Hunter
A mélyben dolgozott a marsi víz
Az ESA Mars Express űrszondája felszínalatti víz egykori létezésének bizonyítékaira bukkant a vörös bolygón.
Az Mars Express és a NASA Mars Reconaissance Orbiter (MRO) szondája az ősi déli felföldeket magába foglaló Tyrrhena Terra kráterekkel tarkított területére közelített rá, ahol a tudósoknak 175 olyan területet sikerült azonosítaniuk, amiket víz által létrehozott ásványok jellemeznek. A kráterek falába, peremébe és szirtjeibe ágyazódott ősi kőzetek kémiája szerint a Mars történetének első évmilliárdja során volt jelen a víz, méghozzá a felszín alatt.
A kráterek egyfajta természetes ablakot nyitnak a bolygó felszín történetére, és minél mélyebb egy kráter, annál messzebbre lehet visszatekinteni az időben. "A kráterek igen széles méretbeli skáláját tanulmányoztuk, az 1 kilométerestől a 84 kilométer szélességűekig, ami azt jelzi, hogy ezek a hidrált (vízzel egyesült) szilikátok több tíz métertől egészen kilométeres mélységekből kerültek a felszínre" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, Damien Loizeau. "A kőzetek összetételéből következik, hogy hosszú időn át kellett jelen lenni felszínalatti víznek a kémiájuk ilyen jellegű átalakításához"
Az ESA tanulmánya szerint míg a becsapódások által kilökődött anyag látszólag szoros kapcsolatban volt a vízzel, alig akad valamilyen bizonyíték van arra, hogy a kráterek között, a felszínen fekvő köveknek is közük lenne a vízhez. "A vízkörforgás több kilométer mélyen a kéregben zajlott le megközelítőleg 3,7 millió éve, mielőtt a kráterek többsége kialakult volna ezen a területen" - magyarázta a tanulmányban közreműködő Nicolas Mangold. "A víz a igen sokféle kémiai változást idézett elő a kőzetekben, ami visszatükrözi a felszín közelében uralkodó alacsony, illetve a mélyebben fekvő területek magasabb hőmérsékleteit, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatot találnánk az akkori felszíni körülményekkel"
Tyrrhena Terra
A Mars egyik legnagyobb ismert agyagban gazdag területe, a Mawrth Vallis egy jóval egységesebb vizes ásványtant mutat, mint a Tyrrhena Terra. "A folyékony víz szerepe a Marson nagyon fontos a lakhatóság szempontjából, a Mars Express adataiból készült tanulmány pedig egy rendkívül nagy zónát tár elénk, ami igen hosszú időn át létezett" - összegzett Olivier Witasse, a Mars Express projekt tudósa.
Az Mars Express és a NASA Mars Reconaissance Orbiter (MRO) szondája az ősi déli felföldeket magába foglaló Tyrrhena Terra kráterekkel tarkított területére közelített rá, ahol a tudósoknak 175 olyan területet sikerült azonosítaniuk, amiket víz által létrehozott ásványok jellemeznek. A kráterek falába, peremébe és szirtjeibe ágyazódott ősi kőzetek kémiája szerint a Mars történetének első évmilliárdja során volt jelen a víz, méghozzá a felszín alatt.
A kráterek egyfajta természetes ablakot nyitnak a bolygó felszín történetére, és minél mélyebb egy kráter, annál messzebbre lehet visszatekinteni az időben. "A kráterek igen széles méretbeli skáláját tanulmányoztuk, az 1 kilométerestől a 84 kilométer szélességűekig, ami azt jelzi, hogy ezek a hidrált (vízzel egyesült) szilikátok több tíz métertől egészen kilométeres mélységekből kerültek a felszínre" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, Damien Loizeau. "A kőzetek összetételéből következik, hogy hosszú időn át kellett jelen lenni felszínalatti víznek a kémiájuk ilyen jellegű átalakításához"
Az ESA tanulmánya szerint míg a becsapódások által kilökődött anyag látszólag szoros kapcsolatban volt a vízzel, alig akad valamilyen bizonyíték van arra, hogy a kráterek között, a felszínen fekvő köveknek is közük lenne a vízhez. "A vízkörforgás több kilométer mélyen a kéregben zajlott le megközelítőleg 3,7 millió éve, mielőtt a kráterek többsége kialakult volna ezen a területen" - magyarázta a tanulmányban közreműködő Nicolas Mangold. "A víz a igen sokféle kémiai változást idézett elő a kőzetekben, ami visszatükrözi a felszín közelében uralkodó alacsony, illetve a mélyebben fekvő területek magasabb hőmérsékleteit, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatot találnánk az akkori felszíni körülményekkel"
Tyrrhena Terra
A Mars egyik legnagyobb ismert agyagban gazdag területe, a Mawrth Vallis egy jóval egységesebb vizes ásványtant mutat, mint a Tyrrhena Terra. "A folyékony víz szerepe a Marson nagyon fontos a lakhatóság szempontjából, a Mars Express adataiból készült tanulmány pedig egy rendkívül nagy zónát tár elénk, ami igen hosszú időn át létezett" - összegzett Olivier Witasse, a Mars Express projekt tudósa.
