SG.hu·
Felfedezhető lehet az élet az exobolygók fényéből
Zuzmók és algák lehetnek az első életformák, amiket egy Földhöz hasonló Naprendszeren kívül bolygón felfedezünk, méghozzá az exobolygó jellegzetes színezetének fény lenyomataiból.
A csillagászok számos sziklás égitestet találtak a különböző csillagok lakható zónáiban, melyeknek folyékony víz is létezhet a felszínükön. A távcsövek fejlődésével képesek leszünk a bolygók felszínéről visszaverődő fény begyűjtésére és felszíni körülményeik vizsgálatára.
Az űrből nézve a Föld hatalmas mennyiségű infravörös közeli fényt áraszt, ami a növények klorofilját tükrözi. Hasonló "vörös peremet" észlelhetnénk a távoli exobolygókon, ha azok is zöld növényzetnek adnának otthont. Siddhart Hedge és Lisa Kaltenegger, a német Max Planck Csillagászati Intézet kutatói azonban úgy vélik, a legtöbb sziklás bolygón szélsőséges hő, szárazság vagy savasság uralkodik, ezért szívósabb életformák dominálhatnak a felszíneiken. A kérdés tehát az, hogyan nézhetnek ki ezek az organizmusok a távolból?
Ennek megválaszolásához a páros szemügyre vette a Föld legextrémebb életformáit, a szárazsággal küzdő területek zuzmóit, a forró vízben is életképes baktériumszőnyegeket és a savas közegekkel is jól boldoguló vörös algákat. Vizsgálataikból kitűnik, hogy a távolból minden organizmus típus egy egyedi színsémát alkot, a zuzmók például sárgásabbnak tűnnek, mint az algák vagy a baktériumok. Ezeknek a sémáknak a felfedezése nem jelenti szükségszerűen az élet jelenlétét, azonban egy újabb lépés lehet az exobolygók részletes kutatásokhoz való leszűkítésében, vélik a tanulmány szerzői.
Nicolas Cowan, az amerikai Illinois állambeli Evastonban található Északnyugati Egyetem tudósa szerint figyelemreméltó a német elgondolás, mivel egy adott bolygón nagyobb az esély a mikrobai életre, mint a növényzet jelenlétére. A kutatásnak azonban megvannak a maga korlátai, figyelmeztet. Például más bolygók légköre nagyban különbözhet a miénktől és nem várt módokon szórhatja a fényt. "A természet találékonyabb lehet annál, mint amit a mi kis kozmikus zugunk elhitet velünk" - tette hozzá.
A csillagászok számos sziklás égitestet találtak a különböző csillagok lakható zónáiban, melyeknek folyékony víz is létezhet a felszínükön. A távcsövek fejlődésével képesek leszünk a bolygók felszínéről visszaverődő fény begyűjtésére és felszíni körülményeik vizsgálatára.
Az űrből nézve a Föld hatalmas mennyiségű infravörös közeli fényt áraszt, ami a növények klorofilját tükrözi. Hasonló "vörös peremet" észlelhetnénk a távoli exobolygókon, ha azok is zöld növényzetnek adnának otthont. Siddhart Hedge és Lisa Kaltenegger, a német Max Planck Csillagászati Intézet kutatói azonban úgy vélik, a legtöbb sziklás bolygón szélsőséges hő, szárazság vagy savasság uralkodik, ezért szívósabb életformák dominálhatnak a felszíneiken. A kérdés tehát az, hogyan nézhetnek ki ezek az organizmusok a távolból?
Ennek megválaszolásához a páros szemügyre vette a Föld legextrémebb életformáit, a szárazsággal küzdő területek zuzmóit, a forró vízben is életképes baktériumszőnyegeket és a savas közegekkel is jól boldoguló vörös algákat. Vizsgálataikból kitűnik, hogy a távolból minden organizmus típus egy egyedi színsémát alkot, a zuzmók például sárgásabbnak tűnnek, mint az algák vagy a baktériumok. Ezeknek a sémáknak a felfedezése nem jelenti szükségszerűen az élet jelenlétét, azonban egy újabb lépés lehet az exobolygók részletes kutatásokhoz való leszűkítésében, vélik a tanulmány szerzői.
Nicolas Cowan, az amerikai Illinois állambeli Evastonban található Északnyugati Egyetem tudósa szerint figyelemreméltó a német elgondolás, mivel egy adott bolygón nagyobb az esély a mikrobai életre, mint a növényzet jelenlétére. A kutatásnak azonban megvannak a maga korlátai, figyelmeztet. Például más bolygók légköre nagyban különbözhet a miénktől és nem várt módokon szórhatja a fényt. "A természet találékonyabb lehet annál, mint amit a mi kis kozmikus zugunk elhitet velünk" - tette hozzá.