag gyorsan húzodik nyugatra. Japánok már szintén hátrálnak. Mint mondtam az afrikai és az olasz partraszállás csekély erõket kötött le a tengely oldalon más kérdés hogy az más kérdés hogy a számítások nem jöttek be mert az afrika koprs csekély ereje is képes volt hátrálásra kéztetni az angolokat persze nem bírhatták sokáig ezt a tempót hadianyaggal.
Az olasz hegységes terep pedig alkalmatlan volt támadásra.
Ez a két hadmûvelet leginkább arra volt jó hogy késleltessék az igazi harcot amikor is a németekel kellene felvenni a harcot európában. Plusszban még arra számítottak hogy esetleg délrõl közelítve bevághatnak az oroszok elé és így a megyengült németeket levereve elfoglalják németországot amivel nyugat európát megszerezhetik.(churcill sokáig erõltetetett egy balkáni partra szállást vanjon miért😊
"Németországot nem az USA osztotta ketté, hanem a nyugati-keleti ellentét. Németország agresszor volt, és a Szovjetunió is elégtételt akart venni a háborús sérelmeken. "
Evidens hogy nem csak az USA osztotta ketté az országott csak arra akrtam rávilágítani hogy az oszd meg és uralkod elvet használta politikájában
A németek agresszorok voltak a nyugatiak rafináltabb módszereket használtak a cél és az eredmény ugyanaz.
"Ehhez képest az Egyesült Államok igen komolyan vette Nyugat-Németország talpraállítását, az 1950-es évek elejére már gyakorlatilag nem egy háborúsújtotta ország volt, hanem ismét egy ipari (nagy)hatalom. A II.VH után németország már nem indok volt, hanem hadszintér, mégpedig a hidegháború hadszintere, amelybe viszont nem sok beleszólása volt."
Hogy a fenébe ne tette volna adott egy csomó hitelt amivel szépen adosság csapdába tudja csalni a németeket bár ez nem jött össze de ez a módszer ma is dívik az afrikai országok tuldajdonképpen csak azért dolgoznak hogy visszafizessék az adósságukat(ami már lehetetlen a sok kamat miatt)önmagukra alig tudnak öszeggeket fordítani ez a világ legynagyobb üzlete sajnos(gazdasági gyarmatosítás hiszen a világbanknak meg se kotyanna ha nem jutnának hozzá a kamatokhoz nem is a közvetlen pénzszerzés ösztönzi õket)
ezenkívül az ujraépítés is hatalmas üzlet lásd Irak.
A demokratikus amerika barát kormány révén az nszk a nyugati blokkhoz tartozott
ugyan olyan függésbe voltak mint mi az oroszoktól csak az oroszok nyílvánvalóbb módszereket használtak.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1036
Valóban, az amerikai vadászok egy része nem habozott célba lõni az ejtõernyõn lógó pilótákra. Nem tudom honnan hozhatták ezt a szokást, talán a japánok elleni tapasztalatokat ültették át Európára (nem mintha ez mentené õket). Ugyanakkor az egyik magyar pilóta ilyen módon történõ meggyilkolása kapcsán olvastam, hogy a bûnöst hadbíróság elé állították és el is ítélték.
És ez ezért még mindíg más kategória, mint civilek közé lõni. Persze nem tudom, nem voltam ott.
És ez ezért még mindíg más kategória, mint civilek közé lõni. Persze nem tudom, nem voltam ott.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1035
Ráadásul a Mein Kampf-ban Hitler nem ír Anglia elfoglalásáról. Sõt valahol testvérnépnek tartja õket. És elismeri az eredményeiket.
Hitler valahol az új német birodalom példaképét látta az angol birodalomban. Remélte, hogy sikerül velük békés szinten tartani a kapcsolatokat. Mellesleg anglia engedékeny volt a németekkel szemben a II. VH elött. Elengedték az I.világháborús elégtételfizetés egy részét, és megpróbálták a franciákat is rávenni ugyanerre. A franciák erre azonban nem voltak hajlandóak. Anglia nem lépett akkor sem, amikor németország újra fegyverkezésbe kezdett (noha a békeszerzõdést egyértelmûen megszegték már 1933-ban a németek).
Egyes vélemények szerint ennek köszönhetõ, hogy Hitler habozott a Dunkerki csapatkivonás nyílt megakadályozásában. Hitler reményeit az fosztotta szerte, hogy Churchill lett az új angol miniszterelnök.
1945. február !!!!!!!!!!! Erre nincs magyarázat. És mindezt egy "demokratikus" állam vezetõi rendelték el.
Háború volt. Mindkét fél tett olyasmit, amire nem büszkék utólag.
Hitler valahol az új német birodalom példaképét látta az angol birodalomban. Remélte, hogy sikerül velük békés szinten tartani a kapcsolatokat. Mellesleg anglia engedékeny volt a németekkel szemben a II. VH elött. Elengedték az I.világháborús elégtételfizetés egy részét, és megpróbálták a franciákat is rávenni ugyanerre. A franciák erre azonban nem voltak hajlandóak. Anglia nem lépett akkor sem, amikor németország újra fegyverkezésbe kezdett (noha a békeszerzõdést egyértelmûen megszegték már 1933-ban a németek).
Egyes vélemények szerint ennek köszönhetõ, hogy Hitler habozott a Dunkerki csapatkivonás nyílt megakadályozásában. Hitler reményeit az fosztotta szerte, hogy Churchill lett az új angol miniszterelnök.
1945. február !!!!!!!!!!! Erre nincs magyarázat. És mindezt egy "demokratikus" állam vezetõi rendelték el.
Háború volt. Mindkét fél tett olyasmit, amire nem büszkék utólag.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1034
Drezdánál tényleg voltak géppuskázó angolszász vadászrepülõk, mint ahogy jópárszor lõttek le ejtõernyõvel kiugrott pilótákat is. (Voltak szövességes géppuskából származó golyóütötte nyomok az épületfalakon, amik csakis fentrõl srégan lefelé érkezhettek.) Az aljanép mindkét oldalon elõfordult, de egyik oldalon sem ez volt a jellemzõ.
#1033
Akkor nézzünk drámai képeket a másik oldalról is:
Coventry
London
London
És ezt a "lovagias" németek mûvelték, amikor még õk támadtak. A pusztítás nem volt olyan hatékony, mint késõbb az angolszász repülõké, de ennek elsõsorban technikai okai voltak (kevesebb és kisebb bombázó).
Természetesen Drezda lakói pont annyira nem érdemelték meg a szenvedést, amennyire a Londonban vagy Coventryben élõk. De a németek sem rendeztek szimpátiatüntetést az angolok szenvedéseit látva...
A nõket és gyerekeket szétgéppuskázó vadászgépekrõl meg csak annyit, hogy ekkorra már szériafelszerelés volt a fotógéppuska. Még ha feltételezzük is, hogy az amcsi pilóták vérszomjas mészárosok voltak (mint ahogy nem voltak azok), annyira azért még õk sem voltak hûlyek, hogy a tömeggyilkosságot filmre vegyék.
Coventry
London
London
És ezt a "lovagias" németek mûvelték, amikor még õk támadtak. A pusztítás nem volt olyan hatékony, mint késõbb az angolszász repülõké, de ennek elsõsorban technikai okai voltak (kevesebb és kisebb bombázó).
Természetesen Drezda lakói pont annyira nem érdemelték meg a szenvedést, amennyire a Londonban vagy Coventryben élõk. De a németek sem rendeztek szimpátiatüntetést az angolok szenvedéseit látva...
A nõket és gyerekeket szétgéppuskázó vadászgépekrõl meg csak annyit, hogy ekkorra már szériafelszerelés volt a fotógéppuska. Még ha feltételezzük is, hogy az amcsi pilóták vérszomjas mészárosok voltak (mint ahogy nem voltak azok), annyira azért még õk sem voltak hûlyek, hogy a tömeggyilkosságot filmre vegyék.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1032
Az egésznek a magyarázata a gazdaság Németország túl gyorsan fejlõdõtt és könnyebb volt õket háborúban lenyomni mint gazdaságilag.
Ez nem igaz. Sem az elsõ, sem a második világháború elött nem vetekedett a német gazdaság az Egyesült Királyság gazdaságával.
Elsõ körbe sikerült is az antantnak de németek újra talpra álltak másodikban inkább az oroszokra hárították a piszkos munkát.
Emlékeim szerint éppen az elsõ világháború lépet be II. Miklós cár kissé vonakodva, ellenben a második világháborúban németország támadta meg a szovjetuniót.
Érdekes hogy mind a két alkalommal amerika az utolsó két évben lépett be amikor már eldölni látszódtak a dolgok kellet a terület biztosítzás nehogy az oroszok kezére jusson egész európa.
Az elsõ világháború esetén amerika belépése inkább csak óvatos biztosíték volt, hogy ne omoljon össze a front sehol. A második világháborúban ellenben amerika akkor lépet a hárobúba, amikor mind a japánok, mind a németek erejük csúcsán voltak. Mellesleg pedig a szovjetek ekkor éppen összeomlani látszottak...
A háború után az amerikaik elsõ dolga az volt hogy gazdaságilag leszerelje a német népet ketté ossza és ergo gyarmatosította
Németországot nem az USA osztotta ketté, hanem a nyugati-keleti ellentét. Németország agresszor volt, és a Szovjetunió is elégtételt akart venni a háborús sérelmeken.
Az indok pedig: Németország nem rendelkezhet erõs gazdaságal hogy ne fenyegethesse újra eeurópa békéjét.
Ehhez képest az Egyesült Államok igen komolyan vette Nyugat-Németország talpraállítását, az 1950-es évek elejére már gyakorlatilag nem egy háborúsújtotta ország volt, hanem ismét egy ipari (nagy)hatalom. A II.VH után németország már nem indok volt, hanem hadszintér, mégpedig a hidegháború hadszintere, amelybe viszont nem sok beleszólása volt.
Ez nem igaz. Sem az elsõ, sem a második világháború elött nem vetekedett a német gazdaság az Egyesült Királyság gazdaságával.
Elsõ körbe sikerült is az antantnak de németek újra talpra álltak másodikban inkább az oroszokra hárították a piszkos munkát.
Emlékeim szerint éppen az elsõ világháború lépet be II. Miklós cár kissé vonakodva, ellenben a második világháborúban németország támadta meg a szovjetuniót.
Érdekes hogy mind a két alkalommal amerika az utolsó két évben lépett be amikor már eldölni látszódtak a dolgok kellet a terület biztosítzás nehogy az oroszok kezére jusson egész európa.
Az elsõ világháború esetén amerika belépése inkább csak óvatos biztosíték volt, hogy ne omoljon össze a front sehol. A második világháborúban ellenben amerika akkor lépet a hárobúba, amikor mind a japánok, mind a németek erejük csúcsán voltak. Mellesleg pedig a szovjetek ekkor éppen összeomlani látszottak...
A háború után az amerikaik elsõ dolga az volt hogy gazdaságilag leszerelje a német népet ketté ossza és ergo gyarmatosította
Németországot nem az USA osztotta ketté, hanem a nyugati-keleti ellentét. Németország agresszor volt, és a Szovjetunió is elégtételt akart venni a háborús sérelmeken.
Az indok pedig: Németország nem rendelkezhet erõs gazdaságal hogy ne fenyegethesse újra eeurópa békéjét.
Ehhez képest az Egyesült Államok igen komolyan vette Nyugat-Németország talpraállítását, az 1950-es évek elejére már gyakorlatilag nem egy háborúsújtotta ország volt, hanem ismét egy ipari (nagy)hatalom. A II.VH után németország már nem indok volt, hanem hadszintér, mégpedig a hidegháború hadszintere, amelybe viszont nem sok beleszólása volt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1031
A szövetségi rendszerek mûködése a trójai háború óta közismert. Németország pontosan tudta, kinek is üzen hadat akkor, amikor a csapatai átlépték a lengyel határt. Legfeljebb abban reménykedett, hogy Anglia és Franciaország továbbra is megmarad a 'békéért területet' politikánál.
Ez ugyan nem jött be, de a szövetségesek így is megtették Hitlernek azt a szívességet, hogy megvárták, amíg a villámháborús gépezetet átcsoportosítják a nyugati offenzívához.
Ez ugyan nem jött be, de a szövetségesek így is megtették Hitlernek azt a szívességet, hogy megvárták, amíg a villámháborús gépezetet átcsoportosítják a nyugati offenzívához.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1030
Hitler mindent nagyon szarul tudott,ami még nem lenne baj ha nem pofázott volna bele mindenbe... Maradt volna csak mint szónók a taktikát meg bízta volna Modelre vagy Guderianra. ( Rommel túl vakmerõ volt, El Alamein-et õ baszta el )A holoizét sem kellett volna.. megölt sok embert semmi ok nélkül. De nem csak õ de a japán õfelsége is támdott amerre látott, ahelyett hogy normálisan bevégezte volna Pearl Harbourt. A Midway-i balfaszoskodásról meg ne is beszéljünk. A harmadik szövirõl az olaszokról nem lehet mit mondani mert harcértékük nulla volt, nekik volt az akkori világ legszarabb tankja + jó kis olasz mentalitás.
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1029
Kik is üzentek hadat Németországnak?
Hitler jól tudta, hogy addig nem kezdheti meg a keleti inváziót, amíg nyugatról veszély fenyegeti. Így megpróbálta ezt a fenyegetést kiiktatni.
Ezt csak félig tudta megoldani, mert a brit sziget földrajzilag a védelemnek kedvezett.
Hitler jól tudta, hogy addig nem kezdheti meg a keleti inváziót, amíg nyugatról veszély fenyegeti. Így megpróbálta ezt a fenyegetést kiiktatni.
Ezt csak félig tudta megoldani, mert a brit sziget földrajzilag a védelemnek kedvezett.
\"History is always written by the victor and the histories of the losing parties belong to the shrinking circle of those who were there\" Jochen Peiper
#1028
A Drezdai bombázásról egy pár kép.
\"History is always written by the victor and the histories of the losing parties belong to the shrinking circle of those who were there\" Jochen Peiper
#1027
\"History is always written by the victor and the histories of the losing parties belong to the shrinking circle of those who were there\" Jochen Peiper
#1026
\"History is always written by the victor and the histories of the losing parties belong to the shrinking circle of those who were there\" Jochen Peiper
#1025
"Az 1945. február 13-14-i Drezda elleni bombatámadás sok német szemében még ma is felfoghatatlan. Az eredetileg félmillió lakosú, de ekkorra már 600 ezer keleti menekültet is befogadó város helyén február 15-re csupán füstölgõ épületcsonkok, jajgató sebesültek, árvák és halottak tízezrei maradtak. Az angol-amerikai légierõ három hullámban támadta a várost, és valóban a lehetõ legnagyobb pusztításra törekedett. Amellett, hogy tönkrebombázták az épületeket, a mellékesen ledobott gyújtóbombák nyomában valóságos tûzorkán tombolt a belváros utcáin. A pincékbe húzódott drezdaiak egy része megfulladt a füsttõl, akik a felszínre menekültek, elevenen égtek meg. A rokonok az üszkös falakon üzenték meg egymásnak, ki élte túl a támadást és hol, melyik ismerõsnél talált menedéket. Egyesek szerint a szövetségesek elõször itt vetették be a vietnami háborúban elhíresült napalmot is, amely a bombákból szétfröccsenve lángba borította az arra járó szerencsétlen emberek testét. A támadás máig vitatott részletei közé tartozik, de a drezdai túlélõk egy része esküszik rá: a lángok elõl az Elba partjára menekült asszonyokat és gyerekeket alacsonyan szálló repülõgépek egyszerûen a folyóba gépágyúzták. A szövetségesek ezt a mai napig tagadják. (Na persze. Én is ezt tenném) De néhány pilótát azóta is kísérti a lángoló Drezda képe"
1945. február !!!!!!!!!!! Erre nincs magyarázat. És mindezt egy "demokratikus" állam vezetõi rendelték el.
1945. február !!!!!!!!!!! Erre nincs magyarázat. És mindezt egy "demokratikus" állam vezetõi rendelték el.
\"History is always written by the victor and the histories of the losing parties belong to the shrinking circle of those who were there\" Jochen Peiper
#1024
"Némerország kelet felé akart terjeszkedni. Ez tény. "
De szerencsétlenségükre '40 május 10-én egy rossz iránytût néztek meg és véletlenül nyugat európát foglalták el kelet helyett. Ezt a pechet 😊)))
De szerencsétlenségükre '40 május 10-én egy rossz iránytût néztek meg és véletlenül nyugat európát foglalták el kelet helyett. Ezt a pechet 😊)))
A mennyország biztos szebb, de a pokolban több az ismerős. Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.
#1023
Az a baj, hogy mi(a közvélemény) a gyõztesek által leírt verziót fogadjuk el elfogulatlannak. Pedig az sem lehet az. Ezen nem gondolkoztál még el?
Nem véletlen , hogy Churchill titkosította a II. Világháborús dokumentációkat.
Nem véletlen, hogy a brit trónörökös hirtelen eltûnt a süllyesztõben. (mivel német barát volt).
Ráadásul a Mein Kampf-ban Hitler nem ír Anglia elfoglalásáról. Sõt valahol testvérnépnek tartja õket. És elismeri az eredményeiket.
Nem véletlen, hogy Rudolf Hess 90 éves korában hirtelen "öngyilkos" lesz egy angol börtönben.
Némerország kelet felé akart terjeszkedni. Ez tény.
Nem véletlen , hogy Churchill titkosította a II. Világháborús dokumentációkat.
Nem véletlen, hogy a brit trónörökös hirtelen eltûnt a süllyesztõben. (mivel német barát volt).
Ráadásul a Mein Kampf-ban Hitler nem ír Anglia elfoglalásáról. Sõt valahol testvérnépnek tartja õket. És elismeri az eredményeiket.
Nem véletlen, hogy Rudolf Hess 90 éves korában hirtelen "öngyilkos" lesz egy angol börtönben.
Némerország kelet felé akart terjeszkedni. Ez tény.
\"History is always written by the victor and the histories of the losing parties belong to the shrinking circle of those who were there\" Jochen Peiper
#1022
Tény, hogy voltak a II.világháborúnak olyan fejezetei, amelyet az angolszászok is szívesen eltitkoltak volna, ugyanakkor az igazán durva dolgok a keleti fronton történtek. Az oldalon leírtak nagy része nem úgy vagy nem azért történt, mint amit ott megpróbálnak belemagyarázni.
Manapság nagy divat esztelen mészárlásnak nyílvánítani a brit és amerikai bombázó offenzívát. Valójában 60+ évvel ezelõtt meglehetõsen más volt a helyzet.
Manapság nagy divat esztelen mészárlásnak nyílvánítani a brit és amerikai bombázó offenzívát. Valójában 60+ évvel ezelõtt meglehetõsen más volt a helyzet.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1021
De tényleg nagyon elfogult és vannak benne emeletes baromságok.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1020
A németekrõl tényleg úgy ír mintha ma született bárányok lennének de amit az angolokról ír az igaz és általában kevésbé hangoztatott tények.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1019
A cikk hangvételére kár szót vesztegetni - olyan szinten elfogult, hogy csak az 'ostobaság' szó jut eszembe róla.
Emellett a szöveg tele van történelmi-technikai tévedésekkel és ferdítésekkel. Látszik, hogy aki írta, az innen-onnan ollózta össze a tudásanyagát minden alapismeret nélkül. Még azt sem tudta rendesen leírni, hogy Messerschmitt.
Max. a képeket érdemes megnézni.
(Már bocs SZU, de ez a cikk eléggé felhúzott.)
Emellett a szöveg tele van történelmi-technikai tévedésekkel és ferdítésekkel. Látszik, hogy aki írta, az innen-onnan ollózta össze a tudásanyagát minden alapismeret nélkül. Még azt sem tudta rendesen leírni, hogy Messerschmitt.
Max. a képeket érdemes megnézni.
(Már bocs SZU, de ez a cikk eléggé felhúzott.)
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1018
eltitkolt tény hogy az elsõ második világháborút a nyugati hatalmak a háttérbõl ügyes kártyajátékosként elintézték hogy egymásnak essenek a felek.
Persze a második világégés már magától is bekövetkezett volna hitler és sztálin miatt de ha nincs az elsõ világháború akkor talán nincs hitler és sztálin se
Az egésznek a magyarázata a gazdaság Németország túl gyorsan fejlõdõtt és könnyebb volt õket háborúban lenyomni mint gazdaságilag. Elsõ körbe sikerült is az antantnak de németek újra talpra álltak másodikban inkább az oroszokra hárították a piszkos munkát. Érdekes hogy mind a két alkalommal amerika az utolsó két évben lépett be amikor már eldölni látszódtak a dolgok kellet a terület biztosítzás nehogy az oroszok kezére jusson egész európa.
A háború után az amerikaik elsõ dolga az volt hogy gazdaságilag leszerelje a német népet ketté ossza és ergo gyarmatosította
Az indok pedig: Németország nem rendelkezhet erõs gazdaságal hogy ne fenyegethesse újra eeurópa békéjét.
Hát érdekes mindenki döntse el hogy el hiszi e
Persze ezzel nem arra akarok kijukadni hogy a németek ártatlanok csak azt a tényt akarom megvilágítani hogy az angolszászok sem voltak jobbak a szovjeteknél vagy a németeknél csak ügyesebben rejtették a dolgokat.
Persze a második világégés már magától is bekövetkezett volna hitler és sztálin miatt de ha nincs az elsõ világháború akkor talán nincs hitler és sztálin se
Az egésznek a magyarázata a gazdaság Németország túl gyorsan fejlõdõtt és könnyebb volt õket háborúban lenyomni mint gazdaságilag. Elsõ körbe sikerült is az antantnak de németek újra talpra álltak másodikban inkább az oroszokra hárították a piszkos munkát. Érdekes hogy mind a két alkalommal amerika az utolsó két évben lépett be amikor már eldölni látszódtak a dolgok kellet a terület biztosítzás nehogy az oroszok kezére jusson egész európa.
A háború után az amerikaik elsõ dolga az volt hogy gazdaságilag leszerelje a német népet ketté ossza és ergo gyarmatosította
Az indok pedig: Németország nem rendelkezhet erõs gazdaságal hogy ne fenyegethesse újra eeurópa békéjét.
Hát érdekes mindenki döntse el hogy el hiszi e
Persze ezzel nem arra akarok kijukadni hogy a németek ártatlanok csak azt a tényt akarom megvilágítani hogy az angolszászok sem voltak jobbak a szovjeteknél vagy a németeknél csak ügyesebben rejtették a dolgokat.
\"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!\" József Attila - Levegőt!
#1017
Jó kis baromság, tudatos elferdítése a tényeknek. Még jó, hogy az angolok direkt kiprovokálták, hogy a szegény pacifista Németország megtámadja õket akarata ellenére.
#1016
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1015
Köszönöm!
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1014
Helyesen: A Haditechnika cikkjeibõl hoz...
#1013
Akkor rossz keresési feltételeket adtál meg, ennyi a hiba. Haditechnikai cikkekbõl hoz legalább 2-t nálam.
#1012
Ezt nézd meg: haditechnika cikk
Ill idézet szintén a Haditechnikából:
"A hazai „Nagy repülõk” sorozat 1. füzetében (kis példányszámban 1997-ben jelent meg) Winkler László, az azóta elhunyt kitûnõ „magyar gépes” szakíró jelentõs terjedelemben, részletesen feldolgozta az Ezüst Nyíl történetét. A cikk néhány fényképet és korrekt, a gépet három nézetbõl ábrázoló színes „festési rajzot” (sárga orrú változat) is tartalmazott."
Ill idézet szintén a Haditechnikából:
"A hazai „Nagy repülõk” sorozat 1. füzetében (kis példányszámban 1997-ben jelent meg) Winkler László, az azóta elhunyt kitûnõ „magyar gépes” szakíró jelentõs terjedelemben, részletesen feldolgozta az Ezüst Nyíl történetét. A cikk néhány fényképet és korrekt, a gépet három nézetbõl ábrázoló színes „festési rajzot” (sárga orrú változat) is tartalmazott."
#1011
Már bocsi de amit a google kihozott az nulla. Egy vázlatrajz a géprõl és kb 5 adat. Ennyi. Képzeld magam is meg tudom nézni és meg is szoktam, sõt a kedvedért itt a link amit találtam:http://www.luftfahrtmuseum.com/htmi/itf/wm23.htm.
Ennél azért kicsit több infót szeretnék tudni róla.
Ennél azért kicsit több infót szeretnék tudni róla.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”