Hunter
A matematika szerint életet talált a Viking a Marson
Az amerikai Viking program 36 éves adatainak új elemzése szerint a NASA megtalálta az életet a Marson.
A tanulmányt egy matematikusokból és biológusokból álló nemzetközi csoport tette közzé online a International Journal of Aeronautical and Space Sciences oldalán. Mindemellett úgy vélik, a NASA-nak nem is kell emberi expedíciót küldenie a vörös bolygóra az állítás bizonyítására. "Ha bizonyítékot akarunk csupán egy videofelvételt kell készítenünk egy marsi baktériumról. Ehhez elég egy mikroszkópot feljuttatni és megfigyelni a baktérium mozgását" - nyilatkozott Joseph Miller a Dél-Kaliforniai Egyetem orvosi karának neurofarmakológusa és biológusa. "Annak alapján, amit eddig tettünk 99 százalékig bizonyos vagyok abban, hogy ott van az élet"
Miller magabiztossága nagyrészt az új tanulmányból ered, ami újraelemezte a NASA Viking egységeinek 1976-ban elvégzett életészlelési kísérletét. Akkor a kutatók többek közt az úgynevezett radioaktív bontás (LR) kísérlet lefuttatásával rágták át magukat a nyers adatokon, ami mikrobai anyagcsere jelei után kutatott a két Viking leszállóegység által kiemelt talajmintákban. Bár a Viking-kísérletek közül exobiológiai szempontból ez volt a legbiztatóbb, a tudósok végül arra az általános konszenzusra jutottak, hogy a kísérlet csak geológiai aktivitást talált, biológiait nem.
Az új tanulmány más irányból közelítette meg az adatokat, az elv az volt, hogy a kísérlet eredményeit kizárólag numerikus nézőpontból vegyék szemügyre. A kutatók számsorozatokká alakították az LR adatokat, majd az eredmények komplexitását kezdték vizsgálni, abból indulva ki, hogy az élő rendszerek összetettebbek a nem biológiai folyamatoknál. A matematikusok szoros összefüggéseket találtak a Viking kísérlet eredményeinek összetettsége és a földi biológiai adatsorozatok komplexitása között, ami szerintük inkább biológiai, mintsem tisztán fizikai folyamatok karakterisztikáira utal az 1976-os adatokban.
A kritikusok szerint a biológiai és nem biológiai folyamatokat megkülönböztető matematikai módszer hatékonysága még a Földön sem bizonyított, ezért korai bármilyen messzemenő következtetést levonni. "Ideális lenne, ha a marsi adatokon egy olyan technikát alkalmaznának, amit már a Földön megfelelően kalibráltak és kellően megalapozottnak bizonyult" - mondta Christopher McKay, a NASA Ames Kutató Központjának asztrobiológusa.
Miller maga is elismeri, hogy bizonyítékaik nem bombabiztosak, azonban úgy véli, hogy így is azt a nézetet erősíti, ami ellentmond a Viking eredményeiről kialakult általános véleménynek. Következő lépésként maga is újra elemzi az adatokat, hogy lássa, vannak-e változások, amikor a napfényt heteken át blokkolta egy porvihar, mivel elméletileg a biológiai rendszereknek a Marson is másként kellene reagálniuk a környezeti változásokra, mint a geológiaiaknak. A kutatás eredményei várhatóan augusztusban látnak napvilágot.
A tanulmányt egy matematikusokból és biológusokból álló nemzetközi csoport tette közzé online a International Journal of Aeronautical and Space Sciences oldalán. Mindemellett úgy vélik, a NASA-nak nem is kell emberi expedíciót küldenie a vörös bolygóra az állítás bizonyítására. "Ha bizonyítékot akarunk csupán egy videofelvételt kell készítenünk egy marsi baktériumról. Ehhez elég egy mikroszkópot feljuttatni és megfigyelni a baktérium mozgását" - nyilatkozott Joseph Miller a Dél-Kaliforniai Egyetem orvosi karának neurofarmakológusa és biológusa. "Annak alapján, amit eddig tettünk 99 százalékig bizonyos vagyok abban, hogy ott van az élet"
Miller magabiztossága nagyrészt az új tanulmányból ered, ami újraelemezte a NASA Viking egységeinek 1976-ban elvégzett életészlelési kísérletét. Akkor a kutatók többek közt az úgynevezett radioaktív bontás (LR) kísérlet lefuttatásával rágták át magukat a nyers adatokon, ami mikrobai anyagcsere jelei után kutatott a két Viking leszállóegység által kiemelt talajmintákban. Bár a Viking-kísérletek közül exobiológiai szempontból ez volt a legbiztatóbb, a tudósok végül arra az általános konszenzusra jutottak, hogy a kísérlet csak geológiai aktivitást talált, biológiait nem.
Az új tanulmány más irányból közelítette meg az adatokat, az elv az volt, hogy a kísérlet eredményeit kizárólag numerikus nézőpontból vegyék szemügyre. A kutatók számsorozatokká alakították az LR adatokat, majd az eredmények komplexitását kezdték vizsgálni, abból indulva ki, hogy az élő rendszerek összetettebbek a nem biológiai folyamatoknál. A matematikusok szoros összefüggéseket találtak a Viking kísérlet eredményeinek összetettsége és a földi biológiai adatsorozatok komplexitása között, ami szerintük inkább biológiai, mintsem tisztán fizikai folyamatok karakterisztikáira utal az 1976-os adatokban.
A kritikusok szerint a biológiai és nem biológiai folyamatokat megkülönböztető matematikai módszer hatékonysága még a Földön sem bizonyított, ezért korai bármilyen messzemenő következtetést levonni. "Ideális lenne, ha a marsi adatokon egy olyan technikát alkalmaznának, amit már a Földön megfelelően kalibráltak és kellően megalapozottnak bizonyult" - mondta Christopher McKay, a NASA Ames Kutató Központjának asztrobiológusa.
Miller maga is elismeri, hogy bizonyítékaik nem bombabiztosak, azonban úgy véli, hogy így is azt a nézetet erősíti, ami ellentmond a Viking eredményeiről kialakult általános véleménynek. Következő lépésként maga is újra elemzi az adatokat, hogy lássa, vannak-e változások, amikor a napfényt heteken át blokkolta egy porvihar, mivel elméletileg a biológiai rendszereknek a Marson is másként kellene reagálniuk a környezeti változásokra, mint a geológiaiaknak. A kutatás eredményei várhatóan augusztusban látnak napvilágot.