Informatika és tudomány

Hunter

Elkészítette első felvételét a sötét energia kamera

Elkészítette első felvételét a sötét energia kamera Megkezdte küldetését az eddigi legnagyobb teljesítményű égbolt letapogató kamera, ami az univerzum közel kétharmadát kitevő sötét energiát kutatja. A Dark Energy Survey (DES) 570 millió pixeles kamerája közel 300 millió galaxist fog szemügyre venni az elkövetkező öt évben. A cél a világegyetem gyorsuló tágulásáért felelősnek tartott sötét energia természetének felderítése. Első felvétele, amit szeptember 12-én készített a Kemence (Fornax) galaxishalmazra fókuszált.

A DES a több százmillió galaxis mellett 100.000 galaxishalamazt és 4.000 szupernóvát is tanulmányozni fog. A galaxishalmazok az általunk ismert legnagyobb stabil kozmikus szerkezetek. A telefonfülke méretű Dark Energy Camera-t, vagy DECam-et a 4 méteres Victor M Blanco távcsőre telepítették a chilei Atacama-sivatagban található Cerro Tololo Obszervatóriumban. A hatalmas felmérés amerikai, brit, brazil, spanyol és német csillagászok együttműködéséből született.

Bár a DECam nem hódította el a világ legnagyobb felbontású kamerája címet, ami megmaradt a Hawaii-ban található Pan-Starss-nak, magas felbontása és elképesztő érzékenysége vitathatatlanul a világ legnagyobb teljesítményű kamerájává emelte. A DECam különösen a vörös és infravörös fényre érzékeny, ami minden eddigi eszköznél tökéletesebbé teszi az akár 8 milliárd fényév távolságban elhelyezkedő kozmikus objektumok tanulmányozására.

A távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk és egymástól, mint a közelebbi objektumok, ami egy eltolódást idéz elő látható színükben a spektrum vörös tartománya felé, úgynevezett vöröseltolódást okozva. Azonban a forrás mozgása mellett a tér tágulása is előidézheti ezt a hatást. A távoli szupernóvák fényeltolódásának tanulmányozása világított rá elsőként az univerzum gyorsuló tágulására, ami 2011-ben fizikai Nobel-díjat hozott Saul Perlmutternek, Adam Reissnek és Brian Schmidtnek.


A Fornax galaxishalmaz mozaikja. A DECam 62 CCD-ből áll, melyek mindegyike egy-egy "mozaikcsempeként" jelenik meg

Az elméleti tudósok a tágulás sebességének növekedését egy ismeretlen energiának, az úgynevezett sötét energiának tulajdonítják, ami több mint 70 százaléka a világegyetem tömeg-energiájának. Ez áll a DECam küldetésének középpontjában. Más kutatások is igyekeznek a rejtély végére járni, ilyen többek közt a Boss felmérés, valamint egy jövőbeli űrtávcső, az Euclid, jelenleg azonban a tudomány figyelme a DECam-re irányul. "Ez lesz saját nemében a legnagyobb galaxis felmérés, a galaxisok alakja és elhelyezkedése nagyon sok mindent el fog árulni annak a fizikai folyamatnak a természetéről, amit sötét energiának nevezünk, azonban jelenleg még nem értünk" - mondta Will Percival, a DES egyik közreműködő csillagásza, a brit Portsmouth Egyetem kutatója.


A Dark Energy Camera felvétele a 47 Tucanae gömbhalmazról, ami 17000 fényévre található a Földtől

A felmérés négy irányból közelíti meg a problémát. Egyrészről tanulmányozni fogja ugyanazt a szupernóvát, amit a Nobel-díjas trió is vizsgált, annak reményében, hogy felgöngyölíthetik a világegyetem "tágulási történetét", nyomon követhetik a tágulás fokozódását és csökkenését az évmilliárdok során. Emellett három dimenzióban feltérképezi a galaxishalmazok eloszlását, megmérve az ősrobbanás maradványaiként értékelt barion akusztikus oszcillációkat.

Harmadrészt, a halmazok megszámlálásával és kialakulásuk feltérképezésével a felmérés visszatáplálható a számítógépes modellekbe, ami a világegyetem legkorábbi időszakát szimulálja. Végül a galaxisok és galaxishalmazok fényhajlítását tanulmányozásával, a gyenge gravitációs lencsézés elnevezésű folyamattal lezárhatják a hasonlóan rejtélyes sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének, vagyis annak a résznek, ami nem energia.


A Dark Energy Camera felvétele az 60 millió fényévnyire fekvő NGC 1365 jelű spirális galaxisról

A DECam jelenleg egy tesztsorozaton megy végig, hivatalos munkáját decemberben kezdi. Minden felvétel a teliholdnál hússzor nagyobb égterületet rögzít, az öt év alatt a teljes égbolt nyolcadát örökítve meg. "Az első felvétel a Dark Energy Camera-val egy jelentősen új korszak kezdetét jelenti" - mondta James Siegrist, az eszköz kivitelezését felügyelő amerikai Energiaügyi Minisztérium helyettes tudományos igazgatója. "A felmérés eredményei közelebb visznek minket a sötét energia rejtélyének, és a világegyetemre gyakorolt hatásának megismeréséhez"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #104
    Ki mondta hogy ugyanaz a szingularitás mint az eseményhorizont, annak hogy trivialitásokat írsz lekonyuló szájjal nem sok értelme van.

    Ha szingularitás maga a fekete lyuk akkor hogyan tudnál értelmezni ezt a mondatot:
    "The size of a black hole, as determined by the radius of the event horizon, or
    Schwarzschild radius, is roughly proportional to the mass M through

    where rsh is the Schwarzschild radius and MSun is the mass of the Sun. This relation is exact only for black holes with zero charge and angular momentum; for more general black holes it can differ up to a factor of 2.

    [URL=http://curious.astro.cornell.edu/question.php?number=160]When astronomers refer to the "size" of the black hole, they are talking about the event horizon.[/URL]
  • Irasidus #103
    Nem, az eseményhorizont a fekete lyuk határa, és az nem fekete lyukban van. A szingularitás meg a fekete lyuk maga. A szingularitás és az eseményhorizont nem ugyanaz. :(
  • defiant9 #102
    Igen, Magyarország határa után Magyarország következik, nem a senki földje aztán egyszer csak Magyarország. A fekete lyuk határát átlépve már a fekete lyukban vagyunk, innen még egy rövidke utazás vár ránk a szingularitásig, ami a fekete lyuk közepén található.
    Such black holes contain a spacetime singularity at their center;
    Nem kellene ismét újradefiniálnod a csillagászati fogalamak jelentését saját szájízed szerint.
  • Irasidus #101
    A wikit sem érted? Az eseményhorizont a fekete lyuk határa, és nem a fektet lyuk maga. Az, hogy nem nulla kiterjedésű meg egy bizonyítatlan elméletre épített hipotézis, ami ráadásul nem zárja ki a 0 kiterjedést. A gépies copy pastén kívül, nem ártan megérteni is amit másolsz. De ezt ugye hiába várom tőled? :(
  • defiant9 #100
    Igen, a fekete lyukban zajlik elektormágneses kölcsönhatás, a fekete lyuk határát átlépve továbbra is vannak atomok, fotonok, stb. amik közt a pár centivel "kintebbi" fizika szabályai működnek. Ezek tovább zuhannak a szingularitás felé ami nagyon apró - vitatott hogy 0 kiterjedésű-e -, az újabb elméletek szerint minimális kiterjedése van. A csillagból keletkező fekete lyuk az n*10 km -es mérettől indul, de nyilván vannak óriásiak is.
    Wiki: The size of a black hole, as determined by the radius of the event horizon
  • Irasidus #99
    Fekete lyukat írtál, "A fekete lyukban is zajlik elektromágneses kölcsönhatás" nem eseményhorizont. A fekete lyukban nincs semmiféle kölcsönhatás. Ennyi. Nagyon átlátszó, és szánalmas próbálkozás volt. Nem neveztem csillagásznak magam, azt írtam hogy csillagászattal foglalkozom. Folyamatosan mellébeszélsz, és még mindig a sötét szón rágódsz, pedig megmondtam ezt már egyedül teszed. Az értetlenkedés, mellébeszélés úgy látom a legjobb fegyvered a saját egod növelésére. Ehhez külön gratulálok neked! ;)
  • defiant9 #98
    OK. hagyjuk a nyelvészkedést.

    "A fekete lyuk egy végtelen gravitációs szingularitás. Hétköznapi fizika, mint a kölcsönhatásoknak nincsenek benne, megint halandzsázol."
    Most csalódtam, csillagásznak nevezed magad és nem tudsz különbséget tenni a fekete lyuk, a szingularitás és az eseményhorizont között. Segítek kicsit: az hogy átlépsz egy fekete lyuk eseményhorizontján nem azt jelenti hogy beléptél a szingularitásba. Az ebben a relatíve nagy térrészben az ismert fizika szerinti EM kölcsönhatás zajlik, csak kívülről ezt nem érzékeljük.

    "A gravitációt én még nem láttam."
    Nem is mondta senki hogy közvetlenül látod, ahogy az erős vagy a gyenge kölcsönhatást sem, de attól ezek nem sötétek. Fotonokkal kimutatható a jelenlétük, az emberi látás pedig köztudottan fotonokra épül.

    "Ha nem érdekel akkor ne irkálj ide, mindkettőknek jobb lenne"
    Ha úgy gondolod hogy belekötsz abba hogy a sötét szót valaki nem a te önellentmondásos értelmezésed szerint használja akkor, akkor ne csodálkozz hogy a végén nem a "majd én nagy mellénnyel osztom az észt" hozzáállásod szerint alakult a topic.
  • Irasidus #97
    "Remélem nem csak én látom a kettősséget az álláspontodban."

    Pedig de. Minden elnevezés valahol hibás, ezt nehéz megérteni ennyi komment után, belátom. Most már tudom, ennek belátásra - számodra - több év kell. Viszont nekem már nagyon unalmas az értetlenkedésed. Ahogy elnézem az eddigi megnyilvánulásaidat, a elnevezések szintjén túl semmit sem tudsz. Köszi, ebből nem kérek.

    "Ha már nyelvészkedünk akkor: a látáshoz az agy is kell mivel beleértjük a vizuális információ értelmezését is. (van aki csak néz, de nem lát :) (Egyébként érdekes téma hogy azzal hogy látunk(mérünk valamit) meg is változtatjuk a világot->kvantum szuperpozíció.)

    "A fekete lyukban is zajlik elektromágneses kölcsönhatás mégsem látjuk, illetve a sötét anyag nem vesz részt benne mégis "látjuk" a gravitációs lencse hatás miatt. Ha ismernélek és csak a fekete sziluettedet vagy falra vetülő árnyékodat látnám akkor is felismernélek, és csak emiatt nem neveznélek sötétnek:) Talán ha kiderülne hogy abszolút fekete tested van:)"

    A gravitációt én még nem láttam. LOL A fekete lyuk egy végtelen gravitációs szingularitás. Hétköznapi fizika, mint a kölcsönhatásoknak nincsenek benne, megint halandzsázol.

    "Maga a téma miszerint van egy szupi felbontású infravörös kameránk amivel lekattintgatunk mindent amit csak tudunk az számomra nem túl érdekes, legyen vmi. eredmény, mondjuk hogy lokálisan ingadozó a tágulás és akkor jöhet az 5. elem vagy más elmélet."

    Ha nem érdekel akkor ne irkálj ide, mindkettőknek jobb lenne...
  • defiant9 #96
    "ne a szavak jelentéséből csinálj fizikát"
    "A sötét jelző a csillagászatban azt jelenti: nem látható, vagyis elektromágneses spektrumban nem észlehető"
    Remélem nem csak én látom a kettősséget az álláspontodban.

    "Ez csak egy név, de annak nevezed aminek akarod!"
    Azzal egyetértek hogy nem egzakt, de a névadó gyakran próbál meg jelentést tenni az elnevezés mögé: pl. az infravörös elektromágneses sugárzás is egy tartalmas név a melegre:), még a charming mögött is ott vannak a fizikai paraméterek jellemzése.

    "Szerintem abban te is egyetértesz, hogy sötétben nem látsz semmit. Mi kell ahhoz hogy láss (a szemeden kívül)? Elektromágneses kölcsönhatás"
    Ha már nyelvészkedünk akkor: a látáshoz az agy is kell mivel beleértjük a vizuális információ értelmezését is. (van aki csak néz, de nem lát :)
    (Egyébként érdekes téma hogy azzal hogy látunk(mérünk valamit) meg is változtatjuk a világot->kvantum szuperpozíció.)
    A fekete lyukban is zajlik elektromágneses kölcsönhatás mégsem látjuk, illetve a sötét anyag nem vesz részt benne mégis "látjuk" a gravitációs lencse hatás miatt. Ha ismernélek és csak a fekete sziluettedet vagy falra vetülő árnyékodat látnám akkor is felismernélek, és csak emiatt nem neveznélek sötétnek:) Talán ha kiderülne hogy abszolút fekete tested van:)

    "Óh, már csak jelző?"
    Milyen kérdőszóra felel tehát minőségjelző volt mindig is, 7.-ben megtanultam:)

    "a témáról beszélnénk"
    Maga a téma miszerint van egy szupi felbontású infravörös kameránk amivel lekattintgatunk mindent amit csak tudunk az számomra nem túl érdekes, legyen vmi. eredmény, mondjuk hogy lokálisan ingadozó a tágulás és akkor jöhet az 5. elem vagy más elmélet.
  • Irasidus #95
    "Általánosságban a sötét szó csillagászati értelmezéséről írtál, egyébkén valóban ha csak a sötét anyagot említed akkor jóval pontosabb a speckód, bár érdekes módon te magad rögtön több példát hoztál amikor egy elvileg "sötét" dolgot mégsem úgy hívnak...."

    Ez a lényeg, ez nem egzakt definíció! Ez csak egy név, de annak nevezed aminek akarod! A lényeg a fizika, ami mögötte van! Az viszont a matematikai nyelvén íródott. (amiről eddig nem beszéltünk)

    "Nem, én azt sem értettem hogy minek hoztad fel a charming-os példát. Ez egy nagyon erősen szubjektív elnevezés, azonban még ez is közelebb áll az én sötét=ismeretlen szintén szubjektív de azért általánosabb névkonvenciómhoz mit a te sokkal merevebb sötét=nem sugároz EM-thez."

    Tök mindegy minek hívod, van egy mérhető, tanulmányozható hatás, meg hipotézisek arra vonatkozólag, hogy mik lehetnek ezek.

    "Vagyis akkor most már nem csak az EM számít hanem minden sötét ami nem vezethető vissza a 4 alap kölcsönhatásra? De hát a sötét anyag és gravitáció kapcsolata ismert, akkor ez meg nem lehetne sötét..."

    Szerintem abban te is egyetértesz, hogy sötétben nem látsz semmit. Mi kell ahhoz hogy láss (a szemeden kívül)? Elektromágneses kölcsönhatás, és ami ebben a kölcsönhatásban nem tud részt venni az láthatatlan, vagy sötét, vagy csirketokány. Hívd ahogy akarod, csak értsd! ;)

    "Úgy látom itt kifogytál az érvekből:) Továbbra is tartom hogy az elegáns szónak van helye egy fizikai elmélet jelzőjeként és nem óvódás ahogy te állítottad. (igazán semmiféle érvet nem hoztál fel amellett hogy óvódás jelző lenne, csak szokás szerint kinyilatkoztattad, valójában egy óvódás korú nagyon-nagyon ritkán használja ezt a szót)"

    Óh, már csak jelző? :D Kapaszkodj meg, se jelzőre, se ragra nincs szükség a fizikához! Mivel a lényeg a matematika nyelvén íródott. Sorry, de legfejtebb az ismeret közléséhez van szükség nyelvtanra, bináris nyelven nehéz lenne megérteni egy embernek... Ha ezeket a felesleges köröket kihagynák, és a témáról beszélnénk szerintem mindketten jobban járnák. Nem?
További bejegyzések a fórumban...