Hunter

Beszáll Oroszország az európai Mars küldetésbe

Egy évvel a NASA kihátrálását követően az európai kormányok megegyeztek az Oroszországgal kötendő együttműködést illetően. Az ExoMars küldetés 2018-ban juthat el a vörös bolygóra.

Két napos Nápolyban tartandó konferenciájuk előtt az Európai Űrügynökség (ESA) tagországainak miniszterei elfogadták az ESA és a Roszkozmosz között kötendő közös Mars-kutatási szerződés tervezetét. "Elmondhatom, hogy ez a megállapodás hatályba lépett" - mondta Jean-Jacques Dordain, az ESA vezérigazgatója.

A két fél közötti végső megállapodás aláírására az év végén, vagy 2013 elején kerülhet sor. A közös ExoMars projekt magába foglal egy Mars körül keringő egységet és egy helyhez kötött leszállóegységet, melyek 2016-ban hagyhatják el a Földet, valamint egy marsjárót. ami a tervek szerint 2018 áprilisában startol el. Az egységek feljuttatását orosz Proton rakétákkal oldják meg.


A tervezet marad a régiben, csupán az ESA partnere változik

Az ESA azután fordult Oroszországhoz, hogy a NASA 2012 elején költségvetési aggályokra hivatkozva felbontotta az együttműködési megállapodást. Ezzel együtt több amerikai műszer is helyet kap az ExoMars csomagban, főként telekommunikációs eszközök, melyek a leszálló- és az orbitális egységek közötti kapcsolatot biztosítják. Egy másik jelentős hozzájárulás a NASA részéről a marsjáró felszereléséhez tartozó MOMA (Marsi Szerves Molekuláris Elemző) fejlesztésében nyújtott anyagi és műszaki segítség. A MOMA a talajminták hevítésével keresi a szerves molekulák nyomait. "Meggyőződésünk, hogy a MOMA új képességei a felszín alá irányuló fúrással kombinálva izgalmas, új tudományos eredményekkel fognak szolgálni" - tette hozzá Jorge Vago, az ESA ExoMars projekt tudósa.

A NASA szoftverekkel, tanácsadással és navigációs támogatással is hozzájárulhat a küldetés sikeréhez, különösen a légkörbe való belépés, ereszkedés és leszállás fázisaiban, amit főként orosz eszközökkel fog kivitelezni az ESA. Európa a számítógépes és irányító rendszerekért felel, míg Oroszország a Protonok mellett felvállalta a marsjáró ereszkedéséhez szükséges fokozat megépítését, illetve tudományos műszereket biztosít az ExoMars leszálló- és orbitális egységei számára.

Az ESA-Roszkozmosz együttműködés jóváhagyása egy jelentős mérföldkő a program végigvitelében, azonban Európának még nem sikerült biztosítania a két repüléshez szükséges költségvetést. Az 1.2 milliárd eurós költség fedezetére az európai nemzetek mindössze 850 milliót biztosítottak eddig, ebből eddig 400 millió eurót költöttek el a projekt 2005. évi jóváhagyása óta. Az ExoMars programból Olaszország vállalja a legnagyobb részt, az európai költségvetés közel 35 százalékát állva. A program kivitelezésében is az olasz Thales Alenia Space a legnagyobb vállalkozó, egyben a 2016-os Mars körüli egység megvalósítója.


Az orosz együttműködés egyik kulcsszereplője, a Proton rakéta

A költségvetési hiány főként a 2018-ra tervezett marsjárót veszélyezteti, amit a brit Astrium fog megépíteni. A robot képes lesz lefúrni a bolygó fagyos talajába, melynek mintáiban szerves anyagok után kutat majd. Az orbitális egység ugyanakkor a légkörben keresi a metán és más összetevők jeleit. A finanszírozás kérdésében az ESA tudományos tanácsadó testületének jövő év eleji ülésén történhet előrelépés.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kicsibicska #18
    Egy naprendszeren belül nem tudsz két csillagkaput megnyitni, mivel a cím ugyanaz lenne.

    Ori.
  • fergusonpapa #17
    Miért nem mennek inkább csillagkapun?


    Áldott Legyen az Orai!
  • fszrtkvltzttni #16
    Úgy-úgy, mert a szerves anyag még nem jelent feltétlenül életet. A metán meg főleg nem, csak utal rá. Szóval bármit találnak, az biztos nem lesz közvetlen bizonyíték az életre, hacsak nem integetnek a kamerába valaki.
  • Vol Jin #15
    A cím emberes küldetést sejtetett. Blikkes fogás ez kérem. :-)
  • Déta #14
    Rossz kozmosz? Mennyire?
  • Irasidus #13
    A Curiosity nem életet keres, (egyszerű) szerves anyag kimutatására alkalmas a berendezése (az meg nem élőlény). Biológiai labor utoljára a Viking űrszondákon volt, amiről meg kiderült, hogy nem túl megbízható. Lehet, hogy tesznek rá DNS kimutatására alkalmas chipet is. A szonda műszerei még nem véglegesek.
  • noland #12
    ok...várom a NASA eredményeket :)
  • noland #11
    Ah, értem. Viszont mi újat mondhat, ha heteken belül kiderül, hogy van / volt élet a Marson? Egy ilyen kütyüben lehet DNS labor? és visszasugározzák a Földre, hogy felépítsék a sejtet? mennyi a realitása hogy össze lehet hozni?
  • Omega #10
    Ezen én is gondolkodtam, de szerintem egy bolygót sosem lehet eléggé megismerni, a Földön sok-sok expedíciót küldtek már távoli helyekre és a mai napig is tesznek új felfedezéseket, ehhez képest néhány robot még kevés is. Minden újabb szonda pontosítja a biológia és geológiai elméleteket, még ha technikailag nem is nagy előrelépés. Egyébként ez a program nem a pontos mása az amerikai szondáknak, kisebb-nagyobb apróságok változnak, néhány újítás megjelenik mindegyik egységen, gondolom ezzel szerezhetnek új adatokat, amik szakmailag fontosak lehetnek a Marssal foglakozó kutatóknak.
  • Irasidus #9
    Az ESA biológiai labort szeretne küldeni, a NASA 2020 előtt nem.