Informatika és tudomány

Hunter

A szabályozás csapdájában vergődik az influenza kutatás

Hat hónapnyi vita után közzéteszik azt a holland kutatást, amelyiknek sikerült egy halálos H5N1 influenzát levegő útján terjedővé tenni. A kutatás mögött álló tudósok azonban nem lehetnek maradéktalanul elégedettek, mivel nem tudják folytatni a munkájukat.

2011 decemberében az Egyesült Államok biobiztonsági bizottsága a kutatás publikálása elleni javaslatot tett, "kétélű fegyverként" (DURC) értékelve a munkát, amit bár nemes cél vezérelt, ha azonban rossz kezekbe kerülnek, vagy egyszerűen csak a nem kellően biztonságos tárolás miatt kiszöknek a kórokozók, az rendkívüli veszélyeket rejt magában. Áprilisra a bizottság tagjai többségének megváltozott a véleménye és engedélyezték a közzétételt.

Januárban a kedélyek megnyugtatása érdekében a világ vezető influenza laboratóriumai moratóriumot hirdettek minden további, ilyen jellegű kutatásra, majd márciusban az USA gyorsan közzé tette saját új DURC szabályzatát, ami kimondja, hogy a szabályzatban meghatározott 15 kórokozó (köztük a madárinfluenza, a yersinia pestis, az ebola) bármelyikének virulensebbé tételére, átadhatóságának fokozására, vagy az ellenük való védekezés csökkentésére irányuló kutatások esetén a kutatóknak egy vészforgatókönyvet kell készíteniük, amit el kell fogadtatniuk az illetékes hatóságokkal. Ez magába foglalhatja a fokozott elszigeteltséget, a kísérlet megváltoztatását, az eredmények visszatartását, a munka titkosítását, vagy éppen azt, hogy bele sem fognak a kísérletekbe. "Most nem tudjuk, milyen körülmények között oldhatjuk fel a moratóriumot" - mondta Ab Osterhaus, a kutatásnak otthont adó rotterdami Erasmus Gyógyászati Központ munkatársa.

Elméletben a feloldásra bármikor sor kerülhetne, mivel a moratóriumot minden labor saját belátása szerint fogadhatta, vagy utasíthatta el. A gond, magyarázta Anthony Fauci, az Egyesült Államok Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) vezetője, hogy minden ilyen jellegű kutatás, amit elvégeznek egy egységes DURC szabályzat lefektetése előtt, hasonló publikációs vitákba torkollhatnak.

Voltak akik üdvözölték az amerikai lépést. "A szabályzat egy újabb áttekinthetőségi réteget ad, biztosítva, hogy minden szemszögből megvitassuk a potenciális kettős felhasználhatóságot a kutatás előtt és után" - mondta Adolfo Garcia-Sastre a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem tanára.

Mások, köztük a holland kutatás vezetője, Ron Fouchier nem ilyen derűlátóak. Az ő véleménye szerint a holland hatóságok elégedettek az Erasmus biobiztonsági elővigyázatosságaival, azonban egy amerikai bizottság újra vizsgája azokat az új DURC szabályok fényében. Fouchier úgy véli, a kutatóknak és a hatóságoknak már a kutatás tervezésekor meg kellene egyezniük a biztonsági kérdésekben, és mindezt nem lenne szabad lekorlátozni 15 patogénre. "Nemzetközi irányvonalakra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy hogyan döntsük el, ki mit tehet a kutatás kockázatai és előnyei alapján" - mondta Osterhaus, hozzátéve, hogy jelenleg még a laborok biobiztonsága sem egységes.


Ron Fouchier

Osterhaus már az Európai Bizottság segítségét is kérte, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elkövetkező hetekben teszi közzé új irányvonalait, és egy globális konferenciát is tervez a DURC problémáinak megvitatására a jövő esztendőben.

David Heymann, a brit Egészségvédő Ügynökség elnöke egyetért a globális szabványok felállításában. "Könnyű szigorítani a szabályokon, azonban ez téves biztonságérzetet teremthet, mert egyrészt nem tartják be, vagy csak az amúgy is törvénytisztelő tudósokra vonatkozik, nem a veszélyes elemekre" - mondta, hozzátéve, hogy csak akkor találhatnak működő alternatívát, ha a kutatók megegyeznek, hogyan végezhetik biztonságban kutatásaikat és mindezt egyenlő feltételrendszeren keresztül érvényesítik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Merces #65
    ...ebben tévedsz a hidegháború idején mindkét fél vezérkarában akadtak olyanok, akik teljesen komolyan gondolták a megelőző csapást, sok esetben csak a szerencsén mult hogy nem csináltak egymásbol rántottát, azaz hogy miért is beszélek mult időben , egy nukleári holokauszt valószinűsége nagyobb mint a hatvanas évek óta bármikor
    sőt http://barikad.hu/oroszorszag_megelozo_csapasra_figyelmeztetett-20120504
    bár ez utóbbi csak szerény orosz diplomáciai próbállkozás szerintem.....
  • NimKorko #64
    Egyáltalán itt tudja valaki, hogy mi a különbség a baktérium és a vírus között? Ellenszer vírusra nincs, mivel az csak egy fehérjék által hordozott genom, ami beépül az emberi DNS-be. A baktériumnak van sejtfala, amit ha szétküldessz akkor elhal. A vírusnak nincs. Amúgy is az emberi DNS lánc, ha jól emlékszem kb 20%-a vírusokból visszamaradott genetikai származékot tartalmaz, mivel a kivágódás nem pontos, mert a vírusok ilyen-olyan szabályozása gyakorlatilag szar.

    Ha ellenszert akartok akkor kaptok majd vele együtt egy autóimmun betegséget is, ugyanis ha beépül a sejtjeitek genomjába akkor gyakorlatilag a saját sejtjeiteket kell elpusztítania a fehérjéknek.

    Középiskolás biológiából 1-es mindnek aki ilyen hülyeségeket ír. De naplónyi.
    Ha megtalálták, hogy mutálódhat levegőben terjedő változattá akkor legalább, ha létrejön egy hasonló változat ki tudnak indulni valahonnan, hogy oltás legyen ellene. Az oltás meg nem egyenlő azzal, hogy nem kapod meg, hanem megkaphatod, de akkor már felkészült a szervezet, hogy ha találkozik azzal a fehérjetípussal ami hordozza ezt a vírust akkor ki tudja védeni. A dokik meg csak azért adnak antibiotikumot a vírusfertőzések mellé, hogy ne kapjál még be bacit is, csak ennek mellékhatásaként gyengíti a védekezőképességet vírusokkal szemben.
  • TARTYOM #63
    Kétlem hogy jobban tudod miért csinálták mint ők..

    Amúgy sikerült egy olyan hiperszuper brutális galaktikus fegyvert csinálniuk akkor, aminek az elődjébe nem halt bele 100.000 ember a 7 milliárdból. Brutális vírus, én komolyan rettegek tőle
  • Bannedusermail #62
    Keversz dolgokat. Iraknak semmi köze nincs ma ahhoz, hogy mi az atomfegyver.

    Efyébként az atomrobbanást túlbecsülöd. A 20Kt-s hirosimainak nem annyira nagy a hatósugara. A robbanés sugárterhelése nem halálos. Az kap halálos dózist, aki olyan közel van, hogy el is ég. Ez pár kilométer. Ha bepattansz egy teherautóba, és elhűzol a helyszínről, akkor a kiszóródó sugárzó anyagot elkerülöd, és semmi bajod nem lesz. Magyarán, ha ilyet ledobnának a Belvárosra, egy kőbányainak vagy kispestinek, ha elhagyja a fővárost, nem szenvedne egészségkárosodást. Hogy egy ekkora városban totális pusztítást okozzon, ahhoz legalább egy olyan bomba kell, aminél deutérimut fecskendeznek a robbanás előtt a két uránium folgömb közé. Ekkor beinful egy fúzió, ami annyi neutront szabadít fel, hogy sokkal több uránium bomlik le, mielőtt a robbanás annyira szétveti a hasadóanyagot, hogy leáll a láncreakció. Mert egy bombánál csak a hasadóanyag töredéke hasznosul, ugyanis a bomba szerkezete hamarabb megsemmisül, minthogy a fegyver a teljes energiáját felszabadítaná. Így akár megatonnás nagyságrendű rombolóerőt is elérhet a fegyver, ami az eredeti változat százszorosa. Ez már elvileg a fúziós és a fissziós bomba keveréke.
    Az igazi hidrogénbomba, az már 100 Megatonnás, és azt is leszabályozták csak 50-re, mert a tűzgömbje kilógott volna a világűrbe. Így is 70 kilométeres volt a tűzgömbje, és 700 kim-re tört be ablakokat skandináviában. Az amerikaiak is direkt leszabályozták a sajátjukat 7 Mt-ra, csak elszámolták magukat és 15-re sikerült, ami telibevágott a zónán kívül egy kóbor japán halászhajót.
    Na de ezek a fegyverek azon kívúl, hogy legyártották, kísérletileg felrobbantották, hamarosan kukázásra is kerültek. Volt egy másik kísérletük a tuszkiknak is, ami balul sült el. Felrobbantották, és a messzi kutatóvárosban ledöntötte az embereket a lábukról. Egyszerűen nem mondható meg pontosan, hogy mekkorát fog robbanni. Ennek az az oka, hogy egy ellipszis egyik gyújtópontjában van egy atombomba, a másikban meg a deutérium-lítium vegyület, és maga az ellipszis wolframból és nem hasadó, azaz stabil gyenfe urániumból van. AZ atombomba felrobban a szerkezet belsejében, és a fizikai robbanás (nem kémiaira gondolok, hanem arra, hogy a röntgensugárzás fénysebességgel terjed, az atomrobbanás meg nem) lassabban terjed, mint a röntgensugárzás, így annak egy része visszaverődik, és ami az egyik gyújtópontból indul ki, az ellipszisnél a másik gyújtópontba reflektálódik. Ott meg ugye deutérium van, ami felhevül, és beindul a fúzió, ami a robbanásnak csak a töredékét adja. Sok neutront szabadít fel, ami tovább erősíti a másik gyújtópontben lévő uránium hasadását, és az ellipszis köpenyében lévő nem hasadó uránium egy részét hasadóvá változtatja, ami szintén hasadni fog. Közben az egész szerkezetnek még egyben kell maradnia. Maga az ellipszis is roncsolódik, és nem mondható meg biztosan, hogy meddig bírja a sugárnyomást, és ugye ettől függ a felszabadult energia. Nem is kísérleteztek velük többet. Mert az egész konstrukció egy geometriai megoldás, ami az ellipszis speciális matematikai tulajdonságait használja ki. Egyszerűen megépíted, és nem tudod szabályozni, hogy pontosan mekkorát robbanjon. Mellesleg, mivel ezek hétméter hosszú, és három méter széles vastag uránium és wolfram köpenyes szerkezetek, a tömegük 10-20 tonna, tehát el sem bírja őket egy rakéta. Mármint egy ballisztikus. Ezekhez már olyan kellene, amivel az űrállomásra mennek.

    Ezek tényleg letarolnának egy teljes várost. Na de nem ezek vannak tömkelegével. Ezekből csináltak párat, felrobbantották kísérletekben, és annyiban is maradtak.

    Van egy harmadik csoport, a neutronbomba. Na, azok tényleg kicsit robbannak, úgy 1 Kt-sak, tehát a hirosimai huszadát sem érik el, viszont nagyon erős neutronsugárzást bocsátanak ki. Gyakorlatilag, akinek nem a fejére esik, az mind túléli a robbanást, de utána mindenki meghal, mert sokkal nagyobb körben halálos a sugárzásuk. Nem tartják a sugárzást a fegyverben, tehát a fegyver szerkezete pont annyira erős, hogy a láncreakció beinduljon, de pont annyira gyenge, hogy sokáig ne tartson. Tehát elkapják azt a vékony határt, ahol a fegyver szétesik a láncreakció teljes felfutása előtt, de addig azért kitart, hogy beinduljon.

    Ezt már direkt frontvonalra tervezték, nem városok ellen. Mert egy tanjbak az atomrobbanás nem okoz gondot, ha nem a tűzgömbbe kerül. Viszont ez a fegyver még ott is megüli a személyzetet, ugyanis a neutron keresztül megy a páncélzaton is.
  • teddybear #61
    Márpedig így van. Hirosimán és Nagaszakin is jó pár túlélő akadt a teljes rombolás zónáján belül, akik különböző tereptárgyak védelmében úszták meg a robbanást. És nem sültek meg, mert valami(fal, födém, stb.) takarta őket a robbanás közvetlen hősugárzásától, és később védte őket a lökéshullámtól is. Ráadásul egy egy méter vastag földréteg a tizedére csökkenti a robbanáskor fellépő neutron-sugárzást is. Szóval egy egyszerű lövészárok is komolyan megnöveli az esélyeket.

    Ami az atomfegyver használatát illeti, bizony komolyan felmerült a koreai háború alatt az amerikaiak részéről az ismételt használata, de szerencsére letettek róla.
    Ami pedig az iráni atombombát illeti, nem örülök annak, hogy van nekik. Sokkal jobb lenne, ha nem lenne senkinek sem.
    Dacára annak amit mondasz, Iránt nem tartana sokba leverni. 8 évig pofozkodott Irakkal, és nem bírtak egymással, azt meg meddig tartott szétverni?
    Kárt persze okozna az atombombája, és ráadásul biztosan rádobnának legalább egyet Izraelre is. Szaddam is megpróbálta őket is belerángatni a háborúba, szerencsére nem sok sikerrel.
    Az meg hogy hogyan élnek Irakban? Leginkább úgy ahogy ők akarják. A hős hazafiaktól több félnivalójuk van a civileknek, mint a gyilkos amerikaiaktól.
  • John Wayne #60
    Hmm, gondolod egy tereptárgy megvéd egy atombombától? Valószínűleg tök simán megsülnél még a pincében is. Minden őrkutyára atombombát? Itt nyilván ironizálsz, de valószínűleg bőven elég volna néhány 100 km-enként leejteni egyet a mai töltetekből, hogy a pusztítás gyakorlatilag teljes legyen, max a föld alatti "atombiztos" bunkerek mélyén lehetne kihúzni. Nyilván senki sem annyira őrült, hogy ilyesmit csináljon egyébként, mert kevés hasznát látná az ilyen módon letarolt területnek. Az atombomba olyan értelemben terrorfegyver, hogy kiváló elrettentő eszköz, ezért akar Irán is ilyet magának, hogy nehogy bemenjenek felszabadítani az elnyomott iráni népet a hős NATO erők, mint Irakban. Ahol persze máig sokkal rosszabbul élnek azok a szerencsétlenek a káoszban, mint a zsarnok Szaddam alatt, amikor legalább rend volt. De nyilván nem is azért mentek oda, hogy "felszabadítsák" őket.
    Válasz 'NEXUS6' üzenetére (#58)
    Az emberek őrültnek tartanak. Ez talán igaz is, és akkor mindegy, ha eggyel több a holdkóros.
    Viszont, ha igazam van, és a tudomány téved, akkor Isten irgalmazzon az emberiségnek.
    Viktor Schauberger
  • Katalizátor #59
    Egyetértek! Kivéve, hogy az atombomba egyáltalán nem "hatékony". Az csak tarol. MINDENT!
  • NEXUS6 #58
    Tök jogos.

    És vegyük hozzá, hogy az atombomba totális terrorfegyver. Nagyvárosok nagykiterjedésű civil célpontok ellen jó. De a katonák marha gyorsan megtanulták, hogy lehetne egy atomháborúban viszonylag hatékonyan védekezni ellene. Először is szétbontakozással a tereptárgyak védelmének kihasználásával. "Legjobb barátod a föld".
    Ha egy egységre rádobnak egy bombát és az eszközök/emberek nagyrészét fizikailag nem semmisítette meg, akkor az az egység még viszonylag ütőképes napokig. Ugyanis az akár halálos sugáradagot kapott katona is még órákig, napokig hadrafogható marad (járó hulla fázis).

    A megoldást abban látták, hogy akár az utolsó őrkutyára is atomot kell dobni, de azért ennél a 60-as/70-es években kitalált intelligens fegyverek azért célszerűbbnek tűnnek szerencsére.

    Szal az atomfegyver, nem a hatékonyságával, valós pusztító erejével hatott, sokkal inkább a tőle való félelemmel, igazi politikai celebfegyver.
  • Skynet #57
    Már a konteó hívős aláírásod alapján nyilvánvaló mennyire birka vagy, a hozzászólásaid csak erősítik:)
  • Bannedusermail #56
    "Atomenergia, mi volt előbb? Fegyver vagy erőmű?"

    Alapvetően igazad van, de ez egy rosz példa, mert éppen akkor volt egy világháború. Katonáljnak nem is kellett az atombomba, mert nem is értették miről van szó. Az első próbálkozás Angliában volt, de a tábornokok kukázták az öteletet, hogy a bohóc tudósok hülyeséget beszéltek. Akkor átmentek Szilárd Leoék az USA-ba, és Oppenheimerrel, Teller Edével meggyőzték Einsteint, hogy lobbizzon velük. Eistein nem csak tudós volt, hanem mai szóhasználattal médiaceleb is, mert igen bogaras emberke volt, aki nyilatkozgatott, és közben szellemes és bölcs mondatokat is eleresztett, mint egy guru. Roppant népszerű ember volt, akit a bohókás és gura természete miatt mindenki ismert. Nem csak egy tudós volt, hanem az is ismerte, aki azt sem értette, hogy mitől megy a gözmozdony. És ott is be kellett vetni, hogy Hitlernek dolgozik a legnagyobb másik tudós, Heisenberg, és a németek már biztos javában dolgoznak az atombombán.

    Mellesleg szerintem, bombát készíteni egyszerűbb, mint erőművet.
További bejegyzések a fórumban...