Hunter
Alkalmas volt a Mars az élet számára
Élhettek mikrobák a Marson. Bár azt még nem tudjuk, valóban is léteztek-e, a NASA Curiosity marsjárója határozott bizonyítékot talált arra, hogy a vörös bolygó alkalmas volt az élet számára. Ez egyben az első közvetlen bizonyíték egy olyan élet-barát közegre, ami nem a Földön található.
A marsjáró ezzel máris teljesítette elsőszámú célkitűzését, a felfedezés pedig egy marsi kőzet belsejéből származó mintából ered, amit február 9-én fúrt meg a robot egy ősi folyómederben, az úgynevezett Yelloknife Bay-ben. A kőpor összetételét a Curiosity fedélzeti laboratóriuma elemezte.
A tudósok három dolgot kerestek, melyek együttesen lakhatónak minősíthetnek egy környezetet. Az első egy nem savas közeg, a második az elegendő víz, melyben a mikrobák szaporodhatnak, a harmadik pedig azok az ásványok, melyek akkumulátorokként viselkedve lehetővé teszik az elektronok áramlását, és energiával látnak el bármilyen potenciális organizmust. Az elemzések mindhármat kimutatták.
Az első mintavételezés
A műszerek szerint a por 20-30 százaléka egy agyagásvány, az úgynevezett smektit, ami víz jelenlétében jön létre. Ennél is lényegesebb felfedezés volt a kalcium-szulfát sók jelenléte, ami nem savas vízre utal. Emellett kén-dioxidot és hidrogén-szulfidot is találtak, a kén két azon formáját, ami elektronokat veszít és nyer, ezáltal a mikrobák energiaforrásaként szolgálhatott. Mindezek azt bizonyítják, hogy az ősi Mars egy semleges, enyhén sós vízzel rendelkezhetett, ami alkalmas volt a primitív élet támogatására.
A marsjáró Marsi Minta Elemző (SAM) műszere széndioxidot és más szénalapú molekulák jeleit is észlelte a mintában. A Curiosity küldetésének része, hogy konzerválódott szerves anyagokat találjon, olyan összetevőket, amiben mind a szén, mind a hidrogén előfordul, ez ugyanis már közvetlen jele lenne annak, hogy valami ténylegesen élt a Marson. A szén jelei rendkívül biztatóak, a tudományos csapat azonban óvatosan közelíti meg a témát. "Ez volt a legelső minta, ami keresztül ment a fúrón. Nem zárható ki hogy a Földről visszamaradt szén került a mintába" - nyilatkozott Paul Mahaffy, a SAM főfelügyelője. "Nagyon kíváncsiak vagyunk, vajon a későbbiekben is jelen lesz-e"
A SAM hevítéses eljárásának hatására felszabadult gázok grafikonja
John Grotzinger, a Curiosity projekt tudósa kiemelte, hogy egyes mikrobák képesek széndioxidon élni szerves anyagok hiányában is. "A tény, hogy Paulnak sikerült kimutatnia ezt a széndioxid csúcsot, rendkívüli izgalomban tart minket" - mondta, hangsúlyozva, hogy bár a széndioxid szervetlen, használhatja egy mikroba.
Miközben maga az élet körül még sok a kérdőjel - a robot nem rendelkezik megfelelő műszerezettséggel az élet kimutatásához - a lakhatóság bizonyítottnak tűnik, sőt az sem kizárt, hogy egy esetleges marsi élet megjelenése egybeeshetett, vagy akár meg is előzhette a földit. "A Mars a Gale-kráter kőzeteibe írta önéletrajzát, amit csak most kezdünk kibetűzni" - mondta Michael Meyer, a NASA Mars Kutatási Programjának vezető tudósa.
A marsjáró ezzel máris teljesítette elsőszámú célkitűzését, a felfedezés pedig egy marsi kőzet belsejéből származó mintából ered, amit február 9-én fúrt meg a robot egy ősi folyómederben, az úgynevezett Yelloknife Bay-ben. A kőpor összetételét a Curiosity fedélzeti laboratóriuma elemezte.
A tudósok három dolgot kerestek, melyek együttesen lakhatónak minősíthetnek egy környezetet. Az első egy nem savas közeg, a második az elegendő víz, melyben a mikrobák szaporodhatnak, a harmadik pedig azok az ásványok, melyek akkumulátorokként viselkedve lehetővé teszik az elektronok áramlását, és energiával látnak el bármilyen potenciális organizmust. Az elemzések mindhármat kimutatták.
Az első mintavételezés
A műszerek szerint a por 20-30 százaléka egy agyagásvány, az úgynevezett smektit, ami víz jelenlétében jön létre. Ennél is lényegesebb felfedezés volt a kalcium-szulfát sók jelenléte, ami nem savas vízre utal. Emellett kén-dioxidot és hidrogén-szulfidot is találtak, a kén két azon formáját, ami elektronokat veszít és nyer, ezáltal a mikrobák energiaforrásaként szolgálhatott. Mindezek azt bizonyítják, hogy az ősi Mars egy semleges, enyhén sós vízzel rendelkezhetett, ami alkalmas volt a primitív élet támogatására.
A marsjáró Marsi Minta Elemző (SAM) műszere széndioxidot és más szénalapú molekulák jeleit is észlelte a mintában. A Curiosity küldetésének része, hogy konzerválódott szerves anyagokat találjon, olyan összetevőket, amiben mind a szén, mind a hidrogén előfordul, ez ugyanis már közvetlen jele lenne annak, hogy valami ténylegesen élt a Marson. A szén jelei rendkívül biztatóak, a tudományos csapat azonban óvatosan közelíti meg a témát. "Ez volt a legelső minta, ami keresztül ment a fúrón. Nem zárható ki hogy a Földről visszamaradt szén került a mintába" - nyilatkozott Paul Mahaffy, a SAM főfelügyelője. "Nagyon kíváncsiak vagyunk, vajon a későbbiekben is jelen lesz-e"
A SAM hevítéses eljárásának hatására felszabadult gázok grafikonja
John Grotzinger, a Curiosity projekt tudósa kiemelte, hogy egyes mikrobák képesek széndioxidon élni szerves anyagok hiányában is. "A tény, hogy Paulnak sikerült kimutatnia ezt a széndioxid csúcsot, rendkívüli izgalomban tart minket" - mondta, hangsúlyozva, hogy bár a széndioxid szervetlen, használhatja egy mikroba.
Miközben maga az élet körül még sok a kérdőjel - a robot nem rendelkezik megfelelő műszerezettséggel az élet kimutatásához - a lakhatóság bizonyítottnak tűnik, sőt az sem kizárt, hogy egy esetleges marsi élet megjelenése egybeeshetett, vagy akár meg is előzhette a földit. "A Mars a Gale-kráter kőzeteibe írta önéletrajzát, amit csak most kezdünk kibetűzni" - mondta Michael Meyer, a NASA Mars Kutatási Programjának vezető tudósa.
