Hunter

Kísértet-galaxisokat leplezett le a Hubble

A csillagászok sokáig nem értették, hogy a Tejút környezetében felfedezett rendkívül halvány galaxisok miért rendelkeznek annyira kevés csillaggal. Korábban több elmélet is igyekezett magyarázatot adni a csillagok hiányára. Egyesek a belső dinamikával magyarázták az esetet, mások szerint a galaxisok egyszerűen csak túl keveset használtak fel a rendelkezésükre álló gázokból. Nemrég azonban két újonnan felfedezett kísértet-galaxis esetében a földi megfigyelések azt bizonyították, hogy kizárólag ősi csillagokból állnak.

Ezek a csillagokban szegény halmazok elvileg a világegyetem legkisebb, legidősebb és legérintetlenebb galaxisai, amiket az elmúlt évtized során fedeztek fel automatizált számítógépes technikákkal. A gépesített módszer a Sloan Digital Sky Survey felvételeit fésülte át, a csillagászoknak azonban szükségük volt a Hubble Űrtávcsőre is, hogy megfejtsék a kísértet-galaxisok titkát. A Hubble hat ilyen galaxist vizsgált meg, melyből három elemzése már befejeződött, és az adatokból megállapítást nyert, hogy a csillagok születési ideje megegyezik.

Mindhárom galaxisnál több mint 13 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanást követő első évmilliárdban kezdődött a csillagképződés, majd hirtelen megszakadt a folyamat. A galaxismaradványok egy átmeneti fázis bizonyítékai, ami a korai univerzumban leállította a csillagok kialakulását a kis galaxisokban. "Ezek mind ősi galaxisok, melyek egykorúak, és valami - akár egy guillotine - az összes galaxisnál egy időben elvágta a csillagformálódást" - összegzett Tom Brown, a baltimore-i Űrtávcső Tudományi Intézet kutatója, a tanulmány vezetője. "A legvalószínűbb magyarázat a reionizáció"


A reionizáció, vagyis a világegyetem újraionizálódása az ősrobbanást követő első milliárd évben kezdődött, ami során az első csillagok sugárzása elektronokat ütött ki a kezdeti hidrogén atomokból, ionizálva a hideg hidrogén gázt. A folyamat átlátszóvá tette a hidrogén gázt az ultraibolya sugárzás számára, megnyitva az utat a galaxisok fejlődése előtt.

A sors iróniája, hogy ugyanaz a sugárzás, ami elindította a világegyetem reionizációját, elfojtotta a kisebb törpegalaxisok csillagképző tevékenységét. A Brown tanulmányában szereplő kis, szabálytalan galaxisok körülbelül 100 millió évvel a reionizáció beindulása előtt születtek, és éppen csak megkezdték a csillagok termelését. Nagyobb rokonaikkal ellentétben ezek az apró galaxisok nem voltak elég nagy tömegűek ahhoz, hogy megvédjék csillagaikat a kíméletlen ultraibolya fénytől. Kevés gázukat elsöpörte a rájuk zúduló ultraibolya sugárzás, gázkészlet híján pedig a galaxisok nem tudtak újabb csillagokat létrehozni.

A felfedezés segít megmagyarázni az úgynevezett "hiányzó kísérő galaxisok problémát", melyben csupán pár tucat törpegalaxist észleltek a Tejút körül, miközben a számítógépes szimulációk szerint ma is több ezernek kellene léteznie. Az egyik lehetséges magyarázat szerint egészen minimális csillag formálódás zajlott le a legkisebb törpegalaxisokban, ami megnehezíti az észlelésüket. Ezt erősítette meg a Sloan felmérés, ami több mint egy tucat ilyen csillaghiányos galaxist tárt fel a Tejút szomszédságában, miközben csak az égbolt egynegyedét tapogatta le. A csillagászok szerint a fennmaradó háromnegyed rész több tucat ugyanilyen objektumot tartalmaz, amiket ultra-halvány törpegalaxisnak neveztek el.


A Földtől 500.000 fényévre elhelyezkedő Leo IV egyike a Hubble által vizsgált ultra-halvány törpegalaxisoknak

Mindez összevetve Brown elfojtott csillagformálódással kapcsolatos bizonyítékaival arra utal, hogy valóban több ezer galaxis van, amiben gyakorlatilag egyetlen csillag sem alakult ki, vagyis a szimulációk helytállóak lennének, csak a reionizáció kis galaxisokra gyakorolt hatása kimaradt a formulából. "A megfigyelt törpék csillagképződési történetének mérésével a Hubble megerősített azokat a korábbi elméleti feltevéseket, melyek szerint a legkisebb halmazok csillagképződését leállította a reionizáció" - mondta Jason Tumlinson, Brow csapatának tagja. "Ezek a világegyetem legkorábbi galaxisainak őskövületei. Nem változtak az évmilliárdok alatt. Nem hasonlítanak a hosszú csillagképződési történelemmel rendelkező szomszédos galaxisokra" - tette hozzá Brown.

A kísértet-galaxisok csillag populációja néhány száztól néhány ezerig terjed, akadnak a Napnál halványabb és fényesebb csillagok is a kínálatban. Bár csillagokban nem, sötét anyagban azonban nagyon is bővelkednek. A Tejút közelében elhelyezkedő törpegalaxisok tízszer annyi sötét anyagot tartalmaznak, mint hagyományos anyagot. Az ultra-halvány törpegalaxisokban ez az arány legalább százszoros. "A tanulmányunkban szereplő kis galaxisok főként sötét anyagból állnak, mivel hidrogén gázuk ionizálódott, kikapcsolva a csillagokat" - magyarázta Brown.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • immovable #90
    Hogy eltűnt mikor konkrétumokat kértek tőle. :D
  • gothmog #89
    De azért igazából nem csodálkozol rajta, hogy ennyit bírt válaszolni, ugye?
  • NEXUS6 #88
    "Ja, és az szingularitás eseményhorizont magyarul, szólval igazi képzavar amit itt összehordtál"
    He? Mióta ugyanaz!?
    A szingularitás az a pont, ahol a függvény végtelen értéket vesz fel. Az eseményhorizont meg az a felület, ami mögött az objektum szökési sebessége nagyobb a fénysebességnél. Már megbocsáss de a kettő hol ugyanaz fogalmilag, vagy jelentéstanilag?

    "Egyébként számítások szerint 180 milliárd év kell egy fektet lyuk felrobbanásához, annyi idő még nem telt el."
    Eztet meg honnan vetted? Jaaa, hogy arra gondolsz, hogy a feketelyukak tömege a párolgásuk, az az a Hawking-sugárzásuk miatt esetleg egy átlagos feketelyuk esetén 180 Mrd év múlva lefogy annyira, hogy mikrofeketelyukként egyre intenzívebb lesz sugárzása? Mondjuk a Hold tömegű feketelyukak persze termikus egyensúlyba kerülnek a mikrohullámú háttérsugárzással (kimenő-bejövő energia egyenlő), de ha igaz a BB elmélet persze akkor a mikrohullámú háttérsugárzás is még hidegebb lesz ekkorra. Talán.
    Amúgy meg egy több millió naptömegű fekete lyuk mitől robbanna fel 180 Mrd év múlva, mert az alkaloida időzített pokolgépet rakott rá, vagy mifene?

    "Ajánlom a wikit, mert ugyanaz mint a fizika szerint. Ha már arra jársz nézz rá a Planc hosszra is, hátha ragad rád valami."
    Köszi, szoktam nézegetni, de ami fontosabb én még emléxem arra is, amit középsuliban, meg főiskolán tanulgattam fizikából. Sőt ma már nem divat ugyan, de ilyen támájúkönyveket is olvasgatok azért. Amúgy meg elárulom, hogy tudom, hogy mi az a PLANCK-hossz, de azért köszi a tippet!;)

    "Hülyeség. Az anyag nem tágul, (ősanyag mi?) a tér tágul. Példa: van egy tésztád benne mazsolával, a tészta a tér a mazsola az anyag. Eddig érted? Amikor keleszted a tésztát, akkor tészta dagad (=tágul). A mazsola (=anyag) benne passzívan tágul a tésztával."
    Ámber, szövegértés jöjjön már elő abból a mélységes denevérekkel teli kriptából, ami a két füled között leledz. A kérdés az, hogy hol a tér, az univerzum határa, és hol a te utolsó mazsolaszemed, hogy ezt a közkeletű, ámbátor meglehetősen jámbor példát én is használjam a téridő nagy kontinuumára. Eárulom, a mazsolaszemek gyak ott zsúfolódnak a középpont körül továbbra is, ahhoz képest ameddig a tér maga nyújtóz, az az a jó kis kelttészta.
    :D

    "A tér nem Euklideszi geometriát követ."
    Pont hogy a standard BB modell szerint az univerzum nagy léptékű topológiája sík, az az euklideszi!
    Nézzél csak utána!;)
  • dorje #87
    A tér nem tágul. Kipróbáltam.
    Amióta megvan a házam, az asszony csak pakolja bele a holmijait, a tér meg csak szűkül és szűkül.
    Kicsit iszok, az előszoba falai is egyből közelebb kerülnek egymáshoz.
    Háholazigazság?
  • Irasidus #86
    "Momentán az is elég lenne ha látnánk egy meztelen szingularitást, ami nem vesz körül eseményhorizont (vagy is nem fekete lyuk a klasszikus értelemben). Ekkor meglátnánk, hogy Einsteinnek igaza volt-e, vagy egyáltalán mik a szingularitás valós fizikai tulajdonságai, mert egyelőre ez csak egy végtelenbe tartó függvény. Egy absztrakció."

    Nézd, se csupasz se végtelen szingularitás nem fogsz látni, hiába erőlteted. És ha végtelenbe tartó függvény akkor mi van? Semmi. Nem tudjuk milyen egy egy szingularitás. Ja, és az szingularitás eseményhorizont magyarul, szólval igazi képzavar amit itt összehordtál.

    "A gond az, hogy a világegyetem ősi állapota egy szingularitás gyak, és sajna nem nagyon ismerünk robbanó fekete lyukakat:) Sem."

    És ha nem ismerünk olyat akkor mi van? A fekete lyuk és az ős gravitációs-szingularitás nem ugyanaz, csak hasonló. Egyébként számítások szerint 180 milliárd év kell egy fektet lyuk felrobbanásához, annyi idő még nem telt el.

    "Őööö, a te fogalmaid szerint mi is az anyag tulajdonképpen? Mert olyan anyag tényleg nem volt, mint ami most körül vesz bennünket, ha igaz az elmélet."

    Ajánlom a wikit, mert ugyanaz mint a fizika szerint. Ha már arra jársz nézz rá a Planc hosszra is, hátha ragad rád valami.

    "Azonban a tér azért gyorsabban tágult, mint az az ősanyag, amiből aztán a galaxisok lettek, ha jól tudom. Az univerzum nem az utolsó kóborló proton, vagy fénysugaracskánál ér véget, ha van egyáltalán ennek a kijelentésnek valami értelme. Az univerzum Euklidészi tere a végtelenbe tart, legalább is asszongyák."

    Hülyeség. Az anyag nem tágul, (ősanyag mi?) a tér tágul. Példa: van egy tésztád benne mazsolával, a tészta a tér a mazsola az anyag. Eddig érted? Amikor keleszted a tésztát, akkor tészta dagad (=tágul). A mazsola (=anyag) benne passzívan tágul a tésztával. Ennél egyszerűbben nem tudom megfogalmazni. A tér nem Euklideszi geometriát követ.
  • blessyou #85
    Az atomok sem tartoznak a "mindenki számára észlelhető" jelenségkörbe, akkor ezek szerint az atomok sem léteznek?

    Eleddig egyszer nem hoztál fel épkézláb érvet arra, hogy miért is kamu az egyik, és hogy neked miért is volna igazad. Mondogatni mindenki tudja, hogy ez hülyeség, az hülyeség.

    Másrészt nem igazán vagy tisztában azzal, hogyan mik a kritériumai a tudományos elméletnek:
    - az általa alkotott modell magyarázattal szolgál a megfigyelt jelenségekre,
    - az állításai reprodukálható mérésekkel ellenőrizhetőek,
    - ellenőrizhető jóslatokat állít fel.
    A modern tudományos elméleteket azért fogadta el a tudományos közvélemény, mert ezeknek eleget tettek, nem pedig "melyiket üvöltötték hangosabban" alapon.

    Az pedig, hogy mi az, ami valójában létezik, nem tudományos, hanem filozófiai probléma. A tudományos elméletek modellekkel dolgoznak. A relativitáselmélet a téridő pontosan definiált fogalmát használja a világ leírására. Hogy az ebben használt tér és idő fogalmak mennyiben egyeznek a köznapi értelemben vett tér és idő fogalmakkal, nem érdekes.

    A XX. század legnagyobb tudományos eredményeit minden indoklás nélkül szélhámosságnak titulálni pedig nem elfogadható kritika, hanem határtalan arrogancia. Ha azt szeretnéd, hogy állításaid komolyan vegyük (nyilván ezért írod, nem csak poénból, de javíts ki, ha tévedek), akkor illendő lenne érvekkel alátámasztani a vádakat. Úgy vélem, ez érthető elvárás egy vitában.
  • nextman #84
    Valamint pelda a gravitacios lencse jelensegere:
    link
  • senki687 #83
    Mert attól még, mert a többség trollnak gondol, és sokszor nincs igazad, sokszor nagyon jó és nem szokványos meglátásaid vannak és általában szivesen olvasom a véleményedet.
  • nextman #82
    Arra a komoly ervre valaszolt, hogy az nem igaz.
    Mert azt te sem indokoltad meg, mert ne lenne igaz.
    Szerintem ez egy koztudott dolog, hogy a GPS igy mukodik.
  • nearo #81
    Mert aztán a "pechedre nem igaz" egy marha komoly érv...