Hunter

Kína űrhajóinak összekapcsolódását gyakorolja

Első alkalommal sikerült Kínának földkörüli pályán két űrjárművet összekapcsolni. A legénység nélküli Sencsu 8 űrhajó a hét elején hagyta el a Földet, hogy összekapcsolódjon a Tiangong-1 űrlaborral. A művelet szerdán, magyar idő szerint 18 óra 29 perckor fejeződött be 340 kilométeres magasságban, éppen Kína fölött.

A dokkolás képessége kulcsfontosságú Kína számára, amennyiben saját űrállomás építésébe szeretnének kezdeni az évtized vége felé. Bár a küldetésben még nem vettek részt emberek, a jövőben induló újabb összekapcsolódási kísérleténél már űrhajósok is lesznek a Sencsuk fedélzetén. A mostani művelet teljesen automatikusan hajtódott végre, a Pekingi Űrrepülés Irányító Központnak nem kellett beavatkoznia. A járművek radarral és optikai szenzorokkal számították ki az egymástól való távolságukat, levezényelve a megközelítést és az összekapcsolódást. A dokkolásnál a Sencsu volt az aktív űrjármű, manőverező rakétáinak begyújtásával közelítve meg az űrlabor dokkoló portját, amihez jelenleg 12 kapocs rögzíti a frissen érkezett űrhajót.

A Sencsu 8 és a Tiangong-1 két hetet tölt egymáshoz kapcsolódva, ezután a Sencsu visszatér a Földre. "Körülbelül 12 nap közös repülés után fognak szétválni" - magyarázta Jang Juguang professzor, a Kínai Űrrepülési, Tudományos és Ipari Társaság képviseletében a kínai állami televízió munkatársainak. "Ezután a Sencsu 8 körülbelül 140 méterre eltávolodik, majd egy második dokkolást hajt végre. Ezt további két nap közös repülés követi, aminek a végeztével 5 kilométerre távolodnak egymástól, ez mindkét jármű számára biztonságos távolság lesz. Végül végrehajtjuk a Sencsu 8 űrhajó visszatérését"

A visszatérő kapszula, fedélzetén a különböző mikrogravitációs kísérletekkel, ejtőernyővel landol. A kísérletek a német űrügynökség, a DLR speciális tárolóiban kaptak helyet, melyekben halakat, növényeket, férgeket, baktériumokat, sőt még emberi ráksejteket is eljuttattak a világűrbe különböző biológiai tanulmányozások céljából. "Nagy pillanat ez a kínai űrtevékenységek történetében" - nyilatkozott a DLS elnöke, Jan Woerner professzor. "A Simbox együttműködés egy olyan tárolókat foglal magába, amikben kis műszeregységek vizsgálják a növényi és állati sejtek viselkedését a súlytalanság közegében. Ez egy rendkívül kifinomult kísérlet és remélem, hogy az eredményei segítenek a Földön a ráksejtek és az immunrendszer viselkedésének alaposabb megismerésében"

Ha a mostani Sencsu repülés továbbra is a tervek szerint zajlik, akkor jövőre két emberi küldetés, a Sencsu 9 és 10 indulhat az űrlaborhoz, ahol az űrhajósok két hetet töltenek majd el. A kínai média szerint nem kizárt, hogy az egyik küldetéssel utazik majd a nemzet első női asztronautája is. Kína 2020 környékére tervezi saját űrállomásának a kialakítását. A nemzet dollár milliárdokat öl űrprogramjába, ami nem csupán az emberi űrrepülésre, de az űrtudományokra is fókuszál. Jelenleg két Hold-szondájuk is pályára állt és már készülnek a harmadik indítására, ami egy holdjárót is lejuttat a felszínre. Jövő héten indul az első Mars-szonda, a Jinghuo-1 a vörös bolygó irányába.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • endrev #15
    Kicsoda gyakorolja Kínai űrhajóinak összekapcsolódását? Hiányzik a névelő. :)
  • halgatyó #14
    Ez az "űr meghódítása" kifejezés rém szerencsétlen és magán hordozza a szocialista demagógia teljes hangulatát.

    A "meghódítás" szó az egyik embernek a "leigázás" szinonimája, míg a másiknak inkább a felfedezésé, a "menjünk el oda és nézzük meg" tipusú hegymászó-sarkkutaó mentalitásé.

    Továbbá: a "világűr meghódítása" szókapcsolatban a világűr fogalma is roppant folyékony. Világűr ugyanis a Föld közvetlen környezete (a légkör felett 100km-rel), de világűr az 1 milliárd fényévre levő tér is. Az egyikbe már eljutott az ember, a másikba a belátható jövőben nem fog.

    Ezért tartom szerencsétlennek és demagógnak ezt a kifejezést.
    Azt azonban remélem, hogy fokozatosan, egyre nagyobb képességű eszközökkel egyre távolabb, egyre több embert és technikát, egyre biztonságosabban lesz képes eljuttatni az emberiség. Ez nem "hódítás" hanem felfedezés és az előnyök kiaknázása.
  • reaper4 #13
    és akkor most a Sencsu 8, vagy a Tiangong-1 fogja kilőni a halálsugarat?
  • gforce9 #12
    Nem a korszellem tiltja. Sőt nem tiltja semmi, hogy a fárasztó mondataid beírd... ez a baj.
  • Merces #11
    ....ja huszéves , az ember nem hóditja meg a világűrt(esetleg a közeli szomszédokat), talán valamilyen poszthumán életformának van esélye....ha lesznek poszthumán életformák persze.....
  • JethroHUN #10
    Biztos új piacokat akarnak keresni, az nágyon ócsó cuccaiknak xD
  • EnxTheOne #9
    Szerintem mindenképp megfogjuk hoditani az ürt ,de biztos vagyok benne, hogy azt semelyikünk nem éli meg. :D
    Ha jol tudom japánok 2020-ra terveznek robotoknak egy mini hold bázist. (ha nem kaszálják akkor szerintem biztos hogy sokat fognak csuszni), meg szerintem az emberi mars utazást majd nézem a tvben. ( 20 éves vagyok, 40-50 év csak elég ahoz :D)

  • gombabácsi #8
    hát elég fontosnak érzem, hogy beírjam... tudom, hogy a korszellem tiltja az ilyen beírásokat
  • gombabácsi #7
    de hiszen a nyugat elbulizza azt a pénzt, amivel valami minimális komolyabban vehető űrutazást lehetne csinálni (persze azt se lehetne valójában)

    a nagy jólét... a kínaiak ilyen szempontból nem felelősek (a kínai népre gondolok, nem arra hogy a vezetőik mit csinálnak)

    ráadásul a nyugati brutál jólétben élő nép már több mint 50 éve ezt csinálja
  • EnxTheOne #6
    Na, ürhajos cikk, és gondoltam hogy beirod a szokásos hozzászolásod. :D




    Hajrá kina. .D