Ha az időjárás is kegyes lesz, akkor ma, szeptember 29-én fellövik az első kínai űrlabort, egy jövendő űrállomás előfutárát. A 9,4 tonnás, 10,4 méter hosszú és 3,35 méter széles Tiangong 1 modul kilövésére a szeptember 27 és 30 közötti időszakot jelölték ki, a túlságosan hideg időjárás azonban hátráltatja a küldetést.

A Tiangong 1 űrlabor a jól bevált Long March 2F rakétával emelkedik majd a magasba, az ország északnyugati részén, a Góbi-sivatagban fekvő Csi-csüan Műholdkilövő Központból. A műveletre az állami hírügynökség szerint magyar idő szerint 15 óra 16 és 31 perc között kerül sor, majdnem kör alakú pályára állítva a modult, ami mindössze néhány száz kilométerre kering majd a felszíntől. A prototípus a Sencsu űrkapszulákkal való dokkolási technikát hivatott tesztelni, fontos lépést téve egy hosszú távú emberi tartózkodásra is alkalmas űrállomás létesítése felé.

A későbbiekben további három egységet is fellőnek, hogy az űrben összekapcsolódjanak az űrlaborral. A Sencsu 8, 9 és 10 kapszulákat automatikus dokkolásra tervezték, korábban ilyen manőverrel Kína még nem kísérletezett. "Ez több szempontból is nagy dolog" - mondta Dean Cheng, a konzervatív Heritage Foundation politikai agytröszt kínai politikai és biztonsági ügyekkel foglalkozó munkatársa. "Ha minden terv szerint zajlik, ez lesz Kína első dokkolási próbálkozása, a dokkolás pedig az egyik legfontosabb képesség a hosszú távú űrkutatásban"

Az ember nélküli Sencsu 8 pár héten belül követi a Tiangong 1-et, ami a szakértők szerint orosz technológiát, vagy annak egy másolatát fog alkalmazni az összekapcsolódáshoz. Ha a Sencsu 8 sikerrel jár, akkor jövőre a Sencsu 9 és 10 immár űrhajósokkal a fedélzetén ad randevút a két egységből álló létesítménynek. A kapszulákkal érkező két vagy három főből álló legénység a tervek szerint akár két hetet is eltölthet a kísérleti állomáson. A Tiangong 1 azon túl, hogy teszteli az űrállomáshoz szükséges technológiákat, gyógyászati és műszaki kísérleteket is magával visz fedélzetén a világűrbe, ahol két évet fog eltölteni.

Kína eredetileg egy hónappal korábbra tervezte az űrlaboratórium indítását, amit a tervek szerint egy Long March 2C rakéta állított volna pályára, ez a hordozóeszköz azonban egy korábbi küldetés során nem sokkal a fellövés után meghibásodott és nem sikerült pályára állítania rakományát, egy műholdat, ezért a kínai hatóságok átmenetileg leállították a Tiangong 1 előkészületeit, kivizsgálva a balesetet.

Az első kínai űrlabor fellövését rendkívül fontos mérföldkőként értékelik az ország és rohamos ütemben fejlődő űrprogramja történetében. A kínai vezetés már többször hangot adott azon törekvésének, hogy 2020-ra egy 60 tonnás, emberek által benépesített űrállomást létesítsenek, ami bár eltörpül a 400 tonnás Nemzetközi Űrállomás (ISS) mellett, ettől függetlenül rendkívül nagy eredmény lenne annak a nemzetnek, ami a világon harmadikként juttatott önerőből embert a világűrbe. A koncepciórajzok szerint a jövő kínai űrállomásának központi eleme 20-22 tonnát nyomna, amihez két oldalról egy-egy laboratórium modult csatlakoztatnának. Az állomást teherhajók látnák el, ugyanúgy ahogy azt jelenleg teszik, illetve tennék a Progressz űrhajók, bár a legutóbbi baleset miatt az orosz űrhajók kényszerpihenőt tartanak.


Rengeteg tárgyalás zajlott arról, hogy Kína részt vegyen az ISS projektben, az oroszoktól átvett technikák lehetővé is teszik, hogy a Sencsu kapszulák ellátogassanak az űrkomplexumhoz. Európa is szorgalmazta a kínai közreműködést az üzemeltetési költségek megosztása érdekében, azonban az Egyesült Államok és Kína között fennálló politikai ellentétek rövid távon meghiúsították ezt az elképzelést. Thomas Reiter, az európai űrügynökség, az ESA emberi űrrepülési programjának igazgatója az önálló kínai űrállomás iránti kezdeményezés ellenére bizakodik egy együttműködés létrejöttében. "Úgy vélem Kína ezzel a lépésével önmaga és mások számára is bizonyítani szeretne, hogy eljutott egy bizonyos szintre" - nyilatkozott a BBC-nek. "Azon a ponton már egy egészen más pozícióból tárgyalhatnak egy nagyobb mérvű együttműködésről. Úgy vélem egyre inkább közeledünk egymás felé"