Hunter

Működik az első műanyag antitest

Egy teljes egészében műanyagból készült antitest első alkalommal teljesített sikerrel élő állatokban. A mesterséges antitestek méhméreggel beinjekciózott egerek életét mentették meg. A fejlesztőcsapat közleménye szerint ez az első lépés az egyedi feladatokra szabott antitestek felé, melyeknek számtalan gyógyászati alkalmazása lehet.

A természetes antitesteket a test immunrendszere állítja elő, hogy egy adott antigénhez csatlakozzanak. A műanyag antitestet - természetes másához hasonlóan - a célmolekulák elfogásához megfelelő alakúra formázott üregekkel látták el. Esetünkben a célpont a melittin, a méhméreg aktív hatóanyaga volt. Kenneth Shea, az irvine-i Kalifornia Egyetem tudósa, a kutatás vezetője egy molekuláris nyomtatásnak elnevezett eljárást alkalmazott a mesterséges melittin antitestek elkészítéséhez. Az eljárás során egy katalizátorral stimulálták a polimereket, hogy körülvegyék a méreg molekulát, majd a mérget szétbomlasztották, így csak az a melittin foglyul ejtéséhez szükséges üregek maradtak meg.

Shea 20 perccel azután hogy a rágcsálókba beinjektálták a méhmérget, befecskendezte a parányi műanyag nanorészecskéket is. A mesterséges antitesteket kapó egerek 60 százaléka túlélte a mérgezést, míg a kontrollcsoport tagjai kivétel nélkül elpusztultak. A műanyag antitesteket később az egerek mája megsemmisítette. "Leszögezhetjük, hogy a polimer nanorészecskék hatékonyan kötik meg a melittint a véráramban" - írja Shea a kutatásról készített tanulmányában.

"Rendkívül jelentős munkaként tekintünk a kísérletre, ami egyben az első demonstrációja ezen anyagok élő testben történő gyógyszerkénti felhasználásának" - tette hozzá Mike Whitcombe, a brit Cranfield Egyetem kutatója, aki laboratóriumában maga is kísérletezik az amerikaiak által használt technikával, illetve egy adatbázist is futtat, ami az alkalmazható polimereket tartja nyilván.

Philipp Holliger, a cambridge-i Molekuláris Biológiai Labor munkatársa úgy véli, a műanyag antitestek valóban képesek ellátni a természetes antitestek egyes funkcióit, úgymint a mérgek elfogását és a májba történő küldését, ahol a toxinok megsemmisülnek, ennek fényében tehát érdekes alternatívaként szolgálhatnak a mérgezések kezelésében. Ugyanakkor erősen kétli, hogy más fontos funkciókkal is képesek lennének ilyen hatékonyan megbirkózni, például beélesíteni a test immunrendszerét, hogy megküzdjenek a várható fertőzésekkel. A természetes antitestekkel ellentétben mesterséges megfelelőik nem képesek kommunikálni más sejtekkel, illetve az immunrendszer alkotóelemeivel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #45
    http://www.youtube.com/watch?v=wNykJcWV7VU&playnext_from=TL&videos=GhXIjUn7ZdU&feature=grec_index
  • djhambi #44
    Most olvasva ezt a hozzászólásodat, sokkal több helyen bele lehe kötni a magyar nyelviség tekintetében, mint a szentjános bug hozzászólásba. Tartalmilag még nagyobb trágya. Pár cikk alapján radikális véleményt formálsz egy számunkra idegen szituációról. Számunkra fontosabbak, mert ezer éve közel voltunk? Ez nem érv. Most pl. a szlovákok mellett vagyunk közel. :) Majd jön az ikszdé kurucinfo semmiköze uszítás, és az önfényezés, hogy te "ánglisül" kommentezel a CNN-en. Feljebb azzal fényzed magad, hogy még a démonológiához is értesz (hehe, én pedig a fizikához, csak annak haszna is van a tudományos fórumon).

    És ezt szeretném, ha jószándékúen vennéd: a hozzászülásaidra kevesen reagálnak, pozitívan pegig még kevesebben, de véleményem szerint ennek oka az általam felsorolt stilisztikai és tartalmi elemekben kresendő.
  • Kara kán #43
    nem lestem én semmit, ezeket mind fejből fújtam.
  • hunTigris #42
    Mondtam, hogy lesni nem ér...

    Ezeknek egy része csak végső esetben volt halálos, de a fehérvérűség például rákfajta (leukémia).

    www.hazipatika.com/services/news?nid=14855
  • Sir Ny #41
    "civilizációs betegség. Baromi érdekes, hogy minél modernebbek vagyunk, annál több egészségügyi problémát kell megoldani. "

    Ez egyáltalán nem a civilizáció érdeme. Hanem inkább azért van ez, mert a beteg emberek nem halnak meg, hanem gyógyszerrel tömik magukat, majd utána utódokat nemzenek, akik szintén betegek lesznek. És itt nem csak az örökletes betegségekre gondolok, hanem arra, hogy pl régen csak azok élték meg a nemző képes kort, akiknek durva jó volt az immunrendszerük. Most meg kb mindenki.
  • Sir Ny #40
    Kis hazugság, nagy hazugság, statisztika.

    Ez nem azt jelenti, hogy az emberek 26 éves korukig éltek, hanem azt, hogy az emberek több, mint 70%-a meghalt 10 éves kora előtt, aki meg ezt túlélte, az meg élt 65 évet.
  • Kara kán #39
    cukorbaj, fehérvérűség, vérzékenység, sorvadások, gutaütés, szarkómák, csúz, vizenyő, bélpoklosság, nyavalyatörés, mongoloidizmus, nyúlszáj, farkastorok, elefantiázis, vitaminhiány-betegségek, porfíria, ...
  • hunTigris #38
    Tényleg, hagyjuk a picsába ezt a bolygót, majd keresünk másikat, mikor ez tönkrement!

    A várható élettartam valóban nőtt a több száz évvel ezelőttihez képest. De ha megnézed a régebben élt híres emberek adatait, azért szép számmal éltek közülük is magasabb életkort. Miért? Mert a pórnépre volt inkább jellemző a fertőzések általi halál. Ugyanakkor szinte ismeretlen jelenségek voltak a szív és érrendszeri traumák, magasvérnyomás, meg még néhány tucat civilizációs betegség. Baromi érdekes, hogy minél modernebbek vagyunk, annál több egészségügyi problémát kell megoldani. Most őszintén, ha a modern világra rendkívül ráhúzható halálnemeket kivesszük (agyvérzés, szívroham, rák), mennyi nem fertőzés vagy mérgezés általi halálos betegséget tudsz kapásból felsorolni? Ne guglizz, ne wikizz, az nem ér! Annyit segítek, hogy a tudőgyuszi is fertőzés szövődményeként alakul ki.
  • moikboy #37
    Jah, és a születéskor várható életkor cirka 26 év volt :D Tényleg, hagyjuk a picsába a modern gyógyszereket! :D:D
  • Kara kán #36
    és még ők csodálkoznak.