Bannedusermail#62
Keversz dolgokat. Iraknak semmi köze nincs ma ahhoz, hogy mi az atomfegyver.
Efyébként az atomrobbanást túlbecsülöd. A 20Kt-s hirosimainak nem annyira nagy a hatósugara. A robbanés sugárterhelése nem halálos. Az kap halálos dózist, aki olyan közel van, hogy el is ég. Ez pár kilométer. Ha bepattansz egy teherautóba, és elhűzol a helyszínről, akkor a kiszóródó sugárzó anyagot elkerülöd, és semmi bajod nem lesz. Magyarán, ha ilyet ledobnának a Belvárosra, egy kőbányainak vagy kispestinek, ha elhagyja a fővárost, nem szenvedne egészségkárosodást. Hogy egy ekkora városban totális pusztítást okozzon, ahhoz legalább egy olyan bomba kell, aminél deutérimut fecskendeznek a robbanás előtt a két uránium folgömb közé. Ekkor beinful egy fúzió, ami annyi neutront szabadít fel, hogy sokkal több uránium bomlik le, mielőtt a robbanás annyira szétveti a hasadóanyagot, hogy leáll a láncreakció. Mert egy bombánál csak a hasadóanyag töredéke hasznosul, ugyanis a bomba szerkezete hamarabb megsemmisül, minthogy a fegyver a teljes energiáját felszabadítaná. Így akár megatonnás nagyságrendű rombolóerőt is elérhet a fegyver, ami az eredeti változat százszorosa. Ez már elvileg a fúziós és a fissziós bomba keveréke.
Az igazi hidrogénbomba, az már 100 Megatonnás, és azt is leszabályozták csak 50-re, mert a tűzgömbje kilógott volna a világűrbe. Így is 70 kilométeres volt a tűzgömbje, és 700 kim-re tört be ablakokat skandináviában. Az amerikaiak is direkt leszabályozták a sajátjukat 7 Mt-ra, csak elszámolták magukat és 15-re sikerült, ami telibevágott a zónán kívül egy kóbor japán halászhajót.
Na de ezek a fegyverek azon kívúl, hogy legyártották, kísérletileg felrobbantották, hamarosan kukázásra is kerültek. Volt egy másik kísérletük a tuszkiknak is, ami balul sült el. Felrobbantották, és a messzi kutatóvárosban ledöntötte az embereket a lábukról. Egyszerűen nem mondható meg pontosan, hogy mekkorát fog robbanni. Ennek az az oka, hogy egy ellipszis egyik gyújtópontjában van egy atombomba, a másikban meg a deutérium-lítium vegyület, és maga az ellipszis wolframból és nem hasadó, azaz stabil gyenfe urániumból van. AZ atombomba felrobban a szerkezet belsejében, és a fizikai robbanás (nem kémiaira gondolok, hanem arra, hogy a röntgensugárzás fénysebességgel terjed, az atomrobbanás meg nem) lassabban terjed, mint a röntgensugárzás, így annak egy része visszaverődik, és ami az egyik gyújtópontból indul ki, az ellipszisnél a másik gyújtópontba reflektálódik. Ott meg ugye deutérium van, ami felhevül, és beindul a fúzió, ami a robbanásnak csak a töredékét adja. Sok neutront szabadít fel, ami tovább erősíti a másik gyújtópontben lévő uránium hasadását, és az ellipszis köpenyében lévő nem hasadó uránium egy részét hasadóvá változtatja, ami szintén hasadni fog. Közben az egész szerkezetnek még egyben kell maradnia. Maga az ellipszis is roncsolódik, és nem mondható meg biztosan, hogy meddig bírja a sugárnyomást, és ugye ettől függ a felszabadult energia. Nem is kísérleteztek velük többet. Mert az egész konstrukció egy geometriai megoldás, ami az ellipszis speciális matematikai tulajdonságait használja ki. Egyszerűen megépíted, és nem tudod szabályozni, hogy pontosan mekkorát robbanjon. Mellesleg, mivel ezek hétméter hosszú, és három méter széles vastag uránium és wolfram köpenyes szerkezetek, a tömegük 10-20 tonna, tehát el sem bírja őket egy rakéta. Mármint egy ballisztikus. Ezekhez már olyan kellene, amivel az űrállomásra mennek.
Ezek tényleg letarolnának egy teljes várost. Na de nem ezek vannak tömkelegével. Ezekből csináltak párat, felrobbantották kísérletekben, és annyiban is maradtak.
Van egy harmadik csoport, a neutronbomba. Na, azok tényleg kicsit robbannak, úgy 1 Kt-sak, tehát a hirosimai huszadát sem érik el, viszont nagyon erős neutronsugárzást bocsátanak ki. Gyakorlatilag, akinek nem a fejére esik, az mind túléli a robbanást, de utána mindenki meghal, mert sokkal nagyobb körben halálos a sugárzásuk. Nem tartják a sugárzást a fegyverben, tehát a fegyver szerkezete pont annyira erős, hogy a láncreakció beinduljon, de pont annyira gyenge, hogy sokáig ne tartson. Tehát elkapják azt a vékony határt, ahol a fegyver szétesik a láncreakció teljes felfutása előtt, de addig azért kitart, hogy beinduljon.
Ezt már direkt frontvonalra tervezték, nem városok ellen. Mert egy tanjbak az atomrobbanás nem okoz gondot, ha nem a tűzgömbbe kerül. Viszont ez a fegyver még ott is megüli a személyzetet, ugyanis a neutron keresztül megy a páncélzaton is.