II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1360
503rd schwere Heeres Panzer Abteilung hasznalta Normandiaban 1944 juliusban.
ezt a valtozatot: Opel-Blitz (4x2) Typ 3,6-36 S
ezt a valtozatot: Opel-Blitz (4x2) Typ 3,6-36 S
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#1359
Hello!
Jah! 😄 Az Academy 1:72-es Opel Blitz-ét vettem meg, amibõl mind2 féle járgány megépíthetõ! Szal valaki válasz?? 😄
Jah! 😄 Az Academy 1:72-es Opel Blitz-ét vettem meg, amibõl mind2 féle járgány megépíthetõ! Szal valaki válasz?? 😄
#1358
Modellezel? =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1357
Hello!
Lenne egy kérdésem, remélem tudtok segíteni! Arra lennék kíváncsi, hogy a németek mikortól kezdték el gyártani a "Kocka fülkés" késõi Opel Blitz-et?! Tehát errõl a változatról lenne szó! Az évszám nem is fontos, csak az kellenne, hogy ezek a járgányok elõfordulhattak-e 1944 közepe vége felé normandiában?!
Köszönöm a választ!
Hoppacska
Lenne egy kérdésem, remélem tudtok segíteni! Arra lennék kíváncsi, hogy a németek mikortól kezdték el gyártani a "Kocka fülkés" késõi Opel Blitz-et?! Tehát errõl a változatról lenne szó! Az évszám nem is fontos, csak az kellenne, hogy ezek a járgányok elõfordulhattak-e 1944 közepe vége felé normandiában?!
Köszönöm a választ!
Hoppacska
#1356
Köszi!
Pont ilyen kellett! =)
Pont ilyen kellett! =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1355
www.lssah.com
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1354
Valaki tud egy linket a 2vh-s egyenruhákról? Csak szovjet egyenruhákról találtam. Érdekelne a többi nemzeté is!
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1353
nem, csak annyi h a Német királytigrisek szétlõtték, és a földben találták meg...
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1352
Miért nem fog? Szétesett? =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1351
jut eszembe Cegléd melletti
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1350
a ceglédi beindult, de már nem fog😊
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1349
jah én ezt a magyar tigrisre értettem😊
#1348
azt nem mondanám h nem indult be... inkább azt h: jó volt a tigris csak kár h akkor még nem volt jobb motor
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1347
kár hogy nem indult be a tigris😞(
de így is jó volt!!
de így is jó volt!!
#1346
hát nem igen úgy értettem h nagyon könnyû volt, de úgy kb a 2 páncéltípus között.
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1345
Én ezt vágom 😄
Amúgy azért a végsebesség meg a húzóképesség az nagyobb részben áttétel kérdése. Egy kispolák motorjából is lehet erõgépet csinálni más áttétellel, max a végsebessége drasztikusan csökken.
A nyomaték is fontos nagyon a végsebességnél, nem csak a lóerõk.
Amúgy azért a végsebesség meg a húzóképesség az nagyobb részben áttétel kérdése. Egy kispolák motorjából is lehet erõgépet csinálni más áttétellel, max a végsebessége drasztikusan csökken.
A nyomaték is fontos nagyon a végsebességnél, nem csak a lóerõk.
#1344
A teljesítmény kevésbé lényeges, mint a nyomaték egy páncélos jármûnél. Amúgy az említett gép 5000 Nm-es nyomatéka nem lebecsülendõ dolog, ezt egy 27 literes motor produkálja. Ez 180 Nm/liter nyomatékot jelent, amit szerintem nem kell különösebben magyarázni. (Az egy literes Corsám 54 lovas és 83 Nm nyomatékkal bír.) Mindemellett egy dízel átlagosan megbízhatóbb, mint egy benzinmotor, a két meghibásodás közötti idõ hosszabb nála, viszont ilyenkor a javítása tovább tart.
#1343
"Bár igazi hátránya a megfelelõen feldolgozott fának csak a rövid élettartam meg a rossz sérülésállóság volt, az meg nem számított a Szovjetunióban..."
Pláne, mivel a 100 repült órát nemigen élték meg a repülõik, még azelõtt le- vagy szétlõtték õket.
Egyébként egy érdekes adat volt anno valamelyik Haditechnikában: a "félelmetes" Il-2 veszteségeinek 50%-át maguk a szovjetek okozták a csapatlégvédelem és a vadászok által fõleg, de elõfordult olyan is, hogy a hátsó lövész egyszerûen szétlõtte a függõleges vezérsíkot. Mindenezek mellett a gyenge pilótaképzés miatt is sok gép veszett el emberi hiba által"
Pláne, mivel a 100 repült órát nemigen élték meg a repülõik, még azelõtt le- vagy szétlõtték õket.
Egyébként egy érdekes adat volt anno valamelyik Haditechnikában: a "félelmetes" Il-2 veszteségeinek 50%-át maguk a szovjetek okozták a csapatlégvédelem és a vadászok által fõleg, de elõfordult olyan is, hogy a hátsó lövész egyszerûen szétlõtte a függõleges vezérsíkot. Mindenezek mellett a gyenge pilótaképzés miatt is sok gép veszett el emberi hiba által"
#1342
Az oroszoknak igencsak "kedvelték" a fából épített vadászgépeket, különösen Lavocskin. Még a háború végi La-7 szárnyait is laminált fával burkolták, csak a fõtartó volt fém. Pedig az már korszerû gép volt:
Ez '41-ben még valamennyire érthetõ volt (spórolni a stratégiai nyersanyagokkal), de '45-ben már elavultnak tûnik. Bár igazi hátránya a megfelelõen feldolgozott fának csak a rövid élettartam meg a rossz sérülésállóság volt, az meg nem számított a Szovjetunióban...
Érdekes dolog, hogy a könyvben a LaGG-1-et korszerûnek nevezik. A német támadás pillanatában a Vörös Légierõ fõleg I-16 Ratákkal és I-153 Csajkákkal volt felfegyverezve, illetve éppen zajlott az átállás MiG-3-ra és LaGG-3-ra. LaGG-1 tudtommal csak néhány készült. Az utóbbi három típus egészen korszerûnek nézett ki, fõleg az elõdjeikhez képest, de hiányoztak belõlük olyan dolgok, mint a rádió, a páncélozott szélvédõ vagy a megbízhatóan mûködõ ledobható kabintetõ. Alulmotorizált és gyenge fegyverzetû gépek voltak, ráadásul a repülési jellemzõik is gyengék lettek, ami sok gyakorlatlan szovjet pilóta életébe került. De ez meg is látszott a teljesítményükön, a németekkel szemben többszörös létszámfölény esetén is esélytelenek voltak.
Ez '41-ben még valamennyire érthetõ volt (spórolni a stratégiai nyersanyagokkal), de '45-ben már elavultnak tûnik. Bár igazi hátránya a megfelelõen feldolgozott fának csak a rövid élettartam meg a rossz sérülésállóság volt, az meg nem számított a Szovjetunióban...
Érdekes dolog, hogy a könyvben a LaGG-1-et korszerûnek nevezik. A német támadás pillanatában a Vörös Légierõ fõleg I-16 Ratákkal és I-153 Csajkákkal volt felfegyverezve, illetve éppen zajlott az átállás MiG-3-ra és LaGG-3-ra. LaGG-1 tudtommal csak néhány készült. Az utóbbi három típus egészen korszerûnek nézett ki, fõleg az elõdjeikhez képest, de hiányoztak belõlük olyan dolgok, mint a rádió, a páncélozott szélvédõ vagy a megbízhatóan mûködõ ledobható kabintetõ. Alulmotorizált és gyenge fegyverzetû gépek voltak, ráadásul a repülési jellemzõik is gyengék lettek, ami sok gyakorlatlan szovjet pilóta életébe került. De ez meg is látszott a teljesítményükön, a németekkel szemben többszörös létszámfölény esetén is esélytelenek voltak.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1341
Az ilyen jó mondásokat megjegyzem csak az évszámokkal van baj 😊
A másik kedvencemet a II.világború repülõgépei könyvben találtam :
A Lavocskin-1 fábol készült a sárkánya, de mivel behúzható futómûvel rendelkezett ,stb, stb, korszerû vadászgépnek számított. A német megtámadás során a tipus "hihetetlen veszteségeket szenvedett".
Ezen mindig elgondolkodok hogy mi történhetett..
A másik kedvencemet a II.világború repülõgépei könyvben találtam :
A Lavocskin-1 fábol készült a sárkánya, de mivel behúzható futómûvel rendelkezett ,stb, stb, korszerû vadászgépnek számított. A német megtámadás során a tipus "hihetetlen veszteségeket szenvedett".
Ezen mindig elgondolkodok hogy mi történhetett..
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1340
Könnyû volt elõállítani.
Ezt azért így nem jelenteném ki... 😊
Megfelelõ gyártástechnológia mellett nem volt túl nehéz elõállítani.
Ezt azért így nem jelenteném ki... 😊
Megfelelõ gyártástechnológia mellett nem volt túl nehéz elõállítani.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1339
Mert: Az öntöttet nehéz volt elõállítani, a szegecseltet nehéz volt egy lövésbõl NEM kilõni - ismét az M 13/40-re gondoltam. A hegesztett páncél jobban állta a találatot (különösen a Tigris), - mert pl neem esett szét - Könnyû volt elõállítani. Vagyis a hegesztett pont az öntött és a szegecselt között volt.
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1338
azt nem tudom, de azt tudom (vagy legalábbis sztem), h a 2. világháborúban a hegesztett páncél volt a legjobb.
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1337
Erre mondta Rommel hogy csak annyira lehet használni hogy a négereket kikergessék a bokorból ?
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1336
Ha szerencsétlenül találják el a pácnéllemezt, akkor a szegecsek fejei simán leszakadhatnak. Ez sajnos a rögzítési megoldásból következõen nem igazán elkerülhetõ. Megoldás az lehet, hogy a szegecselés belsõ fejeinél egy takarólemezt helyeznek fel, amely megfogja a leszakadó szegecsfejeket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1335
De ha egy szegecselt tankot (ami mongyuk gyenge páncélzattal rendelkezik) eltalálnak annak a páncéljából kipattanhatnak a szegecsek, és komoly hibái lehetnek a páncélnak (most az Olasz M 13/40 - re gondoltam)
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1334
Igaz igaz megfeletkeztem az amerikaiakról. (lásd Bazooka és különbözõ NIR-ek)
Abban egyetértünk, hogya hengerelt páncél szilárdabb, mint az öntött, de termelékenyebb és ballisztikailag ideáls formát könnyebb kialakítani öntéssel. És a háborrú végére a tecnológia kiforrhatot, hiszen ahogy Hellcat is jelezte az azt követõ idõszakban álltalános gyártási eljárásá vált.
Ami a T-34 öntési hibáit illeti, azt a silány tecnológiai fegyelem a gyártási körülmények és anyagminõségre vezetném vissza. Ha meggondoljuk az JSz harckocsik páncélja is hajlamos volt a repedésre, de amikor a németeknek elfogyott az ötvözõik (talán kobaltja, vagy a nikkelje), akkor Panther páncélja is törött már.
A szegecselés elõtérbe helyezése szerintem inkább az volt az oka, hogy csak kevésm állam rendelkezett azzal a kiforrott hegesztési technológiával amelyekkel két 50-80 mm-es páncéllemezt annak teljes keresztmetszetében tökéletes kötést tudtak elérni. Ehhez képest a szegcselés egy problémamentes, viszonylag egyszerû megoldásnak tünik.
Abban egyetértünk, hogya hengerelt páncél szilárdabb, mint az öntött, de termelékenyebb és ballisztikailag ideáls formát könnyebb kialakítani öntéssel. És a háborrú végére a tecnológia kiforrhatot, hiszen ahogy Hellcat is jelezte az azt követõ idõszakban álltalános gyártási eljárásá vált.
Ami a T-34 öntési hibáit illeti, azt a silány tecnológiai fegyelem a gyártási körülmények és anyagminõségre vezetném vissza. Ha meggondoljuk az JSz harckocsik páncélja is hajlamos volt a repedésre, de amikor a németeknek elfogyott az ötvözõik (talán kobaltja, vagy a nikkelje), akkor Panther páncélja is törött már.
A szegecselés elõtérbe helyezése szerintem inkább az volt az oka, hogy csak kevésm állam rendelkezett azzal a kiforrott hegesztési technológiával amelyekkel két 50-80 mm-es páncéllemezt annak teljes keresztmetszetében tökéletes kötést tudtak elérni. Ehhez képest a szegcselés egy problémamentes, viszonylag egyszerû megoldásnak tünik.
karosszéktábornok.blog.hu
#1333
Ez igaz, mivel a siklapokból összeállított páncéllemezeket hengerléssel keményítették tovább. De ez anyagminõség. A gyártástechnológia az ezeknek a lemezeknek az összeillesztése, azt azért nem gondolnám, hogy a szegecselt páncélzat jobb lett volna. Arra gondolok, amikor olasz és brit harckocsizók panaszkodnak a harckocsijukat ért találat után a küzdõtérben repkedõ szegecsekrõl.
A páncélzat utókezelése is a gyártástechnológiához tartozik szerintem. Az öntött páncélzattal nem tudtak sokmindent csinálni, külsõ bevonat, galvanizálás, stb. esetleg, de ezek nem voltak jellemzõek a második világháború idején.
A szegecselés egyértelmûen nem volt ideális megoldás a páncélelemek rögzítésére, de viszonylag olcsó volt, és nem gyengítette a páncélzatot. A hegesztésnél az eljárás miatt akkoriban még komoly hõhatás érte a lemezeket, így azok meggyengyültek a hegesztés környékén, ráadásul a megfelelõ minõségû hegesztés elkészítése sem ment egyszerûen, ezért tértek át nehezen például az angolok rá.
Az öntésrõl annyit (amennyire réges régi középiskolai anyagismereteimrõl emlékszem) A mintát sok mindenbõl csinálhattad, akár fábvól is, a formára tiszta szitált homok és vízüveg keveréke kerül, de elöbb a formát valamilyen formaleválasztóval kenik be. Az öntés után a negatívot egyszerüen leverik kiszárítják és újraszitálják, majd új negatívokhoz használják fel.
Fémipari szakközépiskolát végeztem, így az öntési eljárást nekem is tanulnom kellett fémipari ismeretekbõl, de ennyire nem emlékszem már rá... 😄
A számos probléma mellett amit felsorolsz az öntéssel kapcsolatban, megfelelõ tapasztalatok mellett nem akkora probléma, viszont ige termelékeny, gondolj arra, hogy például a motorblokkokat is öntik, és létezik preciziós öntés is.
Ez igaz, de az öntés folyamán nehéz az állandó minõséget garantálni. A T-34-esek esetén is sok ebbõl fakadó problémát említenek emlékeim szerint.
de lássuk be a negyvenes évek elején, például a németek mellett a szovjetek jártak élen a rakétatachnika terén.
Azért én egy kissé szétválasztán a rakétatechnikát. Szegény Goddardot mindenki elfelejti, pedig az õ munkásságát a folyékony rakétahajtómûvek terén nem szabad elfelejteni. Igaz, hogy a saját országát nem érdekelte, de a német tudósok a folyékony rakétahajtómûveknél a Goddard által lefektetett alapokról indultak. Ami a rakétatüzérséget illeti, tény, hogy a szovjetek és a németek ebben mindenki más elõtt jártak.
A páncélzat utókezelése is a gyártástechnológiához tartozik szerintem. Az öntött páncélzattal nem tudtak sokmindent csinálni, külsõ bevonat, galvanizálás, stb. esetleg, de ezek nem voltak jellemzõek a második világháború idején.
A szegecselés egyértelmûen nem volt ideális megoldás a páncélelemek rögzítésére, de viszonylag olcsó volt, és nem gyengítette a páncélzatot. A hegesztésnél az eljárás miatt akkoriban még komoly hõhatás érte a lemezeket, így azok meggyengyültek a hegesztés környékén, ráadásul a megfelelõ minõségû hegesztés elkészítése sem ment egyszerûen, ezért tértek át nehezen például az angolok rá.
Az öntésrõl annyit (amennyire réges régi középiskolai anyagismereteimrõl emlékszem) A mintát sok mindenbõl csinálhattad, akár fábvól is, a formára tiszta szitált homok és vízüveg keveréke kerül, de elöbb a formát valamilyen formaleválasztóval kenik be. Az öntés után a negatívot egyszerüen leverik kiszárítják és újraszitálják, majd új negatívokhoz használják fel.
Fémipari szakközépiskolát végeztem, így az öntési eljárást nekem is tanulnom kellett fémipari ismeretekbõl, de ennyire nem emlékszem már rá... 😄
A számos probléma mellett amit felsorolsz az öntéssel kapcsolatban, megfelelõ tapasztalatok mellett nem akkora probléma, viszont ige termelékeny, gondolj arra, hogy például a motorblokkokat is öntik, és létezik preciziós öntés is.
Ez igaz, de az öntés folyamán nehéz az állandó minõséget garantálni. A T-34-esek esetén is sok ebbõl fakadó problémát említenek emlékeim szerint.
de lássuk be a negyvenes évek elején, például a németek mellett a szovjetek jártak élen a rakétatachnika terén.
Azért én egy kissé szétválasztán a rakétatechnikát. Szegény Goddardot mindenki elfelejti, pedig az õ munkásságát a folyékony rakétahajtómûvek terén nem szabad elfelejteni. Igaz, hogy a saját országát nem érdekelte, de a német tudósok a folyékony rakétahajtómûveknél a Goddard által lefektetett alapokról indultak. Ami a rakétatüzérséget illeti, tény, hogy a szovjetek és a németek ebben mindenki más elõtt jártak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1332
Ez érdekes. Én eddig úgy tudtam, hogy a három gyártási mód közül (szegecselés, hegesztés, öntés) a legutolsó biztosítja a legerõsebb páncélt, Nincsenek illesztési élek a konstrukcióban, ami a gyenge pontot jelenthetné. A különbözõ vastagságú felületek között folyamatos az átmenet, és a ballisztikailag kedvezõbb íves formákat is könnyebb így kialakítani.
Ha megnézzük a II.vh. vége óta harckocsikat, szinte mindegyik öntött toronnyal rendelkezik, egészen a Chobham megjelenéséig. Soknak még a teste is öntött páncélzatot kapott.
Ha megnézzük a II.vh. vége óta harckocsikat, szinte mindegyik öntött toronnyal rendelkezik, egészen a Chobham megjelenéséig. Soknak még a teste is öntött páncélzatot kapott.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
#1331
"az öntött páncélzat ugye bizonyos hátrányokkal bírt (gyk. kevésbé volt erõs, mint a szegecselt v. hegesztett páncélzat, a gyártástechnológia miatt). "
Ez igaz, mivel a siklapokból összeállított páncéllemezeket hengerléssel keményítették tovább. De ez anyagminõség. A gyártástechnológia az ezeknek a lemezeknek az összeillesztése, azt azért nem gondolnám, hogy a szegecselt páncélzat jobb lett volna. Arra gondolok, amikor olasz és brit harckocsizók panaszkodnak a harckocsijukat ért találat után a küzdõtérben repkedõ szegecsekrõl.
Az öntésrõl annyit (amennyire réges régi középiskolai anyagismereteimrõl emlékszem) A mintát sok mindenbõl csinálhattad, akár fábvól is, a formára tiszta szitált homok és vízüveg keveréke kerül, de elöbb a formát valamilyen formaleválasztóval kenik be. Az öntés után a negatívot egyszerüen leverik kiszárítják és újraszitálják, majd új negatívokhoz használják fel.
A számos probléma mellett amit felsorolsz az öntéssel kapcsolatban, megfelelõ tapasztalatok mellett nem akkora probléma, viszont ige termelékeny, gondolj arra, hogy például a motorblokkokat is öntik, és létezik preciziós öntés is.
Az egy más kérdés, hogy ebben a kérdésben az annyira lenézett Szovjetunió sokkal fejletteb volt, mint több más állam. Gondolj arra, hogy ekkor a szovjet T-34 harckocsi váltóhéza aluminium ötvözetbõl készült, amit a német mérnökök nem vállaltak be amikor a zsákmányanyagot elemezték a Panther tervezésénél.
Egyébként itt szeretnék vitatkozni azzal a felvetésel, ami terjed, hogy a T-34-es amerikai eredetû. A Christie harckocsi a BT-1 es volt amibõl kis áttervezésel készült a BT-2, majd a BT-5 és BT-7. Az igaz hogy ezek utódja a T-34, de ez alapján azt állítani, hogy a T-34 amerikai eredetû, az azt jelenti, hogy a T-55 is az. Továbbá a fenti okfejtés igaz, akkor mért nem mondjuk, hogy a brit Cruiser harckocsik szintén amerikaiak, illetve a T-34-es tapasztalatainak felhasználásával tervezett Panther szintén amerikai lenne? Gondolom ha német harckocsira állítanám ezeket, azon mindenki mosolyogna, akkor miért veszük ugyan ezt a buta felvetést a T-34-én komolyan? Összehasonlította már a Christie harckocsi képét aki ezt állítja a T-34-esével. Vagy akkor a németek az FT-17-rõl koppintották a Tigert? ugye ez is butaság.
A gond az nem tudjuk elképzelni, hogy bizony kevés tecnlogiában a szovjet ipar igen is éllenjárt, persze sok mindenben meg nem. Itt utalnák arra hogy az I-153/I-16 volt az elsõ sorozatba gyártott vadászgép behuzható futómûvel, vagy a spanyol polgárháború alatt a szovjetek kézi páncéltörõ rakétát fejlesztettek ki, az más kérdés, hogy egy fafej ezt elmeszelte, de még biztosan lehetne sorolni más eszközöket is, de lássuk be a negyvenes évek elején, például a németek mellett a szovjetek jártak élen a rakétatachnika terén. Tüzérségi rakétát elöszõr és 1941-ben Orsánál a szovjetek vetettek be.
Ez igaz, mivel a siklapokból összeállított páncéllemezeket hengerléssel keményítették tovább. De ez anyagminõség. A gyártástechnológia az ezeknek a lemezeknek az összeillesztése, azt azért nem gondolnám, hogy a szegecselt páncélzat jobb lett volna. Arra gondolok, amikor olasz és brit harckocsizók panaszkodnak a harckocsijukat ért találat után a küzdõtérben repkedõ szegecsekrõl.
Az öntésrõl annyit (amennyire réges régi középiskolai anyagismereteimrõl emlékszem) A mintát sok mindenbõl csinálhattad, akár fábvól is, a formára tiszta szitált homok és vízüveg keveréke kerül, de elöbb a formát valamilyen formaleválasztóval kenik be. Az öntés után a negatívot egyszerüen leverik kiszárítják és újraszitálják, majd új negatívokhoz használják fel.
A számos probléma mellett amit felsorolsz az öntéssel kapcsolatban, megfelelõ tapasztalatok mellett nem akkora probléma, viszont ige termelékeny, gondolj arra, hogy például a motorblokkokat is öntik, és létezik preciziós öntés is.
Az egy más kérdés, hogy ebben a kérdésben az annyira lenézett Szovjetunió sokkal fejletteb volt, mint több más állam. Gondolj arra, hogy ekkor a szovjet T-34 harckocsi váltóhéza aluminium ötvözetbõl készült, amit a német mérnökök nem vállaltak be amikor a zsákmányanyagot elemezték a Panther tervezésénél.
Egyébként itt szeretnék vitatkozni azzal a felvetésel, ami terjed, hogy a T-34-es amerikai eredetû. A Christie harckocsi a BT-1 es volt amibõl kis áttervezésel készült a BT-2, majd a BT-5 és BT-7. Az igaz hogy ezek utódja a T-34, de ez alapján azt állítani, hogy a T-34 amerikai eredetû, az azt jelenti, hogy a T-55 is az. Továbbá a fenti okfejtés igaz, akkor mért nem mondjuk, hogy a brit Cruiser harckocsik szintén amerikaiak, illetve a T-34-es tapasztalatainak felhasználásával tervezett Panther szintén amerikai lenne? Gondolom ha német harckocsira állítanám ezeket, azon mindenki mosolyogna, akkor miért veszük ugyan ezt a buta felvetést a T-34-én komolyan? Összehasonlította már a Christie harckocsi képét aki ezt állítja a T-34-esével. Vagy akkor a németek az FT-17-rõl koppintották a Tigert? ugye ez is butaság.
A gond az nem tudjuk elképzelni, hogy bizony kevés tecnlogiában a szovjet ipar igen is éllenjárt, persze sok mindenben meg nem. Itt utalnák arra hogy az I-153/I-16 volt az elsõ sorozatba gyártott vadászgép behuzható futómûvel, vagy a spanyol polgárháború alatt a szovjetek kézi páncéltörõ rakétát fejlesztettek ki, az más kérdés, hogy egy fafej ezt elmeszelte, de még biztosan lehetne sorolni más eszközöket is, de lássuk be a negyvenes évek elején, például a németek mellett a szovjetek jártak élen a rakétatachnika terén. Tüzérségi rakétát elöszõr és 1941-ben Orsánál a szovjetek vetettek be.
karosszéktábornok.blog.hu
#1330
De ha jól tudom MINDEN Sherman öntött toronnyal lett felszerelve, de a test, végülis hegesztett maradt.
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1329
Azért egy kis kiegészítést tennék: a katonáéknál az a fontos hogy megbízható legyen, de harci helyzetben adjon le akkora teljesítményt, amennyit csak ki lehet belõle facsarni. A Leopard 2A6 MTU MT883 motorja például papíron és békeidõben 1600 lóerõs. De a szóbeszédek szerint van egy "harci" teljesítményállása, amikor akár 3000 lóerõt (!!!) képes leadni, igaz ebben az üzemmódban az élettartama alig pár óra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1328
Az öntési gyártástechnológiánál ugye elõször készítenek egy mintát, hogy nézzen ki az önteni szándékozott munkadarab. Akkoriban fõleg fát használtak erre, de lehetett pl. ólomból (ami könnyû megmunkálni). Erre húztak rá egy homokos (ha jól rémlik valami agyagszerû) anyagot. Kiégették (a fa vagy ólom így eltünt belõle), így kaptak egy negatív formát. Ebben öntötték ki aztán a kész munkadarabot. A végén leverték róla a negatívot (vagy ha szétszerelhetõ a negatív, akkor szétszedték), és ott az elkészült alkatrész. Namost a probléma az öntéssel a következõ:
-A megfelelõ minõséghez gondoskodni kellett arról, hogy lehetõleg azonos sebességgel hüljön ki az öntött fém. A vastag fém alkatrészeknél ez nem könnyû feladat, különösen nem, ha változó falvastagságú. Emiatt sok lehet a selejt.
-A különféle nyílásoknál nehéz pontos méreteket tartani (magyarul sok utómunka van még vele).
-Egy-egy negatív csak korlátozott számban használható fel (mint a fenti példából is látható, lehet, hogy csak egyszer), így a gyártás lassú, nehézkes, drága.
Így talán érthetõ, hogy miért nem volt népszerû az öntött torony és harckocsitest.
-A megfelelõ minõséghez gondoskodni kellett arról, hogy lehetõleg azonos sebességgel hüljön ki az öntött fém. A vastag fém alkatrészeknél ez nem könnyû feladat, különösen nem, ha változó falvastagságú. Emiatt sok lehet a selejt.
-A különféle nyílásoknál nehéz pontos méreteket tartani (magyarul sok utómunka van még vele).
-Egy-egy negatív csak korlátozott számban használható fel (mint a fenti példából is látható, lehet, hogy csak egyszer), így a gyártás lassú, nehézkes, drága.
Így talán érthetõ, hogy miért nem volt népszerû az öntött torony és harckocsitest.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1327
Naná, hogy a dízel jobban húz, mivel a hatásfoka kb. duplája a benzinesének, tehát a nyomatéka is nagyjából duplája a hasonló lökettérfogatú benzinesnek (TD). A nehéz gépeknél meg a nyomaték számít ("mennyire húz"), nem a végsebesség, ami a teljesítmény függvénye. Bár a mai common-rail dízelek tönkrevernek akármilyen benzinest mind teljesítményt, mint nyomatékot tekintve, de a régi örvénykamrás dízelek meg röhögve elmentek 1000000 kilométert nagyobb gond nélkül, a katonáéknál meg ez a szempont, meg a kisebb fogyasztás.
#1326
Az öntött eljárás eléggé gyermekcipõben járt e téren még, legalábbis ami a harckocsikat illeti. A Sherman valóban jó példa, de az öntött páncélzat ugye bizonyos hátrányokkal bírt (gyk. kevésbé volt erõs, mint a szegecselt v. hegesztett páncélzat, a gyártástechnológia miatt). A II.vh kezdetekor a harckocsik elsöprõ többsége még szegecselt páncélzattal készült.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1325
Mint pl a Sherman A1. Öntött a törzse, de a törzs teteje vékonyabb, és az eleje vastagabb. Ügyesség lehetett így, bár már eleve a formálya is az volt (de az én kedvencem a Shermannál a Firefly, és a kései A2<#smile>).
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1324
az öntés nem volt túl nagy divat. mellesleg öntéssel hogyan lehetett elérni, h a páncélzat különbözõ vastagságú legyen?
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1323
A legömbölyített és szögletes kivitelnek van egy nagyon egyszerû magyarázata: Amely harckocsi páncélját öntéssel készítették az kevésbé volt szögletes, mint a hegesztett technológiával készített páncélzat. A német harckocsikban csak kisebb részek készültek öntéssel pl. saukopf lövegpajzs, és nem is nagyon eröltették az öntött technológiát.
Dulce bellum inexpertis. Erasmus
#1322
Persze. Nem is egy. Használtautó.hu-n is van pár.
#1321
Magyarországon van valahol egyáltalán Willys olyan ami katonáknak lett felszerelve?
#1320
A cégnél ahol dolgozom tavaly vettek ( fillérekért )3 db Zil teherautót a katonaságtól, mzárolt, szinte alig voltak használva. Nagyon jó hangjuk volt, de sajnos már át is vannak alakítva gáz üzemüre..
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1319
Épp az, hogy a dízel sokkal jobban húz. Több ok van a dízel motor elterjedésére:
Maga a motor sokkal nyomatékosabb, ezért már alacsony fordulaton is kijön az ereje, így jóval kevesebbet fogyaszt, mint a benzines.
A szerkezet sokkal megbízhatóbb, mint egy benzinmotor.
Dieselt is lehet szénbõl elõállítani.
Maga a folyadék gyakorlatilag még sima nyílt lángtól sem gyullad be, csak a megfelelõ nyomáson. Ezáltal sokkal biztonságosabb is.
Maga a motor sokkal nyomatékosabb, ezért már alacsony fordulaton is kijön az ereje, így jóval kevesebbet fogyaszt, mint a benzines.
A szerkezet sokkal megbízhatóbb, mint egy benzinmotor.
Dieselt is lehet szénbõl elõállítani.
Maga a folyadék gyakorlatilag még sima nyílt lángtól sem gyullad be, csak a megfelelõ nyomáson. Ezáltal sokkal biztonságosabb is.
#1318
Igen is volt gondjuk a benzin ellátással mert mire kikecmeregtek a francia sövényvidékrõl a Normandyából érkezõ utánpótlás rohadt lassan jött. A benzines dízeles dolog meg annyi hogy gondolj a mai autókra a dízel nem húz úgy minta a benzines😊
#1317
Hogy a németek miért nem használtak dízelt a tankjaikban, azt nem igazán értem (talán mert kevés volt az olajuk, és szintetikus (szénporból gyártott) benzint használtak a tankokban is?). Amcsik szintén nem komálták a dízelt, benzinmotoros volt minden szárazföldi járgányuk, meg szerintem a briteknek is. De nekik nem volt gond a benya ellátás😊 Oroszok is megmaradtak a benzinzabáló teherautók mellett, még évtizedekkel késõbb is (úgy tudom a ZIL, Ural, Kraz típusok mind benzinmotorosak voltak, kivéve a legutolsó változatokat... civil teherautóik is amúgy, polgári ZIL-eket anno nálunk házilag alakították át dízelesre, asszem román dízelmotor beépítésével). De hát a SZU-nak sem volt gond ez, sztem a T-34-es sem azért lett dízeles, mert könnyebb volt elõállítani. A benzines tankok könnyebben gyulladtak ki, a Shermant nem véletlenül hívták Ronsonnak (öngyújtómárka) a katonák.
#1316
Az elsõ Shermanek is legömbölyítettek voltak:
Ezek az M4A1-esek. Elõször M4 Sherman készült (szögletes) és M4A1-es (gömbölyített). Mind2 egyidõben jelent meg. A szögletesbõl lettek a további típusok, de a gömbölyûeket is használták.
M4A2:
M4A3:
Ezek az M4A1-esek. Elõször M4 Sherman készült (szögletes) és M4A1-es (gömbölyített). Mind2 egyidõben jelent meg. A szögletesbõl lettek a további típusok, de a gömbölyûeket is használták.
M4A2:
M4A3:
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1315
A legömbölyítés nem volt akkoriban "divat", csak nézd meg az angol harckocsikat például:
Cromwell
Churchill
Meg gondolom egyszerü is volt legyártani mert kifostak a ruszkik pár darabot belõle...
Igen, egyszerûbb volt. Például olyan okok miatt, minthogy nem volt benne rendes iránytû, nem volt rendes belsõ intercom, és három harckocsiból csak egyben volt rádióadó is, a másik kettõben csak vevõkészülék volt...
Cromwell
Churchill
Meg gondolom egyszerü is volt legyártani mert kifostak a ruszkik pár darabot belõle...
Igen, egyszerûbb volt. Például olyan okok miatt, minthogy nem volt benne rendes iránytû, nem volt rendes belsõ intercom, és három harckocsiból csak egyben volt rádióadó is, a másik kettõben csak vevõkészülék volt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1314
most hogy így elnézem a német tankokat, csoda amit mûveltek a háború során.. Azért legömbölyíthették volna õket. hogy nem volt ennyi eszük értehetetlen.. A T-34 tényleg kurva jó tank volt, leppattant róla a lövedék, jó kis dizel motor volt benne, és akkor a benzint sokkal nehézkessebb volt elõállítani. Meg gondolom egyszerü is volt legyártani mert kifostak a ruszkik pár darabot belõle... A Párduc néz ki úgy ahogy de akkor amikor sorozatgyártásra került már rég bekellett volna fejezni a keleti frontot..
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1313
de ezt elküldöm megint mert sztem igen jó:
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1312
upsz
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II
#1311
A Német haderõ:
Pzkpfw I:
Pzkpfw II:
LEGO Pzkpfw III:
Pzkpfw III:
Pzkpfw IV:
Pzkpfw I:
Pzkpfw II:
LEGO Pzkpfw III:
Pzkpfw III:
Pzkpfw IV:
Gigabyte EP43-DS3L, Intel Dual Core E5200 @ 4 Ghz, Gigabyte 9800GT OC 512 MB @ 700/975/1860, Kingston 4 GB 800 MHz DDR2 RAM, Samsung 750 GB (32 MB) SATA II