Hunter

Iható víz volt a Marson

Öreg robot is tud még új trükköket. A kilencedik marsi szolgálati évének vége felé járó Opportunity iható víz egykori jelenlétére utaló bizonyítékokra bukkant, amiből a korábbi hasonló felfedezésekkel összevetve arra lehet következtetni, hogy egykor bolygószerte jelen volt a semleges víz, így az élet számos helyen előfordulhatott.

A téli pihenőre készülő Opportunity marsjáró az Endeavour-kráter egy ősi kőzetét tanulmányozta. Az Esperance nevet kapó kibúvás alumíniumban gazdag agyagásványokat tartalmaz, olyasvalamit, aminek semleges, az élet számára kedvező vízben kellett kialakulnia évmilliárdokkal ezelőtt. "Az Opportunity 2004-es leszállása óta fedezünk fel vízre utaló bizonyítékokat a Marson" - mondta Steve Squyres, a marsjáró küldetés vezetője, hozzátéve, hogy az egykori víz döntő többsége inkább a kénsavra emlékeztetett, ami legfeljebb a szélsőséges közegekben is megélő mikrobák számára jelenthetett élőhelyet.


Ez azonban az első alkalom, hogy az Opportunity az általánosabb életformák számára is kedvező víz jeleit tárta a tudósok elé. "Ez olyan víz, ami iható" - hangsúlyozta Squyres, aki szerint az élhető körülmények valószínűleg az egész bolygón léteztek.

Az Opportunity immár működésképtelen ikertestvére, a Spirit adatainak 2010-es elemzése hatalmas karbonát készletet tárt fel a bolygó túloldalán található Gusev-kráterben. Ennek az agyagásványnak a kialakulásához ugyancsak vízre van szükség, azonban savas közegben feloldódik. Emellett már a Mars körüli pályán álló műholdak is észleltek karbonátokat egy északabbra eső területen, a Nili Fossae-n, valamint az idén a jóval fejlettebb műszereikkel rendelkező Curiosity is közvetlen bizonyítékkal szolgált egy semleges, enyhén sós vízre a Gale-kráter kőzeteinek vizsgálatakor, ami az elemzések szerint tartalmazhatott olyan összetevőket, melyekből a korai mikrobák energiát nyerhettek.

Az Esperance, az Endeavour-kráter peremén található finomszemcsés kibúvások egyikének vizsgálata egyáltalán nem volt egyszerű feladat. "Hetekig tartott" - mondta Squyres. A feladatot egy porvihar is hátráltatta, majd újabb kényszerű szünetet kellett tartaniuk, amikor a Mars a Föld látószögén túlra, a Nap mögé került, rádiócsendet idézve elő. Mindezeken felül maga a kőzet is kihívás elé állította a marsjáró eszközeit. "Göröngyös, hepehupás és piszkos volt - mindenféle marsi szenny borította" - folytatta Squyres. "Hétszer kellett nekifutnunk"


Az Opportunity eddig megtett útja a leszállóhelytől

A műholdas adatok korábban szmektitek jelenlétére utaltak a területen, ez az agyag a Földön akkor alakul ki, amikor a bazalt viszonylag kis mennyiségű víznek van kitéve. Ezzel szemben az Esperance belsejében talált agyagok közelebb állnak a montmorillonithoz, egy alumíniumban gazdag, vasban szegény ásványhoz. Ez azt jelzi, hogy nagy mennyiségű víz folyhatott keresztül a vulkáni eredetű kőzeten, magyarázta az Opportunity tudósa, Ray Arvidson.

Az Esperance az Opportunity által vizsgálta egyik legidősebb kőzet kibúvás, valószínűleg a Mars történetének első évmilliárdjában keletkezhetett. A fiatalabb kőzetek savasabb környezetről tanúskodnak, ami jól illeszkedik a kiszáradó és egyre hidegebbé váló Marsról alkotott képbe, melynek hatására a víz egyre koncentráltabb lett.


Irány a Solander Point

Az Opportunity a 2,2 kilométerre fekvő Solander Point felé igyekszik, ahol szintén érdekesnek ígérkező rétegezett kőzetek várják, emellett kiváló hely lenne az augusztus végén beköszöntő marsi tél átvészeléséhez. A Solander Point észak felé néző lankáin elég napenergiát gyűjthetnének az év hátralevő részére, tette hozzá Arvidson. A küldetés mérnökei folyamatosan aggódhatnak a tízedik évéhez közeledő Opportunity-ért. A 90 napra tervezett marsjáró nem rendelkezik tartalék rendszerekkel, ezért ha egy alkatrész tönkremegy a küldetés akár véget is érhet, mondta John Callas, a projekt műszaki vezetője. "Minden meglátogatott kráter olyan, mint egy teljesen új küldetés. Az Opportunity-t bármikor elérheti a vég, ezért minden egyes napot meg kell becsülnünk" - összegzett Callas.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Babil #38
    Nem az az érdekes, hogy volt-e iható víz a Marson, hanem hogy ivott-e valami belőle! :)
  • wappista #37
    A Marssal kapcsolatban nem olvastam ekkora méretű ütközésről,a Földdel kapcsolatba,viszont igen !
    Akkor miért is nem "huss" el a légkör ?
    Mert már akkor volt mágneses tere a Földnek a vastartalma miatt,ami megtartotta a gázokat és az ütközéssel járó 23°fokos tengelyferdülést is akkorra származtatják ,míg a Mars ,mint a Hold,elenyésző vastartalommal rendelkeznek a keletkezésük következtében !
  • Moha Mahnian #36
    Ja igen. Ezen már én is gondolkodtam: mindkét sarkpontra egy-egy hatalmas elektromágnes (szupravezető tekercsekkel), amikhez az energiát az űrbe telepített napelemek gyűjtik az energiát.
    A napelemek miatt a bolygóra jutó energia extra hőmérsékletet jelent, ami egy előny, ráadásul a sarkokon, ami a globális felmelegedésnek is jót tesz. (A Marson erre bizony szükség van!)
    De vannak problémák is: van egy technikai (az energia lejuttatása a bolygóra jelenleg nem megoldott, bár kísérleteznek vele), anyagi (alsó hangon is 1 milliárd tonna nagyságrendű mennyiségről van szó!), és környezeti (az északi félteke, a víz felolvadása után, esélyesen tengerré alakul, mi lesz az itteni épülettel?).
  • neszeneked20 #35
    érdekes
  • ugh #34
    Minden viz ihato.
    Egy darabig...
  • Vol Jin #33
    A gravitációs mező és a mágneses mező nem ugyanaz.
  • sz4bolcs #32
    Vártam a cím kiegészítését: (de az Opportunity megitta) :D
  • culas25hc #31
    Köszi a linket, bár sok újat nem mutat a film, de tényleg nagyon jó. Valaminek mindenképpen történnie kell, mert a jelenlegi világ messze nem fenntartható :D

  • Mekong Delta #30
    ajánlom megtekintésre: https://www.youtube.com/watch?v=lJ_5OyF6uOM
  • noland #29
    hol vannak az ufókák? persze, hogy tud, mutatni kell az ufókáknak a presztizst, hogy mi emberek is tudunk ha akarunk :)