Napról napra, óráról órára nő a feszültség a NASA-nál. A Curiosity marsjáró az űrügynökség leghangosabb sikere lehet, vagy a legnagyobb kudarca.

A Mars Science Laboratory egytonnás Curiosity marsjárója választ adhat arra a sokat boncolgatott kérdésre, vajon kialakulhatott-e valaha az élet a Marson, vagy akár még most is jelen van?

A legnagyobb kihívást az jelenti, amikor a marsjáró leszállórendszerével együtt fejest ugrik a bolygó légkörébe, amivel az ütemterv szerint magyar idő szerint augusztus 6-án reggel 6 óra 30 perckor kell szembe néznie. A földi irányítás is nagyon szeretne szó szerint szembe nézni a küldetés legkritikusabb pontjával, ahogy korábban beszámoltunk róla, a Mars Odyssey szonda egy meghibásodása miatt a leszállás nyomon követésének áttervezésén is gondolkoztak. Egy hatperces hajtómű begyújtással sikerült visszaállítani a szondát a megfelelő pályára, így a "halálugrás" utolsó pillanatait is végig kísérhetik, azonnali megerősítést adva a leszállás kimeneteléről.

"Ha sikerrel zárul, messze ez lesz a valaha volt legjobb Mars-küldetés. Példátlan tudományos felfedezéseket fog tenni, és feltüzeli az emberek képzeletét egy más világ felderítésének víziója által" - nyilatkozott Robert Zubrin, a Mars Society elnöke a SPACE.com-nak, hangsúlyozva, hogy a Curiosity sikerének kulcsa egy eddig még nem bizonyított leszállórendszer, az úgynevezett légidaru, ami 900 kilogrammnyi rakományt képes eljuttatni a Mars felszínére. Ez elegendő egy minta-visszajuttató, vagy más nagyobb léptékű küldetések kiszolgálására is, új távlatokat nyitva meg a bolygókutatásban.

Zubrin elismeri, hogy amilyen hatalmasat szakíthat az új technika, ugyanolyan nagyot bukhat is, ha az egész rendszer felkenődik a vörös bolygóra. "Az egész Mars programot magával ránthatja" - tette hozzá. "A 2016-os és 2018-as küldetések törlésével a program kaotikussá vált"

A marsjáró bukása végleg reménytelenné tenné a fenti küldetések újraindítása mellett lobbizók erőfeszítéseit, akárcsak az új javaslatokkal előállók elképzeléseit. Zubrin szerint egy kudarcot, bármi legyen is az oka, kézenfekvőnek aposztrofálnák a tény után. "Nem láttátok előre? Hogy nem lehetett ezt előre látni? Kétmilliárd dollárt adtunk a küldetésetekre, amit totálisan elbaltáztatok? Ne is próbáljatok többet kérni" - próbált a bolygókutatások költségvetését nyirbálók bőrébe bújni Zubrin, aki egyetlen mondattal foglalta össze a küldetés jelentőségét: "Győzelem, vagy halál"

A mobilis MSL robot a NASA Phoenix leszállóegységének nyomdokait követi majd, ami 2008 májusában landolt a bolygó északi sarkvidékén. A helyhez kötött Phoenix öt hónapon át végzett tudományos kísérleteket a NASA Naprendszeren belüli lakható zónák utáni kutatása keretében. Felfedezései között meg kell említenünk a felszín alatt néhány centiméterrel talált vízjeget, és a talajban észlelt perklorátot, ami nagyobb koncentrációban a Marson uralkodó hőmérsékletek alá csökkenti a víz fagyási pontját, egyes mikroorganizmusok pedig még energiát is meríthetnének ebből az anyagból.

"A Phoenix csapat nagyon várja az egyenlítő közelében elhelyezkedő Gale-kráter talajának ásványtanának és kémiájának elemzését, hogy összevethessük a Phoenix sarkvidéki értékeivel" - mondta Peter Smith, a 2008-as küldetés vezetője a tucsoni Arizona Egyetemen. "Az illékony anyagok történetének és a szerves anyagok sorsának fontos kérdéseire kell még megfelelő válaszokat adni. A Curiosity-nek meg van a képessége, hogy hozzájáruljon ezekhez"

Bár a Curiosity nem egy élet után kutató küldetés, sokkal inkább a lakható környezetek kerekekkel felszerelt felderítője, a Marson végzendő munkája segítene a jövő élet-kutatása előtti út kikövezésében és közelebb vihet az első Marsra lépéshez. "Úgy érzem magam, mint egy kisrészvényes egy hatalmas vállalkozásban" - mondta Kim Stanley Robinson amerikai sci-fi író, aki Mars-trilógiájával vált világhírűvé. "Ha életet találunk a Marson, legyen az rokon vagy idegen, az akkor is a tudományos történelem egyik legnagyobb felfedezése lesz, és meg kell gondolnunk, hogyan tanulmányozzuk... milyen protokollokat kell felállítanunk. Ez egy érdekes problémának ígérkezik"

Robinson szerint - ha megtaláljuk az életet - az is nagy kihívás lesz, hogy megállapítsuk, vajon az valóban marsi eredetű, vagy a földi szennyeződések eredménye? "Különös vadászat lesz. Elképzelhető, hogy a marsi élet a mélyben kuporog és nehéz lesz megtalálni"

Képesek lesznek az emberek és a marsi mikrobák együtt, vagy inkább egymás mellett élni? Robinson víziója szerint a föld alatti marsi élet háborítatlanul teheti a dolgát, miközben az emberek ugyanezt teszik a felszínen. "Úgy vélem a legnagyobb veszélyt a marsi élet tönkretétele jelentené" - összegzett.