Hunter
Az oroszok mentik meg az ExoMars programot
Oroszország együttműködési szerződést köt Európával, miután a NASA kihátrált az ExoMars projekt mögül, állítja az orosz űrügynökség.
A Roszkozmos vezetője Vlagyimir Popovkin és az ESA vezérigazgatója, Jean-Jacques Dordain pénteken találkozott Moszkvában, hogy tárgyaljon a közös Mars expedíciókról, amik 2016-ban és 2018-ban indulnának.
Popovkin (balra) és Dordain egy korábbi felvételen
Az ESA azóta igyekszik meggyőzni Oroszországot, hogy lépjen elő teljes jogú partnerré, amióta tavaly a NASA bolygókutatási költségvetése bizonytalanná vált. A Roszkozmosz közleménye szerint az orosz űrügynökség vezetői egyetértenek abban, hogy a Mars-kutatás "közös tudományos érdekeket szolgál". A két űrügynökség az év végén fogja aláírni a hivatalos egyezményt. Remélhetőleg az Európával kötött szövetség javítani fogja az oroszok Mars-kutatási eredményeit is, amit nem igazán lehet sikertörténetnek nevezni.
Az orosz fél biztosítja a Marsra induló műhold és marsjáró űrbejuttatásához szükséges két Proton rakétát. A 2016-os repülés a Thales Alenia Space által kivitelezett műholdat indítja el a vörös bolygó felé, ahol az űreszköz a légkör metán és egyéb nyomgáz tartalmát fogja szondázni, illetve magával visz egy leszállási demonstrátort is, ami a két évvel később induló marsjáró és leszállórendszere számára gyűjthet értékes adatokat. A 2018-as leszállóegységet a brit Astrium Satellites fejleszti, amit egy orosz építésű belépő, ereszkedő és leszálló csomag juttat el a bolygó felszínére.
Az eredeti tervezet szerint a NASA biztosította volna mindkét ExoMars kilövéshez a rakétákat, két Atlas 5-öt, illetve a kutatási műszereket, valamint a marsjáró leszálló rendszerét, ami a Mars Science Laboratory „égi daru” struktúráján alapult volna.
Az ESA igazgatótanácsa márciusban jóváhagyta az ExoMars program tovább finanszírozását, ezáltal biztosítva a műhold küldetés 2016. januári kilövési időpontjának a megtartását. A NASA következő novemberi miniszteri ülésén a program költségvetési hiányainak kezelése lesz a téma, az ESA tagállamok ugyanis 850 millió eurót szavaztak meg az ExoMars finanszírozására, az újrarajzolt, orosz közreműködéssel folytatódó küldetés azonban 1,2 milliárd euróba kerülne Európának, amit a hivatalos megállapodás aláírása előtt biztosítani kell az ESA számára.
A Roszkozmos vezetője Vlagyimir Popovkin és az ESA vezérigazgatója, Jean-Jacques Dordain pénteken találkozott Moszkvában, hogy tárgyaljon a közös Mars expedíciókról, amik 2016-ban és 2018-ban indulnának.
Popovkin (balra) és Dordain egy korábbi felvételen
Az ESA azóta igyekszik meggyőzni Oroszországot, hogy lépjen elő teljes jogú partnerré, amióta tavaly a NASA bolygókutatási költségvetése bizonytalanná vált. A Roszkozmosz közleménye szerint az orosz űrügynökség vezetői egyetértenek abban, hogy a Mars-kutatás "közös tudományos érdekeket szolgál". A két űrügynökség az év végén fogja aláírni a hivatalos egyezményt. Remélhetőleg az Európával kötött szövetség javítani fogja az oroszok Mars-kutatási eredményeit is, amit nem igazán lehet sikertörténetnek nevezni.
Az orosz fél biztosítja a Marsra induló műhold és marsjáró űrbejuttatásához szükséges két Proton rakétát. A 2016-os repülés a Thales Alenia Space által kivitelezett műholdat indítja el a vörös bolygó felé, ahol az űreszköz a légkör metán és egyéb nyomgáz tartalmát fogja szondázni, illetve magával visz egy leszállási demonstrátort is, ami a két évvel később induló marsjáró és leszállórendszere számára gyűjthet értékes adatokat. A 2018-as leszállóegységet a brit Astrium Satellites fejleszti, amit egy orosz építésű belépő, ereszkedő és leszálló csomag juttat el a bolygó felszínére.
Az eredeti tervezet szerint a NASA biztosította volna mindkét ExoMars kilövéshez a rakétákat, két Atlas 5-öt, illetve a kutatási műszereket, valamint a marsjáró leszálló rendszerét, ami a Mars Science Laboratory „égi daru” struktúráján alapult volna.
Az ESA igazgatótanácsa márciusban jóváhagyta az ExoMars program tovább finanszírozását, ezáltal biztosítva a műhold küldetés 2016. januári kilövési időpontjának a megtartását. A NASA következő novemberi miniszteri ülésén a program költségvetési hiányainak kezelése lesz a téma, az ESA tagállamok ugyanis 850 millió eurót szavaztak meg az ExoMars finanszírozására, az újrarajzolt, orosz közreműködéssel folytatódó küldetés azonban 1,2 milliárd euróba kerülne Európának, amit a hivatalos megállapodás aláírása előtt biztosítani kell az ESA számára.
