Hunter
Hatalmas gázfelhő veszi körbe galaxisunkat
Csillagászok egy hatalmas gázfelhőt fedeztek fel, ami beborítja galaxisunkat. Ha a Tejút körüli felhő méretét és tömegét sikerül megerősíteni, azzal megfejthetünk egy régi csillagászati rejtélyt is.
A felhő - szakszóval haló - hatalmasnak tűnik, több százezer fényév lehet az átmérője. A tudósok szerint főként hidrogénből áll, némi oxigénnel és más elemekkel vegyítve. A haló hőmérsékletét, méretét és tömegét a NASA Chandra röntgentartományban működő űrtávcsöve, az ESA XMM-Newton űrobszervatóriuma és a japán Suzaku műhold adatai alapján becsülték meg. A kutatók meggyőződése, hogy a haló tömege választ adhat az úgynevezett "hiányzó barion problémára".
A NASA Chandra űrtávcsöve
A barionok olyan szubatomi részecskék, melyek minden alapvető kölcsönhatásban részt vesznek, közéjük tartoznak a csillagok és galaxisok atomjait felépítő protonok és neutronok. A világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló elméletek szerint sokkal több barionnak kellene lenni, mint amit látunk. Valójában az a barion mennyiség, amit saját helyi kozmikus szomszédságunkban felleltünk, csupán fele az elméletek szerinti mennyiségnek. Az új kutatás szerint, ami az Ohio Állami Egyetem csillagászának, Anjali Gupta nevéhez fűződik, a Tejutat is körbe vevő, galaxisokat beburkoló gázhalók lehetnek a hiányzó barionok többségének a rejtekhelyei. "Bár vannak bizonytalanságok, Gupta és kollégáinak munkája az eddigi legjobb bizonyíték, mely szerint a galaxis hiányzó barionjai egy, a galaxist körülölelő, millió Kelvin fokos gázfelhőben rejtőznek" - olvasható a NASA közleményében. "Ennek a halónak a becsült sűrűsége annyira alacsony, hogy a más galaxisok körüli hasonló halók elkerülhették a figyelmünket"
A Tejutat körülvevő haló első jelei a Chandra obszervatóriumtól származnak, ami nyolc fényes röntgensugár forrást figyelt meg, melyből kitűnt, hogy fényük egy részét töltéssel rendelkező oxigén atomok nyelik el. A tudósok megállapították, hogy ez a galaxisunkat körülvevő gáz 1 millió és 2,5 millió Kelvin fok közötti hőmérsékletű, ami több százszorosa a napfelszín hőmérsékletének. "Ismerjük a galaxis körüli gázt és ismerjük a hőmérsékletét is" - írta Gupta az Astrophysical Journalban közzétett tanulmányában. "A nagy kérdés az, hogy milyen nagy a haló, és mekkora a tömege?"
Egy illusztráció a Tejutat körülvevő gázfelhőről. A képen látható a Kis- és a Nagy Magellán-felhő, a két kis szomszédos galaxis. A haló sugara ezen az ábrázoláson megközelítőleg 300.000 fényév, a valóságban azonban jóval nagyobb is lehet
Az XMM-Newton és a Suzaku észlelései szerint a gáz súlya 10-60 milliárd naptömeg között lehet. "Munkánk azt bizonyítja, hogy a Chandra észlelések egy hatalmas forró gáz gyűjtőre utalnak a Tejút körül" - mondta Smita Mathur, a tanulmány társszerzője. "Elképzelhető, hogy kiterjedése a Tejút körül néhány százezer fényév, de ennél messzebbre is nyúlhat, egészen a környező galaxis csoportokig. Akárhogy is, a tömege nagyon nagynak tűnik"
A felhő - szakszóval haló - hatalmasnak tűnik, több százezer fényév lehet az átmérője. A tudósok szerint főként hidrogénből áll, némi oxigénnel és más elemekkel vegyítve. A haló hőmérsékletét, méretét és tömegét a NASA Chandra röntgentartományban működő űrtávcsöve, az ESA XMM-Newton űrobszervatóriuma és a japán Suzaku műhold adatai alapján becsülték meg. A kutatók meggyőződése, hogy a haló tömege választ adhat az úgynevezett "hiányzó barion problémára".
A NASA Chandra űrtávcsöve
A barionok olyan szubatomi részecskék, melyek minden alapvető kölcsönhatásban részt vesznek, közéjük tartoznak a csillagok és galaxisok atomjait felépítő protonok és neutronok. A világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló elméletek szerint sokkal több barionnak kellene lenni, mint amit látunk. Valójában az a barion mennyiség, amit saját helyi kozmikus szomszédságunkban felleltünk, csupán fele az elméletek szerinti mennyiségnek. Az új kutatás szerint, ami az Ohio Állami Egyetem csillagászának, Anjali Gupta nevéhez fűződik, a Tejutat is körbe vevő, galaxisokat beburkoló gázhalók lehetnek a hiányzó barionok többségének a rejtekhelyei. "Bár vannak bizonytalanságok, Gupta és kollégáinak munkája az eddigi legjobb bizonyíték, mely szerint a galaxis hiányzó barionjai egy, a galaxist körülölelő, millió Kelvin fokos gázfelhőben rejtőznek" - olvasható a NASA közleményében. "Ennek a halónak a becsült sűrűsége annyira alacsony, hogy a más galaxisok körüli hasonló halók elkerülhették a figyelmünket"
A Tejutat körülvevő haló első jelei a Chandra obszervatóriumtól származnak, ami nyolc fényes röntgensugár forrást figyelt meg, melyből kitűnt, hogy fényük egy részét töltéssel rendelkező oxigén atomok nyelik el. A tudósok megállapították, hogy ez a galaxisunkat körülvevő gáz 1 millió és 2,5 millió Kelvin fok közötti hőmérsékletű, ami több százszorosa a napfelszín hőmérsékletének. "Ismerjük a galaxis körüli gázt és ismerjük a hőmérsékletét is" - írta Gupta az Astrophysical Journalban közzétett tanulmányában. "A nagy kérdés az, hogy milyen nagy a haló, és mekkora a tömege?"
Egy illusztráció a Tejutat körülvevő gázfelhőről. A képen látható a Kis- és a Nagy Magellán-felhő, a két kis szomszédos galaxis. A haló sugara ezen az ábrázoláson megközelítőleg 300.000 fényév, a valóságban azonban jóval nagyobb is lehet
Az XMM-Newton és a Suzaku észlelései szerint a gáz súlya 10-60 milliárd naptömeg között lehet. "Munkánk azt bizonyítja, hogy a Chandra észlelések egy hatalmas forró gáz gyűjtőre utalnak a Tejút körül" - mondta Smita Mathur, a tanulmány társszerzője. "Elképzelhető, hogy kiterjedése a Tejút körül néhány százezer fényév, de ennél messzebbre is nyúlhat, egészen a környező galaxis csoportokig. Akárhogy is, a tömege nagyon nagynak tűnik"