15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • molnibalage83
    #14678
    Ez a matek homályos. Hogyan lett az 5,7-ből 25?
  • Aurora4
    #14677
    Üdv kedves fórum tàrsak. Lenne egy kèrdèsem. Megèrte e a szovjetek mennyisègi felfogàsa? Az addig rendben is van hogy mondjuk egy T34 àra akkori àrfolyamon 25000-50000 dollàrba került verziótól függően, míg mondjuk egy Tigris I 100000 dollàros gyàrtàsi költsèggel bírt. Hatèkonysàgban viszont a szovjet tankoknàl kb minden 4 kilőtt sajàt harckocsira jutott egy nèmet. A Tigris I-nèl 1 kilőtt tankra jutott 5.7 szovjet harckocsi. Ergo hogy a szovjetek ugyanazt a kilövèsi szàmot elèrjèk kb 25 db T34-est kellett legyàrtaniuk, amihez 100 fős szemèlyzetre sokkal több lőszerre ès üzemanyagra valamint nagyobb logisztikai hàttèrre volt szüksège mint egyetlen Tigris I harckocsinak. Ràadàsul szovjet rèszről a technika nagy rèsze ment a levesbe szemèlyzettel eggyütt.
  • SZUsszan
    #14676
    Nem semmi mérnöki munka. Nem is tudtam, hogy 4 különböző módja volt:

  • molnibalage83
    #14675
  • SZUsszan
    #14674
    Ja, faszán ringatózhat.
  • fonak
    #14673
    Stabil platformnak tűnik:)
  • molnibalage83
    #14672
  • RatBaG #14671
  • ximix #14670
    Google Translate Vajon mire gondolhatott a költő edition
  • ximix #14669
    Csaltam, mert képalapján megkerestem

  • Renegade
    #14668
    szent szar, milyen fordítás ez? o0
    én is tartályegység akarok lenni :)

    amúgy meg, az oroszok úgy szenvedtek el döbbenetes veszteségeket, hogy varázsfelderítésük volt? mi lett volna, ha simán csak támadnak?

  • ximix #14667
    Az álcázás nem csak fizikai lehet, hanem hadműveleti mozgást is lehet álcázni/megtéveszteni/blöffölni.
    44 végén a német légierő szerintem már nem tudott kellőképpen felderíteni a szovjetek felett, + itt a wiki


    "
    Megszervezték az ellenséges erők és pozíciók alapos felderítését. Az információ kinyerését több irányban végezték. Különösen az 1. belorusz front felderítő csapata mintegy 80 "-ot fogott el nyelvek ” [6] . Az 1. balti frontok légi felderítése 1100 különféle lövési pontot, 300 tüzérségi akkumulátort, 6000 dugót stb. Végzett . [11] Aktív akusztikus és ügynöki felderítést is végezték, az ellenség helyzetét tüzérségi megfigyelők tanulmányozták stb. A különböző módszerek kombinációja miatt a felderítés és annak intenzitása miatt az ellenséges csoport teljesen megnyílt.

    Az ajánlat megpróbált maximális meglepetést elérni. Az egységek parancsnokait a hadsereg parancsnokainak személyesen adták meg; Tilos a telefonos beszélgetések a támadás előkészítésével kapcsolatban, még kódolt formában is. A műveletre felkészülő frontok néma üzemmódba kerültek. Az élvonalban aktív földmunkát végeztek a védelem előkészítésének szimulálására. Az aknamezőket nem távolították el teljesen, hogy ne riaszthassák az ellenséget. A zsákmányok csak az aknák biztosítékának csavarozására korlátozódtak. A koncentrálást és az újracsoportosítást főként éjszaka végezték. A kifejezetten kinevezett vezérkari tisztviselők járőröztek a területen repülőgépeken, hogy ellenőrizzék az álcázási intézkedések betartását [11] .

    Intenzív kiképzéseket tartottak a csapatokban a gyalogságnak a tüzérséggel és a tankokkal való kölcsönhatásának, a támadási műveletek, a vízkorlátok kikényszerítésének stb. Tesztelésére. Az egységeket váltakozva felváltották a frontvonalaktól hátra ezeknek a gyakorlatoknak. A taktikai technikák tesztelését a lehető legközelebb álltak a harcviszonyokhoz és élő tüzeléshez.

    A művelet előtt a társasághoz tartozó összes szint parancsnoka felderítést végzett, és feladatokat a helyszínen beosztották alá rendelt. A tartályegységeket tüzérségi megfigyelők és légierők kapták meg a jobb interakció érdekében.

    Így a Bagration művelet előkészítését rendkívül óvatosan végezték el, miközben az ellenség nem volt tisztában a közelgő támadással.
    "
  • RatBaG #14666
    mi a hiba:

  • molnibalage83
    #14665
    Te nem tudom miről beszélsz, mint elhíresülés. Te mos titkosszolgálatról vagy hadműveleti képességekről írsz...?
  • robgros
    #14664
    Okkés, lehet, a láthatatlan jelzővel túloztam, de az álcázás többnyire remekül működött az ellenféllel szemben-nem hiába híresült el a szovjet álcázóképesség/maszkirovka még a háború után, a Kelet-Nyugat vetélkedésben is-.
  • molnibalage83
    #14663
    Én a kérdés felvetést sem értem, meg eleve igaznak gondol valamit, amiről nem gondolnám, hogy igaz.
  • SZUsszan
    #14662
    Végeláthatatlan erdők, kevés német csapat, saját civilek nem árulkodtak, hazai terep?
  • robgros
    #14661
    Mi volt a titka a szovjet maszkirovka sikerének? Hogyan tudták annyira elrejteni alakulataikat, az többnyire láthatatlan volt az ellenfél számára?
  • molnibalage83
    #14660
    Annak a srácnak fel voltam iratkozva, de aztán inkább lejöttem róla. Túl terjengős és egyre érdektelenebbé vált. Az érdekesebb videóit megnéztem.
  • Kurfürst
    #14659
    Az első részben meg vannak érdekes gondolatok, a második agyalásos része meg ehh.
  • molnibalage83
    #14658
  • molnibalage83
    #14657
    Talán túlzás, de azért beteszem.
  • PetruZ
    #14656
    Merlin - The Engine that Won the War
  • Oddball29
    #14655
    Olasz páncélos doktrína 1918-1940
  • SZUsszan
    #14654
    Egy kis humor
    Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2019.09.28. 21:50:38
  • Oddball29
    #14653
    Istenkirály, köszi!
  • PrasCo
    #14652
    Esetleg az NWS "Steam and Iron"-jára nézz rá, ha szkenáriók, ill. a "Rule the Waves"-re, ha a szabad építkezés és tervezés érdekel. Az RtW kiforrottabb pre-dread/dreadnought-korabeli "flottaverseny-szimulátor", de egyetlen ember fejlesztette kb. hobbiból, úgyhogy itt-ott bugos és kell azért hozzá khm, elhivatottság - mindenesetre, engem megvett kilóra. A játék 1900 - 1925-öt követi végig technológiával, utána szabadjátékra lehetőséget ad úgy emlékszem, 1950-ig, de a tech. fejlődés, ugye, '25-ös színvonalon megáll.
    Az új iteráció, a Rule the Waves 2 már 1900 - 1955-ös időbeli kerettel dolgozik (tolható tech nélkül 72-ig) és szerepelteti a tengerészeti repülést is, mind szárazföldi-, mind hordozós formában. Marha nagy móka osztrák-magyar repülőgép-hordozókkal terrorizálni a mediterrán térséget, de a játék aktívan fejlesztés alatt áll és úgy gondolom, "szétesősebb" egyelőre, mint az RtW1, úgyhogy technikailag több tartalom, de több frusztráció is. Van viszont egy nagy pozitívuma, letölthető hozzá egy demó (1920 - 1925), ami alapján eldöntheted, ezt keresed-e.

    ...de szigorúan véve esélyesen a SaI környékén érdemes keresni Jütland és társait inkább. (SZERK: Bocs, ahogy most nézem az NWS honlapját, a SaI-nak is van demója, csak jól el van dugva. :D Csak a fórumot szoktam frekventálni, a _korszerű_ bolt-interfészt az RtW2 megvásárlása óta nem.)
    Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2019.09.25. 20:23:22
  • Oddball29
    #14651
    Ja, nem akarok én megint MMO-t, elpocsékoltam eleget az életemből ilyenekre. :). Inkább olyasvalami, ami nem online és tudom moddolni is.
  • lonvard
    #14650
    Nem hiszem, hogy van olyan game, ami ezeket az ütközeteket realisztikusan feldolgozná. De szerintem teljesen jó az ilyen irányú igények kielégítésére a World of Warships. Nagyon szépen lemodellezett hajók, nem kevés ismeretterjesztő anyag van csak a modellekben, hogy mégis adott hajótípus hogyan néz ki, és hát a csaták meg amit ki lehetett hozni ebből, az engem le szokott kötni.
    Utoljára szerkesztette: lonvard, 2019.09.25. 16:58:05
  • lonvard
    #14649
    Köszi, köszi.
  • Oddball29
    #14648
    Tényleg, van olyan hajós game, ami jól feldolgozza pl. Jütlandot?
  • molnibalage83
    #14647
    A szerző korábbi írásainak nagy része. Csuzima és Sárga-tenger is.
  • savaz
    #14646
    Itt kutakodj: Het Tenger blog
  • lonvard
    #14645
    Nem gondoltam volna, hogy két órán belül itt kapok egy hadtörténészi ismereteket meghaladó magyaráztatot, speciálisan tengeri hadviselésre. :) Köszi szépen!

    ifj. Takaró Károly előadásait ismeritek a youtube-ról? Hihetetlenül jók, a jütlandi meg az otrantói csatát úgy elmesélte, részletekbe menően, úgy hogy nem is a szakterülete csak érdekelte, hogy tátott szájjal hallgattam. Több témában van fenn előadása, I. világháború hadműveleteiről részletekbe menően beszél, egy-egy nagyobb csatát másfél órán keresztül taglal, elképzelni nem tudom, hogy nála jobb előadások lehetnek fenn az interneten, magyarul. Szegény már nem él, talán két éve halt meg szívelégtelenségben (ha jól tudom), ezért az előadásait én amolyan kincsként tartom számon.
  • molnibalage83
    #14644
    Ez olyan, mint a harckocsi. Lehet periszkópon keresztül nézni, de mégis a nagy legendás történetek arról szólnak, hogy a parancsnok felcsapja a tornyot, hogy jól lásson, miközben eszméletesen kockázatos az. A csatahajó hídja és a lenti központi vezénylő is ez. Ha ott van a tengernagy, akkor nem látja valós időben mi történik.

    A PoW kapitánya és törzse is eléggé bekapott egy lövést. Ott sok halott volt és a kapitány szinte teljesen vak lett élete hátralevő részére.

    Meg a gerinc. A kapitányt gyávának tartották volna adott esetben...
  • savaz
    #14643
    A dolognak tobb oka volt:
    A pancelozott harcallaspont nem a hajo gyomraban volt, hanem a fedelzet folott, de alacsonyan.Viszont a pancelon csak kicsi kitekinto nyilasok voltak, es az agyuk fustje ez meg jobban zavarta, mint a magasabb hidat.

    Az I. Vh-csatait elemezve az angolok arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy hiaba vannak a pancelozott toronyban, egy oda becsapodo granat, akkor is harckeptelenne teszi a szemelyzetet, ha nem uti at a pancelt. Ezert a kesobbi epitesu hajokrol elhagytak a pancelozott tornyot es magasabbra epitettek egy kevesbe pancelozott hidat. Az volt az elv mogotte, hogy ha el is talalja egy granat, az robbanas nelkul megy at rajta, mivel a gyenge pancelzat nem aktivalja a gyujtot. Mellesleg a nehez pancelozott torony elhagyasa a hajo egyensulyat is pozitivan befolyasolta.

    Csuzimanal amugy Tojo a pancelozatlan hidrol vezetett, tisztikaraval egyutt (osszegongyolt fuggoagyak vedtek oket a repeszektol). Az orosz parancsnok a pancelozott toronybol vezetett, de egy kozvetlen talalat a tornyon sulyosan megsebesitette meg viszonylag a csata elejen.

    Jutlandnal Beatty es Jellicoe is a nyitott hidrol vezettek a csatat vegig.

    A Bismarcnak is volt ilyen pancelozott tornya, mivel a hajoval nem lehetett manoverezni, nyugodtan hasznalhattak vola. Gondolom gyors halalra keszultek, ezert nem mentek le.

    A Prince of Wales mar a magas kevesse pancelozott hiddal volt megepitve, be is kapott egy talalatot a Dania-szorosban a Bismarcktol, ami robbanas nelkul ment at, de a hidon tartozkodok tobbseget megolte, kiveve a kapitanyt.
  • Oddball29
    #14642
    Nem Csuzima, de az eggyel korábbi Sárga-tengeri csatánál is az okozta az oroszok vesztét, hogy a vezérhajó Cezarevics hídja találatot kapott. Addig egész jól állták az oroszok a sarat, de az irányítás nélkül maradt flotta darabokra szakadt, a cirkálók és a két legjobb csatahajó is ment a maga feje után a szélrózsa minden irányába. Állítólag könyörögtek a tengernagynak, hogy menjen le a páncélozott harcálláspontra, de az már annyira megbékélt Istennel, hogy nem volt rá hajlandó. A tisztikar meg nem hagyhatta magára.

  • lonvard
    #14641
    Napokban olvastam sokadjára a könyvet (Ludivic Kennedy: Óriások csatája), amiben a Bismarck híres vesszőfutását dolgozzák fel, amiben elsüllyeszti a Hoodot, majd lebénítják torpedóvetők, utoléri két csatahajó, több cirkáló, sok romboló, és kivégzik. Ami feltűnt, hogy a komplett tisztikar a hidat ért találat következtében hal meg. Egyetlen találat a csata elején megöli a vezérkart, meg kábé mindenkit, aki ott számított. Mért érdekes ez? Mert korábban olvastam a csuzimai csatáról, amiben jóval elavultabb csatahajók küzdöttek, kb. 35 évvel korábban építették azokat, mint a Bismarckot, és mégis a tisztikar a csata végéig életben maradt és fogságba esett a vezérhajón, amit szanaszét lőttek a japánok. Mert a csata alatt nem a hídon tartózkodtak, hanem volt nekik a hajó gyomrában egy védett harcálláspontjuk, amiből távirányítással meg periszkópokkal irányították a folyamatokat. Adja magát a kérdés, amit a wc-n üldögélve tettem fel magamnak: mért nem volt ilyen központi harcálláspontja a modern Bismarcknak? Vagy ha volt, mi a tökömet kerestek a csata közepén a tisztek a gyengén páncélozott hídon? Ezt most fejtse meg valaki.
    Utoljára szerkesztette: lonvard, 2019.09.25. 12:10:58
  • Oddball29
    #14640
    Írtam régen olyat is. De ha most beírnám, miket fordítok munka mellett YT-on, kb. az összes hobbinácit triggerelném vele.

    Na majd hátha a Panzer Corps 2 helyretesz.
    Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.09.25. 00:24:31
  • Renegade
    #14639
    Én akkor szálltam ki, amikor nem bírtam elviselni saját magam (túl sokat anyáztam mindenkire, akkor még lehetett a másik oldalra is), az unikornis szerű, hű de jó statok átka, azt hiszed, te vagy Michael Wittmann. Meg közben le esett, hogy ez is csak egy gyűjtögetős játék, nyomokban valóságot tartalmaz, de az újabb és újabb kiegészítők, az arany tankok, azok rendre le fogják alázni a régieket, így vagy úgy.

    Na de várj, nem te írtál angol nyelvű szócikkeket a tankokról?
    Utoljára szerkesztette: Renegade, 2019.09.25. 00:11:20