Sikeres leszállást produkált a Curiosity, hivatalos nevén a Mars Science Laboratory (MSL), bizonyítva egyben az égidaru segítségével történő landolás életképességét. A manővert szombaton kezdte meg az egység, a hordó alakú bolygóközi utazó fokozatához csatolva közelítve meg a vörös bolygót, miközben a bolygó növekvő gravitációja hatására folyamatosan gyorsult.

"Az űregység és a felszíni rendszerek egyaránt jó egészségnek örvendenek és a várakozások szerint teljesítenek" - foglalta össze a légkörbe belépni készülő Curiosity és leszállórendszerének állapotát még szombaton az MSL küldetés vezetője, Arthur Amador. "Az egység jelenleg az EDL (belépés, ereszkedés és leszállás) megközelítési konfigurációban van, az utolsó manőverezési fázisban, közepes erősítésű antennája a Föld felé irányul. Erős telekommunikációs jeleink vannak, amikkel másodpercenként 2000 bit adatot kapunk. Az energiaellátó alrendszer egészséges, marsjárónk akkumulátorai 100 százalékos töltöttségűek. A hővédő- és hajtómű rendszerek nominálisak, hőmérsékletük és nyomásuk stabil, a DSN (Deep Space Network) továbbra is jól működik, folyamatosan nyomon követve az űregységet."

A leszállás összetett műveletének első lépése a légkörbe történő belépés volt, ami egy rendkívüli pontosságot igénylő, hatalmas sebességen végbe menő manőver, lényege egy 3 x 12 kilométeres "ablakon" való átrepülés volt. A földi irányítás 6 óra 12 perckor adott zöld utat a leszállóegység automatikus műveleteinek, lezárva az MSL felé irányuló kommunikációs csatornát, magára hagyva a Curiosity-t. Néhány percen belül megérkezett a JPL-hez a megerősítés a két NASA Mars műholdat, a Mars Reconnaissance Orbitert és a Mars Odyssey-t üzemeltető csapatoktól, hogy felkészültek a leszállóegység nyomon követésére.


Az első jelentős eseményre, az utazó fokozat leválására 7 óra 14 perckor, 10 perccel a légköri belépés előtt került sor. Az alumíniumból készült burkolat biztosította a napenergiát és a manőverező hajtóműveket a bolygóközi utazás alatt. 7 óra 24 perckor megkezdődött a "rettegés 7 perce", ahogy az MSL óránkénti 21.120 kilométeres sebességgel belépett a légkörbe. "Ez a hét perc az egész küldetés legnehezebb része" - mondta a landolás előtt Pete Theisinger, a küldetés projekt vezetője, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumában. "A sikeres leszálláshoz több száz eseménynek kell rendben lezajlania, sok mindössze egy másodperc töredéke alatt játszódik le, amit a gép automatikusan irányít."


Az első felvételek
A belépés során az MSL 10-11 G erőhatásokat tapasztalt meg, hőpajzsainak közel 2000 Celsius fokos hőséggel kellett megküzdeniük. A belépés során a leszállórendszer több S-alakú kanyart írt le a pontos leszállás érdekében, amit az alsó burkolaton hajtóművei segítettek a felhajtóerő megfelelő szögének és irányának megtartásával, mindezt teljesen automatikusan a fedélzeti számítógép vezérelte az inerciális mérőegység adatai alapján. Az első telemetriai adatok 7 óra 27 perckor érkeztek be a JPL-hez a Mars Odyssey közreműködésével.

7 óra 29 perckor nyílt ki az MSL szuperszonikus narancssárga-fehér ejtőernyője, ami 80 felfüggesztő vezetékkel kapcsolódott a leszállóegységhez. Ezt követte a hőpajzs leválása, szabaddá téve a kilátást az ereszkedést rögzítő kamera, a Mars Descent Imager számára, illetve az égidaru szenzorai előtt, ami így megkezdhette a sebesség és magasság méréseket. Két perccel később távozott az alsó burkolat is, ekkor az MSL 1,6 kilométeres magasságban járt, 280 km/h sebességgel ereszkedve. A felszín eléréséhez a sebességet mindösszesen 3 km/h-ra kellett mérsékelni, ezt az égidaru 8 hajtóművének beindításával biztosították a lassulás harmadik fázisaként. Hasonló hidrazin-üzemű fékezőhajtóműveket alkalmaztak 1976-ban a Viking szondák leszállásánál.

Az égidaru finoman letette a Curiosity-t a felszínre, miután az kieresztette kerekeit és felfüggesztéseit, amik fékezett állapotban értek talajt. A talajt éréskor a Curiosity-t és az égidarut összekötő 7,5 méteres kábeleket a rendszer elvágta, majd a hajtóművek biztonságos távolságba vitték a leszállórendszert. A leszállásra 7 óra 32 perckor került sor, aminek tényét egy perccel később erősítette meg a NASA.

7 óra 35 perckor már megérkeztek a Mars Odyssey-n keresztül a JPL-hez a Curiosity kamerájának első kis felbontású felvételei, ami a marsjáró kerekeit mutatta. Az irányító központ munkatársai és a küldetés vezetői örömittas tapsban törtek ki, végre mindenki fellélegezhetett. Ezzel véget ért az 564 millió kilométeres utazás, és kezdetét vette egy egészen új kaland, mind a műszakilag legfejlettebb marsjáró, mind az emberiség számára.

Adam Steltzner az EDL csapat vezetője szerint a marsjáró a várt területen belül, "egy szép lapos" felületen szállt le. Az elkövetkező napokban megkezdik a Curiosity magas konverziós erősítésű kommunikációs antennájának beüzemelését, a rúdra szerelt kamera kiemelését; ezekre kedden kerül sor. Szerdán letesztelik a laboratóriumi műszerek állapotát és panoráma felvételeket készítenek a leszállóhelyről, pénteken pedig megkezdik a fedélzeti számítógép átállítását a leszállási programról a küldetés programcsomagra.

"Ma a Mars bolygón az Amerikai Egyesült Államok történelmet írt" - üdvözölte az eredményeket Barack Obama elnök. "Gratulálok és köszönöm mindazoknak a NASA-nál, akik valóra váltották ezt a példátlan eredményt."

"A Curiosity kerekei a mai nap megkezdik a Marson az emberi lábnyomok előtti út kikövezését. A Curiosity - a valaha épített legfejlettebb marsjáró - a vörös bolygó felszínén van, ahol arra a régi kérdésre fogja keresni a választ, hogy létezett-e valaha élet a Marson - vagy képes lehet-e a bolygó az élet feltételeinek biztosítására" - mondta Bolden. "Ez egy elképesztő teljesítmény, amit a világ tudósainak és mérnökeinek egy csapata tett lehetővé, akiknek munkáját a NASA és a Sugárhajtómű Laboratórium kiváló munkatársai fogták össze. Obama elnök a 2030-as évek közepére vizionálta az emberek eljutását a Marsra, a mai landolással pedig egy jelentős lépést tettünk e cél felé."